A kamara által szervezett találkozó annak a sorozatnak a része volt, melynek keretében a dél-zalai város lobbitevékenységet próbál kifejteni a helyi és térségi fejlesztések megvalósulása kapcsán, illetőleg a különböző minisztériumok is beszámolhatnak terveikről. Ennek megfelelően a rendezvény elején Balogh László polgármester foglalta össze azokat a Nagykanizsa számára fontos fejlesztéseket, melyek a kormánnyal való együttműködés keretében valósulhatnak meg. A polgármester jelezte: elhelyezkedéséből adódóan a dél-zalai város remek helyszín lenne egy logisztikai központ kialakításához. – Örülünk, hogy komoly szándék mutatkozik a Nagykanizsát és Zalaegerszeget összekötő 74-es főút kétszer két sávos fejlesztésére, ugyanakkor a Nagykanizsa és Zalaszentiván közötti vasútvonal villamosítására is nagy szükség lenne – fogalmazott a polgármester, aki megjegyezte: ugyan a Modern Városok Program lezárult, de a város számára beígért déli elkerülő út, sportuszoda, szálloda és konferenciaközpont megvalósításáról nem mondott le az önkormányzat. A polgármester végezetül egy nagyberuházás Kanizsára telepítését fogalmazta meg kérésként.

A rendezvényen részt vett Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője is, aki leszögezte: örül a kamara és a vállalkozók támogatásának, hiszen ezáltal még erőteljesebben képviselheti a város és a térség fejlesztési elképzeléseit a Parlamentben, illetve a szaktárcákkal folytatott háttéregyeztetések során. Ezt követően dr. Polay József, a kanizsai kamara elnöke érvekkel támasztotta alá a dél-zalai térség fejlesztésének fontosságát, kiemelve a vasúti és közúti áruszállításban rejlő lehetőségeket, illetve a határ menti együttműködésből származó előnyöket. Cserpeghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elismerte, hogy az elmúlt évtizedben főként az ország keleti részén történtek nagyobb fejlesztések és beruházások, s mint mondta: tudják, hogy az ország déli régiójában komoly növekedési potenciál rejlik. – A következő 4-5 évben a szaktárca azon fog dolgozni, hogy Magyarország minden településéről 30 perc alatt elérhetők legyenek a járási központok, ez pedig számos alsóbbrendű út felújítását, rekonstrukcióját jelenti a gyakorlatban – emelte ki az államtitkár, aki a vasúti fejlesztésekről szólva pedig azt mondta: az ország- és vármegyebérletekkel vonzó tarifarendszert alakított ki a minisztérium, a következő 10 évben pedig 15 milliárd eurót, azaz 6500-7000 milliárd forintot akarnak költeni a vasúti pályavonalak felújítására, illetve a szolgáltatás színvonalának emelésére.