Bár az építőipari termelés volumene augusztusban mind havi, mind éves alapon csökkent, az elért eredmény egyáltalán nem tekinthető rossznak: az éves mérséklődés mindössze 0,5 százalék volt, miközben a rendelésállomány július végén 24,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből. 

Ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra is magas volumenben tud gyártani, ám már nem jellemző az a túlfűtöttség, ami 1-2 évvel ezelőtt még meghatározta az ágazatot és nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez. A havi alapú, 5,0 százalékos termeléscsökkenés az előző havi magas bázis eredménye, amikor is 8,4 százalékkal nőtt a kibocsátás egyetlen hónap alatt. Ezzel a mérséklődéssel a termelés szintje még mindig a júniusi felett maradt. A harmadik negyedév első két hónapjában tehát az ágazat termelése 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, illetve 0,5 százalékkal elmaradt attól, így az ágazat összességében pozitívan tud hozzájárulni a GDP éves alapú volumenváltozásához, ami mindenképpen hatalmas meglepetés lenne.

Ugyanakkor az építőipar teljesítménye a két építményfőcsoportban eltérően alakult: az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azért meglepő, mert jellemzően az épületek építése szokott növekedni (itt találhatóak például a nagyvállalati beruházások), míg az egyéb építményeké csökkenni (itt jellemzően állami beruházások találhatóak, például út- vagy vasútépítések). Ugyanakkor a szokásostól eltérő mintázatot magyarázhatja a bázisidőszaki alacsony kibocsátás az egyéb építmények esetében.

Felemás képet mutat az építőipar szerződésállományának alakulása: az új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült az ipari épületekre vonatkozó új szerződések magas volumene miatt – itt azonban kérdés, ez mennyiben köthető magyar vállalkozásokhoz –, azonban a teljes rendelésállomány 23,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami óvatosságra int az ágazat jövőjét illetően. A rendelésállomány visszaesése különösen is az egyéb építményeknél jelentős, 40,6 százalékos, amely mögött az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása áll a forráshiány, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt. A magas kamatkörnyezet szintén nem segíti az építőipari beruházások felfutását, azonban a jegybanki lazítás fokozatosan megjelenik a hitelkamatokban is, ez pedig serkentőleg hat majd az építkezésekre.

Uniós szinten éves alapon a termelés júliusban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a magyar adat várhatóan az uniós átlagnál rosszabb lesz, de szemben az év első felében megszokottal, nem lesz az utolsók között – még annak a versenyhátránynak az ellenére sem, amelyet az uniós források visszatartása okoz.

Forrás: Makronóm Intézet

2023.10.17