Turisztikai konferencia Szombathelyen
2024. májusában nagy sikerű turisztikai konferenciát szervezetünk Szombathelyen, melyen a régió turisztikai kihívásait és lehetőségeit vitattuk meg a szakma kiemelt szakértőinek részvételével.
2024. májusában nagy sikerű turisztikai konferenciát szervezetünk Szombathelyen, melyen a régió turisztikai kihívásait és lehetőségeit vitattuk meg a szakma kiemelt szakértőinek részvételével.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2024 első félévében minden korábbinál több, 7,5 millió vendéget fogadtak a hazai szálláshelyek, mely 12,8%-kal meghaladta az előző év adatait.
A belföldi vendégek száma közel 3,9 millió volt, ami tavalyhoz képest 7,4%-os növekedést jelent, míg a külföldről érkezett 3,6 millió nemzetközi turista száma 19,3%-kal múlta felül a 2023 első hat hónapban látott eredményeket. A vendégéjszakák számát tekintve az év első felében a tavalyi rekordévhez képest is 7,6%-os növekedés figyelhető meg, összesen több mint 17,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai
szálláshelyek. Ennek 52%-át, azaz 9,3 millió vendégéjszakát külföldiek töltöttek el hazánkban, mely 12,2%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát. A későn kezdődő iskolai szünidő ellenére a hazai vendégek is közel 8,5 millió éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken,
3,0%-kal meghaladva a 2023. év első hathavi forgalmát.
Amennyiben csak a júniusi adatokat vizsgáljuk, úgy a nyár első hónapja is a turisztikai kereslet dinamikus bővülését mutatja. A KSH és az NTAK adatai alapján 2024 júniusa során 1,8 millió vendég, összesen közel 4,2 millió vendégéjszakát töltött magyarországi szálláshelyeken, mely 11,0%-os, illetve 3,1%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A belföldi vendégek száma 4,8%-kal, 972 ezerre nőtt, míg külföldről 825 ezer turista érkezett, számuk 19,5%-kal múlta felül a 2023. júniusit.
Forrás: NGM
2024.07.30
A turizmus, a vendéglátás a gazdaság egyik legfontosabb ágazata – fogalmazott dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő azon a konferencián, amely a turizmus aktuális helyzetét járta körbe a Haladás Sportkomplexumba.
Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség osztályvezetője előadásában kiemelte: hatalmas növekedés volt ágazatban az első negyedévben Vasban. Az eseményen több vasi polgármester mellett fürdő-és szállodaigazgatók vettek részt, ott volt Kondora Bálint. Vas Vármegyei Turizmus Szövetség elnöke és Lenkai Nóra, a kormánypárt szombathelyi polgármesterjelöltje is.
Forrás: vaol.hu
2024.05.06
Márciusban is erős forgalmat generált a SZÉP Kártya, amely továbbra is a turizmus motorja. Míg tavaly márciusban 2,6 millió felhasználó rendelkezett SZÉP Kártyával, idén márciusra már 2,8 millióra nőtt a kártyabirtokosok száma, míg a költések összege a hónapban megközelítette az 59 milliárd forintot.
Egy év alatt 12 ezerrel nőtt a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshelyek, vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók száma, ugyanis míg 2023 márciusában 132 ezer helyen lehetett használni a fizetőeszközt, addig ez a szám 2024 márciusára 144 ezerre emelkedett. A SZÉP Kártya töretlen népszerűségét mutatja, hogy a feltöltések összege 22,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így idén márciusban 58,7 milliárd forintot osztottak ki a munkáltatók. A költések tekintetében is emelkedést láthatunk, ami a turisztikai kereslet élénkülését jelzi: márciusban az előző évhez képest 10%-kal, 35 milliárd forintra nőtt a SZÉP Kártyákról felhasznált összeg. 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22%-kal, a 2019-es évet pedig 107%-kal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot.
A SZÉP Kártya használati, valamint az eddig megismert turisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a turisztikai fogyasztás jelentősen növekszik. A kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, majd jövőre tovább emelje a gazdasági növekedést, és így évről évre haladva, folyamatosan felzárkózzunk és elérjük az EU-fejlettségi átlag 90 százalékát. Ehhez járul hozzá a turisztikai ágazat folyamatosan erősödő teljesítménye.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
2024. április 22.
