A KSH a második becslésben megerősítette az első becslés adatait: a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,7 százalékkal csökkent, míg éves alapon a nyers adatok szerint 0,8, a kiigazított adatok alapján pedig 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának kommentjéből kiderül, hogy a magyar gazdaság tehát kicsivel több mint egy év után ismét technikai recesszióba került, ezzel pedig az európai gazdasághoz képest is alulteljesítővé vált, hiszen az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 1,0 százalékkal bővült. 

Termelési oldalról a mezőgazdaság teljesítménye 14,9 százalékkal esett vissza éves alapon, ez 0,6 százalékponttal húzta vissza a gazdasági teljesítményt. Ez a csökkenés sokkal kisebb, mint a 2022-es aszály idején mért, hiszen akkor a visszahúzó hatás 1,6 százalékpont volt. Szintén csökkent az ipar hozzáadott értéke: éves alapon 4,4 százalékkal, ami 1,1 százalékpontot vett el a növekedésből. Itt a problémák jól ismertek: legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gyenge gazdasági teljesítménye, illetve a járművek iránti alacsony kereslet, valamint az elektromos autózásra történő lassú átállás – márpedig a gazdasági növekedést ez utóbbira alapozta a gazdaságpolitika,  de ez most nem tud segíteni a gazdaságon. Ugyanakkor a belső kereslet növekedését mutatja az élelmiszeripar növekvő hozzáadott értéke. Kedvező jel ugyanakkor, hogy negyedéves alapon 0,3 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.

Az építőipar is gyengén teljesített: az előző negyedéves 5,3 százalékos növekedést 4,0 százalékos csökkenés váltotta – pedig itt a körülmények ennyi idő alatt alapvetően nem változtak. A bizonytalan gazdasági helyzet és külső környezet miatti alacsony beruházási aktivitás, illetve az uniós források visszatartásának hatása természetesen jelen van, de ezek a tényezők az előző negyedévben is megvoltak. Itt negyedéves alapon is jelentős, 4,2 százalékos a visszaesés. A szolgáltatások teljesítménye negyedéves alapon 0,1 százalékkal, éves alapon 1,9 százalékkal bővült, tehát ismét a szolgáltatások tudtak javítani a teljesítményen. Ezen belül is kiemelkedő, 5,9 százalékos növekedést ért el a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat, míg az átlagostól elmaradt a közigazgatás (0,4 százalék), a kereskedelem (0,8 százalék), illetve a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások (0,9 százalék) teljesítménybővülése. Ezzel a szolgáltatások növekedési hozzájárulása 0,8 százalékpont volt.

A kereskedelem hozzáadott értékének alacsony bővülése azért is meglepő, mert eközben a háztartások „elvégezték házi feladatukat” és érdemben növelték a fogyasztásukat: a háztartások fogyasztási kiadása az előző negyedévinél is nagyobb ütemben, 4,5 százalékkal nőtt éves alapon, 2,0 százalékponttal javítva a gazdasági teljesítmény növekedését. Az óvatossági motívumra tehát egyre kevésbé lehet panasz, a reálbérek növekedése látszik a fogyasztási adatokban – sokkal kevésbé látszik azonban a kiskereskedelemben. Ennek magyarázata a növekvő importvásárlás (olcsóbb külföldi webáruházak és bevásárlóturizmus), illetve a szolgáltatások nagyobb bővülése. A belföldön magasan ragadt árszínvonal (melyben a profitráták és az adóterhelés is szerepet játszik, persze a külföldi webáruházak egy része adómentesen értékesít) visszafogja a kiskereskedelem bővülését. Az igazi problémát a beruházások jelentik, melyek 14,0 százalékos csökkenése 4,0 százalékponttal húzta vissza a gazdasági teljesítményt. Itt negyedéves alapon is nagymértékű, 3,2 százalékos a visszaesés és ez hosszabb távon is negatív hatással lehet a növekedésre – bár a jelenlegi kapacitások sincsenek kihasználva. A nettó export 0,9 százalékponttal rontott a gazdasági teljesítményt. Ezen belül az áruk 1,1 százalékponttal rontották, a szolgáltatások pedig 0,3 százalékponttal javították az egyenleget. Az eltérést magyarázza, hogy míg az áruk exportja 3,4 százalékkal alacsonyabb lett, addig a szolgáltatásoké 2,1 százalékkal bővült, miközben az importban az eltérés a két irány között kisebb.

