Csak visszafogott bővülésre számítanak a német vállalatok

Csak visszafogott bővülésre számítanak a német vállalatok

A hazai és a német gazdaság gyengesége tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatainak üzleti hangulatában is. A vállalati visszajelzések szerint 2024-re sem várható a gazdasági növekedés érezhető gyorsulása.

Ez derül ki a DUIHK szerdán bemutatott konjunktúrajelentéséből, amelyhez a Kamara mintegy 250 tagvállalatot, valamint más külföldi társkamarák magyarországi tagjait kérdezte meg. A jelentés szerint a munkaerő-piaci feltételek továbbra is komoly kihívást jelentenek a vállalatok számára. Ugyanakkor a befektetési környezet minőségét tekintve nem történt nagyobb meglepetés, pozitív és negatív változások egyaránt tapasztalhatók.  A DUIHK elnöke, Sávos András a konjunktúrajelentés bemutatásakor elmondta, hogy a tavaly őszi felmérés nagyon pesszimista gazdasági várakozásai után most talán elértük a mélypontot, de jelentős fellendülés nem várható. Ezt mutatja a felmérés számos eredményét összegző DUIHK Befektetői Hangulat Index is, amely a múltban többnyire meglehetősen pontos képet adott Magyarország általános gazdasági fejlődéséről. Idén az index szinte pontosan megegyezett az előző évi +3-as értékkel, ami legjobb esetben is csak nagyon enyhe növekedést jelez.

Az előző évi szinten maradhatnak a beruházások és a foglalkoztatás

A résztvevők mindössze 14 százaléka értékelte jónak a magyar gazdaság helyzetét, 41 százaléka pedig rossznak, ami a tavalyinál is kedvezőtlenebb arány. Az idei kilátások tekintetében viszont érezhetően javultak a várakozások. Míg 2022-ben ‒51 és 2023-ban ‒36 százalékpont volt a pozitív és a negatív válaszok egyenlege, ez az idén ‒4-re javult, ami azonban még mindig messze van egy érezhető gazdasági növekedést jelző szinttől. A gyenge nemzetgazdasági környezet rányomja a bélyegét a vállalatok saját teljesítményére is. A jelenlegi üzleti helyzetet idén csak 27% tekinti jónak (2023: 39%), a legtöbben (59%) csak kielégítőnek, 14% pedig rossznak érzi azt. Az idei évre vonatkozóan 29% számít az üzleti helyzet javulására, de 25% szerint még mindig romlás várható. Nagyon hasonló a kép a vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékait illetően, mindkettő várhatóan az előző évi szint körül marad. Mind az nemzetgazdaság, mind a saját üzleti folyamatok tekintetében a magyarországi felmérés eredményei régiós összevetésben legfeljebb átlagosak, jellemzően azonban gyengébbek a térség legtöbb országában mért mutatóknál.

