Rovatok

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok pénze többet érjen és többől tudjanak gazdálkodni. A kormány ezért figyelemmel kíséri az árak, kiemelten az élelmiszerárak alakulását és kész azonnal beavatkozni. Februárban az élelmiszeráremelés meghaladta a 7%-ot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2025 februárjában éves alapon 5,6%-kal, az előző hónaphoz képest pedig 0,8%-kal emelkedtek az árak. A februári adatok alapján az élelmiszerek 7,1%-kal kerültek többe. A kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. A kormány három lépésből álló komplex akciótervet dolgozott ki az áremelőkkel szemben: 1.) önkéntes árcsökkentés; 2.) haszonkulcsok hatósági korlátozása; 3.) hatósági árak bevezetése. A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjés a nyugdíjasok áfavisszatérítéséről. A kormány a megfizethető élelmiszerárak, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében fenntartja és tovább bővíti az online árfigyelő rendszert, melynek segítségével a családok össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni. Az árfigyelő hatékonyságát bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7%-kal csökkentek az átlagárak. A továbbiakban a nyomon követett termékek listája 100 kategóriára bővülhet, és olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd rajta, mint a hal, kávé, tea, rizs, tejszín, marhahús, zsemle és kakaópor. Mindezek mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is fokozott figyelemmel ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, például a tejtermékek és tojás árképzését, hogy a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit biztosítsák.

A kormány az árnövelőkkel szemben a nyugdíjasokat támogatja, ezért áfa-visszatérítési rendszert vezet be. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok egy meghatározott összeghatárig – havi 10-15 ezer forint – az érintett alapvető élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) vásárlása után következő havi nyugdíjukkal együtt visszakapják az áfát. A nyugdíjasok áfavisszatérítése hatékony megoldást jelent, mivel a kedvezmény nem az árnövelőket gazdagítja, hanem közvetlenül a nyugdíjasok zsebébe jut. Az intézkedés több mint 2,5 millió nyugdíjas számára nyújthat érdemi anyagi segítséget, és hozzájárulhat a fogyasztás további bővüléséhez is.

Forrás: NGM

03. 11

2024-ben kiemelkedő mértékben nőtt az átlagkereset

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2023-hoz viszonyítva 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt. 16 hónapja tart a reálbérek dinamikus növekedése, melynek hatására a családok bizalma fokozatosan erősödik, bővül a fogyasztás, a családok egyre bátrabban és egyre többet költenek akár utazásra, kikapcsolódásra is. A KSH adatai szerint 2024 decemberében tovább folytatódott a bérek dinamikus növekedése.

A bruttó átlagkereset a megelőző év azonos időszakához képest 11 százalékkal, azaz több mint 72 ezer forinttal közel 728 ezer forintra emelkedett, míg a reálbérnövekedés decemberi mértéke éves alapon 6,1 százalékot tett ki. A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A megelőző évhez viszonyítva 2024-ben összességében a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal mintegy 647 ezer forintra nőtt, miközben 16 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek. A kormány célja, hogy a reálbérek tovább emelkedjenek, és amit az infláció elvitt, azt visszaadja a családoknak, ezzel is segítve a magyar háztartásokat. A kormány nagy hangsúlyt fektet a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, a 2024-ben megfigyelhető kimagasló reálbéremelkedés is ezen csoportoknál volt a legnagyobb. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekord évet zárt. Mindezek mellett a foglalkoztatottság magas, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbérnövekedés várható, ennek képez alapot a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amelynek első pontját a kormány teljesítette, és létrejött a hároméves bérmegállapodás. Ennek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, a kötelező legkisebb bérek emelése pedig közel 1 millió embert érint közvetlenül. A kormány célja, hogy a következő években a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2025. 02. 25.

