Parragh László szerint jól állnak a csillagok, látszódik a befektetésekben, hogy jönnek vissza Európába, ráadásul Kína egyre gyakrabban ruház be itt a kontinensen. Szerinte az egészséges szuverenitás és függőség terén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A világgazdaság dimenzióváltásának nyertesei kell, hogy legyünk, tette hozzá. A tavalyi évben 0,8 százalékos recessziót hozott össze a gazdaságban, miközben a munkaerőpiac továbbra is feszes, ezt tartja Parragh a legnagyobb eredménynek. A beruházások ugyan csökkentek, de mindig magas az arány, ezt mutatja a tavalyi FDI-arány. Válságok sorozatán vagyunk túl, de stabil számokat produkálunk – mondta a kamara elnöke, hozzátéve, a gazdasági szereplőknek kell kihasználniuk a lehetőségeket, amit a kormány megteremt. A növekedés gátló tényezőkről elmondta, hogy a lakosság nagyon óvatos, erre koránban figyelmeztettek, de szerinte ez teljesen normális.

Varga Mihály: stabilitás és fellendülés

A suszter maradjon a kaptafánál – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint egy ilyen nyitott gazdaság mint a magyar nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel. Európa, ahova az exportunk kétharmada irányul, még mindig lejtmenetbe van – mondta a tárcavezető, kitért a német gazdaság kilátásaira, ahol 0 százalék körül van az üzleti hangulat. Nem véletlen szerinte, hogy 1,3-ról 0,2 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési prognózisát. „Javulgat a helyzet, de lényegesen lassabban, mint vártuk”. Varga Mihály szerint a nehezén túl vagyunk, az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak el Ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdaság tavalyi évével nem lehetünk elégedettek.  Az államháztartás kapcsán rávilágított, hogy túlságosan magasak, de olyan pályát határozott a kormány, ami a következő években újra visszaviszi 3 százalék alá a hiányt. Nagyjából 6,5-7 százalék körül volt a deficit tavaly, idén 4,5 százalékot célzott meg a kormány, jövőre 3,7 százalékot, 2026-ra 2,9 százalékot. A pénzügyminiszter szerint ezzel nem lógunk ki a régióban. Az államadósság újra csökkenő pályán van ugyanakkor. Emlékeztetett, hogy 2010-ben még 80 százalék fölött volt, ezt sikerült lehozni 65 százalékra 2019-ben. Bár a járvány alatt felemelkedett, most újra csökkenő pályán van. Rámutatott: az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre már a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb.

Sikerült legyőzni az ikerdeficitet

A GDP és az egyensúlyról elmondta, ledolgoztuk a visszaesést, már 2021 nyarán elértük a 2019-es szintet, ezzel szemben Csehország még mindig nem. Ugyanakkor kockázat még az államadósság, a kamatkiadások jelentős terhet jelentenek. Viszont rögzítette, hogy csak azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol alacsonyabb a hiány és az államadósság, ilyen Dél-Korea, Németország.  Jó hír viszont, hogy a folyó fizetés mérleg visszapattant, az energiaárak normalizációja segíti ezt a folyamatot, a kormány is különböző intézkedésekkel vett részt a korrekcióban. Varga Mihály rámutatott: közben az ország nettó adóssága 10-15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével. amikor 50 százalék fölött volt. Ezért a magyar gazdaság jóval kisebb kockázattal fut ma, mint mint 10-15 évvel ezelőtt. A magyar adórendszerre rátérve elmondta, hogy központi eleme a családtámogatások fenntartása, ebből továbbra sem szeretnének visszalépni. A tárasági adó 10 százalék alatt van, Svájccal egy csoporban vagyunk ezzel, ami kedvező szerinte.

Átalakulás a világgazdaságban

Nagy Márton: kulcsfontosságú a lakossági óvatosság oldása

A minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi csomagot tesz le az asztalra, kezdte a beszédét Nagy Márton, aki jelezte, hogy a növekedés a vállalatokon és a lakosságon múlik, ezért fontos az óvatossági mótivum oldása. Sok válságot láttam már, de ez egy nagyon nehéz válság volt  – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2019-ben szépek voltak az adataink, a hiány, az adósság, a kamatok , a munkanélküliségi ráta. Szerinte hét-nyolc év, mire visszajövünk ezekből a válságokból. A covid válság kapcsán úgy vélekedett, hogy a beruházásvezérelt gazdaságpolitika jó modell, de a covid válságban és az energiaválságban volt egy nagy különbség: a covid idején a fiskális és monteráris politika és ösztönzőleg hatott, ezzel szemben az energiaválság alatt az fiskális politika ösztönző, a jegybanki restriktív volt. Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha mindkettő egyszerre restriktív – jegyezte meg. Az ikerdeficit megoldódott, ugyanakkor leszögezte, hogy a folyó fizetési mérleg kinyílása miatt történt meg. Az ikerdeficit nem fenyeget már minket, tette hozzá.

