Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Word Economic Forum (WEF) által szervezett „High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics” elnevezésű rendezvényen szólalt fel tegnap este Genfben. Beszédében a tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát. Ehhez növelni kell a versenyképességet, fokozni kell az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását.

Miközben az ázsiai gazdaságok, különösen Kína és az USA is gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, és minden eszközzel támogatja saját gazdaságának megerősítését – elég csak az amerikai inflációcsökkentésről szóló rendelkezésre (IRA) gondolni – addig az EU nemcsak lemarad az új iparágakban, hanem lassan reagál az új tendenciákra. Nagy Márton kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképessége soha nem látott ütemben romlik, ezért közös fellépésre van szükség. A válasz azonban sajnálatos módon nem csak elmarad, hanem egyes intézkedések hozzájárulnak a blokkosodáshoz és gazdasági hidegháborúhoz vezetnek. Ilyen a kínai gyártmányú elektromos járművek behozatalára kivetett vám is, amelyet öt ország – Németország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Málta – ellenállása ellenére, mindössze 10 tagállam támogatása mellett fogadott ez az Unió. Az intézkedés hatalmas csapás az egész európai autóipar, különösen a német autógyártás számára. A döntés negatív hatásai hosszú távra nyúlhatnak, Kína ellenintézkedéseket fog bevezetni, amelyek tovább fokozzák a kereskedelmi konfliktust. A miniszter szerint ezzel szemben minden ilyen kérdésben óvatosabban kellene eljárni és tárgyalásokat kellene folytatni, hogy kölcsönösen előnyös megállapodások szülessenek. A tárcavezető ismertette, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, maga dönt arról, hogy kivel üzletel. Ezt testesíti meg a gazdasági semlegesség is, amely megteremti a magasabb növekedés feltételeit. Mindez magában foglalja a finanszírozási semlegességet, a beruházási semlegességet, a piaci semlegességet, az energiasemlegességet és a technológiai semlegességet. Hazánk kis nyitott országként elkötelezett a konnektivitás mellett, és tovább kívánja erősíteni a gazdaság találkozási pont jellegét. Tehát a cél az, hogy Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve csúcstechnológia. Nagy Márton végezetül ismét felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak versenyképesebbé kell válnia, ez jelenti a soros magyar uniós elnökség egyik legfőbb célkitűzését is. Új versenyképességi paktumra van szükség, miközben minden uniós tagországnak támogatnia kell a versenyképesség növelését, akár a költségvetési hiány átmeneti növelése árán is. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiány ugyanis nem okoz egyensúlytalanságot, mivel ennek célja az EU gazdasági növekedésének megerősítése, a versenyképesség fokozása. 2024. 10.08

Forrás: NGM 

Nyolc hónapja töretlen a fogyasztás bővülése: augusztusban 4,1 százalékra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése. 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 augusztusában is tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom január óta tartó bővülési tendenciája. A nyár utolsó hónapjában a kiigazított adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. A forgalom értéke 70 milliárd forinttal 1.668 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedett. Augusztusban a kiskereskedelem bővülése különösen magas mértéket ért el az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek esetében, ahol az előző évhez képest 8,9 százalékkal növekedve, 636 milliárd forintot ért el az értékesítés volumene. Az év első nyolc hónapjában összességében 2,8 százalékot ér el a kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése, miközben a kiskereskedelmi forgalom értéke 12.500 milliárd forintra emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom folyamatos és gyorsuló bővülését elsősorban a 11 hónapja tartó és dinamikus reálbéremelkedés (legutóbb 9,4 százalékkal emelkedett), valamint az alacsony szintre visszaszorított infláció teszi lehetővé. A kiskereskedelemben zajló tisztességes és
fokozott intenzitású verseny mellett a kormány változatlanul elkötelezett, ezért a folyamatosan zajló fogyasztóvédelmi ellenőrzések mellett továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését.

Forrás: NGM 

2024.10.07 

A kkv-k versenyképességének javítása a kormány kiemelt célja, ami a magyar uniós elnökség fő prioritása is. A GINOP+ keretében a foglalkoztatási támogatások bizonyítottan elősegítik a cégek munkaerő-utánpótlását, ami a fejlődésük egyik pillére.

Ennek megfelelően valótlan az az állítás is, hogy ezek a programok nem kapcsolódnának a versenyképességhez, mivel azok a munkaerő tartalék mozgósítását, a munkaerőhiány kezelését szolgálják, ami közvetlenül összefügg az érintett vállalkozások versenyképességével és növekedési lehetőségeivel. A kritikával illetett programok elődprojektjei 2015-2023 között 364 ezer álláskereső foglalkoztatásához járultak hozzá közvetlen támogatással.

