Vállalati információk

ATM-hálózat bővítése: Az MBH Bank és a MOL stratégiai együttműködésre lépett

Bár a digitális fizetési megoldások népszerűsége töretlenül növekszik, a lakosság fizetési szokásait vizsgáló felmérések szerint a készpénzhasználat továbbra is meghatározó szerepet tölt be a mindennapokban. Erre az ügyféligényre reagálva az MBH Bank és a MOL stratégiai partnerség keretében tovább bővíti a hitelintézet országos ATM-hálózatát. Az együttműködés első szakaszában az MBH Bank 55 MOL-töltőállomáson helyez el új ATM-eket, támogatva ezzel a készpénzhez való gyors és kényelmes hozzáférést az ügyfelek számára – jelentették be sajtótájékoztató keretében a vállalatok vezetői. A partnerség szorosan illeszkedik az MBH Bank 2024-ben indított ATM hálózatfejlesztési programjához, melynek célkitűzése, hogy a hitelintézet 2025 végére több mint 1400 helyszínen biztosítson ATM-hozzáférést – jelentősen bővítve ezzel jelenlegi, több mint 700 települést lefedő több mint 1050 egységből álló hálózatát.
Az MBH Bank a hálózatbővítési stratégiájának keretében partnerséget kötött a MOL Magyarországgal annak érdekében, hogy új ATM-jei minél szélesebb körben, könnyen megközelíthető helyszíneken váljanak elérhetővé. A MOL országos töltőállomás-hálózata és magas ügyfélforgalma ideális környezetet biztosít az automaták telepítéséhez. A partnerség révén a töltőállomásokon – a kávézók és csomagautomaták mellett – újabb kényelmi szolgáltatásként jelennek meg az MBH ATM-ek. Az együttműködés első szakaszában az MBH Bank 55 MOL töltőállomásra helyez el ATM-eket, amelyek közül 42 már üzemel. A MOL és az MBH Bank sajtótájékoztató keretében ismertették az ATM telepítési program részleteit, ahol Dr. Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója, Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója és Dr. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója mutatta be az együttműködés kereteit.
Magyarországon az ATM-ellátottság nemzetközi viszonylatban kedvező képet mutat, azonban a kistelepüléseken a készpénzfelvételi lehetőségek elmaradnak a nagyobb városoktól, országszerte 967 településen működik bankjegykiadó automata. Az MBH Bank jelenleg több mint 1050 készpénzautomatát üzemeltet több mint 700 településen, amelyek közül 300 kistelepülésen egyedüli pénzintézetként biztosítja ezt a szolgáltatást, és elkötelezett a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés további támogatása mellett. Ennek érdekében a bank 2025 folyamán gyors ütemben, havonta 50-60 automata telepítésével tovább bővíti ATM-hálózatát, melyben kiemelt szerepet játszik a MOL Magyarország stratégiai partnersége. A több mint 10 milliárd forintos fejlesztési projekt eredményeként 2025 végére több mint 1400 helyszínen lesznek elérhetők az MBH ATM-ek – ez a projekt indulásához képest több mint 700 új telepítési pontot, vagyis duplázódást jelent.
„Bankunk célja, hogy közel 2,5 millió ügyfelünket úgy és ott szolgáljuk ki, ahogyan és ahol az számukra a legkényelmesebb, legyen az valamelyik elektronikus csatornánk vagy országszerte elérhető fiók- és ATM hálózatunk. Tapasztaljuk, hogy a digitális fizetési módok térnyerése folyamatos, de a készpénzhasználat továbbra is fontos szerepet tölt be a mindennapokban – az MBH Bank pedig elkötelezett amellett, hogy ezt az ügyféligényt is maximálisan kielégítse. Az új ATM-ek telepítése során kiemelt cél, hogy a forgalmas helyszíneken gyors és kényelmes készpénzfelvételi lehetőséget biztosítsunk ügyfeleink számára. A fejlesztés részeként folytatjuk a régebbi automatáink modernizációját is. 2024-ben több mint 500 új generációs ATM-et helyeztünk üzembe, így jelenleg országszerte több mint 1050 korszerű berendezés biztosítja a magas szintű kiszolgálást, amelyet most a MOL-lal kötött együttműködésünk részeként tovább bővíthetünk”  mondta el Dr. Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója.
