A német gazdaság válsága maga alá tepert bennünket

A német gazdaság válsága maga alá tepert bennünket

2024-ben egy nem várt gazdasági esemény következett be, a német gazdaság válsága, ami maga alá tepert bennünket – értékelte az aktuális gazdasági kilátásokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a HírTV-nek adott interjújában. Annak a reményének adott hangot, hogy 6,5%-ról lefelé tudnak majd elmozdulni az alapkamatban idehaza. Sokat beszélt a tárcavezető a hamarosan felálló új csúcsminisztériumról, valamint a jövő tavasszal esedékes MNB-elnökváltásról.

Az interjú legfontosabb pontjai:

  • Már az idei utolsó negyedévben pozitív növekedési számokat fogunk látni és egy gyorsuló növekedést a jövő évben, negyedévről negyedévre.
  • Az idei évben 0,7-0,8%-os GDP-növekedést vár az NGM, ezt követően jövőre lehet 3,4%-os a növekedés üteme.
  • 2024-ben is beütött egy nem várt gazdasági esemény, ez a német gazdaság válsága.
  • 2020 óta olyan éveink vannak, amikor válság válságot követ.
  • 2024-ben a német gazdaság maga alá tepert bennünket. Németország romokban, a kormány szétesett, és a gazdasági problémák vezettek a szakadáshoz is.
  • A belső konjunktúra fellendülőben van és ez folytatódni fog. 2025-ben a fogyasztás lesz a legfontosabb mozgatórugója a GDP-nek.
  • Kérdés, hogy idehaza miből lesz növekedés a jövőben, ezen a téren a kormány három fontos tényezőt lát: jövedelem, lakhatás és kkv-k.
  • A gazdasági semlegesség lényege: nyugatnak és keletnek is nyitottak vagyunk, egy hidat szeretne üzemeltetni a kormány, ideológiától teljesen mentesen.
  • Példaként említette, hogy a szegedi BYD-nál az átlagbérek magasabbak lesznek, mint a kecskeméti Mercedes-gyárban és beindulhat egy verseny a dolgozókért, akik magasabb bérekhez juthatnak ezáltal.
  • 2025-ben több fontos beruházás is elkészül, és ezt követően megindulhat a termelés (példaként említette a debreceni CATL-gyárat, a BMW-gyárat és a szegedi BYD-gyárat). Ha ezek beindulnak, akkor az 0,5%ponttal tudják emelni a GDP-t. Ennek a hatásának egy része áttolódhat 2026-ra.
  • Ennél magasabb GDP-hez a német gazdaság erejére lenne szükség.
  • A hároméves bérmegállapodásról is beszélt, melynek szerinte fontos célja, hogy 2027-re a rendszeres bruttó átlagbérnek az 50%-át el kell érnie a minimálbérnek. Az átlagos minimálbér-emelkedés így évente 12% lesz. Ez egy jelentős reál-minimálbér javulást jelent.
  • 2028-ra reális, hogy 400 ezer forint legyen a bruttó minimálbér.
  • Az átlagbérek emelkedése már sokkal inkább a GDP-növekedéstől és a termelékenység alakulásától függ. Kiemelte, hogy az olyan béremelkedés, amely elszakad a gazdaság teljesítőképességétől, az nem jó, mert az nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat. Erős GDP-növekedés esetén kitermelhetővé válik a magasabb béremelkedés.
  • A kormány azt szeretné, hogy az államadósság jelentős része a lakosság kezében legyen, mert ez stabil.
  • Kamatokról kijelentette:

remélhetőleg a 6,5%-ról lefelé tudunk elmozdulni.

  • Ez egy nagyon jelentős kamatláb, 3% feletti reálkamatláb, ami a gazdasági növekedés szempontjából nem indokolható – érvelt a miniszter.
  • Forrás: portfolio.hu 2024. 11. 26