Zalaegerszeg jó úton halad, hogy Magyarország egyik legélhetőbb és legdinamikusabban fejlődő városa legyen, ahol város minden generáció otthon és otthonosan érzi magát. Ennek bizonyítéka a mai esemény is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese fogalmazott így a Gébárti-tó környezetét érintő közel 1,9 milliárd forintos fejlesztéssorozat átadásán pénteken.
A Gébárti tó környékén megvalósult fejlesztéssorozat átadásán (b-j): Simonné Mérnyei Judit, a Zalaegerszegi kajak-kenu-sárkányhajó egyesület titkára, Nagy Dániel, a Fehér Hattyú bisztró üzemeltetője, Böcskey Zsolt, a Zalaegerszegi Létesítményfenntartó Kft. ügyvezetője, dr. Vadvári Tibor Zalaegerszeg alpolgármestere, Vigh László országgyűlési képviselő, Dömötör Csaba miniszterhelyettes, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, Domján István önkormányzati képviselő, Németh Gábor önkormányzati képviselő, Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere, Kiss-Molnár István, a Gébárti Kézművesek Háza vezetője és Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója. Dömötör Csaba felidézte, hogy a minden évszakban kedvelt Gébárti-tó és környéke infrastruktúra hiányában nehezen töltötte be kikapcsolódást célzó funkcióját. A zalaegerszegi önkormányzat azonban nagyívű fejlesztésekkel változtatott ezen. A részletekre rátérve elmondta, hogy a magyar kormány támogatása mellett korábban elkészült a Boldogasszony kápolna, majd játszótér, tanösvényként is szolgáló sétány épült, megújultak a zöld felületek, stégek, pihenőhelyek, csónakkölcsönző létesültek. 2023-ban a két pontonhíd pedig tette lehetővé, hogy a tó körbejárható legyen.
„A mostani beruházás a Gébárti-tó megújításának utolsó, a feltörekvő Zalaegerszeg jövőjének pedig újabb fontos mozaikdarabkája”, hangsúlyozta. A miniszterhelyettes a közel fél milliárd forintból megépült Fehér Hattyú bisztróra utalt, amely harmóniában áll a Gébárti-tó és környezetével, és amely fontos közösségi helyszín is lesz. Mint fogalmazott, a mai átadó egy példa a sok-sok fejlesztés közül, amelyeket Zalaegerszeg városa – a közös építkezés lehetőségeit keresve a kormánnyal – a turizmus fellendítése, a városkép szebbé tétele és a gazdaság fejlesztése érdekében megvalósított az elmúlt években.
A Gébárti-tó környezetét érintő beruházások Zalaegerszeg lelkiségét mutatják. Azt, hogy a város miként gondolkodik a természetről, a rá hagyott értékekről. Nagy siker, ami itt elkészült. A városvezetés gondos munkája, amit az önkormányzati választások után is folytatni szeretnének, húzta alá Vigh László országgyűlési képviselő. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy Gébárt valamikor egy középkori falu volt, amely idővel teljesen elnéptelenedett, de a később ide települők megőrizték nevét. Felidézte azt is, hogy 1976-ban létesítették a Gébárti tavat, amely hamar népszerű turisztikai célponttá vált. Mint mondta, a közel 1,9 milliárd forint értékű fejlesztés-sorozatnak egyik fontos sarokköve volt, hogy körbejárhatóvá tegyék a tavat. A Gébárti-tó és környéke a városlakók és a turisták számára teljesen megújulhatott, emelte ki a polgármester, aki köszönetét fejezte ki a kormánynak a támogatásért. Az ünnepségen a térség két önkormányzati képviselője, Domján István és Németh Gábor is méltatta a beruházást, amely jelentősen növelte a Gébárti-tó és környezetének turisztikai vonzerejét.
