Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.

Az MBH Termőföldindex értéke 308,1 pontra emelkedett tavaly a 2022-es 300,3-as szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató a mezőgazdasági termelői árindex csökkenése révén jelentősen erősödött, 112,5 pontról 137,3-ra nőtt.

A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek

A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10 százaléktól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket. Míg Közép-Magyarországon 5,5 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb a drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A Dél-Dunántúlon 7 százalék körüli volt az emelkedés, a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7 százalékkal nőttek az árak. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára. A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagárral. Az MBH Jelzálogbank elemzői megvizsgálták azt is, hogy a változó időjárási körülmények hatására miként alakultak az árak a kedvező adottságú és a kevésbé kedvező helyzetben lévő vármegyékben: Borsod-Abaúj-Zemplén például erősen felzárkózott 2010 óta, de Szabolcs-Szatmár-Beregben is megfigyelhető volt a szántóárak nagyobb arányú növekedése Békés és Bács-Kiskun vármegyéhez képest, különösen a 2015 utáni időszakban. 2020 és 2023 között vizsgálva pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Vas és Zala is felértékelődött Békéshez és Bács-Kiskunhoz viszonyítva.

A jobb minőségű és nagyobb területű földek drágultak jelentősebben

Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek, míg Zala és Pest megyében 150 ezer forint körül alakultak. Nógrádban, Békés, Fejér, Vas, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben 100 ezer forint alatt volt a szántók egy aranykoronájáért fizetett összeg. A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12 százalékos volt a drágulás 2023-ban, az 1 hektár alattiak esetében 7, az 1 és 5 hektár közöttieknél pedig 6 százalékos emelkedés ment végbe. A 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot. A legdrágábbnak ezzel együtt az 5-10 hektár közötti szántók bizonyultak 2,43 millió forintos hektáronkénti átlagárral, amelyben 11 százalékos drágulás következett be 2023-ban.

A különböző művelési ágakban is vegyesen alakultak az árak

A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. Míg a szántók árai 7,1 százalékkal emelkedtek, a gyümölcsösök árai 1,3 százalékkal csökkentek. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak. Az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A művelési ágak közül a legtöbbet a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, 2,2 millió forintot, amitől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagára sem. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,28 millió forintot, utóbbiakért 1,31 millió forintot kellett adni hektáronként.  A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.

„A termőföldek árának emelkedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozó jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A termőföldek árának emelkedése az elmúlt csaknem 20 évet vizsgálva meghaladta a lakásárak esetében tapasztalt növekedést, és túlszárnyalta a BUX indexét is, az általunk vizsgált eszközök közül pedig egyedül az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Vagyis a termőföld komoly értékkel bír” – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. Hozzátette: „Az MBH Banknál célunk, hogy az agrárium vezető finanszírozójaként piaci súlyunkhoz méltón vegyük ki részünket a földértékesítési program most zajló szakaszához kapcsolódó finanszírozási igények teljesítéséből is. Az esetek többségében értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, hogy ezzel is segítsük ügyfeleinket, akiknek piaci forrású termőföldvásárlási hitel mellett Agrár Széchenyi Beruházási hitel MAX+ kamattámogatott terméket is kínálunk a vásárláshoz.

Forrás: MBH 

2024.07.16 

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. Az ÉMI 2020-tól három éven át látott el az EWWR-hez kapcsolódó koordinátori feladatokat.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. A 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a kialakult mennyiség csökkentésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.  2020-ban az ÉMI látta el az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódóan a nemzeti koordinátori feladatokat, melynek része volt a teljes hazai regisztrációs feladatellátás és az ügyfélszolgálat üzemeltetése is. 2020-ban összesen 863 darab akció került regisztrálásra.

A 2021. évi Európai Hulladékcsökkentési Hetet november 20-28. között rendezték meg. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére ez évben szintén az ÉMI Nonprofit Kft. töltötte be az EWWR magyarországi koordinátori szerepét és fogta össze országosan a programhoz csatlakozókat. A 2021-es év fókusztémája a körkörös közösségek voltak, amihez kapcsolódóan Magyarországon összesen 192 darab akciót valósítottak meg. 2022-ben az Energiaügyi Minisztérium felkésére ismét Társaságunk volt a november 19. és 27. között megrendezésre kerülő akció magyarországi koordinátora. Az esemény kiemelt témája ezúttal a textil volt, a középpontban a ruhaipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt. A 2022-es Hulladékcsökkentési Hét keretében Magyarországon 281 akciót regisztráltak.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hétről, valamint a 2022-es évről bővebben:
http://www.emi.hu/hulladekcsokkentesihet/index.html

Az ÉMI elkötelezett a fenntarthatóság iránt, így 2023-ban is részese e fontos, országokon átívelő figyelemfelhívó eseménynek mint akciószervező. A 2023-as évről bővebben: www.szelektalok.hu

Forrás: emi.hu

Bár az iparág továbbra is vonzó és érkeznek a szektorba új befektetők, a kockázati- és magántőkéből származó klímatechnológiai beruházások 2023-ban 40%-kal csökkentek – mindenekelőtt a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai konfliktusok mérsékelték a befektetői bizalmat – áll a PwC State of Climate Tech idei klímatechnológiai jelentésében.

