Az ipari termelés 2022 járt utoljára a csúcson, azóta egy csökkenő trend figyelhető meg. Az októberi, havi alapú 2%-os növekedés novemberre rögtön visszafordult, és a friss számok alapján látszik, hogy nem tört meg a csökkenő trend. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamosberendezés-gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.

Az ipar meghatározó folyamatai:

– 2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

– A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz képest 1,6%-kal mérséklődött.

– A feldolgozóipari alágak közül a legtöbben visszaesett a termelés: A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás volumene 13,5%-kal esett vissza év/év alapon (alágak közül a legnagyobb mértékben). A közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5%-kal csökkent.

– A 11%-os feldolgozóipari súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,6%-kal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 22%-kal bővült.

– A feldolgozóipari termelés 9,9%-át adó villamos berendezés gyártása 8,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21%-kal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9%-kal nőtt.

– A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,0%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

– A legnagyobb mértékben, 25%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása emelkedett 2023 novemberéhez mérten, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások csökkentek.

– Folytatva az előző havi bővülést, az 5,3%-os feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk. A feldolgozóiparból 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1%-kal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. A legnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,0%-kal emelkedett az előző év novemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 1,1 és 24% közötti mértékben, a legerőteljesebben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a takarmány gyártásában.

– Kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok és az export adatok is:

– A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6%-kal csökkent 2023 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2%-kal mérséklődtek.

– Az összes rendelésállomány november végén 17,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

– Az idei év 11 hónapját nézve sem kedvező a helyzet:

– Az ipari termelés 3,9%-kal csökkent. Az összes értékesítés 62%-át adó külpiaci eladások volumene 3,7, a 38%-ot képviselő hazai értékesítésé 2,7%-kal mérséklődött.

– A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,4%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8%-kal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,3 és 4% közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

– A belföldi értékesítés árai 2,1%-kal mérséklődtek, az exportértékesítésé 1,5%-kal nőtt, így az ipari termelői árak összességében 0,3%-kal magasabbak voltak 2024. első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Rövidtávú kilátások az teljes ágazatra és a kiemelt alágazatokra: Kilátások a teljes ágazatot nézve: · A 2024 novemberében módosított előrejelzésünkben, 2024-re -3,8%-os csökkenést várunk az ipari termelésben, ugyanakkor a német gazdaság kilábalásának késése miatt lefelé mutató kockázatokat érzékelünk.

2025-ben viszont már 3,6%-os növekedéssel számolunk, de a rendelési adatok alapján várhatóan az év eleje még nem fog erős számokat produkálni.

Rosszul zárta 2024-et a német feldolgozóipar, erőteljesen csökkent decemberben a termelés és az új megrendelések mennyisége is, ami egyértelműen jelzi, hogy Európa legnagyobb gazdaságának ipara nem fog egyhamar kilábalni a visszaesésből. A német járműipari vállalatok üzleti hangulatát jelző mutató jelentősen csökkent decemberben. Az Ifo Intézet számításai alapján az ágazat vállalatainak az üzleti környezetről alkotott véleményét számszerűsítő mutató értéke mínusz 34,7 pontra, több mint négyéves mélypontra csökkent a novemberi mínusz 32,4 pont után. · 2025-ben növekedést támogató tényező lehet az elmúlt évek feldolgozóipari működőtőke-beruházásainak többlettermelése (járműgyárak, akkumulátorgyárak) is, ugyanakkor a külpiaci kilátásaink korlátozottan javulhatnak 2025-ben; a német gazdaság várhatóan kismértékű gazdasági növekedésre képes lehet majd stimulust adni, ezért az ipari termelésben érdemi növekedést várunk jövőre. · Az MNB októberi vállalati konjunktúra-felmérés eredményei szerint az 1 évvel korábbi szinthez viszonyított átlagos kapacitás-kihasználtság az előző havi 89-ről 87 százalékra csökkent a hazai gazdaságban, ezen belül az iparban az elmúlt fél év legalacsonyabb szintjére esett. A leggyakoribb problémát vevők hiánya jelenti, amit 2021. január óta nem tapasztaltak ilyen magas arányban a válaszadók Járműgyártás: · Kihívásokkal néz szembe az autópiac. Nem teljesítenek jól az európai autógyártók. A vállalatoknak számos problémát kell kezelniük, mint például a kínai versenyt, a lassuló európai keresletet és az elektromos autókra való átállás nehézségeit, illetve a védővámok esetleges hangsúlyossá válását. Mivel a hazai járműipar exportorientált, így nagyban meghatározza a külpiacok alakulása is. · A kilábalásra utaló adatok nem túl bíztatóak, ami több okra vezethető vissza: csökkenő globális kereslet, energiaárak volatilitása és a geopolitikai feszültségek, így a vállalkozások megfontoltabban adják le új rendeléseiket.

• Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban novemberben az egy évvel korábbihoz képest. A novemberben eladott személyautók száma éves szinten 1,9%-kal 869 ezer 816-ra csökkent az októberi 1,1%-os növekedést követően. Az EU négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások novemberben. A kivétel Spanyolország volt, ahol 6,4%-os növekedést jegyeztek föl. Eközben az eladások Franciaországban 12,7%-kal, Olaszországban 10,8%-kal, Németországban pedig 0,5%-kal estek tavaly novemberrel összevetve. Az idei első tizenegy hónapban 9,7 millió új személyautót adtak el az EU-ban, 0,4 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakkal összevetve. · Továbbra sem alakul jól az elektromos autózás helyzete az EU-ban. Európa legnagyobb gazdaságaiban visszaesés látható az elektromos autók regisztrációjának tekintetében. Magyarországon nőtt a regisztrációk száma. · A személyautók piaca 2024-ben jelentős növekedést mutatott Magyarországon, 2024-ben 121 607 személyautót regisztráltak az országban, 13%-kal többet az előző évinél. · 2025 januárjában bejelentésre került, hogy kilencszáz új munkahelyet teremtve, mintegy ötvenmilliárd forint értékű beruházásra készül a Xinzhi kínai autóipari vállalat Hatvanban. Az elektromos motorok egyik legfontosabb alapegységének gyártása terén piacvezető vállalat ezzel erősíti Magyarország pozícióját az elektromos járműipari átállás területén. · Az idei hazai ipari termelést a 2025-ben termelésbe álló jármű- és akkumulátorgyártó nagyberuházások termelésbe állása is támogatni fogja, mint a BYD, a BMW és a CATL. Villamos berendezés gyártása: · Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5%-ot, amellyel listavezető az uniós országok között, és 2023-ban a akkumulátorexportunk GDP-arányos értéke 7% volt. · Az akkumulátorgyártás jelenlegi csökkenő trendjét a kereslet csökkenése okozza, és ez hatással van a hazai gyártásra, de valószínűsíthetjük, hogy ez egy átmeneti probléma lesz. Jelentős kapacitásbővítések történtek az elmúlt időszakban, melyek a kibocsátás emelkedését hozhatnák – a kereslet helyreállását feltételezve – (kecskeméti Mercedes-bővítés, debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD). Ebből látszik, hogy az iparág képes lenne növekedni az újonnan kiépült kapacitásokkal, de mivel az elektromos autózásra való átallási folyamat lelassult, így megrendelés csökkenéssel küzd jelenleg az alágazat. Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: · Általánosan kedvezőtlenül hat az alágazatra és a hazai kibocsátásra a gyenge európai konjunktúra. Élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása:
• Ez az alág mutatja az ipari termelésen belül a legjobb teljesítményt, ami inkább a belföldi piachoz kötődik, így a belső kereslet helyreállásának irányába mutat.
• Forrás: MBH 2025.01.14 

A kormány teljesítette vállalását, 2024-ben 3,7 százalékra mérséklődött az infláció, ami 2025- ben még tovább, 3,2 százalékra csökken – derül ki az NGM közleményéből. 

