A ZÖLDNYOMDA A PAPÍRT IS ZÖLDÍTI

A nyomtatott papír már akkor is fenntarthatónak számít, ha olyan beszállítótól kerül a zöldnyomdába, aki garanciát vállal a kivágott fa újratelepítéséért.

A Gelbert Eco Print, gyermekeink jövőjét szem előtt tartva, Magyarországon az elsők között választotta a fenntarthatóság útját – fejti ki Fekete Viktor Iván, az ötcsillagos minősítésű zöldnyomda, a cég kereskedelmi vezetője. Ennek szellemében honosították meg ökoüzemükben azt a környezetbarát nyomtatási technológiát, amivel drasztikusan csökkenteni lehetett az ózonképződésben szerepet játszó illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátását.

„A tulajdonosi kör és a menedzsment a kezdetek óta elkötelezett az olyan gépek és technológiák telepítése iránt, amelyek a kisebb energiafelhasználás és a nagyobb teljesítmény eredményeként tovább csökkentik a nyomda ökológiai lábnyomát. Ehhez kapcsolódva olyan zárt gyártási rendszert alakítottunk ki, ahol a beszerzéstől a kész termék csomagolásáig mindent a fenntarthatóság elve vezérel” – elemez a szakember. A nyomda így szerezte meg az ISO 14001 Környezetirányítási rendszer szerinti megfelelést, ami a szigorú belső minőség-ellenőrzési rendszerük, az ISO 9001 szabvány előírásait egészíti ki.”

Amellett, hogy alapvetően a hagyományos termékek környezetbarát módon történő előállítása és az alap-, illetve segédanyagok tudatos kiválasztása teszi zölddé a nyomdát, a Gelbert Eco Print szakemberei sok esetben már a tervezés fázisában is együtt gondolkodnak ügyfeleikkel a zöldmegoldások – például a lakkok és fóliák helyett a strukturált felületű, natúr szépségű nyomathordozók – alkalmazásában. Mivel központi festékezőrendszerük azt is lehetővé teszi, hogy nyomdagépekbe csőrendszer segítségével adagolják a festéket, ezzel a colormanagementtel nemcsak a nyomda festék- és energiafelhasználása, hanem a keletkezett hulladék mennyisége is jelentősen lecsökkent. De a későbbi újrahasznosítás érdekében még ezt is különválogatják aszerint, hogy például nyomatlan szélvágott, vagyis tiszta, vagy színes nyomott papírról van-e szó.

A fenntartható technológia alkalmazása ráadásul többféle előnnyel is együtt jár, mivel a pormentes, a nem szívóképes felületek gyors és hatékony szárítását biztosító UV LED-nyomtatás révén nemcsak a környezetterhelés csökken, hanem a technológiához szükséges magas páratartalom a légúti megbetegedések megelőzéséhez hozzájárulva a munkatársak egészségmegőrzésében is segít

– mondja Feketem Viktor Iván.

A végtermék, a nyomtatott papír kapcsán (a fatermékek fenntartható felhasználását szigorúan nyomon követő) FSC-akkreditációval is rendelkező Gelbert Eco Print szakembere kifejtette: zöldnyomdaként nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az FSC-certifikált és a nem certifikált termékeik is kizárólag fenntartható forrásból származó papírra készüljenek. Ezért csak olyan európai uniós beszállítókkal dolgoznak együtt, akik igazoltan zárt láncú termelést folytatnak. Aminek az a lényege, hogy a saját tulajdonú erdőkbe mindig legalább annyi – de általában több – gyorsan növő fát ültetnek, mint amennyit onnan a papír készítéséhez kivágnak. A papír kapcsán az is jó hír, hogy megfelelően begyűjtve akár többször is újrahasznosítható, amivel kapcsolatban különösen biztató, hogy

ma már Európában a papírhulladék több mint 80 százaléka begyűjtésre és így újrafelhasználásra kerül.

