A felzárkózás pontjai Nagy Mártontól

A jelenleg a kormányzati delegáció tagjaként Kínában tárgyaló Nagy Márton hosszú véleménycikket jelentetett meg az. Ennek első részében azokat a főbb tényezőket rögzítette, amelyek szerinte lényegesek abban, hogy Magyarországra vonatkozóan 2024-re a régió leggyorsabb, 2,8%-os GDP-növekedési előrejelzését fogalmazta meg a minap az EBRD.
Megjegyezte: „a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak”, és felsorolta azokat a főbb tényezőket, amelyek szerinte a régió leggyorsabb jövő évi növekedési teljesítményében fontosak lehetnek:
- Társadalmi és politikai stabilitás. Itt utalt arra, hogy 14. éve lesz már jövőre hatalmon a Fidesz-KDNP kormány, miközben „a nyugati kormányzatok sora fordult el vagy radikálisan vett vissza az ideológiavezérelt, társadalom- és gazdaságátalakító zöldprogramokból” politikai instabilitási okok miatt.
- Kedvező munkaerőpiaci folyamatok. Ennek kapcsán az egyik legmagasabb (8. hely) foglalkoztatási rátára, illetve az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátára utalt az EU-ban.
- Jó erőben lévő gazdaság, magas beruházási ráta. Úgy látja: „A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt.” Felidézte, hogy a 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, és szerinte ez is szerepet játszik az EBRD 2024-es magyar GDP-előrejelzésében. Hozzátette: még tavaly sem esett 26% alá a beruházási ráta, „ami egyben azt is jelenti, hogy sikerült egy beruházásvezérelt modellt felépíteni, amelynek köszönhetően a növekedési motor így nem esett szét”.
- Világelső nettó FDI-beáramlás. Rámutatott: „a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított”.
- Magas az export high-tech tartalma és komplexitása. Felidézte: 2014 és 2023 között sikerült elérnünk, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbá váljon a hazánkban befektető országok összetétele, így „mára már nem függünk az egyetlen fő beruházótól, Németországtól”. Az FDI földrajzi forrásösszetétele alapján kijelentette: „egyre több lábon állunk, nem csak a saját lábainkon, hiszen a keleti nyitás sikerének is köszönhetően Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált”. Rámutatott, hogy „a találkozási pont szerepünknek köszönhetően a GDP-arányos termékexportunk az ezredfordulós 51-ről 73 százalékra nőtt, amivel ötödikről harmadik helyre zárkóztunk fel az unióban”.
- Az infrastruktúra-fejlesztés szerepe is fontos. Kiemelte: „miközben Európában elapadt, nálunk éppen megsokszorozódik a kínai FDI, nem utolsósorban az infrastrukturális fejlettségünknek is betudhatóan”.
- Saját magunknak tartozunk, és bőven van tér a magánszektor eladósodására. Itt a közpénzügyek kapcsán rámutatott: a lakosság kezében lévő bruttó államadósság aránya és a nettó külső adósság szintje kimagasló, így Magyarország „önmagának tartozik – ezzel részben kivédhetjük a kamatcsapdát is, mert a családok fogyasztását erősítheti a kamatkiadás”. Ezzel együtt rámutatott, hogy „a magánszektornak nyújtott hazai banki források GDP-arányos mutatójában csak a 87. helyen állunk világszinten”, ami „lehetőséget ad a hitelvezérelt növekedési fordulatra”. Arra is rámutatott, hogy „a bankok a jegybanki politikának köszönhetően csúcsformába kerültek jövedelmezőségüket illetően, és ebből az »ajándékba kapott« lendületből remélhetőleg képesek lesznek valamit átadni a vállalkozások számára is”. Felidézte a közelmúlt fejleményét, a bankok által vállalt önkéntes kamatplafont, „amelynek eredményességével kapcsolatban a Kormány nagyon bizakodó”.
- Forrás: VG
- 2023.10.16