Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd Ft-ot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10%-kal meg is haladja a 2023. év egészében felvett lakáshitelek összegét.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy fél év alatt egy teljes évnyi hitelfelvétel megvalósuljon, sőt annál közel 10%-kal több is. A növekedés hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg: § 2023. év a recessziós környezet és a még jelenlévő inflációs problémák, valamint reálbér csökkenés miatt egy hatalmas visszaesés hozó év volt a lakáshitelpiacon § 2024 elejére a lakáshitelkamatok 2,5-3,5%-kal lettek alacsonyabbak a 2023 elején jellemző szinthez képest, mely az újonnan felvett hitelek havi törlesztő részletében 17-23%-os csökkenést eredményezett § 2024 januárjától érhető el az új támogatott hitelkonstrukció, a CSOK Plusz, mely a korábbinál kevesebb jogosult számára, de magasabb elérhető hitelösszeget eredményez (maximum 50 millió Ft) § A CSOK Plusz mára a teljes lakáshitelfelvétel 25-30%-át adja. Júniusban már mind az ingatlanpiaci tranzakciók száma, mind a lakáshitelkereslet mérséklődés jeleit mutatta. Júliusban és augusztusban így a második negyedévben jellemző 127 milliárd Ft-os havi átlagos lakáshitel volumen 100 milliárd Ft körüli értékre mérséklődhet. Fogyasztói bizalom szempontjából további enyhe javulást és változatlan lakáshitelkamatokat feltételezve 2024-et 1200 milliárd Ft körüli volumennel zárhatja a lakáshitelpiac. Ez az érték megfelel a magyar lakáshitelpiac 2022-es teljesítményének, mely azonban egy egyszeri 300 milliárd Ft-os extra tételt is tartalmazott az MNB által létrehozott Zöld Otthon Program keretében kihelyezett, maximum 2,5%-os lakáshitelek miatt. A magyar lakáshitelpiac csúcsa 2021-ben 1303 milliárd Ft-os összesített szerződési érték volt. A 2024-ben várható 1200 milliárd Ft-os piac 34%-kal elmarad reálértéken a 2021-es csúcstól.

Az MNB és az Eurostat adatai alapján a magyar lakosság egy főre jutó lakáshitel tartozása 2024 februárjában 18 ezer EUR értékkel az EU-ban a legalacsonyabb volt, mindösszesen az EU átlag (124 ezer EUR) 15%-a, de még a román 59 ezer EUR értéknek is kevesebb, mint a harmada. Összességében – szemben az állam eladósodottságával – a magyar lakosság lakáshitel állománya kifejezetten alacsony és jelentős mértékben nőhet anélkül, hogy jelentős kockázati szintet érjen el. A lakásvásárlást tervezők számára ma 6,7%-os átlagos lakáshitelkamat található a bankok kínálatban. 20 millió Ft-os jellemző hitelértékkel és 20 éves futamidővel számolva mindez 152 ezer Ft-os havi törlesztőrészletet jelent. Megkeresve a legjobb standard banki lakáshitel ajánlatot (350 ezer Ft átlagos, medián bér mellett) 6,3%-os kamatszinttel találkozhatunk, mely ugyanazon hitelértékre vetítve 147 700 Ft-os havi törlesztőt jelent. A bankok speciális, egyedi kedvezményeit kihasználva, jellemzően 700 ezer Ft nettó havi családi jövedelem felett 5,7-5,9%-os kamatszintek is elérhetőek a hiteligénylőknek.

Forrás: Bankmonitor 

2024. 07. 17 

Májusban a Balaton környékén meghirdetett ingatlanok négyzetméterára közel azonos (+0,2%), mint tavaly az év ugyanezen időszakában, miközben az északi és déli parton is jóval több a meghirdetett ingatlanok száma. Az északi parton közel 23, míg a déli parton több mint 10%-ot nőtt a kínálat. Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.

Változatos képet mutatnak a balatoni ingatlanok négyzetméterárai: a leginkább felkapott településeken (Balatonfüred, Tihany, Siófok, Zamárdi) továbbra is 1,1-1,6 millió forintos átlagos négyzetméterárakkal kell számolni. Idén májusban ehhez a körhöz csatlakozott Felsőörs és Balatonakali is, mindkettő esetében szignifikáns emelkedés figyelhető meg: előbbi településen közel a duplájára drágult (956 ezer Ft/m2) a meghirdetett ingatlanok négyzetméterára, utóbbinál 32%-os a drágulás, vagyis négyzetméterenként több mint 1,1 millió forintot kell fizetni.