Egyre növekszik a PÉNZ7 programsorozat

2025. március 3-án útjára indul a tavalyi jubileumi évet követően a 11. PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét. A programsorozatban országszerte várhatóan több mint 1.300 iskola vesz részt. Idén hívószavaink és témáink, a befektetések, a kiberbiztonság és a tudatos vállalkozás. A témahéten pénzügyi és vállalkozói ismeretek témákat is kínálunk.

Célunk, hogy a pénzügyi ismeretek mellett a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek is helyet kapjanak az iskolákban. A pénzügyi és vállalkozói témahéthez csatlakozó iskolákban lehetőség nyílik arra, hogy pénzügyi, kiberbiztonsági és vállalkozói szakmai önkéntesek segítsék az adott témákban az órák megtartását. A 2025. évi PÉNZ7 tanórák három tematikához köthetők: pénzügyi témakörben két téma, a befektetések, valamint a kiberbiztonság vannak fókuszban. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a megtakarításokat tudatosan kell haszonra bírni, így kapta nevét az „Okosan a befektetésekről”. A vállalkozási témában elmélyedni szándékozók figyelmét arra hívjuk fel, hogy tudatosan, átgondoltan készüljenek vállalkozni, az érdeklődőket a „Gondolkozz és vállalkozz!” tananyaggal szólítjuk meg. Egy ideje megkerülhetetlen téma a kibervédelem, így a kiberbiztonsági kérdésekről is korosztályok szerint címzetten készültek tananyagok „Digitális lábnyom – digitális pénztárca” címmel.

A PÉNZ7 programjait tovább színesíti, hogy a diákok érdekes versenyeken, pályázatokon is részt vehetnek. A témák és lehetőségek idén is nagyon sok iskolát mozdítottak meg, hiszen a programsorozathoz eddig több mint 1.300 iskola több mint 200 ezer diákja csatlakozott, így összesen mintegy 15 ezer rendhagyó óra megtartása várható a PÉNZ7 keretében. A témahét gyakorlatorientáltsága nagyon fontos, így a pedagógusok mellett a hitelességet is segítő önkénteseknek is jár a köszönet, hiszen idén is nagyon sokan, közel 700 önkéntes vállalta a közreműködést. A témahét projektgazdája a Belügyminisztérium, aki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarországgal, mint szakmai partnerekkel dolgozik azon, hogy a 2025. március 3-án induló programsorozat idén is élvezetes, hasznos és sikeres legyen. Ezt segíti elő a témakörökben kidolgozott számos tananyag és webináriumi anyag is, amelyek elérhetőek a www.penz7.hu oldalon. Idén, a témahét megnyitója egy héttel az esemény iskolai indulása előtt történik meg, amely lehetővé teszi, hogy még többet beszéljünk ezekről a fontos kérdésekről, és akár már a családokban lezajlott beszélgetések mentén is még aktívabban és értőbben vehessenek részt a diákok a rendhagyó órákon, foglalkozásokon.

02. 24.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

MBH Bank: javuló gazdasági kilátások 2025-ben

Reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és a fogyasztás további élénkülése várható 2025-ben, melyeknek köszönhetően a gazdasági teljesítményre vonatkozó kilátások kedvezőbbek 2024-hez képest – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, míg az egész éves GDP-növekedés 2,6 százalék körül alakulhat. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.

A beinduló ipari beruházások lökést adhatnak a növekedésnek

A magyar gazdaság 2025-re vonatkozó előrejelzései kedvezőbbek a tavalyi évhez képest, amely elsősorban a fogyasztás várható növekedése miatt élénkülő belső keresletnek köszönhető. Az idei évben a beruházások stabilizálódására lehet számítani, összefüggésben azzal, hogy a Demján Sándor-programon keresztül több mint 1 400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel-, lízing- és tőkeprogramok, valamint részben vissza nem térítendő támogatások formájában. „A reálbérek emelkedése, a családi adókedvezmény növelése, az állampapírok utáni kifizetések és lejáratok, valamint a munkáshitel mind tovább növelhetik a belső keresletet, így a gazdasági növekedés az idei év végére akár a 4 százalékot is elérheti. Az éves GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésünket azonban 2,6 százalékra módosítottuk a csak lassan javuló külpiaci konjunktúra és a nagy járműipari beruházások lassabb felpörgése miatt” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Fontos fejlemény, hogy a közelmúltban nőtt az esélye az orosz-ukrán háború belátható időn belüli lezárulásának. Ez az energiaárak csökkenésén, a befektetői hangulat javulásán, ezen keresztül pedig a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül érdemi pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre.