„A MOL töltőállomásai ma már jóval többek egyszerű benzinkutaknál – olyan szolgáltatóközpontok, ahol az ügyfelek kávét vehetnek, csomagot adhatnak fel, sorsjegyet vásárolhatnak, és mostantól a pénzügyeiket is kényelmesen intézhetik. Az MBH Bankkal közös együttműködésünk újabb fontos lépés abban, hogy a töltőállomásokon minden elérhető legyen, amire egy úton lévőnek szüksége lehet – legyen az üzemanyag, egy jó kávé, hot-dog vagy készpénz” – mondta el Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója.
A MOL számára a stratégiai partnerség nem csupán üzleti megállapodás – ez az az erő, amely előrevisz bennünket. Az MBH Bankkal közös célunk, hogy ügyfeleinknek a lehető legkényelmesebb szolgáltatásokat kínáljuk ott, ahol a legnagyobb szükség van rá – országszerte, a mindennapok részeként” – tette hozzá Dr. Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója.
Kártya vagy készpénz? – Trendek a fizetés és bankolás világában
Felmérések szerint hazánkban az emberek 98%-a rendelkezik legalább egy bankkártyával, és az elmúlt két évben 4%-kal nőtt azok száma, akik több mint két bankkártyát használnak.  Bár Magyarországon az elektronikus fizetési módok – például a bankkártyák, mobilfizetések és online banki szolgáltatások – is egyre népszerűbbek, ennek ellenére a készpénzhasználat továbbra is kiemelt szerepet játszik a mindennapi pénzügyekben. Az MNB adatai szerint 2024-ben a hazai pénzforgalmi szolgáltatók pénztáraiban közel 2,7 millió készpénz ki-és befizetési tranzakció zajlott le, mintegy         3 365 milliárd forint összértékben. Ezzel párhuzamosan a hazai ATM készülékeken 25 millió készpénz ki-és befizetési tranzakció történt mintegy 3 317 milliárd forint értékben. Míg a fióki pénztárakat a nagyobb összegű, millió forintot meghaladó tranzakcióért keresik fel az ügyfelek, addig az ATM-eken az átlagos tranzakciós érték 130 ezer forint.
A magyar kormány friss döntése értelmében a pénzintézeteknek az ország valamennyi településén biztosítaniuk kell legalább egy bankjegykiadó automata működését. Az MBH Bank ügyféligényekre reagálva már a tavalyi évben elindította ATM telepítési- és modernizációs programját, amellyel a Magyar Nemzeti Bank előírásain túlmutató jelentős fejlesztést tűzött ki célul, a programot folytatva pedig teljesíteni fogja a legfrissebb jogalkotói elvárásokat is. A hazai bankszektor egyik legmeghatározóbb szereplőjeként az MBH Bank továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ország legnagyobb lefedettségű fiókhálózatával és leggyorsabb ütemben bővülő ATM-hálózatával a készpénzhasználatot és az online fizetést előnyben részesítő ügyfelei számára egyaránt biztosítsa azokat a szolgáltatásokat, amelyek révén a legkényelmesebb módon és legmagasabb színvonalon intézhetik pénzügyeiket.
A MOL több mint 2300 töltőállomással rendelkezik a régióban, ahol a Fresh Corner egységek révén nemcsak kiváló minőségű üzemanyaggal, hanem kényelmi termékekkel, friss kávéval, élelmiszerekkel és egyre bővülő szolgáltatási kínálattal várja ügyfeleit. A Fresh Corner koncepció a „Shape Tomorrow” stratégia részeként a MOL azon célkitűzését támogatja, hogy a töltőállomásokat komplex mobilitási és szolgáltatási központokká alakítsa – helyekké, ahol az utazók mindent megtalálnak, amire útközben szükségük lehet.
Forrás: MBH Bank 
2025.05.09 

A kormány célja a hazai kkv-k exportképességének erősítése

A kiemelkedő érdeklődésre tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EXIM Magyarország a mai napon további két termékkel bővítette a bank Demján Sándor Programon belül elérhető finanszírozási konstrukcióit. A Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel a hazai vállalkozások működését és vevőkörük bővítését támogatja, míg a Jövő Exportőrei Befektetési Hitel a magyarországi székhelyű vállalatok terjeszkedését és nemzetközi értékláncokba történő bekapcsolódását segíti elő.

A Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel olyan fix kamatozású konstrukció, amelyet kis-, közép-, és – meghatározott feltételek mellett – nagyvállalatok is igényelhetnek működéstámogatásra, készletfinanszírozásra, valamint vevőkörük bővítésére. A finanszírozási lehetőség rugalmas, akár rulírozó formában is igénybe vehető euró alapon évi maximum 4,21%-os, forint alapon pedig évi maximum 5,21%-os kamattal. A hitelösszeg forintban maximum 1 milliárd, euróban pedig legfeljebb 2,5 millió lehet, amelyet akár 3 év futamidő és választható – 1, 3 vagy 6 havi – törlesztési ütemezés mellett igényelhetnek a vállalatok. A tőkét egyenlő vagy egyedi összegű részletekben, illetve akár a futamidő végén, egy összegben is lehet törleszteni.
A Jövő Exportőrei Befektetési Hitel olyan kis-, közép-, és nagyvállalatok számára elérhető, fix kamatozású finanszírozási konstrukció, amely európai és belföldi cégekben való többségi részesedésszerzésre használható. A konstrukció legfeljebb 6 milliárd forint, vagy maximum 15
millió euró értékben igényelhető, akár 10 éves futamidő, fél éves rendelkezésre tartási és egyéves türelmi idő mellett, szintén rugalmas törlesztési feltételekkel euró alapon 3,7%-5,7%-os, forint alapon pedig 5,2%-7,2%-os kamattal.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: a Demján Sándor Program erős beruházási fókusza mellett a cégek fenntartható működésének biztosítására is figyelmet kell fordítani – emiatt volt fontos például a Széchenyi
Kártya likviditási hiteleinek februári kamatcsökkentése. Kiemelten fontos a likviditás fenntartása az exportpiacokon megjelenni, terjeszkedni, beruházni akaró cégek számára, hiszen esetükben az új, ismeretlen környezet számos olyan kihívást tartogat, amelyre gyors választ kell adni. Az EXIM új termékei ebben segítik az exportáló vállalatokat. A két új termékkel az EXIM újabb 250 milliárd forintnyi pénzügyi forrást mozgósít, a hazai kkv-k exportképességének erősítése, fenntartható fejlődésük támogatása, valamint kifektetéseik finanszírozása érdekében. „A Demján Sándor Program új forgóeszköz- és befektetési hiteltermékei érdemi támogatást nyújtanak azon hazai vállalkozások számára, amelyek működésük stabilizálásán, vagy éppen a belföldi és nemzetközi terjeszkedésen dolgoznak. Célunk, hogy az új konstrukciók révén a magyar cégek gyorsan, kedvező és kiszámítható feltételek mellett jussanak forráshoz, ezáltal is támogatva őket a stratégiai növekedési céljaik
elérésében” – mondta dr. Berta Adrienn az EXIM Magyarország vezérigazgatója. 2025 a családok és a vállalkozások éve. A kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében 2.600 milliárd forintot mozgósít a családok támogatása érdekében, míg a Demján Sándor Program 1.400 milliárd forinttal segíti elő a hazai kkv-k méretugrását, valamint termelékenységük növelését.

2025. május 5.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Több motort gyártott tavaly Győrben az Audi

 

Az autóipar átalakulása az Audi Hungariára és annak 2024-es pénzügyi évben elért teljesítményére is hatással volt – derül ki a német hátterű cég éves beszámolójából. 