Hol érdemes nyaralót venni a Balaton környékén? 

„A Balaton-környéki ingatlanpiac jelenlegi tendenciái azt mutatják, hogy a vevők számára igencsak kedvező alkupozíciók alakultak ki, különösen az északi part kevésbé ismert településein. Ezzel együtt a déli parton, a tótól kicsit távolabb eső területeken is egyre több megfizethető ingatlan található” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az északi parton eladó ingatlanok száma közel 23%-kal nőtt, így az érdeklődők idén májusban több mint 6100 eladó ingatlan közül válogathatnak, ráadásul több településen is kedvezőbbé váltak az ingatlanvásárlási feltételek. A Szent György-hegy lábánál fekvő Hegymagason, a Keszthelyi-hegység közelében található Lesencetomajon, valamint a Hegyestű mellett Szentantalfán is jelentős árcsökkenés tapasztalható. Hegymagason közel a felére, 46%-kal, Szentantalfán 41%-kal, Lesencetomajon pedig 15%-kal csökkentek az ingatlanárak.  Mindezek mellett Barnag és Lesencefalu is jóval előnyösebb kondíciókkal bír, mint 1 évvel ezelőtt: előbbi esetében a négyzetméterárak a felére csökkentek, utóbbi esetében a kínálat nőtt a háromszorosára. Aki a Balaton déli oldalán, a part közvetlen közelében kíván ingatlant vásárolni, annak továbbra is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Akik viszont hajlandók bevállalni a parttól egy 5-10 perces autóutat, azok számára idén több megfizethető lehetőség jöhet szóba, mint tavaly ilyenkor.  Siójuton 437 ezerről 315 ezer, Kerekin 575 ezerről 349 ezer, Balatonújlakon pedig 428 ezerről 384 ezer forintra csökkentek a négyzetméterárak, ami átlagosan közel 38%-os esést jelent. A kínálat a déli parton is nőtt, méghozzá több mint 10%-kal, aminek köszönhetően jelenleg több mint 7600 eladó ingatlan közül lehet válogatni.

Hogyan lehet hitelt felvenni nyaraló vásárlására? 

A nyaraló vásárlása piaci kamatozású lakáshitel igénybevételével is finanszírozható, támogatott hitelek (pl. CSOK Plusz hitel, falusi CSOK hitel) azonban nem használhatók fel erre a célra. A CIB, Erste, K&H, Magnet és OTP bankoknál elérhető lakáshitelek nyaraló vásárlására is felhasználhatók, és a hitelösszegtől, valamint a jóváírástól függően kamatkedvezmények is igénybe vehetők. „Az ingatlan besorolása kiemelten fontos szempont a nyaraló vásárlásakor, mivel a bankok kevésbé hitelezik a nyaraló besorolású ingatlanokat. Ha az ingatlan lakóingatlan besorolású és belterületen helyezkedik el, akkor a pénzintézetek rendszerint elfogadják fedezetként és nyújtanak rá lakáshitelt, azonban külterületi lakóingatlanok esetében ez nem garantált. Pótfedezet bevonásával akár önerő nélkül is finanszírozható a nyaraló vásárlása” – emelte ki Korponai Levente, a money.hu vezetője.  Példaként egy 20 millió forintos és 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztőrészlete jelenleg 148-156 ezer forint között mozog, és a teljes visszafizetendő összeg 35-38 millió forint. Egy 30 millió forintos hitel esetében a havi törlesztő 222-234 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 53-56 millió forint között alakul (kamat: 6,29-6,97%, THM: 6,57-7,37%).

Forrás: money.hu

2024.05.29

Továbbra is jó helyzetben vannak a lakásvásárlást tervezők, mert a vevők lélektani árhatára és az ingatlanok ára sem emelkedett, ami alapján idén sem számíthatunk jelentős drágulásra – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanhirdetési portál szakemberei az eladó lakásokra és házakra érkező több mint 260 ezer érkező érdeklődés alapján azt vizsgálták, hogy mely árkategóriába tartozó ingatlanokra mutatkozik a legnagyobb kereslet a különböző településtípusokban.

