Tavaly a kormányzati szektor bevétele 27 715 milliárd forint, kiadása 31 874 milliárd forint volt. 2022-ben 2021-hez képest a bevételek 4952 milliárd forinttal, 21,8 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 2139 milliárd forinttal, 22,1 százalékkal a termelési adók bővültek, ezen belül 1231 milliárd forinttal (22,5 százalékkal) nőttek az áfabevételek A jövedelemadó-bevételek 1480 milliárd forinttal, 47,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés következtében (az eredményszemléletű elszámolás miatt a visszatérítés a bázisidőszaki értéket csökkentette). A társadalombiztosítási hozzájárulások 685 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 646 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedtek. A kiadások 5161 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 923 milliárd forint (15,8 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 924 milliárd forint (15,5 százalék) volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 59 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőtt. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 2036 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a beszerzett különleges földgázkészlet következtében. 2022. negyedik negyedévében 2021 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 2458 milliárd forint, a GDP 13,9 százaléka volt. Az egyenleg 704 milliárd forinttal, 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A bevételek 801 milliárd forinttal, 12,0 százalékkal nőttek. A kiadások 1505 milliárd forinttal, 17,8 százalékkal emelkedtek.

Nézzük az adatokat közelebbről!

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a kormányzati szektor hiánya a tavalyi évben a vártnál magasabb szinten, a GDP 6,2 százalékán alakult. Ez meghaladja az eredetileg tervezett, 4,9 százalékos hiánycélt. A tavalyi érték ugyan érdemben kedvezőbb az előző évi 7,1 százaléknál, de a deficit ennél gyorsabb ütemű lefaragására lesz szükség. A hiány ismét a negyedik negyedévben volt kiemelkedően magas, a GDP 13,9 százaléka – szemben az egy évvel korábbi 11,8 százalékkal. Ezt ezúttal is a kiadások év végi megugrása magyarázza: a negyedik negyedévben a kiadás 9,9 ezer milliárd forint volt, szemben az előző negyedéves 7,7 milliárd forinttal. Az éves adatot tekintve úgy a kiadási, mint bevételi oldalon jelentős növekedés történt: előbbi 19,3, utóbbi 21,8 százalékkal bővült. Bevételi oldalon jelentősen, 22,5 százalékkal emelkedtek az áfa-bevételek, amelyet a fogyasztás bővülése és a magas infláció magyaráz.

Az szja-bevételek 47,8 százalékos növekedése csalóka: ebben az játszott szerepet, hogy a 2022-ben történt adóvisszatérítést az eredményszemléletű módszertan szerint nem 2022-es kiadásnak, hanem 2021-es alacsonyabb bevételnek kellett elszámolni, hiszen a 2021-es adót térítettek vissza, vagyis az a 2021-es hiányt rontotta, a visszatérítés nélkül az lett volna alacsonyabb.

Kiadási oldalon jelentős volt a munkabérek emelkedése (15,8 százalék), bár látható, hogy ez az inflációt alig haladta meg. A beruházások elhalasztása is megjelenik az adatokban: itt a növekedés mindössze 1,7 százalékot tett ki, amely reálértéken markáns csökkenést jelent. Másfélszeresükre nőttek ugyanakkor a kamatkiadások: ez az elszálló infláció miatti magasabb kamatkörnyezettel indokolható. Ebből az is következik, hogy szükséges a pénzforgalmi hiány lefaragása is, hiszen a jelenlegi kamatkörnyezetben a magyar államadósság csak drágán finanszírozható. Ebből a szempontból is fontos lenne az uniós források tényleges beérkezése, hiszen ez mérsékelné a finanszírozási igényt.

Regős Gábor kitért arra: kedvező ugyanakkor, hogy a GDP-arányos államadósság 76,6 százalékról 73,3 százalékra csökkent, amely jelentős mérséklődést jelent. Ez a nominális GDP több mint ötödével való bővüléséből ered, amelyet kisebb részben a gazdasági növekedés, nagyobb részben a magas infláció magyaráz.

A pénzügyminiszter is kommentált

Az adatokra a közösségi oldalán Varga Mihály is reagált, a pénzügyminiszter jelezte: míg a magyar adósságszintet 73 százalék közelébe csökkentették, az uniós átlag 86 százalék százalékon áll. „A veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását: csökkentjük a költségvetési hiányt, és még idén hetven százalék alá mérsékeljük az államadósság arányát” – tette hozzá.

A parlament múlt pénteken fogadta el a rezsivédelmi költségvetés módosítását. A kormány továbbra is nagy hangsúlyt helyez az egyensúlyi mutatók javítására és a költségvetés stabil pozíciójának megtartására. Az idén 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, miközben az államadósság mértékét hetven százalék alá csökkenti. A büdzsé 2023 egészére 15 százalékos inflációval számol. A kormány célkitűzése, hogy az infláció mértékét év végére egy számjegyűre csökkentse – írta akkor a Pénzügyminisztérium.

Forrás: Figyelő 

2023.04.04