Az exportbővítésre fókuszáló Gelbert Eco Print, két év alatt 2 milliárd forintra megduplázta árbevételét, miközben 20 százalékkal, közel 80 főre növelte a létszámot. A zöld nyomda tavaly, a fenntarthatóságot szem előtt tartva költözött az új telephelyre, Dunakeszire, ahol a saját napelempark már a 15 százalékát adja a villanytermelésnek, miközben a fővároson belül és az ország különböző pontjaira is elektromos autóval szállítják a termékeiket.

2023. július 31.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Gelbert Eco Print

Az Európai Bizottság is rábólintott arra a magyar programra, amelyen keresztül 880 milliárd forintot biztosítana a vállalatok zöldátállást segítő beruházásaira. A támogatás 2025. december 31-ig lesz elérhető a stratégiai ágazatok cégeinek.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a klímasemleges gazdaságra való átállásra irányuló, 2,36 milliárd euró (mintegy 880 milliárd forint) összegű magyar programot – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken. Az uniós bizottsági közlemény szerint a magyar program a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek megfelelően a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítását segíti majd.

A programot az Európai Bizottság a március 9-én elfogadott, ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyta jóvá, amelynek célja a zöldátállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása. Emlékeztettek:  az új keret módosítja és részben meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott, majd két ízben módosított ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok a jelenlegi geopolitikai válság közepette támogassák a gazdaságukat.

A magyar intézkedés kedvezményezettjei olyan vállalatok, amelyek akkumulátorokat, napelemeket, szélturbinákat, hőszivattyúkat, elektrolizátorokat, szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló berendezéseket és az ezekhez felhasznált alkatrészeket gyártják, illetve a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat állítják elő.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/07/most-mar-elkerulhetetlen-tenyleg-akkunagyhatalomma-valik-magyarorszag

A közlemény szerint a brüsszeli testület megállapította, hogy a magyar program összhangban áll az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel, mert a támogatás ösztönözni fogja a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges berendezések gyártását.

Az Európai Bizottság szerint a magyar támogatási program szükséges, megfelelő és arányos intézkedés, amely meggyorsítja a zöldgazdaságra való átállást, és hozzájárul olyan gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez, amelyeknek jelentős szerepük van a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari terv megvalósításában.

A támogatás 2025. december 31-ig nyújtható.

2023.07. 28.

Forrás: vg.hu

Fotó: Oliver Hostlet / MTI

Magánkezdeményezésként alig egy hónap alatt fejlesztette ki az Envirosense Hungary Kft. és a Solar ViewPoint Kft. Debrecen Napenergia Térképét. A részben ingyenes szolgáltatást mostantól az egerszegi magán- és céges beruházók is elérhetik, a szolgáltatás a www.napenergiaterkep.hu oldalon tekinthető meg. 

Bali Zoltán alpolgármester emlékeztetett, hogy az energiaválság okozta gazdasági nehézségek miatt egyre többen választják az alternatív megoldásokat, s az önkormányzat is egyre többet költ a megújuló energiák felhasználására. A digitalizált térképen minden háztartás, épület fellelhető, így gyorsan, egyszerűen lehet tervezni, hogy érdemes-e napelemes rendszert kiépíteni. A nagy felbontású légi távérzékelt adatok segítségével meg lehet nézni például a benapozottság mértékét, illetve azt, hogy az adott felület mennyi elektromos áramot tud termelni. Az alpolgármester hozzátette, Zalaegerszegen nagy az igény a napelemre, sokan adtak be pályázatot a kiépítésére.

A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az ingyenes szolgáltatás egy olyan potenciáltérkép, ahol többek között az éves villamos energia becsült mennyisége, illetve az éves megtakarítás látható. A feltüntetett adatok az Envirosense Hungary Kft. által 2020-ban végzett légi felmérés alapján, valamint a partnereik közreműködésével végzett besugárzási elemzéssel jöttek létre, folytatta dr. Tomor Tamás. A kereskedelmi igazgató kifejtette, az adatokból számtalan elemzés nyerhető ki, egyik ilyen a benapozottság. Az épületek tetejének geometriája, a tetősíkok dőlésszöge és mérete, tájoltsága alapján számítógépes programmal kiszámítható, hogy egy átlagos évben a tetőn mekkora napenergiamennyiség realizálódik. Az ingyenes szolgáltatás mellett természetesen további lehetőségek is kérhetők, ha valaki komolyabban tervez, így például részletes 3D-s tetőmodell-napelemkiosztást tudnak készíteni lakóházra vagy ipari létesítményre egyaránt.

