Képzés, szakképzés

Egyre növekszik a PÉNZ7 programsorozat

2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1.300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás. A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk.

Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban. A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a „Gondolkozz és vállalkozz!” tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek. A témák és lehetőségek idén is nagyon sok iskolát mozdítottak meg, hiszen a programsorozathoz eddig több mint 1.300 iskola több mint 200 ezer diákja csatlakozott, így összesen mintegy 15 ezer rendhagyó óra megtartása várható a PÉNZ7 keretében. A témahét gyakorlatorientáltsága nagyon fontos, így a pedagógusok mellett a hitelességet is segítő önkénteseknek is jár a köszönet, hiszen idén is nagyon sokan, közel 700 önkéntes vállalta a közreműködést. A témahét projektgazdája a Belügyminisztérium, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal, mint szakmai partnerekkel dolgozik azon, hogy a 2025. március 3-án induló programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen. Ezt segíti elő a témakörökben kidolgozott számos tananyag és webináriumi anyag is, amelyek elérhetőek a www.penz7.hu oldalon. Idén, a témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg, amely lehetővé teszi, hogy még többet beszéljünk ezekről a fontos kérdésekről, és akár már a családokban lezajlott beszélgetések mentén is még aktívabban és értőbben vehessenek részt a diákok a rendhagyó órákon, foglalkozásokon.

  1. 02. 24.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A Nyugat-Dunántúlon sincs kolbászból a kerítés

Egymillió forintos bruttó átlagbér, pályakezdők elvándorlása, Covid által kikényszerített digitális felzárkózás, külföldi munkavállalók – ezekről is szó volt a szempontokat ütköztető, aktuális munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozó fórumon a Haladás Sportkomplexumban csütörtökön.
A Nyugat-Dunántúlon sincs kolbászból a kerítés - Munkaerőpiaci fórumot tartottak Szombathelyen

Közösen szervezett gazdasági témájú fórumot a West Hungary Projekt és a Trenkwalder Magyarország a munkaerőpiac szereplőinek: döntéshozóknak, szakértőknek, egyetemi és cégvezetőknek, munkaerő-közvetítőknek. A csütörtöki fórum házigazdája, Szajlai Csaba – a WHPR projektvezetője, a Világgazdaság vezető elemzője – köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy az érintettek megismerjék egymás szempontjait, összevessék azokat, és együtt gondolkodjanak a megoldásokon a nyugat-dunántúli régió gazdaságának fejlődése érdekében.

Üdvözölte a fórum résztvevőit G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője is, aki arról beszélt, hogy a munkaerő és a technológia együtt alakítja a világ gazdaságát, amely most rendkívül nehéz helyzetben van. Szerinte a következő évek „rögösek lesznek”, de az olyan szolgáltatásokkal, mint amilyet az általa vezetett cég is nyújt, helytállhatnak a hazai vállalkozások.

Kollégája, Desics Péter operatív igazgató a digitális HR témájában tartott előadást. Mint mondta, mindenekelőtt alkalmassá kell válnia egy cégnek arra, hogy digitális megoldásokat vethessen be, és kell egy hajtóerő is – ez 2019-2020-ban a Covid-járvány volt, amely rákényszerítette a vállalkozásokat a fejlesztésre.

A technika ugyan már rendelkezésre állt ekkor, kéznél volt, de nem használták tömegesen a cégek, és nem is volt könnyű dolguk, hiszen a digitális zajban – ahol az igények felkeltésén van a hangsúly – nehéz eligazodni. A megfelelő technológia megszerzése egyébként nem is elég, a módszertan és a stratégia ugyanilyen fontos egy fejlesztésnél  – hangsúlyozta. Kiemelte az adatalapú mérések hasznosságát, és felhívta rá a figyelmet, hogy ezzel az adott vállalkozás hatékonysága is növelhető.

