Gazdaságpolitika

A nemzetközi befektetői bizalom Magyarország iránt töretlen

Magyarország az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) szervezésében, kiemelkedő, összességében több mint 14 milliárd dollárnyi kereslet mellett bocsátott ki 5, 10 és 30 éves futamidejű dollárkötvény-sorozatot a mai napon. A rendkívül sikeres tranzakció keretében összesen 4 milliárd dollár értékben, több mint háromszoros túljegyzés és kedvező kamatszint mellett keltek el magyar devizakötvények. A legmagasabb kereslet az 5 éves futamidőn jelentkezett, ami jól mutatja a magyar gazdaság iránti széleskörű, tartós és erős befektetői bizalmat. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a januári 2,5 milliárd eurós sikeres eurokötvény-kibocsátást követően nagy érdeklődés mellett hajtott végre sikeres dollárkötvény-kibocsátást a nemzetközi kötvénypiacon. A tranzakció keretében összesen 4 milliárd dollár értékben keltek el magyar devizakötvények, melyek iránt kiemelkedő, összességében több mint háromszoros volt a befektetői érdeklődés. A 1,5 milliárd dollár értékben kibocsátott 5 éves kötvény kibocsátáskori kamata 5,375 százalékon, az 1 milliárd dollárnyi 10 éves kötvény kamata 6,0 százalékon, az 1,5 milliárd dollár értékben kibocsátott 30 éves kötvény kamata 6,75 százalékon alakult a könyvépítés során.
A dollárkötvényeket az erős befektetői érdeklődésnek köszönhetően az amerikai állampapír hozama feletti felárindikációnál 0,3-0,4 százalékponttal kedvezőbben tudta árazni az ÁKK, a Magyar Állam által kibocsátott hasonló futamidejű devizakötvények másodpiaci hozamainak közelében. Az ÁKK – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a külföldi devizában bevont forrást euróra swapolja. Az euróra történő fedezést követően kialakuló forrásköltség kedvezőbb a januári devizakötvény-kibocsátásokhoz képest. A jelentős érdeklődés és a kedvező kamatszint azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A 2025-ben is tapasztalható bizonytalan nemzetközi pénzpiaci és geopolitikai helyzetben Magyarország jelenlegi kilépése a nemzetközi kötvénypiacra szükségszerű és jó döntésnek bizonyult. A globális gazdasági nehézségek és a nagymértékű bizonytalanság miatt a felkészülés, a tartalékok kiépítése kiemelten fontos annak érdekében, hogy a Magyar Állam stabil és erős pénzügyi alapokkal nézzen szembe a kihívásokkal. A forrásbevonás növeli mind az adósságkezelés rugalmasságát, mind pedig az évközi likvid tartalékok mértékét, amely a piaci folyamatok függvényében lehetőséget teremt az adósság szerkezetének optimalizálására és a hatályos finanszírozási tervben szereplőn felüli további adósság-visszavásárlásra is az év hátralévő részében. Az 5, 10 és 30 éves futamidőn megvalósított devizakötvény-kibocsátás emellett növeli az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és erősíti a befektetői diverzifikációt is.
A nemzetközi befektetők a globális kihívások ellenére is erősen bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarországot a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja. A kötvénykibocsátásból befolyó összeg a 2025-ös költségvetés finanszírozását erősíti, melynek elsődleges célja a családok és a vállalkozások támogatása. A kormány célja változatlan: a lehető legnagyobb gazdasági növekedés elérése és Európa legnagyobb adócsökkentési programjának végrehajtása.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. június 23.

Európai Bizottság: 0,8%-al bővülhet a magyar gazdaság

2025-ben várhatóan 0,8%-kal bővül a magyar gazdaság, ez lényegesen alacsonyabb a tavaly őszi 1,8%-os prognózisnál – derül ki az Európai Bizottság hétfőn ismertetett gazdasági előrejelzéséből. A növekedés még 2026-ban is csak 2,5%-ra pörög fel a korábban várt 3% feletti dinamikával szemben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 4,6%-a lehet, ahonnan jövőre ismét emelkedhet a kormány által a közelmúltban bejelentett intézkedések miatt.

