Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese pályafutásának következő jelentős lépéseként ezentúl az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatói pozícióját tölti be. A feladatait Ladányi Sándor, a társaság korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese veszi át, posztjára Bartus Róbert, az EXIM egykori vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója érkezik.

Hoffmann Mihály két és fél évig irányította az EXIM Magyarország pénzügyi divízióját és vett részt a szervezet gazdaságösztönző munkájában. Az EXIM pénzügyi vezérigazgató-helyetteseként nevéhez fűződik a szervezet stabil pénzügyi hátterének megteremtése, így az Eximbank mérlegfőösszegének 130 százalékos növekedése mindvégig pozitív eredmény, bőséges likviditás, magas tőkemegfelelés és egészséges portfolióminőség mellett zajlott le. Hoffmann Mihály irányítása alatt három rekordvolumenű nemzetközi devizakötvény-kibocsátást is végrehajtott az EXIM Magyarország: 2023 tavaszán 1,25 milliárd dolláros, ugyanezen év őszén 1 milliárd eurós, 2024-ben pedig újabb 500 millió eurós tranzakció történt. Emellett vezetésével 64 belföldi kötvénykibocsátás valósult meg 1600 milliárd forintos összegben.

A pénzügyi vezérigazgató-helyettesi poszt betöltésére az EXIM korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesét nevezték ki, biztosítva a folytonosságot és az erős szakmai hátteret. A pozícióra Ladányi Sándor érkezett, aki már évek óta fontos szerepet tölt be az EXIM irányításában. Széles körű szakmai tapasztalata és látásmódja a garancia arra, hogy a pénzügyi terület vezetése továbbra is magas színvonalon folytatódik. Mesterdiplomáját 2012-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, karrierjét pedig ugyanebben az évben a Morgan Stanley befektetési banknál kezdte. 2014 és 2022 között a Magyar Nemzeti Bank befektetési stratégiai divíziójánál tevékenykedett, eleinte szenior befektetési stratéga, később pedig befektetési stratégiáért felelős vezetői pozícióban.

A pénzügyi divízió új vezetőjének kinevezésével párhuzamosan a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesi pozíciót Bartus Róbert veszi át, aki több mint egy évtizede az EXIM csapatának meghatározó tagja. Az intézménypáros korábbi vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója számos, stratégiailag fontos projektben vállalt vezető szerepet. Hosszú távú elkötelezettsége és szakmai felkészültsége stabil alapot teremtettek számára az új pozíció betöltéséhez. Miután 2010-ben megszerezte diplomáját a Szent István Egyetemen, a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) helyezkedett el kockázatkezelőként, majd osztályvezető volt. Az EXIM Magyarországnál 2015-2019 között a strukturált ügyletek kockázatkezelési igazgató-helyettese volt, míg előző, igazgatói posztját 5 évig töltötte be.

Forrás: NGM

2025. február 3.

A mai napon az Államadósság Kezelő Központ nagy érdeklődés mellett bonyolított le sikeres eurókötvény-kibocsátást. A tranzakció keretében összesen 2,5 milliárd euró értékben keltek el magyar devizakötvények, amelyből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény volt.

A magyar államadósság devizaaránya a kibocsátással együtt 2025 végén továbbra is a 30%-os sáv alatt marad. A kötvények iránt kiemelkedő, 4-szeres volt a befektetői érdeklődés. Az 1,5 milliárd eurónyi 10 éves kötvény kamata 4,5% volt, míg az 1 milliárd eurónyi 15 éves zöld kötvény
kamata 4,875%. Az eurókötvényeket az eredeti árindikációnál 0,35 százalékponttal kedvezőbben sikerült árazni, a megfigyelhető piaci szintek közelében, ún. új kibocsátási prémium nélkül.
A jelentős érdeklődés és az előzetesen vártnál kedvezőbb kamatszint azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A nemzetközi befektetők a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a német gazdaság válsága ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarország úgy kezdi a 2025-ös évet is, hogy a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat.