Összességében tehát a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar gyenge teljesítménye, valamint a beruházások és a termékexport visszaesése játszott szerepet a gyenge harmadik negyedéves adatban, miközben a szolgáltatások és a fogyasztás pozitívan befolyásolták azt. Az idei év egészében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalék körüli mértékben bővülhet, míg jövőre a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat – figyelembe véve a kormányzati akcióterv, a nagyberuházások termőre fordulása, a reálbérek növekedéses és az alacsony mezőgazdasági bázis hatását. Ugyanakkor a jövő évre vonatkozó kockázatok így is inkább lefelé mutatóak. A gazdasági növekedést érdemben tudná segíteni a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés, a külső környezet javulása, a gazdaság diverzifikációja, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés, a szolgáltatások további erősödése.

Forrás: Gránit Alapkezelő 

2024.12.03

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 milló körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta egyértelmű: aki akar és tud, az dolgozhasson. Az elért eredmények szemmel láthatók, a munkaalapú társadalom megerősödött, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését a bérmegállapodáson túl számos további intézkedéssel támogatja: a munkáshitel program elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor programmal. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv ezen kiemelt intézkedései a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulnak, ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 11. 29.

Orbán Viktor kormányfő e heti, péntek reggeli rádióinterjújában a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy Magyarország következő jegybankelnökének Varga Mihályt jelöli.

Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb bejelentései: A kormány örül a hároméves bérmegállapodásnak a minimálbér és a garantált bérminimum növeléséről, de úgy látják, hogy ehhez a vállalatok hatékonyságnövelése elengedhetetlen. A jövő évi a béke költségvetése lesz, amelyet már jelez, hogy új családtámogatási intézkedésekről és a fiatalokat segítő lépésekről is döntött a kabinet. A következő jegybankelnöknek Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a kormányfő. A gazdaságirányítási feladatokat a kormányban átszervezik, erről decemberben közölnek részleteket. Gyorsan regált Varga Mihály a miniszterelnöki jelölés bejelentésére: Miniszterelnök úr megtisztelő felkérését köszönettel elfogadom.Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom – írta Facebook oldalán egy posztban, amelyhez megjegyzésként még hozzáfűzte: „Megtisztelő, hogy 4800 napon át nemzetgazdasági-, majd pénzügyminiszterként szolgálhattam a hazámat.”

Forrás: Portfolio

2024. november 29. 

 

 

Sikeresen valósított meg nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank 500 millió euró összértékben. Az értékpapírok futamideje 7 év, kamata 4,5 százalék, a tranzakció szervezője a Morgan Stanley volt. A bevont forrásokkal a bank továbbra is a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és külpiaci terjeszkedését támogatja.

Az Eximbank a 2023-ban lebonyolított két rendkívül sikeres tranzakció után ismét nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre. Az aktuális tranzakció során az EXIM 500 millió euró összegű kötvényt bocsátott ki, amely ezúttal a korábbiaknál hosszabb, 7 éves futamidővel rendelkezik. A kibocsátás szervezését a Morgan Stanley végezte, amely jelentős befektetői érdeklődés mellett zajlott. „A nemzetközi tőkepiacra való idei visszatérésünk sikere Magyarország és a bank iránti bizalom újbóli megerősítése. A mostani, hosszabb futamidejű kibocsátásunkkal olyan stabil forrásokat tudtunk bevonni, amelyekkel hatékonyan támogathatjuk a magyar cégek nemzetközi törekvéseit és növekedési terveit.” – nyilatkozta Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A mostani nemzetközi kötvénykibocsátás két jelentős, 2023-as tranzakciót követ.

Az év tavaszán egy közel 5 éves futamidejű, 1,25 milliárdos dollárkötvény-kibocsátásra került sor, 6,32 százalékos hozammal. Majd a rendkívüli befektetői érdeklődésre való tekintettel ezt követte novemberben egy több mint 1 milliárd eurós tranzakció, ezúttal már 5 évesnél hosszabb futamidővel. Az EXIM elkötelezetten támogatja a magyar vállalkozások fejlődését és külpiaci terjeszkedését; az új kötvénykibocsátás keretében szerzett forrásokat is a stratégiájában meghatározott célokra fordítja.