Mindössze 0,8%-kal bővülhet 2025-ben a magyar GDP, ez lényegesen elmarad a kormány 2,5%-os és az MNB 1,9-2,9%-os várakozásától – derül ki az Európai Bizottság hétfőn publikált tavaszi előrejelzéséből. Az elemzők már korábban figyelmeztettek arra, hogy jóval visszafogottabb lehet a gazdasági növekedés, azonban a kormány egyelőre nem vizsgálta felül becslését, a jegybank pedig március végén módosított legutóbb. Az Európai Bizottság értékelése szerint elsősorban a fogyasztás, valamint a beruházások és az export fokozatos magára találása támogathatja a következő évek növekedését. A beruházásokban főleg jövőre várnak felpattanást a kereskedelmi feszültségek enyhülésével és az állami beruházások élénkülésével. A növekedéssel kapcsolatos kockázatok elsősorban a külső környezethez kapcsolódnak, mivel a magyar gazdaság nyitott, így jelentősen befolyásolhatják a kilátásokat a külső körülmények.

ecforecast250519

A táblázatból látszik, hogy a gazdasági növekedés mellett a Bizottság emelte inflációs prognózisát és kismértékben a munkanélküliségre vonatkozó előrejelzést is. Az infláció kapcsán az év elején megjelent kellemetlen adatok indokolhatják az emelkedést, azonban a kormány az árrésstopokkal igyekszik kordában tartani az árakat. A Bizottság kiemeli, hogy ezek az intézkedések átmenetileg ugyan csökkenthetik az áremelkedési ütemet, azonban azok kifutásával 2025-26-ban megugorhat az infláció.

A brüsszeli testület szerint komoly gondok vannak a magyar költségvetésben, hiszen az idei 4,6%-os hiányprognózis magasabb a kormány 4,1%-ra emelt céljánál is, nem is beszélve a 2026-os évről, amikor a magyar kormány szeretne 3,7%-os deficitet elérni a benyújtott törvényjavaslat alapján, viszont a Bizottság ennél egy százalékponttal magasabb hiányt valószínűsít, ami emelkedést jelentene az idei évhez képest. Az eddig vártnál rosszabb költségvetési pálya azt is jelenti, hogy a Bizottság szerint 2025-ben emelkedhet a magyar GDP-arányos adósságráta, majd onnan jövőre is csak minimális csökkenés jöhet. Kiemelik a szöveges értékelésben, hogy a magasabb hiányvárakozás elsősorban a kormány utóbbi hónapokban bejelentett intézkedéseinek tudható be, ide sorolható az anyák szja-mentességének kiterjesztése és a családi adókedvezmény megemelése, ami becsléseik szerint a GDP 0,6%-ának megfelelő összeget tesz ki. Ezt részben ellensúlyozza a korábban kivezetni tervezett különadók megtartása is 2026-ban.  A költségvetési előrejelzést további lefelé mutató kockázatok jellemzik a gazdasági növekedés és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépések miatt olvasható az értékelésben.

Forrás: portfolio.hu

2025.05.19

Újabb lépés az áremelések ellen

A Kormány a magyar családok és nyugdíjasok védelme érdekében minden eszközével fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. A mai naptól az árréscsökkentés a nem élelmiszer-jellegű termékekre is kiterjed. A drogériákban 30 termékkategóriában, így háztartási- és vegyiáruk, tisztálkodási és szépségápolási cikkek esetében az árrés 15 százalékra csökken.