Jó hír a munkanélküliségi ráta emelkedése

Az inflációról elmondta, hogy erős defláció van, az ipari termelői árak is ezt erősítik. A munkahelyek megmaradtak, a foglalkoztatottsági ráta 80 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi ráta emelkedése jó hír – mondta a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy egyre több inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon. A reálbérek újra emelkednek, ugyanakkor azt mondta, hogy nem fenntartható a mostani szint, az év egészében 5 százalék körüli mérték a kívánatos.Úgy látja, hogy tavaly növekedés terén „bementünk” az unió átlaga alá, ez 2024-ben és 2025-ben megfordul. Odaszúrt Matolcsynak is, itt nem arról van szó a fogyasztás ösztönzése terén, hogy a modell változna meg. A kiskereskedelem 0 és 1 százalék közé érkezhet januárban szerinte, miközben a turizmus már 10 százalékkal növekedett. Tehát egy helyreállás van a fogyasztás terén. Megkérdezték a lakosságot is, csináltak egy felmérést, hogy miért történt a fogyasztás visszaesése: 80 százalékban a magas inflációval magyarázták, de szerinte ezeket a tényezőket a kormány elhárította. A vásárlásoknál pedig az élelmiszerekre fordította a legtöbb kiadását a lakosság. A belgazdaságra nem tudok pozitívumot mondani – mondta a miniszter az ipar teljesítményéről. 2023 decemberében még mindig visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az a támaszték, ami a tavalyi növekedést megtámasztotta, kezd visszaesni. Viszont jó hír, hogy a fogyasztás helyreállásával a belgazdaság kezd magára találni. Itt is végeztek felmérést a cégek körében, amiből kiderült, hogy az energiaárak még mindig problémát jelentenek. Viszont saját tőkéből akarnak beruházni, ami a magas kamatkörnyezetből és a nagy likviditásból fakad.

Problémák az exportunkban

Az exportra rátérve elmondta, hogy a jármű expot és az akku export decemberben minuszba fordult. Szerinte ha áruszinten és GDP szinten is elől vagyunk Európában, úgy, hogy nincs benne a BYD és a CATL. Van egy technikai kitettségünk Nagy Márton szerint.  Akár hiszik az emberek, akár nem, 10 milliárd euró akkumulátort exportálunk évente, döntően Németországba. A probléma egyik oka, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít.

Fél millió új munkavállalóra van szükség

A foglalkoztatottság terén egyre jobb állunk, a 15-64 éves korosztály majd 90 százaléka dolgozik. Az idősebb korosztály egyre aktívabb, itt már 70 százalék az arány, szemben a 15-24 év közöttiekkel. Ezért itt van a tartalék  Továbbra is azt gondoljuk, hogy fél millió új munkavállalóra van szükség, fel fog menni 5,2 millióra foglalkoztatotti létszám – ismételte meg Nagy Márton, ezért a munkaerőpiac aktivitását kívánja növelni a kormány GINOP programokon keresztül.

A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták

Végezetül rátért a lakosági vállalati hitelezésre, Tavaly év végén már elmozdulás látható, van egy nagyon erős fordulat szerinte. Hangsúlyozta, nem fokozatos, sokkal erősebb ez a fordulat, ami a vállalati és a személyi hiteleknél látszódik. A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint gondoltuk, mondta Nagy Márton.  Hozzátéve, hogy ebben a kormányzati programok is szerepet játszottak, „ebben jól állunk”. A Baross Gábor HItelprogram forrásai egyre inkább a beruházásokra helyeződik át. Emlékeztetett rá, hogy az NHP-ban is, amihez neki is köze volt, a piac tisztázása miatt a forgóeszköz hitelezés volt fókuszban, ezt a tendenciát most is követik. A fogyasztás, a belgazdaság  és a hitelpiac helyreállítása zajlik, az export egy „challange”, kihívás, fogalmazott a miniszter.

