A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok pénze többet érjen és többől tudjanak gazdálkodni. A kormány ezért figyelemmel kíséri az árak, kiemelten az élelmiszerárak alakulását és kész azonnal beavatkozni. Februárban az élelmiszeráremelés meghaladta a 7%-ot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2025 februárjában éves alapon 5,6%-kal, az előző hónaphoz képest pedig 0,8%-kal emelkedtek az árak. A februári adatok alapján az élelmiszerek 7,1%-kal kerültek többe. A kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. A kormány három lépésből álló komplex akciótervet dolgozott ki az áremelőkkel szemben: 1.) önkéntes árcsökkentés; 2.) haszonkulcsok hatósági korlátozása; 3.) hatósági árak bevezetése. A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjés a nyugdíjasok áfavisszatérítéséről. A kormány a megfizethető élelmiszerárak, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében fenntartja és tovább bővíti az online árfigyelő rendszert, melynek segítségével a családok össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni. Az árfigyelő hatékonyságát bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7%-kal csökkentek az átlagárak. A továbbiakban a nyomon követett termékek listája 100 kategóriára bővülhet, és olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd rajta, mint a hal, kávé, tea, rizs, tejszín, marhahús, zsemle és kakaópor. Mindezek mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is fokozott figyelemmel ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, például a tejtermékek és tojás árképzését, hogy a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit biztosítsák.

A kormány az árnövelőkkel szemben a nyugdíjasokat támogatja, ezért áfa-visszatérítési rendszert vezet be. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok egy meghatározott összeghatárig – havi 10-15 ezer forint – az érintett alapvető élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) vásárlása után következő havi nyugdíjukkal együtt visszakapják az áfát. A nyugdíjasok áfavisszatérítése hatékony megoldást jelent, mivel a kedvezmény nem az árnövelőket gazdagítja, hanem közvetlenül a nyugdíjasok zsebébe jut. Az intézkedés több mint 2,5 millió nyugdíjas számára nyújthat érdemi anyagi segítséget, és hozzájárulhat a fogyasztás további bővüléséhez is.

Forrás: NGM

2025. 03. 11

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-hoz viszonyítva 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt. 16 hónapja tart a reálbérek dinamikus növekedése, melynek hatására a családok bizalma fokozatosan erősödik, bővül a fogyasztás, a családok egyre bátrabban és egyre többet költenek akár utazásra, kikapcsolódásra is. A KSH adatai szerint 2024 decemberében tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése.

A bruttó átlagkereset a megelőző év azonos időszakához képest 11 százalékkal, azaz több mint 72 ezer forinttal közel 728 ezer forintra emelkedett, míg a reálbérnövekedés decemberi mértéke éves alapon 6,1 százalékot tett ki. A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A megelőző évhez viszonyítva 2024-ben összességében a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt, miközben 16 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek. A kormány célja, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbéremelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekord évet zárt. Mindezek mellett a foglalkoztatottság magas, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbérnövekedés várható, ennek képez alapot a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amelynek első pontját a kormány teljesítette, és létrejött a hároméves bérmegállapodás. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. 02. 25.

2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1.300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás. A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk.

Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban. A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a „Gondolkozz és vállalkozz!” tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek. A témák és lehetőségek idén is nagyon sok iskolát mozdítottak meg, hiszen a programsorozathoz eddig több mint 1.300 iskola több mint 200 ezer diákja csatlakozott, így összesen mintegy 15 ezer rendhagyó óra megtartása várható a PÉNZ7 keretében. A témahét gyakorlatorientáltsága nagyon fontos, így a pedagógusok mellett a hitelességet is segítő önkénteseknek is jár a köszönet, hiszen idén is nagyon sokan, közel 700 önkéntes vállalta a közreműködést. A témahét projektgazdája a Belügyminisztérium, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal, mint szakmai partnerekkel dolgozik azon, hogy a 2025. március 3-án induló programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen. Ezt segíti elő a témakörökben kidolgozott számos tananyag és webináriumi anyag is, amelyek elérhetőek a www.penz7.hu oldalon. Idén, a témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg, amely lehetővé teszi, hogy még többet beszéljünk ezekről a fontos kérdésekről, és akár már a családokban lezajlott beszélgetések mentén is még aktívabban és értőbben vehessenek részt a diákok a rendhagyó órákon, foglalkozásokon.