A régió munkerőpiaccal kapcsolatos statisztikai mutatóit ismertette és magyarázta meg Szalai Piroska szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Utalt rá, a demográfia az egyik fő alakítója a folyamatoknak. Nyugat-dunántúlon úgy sikerült elérni a foglalkoztatottak számának növelését, hogy közben csökkent a népesség. És bár az uniós átlag is emelkedett, a magyarországi adatok azt jóval meghaladják, ráadásul úgy, hogy „sokkal mélyebb gödörből” indultunk. Kihangsúlyozta: régiónk a magyar átlagnál is jobb mutatókat produkál, bár még mindig van bővítési lehetőség – ez pedig a női munkavállalók köre. Megjegyezte, a fiatalok foglalkoztatásában egyelőre jobb az EU-s átlag. Beszélt még a Vas vármegyei adatokról – országos rangsorban elért ötödik helyünkről -, a fizetések alakulásáról – néhány fogalmat is tisztázott ezzel kapcsolatban -, valamint kielemezte az osztrák-magyar határ mentén kialakult munkaerőpiaci feszültséget is.

A helyi munkaerőpiac sajátosságairól, majd a külföldi munkavállalók szükségességéről kerekasztal-beszélgetés zajlott az előadások után. Ebben Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa arról beszélt, hogy az általa képviselt intézmény milyen hatással van a térség életére, milyen gyakorlatorientált képzésekkel igazodnak az elvárásokhoz, illetve milyen ágazatokban járulnak hozzá a munkaerő-utánpótláshoz. Takács Balázs, a TDK Hungary Components Kft. ügyvezető igazgatója munkáltatóként borús képet festett a jelenlegi és a közeljövőben várható piaci kilátásokról, ugyanakkor kiemelte az előnyös hazai gazdasági környezetet. Rámutatott: a TDK alapos portfóliótisztítás előtt áll, a termékpalettát a jövő kihívásaihoz kell igazítaniuk. Ezzel, valamint a megfelelő technológiával és kellő számú munkaerővel igyekeznek hatékonyak, nyereségesek maradni. Részt vett a beszélgetésben dr. Lovászy László, a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) elnökhelyettese, aki egy trendfordulót emlegetett. Mint mondta, a mesterséges intelligenciának komoly szerepe van, beszélt az eltűnő szakmákról, a robotizált munkafolyamatokról is, de megjegyezte, nem tudni még, mindez hová vezet. G. Nagy Balázs szólt a toborzási technikák változásáról, a cégek által kötendő kompromisszumokról, a keresett munkakörökről beszélt – kiderült, a betanított munkás is megjelent a top10-ben, ami ijesztő. A kerekasztal-beszélgetésen szóba került még a minimálbér és a garantált bérminimum változásainak hatása, a tervezett egymillió forintos bruttó átlagbér, a külföldről érkező munkaerő szükségessége is.

Október 17-én munkaerőpiaci fórum Szombathelyen – WHPR-program!

A rendezvény középpontjában olyan fontos témák állnak, mint a digitalizáció, automatizált HR folyamatok és megoldások, munkaerőpiaci trendek, régiós foglalkoztatási adatok, külföldi munkavállalók foglalkoztatása és a diákmunka. Ezek a témák nem csupán elméleti jellegűek, hanem konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatják, hogyan lehet hatékonyabban kezelni a munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívásokat.

A rendezvényen neves előadóktól és szakértőktől hallhatunk majd, köztük:

    • Szalai Piroska – munkaerőpiaci szakértő
    • Lenkai Nóra – az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa
    • Dr. habil Horváth Bianka Ph.D. – elnöki főtanácsadó, Magyar Nemzeti Bank

Takács Balázs – ügyvezető, TDK Hungary Components Kft.

  • G. Nagy Balázs – ügyvezető, Trenkwalder
  • Desics Péter – operatív vezető, Trenkwalder
  • Dr. Hende Csaba – országgyűlési képviselő

A kerekasztal-beszélgetések során a résztvevők megosztják tapasztalataikat és gondolataikat az aktuális munkaerőpiaci kérdésekről. A beszélgetéseket Szajlai Csaba gazdasági szakértő moderálja, garantálva a szakmai párbeszédek gördülékenységét és mélységét.

Az esemény szakmai hátterét a Trenkwalder biztosítja, Magyarország meghatározó HR szolgáltatója, amely évek óta a munkaerőpiaci folyamatok szakértőjeként tevékenykedik. A cég által nyújtott támogatás és szakértelmük garanciát jelent a rendezvény magas színvonalára és hasznosságára.

A rendezvény egyik szervezője Császár László, aki kiemelte az esemény fontosságát és aktualitását a régió számára.

„Az ilyen jellegű rendezvények kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci folyamatok megértésében és a szakmai kapcsolatok építésében. Büszkék vagyunk arra, hogy Szombathelyen kerül megrendezésre egy ilyen nagyszabású esemény, és bízunk benne, hogy hozzájárul a régió munkaerőpiaci hatékonyságának növeléséhez” – nyilatkozta Császár László.