Orbán Viktor: a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak

A miniszterelnök szerint a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, úgy látja, hogy a sikeres gazdaságpolitika feltételei a gazdasági kihívásokat kezelő minisztériumok és a bázist jelentős kamara is helyén van. Akkor mire való a miniszterelnök, tette fel a kérdést, aki szerint józan paraszti ésszel nyugvó tételekre van szükség, ezért tartják a kormányt is.  Van egy paraszti bölcsesség, hogy mindig az a jobb, ha nekünk tartoznak, nem mi tartozunk, de ez a helyzet még nem áll fenn – mondta a kormányfő, hozzátéve, nagyon magas adóssággal küzdünk. A második bölcsesség szerinte, hogy mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk. A költségvetés hiány etekintetben nem állja ki az idő próbáját, tette hozzá. A harmadik bölcsesség, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ezért minden erőt arra kell mozdulni, hogy az embereket meggyőzzék, hogy van értelme dolgozni. A negyedik tétel, hogy mindig az a jobb, ha mi keresünk másokon, nem mások mi rajtunk. Azt a jó hírt hoztam, hogy a gazdasági stabilitás a gazdasági és a pénzügyminiszter , valamint a kamara együttműködésének köszönhetően adott – fogalmazott. A kormányfő szerint visszakapcsolásos időszakot éltünk, most arra van esély, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tudunk venni. Erre azért vagyunk képesek, mert a korábbi válságok nem zúztak minket össze. A korábbi válságok olyan lemondással jártak, hogy az ember úgy érezte, hogy mindent vagy semmit játszik. Most azt látják, hogy a reálgazdaság átvészelte ez az időszakot. Ez annak köszönhető, hogy hagyták, hogy a vállalatok és lakosság is keressenek.

Átvették a nyugat szerepét a keletiek

A második dolog, hogy a nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el gondolkodni a kormány. Amíg a nyugatiak nem tudnak beruházni, akkor a keleti gazdaságok ruháznak be, mondta a kormányfő.  Ezzel együtt szerinte azonban szégyen, hogy a magyar vállalatok a beruházások terén csak a negyedik helyen vannak. Olyan mélyről indultunk, hogy ez megbecsülendő, tett hozzá.

A nyugat lecsatlakozna

A háborúra rátérve Orbán emlékeztetett rá, hogy a teljes világgazdaság átszabásáról beszélt egy évvel ezelőtt, ez a folyamat azóta pedig felgyorsult. A geopolitikai változásról elmondta, hogy súlyos dilemmát állít elénk. ” Azt látjuk, hogy a világ nyugati fele homlokegyenest eltérően ítél meg, mint a világ nem nyugati fele”.  A világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban. Ugyanígy áll a helyzet a Tajvan körüli konfliktusban és az Izraelben is. Szerinte ezzel a geopolitikai realitás felülírja a gazdasági ésszerűséget, lényegében a technológiai fejlődést is már politikai szempontok határozzák meg. A lecsatlakozás műszó arról szól, hogy a nyugat válassza le magát a világ többi részéről, ugyanis az a veszély fenyeget, hogy elveszít erőforrásokat a keletiekkel szemben. Szerinte Európa nem is hiszi el magáról, hogy olyan belső változásokat indítson el, amik a nyugati vállalatok versenyképességét a keletiek szintjére emelné. Hogy ez a vita hogy alakul, alapvetően befolyásolja Magyarország lehetőségét. Ha visszatér a hidegháború, akkor Magyarország két világ határára fog kerülni. Mi arra tettünk fel lapot, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állaptot fenntartani. Ugyan a nyugat részei vagyunk, de nem választhatjuk le magunkat a világ keleti feléről – magyarázta a magyar kormány külpolitikai motivációit a miniszterelnök.

A miniszterelnök a profit egyenlegről is beszélt. Szerinte az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Meg van győződve arról, hogy csak egy nyitott gazdaság adhat méltó életet a magyaroknak, ezt ezt a helyzetet meg kell oldani. Általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból, ennek is van haszna ugyan, de ez kimegy. A dilemma abból fakad, hogy ha profit tilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.

Ehhez még hozzá lehet venni az uniós támogatásokat, de akkor is még nem jön ki az egyenleg. Ezért azt a kérést fogalmazta meg, hogy megtámogassák azokat a nemzeti bajnokokat, akik képesek arra, hogy külföldön profiot termeljenek. Külön megemlítette a MOL-t és az OTP-t, de szerinte nem kell kishitűnek lenni. Ha van kifektetései stratégia, akkor azoknak menniük kell a következő időszakban, különben mindig marad kizsákmányoltság érzésünk. Így nem lehet élnünk, ezt meg kell oldani, szögezte le a miniszterelnök.

Négy éve lesz a kormánynak visszatérne az alacsony hiányhoz

A kormányfő szerint ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. Eközben az unió most tér vissza a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez. Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy puffer évünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsük.

Forrás: vg.hu

2024.03.04