A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A tartósan alacsony infláció egyaránt kedvező a magyar családok és vállalkozások számára. Több mint egy éve tart a reálbérek növekedése, míg a kiskereskedelmi forgalom bővüléséből és a hazai turizmus rekordteljesítményéből az látható, hogy a lakosság bizalma kezd visszatérni. Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered.

A KSH adatai szerint 2024 decemberében az infláció az előző évhez képest 4,6 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el. 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest. Tavaly az élelmiszerek ára 2,8 százalékkal emelkedett, míg a háztartási energiáért 4,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 2025-ben a kormány a 2024-ben látott 3,7 százalékos éves szintnél is alacsonyabb 3,2 százalékos szintre csökkenti az inflációt. A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekord évet zárt.

Annak érdekében, hogy a családok több pénzből tudjanak gazdálkodni és a gazdaság jobban teljesítsen, a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el, amely 4000 milliárd forintnyi forrást juttat a családoknak és a vállalkozásoknak. Ebből 2.632 milliárd forint a családok számára áll rendelkezésre, míg a Demján Sándor Program 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kkv-k méretugrását.

 2025. 11. 14.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A mai napon az Államadósság Kezelő Központ nagy érdeklődés mellett bonyolított le sikeres eurókötvény-kibocsátást. A tranzakció keretében összesen 2,5 milliárd euró értékben keltek el magyar devizakötvények, amelyből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény volt.

A magyar államadósság devizaaránya a kibocsátással együtt 2025 végén továbbra is a 30%-os sáv alatt marad. A kötvények iránt kiemelkedő, 4-szeres volt a befektetői érdeklődés. Az 1,5 milliárd eurónyi 10 éves kötvény kamata 4,5% volt, míg az 1 milliárd eurónyi 15 éves zöld kötvény
kamata 4,875%. Az eurókötvényeket az eredeti árindikációnál 0,35 százalékponttal kedvezőbben sikerült árazni, a megfigyelhető piaci szintek közelében, ún. új kibocsátási prémium nélkül.
A jelentős érdeklődés és az előzetesen vártnál kedvezőbb kamatszint azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A nemzetközi befektetők a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a német gazdaság válsága ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarország úgy kezdi a 2025-ös évet is, hogy a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat.

Forrás: NGM 

2025.01.07

Az EXIM Magyarország a Demján Sándor Program keretében öt új finanszírozási konstrukciót indított, melyek célja a fenntartható fejlődés támogatása, a magyar vállalkozások exportképességének erősítése, valamint külföldi beruházásaik finanszírozása. Az új konstrukciókra a vállalkozások mától már be is nyújthatják a hitelkérelmeiket a kereskedelmi bankoknál, illetve az EXIM-nél. Az EXIM Magyarország január 6-tól megnyitja a vállalkozások előtt a Demján Sándor Program keretében indított gazdaságélénkítő kezdeményezéseit. Az EXIM négy termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék versenyképességüket, a már exportáló vállalatok pedig a nemzetközi piacon erősítsék pozícióikat, emellett a kiemelkedő adottságokkal rendelkező hazai vállalkozások célzott külföldi beruházásainak megvalósításához is nyújt hitelkonstrukciót.