2024. 02. 24.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben, melyeknek köszönhetően a gazdasági teljesítményre vonatkozó kilátások kedvezőbbek 2024-hez képest – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, míg az egész éves GDP-növekedés 2,6 százalék körül alakulhat. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.

 A beinduló ipari beruházások lökést adhatnak a növekedésnek

A magyar gazdaság 2025-re vonatkozó előrejelzései kedvezőbbek a tavalyi évhez képest, amely elsősorban a fogyasztás várható növekedése miatt élénkülő belső keresletnek köszönhető. Az idei évben a beruházások stabilizálódására lehet számítani, összefüggésben azzal, hogy a Demján Sándor-programon keresztül több mint 1 400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel-, lízing- és tőkeprogramok, valamint részben vissza nem térítendő támogatások formájában. „A reálbérek emelkedése, a családi adókedvezmény növelése, az állampapírok utáni kifizetések és lejáratok, valamint a munkáshitel mind tovább növelhetik a belső keresletet, így a gazdasági növekedés az idei év végére akár a 4 százalékot is elérheti. Az éves GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésünket azonban 2,6 százalékra módosítottuk a csak lassan javuló külpiaci konjunktúra és a nagy járműipari beruházások lassabb felpörgése miatt” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Fontos fejlemény, hogy a közelmúltban nőtt az esélye az orosz-ukrán háború belátható időn belüli lezárulásának. Ez az energiaárak csökkenésén, a befektetői hangulat javulásán, ezen keresztül pedig a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül érdemi pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre.

A bérnövekedés meghaladhatja az inflációt

A munkaerőpiacon 2024 júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztustól fokozatosan csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta az őszi hónapokban elérte a 4,5 százalékot, majd decemberre 4,3 százalékra mérséklődött. A következő hónapokban a szokásos szezonális hatások és a közelmúltbeli kedvezőtlen gazdasági környezet következtében a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékponttal emelkedhet. 2025 végére ugyanakkor a gazdaság fokozatos helyreállásával, az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, ami bár kismértékű, de csökkenést jelent a 2024-es 4,4 százalékhoz képest. A bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti.

Átmenetileg erősödik az infláció

Tavaly Magyarországon az árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, az infláció szeptemberben érte el legkedvezőbb szintjét, amikor visszaesett a 3 százalékos célértékre. Ezt követően, a negyedik negyedévben, az infláció fokozatos emelkedését tapasztalhattuk, amelyet részben a bázishatások, részben a forint gyengülése magyaráz. Decemberben 4,6, majd idén januárban, a várakozásokat felülmúlva, 5,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest.

A hitelintézet elemzői szerint az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. Az infláció szerkezete egyelőre kedvezőtlen képet mutat, mellyel összefüggésben a szakértők az év folyamán az MNB inflációs célsávja feletti áremelkedésre számítanak. „A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

A béremelési dinamika az elkövetkező években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők – ami már a jegybanki inflációs célsávon belül található. A 3 százalékos inflációs cél elérése 2027-ben történhet meg.

Óvatos kamatpolitika a gazdasági kilátások fényében

„A tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindemellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni” – emelte ki Balog-Béki Márta. Az elemző szerint az idei év közepéig várhatóan folytatódik a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését.

A várakozások szerint hazánkban akkor lehet esély kamatcsökkentésre, ha a Fed is képes lesz 4 százalék alá csökkenteni irányadó kamatát, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik drasztikusan. A magas inflációs pálya mellett az MNB várhatóan év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be: 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak az MBH Bank szakértői.

Stabilizálódó forint, erősödő euró-forint árfolyam

A forint árfolyama az elmúlt hónapokban erős volatilitást mutatott: az őszi gyengülést január közepétől erősödés követte. Az inflációs nyomás miatt az MNB-nek a forint további gyengülése ellen ható kamatpolitikát kell folytatnia, így a 2025-ös év elején látottnál erősebb árfolyamot valószínűsítenek a hitelintézet elemzői. Az euróval szembeni átlagos árfolyam 2025-ben 404, 2026-ban pedig 407,5 forint körül alakulhat. Amennyiben gyorsan lezárulna az orosz-ukrán konfliktus, az akár ennél erősebb forintpályát is hozhat, így ez a faktor friss pozitív kockázatként jelenik meg az előrejelzésben.

