Egyes szolgáltatói ágazatok gyenge teljesítménye miatt idén a GDP 0,1%-os visszaesésére számítunk a korábbi 1,0%-os növekedési várakozásunkkal szemben. A felhasználási oldalon idén a növekedést a nettó export húzza, a fogyasztás a korábbi várakozásunkhoz képest kisebb, ezzel szemben a beruházások nagyobb mértékben csökkenhetnek. Az idei évi kilátásokat az év elején javította az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, illetve az energiaárak visszaesése – derül ki az MBH Bank elemzéséből. 

Azonban a gyenge belső és külső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül német gazdasági teljesítmény – továbbra is beárnyékolja a kilátásokat. Az év eleji kínai nyitás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A következő években újra gyorsulhat itthon a növekedés, amit az energiaválságot és az infláció meredek visszaesését követő kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak. Az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek, mivel a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést. Az idei évi alacsonyabb bázis miatt 4,4%-ra javítjuk a jövő évi, míg 4,3%-on tartjuk a 2025. évi növekedési előrejelzésünket.

A GDP 0,3%-kal csökkent 2023. második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg 2,4%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Ennek megfelelően a hazai gazdaság technikai recesszióban maradt. A kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulatot várunk, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fellendülést támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fixáras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A növekedést az év végén a termékadók és támogatások egyenlegének várható pozitív fordulata is támogathatja. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de szeptembertől a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.

Infláció

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár végi megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5%-ról 17,8%-ra emeljük az idei átlagos inflációs előrejelzésünket, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet. Döntően bázishatások miatt számítunk az infláció további meredek csökkenésére, mivel számos tavalyi évközbeni intézkedés (neta, jövedéki adó emelések, az átlag felett fogyasztó háztartások rezsijének emelése), valamint a külső sokkhatások és a forintgyengülés hatása kiesik, vagy már ki is került a bázisból. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció csökkenése akár meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat, ezek többségében már a két évvel ezelőtti szinteken járnak. Az előbbi folyamatokat az árfigyelő rendszer bevezetése is erősítette a kiskereskedelmi láncok versenyének fokozásán keresztül. A csökkenő beszállítói árak átadását a visszaeső kiskereskedelmi forgalom is indokolja.

A forint árfolyamának tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Mindezek hatására novembertől egyszámjegyű lehet az infláció, ami az év végére 6% közelébe csökkenhet.

Munkaerőpiac

A legutolsó adatok szerint május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 728 ezer fő volt a magyar gazdaságban, így a hazai munkaerőpiac továbbra is kiemelt stabilitást mutat. Júliusban a 15-74 éves népesség 67,6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,7%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67,7%-os szinttel szemben. A hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az 5 millió főt.

A legutolsó elérhető adatok szerint júliusban 15,2%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 559.100 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 385.600 forinton állt. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15,6% volt a hónapban az előző havi 14,9% után. Ezáltal folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. Idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8,5%-os lehet a béremelkedés, amit a minimálbért érintő tárgyalások még befolyásolhatnak.

Külső egyensúly

Tavaly a meredeken emelkedő energiaárak hatására a cserearány romlása okozta a külső egyensúlyi helyzetünk markáns erózióját. Az energiaegyenleg önmagában közel 10 milliárd eurót tett ki a külkereskedelmi mérleg 10,7 milliárd eurót elérő romlásában. Az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt idén 6 milliárd eurót meghaladó többletbe fordulhat a külkereskedelmi egyenleg. A jelenlegi energiaárak mellett a cserearányok javulása akár a 9-9,5 milliárd eurót is elérheti. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja. Az exportpiaci kilátásokat ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és az alacsonyabb vásárlóerő ronthatja. A jelentős pozitív kockázatok miatt a külkereskedelem a vártnál nagyobb többletet is elérhet.

A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 7,4 milliárd euróval 13,9 milliárd euróra romlott, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4%-ára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Monetáris politika

A hazai gazdaság kedvezőbb kockázati megítélésének stabilizálódása lehetővé tette az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal idén szeptemberben, amivel lezárult egy korszak a monetáris politikában. A monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésével ismét az alapkamat válik az irányadó instrumentummá. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és ezek alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról. A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. Mivel a jegybank várakozásai szerint – valamint saját várakozásunk szerint is – az év végére igen meredeken csökken az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 11%-ra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökken az alapkamat. A kamatcsökkentés azonban a korábbi várakozásunknál némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokolnak.

Forintárfolyam

A harmadik negyedév során az előző negyedév kiemelt stabilitása után már nagyobb ingadozást mutatott a hazai deviza több okból kifolyólag, és egy szélesebb, 373-393-as sávban mozgott. Az egyik alapvető fundamentum a hazai deviza mögött, hogy nem nyertek megerősítést azok a várakozások, miszerint a kiugróan magas hazai irányadó kamatszint normalizálódásával folyamatos és tartós gyengülő pályára kerülhet a forint, miután szeptember végéig már a 13%-os szinten összezárt az alapkamat és az irányadó ráta. Az idei év végére – a korábbi negyedévhez képest változatlanul hagyva – 378-as EUR/HUF-árfolyamszintet várunk, mivel a pozitív és negatív tényezők kiegyensúlyozottnak mutatkozhatnak középtávon. Összességében az év hátralevő részében a 375-385-as sávban oldalazó árfolyamszintre számítunk, a tavalyi évben látott szélsőséges kilengésekre jelenleg jóval kisebb az esély. Ugyanakkor váratlan negatív geopolitikai fejlemények, vagy a gyors globális kamatemelésekből eredő újabb pénzügyi stabilitási kockázatok esetén a pálya hordozhat negatív irányú kockázatot is, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon.

Forrás: MBH Bank 

2023.10.05