A Demján Sándor Program 2025-ben összesen 1400 milliárd forint megmozgatásával járul hozzá a hazai vállalkozások fejlesztéseihez, amellyel a kormány a 3%-ot meghaladó GDP-növekedési célkitűzést kívánja elérni. A Program elsődleges célja, hogy hatékony megoldásokat kínáljon a magyar vállalkozások kihívásaira, valamint segítse a családokat a stabilabb pénzügyi háttér kialakításában, ezzel együtt lehetőséget biztosítson a hazai és külpiaci beruházásokra, új munkahelyeket teremtsen és elősegítse a kkv-k méretének megduplázását. „Az új Demján Sándor Program rugalmas megoldásokat kínál a mai gazdasági környezethez való alkalmazkodásra, és kiemelt figyelmet fordít a fenntartható beruházásokra. Komoly érdeklődésre számítunk a cégek részéről, a legfontosabb idei célkitűzésünk a program sikeres megvalósítása, hogy minél hamarabb a legalkalmasabb vállalkozásokhoz kerülhessenek a források” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Az EXIM Magyarország újraindítja többek között a korábbi nagysikerű „Jövő Exportőrei Beruházási Hitelt”, amelyet az exportáló és nem exportáló vállalkozások egyaránt elérhetnek. A termék célja, hogy kedvező finanszírozási lehetőségekkel segítse a belföldi beruházások és fejlesztések megvalósítását, hozzájárulva a cégek versenyképességének erősítéséhez. A hitel széles körű felhasználási lehetőséget kínál, így támogatja a kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését. Az ügyfelek számára különösen előnyös a kedvező, fix kamatozás: forint alapon évi 5,2%–7,2%, euróban pedig 3,75%–5,75% között érhető el a konstrukció, akár 10 éves futamidővel.

Az EXIM Magyarország ismét elérhetővé teszi a „Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt” is, amely a hazai vállalkozások energiahatékonysági, megújulóenergia-termelő és egyéb zöld beruházásait támogatja, elősegítve nemzetközi versenyképességüket. Az EXIM 100 milliárd forintot dedikáltan zöld beruházások finanszírozására különít el. A konstrukció kimagaslóan kedvező, fix – forint alapon évi 3,2%–5,2%, euróban pedig 2,75%–4,75% – kamatozással érhető el. Ráadásul a termék esetében saját erő biztosítása sem szükséges, a támogatási jogcím függvényében. A befogadható hitelcélokat az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszere határozza meg, így biztosítva a fenntarthatósági elvek érvényesülését.

Szintén újraindul az exportőröket és elsőkörös beszállítókat célzó „Exportélénkítő Beruházási Hitel”. A konstrukció exportkapacitást generáló beruházások – legyenek azok megkezdett vagy új projektek – finanszírozására igényelhető, az agrárszektorban is. A hitel fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul. A futamidő akár 10 évig is terjedhet, így ez a konstrukció ugyancsak hosszú távú, stabil finanszírozást kínál a vállalkozások számára.

Az „Exportélénkítő Lízing” olyan vállalkozások számára nyújt nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget, amelyek exporttevékenységük bővítéséhez, nemzetközi versenyképességük növeléséhez vagy belföldi beruházásaik megvalósításához keresnek gyors finanszírozási megoldást. A konstrukció az exportőrök és elsőkörös beszállítók igényeire szabva segíti műszaki és egyéb berendezések, gépek, haszongépjárművek, valamint mezőgazdasági eszközök beszerzését. A konstrukció szintén fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul, a futamidő pedig akár 5 évig is terjedhet.

A nemzetközi szinten is versenyképes hazai vállalatok számára az EXIM elindította a „Kifektetési Hitelt”, amely kifejezetten már a nagyobb volumenű, külföldi befektetéseket hivatott támogatni. A program célja, hogy hozzájáruljon a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához, növelje a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok számát így javítva a profitegyenleget. A konstrukció legalább 2 milliárd forintos hitelt biztosít európai országokban cégrészesedés-vásárlásra, ingatlanbefektetésre, valamint többségi tulajdon megszerzésére. A hitel fix kamatozással, piaci árazás mellett, legfeljebb 10 éves futamidővel érhető el, az EXIM Magyarország közvetlen finanszírozásában.

A hiteligényeket elsősorban a kereskedelmi bankokon keresztül lehet benyújtani, szektormegkötés nélkül. A Kifektetési Hitel iránt az EXIM Magyarországnál közvetlenül lehet érdeklődni. A konstrukciók végső ügyfélkamata függ az aktuális kamatkörnyezettől, a hiteligénylő ügyfél minősítésétől és az ügylet fedezettségétől.