Forrás: NGM 

2025.01.07

Az EXIM Magyarország a Demján Sándor Program keretében öt új finanszírozási konstrukciót indított, melyek célja a fenntartható fejlődés támogatása, a magyar vállalkozások exportképességének erősítése, valamint külföldi beruházásaik finanszírozása. Az új konstrukciókra a vállalkozások mától már be is nyújthatják a hitelkérelmeiket a kereskedelmi bankoknál, illetve az EXIM-nél. Az EXIM Magyarország január 6-tól megnyitja a vállalkozások előtt a Demján Sándor Program keretében indított gazdaságélénkítő kezdeményezéseit. Az EXIM négy termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék versenyképességüket, a már exportáló vállalatok pedig a nemzetközi piacon erősítsék pozícióikat, emellett a kiemelkedő adottságokkal rendelkező hazai vállalkozások célzott külföldi beruházásainak megvalósításához is nyújt hitelkonstrukciót.

A Demján Sándor Program 2025-ben összesen 1400 milliárd forint megmozgatásával járul hozzá a hazai vállalkozások fejlesztéseihez, amellyel a kormány a 3%-ot meghaladó GDP-növekedési célkitűzést kívánja elérni. A Program elsődleges célja, hogy hatékony megoldásokat kínáljon a magyar vállalkozások kihívásaira, valamint segítse a családokat a stabilabb pénzügyi háttér kialakításában, ezzel együtt lehetőséget biztosítson a hazai és külpiaci beruházásokra, új munkahelyeket teremtsen és elősegítse a kkv-k méretének megduplázását. „Az új Demján Sándor Program rugalmas megoldásokat kínál a mai gazdasági környezethez való alkalmazkodásra, és kiemelt figyelmet fordít a fenntartható beruházásokra. Komoly érdeklődésre számítunk a cégek részéről, a legfontosabb idei célkitűzésünk a program sikeres megvalósítása, hogy minél hamarabb a legalkalmasabb vállalkozásokhoz kerülhessenek a források” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Az EXIM Magyarország újraindítja többek között a korábbi nagysikerű „Jövő Exportőrei Beruházási Hitelt”, amelyet az exportáló és nem exportáló vállalkozások egyaránt elérhetnek. A termék célja, hogy kedvező finanszírozási lehetőségekkel segítse a belföldi beruházások és fejlesztések megvalósítását, hozzájárulva a cégek versenyképességének erősítéséhez. A hitel széles körű felhasználási lehetőséget kínál, így támogatja a kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését. Az ügyfelek számára különösen előnyös a kedvező, fix kamatozás: forint alapon évi 5,2%–7,2%, euróban pedig 3,75%–5,75% között érhető el a konstrukció, akár 10 éves futamidővel.

Az EXIM Magyarország ismét elérhetővé teszi a „Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt” is, amely a hazai vállalkozások energiahatékonysági, megújulóenergia-termelő és egyéb zöld beruházásait támogatja, elősegítve nemzetközi versenyképességüket. Az EXIM 100 milliárd forintot dedikáltan zöld beruházások finanszírozására különít el. A konstrukció kimagaslóan kedvező, fix – forint alapon évi 3,2%–5,2%, euróban pedig 2,75%–4,75% – kamatozással érhető el. Ráadásul a termék esetében saját erő biztosítása sem szükséges, a támogatási jogcím függvényében. A befogadható hitelcélokat az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszere határozza meg, így biztosítva a fenntarthatósági elvek érvényesülését.

Szintén újraindul az exportőröket és elsőkörös beszállítókat célzó „Exportélénkítő Beruházási Hitel”. A konstrukció exportkapacitást generáló beruházások – legyenek azok megkezdett vagy új projektek – finanszírozására igényelhető, az agrárszektorban is. A hitel fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul. A futamidő akár 10 évig is terjedhet, így ez a konstrukció ugyancsak hosszú távú, stabil finanszírozást kínál a vállalkozások számára.

Az „Exportélénkítő Lízing” olyan vállalkozások számára nyújt nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget, amelyek exporttevékenységük bővítéséhez, nemzetközi versenyképességük növeléséhez vagy belföldi beruházásaik megvalósításához keresnek gyors finanszírozási megoldást. A konstrukció az exportőrök és elsőkörös beszállítók igényeire szabva segíti műszaki és egyéb berendezések, gépek, haszongépjárművek, valamint mezőgazdasági eszközök beszerzését. A konstrukció szintén fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul, a futamidő pedig akár 5 évig is terjedhet.