“Az év első két hetében ötödével nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest, és több mint 145 ezer érdeklődés érkezett már ezekre az ingatlanokra. Tavalyhoz képest tehát jelentősen erősödött a kereslet. Ahogy a múlt év elején, így az idén is a vevők zöme a 60 millió alatti ingatlanokat keresi. A magasabb árkategóriákban, a 80 milliónál magasabb áron eladásra kínált ingatlanok iránti érdeklődések aránya egyáltalán nem emelkedett. Mivel a kereslet árkategóriák szerinti eloszlása sem változott, ez arra utal, hogy az ingatlanárak sem emelkedtek.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember a jelenséget azzal magyarázta, hogy hiába mozog összességében több vevő a lakáspiacon, a kereslet fizetőképessége nem változott, ami a jelentős drágulásnak is gátat szab.

Melyek a legnépszerűbb árkategóriák és hol a lélektani határ?

A részletes, településtípusokra bontott adatokból kiderül, hogy a fővárosban a 41-60 milliós lakóingatlanok fedik le a 2024-es érdeklődések 30 százalékát. A 21-40 milliós ársávba tartozó lakások szintén népszerűek, a részesedésük 28 százalékos. A budapesti vevők 60 százaléka 60 millió forintnál olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődik az ingatlan.com-on. A 80 millió forint pedig lélektani határnak számít a fővárosban, mert az érdeklődések 77 százaléka érkezik az ennél olcsóbb ingatlanokra. A budapesti lakásdrágulás kifulladását jól jellemzi, hogy a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra érkezett az érdeklődések 14 százaléka, ami pontosan megfelel a tavalyi aránynak. Más árkategóriában gondolkodnak a vevők a Budapesten kívüli piacon. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken a 21-40 millió forintért eladásra szánt lakóingatlanokat keresik a legtöbben, a teljes kereslet 49 százaléka koncentrálódik erre az árkategóriára. A nagyvárosokban a lélektani határ 60 millió forintnál húzódik meg, mert az érdeklődések 80 százaléka ennél olcsóbb ingatlanokra érkezik. A kisebb városokban szintén 21-40 milliós lakások a legnépszerűbbek, az érdeklődők harmada szeretne ennyiért lakást ezeken a településeken. A községekben keresik legtöbben a legolcsóbb lakásokat. A 20 millió forint alatti ingatlanok részesedése a keresletből 30 százalékos, a 21-40 milliósak pedig az érdeklődések 29 százalékát tudhatják magukénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a községekben lakóingatlant keresők közel kétharmada 40 milliónál olcsóbb kiadással szeretne elköltözni a mostani lakhelyéről.

Forrás: ingatlan.com

2024.01.17 

Az új építésű ingatlanok eladóit lépéskényszerbe hozza a CSOK Plusz, mert a beruházóknak árak szintjén is versenyképes új lakásokat kell kínálni a vevőknek. A CSOK Plusz által biztosított támogatást ugyanis tetszőlegesen használhatják fel az igénylők új vagy használt lakások vásárlásra. Az árelőny miatt viszont a támogatás nagyobb része a használt lakások piacán landolhat – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

 Jelentősen nőtt az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, részben az új lakástámogatásoknak köszönhetően. A CSOK Plusz ugyanakkor lépéskényszerbe hozhatja az újlakás-piac szereplőit is. – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.  “Az év első hetében a használt lakások iránti országos kereslet – éves összevetésben – 11 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan az új építésűeknél 48 százalékos volt az erősödés. Főként a Budapesten és a községekben lévő új építésű lakóingatlanok iránt nőtt az érdeklődés. Fontos körülmény viszont, hogy az érdeklődések mindössze 5 százaléka irányult az új lakásokra. A kereslet eltolódása a használt lakások irányába, azért sem meglepő, mert a januárban indult Csok Plusz már nem tesz különbséget használt és új lakások között, márpedig előbbiek jóval olcsóbbak.” – ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 955 ezer forint volt az első hét végén, ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, de meghaladja a két hónappal korábbi 944 ezer forintot. “A 2024 elején felfutó kereslet eredményeként a múlt év során bekövetkezett pár százalékos árcsökkenés a fővárosi használt lakásoknál eltűnt” – tette hozzá a szakember. A fővárosi új lakásoknál azonban másként alakultak az árak: a jelenlegi, alig több mint 1,31 millió forintos szint enyhe drágulást jelent az egy évvel korábbi 1,29 millióhoz képest, egyúttal stagnálást jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. A vármegyeszékhelyeken minimális drágulás következett be: a használt lakások négyzetméterára átlagban 592 ezer forintot tett ki január elején, szemben a novemberi 588 ezer forinttal, illetve a múlt év elején látott 582 ezer forinttal. Közben a vármegyeszékhelyeken eladásra kínált új építésű lakóingatlanok átlagára lényegében nem változott, 844 ezer forintnál jár. “A visszafogott kereslet miatt az új építésű lakások áremelkedése átmenetileg leállt, annak ellenére, hogy az építési költségek emelkedtek. Ez viszont feladja a leckét az újlakás-fejlesztőknek. Lépniük kell, hogy sikerrel vegyék fel a verseny a használt lakásokkal az árak szintjén is. Ez az év részben arról is szól majd, hogy milyen megoldásokkal próbálják vonzóvá tenni az új lakóingatlanokat a beruházók. Ennek a jelenségnek pedig egyértelműen a vevők lehetnek a nyertesei.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Bár az elmúlt időszak nem a lakásépítések élénküléséről szólt, mégis a kínálatra nem lehet panasz a szakember szerint. január elején több mint 8200 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a vevők, ami 22 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben.