A felmérés több mint 8000 klímatechnológiai induló vállalkozást és több mint 32 000 ügyletet elemzett, melyek összértéke meghaladja a 490 milliárd dollárt. A PwC Climate Tech Investment Indexének alapjául szolgáló adathalmazt idén jelentősen bővítette a vállalat: a tavalyi évhez képest közel kétszer annyi induló vállalkozást és szélesebb körű ügylettípusokat vizsgált. A beruházások csökkenése inkább a piaci körülményeket tükrözi, mintsem a klímatechnológiától való szándékos eltávolodást, hiszen a kockázati tőke és a magántőke egyes ágazatokban átlag 50%-os esést is produkált. Így az abszolút csökkenés ellenére, 2023-ban az öt évvel ezelőtti szintre visszaesett klímatechnológiai beruházások részaránya tovább emelkedett az induló beruházások között (2023-ban 10%, szemben a 2018. évi 7%-kal1). A befektetők jellemzően a nagyobb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiákba fektetnek, és elsősorban a zöld hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás felé mozdulnak.

Számos jel utal arra, hogy a klímatechnológiai befektetések egyre inkább általánossá válnak. A tapasztalt klímatechnológiai befektetők (akik öt vagy több klímatechnológiai ügyletbe fektettek be) kisebb részét adják a klímatechnológiában érdekelt összes befektetőnek, miközben az új befektetők aránya növekszik. „A klímatechnológia fejlesztése és felfuttatása elengedhetetlen része az éghajlati kihívásoknak való megfeleléshez. Bár a klímatechnológiai beruházások abszolút szintje a piaccal együtt csökkent, az ágazat relatíve jól teljesített, és biztató, hogy a befektetések egyensúlya olyan technológiák felé mozdul el, amelyek a leginkább csökkenthetik a kibocsátást, mint például az élelmiszer-hulladékgazdálkodás vagy a zöld hidrogén.”- hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

Forrás: PWC

2023.11.06

A magyar kabinet novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

A kormány novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

A magyar cégek 30 milliárd forintos támogatást kapnak elektromos járművek vásárlására.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

Jönnek a nagy kapacitású töltőállomások és a céges kedvezmények

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a novemberben induló programban 30 milliárd forintból a következő két és fél évben 170 új, nagy kapacitású elektromos töltőállomást építenek Magyarországon a legforgalmasabb utak mentén. 

Arról is tájékoztatott, hogy a másik 30 milliárd forintból pedig lehetővé teszik, hogy cégek, például

• egyéni vállalkozások, 
• taxisok, 
• autómegosztással foglalkozó társaságok kedvezményesen, támogatással vásárolhassanak elektromos járműveket, kisbuszokat vagy kisteherautókat is.

Szijjártó az európai és a globális gazdaság gerincoszlopát adó autóipar forradalmi átalakulásáról is beszélt, amelynek szavai szerint hatalmas jelentősége van a környezetvédelem szempontjából is.

„Ha komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor tudnunk kell, hogy mindez lehetetlen az elektromos autózás nélkül” – figyelmeztetett. Elmondta, „ma a világon a károsanyag-kibocsátás 14 százalékáért a közúti közlekedés felel: a buszok, az autók, a kamionok, a teherautók. És ha a közúti közlekedést nem tudjuk átállítani elektromos alapokra, akkor a klímaváltozás elleni küzdelem is kudarcot fog vallani, a környezetvédelmi céljainkat sem fogjuk tudni elérni”.

Kiemelte, hogy hazánk vezető szerepet játszik a szektor elektromos átállásában. „Nagyon rég volt már olyan, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban Magyarország élenjáró lett volna” – mutatott rá, ami szerinte óriási teljesítmény egy ekkora országtól.

Szijjártó Péter szerint az elektromos autóipar át fogja venni a hagyományos helyét, ha tetszik, ha nem.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

A BYD már Magyarországon van, hamarosan eljön a hagyományos autóipar vége

A miniszter tudatta, hogy a kormány tervezett támogatási programjáról tájékoztatta a nap folyamán a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD elnökét, aki ezt üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a vállalat néhány napja kezdte meg járművei forgalmazását hazánkban.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a BYD számára fontos piac a magyar, ráadásul már ma is elektromos buszokat gyárt Komáromban a cég. Aláhúzta: 

az elektromos autóipar át fogja venni a hagyományos autóipar helyét, ha tetszik, ha nem, ez tény, és ezen változtatni nem lehet.