Forrás: zaol.hu
2024.04.13
A Szallas.hu oldalán foglaló magyar vendégek belföldi vendégéjszakaszámai 8 százalékkal nőttek az első negyedévben 2023 hasonló időszakához képest, a foglalási szám pedig 6,4%-kal. A portál által közvetített bruttó szobaár bevétel több mint 13,5 százalékkal nőtt. Érezhető a SZÉP kártya turizmus élénkítő hatása is: eddig idén az online kifizetések közel 27 százalékát fizették SZÉP kártyával. Budapest, Eger és Pécs vonzotta a legtöbb vendéget januártól márciusig foglalási szám alapján. A Nyugat-Dunántúl és a Batalon 13-13 százalékban részesült a negyedév foglalásaiból.
Biztatóak a hazai turizmus eredményei az első negyedévben, két hosszú hétvégénk is volt ebben az időszakban. A leutazások alapján a vendégéjszakaszám 8, a foglalások száma 6,4, a bruttó közvetített szobaár bevétel pedig 13,5 százalékkal nőtt 2023 első három hónapjához képest a Szallas.hu adatai szerint. „Az utazási kedv élénkülését elsősorban a hosszú hétvégékkel magyarázhatjuk, hiszen a március 15-e háromnapos pihenő volt és a húsvét is erre az időszakra esett, ezzel szemben 2023-ban nem volt hosszú hétvége az első negyedévben” – tájékoztatott Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Jó hír a szállásadóknak és a vendégeknek is, hogy nem kell sokat várni a következő hosszú hétvégére, pünkösdkor háromnapos utazást tervezhetünk.
Nőttek az átlagárak, de kisebb mértékben, mint tavaly
Egy éjszaka átlagára a bruttó szobaárbevétel és a vendégéjszaka számok alapján 14 070 forint volt az első negyedévben. „Hotelben ez 21 ezer, apartmanban 8970, vendégházban 9755, panzióban pedig 11 225 forint volt” – mondta Kelemen Lili. Az egy főre eső éjszakánkénti átlagár kb. 5 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Ez visszaigazolja a Szallas.hu szakértőinek korábbi megállapítását, hogy bár voltak szállásadók, akik tudtak még az idén áremelést érvényesíteni, de az előző évek drasztikusabb növeléséhez képest jellemzően kisebb léptékűt. A piac idén erősen last minute jellegű: a vendégek a közeli időpontokat foglalják nagyobb arányban mind a kedvezményes, mind a normál időszakokban. „Az eddigi idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálláskeresés és az utazás időpontja jellemzően ugyanazon hónapra esik” – magyarázta Kelemen Lili.
A tavasz változást hozott
Az átlagos foglalási hossz 1,9 éj volt az első negyedévben. „Míg januárban és februárban 1 éjszakára foglaltak többen, márciusban már a két éjszaka vezetett – köszönhetően a hosszú hétvégéknek” – ismertette a részleteket a sajtószóvivő. A vendégek 39 százaléka hotelt, negyedük apartmant, 17 százalékuk vendégházat, 15 százalékuk panziót és 4 százalékuk egyéb szállástípust választott. „Januárban és februárban érezhetően magasabb volt a hotelek részesülése a foglalásainkból, a március azonban itt is hozott némi változást – mondta a sajtószóvivő. – A tavasz első hónapjában eltolódott a kereslet az apartmanok, vendégházak és panziók irányába.” Az utazások 37 százaléka wellness indíttatású volt az első negyedévben. A foglalások közel kétharmada két főre, 13 százaléka 1 főre, 11 százaléka 3 főre és minden tizedik pedig négy főre szólt.
A főváros mellett Eger, Pécs és Gyula volt a magyarok kedvence
A magyarok kedvenc úti céljai Budapest, Eger, Pécs, Gyula és Miskolc voltak. Őket követte Szeged, Hévíz, Debrecen, Hajdúszoboszló és Siófok. A régiós összesítésben minden ötödik szallas.hu-s foglalás esetén Észak-Magyarország területére esett a választás. Budapest és vonzáskörzete 16 százalékban, a Nyugat-Dunántúl és a Batalon pedig 13-13 százalékban részesült a negyedév foglalásaiból. Szabó Zsolt, a Szallas.hu Programok és Attrakciók Üzletág vezetője szerint az attrakciók közül ebben az időszakban a fürdők voltak a vendégek kedvencei. A Gyulai Várfürdő, a Hévízi Tófürdő, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, a Miskolctapolca Barlangfürdő és a hajdúszoboszlói Gyógyfürdő is népszerű volt. A négyévszakos sláger egri vár és a Festetics-kastély is sok látogatót vonzott.