Forrás: ingatlan.com 

2024.01.09 

● Októberben országszerte éves szinten éves szinten 17 százalékkal nőtt a lakáspiaci kereslet. A fővárosban 22 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra. Fejér, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében 24-30 százalékkal nőtt az érdeklődések száma éves összevetésben – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

● Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

● Az új lakástámogatási program, a CSOK Pluszról szóló bejelentés a fővárosi lakások iránti keresletnek látható lendületet adott.

A korábbi visszafogott hónapokhoz képest októberben az ébredezés jeleit mutatta az országos lakáspiac, ami leginkább a keresleti oldalon látható. – derül ki az ingatlan.com legújabb összesítéséből, amely megvizsgálta azt is, hogy az új állami lakásprogramról, a CSOK Pluszról szóló októberi bejelentés milyen hatással volt a piacra. “A kereslet országosan 17 százalékkal nőtt éves összevetésben, ám fontos, hogy alacsony szinthez képest következett be a növekedés. Budapesten 22 százalékkal nőtt az érdeklődők száma. A vármegyék többségében is nőtt a kereslet, Fejérben 30, Hajdú-Biharban és Győr-Moson-Sopronban 29-29, Vas vármegyében pedig 24 százalékkal. Tolnában, Nógrádban és Békésben viszont visszaesés és stagnálás látható tavalyhoz képest.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlan.com szakértője azt is elmondta, hogy a CSOK Pluszról szóló bejelentés óta alig egy hét telt el, így messzemenő következtetéseket egyelőre nem lehet levonni a változásokról. Balogh László szerint viszont figyelemre méltó a budapesti keresletváltozás mértéke. 2023 októberében a napi érdeklődések átlagos száma a CSOK Plusz-bejelentést követően országosan 14 százalékkal csökkent, ám Budapesten érezhetően javulást hozott a 2024-es lakástámogatási program kihirdetése. A fővárosi eladó lakóingatlanok iránti napi érdeklődések száma ugyanis több mint 20 százalékkal nőtt október 26-tól kezdve. Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

A történelmi távlatokban is mélypontról induló idei lakáspiaci kereslet élénkülésének jövőre extra lendületet adhat a CSOK Plusz. “Ha a bejelentés utáni első napokban látott tendencia hosszabb távon kitart, akkor elsőként Budapesten és a nagyvárosokban tapasztalható majd látványosabb mozgás a lakáspiacon. Rövid távon érdekes módon nem a gyermeket tervező családok mozgatják a keresletet, hanem azok a többgyermekesek, akik még idén szeretnének élni az úgynevezett nagyvárosi CSOK jelenleg elérhető kedvezményeivel.” – fogalmazott Balogh László. Az ingatlan.com szakértője szerint azok a befektetők is hozzájárulhatnak az élénküléshez, akik a támogatásra jogosult vevők idei vagy 2024-es piacra lépése előtt keresik a beszállási pontokat, azaz a jó lehetőséget az ingatlanvásárlásra.

Forrás: ingatlan.com 

2023.11.0 2. 