„Itt a kérdés csak az, hogy Magyarország élen szeretne-e járni, vagy le akar maradni”.

„Élen akarunk járni, mert ezzel Magyarországot, a magyar gazdaságot tovább erősítjük, újabb és újabb munkahelyeket hozunk létre a magyar emberek számára” – fűzte hozzá.

Mégsem kellett hozzá uniós forrás

A kormány még augusztus végén közölte, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében az elektromobilitás hazai elterjedését további eszközökkel szükséges támogatni. Akkor úgy fogalmaztak, „elsősorban európai uniós forrásból” kívánják ezt megoldani, de felkészültek arra is, hogy ezek a pénzek esetleg nem érkeznek meg vagy késnek. Ebben az esetben Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia a két célra – az elektromos autók magánvállalkozások általi beszerzésére és a töltőhálózat bővítésére – 30–30 milliárd forint „többletforrás biztosításáról”. 

A mai bejelentéssel tehát eldőlt, a pénzügyminisztérium megtalálta a szükséges pénzt, és ehhez nem volt szüksége az Európai Unióra. 

Milyen támogatás volt korábban elérhető Magyarországon? 

Az azóta már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbbi programjában új, a pályázat benyújtását megelőzően forgalomba még nem helyezett, vagy a márkakereskedő által tesztautóként saját tulajdonban Magyarországon forgalomba helyezett, tisztán elektromos személygépkocsik megvásárlását, valamint zárt, vagy nyílt végű pénzügyi lízing és operatív lízing keretében elektromos gépjárművek beszerzését támogatta.

A vissza nem térítendő támogatás a 12 millió forintos ár alatt elérhette a 2,5 millió forintot, míg 12–15 millió forintos elektromos autók esetén a 1,5 millió forintot. 15 millió forintnál drágább elektromos autók vásárlására viszont nem vehették igénybe a támogatás. 

A pályázati keret 3 milliárd forintot tett ki, amely 2022. június 1-jéig vagy az összeg kimerüléséig volt elérhető.

A támogatást igénybe vehették lakossági ügyfelek, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények és egyesületek is. Az állami támogatást azonban nem vehették igénybe használt elektromos autóra vagy plug-in hibridre.

2023 október 19.

Forrás: vg.hu

Szerző: VG-MTI

A jövő évtől bármely áramkereskedőnek eladhatják saját termelésű áramukat a háztartási méretű kiserőművek – döntően napelemek – üzemeltetői, az egyetemes szolgáltatótól viszont továbbra is csak mintegy öt forintot kaphatnak kilowattóránként. Az új kormányrendelet azonban nyitva hagy egy-két kérdést, ahogyan az a regula sem teljes, amely a szaldóelszámolás jövőjét írja le.

Egyszerre kívánnak eleget tenni az uniós elvárásoknak és a magyar lakossági napelemesek szempontjainak a háztartási méretű kiserőművekkel termelt áram elszámolására vonatkozó új szabályok, és ez majdnem teljesen sikerült is.

Kereshetnek áramkereskedőt a napelemesek, akár pezsdülhet is a piac

Az EU egyik előírása az, hogy a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői legkésőbb ez év végétől reális árat kapjanak az általuk az országos hálózatba termelt villamos energiáért. Ehhez igazodva a Magyar Közlönyben megjelent egyik új jogszabály lehetővé teszi, hogy 2024. január 1-jétől az idősoros elszámolással rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek eladja. Ha nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő egyetemes szolgáltatónak át kell vennie az áramát a miniszteri árszabályozó rendelet szerint. (Az idősoros elszámolás negyedóránkénti mérést feltételez, amelyhez okosmérő szükséges. Ilyennel rendelkezik a kis napelemesek többsége.)

Mivel az áramtörvény kilowattóránként öt forintos átvételi árat ír elő, amelynél a piacon magasabb érhető el, esélyes, hogy a jövő évtől sok háztáji napelemes megállapodik valamely kereskedővel, ezzel pedig kialakulhat az áramuk hazai piaca – értékelte a Világgazdaságnak a változást Balogh József energiapiaci szakértő, ám jelezte, hogy nem teljes a kép. „Az új jogszabály nem írja le, hogy a piacon mennyiért adható el a kiserőművek árama. Ha azért nem írja le, mert az ára valóban az eladó és a vevő megállapodásának kérdése, akkor az nagyon jó hír. Az azonban így is nyitva maradt, hogy a kiserőművesek jövőre mennyiért vételezik a villamos energiát a közcélú hálózatról.”