Az EXIM Magyarországról

Az EXIM Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége; az egyetlen, kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott hazai banki, biztosítói szereplő, amely az exportfinanszírozás mellett közel egy évtizede működtet nemzetközi versenyképességet javító belföldi hitelprogramokat is. Az EXIM név alatt két jogi személy együttese értendő, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.). Ennek köszönhetően az EXIM Magyarország integrált keretek között működve tud mind finanszírozói, mind biztosítói megoldásokat nyújtani. 30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ mintegy 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat. Az Eximbank mérlegfőösszege 2023 végén 3642 milliárd forintot tett ki, hitelállománya pedig 2439 milliárd forint volt, 3211 vállalati ügyfelének 88 százaléka a kkv-szegmensben működik. Kiemelt partnerei a hazai kereskedelmi bankok, ügyfeleit elsősorban rajtuk keresztül, refinanszírozási konstrukcióban finanszírozza.

Forrás: EXIM

2024. 11. 27.

2024-ben egy nem várt gazdasági esemény következett be, a német gazdaság válsága, ami maga alá tepert bennünket – értékelte az aktuális gazdasági kilátásokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a HírTV-nek adott interjújában. Annak a reményének adott hangot, hogy 6,5%-ról lefelé tudnak majd elmozdulni az alapkamatban idehaza. Sokat beszélt a tárcavezető a hamarosan felálló új csúcsminisztériumról, valamint a jövő tavasszal esedékes MNB-elnökváltásról.

Az interjú legfontosabb pontjai:

• Már az idei utolsó negyedévben pozitív növekedési számokat fogunk látni és egy gyorsuló növekedést a jövő évben, negyedévről negyedévre.
• Az idei évben 0,7-0,8%-os GDP-növekedést vár az NGM, ezt követően jövőre lehet 3,4%-os a növekedés üteme.
• 2024-ben is beütött egy nem várt gazdasági esemény, ez a német gazdaság válsága.
• 2020 óta olyan éveink vannak, amikor válság válságot követ.
• 2024-ben a német gazdaság maga alá tepert bennünket. Németország romokban, a kormány szétesett, és a gazdasági problémák vezettek a szakadáshoz is.
• A belső konjunktúra fellendülőben van és ez folytatódni fog. 2025-ben a fogyasztás lesz a legfontosabb mozgatórugója a GDP-nek.
• Kérdés, hogy idehaza miből lesz növekedés a jövőben, ezen a téren a kormány három fontos tényezőt lát: jövedelem, lakhatás és kkv-k.
• A gazdasági semlegesség lényege: nyugatnak és keletnek is nyitottak vagyunk, egy hidat szeretne üzemeltetni a kormány, ideológiától teljesen mentesen.
• Példaként említette, hogy a szegedi BYD-nál az átlagbérek magasabbak lesznek, mint a kecskeméti Mercedes-gyárban és beindulhat egy verseny a dolgozókért, akik magasabb bérekhez juthatnak ezáltal.
• 2025-ben több fontos beruházás is elkészül, és ezt követően megindulhat a termelés (példaként említette a debreceni CATL-gyárat, a BMW-gyárat és a szegedi BYD-gyárat). Ha ezek beindulnak, akkor az 0,5%ponttal tudják emelni a GDP-t. Ennek a hatásának egy része áttolódhat 2026-ra.
• Ennél magasabb GDP-hez a német gazdaság erejére lenne szükség.
• A hároméves bérmegállapodásról is beszélt, melynek szerinte fontos célja, hogy 2027-re a rendszeres bruttó átlagbérnek az 50%-át el kell érnie a minimálbérnek. Az átlagos minimálbér-emelkedés így évente 12% lesz. Ez egy jelentős reál-minimálbér javulást jelent.
• 2028-ra reális, hogy 400 ezer forint legyen a bruttó minimálbér.
• Az átlagbérek emelkedése már sokkal inkább a GDP-növekedéstől és a termelékenység alakulásától függ. Kiemelte, hogy az olyan béremelkedés, amely elszakad a gazdaság teljesítőképességétől, az nem jó, mert az nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat. Erős GDP-növekedés esetén kitermelhetővé válik a magasabb béremelkedés.
• A kormány azt szeretné, hogy az államadósság jelentős része a lakosság kezében legyen, mert ez stabil.
• Kamatokról kijelentette:

remélhetőleg a 6,5%-ról lefelé tudunk elmozdulni.