Régiós középmezőnyben a hazai üzleti környezet megítélése

A gyenge makrogazdasági környezet közepette a vállalatok számára még fontosabb, hogy legalább a beruházási feltételek ne okozzanak további terheket. Ezzel összefüggésben Sávos András arról számolt be, hogy olyan területeken, mint a jogbiztonság vagy a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az elmúlt évek pozitív tendenciája ‒ amely azonban még korántsem vezetett összességében kielégítő értékeléshez ‒ már 2023-ban megtört, 2024-ben pedig ismét enyhe romlás volt tapasztalható. Idén a válaszadók 60%-a volt többé-kevésbé elégedetlen a kiszámíthatósággal, 48%-a pedig a jogbiztonsággal ‒ utoljára 2017 körül mért hasonlóan rossz számokat a Kamara. Sávos hozzátette, hogy például a vészhelyzeti, rendeleti jogalkotás 2020 óta tartó folyamatos gyakorlata biztosan nem járul hozzá a tervezhetőség és a kiszámíthatóság növeléséhez. Az adók tekintetében is trendforduló volt tapasztalható. Miután 2012-től 2022-ig folyamatosan nőtt az adórendszerrel való elégedettség, 2023-ban és 2024-ben a felmérés ismét gyengébb elégedettségi mutatókat hozott, ami a Kamara szerint többek között sok ágazati különadónak vagy úgynevezett extraprofit-adónak is tulajdonítható. A jelentés sok kérdésben összehasonlítást nyújt a közép- és kelet-európai régió 15 másik országával is. Ezekben az országokban azonos időben és azonos tartalommal végezték el a felmérést, az összesen több mint 1.500 résztvevő válaszainak elemzését és kiértékelését pedig a DUIHK végezte el. Ezen adatok elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok közötti különbségek sok területen inkább csekélyek. Magyarország általában a középmezőnyben helyezkedik el, de vannak kivételek is ‒ pozitív és negatív értelemben egyaránt. A pozitív eltérések közé tartozik például az adórendszer, a közigazgatás és az infrastruktúra megítélése, ahol Magyarország az első öt ország között szerepel. Ezzel szemben olyan területeken, mint a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a jogbiztonság, Magyarország mutatói az átlag alatt alakul ‒ ráadásul úgy, hogy ezeken a területeken a régió átlagos elégedettsége egyébként is meglehetősen alacsony. Összességében Magyarország az üzleti környezetet meghatározó 25 vizsgált tényező tekintetében a tavalyi 3,11-es után idén 3,06-os elégedettségi pontszámot ért el (az 1 = nagyon elégedett és 5 = nagyon elégedetlen közötti skálán), amivel a 7. helyen áll a 15 vizsgált ország között. Az első helyeken idén Észtország, Litvánia és Lengyelország végzett.

Átlagosan 11 százalékos béremelést várnak 

A DUIHK felméréseiben a munkaerőpiac szempontjai mindig kiemelt szerepet kapnak. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya és a bérköltségek alakulása évek óta a legfontosabb kihívásoknak számítanak. Az előbbi jelenleg is súlyos gondot jelent, még akkor is, ha kis mértékben enyhült, főleg a gazdasági lassulás hatására. Ennek ellenére a megkérdezettek 55%-a elégedetlen a munkaerő-kínálattal ‒ ezzel Magyarország a régiós átlagnak felel meg. A felmérés szerint a munkaerőhiány különösen jellemző az ipari termelésben dolgozó fizikai munkások, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében. A második kihívást a munkaerőköltségek jelentik. Bár a magyarországi költségszint Európában a legalacsonyabbak közé tartozik ‒ 2023-ban a német munkaerőköltségeknek csak mintegy harmadát tette ki ‒, az elmúlt években tapasztalt erőteljes emelkedést nem tudják ellensúlyozni a vállalatok a termelékenység hasonló mértékű növelésével. Ennek az eladási árakra hárítása azonban rontja a versenyképességet, figyelmeztetett Wölfer. A vállalatok 2024-re jelenleg újabb 11%-os emelkedéssel számolnak, annak ellenére, hogy az infláció mértéke valószínűleg ennél jóval alacsonyabb lesz. Összehasonlításképpen a kutatás szerint Lengyelországban „csak“ 8,2%-os, Csehországban pedig 6,7%-os bérnövekedést várnak.

Az árfolyam-ingadozások vonzóbbá teszik az euró bevezetését 

Végül a felmérés kitért arra a kérdésre is, hogy Magyarországnak be kellene-e vezetnie az eurót. Idén a válaszadók 73%-a válaszolt igennel ‒ ilyen magas arányt utoljára 2011-ben mért a Kamara. Ezt az elmúlt év erős árfolyam-ingadozásai magyarázzák, amit az is alátámaszt, hogy a legmagasabb támogatottságot 2009-ben, a pénzügyi válság csúcspontján mérték, amikor a vállalatok 94%-a kívánta az eurót.

Forrás: DUIHK 

2024.04.29