Milyen termelés várható el a napelemektől?
Magyarországon 1 kW-os napelemrendszerrel számolva ez az érték, alapul véve a már meglévő napelemes rendszerek adatait, 1050 és 1250 kilowattóra között van évente. Ugyanakkor ezt az adatot nagyban befolyásolja a tető tájolása, dőlésszöge és a földrajzi helyzet és a tetőárnyékoltság is. A legnagyobb hatékonyság a déli tájolású telepítéssel érhető el. (forrás: e.on)

Dr. Tomor Tamás elmondta még, a közeljövőben érdemes energiaközösségeket létesíteni, amivel nemcsak egy ház, hanem akár egy városrész vagy nagyobb komplexum áramellátását biztosíthatják. Debrecenben már zajlik egy, az egész városra kiterjedő hasonló vizsgálat, mondta az igazgató.

Forrás: zaol.hu

2023.06.14 

Milyen reakciókat vált ki a közösségi médiában a vállalatok fenntarthatóságról és társadalmi segítségnyújtásról szóló kommunikációja – elsősorban ezt vizsgálta a Positive Adamsky, az OPTEN és a Neticle közös kutatása. A nagyvállalatok helyi vagy globális „szívügyei” időről időre bekerülnek a köztudatba, de nehezen mérhető ezeknek a sikere a lakosság körében. Az internetes közösségi tér többek között erre is biztosít lehetőséget; az itt elhangzottak sok esetben jól tükrözik a márkákról és nagyvállalatokról kialakult fogyasztói képet.

Rendhagyó kutatás mérte fel, hogy a közösségi platformokon, a kommentekben mennyire fogékonyak az olvasók, egyben vásárlók a nagyvállalatok akcióira, ügyeire. A Positive Adamsky reklámügynökség, az OPTEN céginformációs szolgáltató, valamint a szövegelemzéssel és médiafigyeléssel foglalkozó Neticle 2022-ben egy egész éven át követte a vállalatok nyilvános kommunikációját az online térben – a közösségi médiában, blogokon és fórumokon. A social listening és az automatikus szövegelemzés módszerét használva főleg a felhasználók megjegyzéseire figyeltek. Ezekből kiolvasható, hogy hisznek-e a fogyasztók a márkák „világmentő” kommunikációjának, vagy adott esetben felismerik-e a „greenwashingot”.

„A különböző ágazatok – többek között az energia-, kiskereskedelmi, telekommunikációs szektor – legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalatai úgy tűnik, a fenntarthatóságban találták meg azt a hívószót, közösségi értéket, amellyel termékeik hasznosságán túl is bizalmat ébreszthetnek fogyasztóikban” – mondta Nagy Andrea, a Positive Adamsky PR managing partnere. „Ennek fogadtatása azonban nagyon eltérő iparáganként: az eredmények szerint például a kiskereskedelemben a csomagolásmentesség abszolút hálás téma, az üdítőgyártók pedig már csak a recycling témával tudnak szimpátiát kiváltani.”

Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója hozzátette: „A valós kép kialakítását nagymértékben segíti, hogy egyre többen lesznek kötelesek ESG (Environment, Social, Governance) jelentést készíteni, auditáltatni és közzétenni. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelv kifejezetten a mérhető, kimutatható eredményekre fókuszál, így az adatok összehasonlíthatóak is lesznek. És bár a jogszabály 2024-től csak az 500 fő feletti nagyvállalatokra írja elő a kötelező jelentéskészítést, a kutatásban szereplő cégek ebbe a körbe tartoznak. Ne legyenek kétségeink, hogy – a pénzügyi beszámolóhoz hasonlóan – a fenntarthatósági jelentések is megkerülhetetlenek lesznek akkor, amikor egy céget elemzünk vagy értékelünk. És ez fogyasztói oldalról is erősíti majd a bizalmat.”