A nemzetközi szinten is versenyképes hazai vállalatok számára az EXIM elindította a „Kifektetési Hitelt”, amely kifejezetten már a nagyobb volumenű, külföldi befektetéseket hivatott támogatni. A program célja, hogy hozzájáruljon a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához, növelje a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok számát így javítva a profitegyenleget. A konstrukció legalább 2 milliárd forintos hitelt biztosít európai országokban cégrészesedés-vásárlásra, ingatlanbefektetésre, valamint többségi tulajdon megszerzésére. A hitel fix kamatozással, piaci árazás mellett, legfeljebb 10 éves futamidővel érhető el, az EXIM Magyarország közvetlen finanszírozásában.

A hiteligényeket elsősorban a kereskedelmi bankokon keresztül lehet benyújtani, szektormegkötés nélkül. A Kifektetési Hitel iránt az EXIM Magyarországnál közvetlenül lehet érdeklődni. A konstrukciók végső ügyfélkamata függ az aktuális kamatkörnyezettől, a hiteligénylő ügyfél minősítésétől és az ügylet fedezettségétől.

Forrás: EXIM

2024.01.06

A Fitch Ratings mai minősítésében változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, a kilátást pedig stabilra javította, azaz Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a hitelminősítőtől. A Moody’s múltheti és a Standard and Poor’s októberi megerősítő minősítésével, a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat, ami a töretlen bizalmat tükrözi.

A Fitch döntése is rámutat, hogy a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak. Hazánk megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen. Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is igazolja, amelyek révén olyan jelentős gigaberuházások kapcsolódnak be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP, vagy az EcoPro. A kormány megteremtette a költségvetés és a növekedés egyensúlyát. Magyarország finanszírozási helyzete stabil, miközben a kormány elkötelezett a szigorú költségvetési gazdálkodás, a hiány és az államadósság csökkentése mellett. A 2025-ös békeköltségvetés a tartós konjunktúra alapjainak lefektetésével hozzájárul, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható és magas ütemű növekedési pályára. Ezt az irányt erősíti meg a Fitch pozitív minősítése. A magyar gazdaság stabil és válságálló, a magyar gazdaság fundamentumai jól teljesítenek. Töretlenül magas a foglalkoztatottság, 2010-hez képest 1 millióval többen, 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált munkanélküliek száma történelmi mélyponton van, miközben a fogyasztás bővül és a belső konjunktúra helyreáll. Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal nőtt, ami az uniós középmezőny elejébe tartozik. A turisztikai ágazat is kimagaslóan teljesít, 2024. január-októberben 15,5 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 10,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A belgazdasági helyreállását továbbra is nagymértékben segíti, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedéseivel letörte és alacsony szintre szorította az inflációt, melynek mértéke októberben mindössze 3,2 százalék volt. Ehhez társul a reálbérek már több mint egy éve tartó dinamikus növekedése, ami szeptemberben 9,2 százalékot ért el. A jelentős bérdinamika – tovább erősítve a gazdaság alapfundamentumait – tartós maradhat, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között létrejött hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy 2025-ben és azt követően is nagymértékben növekedjen a fizetések vásárlóereje. A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-re összességében 40 százalékkal nőhet, 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet. A kormány célja, hogy 2025-ben a magyar gazdaság 3 százalék fölötti növekedést érjen el, melynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. A kormány a növekedés támogatása érdekében 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki. Az Akcióterv célja, hogy tovább növelje a fizetések vásárlóerejét, biztosítsa a megfizethető lakhatást, továbbá a Demján Sándor Programon keresztül megduplázza a hazai kkv-k méretét és hozzájáruljon a vállalkozások termelékenységi ugrásához. Az Akcióterv összesen 4.000 milliárd forintnyi forrást mozgat meg, amellyel nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem annak bevonó jellegét is erősíti, így a konjunktúra eredményeiből a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesül majd, különösen a magyar családok és a hazai kkv-k.