 A Kormány az indokolatlan áremelések letörése érdekében március 17-én 30 alapvető élelmiszerkategóriára árréscsökkentést vezetett be, amely gyors, tartós és érdemi árcsökkenést eredményezett – több mint 900 termék ára átlagosan több mint 19 százalékkal csökkent. A kormány itt nem állt meg, az áremelések letörése érdekében eredményes tárgyalásokat folytatott a pénzintézetekkel, a biztosítókkal és a telekommunikációs cégekkel a szolgáltatói díjak befagyasztásáról. A kormány elérte, hogy a vállalatok a családok érdekeit szem előtt tartva önkéntesen korlátozzák a számladíjakat és a szolgáltatások árát. A bankok díjaikat a 2025. januári szintre állítják vissza, míg a biztosítók önkéntes alapon vállalják, hogy a lakosság által kötött új lakásbiztosítási szerződések díjszintje nem haladja meg a 2024. december 31-i szintet. Az áremelések elleni harc a mai naptól új szakaszába lép: a Kormány május 19-től a nyár végéig az árréscsökkentést a háztartási cikkek körére is kiterjeszti, összesen 30 termékkategóriára. Olyan termékekre, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő vagy éppen a tusfürdő, amelyeknél jelentős, több mint 30%-os árrés volt azonosítható. A megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termékekre a kereskedő legfeljebb 15 százalék árrést alkalmazhat, és az árrés mértéke nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét.

Az intézkedés a háztartási cikkek több mint 40 százalékát értékesítő drogériákra vonatkozik – így például a DM, Rossmann, Müller, Douglas, Azúr, Estée Lauder és Yves Rocher üzletekre. A vegyeskereskedőket – ahol élelmiszer és nem élelmiszer is megtalálható – közvetlenül nem érinti a szabályozás, ugyanakkor a drogériák árcsökkenése fokozza a versenyt, így szélesebb körben is lefelé szorítja az árakat. Ennek hatása már a múlt héten érzékelhető volt, több jelentős kereskedelmi szereplő is széles körben csökkentette az érintett termékek árát.

A Kormány a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folyamatosan fellép az indokolatlan áremelések ellen és minden szükséges esetben kész beavatkozni. A bevezetett intézkedések érdemben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás bővüléséhez és a magyar családok mindennapi kiadásainak csökkentéséhez. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedését is támogassa.

Háttér

A kiterjesztés az alábbi 30 termékkategóriát érinti:

  • Tisztítószerek: mosogatószer, gépi mosogatótabetta, folyékony súrolószer, általános tisztítószer
  • Ruhatisztítási termékek: mosópor, folyékony mosószer, öblítő
  • Baba-mama termékek: eldobható nadrágpelenka, hintőpor
  • Tisztálkodási termékek: folyékony szappan, szappan, kézfertőtlenítő gél, sampon, tusfürdő, fogkrém, fogkefe
  • Szépségápolási termékek: testápoló, golyós dezodor, izzadásgátló stift, dezodor, eldobható borotva, borotvafej utántöltő, borotvahab, borotvazselé
  • Intim higiéniai termékek: egészségügyi betét, tampon
  • Háztartási papíráru és csomagolóanyag: toalettpapír, papír kéztörlő henger, papír zsebkendő, alufólia

2025. május 19.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció

A kormány sikeresen küzd az áremelésekkel szemben. Áprilisban az infláció mértéke 4,2%-ra, míg az élelmiszerinflációé 5,4%-ra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3%-kal csökkent. Az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet több fontos tényező is támogat: a 30 élelmiszer termékkategóriára március 17-én bevezetett árréscsökkentés és annak kiterjesztése a háztartási cikkekre 30 termékkategória esetében május 19-től, továbbá a pénzintézetek számladíjainak, a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a biztosítók lakásbiztosítási díjainak befagyasztása.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – az előzetes kormányzati várakozásokkal összhangban – az infláció mértéke áprilisban tovább csökkent, az előző év azonos időszakához képest 4,2%-ra mérséklődött, míg márciushoz viszonyítva nem mutatott érdemi változást. Az élelmiszerinfláció éves összevetésben 5,4%-ra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3%-kal csökkent.