Felemás, de kényelmes

Nem szerepel a kormányrendeletben az sem, hogy aki áramkereskedőnek adja el az áramát, annak vevőként is ki kell-e lépnie a piacra, vagyis búcsúznia kell-e az egyetemes szolgáltatástól. Mivel nem szerepel, maradhatnak, ami védelmet jelent számukra, hiszen megmaradt az áramvételezésre vonatkozó jogosultságuk. Legfeljebb adott időszakban esetleg drágábban jutnak áramhoz, mint a piacról, amelyre azonban önként bármikor kiléphetnek, ha vállalják a kockázatát. Ugyanez úgy is megfogalmazható, hogy aki az egyetemes tarifánál több pénzt akar az áramáért, az ne az egyetemes szolgáltatótól várja, hanem keressen magának vevőt.

Szaldó vagy nem szaldó

Egy másik friss kormányrendelet azt a már bejelentett változást írja le, amely az éves szaldóelszámolásra való jogosultság változásán keresztül mintegy 215 ezer kis áramtermelőt érint. Az unió részéről a kép egyértelmű: egy 2019-es előírás szerint éves szaldóelszámolásra vonatkozó új jog nem adható ki 2024. január elsejétől. Ilyen elszámolásban legfeljebb tíz éven át maradhat a kiserőműves. 

Vagyis az EU nem vár el a jövő év első napjától semmiféle változtatást azon éves szaldósok elszámolásában, akik a tíz éven belül vannak. Ráadásul ebben újdonság sincs. Arra viszont fel kellett volna készülniük a napelemeseknek, hogy tíz év elteltével változás jön számukra, illetve fel kellett volna hívni erre a figyelmüket.

Ezzel szemben a 2019. júniusi uniós előírás után is töretlenül telepítették a háztetőkre a napelemeket, jellemzően állami támogatással. Az új jogszabály már nem a szaldó szót használja, hanem az attól tartalmában eltérő összesített energiamérleget. Energiamérleg akkor készülhet, ha a háztartási méretű kiserőmű a hálózatba áramot táplál, az árama eladásáról megállapodott egy villamosenergia-kereskedővel, és a megállapodás szerint külön-külön mérik a betáplált és a vételezett villamos energia mennyiségét.

Felsorolja, hogy mely háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői kerülhetnek ilyen elszámolásba:

• Amelyeket 2023. szeptember 7. után bejelentett hálózati csatlakozási igény alapján helyeztek üzembe.
• Amelyek csatlakozási igényét ugyan 2023. szeptember 7. előtt nyújtották be, de az üzembe helyezés csak 2026. január 1. után történt meg.
• Amelyek meglévő, de bővített kiserőművek, 2023. szeptember 7. előtti igénybejelentéssel, de a bővített részt csak 2026. január 1. után helyezték üzembe. A teljes kiserőmű esetében legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésétől.
• Az előző pontból azok, amelyek csatlakozási igényét eleve 2023. szeptember 7. után jelentették be.
• Azok a bővített kiserőművek leghamarabb 2024. január 1-jétől, amelyek bővített üzembe helyezése óta eltelt 10 év.
• Azok, amelyek üzemeltetője ezt kéri.

Ám ha a kiserőmű lakossági üzemeltetője a csatlakozási igényét 2023. szeptember 7. előtt jelentette be, a létesítményt 2026 január 1. előtt üzembe helyezte, és nem állapodik meg áramkereskedővel, hanem az áramát továbbra is az egyetemes szolgáltatónak adja el, akkor 

marad közöttük az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó elszámolás, azaz a jelenlegi szaldó, adott feltételekkel, határidőkkel.

A korábban emlegetett bruttó elszámolás kifejezés nem szerepel ezekben a rendeletekben, ahogyan a havi szaldó sem. Van olyan piaci vélemény, amely szerint érdemesebb lett volna szeptember 7. helyett augusztus 26-át kiválasztani határnapnak, ugyanis Lantos Csaba energiaügyi miniszter azon a napon jelentette be a fenti változásokat.

Csatlakozás: szabad a pálya

Egy harmadik, nagy súlyú döntés szerint megszűnt az az ideiglenesnek kihirdetett tilalom, amely a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálására vonatkozott. A feloldás 2024. január 1-jétől hatályos. Az egyes áramkörökre (körzetekre) vonatkozó tájékoztatást majd a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal teszi közzé.

A Világgazdaság korábbi értesülése szerint nem kizárt, hogy egyes áramkörök esetében a helyi hálózatfejlesztés lezárultáig csak bizonyos teljesítménykorlát mellett lesz lehetséges a csatlakozás. Ez olvasható ki a rendelet azon részéből is, amely szerint „a villamos energia közcélú hálózatba történő betáplálását az elosztó hálózati engedélyes engedélyezi … az elosztói szabályzatban rögzített feltételekkel és a zárolás feloldását megalapozó hálózati műszaki feltételek figyelembevételével.”

Ismét dől a pénz

Szintén a legfrissebb közlöny tartalmazza azt a rendeletet, amely szerint 75,8 milliárd forint keretű pályázat indul a bruttó elszámolásba kerülő lakossági felhasználóknak, ennek részleteit a Világgazdaság már ismertette. 