• Ez egy nagyon jelentős kamatláb, 3% feletti reálkamatláb, ami a gazdasági növekedés szempontjából nem indokolható – érvelt a miniszter.

• Forrás: portfolio.hu 2024. 11. 26

 

Tudomány a társadalom szolgálatában: Stratégiai együttműködést kötött a GTTSZ és Körmend városa

A magyar tudományt ünnepelték Körmenden november 20-án: először középiskolások, majd helyi vállalkozók és járásbeli önkormányzati képviselők hallgathattak előadásokat gazdasági témákban. Az esemény házigazdája a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), valamint Körmend Város Önkormányzata volt, a két szervezet egy hosszú távú együttműködésről is megegyezett.

2003 óta minden évben külön ünnepnapja van a magyar tudománynak. November 3-án arra emlékezik a hazai tudományos élet, hogy Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyévi jövedelme felajánlásával megteremtette a Magyar Tudós Társaság megalapításának lehetőségét, és tulajdonképpen ezzel a Magyar Tudományos Akadémia alapkövét is letette. Ennek apropóján szervezett konferenciát Körmenden a GTTSZ a helyi önkormányzattal karöltve.

Délelőtt a kilencvenéves fizikus professzor, dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kutató professzor, a GTTSZ elnökhelyettese beszélt tapasztalatairól a diákoknak, majd az adótudatosság került terítékre, hiszen Nagy Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának képviselője tartott előadást. Őt követte Bariska Szilárd, a Széchenyi István Egyetem Arrabona RacingTeam (ART) motorfejlesztő hallgatói csapatának vezetője, aki az általuk elért nemzetközi sikerekről számolt be, és szó volt az egészséges és tudatos vízfogyasztásról is Buti Nikolett általános iskolai testnevelés, gyógytestnevelés szakos tanár révén, aki kutatási eredményeit ismertette.

A GTTSZ elnöke, dr. Horváth Bianka úgy véli, sok mai fiatal fél közelebb kerülni a tudományokhoz, kissé távolinak érzik ezt a világot maguktól, és éppen ez volt most a cél: a gyakorlati hasznát bemutatni, az ismereteiket bővíteni, így hozzájárulni az önfejlesztésük, az önmenedzselésük sikeréhez. Felhívni rá a figyelmüket, hogy akár a továbbtanulásban, akár a munkaerőpiacon képzelik el a jövőjüket, ezzel a szemlélettel helyt tudnak állni.

A konferencia délutáni programját a szervezet főtitkárának, dr. Tóth Gergelynek a köszöntője, majd az elnök beszéde nyitotta. Dr. Horváth Bianka kifejtette: két rendkívül fontos trend határozza meg napjainkat, az éghajlatváltozás és az ehhez kapcsolódó zöldátmenet, illetve a digitális forradalom. Mindkettőre jelentős forrásokat áldoznak a kormányok, de emellett más hatások is érik a mai gazdaságot. Kihangsúlyozta: a GTTSZ híd kíván lenni az egyes szereplők között, és segíteni igyekszik az együttműködések kialakítását, az információ átadását. Utalt rá: a Nyugat-dunántúli Régióban – pilot projektként – most először kötnek megállapodást egy önkormányzattal arról, hogy vállalkozók, fiatalok, hivatali dolgozók bevonásával egy minden szereplő számára előnyöket tartogató munkába fognak.

A stratégiai együttműködést a szövetség elnöke és a helyi polgármester írta alá: azt vállalták, hogy az általuk képviselt szervezet és önkormányzat a jövőben hatékonyan igyekszik megszólítani a fiatal generációt és a vállalkozói réteget azért, hogy közelebb kerüljön hozzájuk a tudomány világa, kicseréljék tapasztalataikat, és közös megoldásokat találjanak a kor kihívásaira.

 

Dr. Szabó Barna körmendi polgármester beszédében azt emelte ki, hogy manapság kulcsképesség a rugalmasság és az innováció. Az önkormányzatoknak – ahogy a gazdasági élet más szereplőinek is – alkalmazkodniuk kell, és ebben egymásra kell támaszkodni. Kihangsúlyozta a tudás és a tapasztalat fontosságát, valamint azt, hogy a nehéz, kihívásokkal teli időkben mindez komoly lehetőségeket tartogat, amelyekkel élni kell.