Forrás: EXIM

2024.01.06

A kormány célja, hogy Magyarország gazdasági semlegességére épülve a gazdasági növekedés 2025-re meghaladja a 3%-ot, miközben a fellendülés bevonó jellegéből adódóan a társadalom széles körei számára, különösen a családok, illetve a kis-, és középvállalkozások számára is érezhető legyen.

A kormány ennek érdekében dolgozta ki a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amely három fő pillérre épül: (I) a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, (II) a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint (III) a Demján Sándor Programra, amely a vállalkozások méretugrását hivatott támogatni. A jövedelmek vásárlóerejének növelésének alapja, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve töretlenül emelkednek. További növekedésük érdekében az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 3 intézkedést tartalmaz, melyek az alábbiak: (1) Hároméves bérmegállapodás: A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek megegyezésével történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodást írtunk alá, amely a minimálbér és a garantált bérminimum fokozatos emelését célozza. A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-ig összesen közel 40%-kal emelkedhet. Tehát 2025-ben 290 800 forintra nő, ami 9%-os emelkedést jelent, 2026-ban további 13%-kal 328 600 forintra emelkedik, míg 2027-re 14%-os növekedéssel 374 600 forintra bővül. Ennek eredményeképpen 2027-ben a minimálbér elérheti az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át.

A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochó-t. (2) Munkáshitel: Bejelentettük a munkáshitelprogram elindítását, amely mintegy 500 milliárd forinttal támogatja a fiatal munkavállalók pályakezdését. A program keretében 2025. januártól a 17–25 éves fiatalok akár 4 millió forint összegű, szabadon felhasználható, 10 éves futamidejű, kamatmentes hitelt igényelhetnek. A hitelprogram több mint 300 ezer fiatal számára nyújthat lehetőséget, akik legalább heti 20 órában dolgoznak vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak Magyarországon. A gyerekvállalást ösztönző kedvezmények tovább növelik a program vonzerejét, hiszen az első gyermek születése után a törlesztési kötelezettség két évre felfüggeszthető, a második gyermek esetében a fennálló tartozás felét elengedik, míg a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást törlik. (3) Családi adókedvezmény: Bejelentettük a családi személyi jövedelemadó kedvezmény megduplázását, melyet a kormány 2025. július 1-jétől első lépésben 50%-kal, majd 2026. január 1-jétől további 50%-kal emel meg. Az intézkedés révén a kormány mintegy 75 milliárd forinttal támogatja a családok jövedelmi helyzetét, nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítva számukra a mindennapi élet kihívásainak kezelésére. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében összesen 4.000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2.632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kisés középvállalkozások fejlődését.

Forrás: NGM

2024.12.17

Pénzügy, MI, munkaerőpiac – Az ország nyugati felének gazdasági ereje

A magyar EU-elnökség fontos sikereket ért el Európa versenyképességének növelésében – jelentette ki Varga Mihály a magyar EU-elnökség utolsó uniós pénzügyminiszteri tanácskozását követően Brüsszelben. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt fél év munkájával új versenyképességi megállapodás született, új adóügyi egyezményt hoztunk létre, és jelentős előrelépést értünk el a vámügyi reform és a tőkepiaci unió területén.

Komoly eredmény az új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása, amelynek eredményes végrehajtása helyreállíthatja az elmúlt években leszakadó európai versenyképességet – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a nyilatkozat többek között az egységes piac elmélyítését, a szabályok egyszerűsítését és a fenntarthatóság előmozdítását tűzte ki célul. Másik fontos eredmény az az adóügyi megállapodás, amelyet egy több éve húzódó uniós vita lezárásával sikerült létrehoznunk – ismertette a tárcavezető. Kiemelte: az „ÁFA a Digitális Korban” kezdeményezés a cégek számára egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a 2025. évi uniós költségvetésről határidő előtt megállapodást ért el a magyar EU-elnökség, az elfogadott költségvetés biztosítja a pénzügyi stabilitást és a közös célok eléréséhez szükséges forrásokat. Varga Mihály kiemelte: elnökségünk alatt nagy előrehaladást értünk el a vámunió reformcsomaggal kapcsolatban és a tőkepiaci unió területén is, amely hosszú távon erősítheti az unió versenyképességét.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024. 12. 10. 