Tavaly a vállalat 1 580 991 hajtásláncot gyártott a győri telephelyen. Összesen 179 710 jármű gördült le a futószalagról (beleértve az SKD gyártást). 2024-ben a vállalat 8,611 milliárd eurós árbevételt ért el. Az Audi Hungaria a régió legnagyobb munkaadójaként 11 431 főt foglalkoztatott tavaly év végén. Az Audi Hungaria 100%-os tulajdonú leányvállalatával, az AUDI HUNGARIA AHEAD Kft.-vel együtt összesen 11 930 alkalmazottat foglalkoztatott 2024 végén.

„Az autóipar átalakulása nagy hatással van az iparág valamennyi szereplőjének jelenére és jövőjére, így az Audi Hungariára is. Az Audi győri leányvállalata továbbra is stratégiai része az Audi Csoport nemzetközi gyártóhálózatának, és 2024-ben is jelentősen hozzájárult a Progressive márkacsoport sikeréhez és jövedelmezőségéhez” – mondta Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. 2024-ben a motorgyár 1 580 991 hajtásláncot gyártott, ebből 151 899 elektromos hajtású volt. Az év végéig 179 710 jármű gördült le a gyártósorról a járműgyárban: ebből 99 288 Audi Q3, 63 759 Audi Q3 Sportback és 2024 szeptemberétől 16 663 CUPRA Terramar. Tavaly a vállalat 8,611 milliárd eurós árbevételt ért el. Az Audi Hungaria 340 millió eurót fektetett be a 2024-es beszámolási évben. A fő beruházási projektek az elektromos hajtások új generációja, a MEBeco sorozatgyártásának előkészítése, valamint az Audi Q3 utódmodell gyártásának előkészítése voltak. A cég 1993-as alapítása óta összesen 12,9 milliárd euró * értékben valósult meg befektetés a telephelyen, így az Audi Hungaria a magyar autóipar legnagyobb befektetője.

„Célunk, hogy biztosítsuk a vállalat jövőbeni versenyképességét. Ennek során elsősorban a hatékonyság növelésére, valamint termék- és szolgáltatásportfóliónk célzott továbbfejlesztésére összpontosítunk. Ez különösen nagy kihívást jelent az autóipar jelenlegi helyzetében, de munkatársaink szakértelmével és rugalmasságával meg fogjuk birkózni ezzel a kihívással” – mondta Achim Grewe, az Audi Hungaria igazgatóságának pénzügy, beszerzés, IT és compliance területekért felelős tagja.

Forrás: Audi

2025.04.09

Mától igényelhetők a 3,5%-ra csökkentett Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei

A Kormány döntött arról, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó Demján Sándor program részeként 2024. november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 3,5 százalékra csökken. Az ügyfelek a bankoknál a gyakorlatban mától már igénybe vehetik az alacsonyabb kamatozású hiteleket.

A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti:

· Széchenyi Beruházási Hitel MAX+

Széchenyi Lízing MAX+ konstrukció

Széchenyi Mikrohitel MAX+

Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Szabados Richárd államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kormány számára kiemelt szempont a vállalati hitelpiac erősítése, a hitelezés ösztönzése, a gazdasági növekedés feltételeinek fenntartása. A jövőre tervezett 3 százalék fölötti gazdasági növekedés elérésének alapfeltétele a vállalati hiteldinamika legalább 6 százalékos bővítése. A Széchenyi Kártya Program az elmúlt, válságokkal terhelt években a hazai kis- és középvállalkozások elsőszámú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. A meghirdetetett programok (Széchenyi Kártya krízishitel program, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében 2020 júniusától 2024 októberéig 256 100 db hitelkérelem került befogadásra 9 457 milliárd forint értékben. Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó – 2022 decemberétől elérthető – SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben. Annak ellenére, hogy 2022-23-ban a magas infláció miatt elsősorban a napi likviditásra szolgáló, klasszikus folyószámlahitel jellegű termékeket keresték a vállalkozások, a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban idén októberéig folyósításra került beruházási típusú hitelek aránya – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékos arányt.

Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint felett van lízingfinanszírozás átlagösszege. A cél egyértelműen a beruházások beindítása, amely beruházások hozzásegítenek a gazdasági növekedés felgyorsulásához, az időben elindított fejlesztések révén a hazai kkv-k piaci pozíciója erősödhet, versenyképeségük javulhat. A kedvezményes kamatozás révén egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe. További kedvezmény, hogy a 2025. június 30-ig SZKP MAX+ Beruházási hitelt igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Ez egy átlagos, 125 milliós hitel esetében több, mint félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket. A Széchenyi Kártya termékek kedvezményes kamatozása állami kamattámogatás mellett valósul meg. A kamattámogatás összege a mindenkori pénzpiaci kamatokhoz kapcsolódik. Az egyre javuló gazdasági környezetben csökkenő hazai és nemzetközi kamatszinteknek köszönhetően a vállalkozások versenyképességét javító kamatcsökkentő intézkedés nem jelent a 2024. évi szintekhez képest érdemi kiadásnövelést a költségvetés számára, ám ha szükséges, a kormány e célra kész többletkeretet biztosítani.

Forrás: NGM

2024.11.04

A járműipari beruházásokban bízhatunk jövőre

Előfordulhat, hogy idén alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százalékos szintnél, de jövőre komolyan beindulhat a gazdaság – mondta a Tudás.hu-nak Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdaságért felelős helyettes államtitkára. 

 Farkas Zsuzsa interjújából kiderül az is, hogy a makrogazdasági részadatok nem túl kedvezőek: az ipar és az aszály sújtotta mezőgazdaság is lefelé húzza a számokat, igaz a szolgáltatások hatása pozitív, és végre a kiskereskedelem is lendületet nyert, oldódni látszik az úgynevezett „óvatossági motívum”. A reálbérek ugyan lehetővé tennének a mostaninál meredekebb fogyasztás-bővülést is, a pálya azonban már egyértelműen javul – hangsúlyozta a szakpolitikus. (Az azóta megjelent negyedéves GDP-szám alapján a magyar gazdaság zsugorodott – a szerk.) Ami az idei makropálya lefutását illeti: a lefelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban, de jelentősebb eltérések már nem lesznek a célszámokhoz képest, előfordulhat azonban, hogy valamivel alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százaléknál. Suppan állítása szerint a 2024-es növekedést lehúzta a tavaly ilyenkori tervezéshez képest, hogy a fogyasztás nem nőtt a béremelkedés alapján előre várható ütemben, a német gazdaság problémái és a gyenge európai kereslet visszahúzta az ipari termelésünket, egyes közelmúltban átadott termelőüzemek a tervezettől eltérően nem tudtak elindulni – emelte ki az államtitkár.

A BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD beruházása is és számos más kapcsolódó fejlesztés is csak később fordul termőre. De mindezek hatása már bele van számolva a legújabb prognózisokba – húzta alá az államtitkár. 

Mi teremti meg az alapot a jelenlegi helyzetben mesésnek tűnő, 3-6 százalék közöttire tervezett jövő évi növekedéshez?- tette fel a kérdést Farkas Zsuzsa, mire fel Suppan Gergely ezt válaszolta: – Biztos, hogy fontos szerepe lesz a növekedésben a fogyasztás helyreállásának, ugyanakkor beruházási fordulattal is lehet számolni. Ennek megágyaznak az állami programok, ugyanakkor a gigaberuházások is várhatóan bekerülnek már a statisztikába jövőre, ráadásul elkezdődhet végre a termelés is ezek keretében. Javítja a kilátásokat, hogy a külső kereslet lassan izmosodik, erre még ráerősít az Európai Központi Bank kamatvágása is. A német gazdaság ugyan dübörögni nem fog, de 2025-ben elérhetőnek tűnik a 0,8-0,9 százalék közötti növekedés, ami szintén támaszt ad a magyar gazdaságnak.

Forrás: Tudas.hu

 

Cél a vállalatok könnyebb hitelhez jutása

Első ízben ültek asztalhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján, éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak. A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetésre kerülő kkv-akcióterv keretében számos új programmal- és hitellehetőséggel készül – ennek első eleme az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztése már bejelentésre került – jelezte az államtitkár. A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi. A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése. A tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában.