Forrás: Szállás.hu
2024.04.10
A testület alakuló ülésére több mint harminc szakmai szervezet kapott meghívást. A Turisztikai Tanácsadó Testület célja, hogy az ágazat szereplőitől érkező információkkal és javaslatokkal segítse a kormányzat munkáját a turizmussal és vendéglátással összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekben.
Nagy Márton az alakuló ülésen hangsúlyozta: a turizmus a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP több mint 10 százalékát biztosítja. Mint mondta: ígéretes, hogy a turisztikai fogyasztás kezd helyreállni, amelynek eredményeképp év elején 11 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyek forgalma, így az ágazat januári teljesítménye már felülmúlja a háború és Covid előtti 2019-es rekordév adatait is.
A Turisztikai Tanácsadó Testület tagjai:
2. Balatoni Kör Egyesület
3. Balatoni Szövetség
4. Balatoni Turizmus Szövetség
5. Bocuse d’Or Egyesület – Magyar Bocuse d’Or Akadémia
6. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége
7. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
8. Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete
9. Magyar ApartmanKiadók Egyesülete
10. Magyar Beutaztatók Szövetsége
11. Magyar Cukrász Ipartestület
12. Magyar Éttermi Szövetség
13. Magyar Fürdőszövetség
14. Magyar Idegenvezetők Egyesülete
15. Magyar Kempingszövetség
16. Magyar Kertörökség Alapítvány
17. Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség
18. Magyar Sétaszövetség
19. Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
20. Magyar Természetjáró Szövetség
21. Magyar Turisztikai Program Alapítvány
22. Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány
23. Magyar Kerékpáros Szövetség
24. Magyar Utazási Irodák Szövetsége
25. Magyar Vendéglátók Ipartestülete
26. Magyar Vitorlás Szövetség
27. Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Közhasznú Szervezet
28. Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége
29. Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
30. SKAL INTERNATIONAL Hungary Egyesület
31. Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület
32. Szállás.hu
33. Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács
34. Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége
Forrás: vg.hu
2024.03.12
A munkálatok egy éve álltak le, most pedig újraindulhat a Fertő-tavi fejlesztés, az ígéreteknek megfelelően csökkentett tartalommal. A beruházás két részletben valósulhat meg – erről tartottak szerdán a helyszínen sajtótájékoztatót.
– A nyár folyamán Lázár János miniszter jelenlétében tettünk arra vállalást, hogy egy ideiglenes infrastruktúra kiépítésével jövő tavaszra átadjuk az itt látható északi kikötőt, hogy a soproniak mielőbb birtokba vehessék a megújuló Fertő-partot. Ezen dolgozunk, a vállalást pedig be is tartjuk – kezdte Farkas Ciprinán. – A vállalásnak megfelelően a minisztérium kiírta az új közbeszerzési eljárást, így jövőre megkezdődhet a strand, a hajóállomás, az ökocentrum és az ökopark kivitelezése is. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak, hiszen a kihívások ellenére is a soproniak mellett áll. A soproni emberek ugyanis várják a Fertő part megújulását. Éppen ezért nem fogjuk hagyni sem a baloldali politikusoknak, sem a Soros által pénzelt NGO-knak, hogy ellehetetlenítsék ezt a régóta várt fejlesztést. Azért fontos mindezt kihangsúlyozni, hiszen jól tudjuk, hogy az elmúlt négy évben milyen nemtelen politikai támadásoknak, összehangolt lejáratókampánynak volt célpontja ez a fejlesztés, ami a Covid-válság és a háború mellett nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még nem vehették birtokba ezt a fejlesztést a soproniak – nyomatékosította a polgármester. Hozzátette, céljuk változatlanul az, hogy a magyar emberek is végre ugyanolyan minőségben élvezhessék a Fertő tó adottságait, ahogyan azt az osztrákok már évtizedek óta megtehetik.
Megváltozott a vendégkör a fürdővárosban. A magyar családok mellett cseh, szlovák és lengyel turisták érkeztek nagyobb számban a településre. A szezont Novák Ferenc polgármester és Végh Andor, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója értékelte.