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Nagy Elekkel és a megújult MKIK vezetőségével tárgyalt december 6-án az együttműködésük intenzívebbé tételéről, melynek különös aktualitást ad a kamara új vezetősége által képviselt tudásalapú kamarai működési modell.

Hankó Balázs miniszter kifejtette: „Egy olyan közös együttműködésről egyeztettünk Nagy Elek úrral, az MKIK új elnökével, amely közelebb hozza a magyar vállalkozások világához a felsőoktatást, az innovációt, a szakképzést és a felnőttképzést. Közös célunk a magyar
vállalkozások igényeire szabott, rugalmasabb tudástámogató rendszer kialakítása. Ez nemcsak a magyar gazdaság és az oktatás közötti szorosabb kapcsolatot erősíti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarország versenyképessége még tovább növekedjen.” Nagy Elek, az MKIK elnöke úgy fogalmazott: „A hálózatba kapcsolt és professzionálisan menedzselt tudásra épülő kamarai működés miatt az egyik legfontosabb partnerünk a jövőben éppen a Kulturális és Innovációs Minisztérium lesz.” Hankó Balázs miniszter kérte, hogy a területi kamarák bevonásával az MKIK gyűjtse össze a gazdaság tudással való dinamizálását akadályozó legfontosabb szabályozási tényezőket, illetve
közösen fogalmazzanak meg szakpolitikai javaslatokat. Nagy Elek ígéretet tett, hogy az MKIK által koordinált kereskedelmi és iparkamarák a
korábbinál sokkal jobban bele fognak folyni a területi alapú vállalati igények és kapacitások felmérésébe, melyet a jövőben összehangol a két intézmény.

Forrás: MKIK

2024. 12.10 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben is az előzetes kormányzati jelzéseknek és a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, tartósan alacsony szinten maradt. Novemberben az infláció az előző évhez képest 3,7 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el.

Nagy Márton az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, amelyet tartósan alacsony szinten tart. Ennek érdekében a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely a fogyasztók érdekével összhangban jelentősen fokozza a kiskereskedelmi versenyt. A családok védelmét és a tisztességes verseny biztosítását a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, amely hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a kiskereskedelem és a turizmus teljesítményének további növekedéséhez.

A tartósan alacsony inflációnak és a 9 százalékot meghaladó reálbérnövekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Az Akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis-és középvállalkozások segítése és fejlesztése. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia.

Forrás: NGM 

2024.12.10

A kormány az idei évben stabilizálta a költségvetés egyensúlyát, emellett folyamatosan figyelemmel kíséri a hiány alakulását. Az intézkedéseknek is köszönhetően a novemberi, egyhavi hiány mértéke utoljára 2019-ben alakult ennél kedvezőbben: 233,8 milliárd forintra teljesült. A kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett, miközben a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítja.

November végéig az államháztartás központi alrendszere 3 284,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3 257,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 200,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 226,8 milliárd forintos hiányt mutattak. Novemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 233,8 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 586,7 milliárd forintos deficittel. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege november végéig 3 412,7 milliárd forint volt, amely 798,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Lényeges körülmény, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. Az eredményszemléletű kamatkiadás jövőre érdemben mérséklődni fog. Továbbra is meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 5 727,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2 434,3 milliárd forintot fordított a kormány november végéig. A kormány elkötelezett a hiány mértékének további csökkentésében: az idei évre tervezett 4,5% után jövőre 3,7%-kal, 2026-ban pedig 3% alatti deficittel számol.

Forrás: Pénzügyminisztérium 

2024. 12. 09