Forrás: NGM

2024.12.06

Sikeresen valósított meg nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank 500 millió euró összértékben. Az értékpapírok futamideje 7 év, kamata 4,5 százalék, a tranzakció szervezője a Morgan Stanley volt. A bevont forrásokkal a bank továbbra is a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és külpiaci terjeszkedését támogatja.

Az Eximbank a 2023-ban lebonyolított két rendkívül sikeres tranzakció után ismét nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre. Az aktuális tranzakció során az EXIM 500 millió euró összegű kötvényt bocsátott ki, amely ezúttal a korábbiaknál hosszabb, 7 éves futamidővel rendelkezik. A kibocsátás szervezését a Morgan Stanley végezte, amely jelentős befektetői érdeklődés mellett zajlott. „A nemzetközi tőkepiacra való idei visszatérésünk sikere Magyarország és a bank iránti bizalom újbóli megerősítése. A mostani, hosszabb futamidejű kibocsátásunkkal olyan stabil forrásokat tudtunk bevonni, amelyekkel hatékonyan támogathatjuk a magyar cégek nemzetközi törekvéseit és növekedési terveit.” – nyilatkozta Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A mostani nemzetközi kötvénykibocsátás két jelentős, 2023-as tranzakciót követ.

Az év tavaszán egy közel 5 éves futamidejű, 1,25 milliárdos dollárkötvény-kibocsátásra került sor, 6,32 százalékos hozammal. Majd a rendkívüli befektetői érdeklődésre való tekintettel ezt követte novemberben egy több mint 1 milliárd eurós tranzakció, ezúttal már 5 évesnél hosszabb futamidővel. Az EXIM elkötelezetten támogatja a magyar vállalkozások fejlődését és külpiaci terjeszkedését; az új kötvénykibocsátás keretében szerzett forrásokat is a stratégiájában meghatározott célokra fordítja.

Az EXIM Magyarországról

Az EXIM Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége; az egyetlen, kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott hazai banki, biztosítói szereplő, amely az exportfinanszírozás mellett közel egy évtizede működtet nemzetközi versenyképességet javító belföldi hitelprogramokat is. Az EXIM név alatt két jogi személy együttese értendő, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.). Ennek köszönhetően az EXIM Magyarország integrált keretek között működve tud mind finanszírozói, mind biztosítói megoldásokat nyújtani. 30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ mintegy 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat. Az Eximbank mérlegfőösszege 2023 végén 3642 milliárd forintot tett ki, hitelállománya pedig 2439 milliárd forint volt, 3211 vállalati ügyfelének 88 százaléka a kkv-szegmensben működik. Kiemelt partnerei a hazai kereskedelmi bankok, ügyfeleit elsősorban rajtuk keresztül, refinanszírozási konstrukcióban finanszírozza.

Forrás: EXIM

2024. 11. 27.

A Kormány döntött arról, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó Demján Sándor program részeként 2024. november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 3,5 százalékra csökken. Az ügyfelek a bankoknál a gyakorlatban mától már igénybe vehetik az alacsonyabb kamatozású hiteleket.

A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti:

· Széchenyi Beruházási Hitel MAX+

Széchenyi Lízing MAX+ konstrukció

Széchenyi Mikrohitel MAX+

Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Szabados Richárd államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kormány számára kiemelt szempont a vállalati hitelpiac erősítése, a hitelezés ösztönzése, a gazdasági növekedés feltételeinek fenntartása. A jövőre tervezett 3 százalék fölötti gazdasági növekedés elérésének alapfeltétele a vállalati hiteldinamika legalább 6 százalékos bővítése. A Széchenyi Kártya Program az elmúlt, válságokkal terhelt években a hazai kis- és középvállalkozások elsőszámú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. A meghirdetetett programok (Széchenyi Kártya krízishitel program, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében 2020 júniusától 2024 októberéig 256 100 db hitelkérelem került befogadásra 9 457 milliárd forint értékben. Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó – 2022 decemberétől elérthető – SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben. Annak ellenére, hogy 2022-23-ban a magas infláció miatt elsősorban a napi likviditásra szolgáló, klasszikus folyószámlahitel jellegű termékeket keresték a vállalkozások, a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban idén októberéig folyósításra került beruházási típusú hitelek aránya – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékos arányt.

Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint felett van lízingfinanszírozás átlagösszege. A cél egyértelműen a beruházások beindítása, amely beruházások hozzásegítenek a gazdasági növekedés felgyorsulásához, az időben elindított fejlesztések révén a hazai kkv-k piaci pozíciója erősödhet, versenyképeségük javulhat. A kedvezményes kamatozás révén egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe. További kedvezmény, hogy a 2025. június 30-ig SZKP MAX+ Beruházási hitelt igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Ez egy átlagos, 125 milliós hitel esetében több, mint félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket. A Széchenyi Kártya termékek kedvezményes kamatozása állami kamattámogatás mellett valósul meg. A kamattámogatás összege a mindenkori pénzpiaci kamatokhoz kapcsolódik. Az egyre javuló gazdasági környezetben csökkenő hazai és nemzetközi kamatszinteknek köszönhetően a vállalkozások versenyképességét javító kamatcsökkentő intézkedés nem jelent a 2024. évi szintekhez képest érdemi kiadásnövelést a költségvetés számára, ám ha szükséges, a kormány e célra kész többletkeretet biztosítani.

Forrás: NGM

2024.11.04

2024. második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, amelynek alkalmából számos szakmai eseménynek ad otthont. Szeptember 12-13-án informális ülést tartott a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja Budapesten, ahova 22 ország mintegy 50 szakértője látogatott el. A találkozó szervezésében az EXIM Magyarország szakértői vettek részt, akik a munkacsoport vezetését is ellátják a félév során.

Idén július 1. és december 31. között Magyarország végzi el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos teendőket, amin belül az EXIM felelős az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport elnökléséért. A feladatok közé tartozik a tárgyalandó témák meghatározása, az ülések megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tagállamok közötti közös álláspontok koordinálása. Az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy összehangolja az EU-s országok közötti szakmai együttműködést az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás területén. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet brüsszeli kollégái mellett az EXIM szakértői hajtják végre a soros elnöki feladatokat, illetve a munkacsoport vezetőjét is az EXIM adja.

Szeptember 12-13-án informális keretek között Budapesten ülésezett a munkacsoport. Az első napon megtartott szakmai konferencián, ahol a nemzetközi résztvevők elsőként Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának prezentációját hallgatták meg a jelenlegi makrogazdasági folyamatokról, majd az exporthitelezéssel és a globális exportpiacok aktualitásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatták meg. A prezentációt követően kollégáink a különböző szakmai üléseken összesen 22 ország delegációjának álláspontját egyeztették. A találkozón az európai uniós intézmények képviselői mellett a tagállamok szakértői vettek részt, akik az adott ország exportfinanszírozásáért felelős minisztériumától vagy exporthitel-ügynökségétől érkeztek.

Forrás: EXIM 

2024. 09, 16

Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg. A kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, s a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem – vázolta a várható folyamatokat Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Júliusban már látszott, mit okoz a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve a deviza konverziós extra illeték bevezetése a pénzintézeti állományokban. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható, de legalábbis nem függetleníthető tőle az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban közel 1200 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat – még illetékmentesen váltva át azokat.

Nem a 20 ezer forint fáj

A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint tévesek azok a beállítások, amely szerint a tranzakciós díj, illetve a konverziós díj növelése közvetlenül teljes vagyonmozgatással mozdítaná meg a 25 ezer privátbanki ügyfelet – az ő esetükben jellemzően akkora értékek forognak, amely esetében érdemi költségnövekedésként alig hathat a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték.

Karagich István szerint az extra váltási illeték sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteg csaknem 700.000 számláját: az ő esetükben a tranzakciós volumen alapján már érdemi költségvonzatként jelenik meg a tranzakciók után fizetendő 0,9 százalékos extra teher. Ez az a két réteg, amelyik vagyonkoncentráció ellenére a következő hónapokban, években a legmasszívabban tudna fejlődni a gazdasági növekedés erősödése esetén – vélekedett a Blochamps ügyvezetője.