Az eseményen való részvétel minden érdeklődő számára nyitott, aki szeretné mélyíteni tudását és kapcsolatrendszerét a munkaerőpiac területén.

A szakmai előadások, a kerekasztal-beszélgetések és a networking lehetőségei garantáltan hasznos és inspiráló élményt nyújtanak mindazoknak, akik részt vesznek a rendezvényen.

Forrás: Frisshírek, 2024.október 16. 

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget, és csatlakozzon október 17-én a Haladás Sportkomplexum VIP termében megrendezett munkaerőpiaci fórumhoz! Próbálja ki digitalizált HR megoldásokat, a sliding screent, vagy tesztelje saját tudását targonca szimulátoron.

 

Nyitóképen: Császár László szervező

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent Magyarországon, derül ki a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésből.

A munkabaleseti adatok pozitív változása a hazai munkakörülmények, a munkavégzés biztonságának további javulását, a Kormány által kialakított munkavédelmi szabályozási környezet hatékonyságát mutatja, melynek köszönhetően a halálos munkabalesetek száma is immár három éve folyamatos csökkenést mutat.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kiadta a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést, amely felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállalók egészségmegőrzésének fontosságára. A munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi az olyan fokozottan veszélyes ágazatokat, mint az építőipar, a feldolgozóipar, vagy a mezőgazdaság, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve. Az ellenőrzések közel 70 százaléka a kiemelt ágazatokban történt. A veszélyes ágazatok, tevékenységek gyakoribb ellenőrzésével visszaszorítható volt a súlyosabb munkabalesetek száma, ezzel is tovább javítva a munkavédelmi helyzetet.

Forrás: NGM 

2024.09.13

700 ezer ingyenes kiadvány és digitális fejlesztések segítik a diákokat

175 ezer példányban érkeztek meg a hazai iskolákba a pénzügyi tudatosság fejlesztését támogató Állampolgárok pénzügyei c. munkafüzetek a 8. és 12. évfolyamos diákok számára. Emellett 520 ezer példányt rendeltek az iskolák a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket is tartalmazó tankönyvekből és a pénzügyi fejezetekkel kiegészített munkafüzetekből. A pénzügyi műveltség fejlesztését célzó, 10 éve zajló munka eredményeit a PISA pénzügyi műveltség mérés is visszaigazolta.

A jövő héten induló tanév egyik újdonsága, hogy már a 9. osztályos matematika tankönyv is tartalmaz önálló pénzügyi fejezetet. Emellett elkészültek az állampolgári ismeretek tantárgy pénzügyi fejezeteinek tanórai feldolgozását segítő Állampolgárok pénzügyei munkafüzetek interaktív tesztekkel és animációkkal színesített e-learning változatai a 8. és a 12. évfolyamok számára. A kiterjesztett valóság (AR) élményével kiegészített munkafüzeteket augusztus végén minden hazai iskolába ingyenesen eljuttatta a Pénziránytű Alapítvány.

Az általános iskolásoknak szóló Küldetések a pénz világában, valamint a középiskolások pénzügyi nevelését segítő Iránytű a pénzügyekhez tankönyvek idén is látványos kiterjesztett valóság megoldásokkal, összesen 38 ezer példányban és frissített multimédiás tartalommal kerülnek az iskolatáskákba. A középiskolai tankönyvet megújult e-learning tananyag támogatja.

mindennapi pénzügyi fejezeteket tartalmazó általános iskolai, 3-8. osztályos matematika- és környezetismeret munkafüzetekből, a 9. osztályos matematika tankönyvből, valamint a 8. és 12. osztályosoknak készült Állampolgári ismeretek tankönyvekből pedig közel 490 ezer példányt rendeltek az iskolák a 2024/2025-ös tanévre.

Az alsó tagozatosok pénzügyi nevelését emellett az alapítvány ingyenes társasjátékai is támogatják. Az idősebb korosztályok számára pénzügyi személyiségtesztek, valamint megújult, digitális játékok állnak rendelkezésre.