Forrás: NGM 

2024.10.11 

Magyarország az Európai Mesterséges Intelligencia Testület első levezető elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami
felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően,2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván. Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős
szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a
tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok
egységesítését. Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes
államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció
munkájában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.09.17

NGM: Kedvezőek az üzemanyagárak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján augusztusbanvMagyarországon a benzin átlagára 7 forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára megegyezett azok átlagával.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin augusztusi átlagára 605 forint volt, ami 7 forinttal, 1,1%-kal volt alacsonyabb a szomszédos országok 612 forintos átlagértékénél. A dízel augusztusi átlagára hazánkban 611 forint volt, ami megegyezett a környező országokban augusztusban mért átlagárral. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag esetében érdemi csökkenés ment végbe a júliusi havi átlagárhoz képest: a benzin esetében 7, a gázolaj esetében 10 forintos mérséklődés következett be.
Augusztusban Magyarországhoz képest a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb benzinár volt megfigyelhető, míg a dízelolaj átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket. A mai napon a nagykereskedelmi üzemanyagárak tovább csökkentek, így a háború okozta magas üzemanyagárak letörésével, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosság jelenleg 57 forinttal olcsóbban tankolhat benzint valamint 61 forinttal olcsóbban dízelt azok áprilisi és februári csúcsértékeihez képest.

Forrás: NGM 

2024.09.07 

Javuló kilátások a vállalkozások életében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálat 2024 áprilisi adatfelvételének eredményei szerint a Konjunktúramutató értéke 2024 áprilisában +22 ponton áll, ami a 2023 második félévében bekövetkezett visszaesést követően kis mértékű, három pontos javulást jelent. 

Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése.

  • A legkedvezőbb üzleti klímára továbbra is a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak, fontos ugyanakkor, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok kivételével pont ezekben a szegmensekben rendre csökkent a mutató értéke 2023. októberhez képest.
  • A Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a csoportban recessziós várakozásokra utal.
  • A Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén is.

További részleteket a mellékletben és az alábbi linken találnak:  https://gvi.hu/kutatas/735/javulo-uzleti-helyzet-bizonytalan-varakozasok-az-mkik-gvi-2024-aprilisi-vallalati-konjunktura-adatfelvetelenek-eredmenyei

Forrás: MKIK 

2024.06.21 

Az elektromos autózás jelenti a jövőt


Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Hui Zhang-gal, a NIO Europe elnökhelyettesével egyeztetett, valamint látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Center-ében.

A 2014-ben alakult NIO úttörő és vezető vállalat a prémium intelligens elektromos járművek piacán, tavaly több mint 160 ezer elektromos járművet értékesített. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményeképpen mintegy 8.600 (függőben lévő és engedélyezett) szabadalommal rendelkezik. A társaság olyan K+F rendszert hozott létre, amely akkumulátorok, elektromos hajtásrendszerek, intelligens rendszerek és intelligens alváz tartományvezérlők fejlesztését, valamint egy egyedülálló akkumulátorcsere technológiát is magába foglal. Nagy Márton a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. Megállapította, hogy az elektromos autózás további térnyerése tekintetében a modulok cseréje, azaz az akkumulátorok vagy azok egy részének cserélhetősége lehet a megoldás. Mindez érdemben növelheti a keresletet a használt elektromos autók iránt, tovább javítva az
ágazat piacképességét. A NIO kiemelkedő projektje az akkumulátor csereállomások létrehozása, amelyeknél a tulajdonos a lemerült akkumulátort rövid idő alatt, szinte várakozás nélkül kicserélheti. Ezért a kormány külön figyelemmel kíséri a NIO fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a hosszú távon is fenntartható elektromobilitás kialakításához.
A tárcavezető a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre és partnerségre törekszik, nincs ez másképp a német és a kínai vállalkozások esetében sem. Hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve high tech technológia. Ez az elektromos autóiparban példamutatóan valósul meg hazánkban, ahol a vezető német autógyártók és a legfejlettebb kínai autóipari vállalkozások működnek együtt.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy az európai autóipar problémáira a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok nem jelentenek megoldást. A probléma feloldását nem a protekcionizmus jelenti, hanem az európai autógyártás versenyképességének megerősítése.

Forrás: NGM

2024. 05.14