Az indokolatlanul magas áremelések szükségessé tették a beavatkozást, ezért a kormány a magyar lakosság, kiemelten a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében árréscsökkentést vezetett be. A legfrissebb adatok alapján a március 17-én bevezetett árréscsökkentés hatására 905 termék ára mérséklődött átlagosan 19,3%-kal. Ezen belül 24 termék esetében 50% feletti, 105 termék esetében 40-50%, 141 termék esetében 30-40%, 173 termék esetében 20-30%, 213 termék esetében pedig 10-20% közötti árcsökkenés tapasztalható.

A kormány lépései gyors, tartós és érdemi árcsökkenést eredményeztek. A legnagyobb mértékű árcsökkenés a tejtermékek esetében figyelhető meg, a laktózmentes natúr joghurtot 36,7%-kal, a natúr joghurtot 29,5%-kal, a laktózmentes trappista sajtot 28,9%-kal, a laktózmentes tejet pedig 24,7%-kal olcsóbban tudja jelenleg megvásárolni a magyar lakosság. Mindezek mellett olyan alapvető élelmiszerek ára is jelentősen csökkent, mint a rétesliszt (-21,8%), a finomliszt (-20,7%), az étkezési burgonya (-16,8%), a csirkeszárny (-11,3%) és az egész csirke (-12,3%). A megfizethető élelmiszerárak biztosításával a kormány kiemelten támogatja a magyar családokat és a nyugdíjasokat, hogy ne jelentsen számukra terhet a mindennapi bevásárlás.

A kormány itt nem állt meg, az áremelések letörése érdekében eredményes tárgyalásokat folytatott a pénzintézetekkel és a telekommunikációs cégekkel a szolgáltatói díjak befagyasztásáról. A kormány elérte, hogy a vállalatok a családok érdekeit szem előtt tartva önkéntesen korlátozzák áraikat, így álljanak el az inflációkövető díjemelésektől. A bankszektor stabilitása lehetővé teszi a díjak csökkentését, a bejelentések szerint a díjakat a 2025. januári szintre állítják vissza, ami érezhető könnyebbséget jelent majd a magyar lakosság számára.

Az áremelések elleni küzdelmet folytatjuk, az árréscsökkentést kiterjesztjük a háztartási cikkekre is. Az intézkedés a háztartási cikkek több mint 40%-át értékesítő drogériákra vonatkozóan kerül bevezetésre május 19-től augusztus 31-ig, összesen 30 termékkategóriára. Olyan termékekre, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő vagy éppen a tusfürdő, amelyeknél jelentős, több mint 30%-os árrés azonosítható. Az árréscsökkentés hatására átlagosan 16-18% körüli árcsökkenés fog végigsöpörni ezeken a termékkategóriákon az érintett szereplőknél. Amennyiben ezen termékek teljes forgalmába átgyűrűzik az árcsökkenés, úgy az inflációt további 0,4 százalékponttal csökkentheti a kibővített intézkedés. A kormány célja, hogy az inflációt 3-4% közötti sávban tartsa, az élelmiszerinflációt pedig 5% alatti szintre szorítsa le.

A kormány mindig fellép az indokolatlan áremelés ellen. A bevezetett árcsökkentő intézkedések érdemben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez és a magyar családok mindennapi kiadásainak érdemi csökkentéséhez. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése is újabb lendületet vegyen.

2025. május 9.

Forrás: NGM 

A hazai üzemanyagárak kedvezőbbek a szomszédos országok átlagánál


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján Magyarországon az üzemanyagárak áprilisban is érdemben kedvezőbbek maradtak a szomszédos országok átlagánál.