Megjelennek a szimultán számlák

Karagich István az intézkedésben két komolyabb kockázatot lát. Egyrészt a 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon. A Blochamps adatai szerint a privát- és prémiumbanki szolgáltatók az elmúlt hetekben sok tucatnyi megkeresést kaptak külföldi számlanyitási lehetőségek iránt érdeklődve. Egyre több nemzetközi hálózattal rendelkező bank teszi lehetővé, hogy a náluk vezetett hazai forintszámlája mellé az ügyfeleik nem csupán hazai devizaszámlát, de igény esetén kvázi szimultán, külföldi devizaszámlák nyitását is, ahol a devizában nominált ügyleteket a bankcsoport más országban lévő leányvállalatánál lehet intézni. A pénzintézetek ilyen lépései érthetőek, hiszen már ma is elérhető számos olyan pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás szolgáltatása Magyarországon, akik határon átnyúló szolgáltatásként a magyarországi extra terhek nélkül nyújtanak betétgyűjtési vagy brókerszolgáltatásokat magyar ügyfeleknek. Velük más megoldással nem tudnak versenyezni a magyar pénzügyi intézmények, márpedig sok éves tapasztalat, hogy a külföldre allokált lakossági vagyonelemeket csak verejtékes kampányokkal tudja hazacsalogatni az állam.

Biztos ezt akarjuk? A forgatott pénz van igazán veszélyben

Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne. Az igazi kockázatot a Blochamps Capital ügyvezetője szerint inkább az jelenti, hogy a vagyonosabb ügyfelek pontosan azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak – ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet. Ezzel a lépéssel ugyanis a pénz áramlása kerül külföldre, miközben a statikus befektetett vagyon nem járul hozzá a gazdaság és a pénzpiac növekedéséhez. A pénzügyi szolgáltatóknak és – a kamatadón, a szochón, valamint a tranzakciós illetékeken keresztül közvetlenül, a pénzforgás gazdasági katalizátorszerepe miatt közvetetten – a költségvetésnek is az az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül – figyelmeztetett Karagich István.

Forrás: Blochamps Capital

2024.08.21 

 Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez.

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80 százalékára vállaltak kezességet, összességében pedig minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott áll a Garantiqa.

Annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18 százalékát éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre komolyabb részét érik el. A legfrissebb adatok szerint tavaly az összes hazai kkv 10,6 százalékát segítette már garanciaintézmény, ami a régiónkban a legmagasabb arány. (Öt éve, 2018-ban a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 2,6 százalékát tudták támogatni szolgáltatásaikkal a magyar garanciaintézmények.)

Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat. Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben. „Kezességvállalási aktivitásunknak köszönhetően a hazai vállalkozások nem akadtak fel a banki kockázati szűrőkön, s így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában módjuk volt arra, hogy a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket vehessenek fel” – emlékeztetett Szabó István Attila.

Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégek korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit az orosz-ukrán háború következményei jelentenek (energiaárak emelkedése, ellátási lánc zavarai, kereskedelmi szankciók stb.). A mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulás, jól mintázza a garanciaintézmények anticiklikus szerepét. Magyarország a kormány egyértelmű szerepvállalásának köszönhetően ebben a tekintetben is az unió előtt jár: a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több, mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, aminek köszönhetően naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5 százalékos kamaton elérhető kölcsön felvételére.

Szabó István Attila hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság újraindulásában kiemelt szerep jut. Az ő lehetőségeiket, terveik megvalósítását nagyban befolyásolja, hogy mennyire és milyen költségek mellett férnek hozzá a hitelpiachoz. A Garantiqa a kkv-hitelezés erőre kapását azzal is segíti, hogy év elejétől átlagosan közel harmadával csökkentette garanciavállalási díjait. Az elnök-vezérigazgató szerint a Garantiqa idén is 1000 milliárd forintot meghaladó új kezességvállalással fogja megkönnyíteni a hazai kkv-k hitelhez jutását.

Forrás: Garantiqa

2024. 08.07