Az ünnepélyes aláírás után gazdaságpolitikai témájú előadásokat hallgathatott meg a közönség. Körmöczi Dániel, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója és befektetési kapcsolattartója beszélt a vállalkozások megtakarításairól és a forrásteremtésről, dr. Horváth Bianka pedig a monetáris politika aktuális kihívásait vette sorra. Előadást tartott még dr. Fekete Attila pénzügyőr dandártábornok, a NAV Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság igazgatója, a GTTSZ elnökhelyettese adóigazgatási kérdésekről, illetve dr. Gór Csaba jogász, önkormányzati képviselő, a Milton Friedman Egyetem és a Kodolányi János Egyetem oktatója a települési klímaalkalmazkodásról.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta „Versenyképesség változó környezetben – ahogy a vállalatok látják” címmel.

2024. november 20.

forrás: frisss.hu

 

A robottechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán kihívás, hanem lehetőség is a munkavédelem számára – mondta Czomba Sándor az Európai Munkavédelmi Ügynökség konferenciáján, Visegrádon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelő államtitkára hozzátette, az Európai Közösség munkavédelmi stratégiájában szereplő zöld és digitális átállás által előidézett változásokra a munkavédelmi szakterületnek is fel kell készülnie. A mesterséges intelligencia (MI) ma már a mindennapjaink részét képezi. A legtöbb nagy mobiltelefon gyártó mára már integrálta okostelefonjai operációs rendszerébe az MI-t, a különböző chat-botokon keresztül pedig, – az egyszerűbb kérdésekre – szintén az MI ad választ az embereknek. Ezzel párhuzamosan a munkahelyeken is folyamatosan jelennek meg a különböző MI alkalmazások a dolgozók munkájának megkönnyítésére, illetve a különböző munkaeszközök (gépek, robotok) vezérlésére. A robotok programozását több helyen oktatják hazánk műszaki felsőoktatási intézményeiben, de már alapszinten az általános iskolákban is.

Czomba Sándor hangsúlyozta: a zöld és digitális átállás forgatagában, a kormány kiemelt célja – a 2021-27 közötti időszakra meghatározott európai munkavédelmi stratégiával összhangban – továbbra is a magyar munkavállalók védelme, a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő megbetegedések megelőzésének javítása. A munkavédelmi hatóság hatékonyságának növelése is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy – a munkabaleseti statisztikák alapján – Magyarországon 3 éve folyamatosan csökken mind a 3 munkanapon túl gyógyuló, mind pedig a halálos munkahelyi balesetek száma. A munkabalesetek számának leszorítását a foglalkoztatottság folyamatos bővülése mellett sikerült a kormánynak megvalósítani. Tavaly a rekord magas foglalkoztatás mellett a halálos munkabalesetek arányát 2010-hez képest közel felére sikerült leszorítani, miközben 2010-hez képest ma már 1 millióval dolgoznak többen. A kormány célja, hogy a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett csökkentse a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A konferencián továbbá William Cockburn, az EU-OSHA igazgatója ismertette az EU-OSHA 2023-25. évekre szóló „Egészséges Munkahelyek Munkavédelem a digitalizált világban” című kampányának célkitűzéseit.

2024. 11. 20.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak – közölte a nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.

Elmondta, fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre tovább folytatódik. A hétfőn a Parlament elé beterjesztendő 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány az idei 0,7 százalék után. A Parlament elé hétfőn beterjesztett 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, az idei 0,7 százalék után. 2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott – hangsúlyozta. A kormány új gazdaságpolitikai akcióterve három pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, megfizethető lakhatás biztosítására és a kkv-k támogatását célzó Demján Sándor programra. A gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottságot, a foglalkoztatási ráta 81 százalékon állt, ezért most a reálbérek növelése a cél. 2028-ra 1000 eurós minimálbérrel és egymillió forintos átlagkeresettel számol a kormány – ismételte meg Nagy Márton. Hangsúlyozta, a bérkonvergenciának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.