Új sebességfokozatba kapcsol a kormány: lépni sem tudunk majd az e-töltőktől

A kormány bő hatvanmilliárd forintot szán a hazai elektromos járművek töltését szolgáló infrastruktúra bővítésére és annak támogatására, hogy a gazdasági társaságok tisztán elektromos járművet vásároljanak. Mindezt jó lenne uniós forrásból finanszírozni, de a pénzügyminiszter is készül arra az esetre, ha mégis hazai forrást kellene előteremtenie.

Ki kell dolgozni és el kell indítani a hazai elektromostöltő-hálózat bővítését célzó programot egy augusztus végi kormányhatározat szerint, amely a feladatot a területfejlesztési miniszterre testálta azzal, hogy működjön együtt az energiaügyi miniszterrel, a munkával pedig végezzenek 2024. március 1-jéig. E két tárcavezetőnek, valamint a gazdaságfejlesztési miniszternek kell gondoskodnia a tisztán elektromos meghajtású járművek gazdasági társaságok – kiemelten car-sharing szolgáltatók, flottaszolgáltatók és taxitársaságok – általi beszerzését támogató program kidolgozásáról és elindításáról, szintén a jövő év márciusára.

Jobb lenne uniós pénzt használni

A megjelölt támogatási programokat elsősorban európai uniós forrásból kell finanszírozni, de ha nem sikerül, vagy késik az uniós pénz, akkor a pénzügyminiszternek kell előteremtenie 60,35 milliárd forintot. Ebből legfeljebb 30,35 milliárd fordítható a töltőhálózatot érintő támogatásokra, és maximum 30 milliárd az e-járművek beszerzésének megsegítésére.

Magyarországon 2023 első negyedéve végén 2279 engedélyköteles e-töltő működött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, míg három évvel korábban csak 930. A legtöbb ilyen berendezés Budapesten található (766), majd Pest vármegyében (315), a legkevesebb pedig Nógrádban (17.) Néha csökken is a töltők száma, erre a legtöbb példa 2020 harmadik negyedévében volt, tíz megyében is. Zöld rendszámmal az idei első negyedév végére közel 70 ezer (69466) autó rendelkezett, de ebből csak bő 38 ezer (38420) volt tisztán elektromos hajtású. A 4725 töltőcsatlakozó meghatározó része Type2 típusú volt (3583 darab), a többi CCS2 (624 darab), illetve CHAdeMO (422 darab). 

Kötelező e-töltőt telepíteni, de jó üzlet is 

A törvény Magyarországon 2017 óta kötelezi a napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzleteket arra, hogy a parkolójukban évről évre több töltőhelyet alakítsanak ki attól is függően, hogy mekkora lakosú településen működnek. 2026 január elsejére már a 20 ezresnél kisebb települések áruházainak parkolóiban is két töltőhelynek kell lennie 100 parkolóhelyenként. 2025. január 1-jétől minden új építésűingatlanhoz is kell ilyen berendezést telepíteni, sőt, azokhoz is, amelyeket felújítanak, de néha kapható haladék. A töltőhelyek száma tehát a törvényi előírásoknak eleget téve, illetve piaci alapon is nő Magyarországon. E téren a legfrissebb hír az, hogy a kínai Sunnic társaság a lakossági ügyfeleknek két év gyári garanciával és általa versenyképesnek mondott árazással támogatott otthoni elektromosautó-töltőket kínál majd.

A Világgazdaság korábbi cikke szerint 

nagy segítség lenne az e-autósok számára, ha Magyarországon létezne egy egységes átlátható szabályozása az áramvételezésnek.

A lehetőség annyiban adott, hogy a KPMG e tárgyban már tavaly decemberre elkészített egy 300 oldalas tanulmányt az MEKH megbízásából. Nem tudni azonban, hogy az abban körbejárt e-roaming bevezetése egybecseng-e a mostani kormányzati állásponttal.  

Használhatnák a személyautósok is a buszok töltőit

A napokban az ABB Kft. által szervezett sajtóbeszélgetésen az derült ki, hogy összességében derűlátóak a hazai e-mobilitás helyzete és jövője kapcsán a szakterület szereplői. Mint a társaság honlapján olvasható összefoglaló szerint elhangzott, a nehézséget a nagyvállalati környezetben a magasabb beruházási költségek, az elektromos járművek beszerzési ára mellett a töltőinfrastruktúra kiépítése okozza. Ugyanakkor a Volánbusz esetében 15-20 éves használati időtartam mellett így is kedvezőbb eredmények adódnak, különösen ha a töltési költségeket saját napelemparkkal csökkentik. 

A buszok elsősorban éjjel használják a kiépített töltőinfrastruktúrát, így a megtérülést gyorsíthatná, ha megnyitnák a töltőállomásokat az elektromos autósok számára.