„A forintot erősítő tényezők közé tartozik a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint az érdemi pozitív kamatfelár. Fontos fejlemény az is, hogy a közelmúltban megnőtt annak a valószínűsége, hogy az orosz-ukrán háborút hamarosan tűzszünet, akár tartósabb béke válthatja fel. Ha valóban gyorsan beköszöntene a tartós béke, akkor esély nyílhat huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra. Bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, az MNB szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetői megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható” – magyarázta Árokszállási Zoltán.

Javuló költségvetési egyensúly, mérséklődő adósságráta

A 2024-es költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben 4 096 milliárd forintra emelkedett, míg eredményszemléletben GDP-arányosan 4,8 százalékos hiányt vár a Minisztérium, ami kissé meghaladja a tervezett 4,5 százalékos célt. Ugyanakkor a 2023-as 6,7 százalékos hiányhoz képest jelentős javulás történt, melyet a szigorú költségkontroll és hiánycsökkentő intézkedések tettek lehetővé.

A 2025-re prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások önmagukban is kedvezően hathatnak a költségvetésre, így a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet. 2026-ra további csökkenés várható a hiányban, de a 3 százalék alatti szint elérése nem valószínű. Az adósságráta 2025-ben 73,5 százalékra csökkenhet, majd 2026-ban tovább mérséklődhet a GDP-növekedésének gyorsulása mellett.

40 százalékkal csökkenti a hazai kkv-k hitelterhét a mától még kedvezményesebb 3 százalékos Széchenyi Kártya kamat – derül ki az NGM közleményéből. 

A Bankszövetség és a KAVOSZ Zrt. vállalásának köszönhetően a Széchenyi Kártya Program hiteleit még kedvezményesebb kondíciókkal vehetik igénybe a hazai kis- és középvállalkozások. A vállalati hitelezés beindítása kulcsfontosságú, ezért a folyamat gyorsítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a kondíciós listák módosítását soron kívül jóváhagyta, ennek eredményeként március 1-je helyett már a mai naptól fél százalékponttal csökkentett kamatozással érhetők el a Széchenyi Kártya hitelek. A beruházási hitel jellegű kölcsönök kamata 3,5-ről 3 százalékra csökken, míg a Széchenyi Kártya folyószámlahitel, likviditási hitel és turisztikai hitel kamata azonos mértékű kamatcsökkentés után évi 4,5 százalékos kamat mellett válik elérhetővé. Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár emlékeztetett: a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében a beruházási típusú Széchenyi Kártya termékek kamatszintjét a Kormány már 2024 novemberében 5-ről 3,5 százalékra csökkentette. Az intézkedés bevezetésétől 2025. január végéig igényelt 4011 beruházási hitel darabszáma 50 százalékkal, az igényelt 119 milliárd forintnyi hitelösszeg pedig 43 százalékkal múlta felül a 2024. augusztus-októberi adatokat, míg a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a darabszámban 24, az igényelt hitelösszegben pedig 9 százalékot meghaladó növekedés figyelhető meg. Az újabb kamatcsökkentéssel a hazai kkv-k a beruházáshoz és működéshez szükséges likviditási és forgóeszközhitel-igényüket is kedvezőbb finanszírozás mellett tudják biztosítani. A kamatcsökkentésnek köszönhetően egy átlagos, 100 millió forintos 10 éves futamidejű beruházási hitel esetében a kölcsön törlesztési terhe 15 százalékkal csökkenhet.