Idén összesen mintegy 700 ezer kiadvány erősíti a diákok pénzügyi tudását. A 2016 óta a Magyar Nemzeti Bank támogatásából megvalósult tartalomfejlesztés nyomán eddig több mint 3,4 millió ingyenes könyv és munkafüzet segítette a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A munka eredményét a PISA 2022 pénzügyi műveltség mérés is visszaigazolta: a magyar 15 éves diákok 492 pontos eredménye jelentősen meghaladta a legutóbbi vizsgálatban résztvevő 20 ország 475 pontos átlagát.

2024. 08. 29. 

Forrás: Pénziránytű 

Az országban elsőként Keszthelyen lesz önálló agroturisztikai tanszék

További másfél milliárd forintot fordít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a keszthelyi Georgikon campus fejlesztésére, amely hamarosan az agroturisztikai képzés hazai központja lesz.

Prof. Gyuricza Csaba kiemelte, a Georgikonon az agroturizmusra koncentrálnak, s az országban elsőként itt lesz önálló tanszéke ennek a szaknak.

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szak- és felnőttképzésért felelős államtitkár leszögezte, a megújult hazai modell összekapcsolja az egyetemeket a szakképző centrumokkal, valamint a gazdasági-piaci szereplőkkel, a középpontban pedig a tradíció, a versenyképesség, a térségi fókusz, valamint a gazdasági és gyakorlati igény áll.

A sajtótájékoztató után (b-j) Manninger Jenő, Nagy Bálint, prof. Gyuricza Csaba, Hankó Balázs, dr. Rózsa László, a Georgikon főigazgatója és dr. Szabó Péter, a campus főigazgató-helyettese
Fotó: Péter B. Árpád

Az egyetemi rendszer átalakításáról azt mondta: az irány jó, mert ha Brüsszelből támadnak valamit, akkor „az tradíciót és normalitást jelent”. Kifejtette, az agráriumot a turizmus kapcsolja össze a vidékfejlesztéssel, ennek jegyében indul Keszthelyen agroturisztika szak, amely illeszkedik a térség sajátosságaihoz, s megfelel a helyi igényeknek is.

Nagy Bálint közlekedési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, egy város s a hozzá kapcsolódó régió életében rendkívül fontos az egyetem, amelynek identitásformáló szerepe is van. Szerinte lényeges, hogy együttműködésben piacképes

fejlesztések induljanak, amelyek az egész ország érdekeit is szolgálják. Emlékeztetett: a Georgikon együttműködik a keszthelyi közgazdasági szakközépiskolával is, amelynek célja, hogy középfokú végzettségű agrárszakembereket képezzenek, akik egyben hallgatói utánpótlást is jelent a MATE számára.

Manninger Jenő polgármester úgy összegzett: Keszthely egyszerre balatoni és egyetemi város. „A Balaton adja a látnivalót és a turisztikai lehetőségeit, a múltat és a jövőt azonban az egyetem nyújtja, amelynek léte mindig is stratégiai kérdés volt”. Hozzáfűzte, a Georgikon növeli a város értékét s biztosítja a jövőjét.

Forrás: zaol.hu

2024.05.29 

Nívós szakmai konferenciának adott otthon az ELTE Savaria Egyetemi Központ

 

Merre halad a világ és miért van szükség fenntarthatósági fordulatra? – ezekre a kérdésekre is választ kaphattak annak a konferenciának a résztvevői, amelyet Fenntarthatóság és vállalati fejlődés címmel rendeztek az ELTE Savaria Egyetemi Központban.

A szó szoros és legpozitívabb értelmében folyik az élet az ELTE Savaria Egyetemi Központ aulájában csütörtök kora délután: kártyázó és beszélgető csoportok, előadásra siető hallgatók, könyvekbe temetkező fiatalok. Nem sokkal később, egy ajtóval beljebb Lenkai Nóra, az ELTE rektori biztosa köszöntőjében meg is jegyzi: sokat dolgoztak azért az ELTE-hez való csatlakozásért, és sokat tettek azután is, hogy a szombathelyi intézmény megőrizze helyét az ország felsőoktatási térképén. Úgy tűnik, sikerült – több száz fővel emelkedett a hallgatói létszám, bizonyos szakokra többszörös a túljelentkezés, joggal büszkék lehetnek a gépészmérnökképzésre (ezt Szombathely adta az ELTE-nek), miközben ellátják sporttudományi szakemberekkel a régiót. Lenkai Nóra szólt arról is, a fenntarthatóság ma már a mindennapjaink része, az egyetem fenntarthatósággal foglalkozó szervezete pedig 2008 óta működik. Megtiszteltetésnek tartja, hogy otthont adhatnak a neves szakemberek részvételével megrendezett konferenciának, amelyre több oktató és hallgatói is jelezte részvételi szándékát – az online és a virtuális térben egyaránt.