– Erre büszkék lehetünk, hiszen a gazdasági helyzet, az árváltozások, az energiaválság mind befolyásolja a társadalom állapotát, ezzel együtt a turizmusban elkölthető pénzek nagyságát – mondta a városvezető. – A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ szerint a hazai turisták kedvence Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló és Zalakaros volt. Ez a tendencia megmaradt, vagyis a magyar családok körében még mindig népszerű a fürdőváros. Beszédes adat az is, hogy a legtöbb foglalást Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros és Zamárdi szálláshelyein regisztrálták a nyár végéig.
Novák Ferenc szerint ehhez hozzájárultak a nagy rendezvényeik. Legutóbb a 16. Tour de Zalakaros országúti kerékpáros verseny, előtte egy héttel a Zalakarosi Futrinkák SE futófesztiválja mintegy 400 indulót vonzott. Korábban a kosárlabdatorna és a nemzetközi sakk viadal ugyancsak fókuszba állította a várost. Ehhez jön még a környék varázsa, ami ugyancsak vonzza a látogatókat.
A nyári szezonról és a vendégkör változásairól Végh Andor, a Zalakarosi Fürdő Zrt. vezérigazgatója beszélt. Kiemelte: még mielőtt megnyitották volna a strandot, új attrakciókkal rukkoltak elő és ráncfelvarrás is történt a fürdőben. Ami látogatóiknak az egyik, talán legfontosabb jó hír volt, hogy azóta sem változtattak a belépőjegyeik árain.
– Április 29-én kinyitott a strand és azt a vendéglétszámot produkáltuk, amit az előzetes üzleti tervben prognosztizáltuk – folytatta. – A júniussal kapcsolatban is ebben bíztunk, de az időjárás közbeszólt. Amikor nem esett az eső, akkor hűvös volt. Ez okozta azt, hogy ez a hónap körülbelül 14 százalékos vendéglétszám-vesztést jelentett a tavaly júniushoz képest. Nem ijedtünk meg, a július jobban alakult, szinte hasonlóan az előző évihez. Augusztus első hétvégéjén megint beköszöntött az ősz, azóta tart a kellemes, napos időjárás. Ez meghozta a vendégek kedvét, sokak látogatták a fürdőt. Ugyan szeptemberben a hétköznapokon egészen más korosztály érkezett, de a hétvégékre még visszatérnek a házaspárok, családok.
Elkezdődött Balatonföldvaron a Magyar Turizmus Akadémia és a Balatonbike365 együttműködésében az a nyolc napos kerékpáros túravezető képzés, amely segíthet abban, hogy a jövőben az eddigieknél is izgalmasabb legyen a kerékpározás a tó körül. A tanfolyamon 16 fő vesz részt. Ez már a 4. csoport, és olyan komoly az érdeklődés, hogy a jövő hétvégén indul az 5. csoport, Vonyarcvashegyen – mondta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.
A képzés Balaton-specifikus: a turisztikai és a desztinációs ismeretek, helyismeret, a térség kínálatának ismerete mind megjelenik a tematikában, annak érdekében, hogy minden felmerülő kérdést és helyzetet kezelni tudjon a túravezető. A korábbi csoportokban tanúsítványt szerzett túravezetők közül sokan már dolgoznak is túravezetőként, illetve a Balatont „nagykövetként” képviselik – mondta Princzinger Péter. Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke hozzátette, a régióba érkezők közül, egyre többen tudják, hogy már „feketeöves „, profi kerékpáros túravezetőket is „bérelhetnek” kirándulásaikhoz. Ők azok, akik az oktatás részeként kommunikációs tréningen, szakmai, műszaki, gyakorlati, turisztikai ismeretek és persze túravezetési terepgyakorlaton vettek részt annak érdekében, hogy az ide látogatóknak segíteni tudjanak kirándulásaik alkalmával. Fekte Tamás szerint, a bringás szezon idén egészen ősz végéig tart, de a hidegebb időszakban is egyre többen merészkednek a Balatonra bringázni. Mindez érthető, hiszen az igazán elhivatott bringások úgy tartják, hogy a „kerékpározáshoz sosincs rossz idő, csak nem megfelelő ruházat.” – mondta Fekete Tamás.Forrás: Magyar Kerékpáros Szövetség
2023.09.25