A Demján Sándor Program indulását megelőző 5 százalékos kamatozású hitelhez képest pedig közel 40 százalékkal csökken a Széchenyi Kártya beruházási hiteleit igénylő vállalkozások finanszírozási terhe. A Széchenyi Kártya beruházási hitelek esetében további kedvezményt jelent, hogy az új igénylőknek a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elengedi az első éves kezességvállalás díját. Az államtitkár hozzátette: a likviditási hitelek kamatcsökkentése segíthet abban, hogy a vállalkozások fel tudjanak készülni a fogyasztói bizalom erősödésével járó keresletbővülésre, azaz ne legyen készletezési vagy cash-flow akadálya a fellendülő forgalom kiszolgálásának. A Széchenyi Kártya Program 2002-es indulása óta már több mint félmillió hitelszerződés került megkötésre, az ügyfeleknek kihelyezett összeg pedig meghaladta a 8.500 milliárd forintot. A Covid19-járvány, a szomszédunkban zajló háború és az ennek nyomán fellépő energiaválság, valamint magas infláció idején a Széchenyi Kártya Program elemei tartották fenn a kkv-k számára a túlélést biztosító forint alapú finanszírozást. A hazai bankok 2020 júniusától 2024 decemberéig 218 ezer hitelkérelmet fogadtak be 8.247 milliárd forint értékben, amelyből közel 171 ezer szerződéskötés történt, így 5.887 milliárd forint állami kamattámogatás mellett elérhető kedvezményes forrás segítette a magyar vállalkozások működését.

Forrás: NGM

2024.02.17

Jöhetnek újra az árstopok? – tette fel a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán. A bejegyzés alapján úgy tűnik, hogy a kabinet újra az árszabályozás eszközéhet nyúlna, miután megint emelkedik az infláció Magyarországon.

Úgy tűnik, hogy újabb beavatkozásra készül a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy újra árstopok jöhetnek Magyarországon. Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk – írta a miniszter. Magyarországon az elmúlt években számos árstop volt érvényben. A kormányzat egy ideig az üzemanyagok árát maxinálta 480 forinton, majd néhány alapvető élelmiszerre vezetett be árkorlátozást.

• Az üzemanyagok esetében az árstop hatására számos alkalommal üzemanyaghiány lépett fel az országban, így ezt az intézkedést hirtelen kénytelen volt megszüntetni a kabinet.
• Az élelmiszerek esetében pedig a boltok olyan termékek árát emelték jobban az árstopokon elszenvedett veszteség miatt, amelyek nem voltak árstoposak.

Az árstopokat felváltotta a kötelező akciózás (később ez is megszűnt), illetve az árfigyelő rendszere, amiket a kormány sikeresnek ítélt meg. Érdekes Nagy Márton bejelentésének az időzítése: holnap jelenik meg a januári inflációs adat, amiről (rész)információi bizonyára már lehetnek a kormánynak. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok az infláció emelkedésére számítanak. Nagy Márton nem először beszél az árszabályozásról. Január közepén már kiemelte, hogy „az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, a kormány be fog avatkozni, ha szükséges.” A miniszter havonta találkozik a kereskedőkkel, és egyeztetni fognak a termelőkkel, feldolgozókkal, nagykereskedőkkel is. Nagy Márton akkor közölte a kereskedőkkel, hogy a kormány be fog avatkozni, ha szükséges. Összességében nagyon úgy látszik, hogy a kabinet egyre eltökéltebb, és újra az árszabályozás eszközéhez nyúlna, ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a magyarországi infláció újra felfelé tart. A régióban nem kizárólag Magyarország próbálkozna az árstopppal. Horvátországban a múlt héten már életbe is lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti. Horvátországban a magas infláció miatt léptek. A horvát vásárlók bojkottot is hirdettek a drágulás elleni tiltakozásként.

Forrás: portfolio.hu 

2025.02.10 

Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összeségében 2,6%-kal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos
erősödését jelzi. Ehhez a több mint egy éve tartó reálbér emelkedés és a lakosság vásárlóerejének erősödése mellett a magas foglalkoztatottság is hozzájárult. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon, így többet
költhessenek, többet utazhassanak, többet fogyaszthassanak. A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 2024 decemberében éves alapon 0,1%-kal bővült, az előző hónaphoz képest 1,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető.
A lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként. Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9%-kal, havi alapon 3%-kal csökkent. A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét. Decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19%-kal több, mint egy évvel korábban.

Forrás: NGM 

2025.02.06

Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese pályafutásának következő jelentős lépéseként ezentúl az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatói pozícióját tölti be. A feladatait Ladányi Sándor, a társaság korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese veszi át, posztjára Bartus Róbert, az EXIM egykori vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója érkezik.

