A várakozásoknak megfelelően novemberben is folytatódott a nyár óta megfigyelhető tendencia, miszerint a munkaerőpiaci mutatók, ha lassan is, de romlanak – derül ki az ING Bank elemzéséből.

A KSH novemberre vonatkozó adatai szerint ismét 3,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, amely 187 ezer fő munkanélküli létszámnak feleltethető meg. Ugyanakkor azt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a havi adatok becslésre támaszkodnak, míg a fő mutató a háromhavi mozgóátlag. Ez utóbbiban is emelkedésnek lehetünk szemtanúi: a szeptember-novemberi időszakban a hivatalos munkanélküliség 3,8 százalékot tett ki. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar munkaerőpiac trendszerűen gyengül, ám drasztikus változásról még nem kell beszámolni – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A részletes havi statisztikákat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt hónapokban felerősödött a munkaerőpiaci fluktuáció. Ez részben annak lehet a következménye, hogy míg bizonyos szektorok elbocsátásokkal reagálnak a megváltozott és folyamatosan változó gazdasági környezetre, addig más területek részben ezt a munkaerőt fel tudják szívni. Vélhetően a legtöbb elbocsátásra a szolgáltatószektorban kerül sor, miközben a feldolgozóiparban – a magas rendelésállomány és a kapacitásbővítések miatt – még jelentős a munkaerő iránti kereslet. Szintén érdekes megfigyelni a novemberi adatok alapján, hogy megnövekedett a munkaerőpiaci szempontból aktívak száma, ám ez nem járt a foglalkoztatottság emelkedésével. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a megélhetési nehézségek felerősödése miatt (emelkedő infláció) egyre többen válnak aktív álláskeresőkké, vagyis növelik a hivatalos munkanélküliségi statisztikai létszámot. A nagy kérdés, hogy ők vajon képesek lesznek-e elhelyezkedni rövid időn belül. Tekintettel azonban arra, hogy nagyjából hibahatáron belülinek tekinthetőek a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó változások, és a havi adatok becslés alapúak, egyelőre komolyabb következtetést még nem vonhatunk le a friss adatokból – hangsúlyozta a szakértő.

Mindenesetre az már egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a nyári csúcsot követően folyamatosan zajlik a foglalkoztatás lemorzsolódása. A vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást. Emellett pedig egyre többen dönthetnek úgy, hogy aktív álláskeresésbe fognak, hogy javítsák saját élethelyzetüket. A mai adatok nem változtattak az összképünkön – emelte ki a közgazdász.

Legfrissebb előrejelzésünk alapján a magyar gazdaság technikai recesszió elé néz, sőt valójában már abban is van, csak még a statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre erre vonatkozóan. Ez magában hordozza az aggregált kereslet mérséklődését. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett és a visszaeső kereslettel párhuzamosan egyre nehezebbé teszi a már rendkívül magas inflációs környezetben a költségek további áthárítását, így folytatódhat a lassú létszámcsökkentés. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta további fokozatos emelkedésére számítunk. Év vége felé 4 százalék körüli mutatóval számolunk, míg a jövő év közepe felé tetőzhet a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék közelében, ami ugyanakkor még mindig egy viszonylag feszes munkaerőpiac képét mutatja majd – tette hozzá végezetül.

2023.03.24