Az is extra bevételt ígér, ha megjelenhetne egy jelentős méretű autóbuszflotta-akku kapacitása a szabályozási piacon. Gond, hogy az elektromos buszokat a finanszírozók egyelőre nem tartják eléggé likvid terméknek. Erre megoldást jelenthetne, ha a gyártók az akkumulátort lízingbe adnák értékesítés helyett.

A Waberer’s egyelőre kísérletként tekint a flottájuknak még apró részét jelentő 5 elektromos tehergépkocsira és 3 vontatóra, de az LNG-meghajtású járművekkel együtt már így is a társaságé Közép-Európa legnagyobb alternatív flottája.

Az Arval Kft. ügyfelei egyre inkább keresik a tisztább üzemű járműveket, de egyelőre a hibridekre nagyobb az igény, mint a tisztán elektromos személyautókra. A legnagyobb nehézséget a munkahelyi és otthoni töltési megoldások kiépítése jelenti, utóbbit nemcsak technikai, de elszámolási problémák is nehezítik, mivel jelenleg a munkáltatók csak munkabérként (annak minden adóterhével) tudják kifizetni az alkalmazottak otthoni töltését, nincs mód egyszerű költségtérítésre.

2023. szeptember 12.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kalcsú György, Világgazdaság

Egyenes, erős, egészséges száron áll a kukorica, a rekord sok csapadék mellett szépen fejlődött a növény: a zöldellő levelek között már aranylanak a bólogató csövek. A látvánnyal bármelyik gazda elégedett lenne, az ígért felvásárlási árak azonban ürömöt hoznak az örömbe.

– Ha valamikor, akkor most megmutatta magát a fajtaválasztás jelentősége, a sok csapadék kihozta a különbségeket – magyarázza a szakember, miközben kiérünk a táblához: a kora délelőtti órában, az árnyékban elkel még a pulóver, a nap azonban perzsel és melegít. A kukoricaszemeknek éppen erre van szükségük. Nagy Imre kibontja csuhéjából a csövet, 15-16 sort számol rajta: szép és egészséges, szinte teljesen megtermékenyült, de a szemek víztartalma még magas, száradniuk kell.  A rekord sok csapadék ellenére a talaj felszíne ugyan már repedezett, most elsősorban jó időre van szüksége a növénynek.

Idén ez különösen kardinális kérdés, a szárítási díjak a tavalyihoz képest közel duplájára emelkedtek. Ráadásul jelen pillanatban a felvásárlási árak sem optimálisak, tonnánként 50-58 ezer forintot adnak a kukoricáért. Ez az önköltségeket alulról súrolja – tudjuk meg a szakembertől, aki részletezi az okokat: tavasszal, a talajelőkészítés időszakában a vetőmag és az imputanyagok ára nagyon magas volt. Egyes helyeken, ahova nem tettek talajfertőtlenítőt, nagy károkat okozott a drótféreg és újra kellett vetni, ráadásul az engedélyezett szerek ellen rezisztenssé váló gyomok ellen is egyre nehezebb felvenni a versenyt.  – A kukorica jövedelmezhetősége az idei évtől nagyon megkérdőjelezhető, ha tíz tonnás hozammal kijövünk plusz nullára, már örülhetünk – húzza alá.

A bozzai családi gazdaságban 60 hektáron termesztenek kukoricát, az előző évhez képest 10 százalékkal kisebb területen. Országosan jóval nagyobb mértékben, egymillió egyszázezerről 850 hektárra csökkent a kukorica vetésterülete.

Forrás: vaol.hu 

2023.09.16

Nehézkesen indul az idei pálinkaszezon: az elhúzódó tavaszi fagyok miatt a korai bogyós gyümölcsökből és csonthéjasokból is csak minimális cefre készült, az almában, körtében, szőlőben bízhatnak még a szakemberek.

Buti Károly úgy tapasztalja, a pálinka fogyasztásának és készítésének is kialakult mára a kultúrája: régen előfordult, hogy valaki egész gyümölcsöt akart kifőzetni. A jó cefre alapja pedig az érett gyümölcs (amelyikbe magunk is szívesen beleharapnánk), titka a gondoskodás: kimagozni, keverni és tárolni kell megfelelő körülmények között. Megtudjuk: ha valaki szereti a mandulaízt, a sárgabarack cefréjében hagyhat néhány magot. Ma már az is ritka, ha valaki 50 fokos vagy annál erősebb párlatot rendel. A klasszikus fajtáknak a 48, a vadon gyümölcseiből készült pálinkáknak a 45 fokot ajánlják – így kiadja a gyümölcs illatát, aromáját.