 Közgazdaság és fenntarthatóság

– Manapság egy modern gazdálkodástudományi képzés elképzelhetetlen a fenntarthatóság témája nélkül – húzta alá Dr. Varga Imre egyetemi docens, az ELTE SEK Gazdaságtudományi Intézetének vezetője. Érdeklődésünkre elmondta: Vállalati környezetmenedzsment órát is tartanak, az teljesen erre a témára épül. Vannak kutatások az intézeten belül a zöld marketing területén is, amely szintén fontos és egyre inkább előrébb kerülő témakör.  Merre halad a világ? – tette fel a kérdést dr. Horváth Bianka, a MNB elnöki főtanácsadója. Előadásában hangsúlyozta: a húsz százalék feletti inflációt az országok negyede tudta olyan ütemben csökkenteni, mint Magyarország. Szerinte nem túlzás azt állítani, hogy a recesszió után idén gazdasági növekedés jöhet. Szerinte át kell állni a termelékenységet javító működési modellre.   Fenntarthatósági fordulatra van szükség – hangsúlyozta, majd így folytatta: – évente mintegy 70 százalékkal túlhajszoljuk a Föld kapacitását. A zöld átállás költségei jelentősek, de meg kell próbálni előteremteni rá a fedezetet. A kihívás egyben lehetőség is: energetikai beruházásokat, technikai fejlődést, új munkahelyeket, egészségesebb társadalmat, pénzügyi innovációkat hozhat. Az előadások sorát Végh Richárd a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász, a GTTSZ Gazdasági és Külgazdasági Tagozatának társelnöke folytatta, majd vállalati kerekasztal beszélgetés zárta a rendezvényt.

Forrás: vaol.hu 

2023.02.23 

Mutatjuk a legjobb technikumokat Győr-Moson-Sopronban

A győri Deák a hatodik, a Jedlik a 8., a Hild-iskola a 26. azon a listán, amely a száz legjobb hazai technikumot sorolja fel. Összességében tizenegy győri, három soproni, egy mosonmagyaróvári intézmény került fel, így térségünk a rangsorban messze felülreprezentált.

  • – Nagy volt a meglepetés és annál nagyobb az öröm, amikor az igazgatónő bejelentet- te, hogy az iskolánk lett a vármegye legjobb technikuma – osztotta meg lapunkkal a győri Deák diákja, a 19 éves Tarsoly Benedek. Ő vállalkozási ügyintézést tanul és bízik benne, hogy piacképes lesz a tudása.
  • Czumpf András közgazdászoktató pedig hozzátette: amit a Deák-iskola tanít, vagyis például pénzügy, számvitel, statisztika, az hasznos tudás és az életben felhasználható.
  • A technikumok egyre inkább felértékelődnek, egyre többen jelentkeznek ezekbe az oktatási intézményekbe..

Megszeretik a szakmai tárgyakat

Kovácsné Zimborás Ágnes, a Deák-technikum igazgatója elmondta: 500–550 diák tanul náluk, ötven körül van az oktatói és dolgozói létszám. Krakkótól Székelyföldön át Spanyolországig, Portugáliáig a tanév alatt két-három hetes külföldi szakmai gyakorlatra mehetnek a legkiválóbbak, a nyári szünetben pedig három hónapra, idén éppen sevillai cégekhez.

Az országos tanirodai hálózat gyakorlatorientált képzést tesz lehetővé, ennek központja náluk van. Megtanítják, milyen egy virtuális cégben dolgozni, milyen a számviteli vagy a HR-osztály. Így amikor a végzettek elkezdenek dolgozni, rövidebb a betanítási idő. A taniroda.hu oldalukhoz az egész országból, sőt, külföldről is csatlakoznak.

– Több év előkészítő munka kellett ehhez az előkelő helyezéshez. Közgazdasági technikum vagyunk, tehát a közismereti tárgyak mellett a számviteltől kezdve a pénzügyi ismeretekig sok mindent oktatunk, amelyek a munkaerőpiacon egyre értékesebbek – kezdte az igazgató, aki 19 éve vezeti a Deákot.