A jövő évi 4-5 százalékos reálbéremelést a kkv-szektornak ki kell tudnia gazdálkodnia, ehhez a termelékenység növelésére, valamint a szektor konszolidációjára van szükség – tette hozzá.

Az akcióterv részleire kitérve elmondta, hogy az mintegy 2632 milliárd forint forrást biztosít a családok számára 2025-ben. Ennek több mint felét, mintegy 1465 milliárd forintot a lejáró lakossági állampapírok után fizetendő kamatkifizetések biztosítják. A tőkerésszel együtt mintegy 3000 milliárd forint keresheti a helyét a gazdaságban, ami a mehet a lakáspiacra, valamint a fogyasztásra – tette hozzá. A kormány számításai szerint összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt, a családi adókedvezmény emelése összesen 75 milliárd forinttal növeli a háztartások vagyonát. A családok 300 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást fordíthatnak lakásvásárlásra, felújításra. Megjegyezte: a kormány az adminisztráció egyszerűsítésével igyekszik gyorsítani a folyamatot. Az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családok számára elérhető vidéki otthonfelújítási programra 25 milliárd forintot szán a kormány, és várakozásaik szerint a háztartások jövőre 25 milliárd forint értékben használhatják fel a Széchenyi Pihenő Kártyára feltöltött összegeket lakásfelújítási célra. A gazdaságpolitikai akcióterv vállalati lába, a Demján Sándor program jövőre mintegy 1400 milliárd forintnyi forrást mozgat meg. Ebből mintegy 650 milliárd forintot tesznek ki a kkv-szektort érintő uniós programok. A kormány tervei szerint a visszafizetendő támogatások felhasználását a beruházási hitelek mellett szeretnék a forgóeszközfinanszírozására is kiterjeszteni. A kkv-szektor beruházásait és versenyképességét 100 milliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a kormány, amely segítheti a vállaltok „méretugrását„. Az „1+1” kkv beruházás-élénkítő támogatási program célja a cégek beruházási aktivitásának emelése. Az 50 milliárd forint keretösszegű program keretében 5-150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhetnek a cégek, legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással – emelte ki. November elsejétől érhetők el a Széchenyi Kártya Program (SZKP) beruházás hitelei 3,5 százalékos kamattal, amely jövőre a várakozások szerint 150 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a cégeknek. A kkv-k exportját élénkítő hitelprogram jövőre 350 milliárd forintot, az Exim kifektetést – külföldi befektetést – támogató hitelprogram, valamint a Nemzeti Tőkeholding tőkeprogramja együttesen 50 milliárd forintot juttat a vállalkozásoknak. Az egyes alprogramok indulásáról és azok részleteiről a kormány a következő hetekben ad részletes tájékoztatást – mondta a miniszter. A Századvég idén negyedik alkalommal rendezte meg vidékkonferenciáját. Az előadások, panelbeszélgetések során a versenyképesség, energetika, és foglalkoztatáspolitika kérdéseit vitatták meg a részvevők.

Forrás: MTI 

 2024. 11. 11 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 szeptemberében éves alapon 1,7 százalékkal bővült. Az éves alapú növekedés lassulása, illetve a kiskereskedelmi forgalom előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal történő mérséklődése egyértelműen átmeneti jelenség, amelyet nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott.

Azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztói viselkedés szeptemberben sem változott meg, a belső konjunktúra helyreállt. Az online pénztárgépek adatai októberben ismét hasonlóan erős forgalmat mutatnak, mint augusztusban, így az árvíz okozta átmeneti mérséklődést
követően a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme visszaállhat a korábbi hónapok kedvező szintjére. Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági növekedés legfontosabb támasza marad. Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült, az év hátralevő részében pedig további gyorsulás várható, ezzel a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. Ez már idén is érezhető a gazdaságban, de jövőre még erőteljesebben fejti ki hatásait. A belső konjunktúra helyreállása
mellett azonban a külső kereslet továbbra is kihívásokkal áll szemben, különösképpen a német gazdaság válsága miatt.
A kiskereskedelmi forgalom alakulását továbbra is erőteljesen támogatja a reálbérek már egy éve tartó erőteljes növekedése, amely augusztusban 9,4 százalékot ért el, továbbá az infláció sikeres visszaszorítása, amely szeptemberben 3 százalékon stabilizálódott.

Forrás: NGM 

2024.11.07