Néhány éve még garzonlakáshoz lehetett jutni azon az áron, amiért most garázst kínálnak a vármegyeszékhelyen. A havi bérleti díjak is jelentősen emelkedtek Vasban, országos szinten itt az egyik legmagasabbak az ingatlan.com elemzése alapján. A jelenség mögött feltételezhetően prózai ok áll: az autó egyre több, a hely pedig egyre kevesebb a városban, a parkolódíjak pedig jelentősen emelkedtek – aki tud, sajátba menekül.

Míg 2021 szeptemberében átlagosan 4,9 millió forintba került egy garázs Szombathelyen, addig rá egy évre már 6,8 millióba. Más nagyvárosokban is hasonló a tendencia: Debrecenben például 56 százalékkal 7 millió forintra, Győrben 48 százalékkal 6,2 millió forintra, Szegeden 73 százalékkal 8,4 millió forintra, Székesfehérváron 42 százalékkal 6,8 millió forintra nőtt a kínálatban szereplő garázsok átlagára. Kecskemét kivétel, ahol a 6 millió forintos ár lényegében stagnálást jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Körbenéztünk a legfrissebb hirdetések között is: Szombathely belvárosában most például 6,7 millió forintot kérnek egy önálló helyrajzi számon található 14 négyzetméter alapterületű ingatlanért. A Széll Kálmán utcában egy – elektromos kapuval felszerelt – garázsért 8,5 milliót kellene fizetni, ez visszaosztva 607 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Sárvár árai is vetekednek a fővároséval: 7,69 millió forintért hirdetnek egy 18 négyzetméter garázst a városközpontban év végi átadással.

Az elemzés szerint a kiadó garázsok havidíja Szombathelyen és Veszprémben átlagosan 30, más vármegyeszékhelyeken 20-25 ezer forint. Ezzel az értékkel még egyes fővárosi kerületek árait is megelőzzük. Mi több: a hirdetések között két kiadó garázst is találtunk a Joskar-Ola lakótelepen, egyiket havi 32, a másikat 40 ezer forintért kínálják, egy Wesselényi utcai garázst pedig havi 35 ezer forintért adnak ki. A Parkerdő lakókertben, a Síp utcában, pedi egy 5 négyzetméteres parkolóhely 15 ezer forint.

A szakértő szerint a garázsdráguláshoz az is hozzájárult, hogy az építőipari árrobbanás miatt az új építésű társasházak eladó parkolóhelyeinek bekerülési költsége is jelentősen növekedett.

Forrás: vaol.hu 

2023.10.18

Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a KSH legfrissebb, 2023 második negyedéves adatai szerint. Miközben például Győrben is stagnálást mutatnak a lakásárak, addig Zalaegerszegen három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak. 

Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti az október elején Magyarországra jellemző kínálati árakat is, továbbá bemutatja az uniós lakásárak változását, ezen belül a drasztikus németországi árcsökkenést is.

Utoljára 2009 végén csökkentek így a lakásárak

Az idei második negyedévben a használt lakóingatlanok ára 2,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest a KSH-adatai alapján. Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés. “A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy a KSH előzetes adatai alapján a második negyedéves lakásárcsökkenés ellenére éves összevetésben még több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.

Németország történelmi pofont kapott

A magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az EU-ban. Éves összevetésben pedig 1,1 százalékkal estek vissza. Az uniós országok között kiugró árcsökkenés ment végbe Németországban, ahol éves szinten közel 10 százalékkal zuhantak az árak. Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet. “A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet” – értékelt Balogh László. Ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya. A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak 2023-ban.

Árkörkép Magyarországról

Az ingatlan.com a saját adatai alapján kiszámolta az október elején a magyar nagyvárosokra vonatkozó kínálati árakat is. Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.

A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest. Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után. Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél. Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár. Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről, Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről. Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos át. A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak, amelyben szerepet játszanak a vármegyeszékhelyen átadott és folyamatban lévő munkahelyteremtő beruházások.