– Az érettségi eredmények, a kompetenciamérések alapján is a legjobbak közé tartozunk, de a legfőbb visszajelzés, hogy a diákok 99 százaléka megszereti a szakmai tárgyakat. A technikumok egyre inkább felértékelődnek, hozzánk is egyre többen jelentkeznek. Eddig négy-ötszörös volt a túljelentkezés, most, hogy két tannyelvű iskolává váltunk, várhatóan még növekszik népszerűségünk.

DSC_7014
A tizenegyedikesek vállalkozási és ügyviteli ügyintézők lesznek, éppen részvényekről tanulnak. Fotó: Rákóczy Ádám

A Győri Centrum volt a legsikeresebb

– Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tavaly és idén is a Győri Szakképzési Centrum volt a legsikeresebb, hiszen tíz iskolánk került a száz legjobb közé, közülük kilenc az első ötvenbe. A technikumi képzés a gimnáziumi oktatás és a szakmatanulás előnyeit egyszerre biztosítja, érdemes ezt választani a továbbtanulásnál – nyilatkozta Hartyándiné Frey Aranka főigazgató.

A rangsor összeállítása hat mutató alapján történt, mint: a beiratkozó tanulók előző tanév végi tanulmányi eredménye, a kilencedik évfolyam kezdésekor megírt bemeneti szakképzési kompetenciamérésen elért eredmény, az évfolyamot sikeresen teljesítők aránya, a tanulók érettségi eredménye, az intézmény teljes munkaidős oktatói- nak az oktatói összlétszámhoz viszonyított aránya, valamint a digitális eszközellátottság. Az elérhető maximális pontszám 100 lehetett.

Együttműködés az egyetemmel

A lista 29. helyezettje, a soproni Fáy András két tannyelvű közgazdasági technikum a következő tanévben ünnepli 140. évfordulóját. Módlyné Erdélyi Anita igazgató lapunknak elmondta, hogy a város és a járás legjobb technikumában közel négyszáz diák tanul 30 oktató támogatásával.

– Gazdálkodás és menedzsment, közlekedés és szállítmányozás ágazatokon képezünk szakembereket a gazdasági szféra számára pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint logisztikai technikus szakmákban. A Soproni Egyetemmel való együttműködésünk új távlatokat nyitott meg – tette hozzá.

A soproni Fáy tanulója és Módlyné Erdélyi Anita igazgató egy kiállításon.

Vármegyeiek a százban

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, illetve az Oktatási Hivatal adatai alapján összeállított listán a győri Deák a hatodik 90,61, a Jedlik nyolcadik 90,19 ponttal.

Győrből a Baross a 16., a Hild a 26., a Pálffy a 38., a Pattantyús a 40., a Sport és Kreatív a 47., a Krúdy a 49., a Bercsényi a 94., Sopron és környékéről a Fáy a 29., a Porpáczy a 39., a Roth Gyula a 73., a mosonmagyaróvári Bolyai a 43. lett. A Széchenyi-egyetem Szent-Györgyi Albert egészségügyi szakképzője a 72.

Forrás: Kisalföld

2024.01.31

Tíz éves a gépészmérnök képzés Szombathelyen

Tíz éve a gazdasági, politikai és felsőoktatási élet döntéshozói kézjegyükkel látták el a szombathelyi gépészmérnöki képzés megteremtéséről szóló megállapodást, s ezzel történelmet írtak.