Fókuszban a fenntarthatóság, de…

Az is kiderült, hogy a vásárlók többsége nem dől be a hangzatos bolygómentő kampányoknak, ha azt látja, hogy egy vállalat tevékenysége nem felel meg a fenntarthatóság követelményének. Az üdítőital-gyártók például nehezen boldogulnak azzal, hogy a keletkező hulladékot „zöldre fessék”. Nincs az a kreatív kampány, ami a környezetszennyezést bíráló negatív kommenteket felülírná. Hasonló a helyzet az akkumulátorokkal, amelyeket az autógyártók körülményesen tudnak környezetbarát termékként eladni. Az energiaszolgáltatók esetében pedig minden pozitív kommunikációs próbálkozást lenullázott az energiaválság; azaz az energiaárak elszabadulása a szolgáltatókra ütött vissza. „A fogyasztók számtalan csatornát használnak arra, hogy direkt vagy indirekt módokon üzenjenek a márkáknak. Viszont egy turbulens gazdasági környezetben nehéz kiszűrni az adott vállalat termékére, vagy kommunikációjára vonatkozó visszajelzéseket – mondta Sinka Gabriella, a Neticle marketingvezetője. „Éppen ezért illesztettük be kutatási módszertanunkba az intelligens szövegelemzést. Ennek köszönhetően sikerült minimalizálnunk a kommunikációs zajt és csak a releváns tartalmakat elemeztük. Így megvizsgálhattuk, milyen érzelmekkel viszonyulnak a fogyasztók egy-egy vállalathoz, vagy hogy mit szeretnek a leginkább vagy legkevésbé az adott márkával kapcsolatban. A többszázezer visszajelzésből kiolvasható, hogy a legstabilabb cégek megítélése is megrendül, ha negatív gazdasági hatások érik a piacot és a fogyasztókat – hiába független ez a márkáktól. A másik jelentős tanulság pedig, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak, és észlelik, ha a ’jó ügyeket’ a márkák csupán marketingeszközként alkalmazzák.”

Ugyanakkor az is látszik a kutatás eredményeiből, hogy a termékek nehezebben átlátható részét könnyebb elfogadtatni. A felmérés tanulsága szerint a fogyasztók jó eséllyel elhiszik a drogérialáncok bio- és ökotermékeiről, amit a gyártóik állítanak róluk. Emellett többnyire pozitív a fogadtatása a napi fogyasztási cikkek egészséges alapanyagokról szóló tájékoztatóinak. A kozmetikai cikkeket és a tisztítószereket gyártó vállalatok járványokkal kapcsolatos tájékoztató kampányai szintén pozitív fogadtatást kaptak. A bankok és a távközlési cégek láthatóan nagy energiákat fektetnek ügyfeleik digitális tudásának javításába. Erre szintén jó reakciókat kapnak a közösségi médiában. A két ágazat vállalatai fontos társadalmi ügyeket karolnak fel, például az internetbiztonság vagy a családi kapcsolatok ügyét, amiket általában sikerrel képviselnek.

Mi árt a jóhírnek?

„A fogyasztók figyelmét ügyes marketingfogásokkal el lehet terelni a valóságról, de mindig megjelennek olyanok a közösségi média felületein, akik szembesítik a valósággal a tényeket látszattal helyettesíteni próbáló céget. Pár kommentelőtől persze nem dől be egy nagyvállalat, de ha összeadódnak a negatív hangok, az hosszú távon rontja a reputációt” – mondta Nagy Andrea. Szerinte a kutatásból világosan látszik, hogy a vállalatok világában leáldozóban van a féligazságokon alapuló sikerkommunikációnak. Az a vállalat kommunikálhat sikeresen, amely az emberek mindennapi életét érintő, valódi ügyek felkarolásával bizonyítani tudja, hogy üzleti tevékenysége szervesen illeszkedik a társadalom életébe, és valóban fenntartható termékekkel van jelen a piacon. A kutatás készítői szerint részben azért volt szükség a felmérésre, mert a korábbi tapasztalatok is arra utalnak, hogy a cégek, méretüktől függetlenül, nehezen boldogulnak az ESG-jelentések és az ügyvezérelt működési stratégia készítésével; előbbi a befektetők és a vállalatok, utóbbi pedig a márkák és fogyasztóik kötődését, bizalmát hivatott erősíteni. A kulcsszó a „visszaadás”, ami azt jelzi, hogy a vállalatok milyen társadalmi szerepek vállalásával járulnak hozzá a társadalom jobb működéséhez az üzleti működés részeként, nem csupán a kommunikációban. A cél éppen ezért egy rendszeresen jelentkező „jóügy-térkép” létrehozása, amely felméri és segíti a cégeket azzal, hogy milyen témákra nyitottak a magyarok, mi a fontos a fogyasztóknak, illetve azt is, hogy bizonyos üzenetek, vállalt ügyek milyen hatékonysággal mennek át a fogyasztóknál.

