Bővülésnek indult gazdaságunk: a fogyasztás lehet a meghatározó

Második becslésében a KSH megerősítette az első becslésben közölt GDP-adatokat, azaz a gazdaság az első negyedévben negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon a nyers adatok szerint 1,1, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal bővült. A második becslést a korábbinál némileg nagyobb izgalom övezte e tekintetben, tekintettel arra, hogy az első becslés mostantól korábban, a negyedév vége után 30 nappal jelenik meg, így kevesebb információt tud felhasználni, bizonytalanabb.

Termelési oldalról kellemetlen meglepetést a húzóágazatnak szánt területek okoztak: 4,8 százalékkal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, amelyen belül a KSH külön is kiemelte a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása ágazatok visszaesését – ez utóbbihoz tartozik az akkumulátorgyártás is. Ez alapján tehát az első negyedévben az elektromos autózásra történő átállás minden szándék ellenére nem tudott hozzájárulni a növekedéshez. A tavalyi gyenge bázis után ugyanakkor emelkedett az élelmiszeripar teljesítménye: a reálbérek emelkedése nyomán kezd visszatérni a kereslet a boltokba, mérséklődik a lefelé vásárlás – derül ki a Gránit Alapkezelő elemzéséből. Az építőipar 3,0 százalékos teljesítménybővülése a havi adatok alapján nem meglepő, a kedvezőtlen környezet alapján talán már inkább – itt azért a jövőben javulhat a helyzet az uniós források megindulásával és a kamatkörnyezet javulásával.

Az első negyedéves kedvező GDP-adatban a szolgáltatások játszottak nagy szerepet. Ezen belül is érdemes kiemelni a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazatot, ahol 9,8 százalék volt a bővülés, de a kereskedelem kivételével az összes ágazatban volt kisebb-nagyobb növekedés. Felhasználási oldalról visszaigazolódik az adatokban a háztartások jövedelmi helyzetének javulása: a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 3,6 százalékkal bővült – ez nem annyira jelentős azért, mint a 10 százalék körüli reálbérnövekedés, de kedvező előjel az idei növekedés szempontjából. Tegyük hozzá: először van olyan hosszú idő után, hogy a nyugdíjak vásárlóereje is emelkedik (eltekintve a 13. havi nyugdíjtól) és nem csak megőrzi értékét. Továbbra is gyengélkednek a beruházások – itt közel 7 százalék a visszaesés. A kedvező építőipari adat alapján arra következtethetünk, hogy elsősorban a gépberuházások estek vissza, nem függetlenül az ipar gyengélkedésétől és a külső kereslet bizonytalanságaitól. Az exportban mind a termékeknél, mind a szolgáltatásoknál csökkenés történt – egymástól nem függetlenül: míg a szolgáltatások közül a turizmus jól tudott teljesíteni, a szállítási szolgáltatások exportja visszaesett, tekintettel a nem csak hazánkban, de európai szinten is gyengélkedő ipari teljesítményre és az ebből fakadó alacsonyabb szállítási igényre. Ugyanakkor a termékimport csökkenése nyomán a fogyasztás mellett a nettó export volt az, ami pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A mai adatok alapján tehát az év egészét tekintve termelési oldalról a szolgáltatások húzhatják a teljesítményt, míg felhasználási oldalon a fogyasztás lehet meghatározó, különösen ha nem csak a béremelkedés marad dinamikus, de az óvatossági motívum is oldódik. Kérdés az ipar és ennek kapcsán a nettó export teljesítménye – itt egyaránt lehetséges egy pozitív és egy negatív meglepetés. Ebben a külső kereslet alakulása játszik szerepet és különösen is meghatározó lesz a járművek és az akkumulátorok iránti kereslet alakulása. A mai adat alapján a korábbi növekedési várakozás fenntartható, egy 3 százalékot alulról közelítő, kedvező esetben el is érő bővülésre számítok az idei évben.

Forrás: Gránit Alapkezelő

2024.06.04