Hogyan indulhatott el szó szerint a semmiből a gépészmérnök képzés Szombathelyen? – erre is választ adtak a történések alakítói a Vármegyeházán tartott rendezvényen. Dr. Balázsy Péter, a Vas Vármegyei Önkormányzat jegyzőjének köszöntő szavai után dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke elevenítette fel az akkori eseményeket. Mint mondta, feledhetetlen marad számára ahogy jó 10 évvel ezelőtt Brumbauer József, Molnár Miklós akkori alpolgármester és Takács Balázs megjelent a Honvédelmi Minisztériumban, és közölték, mit akarnak. – Annak idején a gépészmérnök képzés elindítását az említett vállalatvezetők és a szombathelyi városvezetés kezdeményezte, mert felismerték azt, hogy az akkori bérviszonyok között, az akkor már meglévő oktatási és ipari centrumok szívó hatását is figyelembe véve nem hogy nem tudnak gépészmérnököt ide csábítani, de még a szombathelyi fiatalokat sem tudják visszahívni – fejtette ki dr. Hende Csaba. A politikus emlékezett arra is, hogy honvédelmi miniszterként kormányüléseken többször is komoly harcot kellett vívnia azért, hogy a vasi megyeszékhelyen ez a képzés elindulhasson.
– A politika és a gazdaság egyet akart, ez volt a siker titka – erősítette meg Majthényi László Hende Csaba gondolatait köszöntőjében. A Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke rámutatott: már 2013 előtt is jó pár cikk született, amiben az érintettek a gépészmérnök- és még a villamosmérnök képzés megteremtését szorgalmazták.
Hat cég állt a későbbi duális képzést is megalapozó elgondolás, projekt mögé: a TDK Hungary Components Kft., az Ivy Technology AMS Hungary Kft., a BPW-Hungária Kft., az Aptiv Services Hungary Kft., a Schaeffler Savaria Kft., valamint az Opel Szentgotthárd Kft.
A vállalatok részéről Takács Balázs ügyvezető igazgató szólt, aki elismerte, amikor céljukat kitűzték, maguk sem hittek abban, hogy elindulhat ez a felsőoktatási szakirány Szombathelyen. Kiemelte: a cégek nem egymás ellen, nem egymással versenyezve, hanem egységesen léptek fel és jelölték ki az irányt. Leszögezte, nagyon nagy vállalás érkezett a kormánytól, a várostól és az egyetemtől is, de a vállalatoknak is ki kellett alakítaniuk a duális képzés tárgyi és személyi feltételeit. Hangsúlyozta azt is, a közös munkának a legnagyobb eredménye, hogy a régió szaktudásban, szakemberben fejlődik. Szerinte a TDK és a Schaeffler legutóbbi fejlesztései sem indulhattak volna el, ha nincs a gépészmérnök képzés. Harangozó Bertalan a Megyeházán a helyet és a kereteket nyújtotta a megállapodás aláírásához 10 évvel ezelőtt. Az akkori kormánymegbízott közjóként aposztrofálta a gépészmérnök képzést, ami a társadalom tagjainak jószándékú együttműködésének eredménye. – S nem csak papíron, 2015 ősze óta valóságban is. Tehát nem csak beszéltünk róla, hanem meg is valósult. Ez a közjó mind a mai napig hat és a holnapot is meghatározza – húzta alá Harangozó Bertalan, aki szerint a mérnökképzés jelentős fordulatot hozott a szombathelyi felsőoktatásban a korábbi társadalomtudományok, pedagógusképzés mellett. Dr. Puskás Tivadar, Szombathely akkor polgármestere rövid kitekintés után – november 22. napjához mennyi esemény és születésnap kapcsolódik – úgy fogalmazott: 2013. november 22-én egy olyan aláírás történt, ami Szombathely jövőjét is meghatározta. Nem gondoltuk akkor, de reméltük, hogy történelmi tett volt, s történelmi dátummá vált.
Az akkori Nyugat-magyarországi Egyetem volt rektora, Prof. Dr. Faragó Sándor és a szak elindításával megbízott Prof. Dr. Horváth Béla idézte fel, hogyan indulhatott el 2015 szeptemberében szó szerint a semmiből a szombathelyi egyetemen a képzés. Az első gépészmérnökök 2019-ben szereztek diplomát. Nemény András polgármester szerint is mérföldkő volt Szombathely életében az új felsőoktatási szakirány elindítása. A hosszú távú kiszámítható jövő érdekében pedig 2019-ben ötéves vállalást tett a város, minden esztendőben célzottan, 130 millió forinttal támogatja az önkormányzat a képzést. A Savaria Műszaki Intézet ma már az ELTE Informatikai Karához tartozik, így Dr. Kozsik Tamás dékán a közös együttműködésben rejlő és az ipar 4.0 által kínált lehetőségekről is beszélt. Prof. Dr. Kollár László, az intézet igazgatójaként arra hívta fel a figyelmet, ma már gépészmérnök képzés teljes palettáját lefedik. Az alapképzés mellett elindult a mester- és a doktori képzés, valamint az okleveles technikusi képzés is.
Forrás: vaol.hu 
2023.11.23 

Széchenyi István Egyetem: a gyógyításban hasznosuló eredmények születhetnek a Catalyst Europe programban

