A vezérigazgató elmondta: a Magyarországra érkező külföldi beruházások értéke a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a 2022-es rekordhoz képest is duplájára, 13 milliárd euróra emelkedett. Az így létrejött munkahelyek száma 30 százalékkal, 20 ezerre emelkedett, ami szintén új csúcsot jelent. A kormány mindent megtett, hogy az ország elsődleges befektetői célponttá váljon. Egységesítették az szja-t, az EU legalacsonyabb társasági adóját vezették be, csökkentették a munkára rakodó közterheket és elfogadták az EU legrugalmasabb munka törvénykönyvét, német mintájú duális szakképzés mellett. Magyarország Európában egyedülálló politikai stabilitással rendelkezik – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az ország a keleti és a nyugati befektetők találkozási pontjává vált, és ez kézzelfogható előnyökkel járt: rövidültek az ellátási láncok, ami a kockázatok és a költségek csökkentéséhez, valamint a vállalatok karbonlábnyomának mérséklődéséhez vezetett. Elmondta, hogy tavaly a HIPA több finomhangolást is végrehajtott a befektetéstámogatási rendszerben. Ezek érintették a megújuló energiatermeléshez valamint a K+F-hez kapcsolódó beruházásokat, de új elemként megjelent a nulla nettó kibocsátásra való átállásához szükséges beruházásokhoz nyújtott támogatás is – fogalmazott.

A HIPA tízéves történetében Németország egy év kivételével minden alkalommal az első három legnagyobb befektető egyikének számított, a közvetlen működőtőke-beáramlás (FDI) értéke tavaly elérte a 18 milliárd eurót, amely a teljes FDI állomány 20 százaléka. 2014 és 2023 között a szervezet több mint 200 német befektetőhöz köthető projektet támogatott és tavaly 18 újrabefektetésről született döntés, amely azt jelzi, hogy a Magyarországon működő vállalatok jól érzik magukat. A befektetési döntésekben a hangsúlyt a kormány a magas hozzáadott értékű, alacsonyabb energia- és munkaerőigényű beruházások megvalósítására helyezi, valamint fókuszba kerülnek az ország déli területei – mondta. Joó István szerint a nehézségek ellenére a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödtek, a járműgyártás mellett a távközlési és a kiskereskedelmi szektort hozta fel példaként.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kormány tovább dolgozik azon, hogy a magyar és a külföldi vállalatok munkaerőigényét minél jobban szolgálják ki, amit a felsőoktatási és szakképzési rendszer átalakítása is szolgál. Tavaly 39 százalékkal nőtt az MTMI (Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai Tudományterületek) szakra jelentkezők száma. Az elmúlt év eredményei közé sorolta, hogy Magyarország előrelépett az innovációs rangsorokban, az egyetemek finanszírozása duplájára növekedett és tavaly a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) költések 320 milliárd forintra emelkedtek a 2016-os 112 milliárd forintról. A kormány nemrég meghirdetett 147 milliárd forintos innovációs keretprogramjának célja, hogy Magyarország 2030-ra a világon a legjobb 25, Európában pedig a legjobb 10 innovátor ország közé kerüljön – fűzte hozzá. Célul tűzték ki egy olyan felsőoktatási, kutatási és innovációs oköszisztémák létrehozását, amelyben a vállalati szektorral közösen valósulnak meg a kutatások.

Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke köszöntőjében elmondta: a két ország közötti áruforgalom értéke a rendszerváltás óta 14-szeresére, 68 milliárd euróra nőtt, amely a magyar hazai össztermék (GDP) egyharmada. Mintegy 2400 német irányítású vállalat 250 ezer embernek ad munkát, az általuk megtermelt hozzáadott érték a GDP egyhetede, 14-15 százalék, beruházásaik értéke tavaly elérte a 1000 milliárd forintot. A példátlan gazdasági összefonódás Magyarország és Németország között nagyon szilárd alapot ad a jövőbeli együttműködéshez – emelte ki. Hangsúlyozta: a DUIHK platformot biztosít a párbeszéd fenntartására és szakmai szervezet fő célja, hogy ez a dialógus a jövőben is megmaradjon. A tavalyi évet jellemző bizonytalanságok – háborúk, geopolitikai feszültségek, növekedés és infláció körüli kérdések – idén sem mérséklődnek, ebből a szempontból az idei év sem lesz könnyebb, mint a 2023-as. Elmondta: a DUIHK minden gazdasági szereplő számára tervezhető, kiszámítható szabályozási környezetet és stabil növekedésbarát gazdaságpolitikát szeretne. A szakmai szervezet tevékenységének, szolgáltatásainak középpontjában a versenyképesség megőrzése áll. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét ország és Európa gazdasága versenyképes maradjon.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja elmondta: a 934 tagot számlaló szakmai szervezet idei céljai között az erős hálózatára alapozva a szakmai tanácsadás erősítése áll, és további képzéseket is indítanak az ESG és pénzügyi területeken. A DUIHK célja, hogy kiálljon a vállalatok versenyképessége és az optimális befektetési környezetet biztosító keretfeltételek javításáért – közölték éves programjukban.

Forrás: kormany.hu 

2024.01.25