A sajtóban megjelent téves állítás szerint az uniós társfinanszírozással megvalósuló foglalkoztatási programok állami feladatok ellátását finanszíroznák. Mind az „Ifjúsági Garancia Plusz”, mind „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” című projektek keretében továbbadott mikrotámogatásokat finanszíroznak az uniós források. Azaz a cikk állításával szemben a források a vállalkozásokhoz és a munkavállalókhoz jutnak el végső soron. Ezeknek a programoknak a célja, hogy aktivizálják a munkaerő-tartalékokat és segítsék a foglalkoztatás bővítését elsősorban a kkv szektorban: az előző programozási időszakban több ezer kisvállalkozás részesült új munkavállaló felvételéhez bérjellegű támogatásban, emellett a programok az álláskeresők munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átképzéséhez, a mobilitás ösztönzéséhez is hozzájárultak.

A programok fő célja, hogy a vállalkozások számára ott és akkor álljon rendelkezésre a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállaló, amikor és ahol rájuk szükségük van. Mindkét program elindult már, fél év alatt mintegy 13 ezer álláskereső felvételéhez kaptak eddig támogatást a vállalkozások. A projektek megvalósítása azért ebben a formában történik, mert a kormányhivatali rendszer rendelkezik országos, járási lefedettséggel és támogatásközvetítői szerepkörrel, ezzel is segítve a vállalatok gyors és hatékony forráshoz juttatását a pályázati rendszernél gyorsabb, kérelemre induló támogatási rendszer keretében. A támogatásokkal kapcsolatos információk a kormányzat foglalkoztatási portálján keresztül érhetők el, amit a vállalkozások – ellentétben a cikk írójával – jól ismernek. Emellett olyan programokat is tervezünk indítani, amelyek a kkv-k meglévő munkavállalóit hivatottak támogatni munkavédelem és az munkahelyi egészség fejlesztésével, ami szintén versenyképességi tényező. A cikk utolsó állítása sem igaz, miszerint nem segítenék a források a versenyképességet, hiszen 2013 követően 10 év alatt a kkv-k esetében közel 50 százalékkal nőtt az exportértékesítés árbevétele, megduplázódott a beruházásaik mértéke, miközben 440 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottaik száma. Mindezek hatására nagymértékben nőtt a kkv termelékenysége is, például a kisvállalkozások esetében 131 százalékkal. Fontos, hogy ezek a programok az Európai Bizottság jóváhagyásával és támogatása mellett valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy az érintett cikk, az elérhető információk tanúsága szerint uniós támogatással jelent meg, különösen fontosnak tartjuk, hogy az uniós források kapcsán valós információk kerüljenek publikálásra.

2024.10.02

Forrás: NGM 

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami
felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően,2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván. Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős
szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a
tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok
egységesítését. Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes
államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció
munkájában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.09.17

2024. második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, amelynek alkalmából számos szakmai eseménynek ad otthont. Szeptember 12-13-án informális ülést tartott a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja Budapesten, ahova 22 ország mintegy 50 szakértője látogatott el. A találkozó szervezésében az EXIM Magyarország szakértői vettek részt, akik a munkacsoport vezetését is ellátják a félév során.

Idén július 1. és december 31. között Magyarország végzi el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos teendőket, amin belül az EXIM felelős az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport elnökléséért. A feladatok közé tartozik a tárgyalandó témák meghatározása, az ülések megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tagállamok közötti közös álláspontok koordinálása. Az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy összehangolja az EU-s országok közötti szakmai együttműködést az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás területén. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet brüsszeli kollégái mellett az EXIM szakértői hajtják végre a soros elnöki feladatokat, illetve a munkacsoport vezetőjét is az EXIM adja.

Szeptember 12-13-án informális keretek között Budapesten ülésezett a munkacsoport. Az első napon megtartott szakmai konferencián, ahol a nemzetközi résztvevők elsőként Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának prezentációját hallgatták meg a jelenlegi makrogazdasági folyamatokról, majd az exporthitelezéssel és a globális exportpiacok aktualitásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatták meg. A prezentációt követően kollégáink a különböző szakmai üléseken összesen 22 ország delegációjának álláspontját egyeztették. A találkozón az európai uniós intézmények képviselői mellett a tagállamok szakértői vettek részt, akik az adott ország exportfinanszírozásáért felelős minisztériumától vagy exporthitel-ügynökségétől érkeztek.