Fotó: BME 

2023.05.04

Nonprofit szervezetek vezetői, nemzetközileg ismert zöld hálózatok hazai képviselői, cégvezetők, tudós és humorista is szerepel Magyarország 25 legbefolyásosabb zöld személyiségeinek listáján.

Első alkalommal lát napvilágot olyan lista, amely Magyarország legfontosabb fenntarthatósági személyiségeit mutatja be – számol be róla a napi.hu. A 25-ös listát a GREEN BRANDS Hungary vezetői által alapított Green Business Academy fenntarthatósági szakmai közösség száz tagja választotta ki kiegyensúlyozott kritériumrendszer alapján.

Többségben a nonprofit szféra képviselői 

A listán jelentős többségben vannak a nonprofit szféra képviselői, de ez nem véletlen, hiszen az elmúlt évtizedekben a zöld kérdés főként civil kérdés volt, és itt alakultak ki a téma azon fórumai, amelyek kellő példamutatással és hatással vannak a szavazókra. Helyett kapott többek között a KÖVET, a HuGBC, a BCSDH, a Humusz Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Levegő Munkacsoport vezetője is.
Várható volt, hogy a listán ott lesz a világ két legismertebb zöld nonprofit „márkája”, a Greenpeace és a WWF hazai vezetője is, akik viszont saját személyiségük, szakmai tudásuk révén emelték itthon is tényezővé ezeket a szervezeteket.

Politikus gyakorlatilag nem kapott helyet, a versenyszféra viszont nagyobb térhez jutott például ifj. Chikán Attila (ALTEO), Gazsi Zoltán (Eisberg) vagy Lévai Gábor és Wiszkidenszky András (a GREEN BRANDS Hungary alapítói) szereplése révén.

A zöld influenszerek még nem lepték el a közösségi médiát, de aki annak mondható –
• Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a tudományos oldalról,
• Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója a szórakoztatás irányából.
Kik a legaktívabbak zöld-ügyekben hazánkban?
A legbefolyásosabb zöld aktivisták a következők a száz főről leszűkített 25-ös lista alapján:
1. Ámon Ada közgazdász, nemzetközileg elismert klímapolitikai szakember, Karácsony Gergely főpolgármester zöld-ügyekben illetékes főtanácsadója.
2. Bakos Gábor képzőművész, kommunikációs szakember, cégvezető, Geszti Péterrel együtt az ARC közérzeti pályázat- és kiállítássorozat egyik ötletgazdája.
3. Barta Zsombor A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának külföldi kapcsolatokért felelős referense, a Greenbors Consulting Kft. fenntarthatósági tanácsadó cég alapítópartnere.
4. Ifj. Chikán Attila az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója.
5. Fertetics Mandy az Alternate Kft. ügyvezetője, fenntarthatósági tanácsadó.
6. Fodor János a Folprint Zöldnyomda kereskedelmi igazgatója.
7. Gazsi Zoltán az Eisberg Hungary Kft. ügyvezetője.
8. Gulyás Emese a Tudatos Vásárlók Egyesülete elnöke.
9. Handó János a Katica Tanya Élményközpont alapítója.
10. Hankó Gergely a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.
11. Herner Katalin a KÖVET Egyesület ügyvezetője.
12. Kovács Károly a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) elnöke.
13. Litkai Gergely humorista, a Dumaszínház alapítója.
14. Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke.
15. Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója.
16. Mező János Bálint a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.
17. Molnár Attila Dávid a PET Kupa alapítója-szervezője.
18. Molnár Csaba a Magnet Bank közösségfejlesztési igazgatója.
19. Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány igazgatója.
20. Sipos Katalin a WWF Magyarország elnöke.
21. Urbán Csilla a Humusz Szövetség igazgatója.
22. Ürge-Vorsatz Diána a CEU professzora, klímakutató.
23. Wettstein Albert a Munch startup társalapítója.
24. Lévai Gábor és
25. Wiszkidenszky András a GB Academy alapítói.