Egyre többen nem félnek tanácsot kérni: itt, Vönöckön mindig szívesen segítenek a kezdő főzetőknek. A gyümölcstermés szempontjából nagyon gyenge év az idei. Az elhúzódó fagyok ellen nehéz volt a védekezés. A cseresznye és a sárgabarack szinte teljesen elfagyott, a meggynek jó része, az almának és a szilvának pedig a fele lett oda. A szilvaszedést tovább nehezítette a hetes eső, így még egy része kárba ment – mondja Buti Károly, aki úgy véli: akik több hektáron termesztenek, azoknak maradt valamennyi gyümölcsük, de a kiskertesek nagy gondban vannak.

Ez abból is látszik, hogy alig hoznak főznivalót. Volt, hogy a cseresznyével elkezdődött a szezon júliusban, azt most szinte senki nem hozott. Sárgabarack most érkezik egy kevés, de van, akinek nem jött össze egy főzetrevaló. Mivel mindenki cefréjét teljesen külön kezelik, azt minimum 100 litertől fogadják – így a cefre minőségétől függően akár 10 liter párlat lesz belőle. A visszatérő főzetők most máshonnan próbálnak meg gyümölcsöt venni, szerezni. Közben a gyümölcsösben is sok a tennivaló: a kiadós csapadék megsokszorozta a növényvédelmi munkákat, az almának is kellett még egy adag permet. Hektikusan csapott le a fagy a vármegye különböző részein, utóbbiban és a körtében még többen bízhatnak, a szőlőtermés pedig kifejezetten jónak ígérkezi

Forrás: vaol.hu 

2023.08.22

Fontos az erős mezőgazdaság, de soha nem fog annyi jövedelmet termelni, mint az autóipar

Természetesen fejleszteni kell a hazai agráriumot, mert óriási potenciállal rendelkezik, de ettől még tény, az autóipar hozzáadott értéke jóval magasabb – ezzel magyarázták a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők, hogy miért fontos az aktív iparpolitika, és miért nem a mezőgazdaságra vagy az élelmiszeriparra épül a magyar gazdaság. Ráadásul ma jóval magasabbak a fizetések is a járműgyártásban, mint az egykoron húzóágazatnak számító agráriumban.

Az akkumulátorgyárak Magyarországra telepedése jó ideje foglalkoztatja a hazai közvéleményt, főként a vélt környezeti hatások miatt, ugyanakkor olyan véleménnyel is találkozni, amely szerint nem az autóiparra, hanem adottságaink révén sokkal inkább a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra kellene a gazdásunkat építeni. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlen látják így.

A világgazdaságban azok az országok, amelyek nyers termékek, mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékek exportjára rendezkedtek be, csak jóval vontatottabb növekedést tudtak elérni, mint azok, akik exportképes feldolgozóipari terméket, félkész, de leginkább készterméket tudtak exportálni

– mondta lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Hozzátette: a közgazdasági gondolkodás mindig a nagyobb hozzáadott érték, annak bővítési lehetőségei mellett teszi le a voksát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyan van növekedési potenciál, de ha a például a közlekedési eszközök árának időbeli alakulását figyeljük meg, akkor jól látható, hogy a folyamatosan bővülő műszaki tartalmat magasabb és magasabb árak kísérték.

A mezőgazdaságban ráadásul vannak olyan tényezők is, amelyek már a kezdetektől szűkebb keresztmetszetet jelentenek: elaprózott birtokméret, nem minden esetben modern fajtaválaszték és a klímaváltozás miatt folyamatosan változó nagyságú terméshozam. Arról nem is beszélve, hogy a feldolgozottsági fokot növelni tudó termelési folyamatok többségében külföldi szereplők kezében vannak.

Több százezerrel többet lehet keresni a járműgyártás területén

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője lapunk kérdésére annyiban árnyalta a képet, hogy szerinte a két ágazat közötti kapcsolat nem a vagy, hanem az és szóval írható le, ugyanis mindkettőre szükség van, és mindkettőnek megvan a maga helye a magyar gazdaságban. A két két ágazat hozzáadott értékét tekintve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adta együttesen a hazai hozzáadott érték 6 százalékát a 2019–2021-es években, a járműgyártásnál ez az arány alacsonyabb, 3-4 százalék.

Az, hogy a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban együttesen 336 ezer fő volt 2022-ben, míg a járműgyártásban 152 ezer, viszont mutatja a járműgyártás nagyobb hatékonyságát, miután az ágazatban egy foglalkoztatott több hozzáadott értéket állít elő. Ebből következnek a magasabb bérek is:

a legfrissebb májusi adatok szerint míg a mezőgazdaságban a bruttó átlagkereset 443 ezer forint, az élelmiszeriparban 503 ezer forint, addig a járműgyártásban 770 ezer forint volt.