A győri Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája az MIT (Massachusetts Institute of Technology, azaz Massachusettsi Műszaki Egyetem) LinQ Catalyst módszertana alapján szeptember 19. és 21. között megvalósult szakmai rendezvénynek. Az esemény középpontjában a kielégítetlen egészségügyi igények feltárása állt, amelynek első lépése egy kutatási projektportfólió kialakítása. A cél az, hogy e projektek közül minél több megvalósuljon, hozzájárulva az orvostudomány fejlődéséhez és az egészséggel kapcsolatos eredmények javulásához. Az eseményen a hét országból érkezett 12 Catalyst EU ösztöndíjast ugyanennyi amerikai, német, spanyol, luxemburgi és magyar mentor szakember segítette.

A Catalyst Europe (Catalyst EU) egy, az MIT LinQ által kifejlesztett Catalyst programon alapuló, egyedülálló módszertanú oktatási program, amely egészségügyi kutatási projektek generálására és támogatására irányul. Célja, hogy paradigmaváltást idézzen elő a kutatási megközelítésekben, felgyorsítva az eredmények hatását az egészségügyben.

A Széchenyi István Egyetem a Catalyst Europe meghatározó partnere, melynek programjára a csaknem 40 jelentkezőből 12-en nyertek felvételt Spanyolországból, Olaszországból, Luxemburgból, Németországból, továbbá Magyarországról a Széchenyi-egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Semmelweis Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről. A különböző tudományterületek egymást erősítve vezethetnek innovatív megoldásokhoz, ezért nemcsak egészségügyi szakemberek, orvosok vannak a résztvevők között, hanem mérnökök, informatikusok, közgazdászok is. Ők szeptember 19. és 21. között a győri intézményben megtartott szakmai rendezvényen az öt országból érkezett mentoroktól nemcsak tanultak, hanem ahhoz is segítséget kaptak, hogy csoportokat alkotva olyan kutatási projekteken kezdjenek el dolgozni, amelyek néhány éven belül tényleges, az orvoslást segítő fejlesztést, terméket eredményezhetnek.

A mentorok rendkívül neves szakemberek. Köztük van például Petra Barbara Krauledat, aki műszaki projektvezetője volt annak a projektnek, amelynek keretében megalkották az első, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által is tanúsított hepatitis C-tesztet. Ennek során szorosan együtt dolgozott Harvey J. Alter és Michael Houghton kutatókkal, akik a 2020-as orvosi Nobel-díjat kapták a hepatitis C-vírus azonosításához vezető, nagy hatású munkájukért. Magyar mentorok is segítik az ösztöndíjasokat, így a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának professzora, Rácz István, az Oncompass Medicine Hungary Kft. munkatársai, Dóczi Róbert és Vodicska Barbara, valamint a Debreceni Egyetem docense, Uray Iván.

„A Catalyst módszertan azt szolgálja, hogy megváltoztassa az akadémiai kutatási projektek generálásának paradigmáját: az új tudás létrehozása és a publikációk lehetnek ugyan »melléktermékek«, de a lényeg a valódi piaci hatás elérése. Ez a megközelítés képes átalakítani az akadémiai kutatás kultúráját, hogy a valós világra gyakorolt hatás a siker kulcsfontosságú szempontjai között szerepeljen. Mi a Catalyst közösségben izgatottan várjuk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve elindíthassuk a Catalyst Europe új időszakát, és megvizsgáljuk, hogyan lehet ezt a módszert a magyar és más európai kutatási ökoszisztémák értéknövelésére felhasználni. Az emberek munkamódszerének megváltoztatása időt igényel, és csak olyan tartós és határozott vízióval érhető el, mint amilyet a győri egyetem képvisel, amely más partnerekkel – például a GE Healthcare-rel együtt – a lehető legtöbbet hozza ki a

Catalyst módszertanból a régióban” – fogalmazott Martha Gray professzor, az MIT LinQ igazgatója és a Catalyst program vezetője.

„A Széchenyi István Egyetem számára egyaránt fontos, hogy hozzájáruljon a nemzetközi színvonalú technológiai kutatásokhoz és a társadalom jóllétéhez. Ez a program mindkét célt szolgálja azzal, hogy általa az orvostudomány fejlődését elősegítő eredmények születhetnek” – hangsúlyozta a program kapcsán dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.

Forrás: Széchenyi István Egyetem 

2023.09.22