Új szakmai közösség gyűjtötte össze a nagy neveket

Nem csak a hagyományteremtő lista számít újdonságnak, hanem a módszer és a közösség is, amely szavazott az első 25 helyezettről.
A TOP 25 kiválasztásának első fázisában a GB Academy közösségének tagjai kijelöltek olyan személyiségeket, akik véleményük szerint meghatározóak a hazai fenntarthatósági mozgalomban vagy egyre inkább szakmában. Az erre adott 2 hetes időszak alatt csaknem 100 név állt össze az ún. long listben, amelynek szereplői mind teljes mértékben indokoltan szerepelhettek volna a 25-ös, végső sorrendben is. A fenntarthatósági szakemberek a versenyszféra, a politika, az oktatás, a civil szféra jeles képviselőit, bloggereket, tévés személyiségeket, influenszereket jelöltek.

A lista jelöltjeit 1-5-ig pontozni lehetett pontozni a következők alapján:
• Társadalmi hatás
• Gazdasági hatás
• Hitelesség
• Példamutatás
• Életmű

                                                                                                                                                                                                                           Forrás: Napi.hu

2023.03.22

Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatása azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, s mit várnak a nagyvállalatoktól a fenntarthatóság területén. A megkérdezettek szinte még mindig csak a környezetvédelmet társítja elvárásként a vállalatok felé ezen a területen, míg 72 százalék szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a munkavállalói jóllét kérdésével.

Environmental, social, governance

Az ESG (E, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítási területek) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a közép- és nagyvállalatok esetében. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából nemrég megtudhattuk, hogy az ESG fogalmát a magyarok mindössze 12 százaléka ismeri, annak társadalmi, vállalatirányítási vonatkozásait pedig még kevesebben, valamint a magyarok adományozási szokásaival kapcsolatban is meglepő eredményekre jutott a kutatás.

Vállalati fenntarthatóság = környezetvédelem?

A kutatás során az is kiderült, hogy az ESG fogalmát a vállalatok szintjén a válaszolók kétharmada a környezetvédelemmel kapcsolja össze. Mire gondoltak pontosan ezalatt? Például arra, hogy a cégek energiaigényüket megújuló forrásból fedezzék, csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Ezekhez szorosan kapcsolódva pedig folyamatos modernizálást, új technológiai vívmányok bevezetését, újrahasznosítást és a hulladékcsökkentést értették. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a fogalomhoz mind a médiában, mind a közösségi médiában leginkább a környezetvédelmi dimenzió kapcsolódik.

Keveset vagy semmit 

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százalék) keveset vagy semmit nem tud munkáltatója társadalmi kezdeményezéseiről. Nem tudják a munkavállalók, kiknek adományoz a cégük A kutatásból megtudhattuk, hogy elsősorban a nagyvállalatoktól várják el az emberek, hogy társadalmi ügyeket támogassanak, ám csak 35 százalékuk gondolja úgy, hogy ez meg is valósul.
A kutatás eredményei alapján kijelenthetjük, hogy meglehetősen negatívan ítéli meg munkáltatóját a lakosság a dolgozók jólléte szempontjából. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a kérdéssel, így inkább a kézzelfogható tényezőket – elsősorban a fizikai szükségleteket (korrekt, időben érkező fizetés, bejelentett foglalkoztatás), majd a fizikai biztonságot (megfelelő munkakörülmények) – helyezik előtérbe mint elvárást a vállalatokkal szemben.

Forrás: UniCredit Bank

2023.03.21