Az Európai Unió Weekly Oil Bulletin jelentése alapján a 95-ös oktánszámú benzin havi átlagára itthon 589 forint volt, ami 17 forinttal alacsonyabb a környező országokban mért 606 forintos átlagárnál. A dízel üzemanyag esetében a 600 forintos magyar átlagár 13 forinttal
volt kedvezőbb a szomszédos országok 613 forintos átlagáránál. Mindez jól mutatja, hogy a magyar üzemanyagárak nemcsak versenyképesek, hanem érzékelhetően alacsonyabbak is a szomszédos országokhoz képest.
A kormány célja, hogy a magyar családok és a hazai vállalkozások megfizethető áron vásárolhassanak üzemanyagot. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi piaci trendeket, és szükség esetén intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az
árak a lehető legkedvezőbb szinten maradjanak és a magyar embereknek ne kelljen többet fizetniük az üzemanyagért a szomszédos országok lakosságához képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megerősítette, hogy a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek maradtak, és az árkülönbség érdemben növekedett a szomszédos országokhoz képest. A cél az, hogy a hazai piac stabilitásának és
versenyképességének fenntartásával biztosítsák a magyar családok és vállalkozások számára a kedvező üzemanyagárakat. A kormány továbbra is bízik az üzemanyagkereskedőkkel való konstruktív együttműködésben a stabil és versenyképes árak megőrzése érdekében.

 2025. május 6.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A kormány célja a hazai kkv-k exportképességének erősítése

A kiemelkedő érdeklődésre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EXIM Magyarország a mai napon további két termékkel bővítette a bank Demján Sándor Programon belül elérhető finanszírozási konstrukcióit. A Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel a hazai vállalkozások működését és vevőkörük bővítését támogatja, míg a Jövő Exportőrei Befektetési Hitel a magyarországi székhelyű vállalatok terjeszkedését és nemzetközi értékláncokba történő bekapcsolódását segíti elő.

A Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel olyan fix kamatozású konstrukció, amelyet kis-, közép-, és – meghatározott feltételek mellett – nagyvállalatok is igényelhetnek működéstámogatásra, készletfinanszírozásra, valamint vevőkörük bővítésére. A finanszírozási lehetőség rugalmas, akár rulírozó formában is igénybe vehető euró alapon évi maximum 4,21%-os, forint alapon pedig évi maximum 5,21%-os kamattal. A hitelösszeg forintban maximum 1 milliárd, euróban pedig legfeljebb 2,5 millió lehet, amelyet akár 3 év futamidő és választható – 1, 3 vagy 6 havi – törlesztési ütemezés mellett igényelhetnek a vállalatok. A tőkét egyenlő vagy egyedi összegű részletekben, illetve akár a futamidő végén, egy összegben is lehet törleszteni.
A Jövő Exportőrei Befektetési Hitel olyan kis-, közép-, és nagyvállalatok számára elérhető, fix kamatozású finanszírozási konstrukció, amely európai és belföldi cégekben való többségi részesedésszerzésre használható. A konstrukció legfeljebb 6 milliárd forint, vagy maximum 15
millió euró értékben igényelhető, akár 10 éves futamidő, fél éves rendelkezésre tartási és egyéves türelmi idő mellett, szintén rugalmas törlesztési feltételekkel euró alapon 3,7%-5,7%-os, forint alapon pedig 5,2%-7,2%-os kamattal.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: a Demján Sándor Program erős beruházási fókusza mellett a cégek fenntartható működésének biztosítására is figyelmet kell fordítani – emiatt volt fontos például a Széchenyi
Kártya likviditási hiteleinek februári kamatcsökkentése. Kiemelten fontos a likviditás fenntartása az exportpiacokon megjelenni, terjeszkedni, beruházni akaró cégek számára, hiszen esetükben az új, ismeretlen környezet számos olyan kihívást tartogat, amelyre gyors választ kell adni. Az EXIM új termékei ebben segítik az exportáló vállalatokat. A két új termékkel az EXIM újabb 250 milliárd forintnyi pénzügyi forrást mozgósít, a hazai kkv-k exportképességének erősítése, fenntartható fejlődésük támogatása, valamint kifektetéseik finanszírozása érdekében. „A Demján Sándor Program új forgóeszköz- és befektetési hiteltermékei érdemi támogatást nyújtanak azon hazai vállalkozások számára, amelyek működésük stabilizálásán, vagy éppen a belföldi és nemzetközi terjeszkedésen dolgoznak. Célunk, hogy az új konstrukciók révén a magyar cégek gyorsan, kedvező és kiszámítható feltételek mellett jussanak forráshoz, ezáltal is támogatva őket a stratégiai növekedési céljaik
elérésében” – mondta dr. Berta Adrienn az EXIM Magyarország vezérigazgatója. 2025 a családok és a vállalkozások éve. A kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében 2.600 milliárd forintot mozgósít a családok támogatása érdekében, míg a Demján Sándor Program 1.400 milliárd forinttal segíti elő a hazai kkv-k méretugrását, valamint termelékenységük növelését.