Forrás: EXIM 

2024. 09, 16

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján augusztusbanvMagyarországon a benzin átlagára 7 forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára megegyezett azok átlagával.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin augusztusi átlagára 605 forint volt, ami 7 forinttal, 1,1%-kal volt alacsonyabb a szomszédos országok 612 forintos átlagértékénél. A dízel augusztusi átlagára hazánkban 611 forint volt, ami megegyezett a környező országokban augusztusban mért átlagárral. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag esetében érdemi csökkenés ment végbe a júliusi havi átlagárhoz képest: a benzin esetében 7, a gázolaj esetében 10 forintos mérséklődés következett be.
Augusztusban Magyarországhoz képest a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb benzinár volt megfigyelhető, míg a dízelolaj átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket. A mai napon a nagykereskedelmi üzemanyagárak tovább csökkentek, így a háború okozta magas üzemanyagárak letörésével, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosság jelenleg 57 forinttal olcsóbban tankolhat benzint valamint 61 forinttal olcsóbban dízelt azok áprilisi és februári csúcsértékeihez képest.

Forrás: NGM 

2024.09.07 

2024. májusában nagy sikerű turisztikai konferenciát szervezetünk Szombathelyen, melyen a régió turisztikai kihívásait és lehetőségeit vitattuk meg a szakma kiemelt szakértőinek részvételével.

 

2024. májusában a régiót érintő külgazdasági fórumot szerveztünk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével.

Infláció feletti fizetésemelésre és cafeteria juttatásokra is számíthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adatai alapján a kkv szektorban 8,2 százalékos béremelés várható és a cégek fele béren kívüli juttatással is tervez a következő egy évben. Emellett a foglalkoztatottság is kedvezően alakulhat.

Akár a Magyar Nemzeti Bank által idei évre várt 3-4,5 százalék közötti, akár a 2025-re jelzett 2,5-3,5 százalék közötti éves inflációt nézzük, a kkv szektor bérei ezt meghaladó mértékben emelkedhetnek a következő egy évben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a szektorban átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedést jeleznek a vállalkozások. „Az inflációt meghaladó mértékű fizetésemelések vélhetően az elmúlt években jellemző kétszámjegyű infláció lassú korrigálását jelentik, de emellett a képzett és tapasztalt munkaerő megtartásának szándékát is mutatja. Ezt erősíti az is, hogy az év eleji 66 százalékhoz képest jelenleg már 71 százalék számol béremeléssel” – részletezte az eredményeket Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

Plusz juttatásra is számíthatnak a kkv dolgozók

A bérek várható kedvező alakulása mellett a fizetésen kívüli juttatások szempontjából is pozitív a szektor: az előző negyedévhez képest 40-ről 50 százalékra emelkedett a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ezen belül is főként a 13. havi fizetést, jutalmat (18%), a SZÉP kártya-juttatást (11%) és a cég saját döntése alapján nyújtott utazási költségtérítést (9%) terveznek nyújtani dolgozóiknak a következő egy év során, a törvény által kötelezően előírt közlekedési költségtérítésen felül, ami a cégek 15 százalékát érinti. Emellett erősödött az egészségpénztári befizetésben gondolkodó cégek aránya: az előző negyedévi 3 százalékhoz képest jelenleg a kkv-k 6 százaléka tervez ezzel.

A kkv-k azonban nem mondhatók egységesnek a béren kívüli juttatások szempontjából, nem mindegy, hogy mekkora és az ország melyik részén működő vállalkozásról van szó. Az ország nyugati részében a cégek 47 százaléka tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak, a keleti országrészben ehhez nagyon hasonlóan 49 százalék, míg a közép-magyarországi régióban 59 százalék ez az arány. Ennél is nagyobb eltérés látható a cégméret szerint: a legkisebb, 100 millió forint éves árbevétel alatti cégeknek 42 százaléka vezetne be béren kívüli juttatást, míg ez a 100-300 millió forint árbevétel közötti cégek esetében 54, az e fölötti, 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégek esetében pedig kiugróan magas, 71 százalék.

Forrás: K&H 

2024.08.29 

A GVH panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára kiemelten fontos a magyar családok védelme. A nemzeti versenyhatóság versenyélénkítő beavatkozásai, közte az online Árfigyelő rendszer működtetése szakértők egybehangzó állítása szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához, az infláció letöréséhez. 2023-ban a GVH több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez.

A GVH panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket. A GVH elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.

Forrás: GVH 

2024.08.28