Ebben szerinte szerepet játszhat az is, hogy a mezőgazdaságban nagyobb a szürkefoglalkoztatás szerepe, illetve hogy a három ágazat szerkezete teljesen eltérő: a hatékonyabb és így jellemzően magasabb bért adó nagyvállalatoknál dolgozók aránya a járműgyártásban 85,7 százalék, az élelmiszeriparban 38,7 százalék, míg a mezőgazdaságban 12,0 százalék. „Összességében tehát a járműiparban dolgozók pénztárcája nem örülne, ha a mezőgazdaságban kellene munkát vállalniuk, ugyanakkor a jó minőségű élelmiszer biztosításához, illetve az ebben rejlő gazdasági potenciál kiaknázásához elengedhetetlen az élelmiszeripar és a mezőgazdaság is, azaz mindhárom ágazatnak fejlődnie kell, hiszen hazánk mindkét területen kiváló adottságokkal rendelkezik” – magyarázta a szakember.

A magyar iparosodási és bérstatisztikai adatokat is érdemes szemügyre venni, ugyanis jól kimutatható, hogy ahol az iparosodottság foka magasabb, ott a fizetések is az átlag fölött vannak, ennek köszönhető, hogy Magyarországon jelenleg a három legiparosodottabb vármegye (Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom) vezeti területi bontásban a fizetési rangsort. Ahogy talán az sem véletlen, hogy 

Bács-Kiskun vármegye is jelentősen előrelépett az elmúlt évtizedben a keresetek terén a Mercedesnek és beszállítóinak köszönhetően. 

A korábban mezővárosnak számító Kecskemét a legjobb példa arra, hogy az iparosodás milyen hatásokkal van a bérekre, az elmúlt évtizedben a legnagyobb bérnövekedési dinamikát is a vármegyében regisztrálták.

Az egész világ iparosítási lázban ég

A szakértők arra is rámutattak, hogy jól láthatóan az egész világban újraiparosítási verseny zajlik. A tengerentúlon az inflációellenes törvénnyel (IRA) egy komplett támogatási csomagot állítottak össze azzal a céllal, hogy a gyártás teljes vertikumát belföldön tartsák, így például akkor kaphat egy vállalat támogatást, ha az adott termék gyártásának meghatározó része az Egyesült Államokban történik. Ebben a folyamatban egyaránt szerepet játszanak geopolitikai szempontok, mint a Kínáról való leválás igénye, illetve az ellátásbiztonság felértékelődése.

„Korábban évtizedeken keresztül az volt a jellemző, hogy a környezetet terhelő és az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő ipari termelést olyan országokba szervezték ki, ahol lazábbak voltak a környezetvédelmi szabályok, olcsóbb volt a munkaerő, és alacsonyak voltak a szállítási költségek. A már fejlett országok ezzel párhuzamosan kutatásra, fejlesztésre és például a dizájn vagy a marketing kialakítására rendezkedtek be. Mindez ahhoz vezetett, hogy bizonyos termékekből a már fejlett ország függő helyzetbe került a beszállítójától” – magyarázta Pásztor Szabolcs, aki szerint erre leginkább az új típusú koronavírus-járvány hívta fel a figyelmet, a később megjelenő geopolitikai feszültségek pedig, mint az orosz–ukrán háború, már egyértelmű lépéskényszerbe hozták a döntéshozókat. 

A cél jelenleg az, hogy a korábban sérülékenységnek kitett országok legyenek önellátóbbak, legyen önálló ipari termelőbázisuk, és enyhüljön az ipari termékek gyártásának koncentrációja. Szerinte ez még akkor is fontos, ha a jövőben a termelői árak növekedését hozza magával az új iparpolitika, a friendshoring vagy éppen a nearshoring. 

„Jól látható, hogy az újra erősödő regionalizációs folyamatokban kimondott cél a függőség csökkentése, ezt pedig állami iparpolitikával, célzott támogatásokkal, protekcionizmussal lehet elsősorban elérni” – tette hozzá.

A zöldátállás sem érhető el modern ipar nélkül

A harmadik szempont, amelyet a döntéshozóknak is mérlegelniük kell, amikor egyes gazdasági ágazatokat előnyben részesítenek, a zöldátállás. A gazdaság és a nagy autógyártók is egyértelműen ebbe az irányba indultak el, legfeljebb ennek végső módja kérdéses, hogy milyen technológiával, hogyan és milyen ütemben történik meg. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint ez veti fel az igazi kérdést, ezt kell leginkább figyelembe venni a döntéseknél.

A mai állás szerint kellenek akkumulátorok, hiszen az elektromos autózás felé mozdul el a világ

– fogalmazott Regős Gábor, hozzátéve, hogy Magyarország pozícióját a nemzetközi versenyben javíthatja, ha az autóipari termelési lánc minden eleme országhatáron belül megtalálható, és így a geopolitika nem befolyásolja a termelést. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy hány akkumulátorgyár kell, illetve fontos a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása és betartatása – emelte ki a szakember.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Újvári Sándor / MTI