2025. május 5.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Maradéktalanul megvalósul a 150 új gyár programja

A Költségvetési Tanács szerint megfelel az Alaptörvény adósságszabályának a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat – a tartalékot 192 milliárd forintra növeli a Kormány A 2026-os költségvetés tervezete a békére építve Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, kiemelten támogatja a családokat és a nyugdíjasokat, valamint jelentős béremeléseket helyez kilátásba annak érdekében, hogy több maradjon a magyar embereknél, ezáltal 2026-ban is mindenki tehessen egy újabb lépést előre. Mindezek keretében a 2026-os költségvetés tartalmazza az édesanyák SZJA-mentességét, a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentés fenntartását és az ágazati béremeléseket.

A Költségvetési Tanács a Stabilitási törvény alapján május 4-i ülésén megtárgyalta a 2026. évi költségvetési törvény tervezetét. A Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözli, hogy a Költségvetési Tanács egyhangú döntése szerint a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat
tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, annak mértéke a tervezet szerint a 2025. év végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődhet. A Tanácsnak 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.
A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi
várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd. A Tanács figyelmeztet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra: véleménye szerint a világgazdasági környezet bizonytalansága, a szokásosnál is nagyobb mértékű és a magasabb
vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaság exportszektorát. Ugyanakkor a kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati
intézkedéseknek köszönhetően. A Tanács megítélése szerint a kockázatok kezelését nehezíti, hogy az általános tartalékként szolgáló Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzata mindössze 50 milliárd forint, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékéhez képest sem kielégítő nagyságú. Erre tekintettel a Tanács javasolta a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának
jelentős megemelését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium rögzíti, hogy az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, miközben a Kormány elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A Kormány
azért küzd, hogy a háború és a negatív külső európai helyzet mellett is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. A Kormány egyetlen célját sem adja fel, a 2025-ös és a 2026-os költségvetésben minden társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzését végigviszi, így
például az anyák SZJA-mentességét, a kkv-k támogatását szolgáló Demján Sándor Programot és a 150 új gyár programot is maradéktalanul megvalósítja.
Az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, egyrészről a háborút támogatja a béke helyett, másrészről az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. A háború elviselhetetlen pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar
gazdaság kilátásait rontják. A negatív külső környezet miatt ezért lefelé mutató kockázatok a hazai gazdaságra vonatkozóan is megfigyelhetők. Ugyanakkor nem csak a növekedést érintő kockázatok ténye, hanem azok jellege, szerkezete is fontos. A növekedés egyik motorját adó hazai fogyasztás stabil, amit a költségvetés áfa bevételének alakulása is jól jelez. A Kormány mindezek szem előtt tartásával jelenleg nem lát okot a költségvetést megalapozó makrogazdasági pálya felülvizsgálatára, azt a nyár folyamán tartja célszerűnek megtenni. Ezzel együtt elfogadja a Tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növeli, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadás csökkentést hajt végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változik, ellenálló képessége ugyanakkor növekszik. A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a Kormány 2025. május 6-án nyújtja be a 2026-os költségvetést az Országgyűlésnek.