Forrás: ingatlan.com 

2023.10.04 

Egyedül a nyugat-dunántúli büszkélkedhet vándorlási többlettel a hat vidéki régió közül, míg a dunántúli nagyvárosok esetében Győr és Sopron a legdrágább az első féléves adatok alapján, mutatta ki az Otthon Centrum régiós összegzése.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Nyugat-Dunántúlon tavaly 13 665 adásvétel történt, ami az országos adásvételek 10,4 százaléka. Ez az érték a Dunántúl három régiója (Közép-, Dél-, és Nyugat-) közül a legmagasabb, mégis csupán a negyedik a hat vidéki régió alkotta sorban. Az Otthon Centrum elemzői 14 ezret meghaladó tranzakcióra számítanak a Nyugat dunántúli régióban, ami 5 százalékkal magasabb a jelenleg ismert értéknél.  A legtöbb adásvétel az öt megyei jogú városban valószínűsíthető a Dunántúlon: Győr (1940), Szombathely (1240), Sopron (962), Zalaegerszeg és Nagykanizsa (710) sorrenddel. Az idei évben azonban a lomha piac miatt a pillanatnyi becslések szerint akár 15 százalékkal kevesebb tranzakció várható.

„Ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, a legtöbb adásvétel a kisebb településeken történt, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak nagyobb hatása van a fajlagos érték alakulására” – árnyalta az adásvételi adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az ezer főnél népesebb településeket összegző lista első öt helyén egyaránt Zala vármegyei település áll ebben a sorrendben: Kehidakustyány (57 ezrelékkel), Hévíz (47,8), Zalacsány (41,1), Galambok (31,4) és Zalakaros (28,4 ezrelékkel). Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy ezek a települések gyógyfürdőik miatt eleve kedveltek, vagy összenőttek termálvizes szomszédaikkal.

A nagyvárosok elhanyagolható különbséggel követik egymást a középmezőnyben az adásvételek ezer lakosra vetített fajlagos rangsorában: Nagykanizsa (16,3 ezrelék), Sopron (16), Szombathely (15,7), Győr (15,1) a sorrend, kicsivel leszakadva az utolsó Zalaegerszeg (12,9 ezrelékkel). Az ismert és kedvelt turisztikai központok ennél magasabb értéket produkáltak a Nyugat-Dunántúlon, Fertőd vezet (18,9 ezrelékkel), majd Őriszentpéter (18,6) és Keszthely (17,3 ezrelék) következik.

A legtöbb járás enyhén pozitív, 1 és 10 ezrelék közötti vándorlási többletet tud felmutatni. A leggyengébb Szentgotthárdi és Zalaegerszegi járásokban is mindössze -1 ezrelékes vándorlási veszteség mutatható ki. A legnagyobb vándorlási nyereséggel a Téti járás büszkélkedhet (21,6 ezrelékkel), amelyet a Pannonhalmi (15,9) és a Vasvári követ (10,1 ezrelékkel). „Utóbbiak azért figyelemre méltó értékek, mert – a közép-magyarországit leszámítva – a hat vidéki régió közül egyedül a nyugat-dunántúli könyvelhetett el vándorlási többletet” – értékelte az adatokat a szakember. Az Otthon Centrum idei adatai alapján a dunántúli öt nagyváros közül Győr és Sopron a legdrágább. A téglalakások esetében Győr a listavezető négyzetméterenkénti 651 ezer forintos átlagárral, amelyet Sopron követ 518 ezer forinttal. A további sorrend az idei eladások alapján Szombathely (500 ezer), Zalaegerszeg (450 ezer) és Nagykanizsa (400 ezer forint). A panellakások esetében azonban helyet cserélt a két város, Sopron 640 ezer forintos átlagos fajlagos árral a legdrágább, Győr 554 ezer forinttal a második. Szombathely ezúttal is harmadik 490 ezer forinttal, majd Zalaegerszeg (420 ezer) és Nagykanizsa (395 ezer forint) következik. Ugyanez a sorrend a használt házaknál is: Sopron 700 ezer forinttal vezet, majd Győr (500 ezer forint), Szombathely (430 ezer), és Zalaegerszeg következik, végül pedig Nagykanizsa zárja a sort (300 ezer forint). Ezekkel az árakkal csak az üdülő települések tudják felvenni a versenyt: Keszthelyen a használt házak átlagos négyzetméterára fél millió forint felett van (550 ezer Ft/m²), amivel Győrt is megelőzi. De Kőszegen is ezzel azonos átlagár az irányadó idén, csakúgy, mint a Keszthely melletti Balaton-parti településeken.

Forrás: Otthon Centrum 

2023.09.12 

Szó szerint varázslat kellene ahhoz, hogy Zalaegerszegen – de egyáltalán a nagyvárosokban – azonnal találjunk eladó vagy kiadó garázst. A kereslet bizony nagy, a kínálat ennél sokkal kisebb, s ez a piaci helyzet nem fog változni az elkövetkezendő években sem.