Hoffmann Mihály két és fél évig irányította az EXIM Magyarország pénzügyi divízióját és vett részt a szervezet gazdaságösztönző munkájában. Az EXIM pénzügyi vezérigazgató-helyetteseként nevéhez fűződik a szervezet stabil pénzügyi hátterének megteremtése, így az Eximbank mérlegfőösszegének 130 százalékos növekedése mindvégig pozitív eredmény, bőséges likviditás, magas tőkemegfelelés és egészséges portfolióminőség mellett zajlott le. Hoffmann Mihály irányítása alatt három rekordvolumenű nemzetközi devizakötvény-kibocsátást is végrehajtott az EXIM Magyarország: 2023 tavaszán 1,25 milliárd dolláros, ugyanezen év őszén 1 milliárd eurós, 2024-ben pedig újabb 500 millió eurós tranzakció történt. Emellett vezetésével 64 belföldi kötvénykibocsátás valósult meg 1600 milliárd forintos összegben.

A pénzügyi vezérigazgató-helyettesi poszt betöltésére az EXIM korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesét nevezték ki, biztosítva a folytonosságot és az erős szakmai hátteret. A pozícióra Ladányi Sándor érkezett, aki már évek óta fontos szerepet tölt be az EXIM irányításában. Széles körű szakmai tapasztalata és látásmódja a garancia arra, hogy a pénzügyi terület vezetése továbbra is magas színvonalon folytatódik. Mesterdiplomáját 2012-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, karrierjét pedig ugyanebben az évben a Morgan Stanley befektetési banknál kezdte. 2014 és 2022 között a Magyar Nemzeti Bank befektetési stratégiai divíziójánál tevékenykedett, eleinte szenior befektetési stratéga, később pedig befektetési stratégiáért felelős vezetői pozícióban.

A pénzügyi divízió új vezetőjének kinevezésével párhuzamosan a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesi pozíciót Bartus Róbert veszi át, aki több mint egy évtizede az EXIM csapatának meghatározó tagja. Az intézménypáros korábbi vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója számos, stratégiailag fontos projektben vállalt vezető szerepet. Hosszú távú elkötelezettsége és szakmai felkészültsége stabil alapot teremtettek számára az új pozíció betöltéséhez. Miután 2010-ben megszerezte diplomáját a Szent István Egyetemen, a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) helyezkedett el kockázatkezelőként, majd osztályvezető volt. Az EXIM Magyarországnál 2015-2019 között a strukturált ügyletek kockázatkezelési igazgató-helyettese volt, míg előző, igazgatói posztját 5 évig töltötte be.

Forrás: NGM

2025. február 3.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság. A megelőző negyedévhez viszonyítva, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal bővült a GDP, tehát a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból. A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a GDP, ezzel hazánk az eddig megjelent adatok alapján az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik.

A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Több mint egy éve folyamatosan, legutóbb közel 8 százalékkal nőttek a reálbérek, a családok pénze egyre többet ér, azaz többet tudnak vásárolni vagy éppen utazni. Ennek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt. 2023 januárja óta fokozatosan élénkül a lakossági hitelpiac is, tavaly novemberben Magyarország lakossági hitelállomány-növekedése az EU élmezőnyébe tartozott. Éledezik a lakáspiac is, 2024-ben több mint harmadával emelkedett a lakástranzakciók száma, és az autópiac is növekedési pályára állt: tavaly 13 százalékkal bővült az újautó-eladások száma. A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai azonban csak most kezdik kifejteni hatásukat. Ezt tovább erősíti a Prémium Magyar Állampapír kamatok kifizetése is, melynek hatására tovább erősödik a családok helyzete. A kormány 2.600 milliárd forintot mozgósít a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében. A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik.

Ehhez az kell, hogy Németország, mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából és két éve tartó recessziójából. A kormány azonban addig sem áll meg, a Demján Sándor Programon keresztül 1.400 milliárd forintnyi forrással, többek között kedvezményes hitelekkel és egy 100 milliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, amely a magyarországi ipar teljesítményének fellendítésén keresztül támogatja a gazdasági növekedést. Nagy Márton végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. 01. 30.