 2025. május 5.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Meghaladja a költségvetési hiány az időarányos teljesítést

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Márciusban, egy hónap leforgása alatt a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami meghaladja az időarányos teljesítést. Ez egyrészt egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülésének köszönhető, ami az adónemekre vonatkozó befizetési határidőkkel függ össze. Másrészt a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi a rezsivédelmi támogatások téli hónapokhoz köthető kifizetésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek. Ezek közül kiemelkedik az általános forgalmi adóból származó jókora bevételtöbblet (265,6 milliárd forint). A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1553,7 milliárd forint volt, ez 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír-sorozatok és dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt. Szintén meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Március végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt 2189,5 milliárd forintot fizettek ki.

Forrás: NGM

2025.04.08

NGM: Harcolunk az indokolatlan áremelések ellen!

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok pénze többet érjen és többől tudjanak gazdálkodni. A kormány ezért figyelemmel kíséri az árak, kiemelten az élelmiszerárak alakulását és kész azonnal beavatkozni. Februárban az élelmiszeráremelés meghaladta a 7%-ot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2025 februárjában éves alapon 5,6%-kal, az előző hónaphoz képest pedig 0,8%-kal emelkedtek az árak. A februári adatok alapján az élelmiszerek 7,1%-kal kerültek többe. A kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. A kormány három lépésből álló komplex akciótervet dolgozott ki az áremelőkkel szemben: 1.) önkéntes árcsökkentés; 2.) haszonkulcsok hatósági korlátozása; 3.) hatósági árak bevezetése. A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjés a nyugdíjasok áfavisszatérítéséről. A kormány a megfizethető élelmiszerárak, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében fenntartja és tovább bővíti az online árfigyelő rendszert, melynek segítségével a családok össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni. Az árfigyelő hatékonyságát bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7%-kal csökkentek az átlagárak. A továbbiakban a nyomon követett termékek listája 100 kategóriára bővülhet, és olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd rajta, mint a hal, kávé, tea, rizs, tejszín, marhahús, zsemle és kakaópor. Mindezek mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is fokozott figyelemmel ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, például a tejtermékek és tojás árképzését, hogy a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit biztosítsák.

A kormány az árnövelőkkel szemben a nyugdíjasokat támogatja, ezért áfa-visszatérítési rendszert vezet be. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok egy meghatározott összeghatárig – havi 10-15 ezer forint – az érintett alapvető élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) vásárlása után következő havi nyugdíjukkal együtt visszakapják az áfát. A nyugdíjasok áfavisszatérítése hatékony megoldást jelent, mivel a kedvezmény nem az árnövelőket gazdagítja, hanem közvetlenül a nyugdíjasok zsebébe jut. Az intézkedés több mint 2,5 millió nyugdíjas számára nyújthat érdemi anyagi segítséget, és hozzájárulhat a fogyasztás további bővüléséhez is.

Forrás: NGM

  1. 03. 11

2024-ben kiemelkedő mértékben nőtt az átlagkereset

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-hoz viszonyítva 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt. 16 hónapja tart a reálbérek dinamikus növekedése, melynek hatására a családok bizalma fokozatosan erősödik, bővül a fogyasztás, a családok egyre bátrabban és egyre többet költenek akár utazásra, kikapcsolódásra is. A KSH adatai szerint 2024 decemberében tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése.

A bruttó átlagkereset a megelőző év azonos időszakához képest 11 százalékkal, azaz több mint 72 ezer forinttal közel 728 ezer forintra emelkedett, míg a reálbérnövekedés decemberi mértéke éves alapon 6,1 százalékot tett ki. A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A megelőző évhez viszonyítva 2024-ben összességében a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt, miközben 16 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek. A kormány célja, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbéremelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekord évet zárt. Mindezek mellett a foglalkoztatottság magas, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbérnövekedés várható, ennek képez alapot a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amelynek első pontját a kormány teljesítette, és létrejött a hároméves bérmegállapodás. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. 02. 25.