A bérnövekedés meghaladhatja az inflációt

A munkaerőpiacon 2024 júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztustól fokozatosan csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta az őszi hónapokban elérte a 4,5 százalékot, majd decemberre 4,3 százalékra mérséklődött. A következő hónapokban a szokásos szezonális hatások és a közelmúltbeli kedvezőtlen gazdasági környezet következtében a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékponttal emelkedhet. 2025 végére ugyanakkor a gazdaság fokozatos helyreállásával, az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, ami bár kismértékű, de csökkenést jelent a 2024-es 4,4 százalékhoz képest. A bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti.

Átmenetileg erősödik az infláció

Tavaly Magyarországon az árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, az infláció szeptemberben érte el legkedvezőbb szintjét, amikor visszaesett a 3 százalékos célértékre. Ezt követően, a negyedik negyedévben, az infláció fokozatos emelkedését tapasztalhattuk, amelyet részben a bázishatások, részben a forint gyengülése magyaráz. Decemberben 4,6, majd idén januárban, a várakozásokat felülmúlva, 5,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest.

A hitelintézet elemzői szerint az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. Az infláció szerkezete egyelőre kedvezőtlen képet mutat, mellyel összefüggésben a szakértők az év folyamán az MNB inflációs célsávja feletti áremelkedésre számítanak. „A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.

A béremelési dinamika az elkövetkező években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők – ami már a jegybanki inflációs célsávon belül található. A 3 százalékos inflációs cél elérése 2027-ben történhet meg.

Óvatos kamatpolitika a gazdasági kilátások fényében

„A tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindemellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni” – emelte ki Balog-Béki Márta. Az elemző szerint az idei év közepéig várhatóan folytatódik a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését.

A várakozások szerint hazánkban akkor lehet esély kamatcsökkentésre, ha a Fed is képes lesz 4 százalék alá csökkenteni irányadó kamatát, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik drasztikusan. A magas inflációs pálya mellett az MNB várhatóan év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be: 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak az MBH Bank szakértői.

Stabilizálódó forint, erősödő euró-forint árfolyam

A forint árfolyama az elmúlt hónapokban erős volatilitást mutatott: az őszi gyengülést január közepétől erősödés követte. Az inflációs nyomás miatt az MNB-nek a forint további gyengülése ellen ható kamatpolitikát kell folytatnia, így a 2025-ös év elején látottnál erősebb árfolyamot valószínűsítenek a hitelintézet elemzői. Az euróval szembeni átlagos árfolyam 2025-ben 404, 2026-ban pedig 407,5 forint körül alakulhat. Amennyiben gyorsan lezárulna az orosz-ukrán konfliktus, az akár ennél erősebb forintpályát is hozhat, így ez a faktor friss pozitív kockázatként jelenik meg az előrejelzésben.

„A forintot erősítő tényezők közé tartozik a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint az érdemi pozitív kamatfelár. Fontos fejlemény az is, hogy a közelmúltban megnőtt annak a valószínűsége, hogy az orosz-ukrán háborút hamarosan tűzszünet, akár tartósabb béke válthatja fel. Ha valóban gyorsan beköszöntene a tartós béke, akkor esély nyílhat huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra. Bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, az MNB szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetői megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható” – magyarázta Árokszállási Zoltán.

Javuló költségvetési egyensúly, mérséklődő adósságráta

A 2024-es költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben 4 096 milliárd forintra emelkedett, míg eredményszemléletben GDP-arányosan 4,8 százalékos hiányt vár a Minisztérium, ami kissé meghaladja a tervezett 4,5 százalékos célt. Ugyanakkor a 2023-as 6,7 százalékos hiányhoz képest jelentős javulás történt, melyet a szigorú költségkontroll és hiánycsökkentő intézkedések tettek lehetővé.

A 2025-re prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások önmagukban is kedvezően hathatnak a költségvetésre, így a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet. 2026-ra további csökkenés várható a hiányban, de a 3 százalék alatti szint elérése nem valószínű. Az adósságráta 2025-ben 73,5 százalékra csökkenhet, majd 2026-ban tovább mérséklődhet a GDP-növekedésének gyorsulása mellett.

Nagy Márton három dolgot intézett el Brüsszelben

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi médiában osztotta meg új videóját a Brüsszelben tartott pénzügyminiszterek tanácskozásáról.

A videóban miniszter úr részéről az alábbiak hangoznak el: „Most jöttem Brüsszelből, a pénzügyminiszterek tanácskozásáról. Három dolgot sikerült elintézni. Az első, Magyarország középtávú költségvetési tervét a Tanács elfogadta. Pipa. Megtárgyaltuk a globális minimumadó kérdéskörét. Miért is kellett? Azért, mert új helyzet van. Az Egyesült Államok kilépett a globális minimumadó egyezményből. Ha így marad minden, rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek az európai vállalatok. Versenyképességük tovább romlik. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg európai vállalat elköltözik az Egyesült Államokba. Ezt nem hagyhatjuk. Megtárgyaltuk a honvédelmi kiadások növelésének kérdéskörét. A NATO valószínűleg GDP – arányosan 3%-ra fogja emelni a védelmi kiadások szintjét. Mi, jelen pillanatban 2 %-on vagyunk. Ez valószínűleg a költségvetési kiadásokba nem fog beszámítani. Ugyanakkor sokan azt gondolják, hogy nem 1%-os mozgásteret kell adni a tagállamoknak, hanem magasabbat. Így a referenciaértéknek nem 2%-nak kell lennie, hanem meg kell nézni, hogy a háború előtt mekkora volt a honvédelmi kiadásoknak a szintje. Ez egy nagyobb mozgásteret jelent. Arról, hogy 1% vagy 2 % körül legyen ez az új mozgástér, erről áprilisban tudunk majd dönteni.”

2025.02.19

Forrás: origo

Újabb jó hír a vállalkozások számára

40 százalékkal csökkenti a hazai kkv-k hitelterhét a mától még kedvezményesebb 3 százalékos Széchenyi Kártya kamat – derül ki az NGM közleményéből.

A Bankszövetség és a KAVOSZ Zrt. vállalásának köszönhetően a Széchenyi Kártya Program hiteleit még kedvezményesebb kondíciókkal vehetik igénybe a hazai kis- és középvállalkozások. A vállalati hitelezés beindítása kulcsfontosságú, ezért a folyamat gyorsítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a kondíciós listák módosítását soron kívül jóváhagyta, ennek eredményeként március 1-je helyett már a mai naptól fél százalékponttal csökkentett kamatozással érhetők el a Széchenyi Kártya hitelek. A beruházási hitel jellegű kölcsönök kamata 3,5-ről 3 százalékra csökken, míg a Széchenyi Kártya folyószámlahitel, likviditási hitel és turisztikai hitel kamata azonos mértékű kamatcsökkentés után évi 4,5 százalékos kamat mellett válik elérhetővé. Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár emlékeztetett: a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program keretében a beruházási típusú Széchenyi Kártya termékek kamatszintjét a Kormány már 2024 novemberében 5-ről 3,5 százalékra csökkentette. Az intézkedés bevezetésétől 2025. január végéig igényelt 4011 beruházási hitel darabszáma 50 százalékkal, az igényelt 119 milliárd forintnyi hitelösszeg pedig 43 százalékkal múlta felül a 2024. augusztus-októberi adatokat, míg a megelőző év azonos időszakához viszonyítva a darabszámban 24, az igényelt hitelösszegben pedig 9 százalékot meghaladó növekedés figyelhető meg. Az újabb kamatcsökkentéssel a hazai kkv-k a beruházáshoz és működéshez szükséges likviditási és forgóeszközhitel-igényüket is kedvezőbb finanszírozás mellett tudják biztosítani. A kamatcsökkentésnek köszönhetően egy átlagos, 100 millió forintos 10 éves futamidejű beruházási hitel esetében a kölcsön törlesztési terhe 15 százalékkal csökkenhet.

A Demján Sándor Program indulását megelőző 5 százalékos kamatozású hitelhez képest pedig közel 40 százalékkal csökken a Széchenyi Kártya beruházási hiteleit igénylő vállalkozások finanszírozási terhe. A Széchenyi Kártya beruházási hitelek esetében további kedvezményt jelent, hogy az új igénylőknek a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elengedi az első éves kezességvállalás díját. Az államtitkár hozzátette: a likviditási hitelek kamatcsökkentése segíthet abban, hogy a vállalkozások fel tudjanak készülni a fogyasztói bizalom erősödésével járó keresletbővülésre, azaz ne legyen készletezési vagy cash-flow akadálya a fellendülő forgalom kiszolgálásának. A Széchenyi Kártya Program 2002-es indulása óta már több mint félmillió hitelszerződés került megkötésre, az ügyfeleknek kihelyezett összeg pedig meghaladta a 8.500 milliárd forintot. A Covid19-járvány, a szomszédunkban zajló háború és az ennek nyomán fellépő energiaválság, valamint magas infláció idején a Széchenyi Kártya Program elemei tartották fenn a kkv-k számára a túlélést biztosító forint alapú finanszírozást. A hazai bankok 2020 júniusától 2024 decemberéig 218 ezer hitelkérelmet fogadtak be 8.247 milliárd forint értékben, amelyből közel 171 ezer szerződéskötés történt, így 5.887 milliárd forint állami kamattámogatás mellett elérhető kedvezményes forrás segítette a magyar vállalkozások működését.

Forrás: NGM

2024.02.17

Jöhetnek újra az árstopok?

Jöhetnek újra az árstopok? – tette fel a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán. A bejegyzés alapján úgy tűnik, hogy a kabinet újra az árszabályozás eszközéhet nyúlna, miután megint emelkedik az infláció Magyarországon.

Úgy tűnik, hogy újabb beavatkozásra készül a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy újra árstopok jöhetnek Magyarországon. Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk – írta a miniszter. Magyarországon az elmúlt években számos árstop volt érvényben. A kormányzat egy ideig az üzemanyagok árát maxinálta 480 forinton, majd néhány alapvető élelmiszerre vezetett be árkorlátozást.

Az üzemanyagok esetében az árstop hatására számos alkalommal üzemanyaghiány lépett fel az országban, így ezt az intézkedést hirtelen kénytelen volt megszüntetni a kabinet.
Az élelmiszerek esetében pedig a boltok olyan termékek árát emelték jobban az árstopokon elszenvedett veszteség miatt, amelyek nem voltak árstoposak.

Az árstopokat felváltotta a kötelező akciózás (később ez is megszűnt), illetve az árfigyelő rendszere, amiket a kormány sikeresnek ítélt meg. Érdekes Nagy Márton bejelentésének az időzítése: holnap jelenik meg a januári inflációs adat, amiről (rész)információi bizonyára már lehetnek a kormánynak. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok az infláció emelkedésére számítanak. Nagy Márton nem először beszél az árszabályozásról. Január közepén már kiemelte, hogy „az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, a kormány be fog avatkozni, ha szükséges.” A miniszter havonta találkozik a kereskedőkkel, és egyeztetni fognak a termelőkkel, feldolgozókkal, nagykereskedőkkel is. Nagy Márton akkor közölte a kereskedőkkel, hogy a kormány be fog avatkozni, ha szükséges. Összességében nagyon úgy látszik, hogy a kabinet egyre eltökéltebb, és újra az árszabályozás eszközéhez nyúlna, ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a magyarországi infláció újra felfelé tart. A régióban nem kizárólag Magyarország próbálkozna az árstopppal. Horvátországban a múlt héten már életbe is lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti. Horvátországban a magas infláció miatt léptek. A horvát vásárlók bojkottot is hirdettek a drágulás elleni tiltakozásként.

Forrás: portfolio.hu

2025.02.10

Külföldön vásároltuk tele magunkat

Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összeségében 2,6%-kal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos
erősödését jelzi. Ehhez a több mint egy éve tartó reálbér emelkedés és a lakosság vásárlóerejének erősödése mellett a magas foglalkoztatottság is hozzájárult. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon, így többet
költhessenek, többet utazhassanak, többet fogyaszthassanak. A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 2024 decemberében éves alapon 0,1%-kal bővült, az előző hónaphoz képest 1,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető.
A lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként. Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9%-kal, havi alapon 3%-kal csökkent. A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét. Decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19%-kal több, mint egy évvel korábban.

Forrás: NGM

2025.02.06

Új vezetőket nevezett ki az EXIM Magyarország

Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese pályafutásának következő jelentős lépéseként ezentúl az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatói pozícióját tölti be. A feladatait Ladányi Sándor, a társaság korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese veszi át, posztjára Bartus Róbert, az EXIM egykori vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója érkezik.

Hoffmann Mihály két és fél évig irányította az EXIM Magyarország pénzügyi divízióját és vett részt a szervezet gazdaságösztönző munkájában. Az EXIM pénzügyi vezérigazgató-helyetteseként nevéhez fűződik a szervezet stabil pénzügyi hátterének megteremtése, így az Eximbank mérlegfőösszegének 130 százalékos növekedése mindvégig pozitív eredmény, bőséges likviditás, magas tőkemegfelelés és egészséges portfolióminőség mellett zajlott le. Hoffmann Mihály irányítása alatt három rekordvolumenű nemzetközi devizakötvény-kibocsátást is végrehajtott az EXIM Magyarország: 2023 tavaszán 1,25 milliárd dolláros, ugyanezen év őszén 1 milliárd eurós, 2024-ben pedig újabb 500 millió eurós tranzakció történt. Emellett vezetésével 64 belföldi kötvénykibocsátás valósult meg 1600 milliárd forintos összegben.

A pénzügyi vezérigazgató-helyettesi poszt betöltésére az EXIM korábbi kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesét nevezték ki, biztosítva a folytonosságot és az erős szakmai hátteret. A pozícióra Ladányi Sándor érkezett, aki már évek óta fontos szerepet tölt be az EXIM irányításában. Széles körű szakmai tapasztalata és látásmódja a garancia arra, hogy a pénzügyi terület vezetése továbbra is magas színvonalon folytatódik. Mesterdiplomáját 2012-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, karrierjét pedig ugyanebben az évben a Morgan Stanley befektetési banknál kezdte. 2014 és 2022 között a Magyar Nemzeti Bank befektetési stratégiai divíziójánál tevékenykedett, eleinte szenior befektetési stratéga, később pedig befektetési stratégiáért felelős vezetői pozícióban.

A pénzügyi divízió új vezetőjének kinevezésével párhuzamosan a kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesi pozíciót Bartus Róbert veszi át, aki több mint egy évtizede az EXIM csapatának meghatározó tagja. Az intézménypáros korábbi vállalati és strukturált kockázatkezelés és work out igazgatója számos, stratégiailag fontos projektben vállalt vezető szerepet. Hosszú távú elkötelezettsége és szakmai felkészültsége stabil alapot teremtettek számára az új pozíció betöltéséhez. Miután 2010-ben megszerezte diplomáját a Szent István Egyetemen, a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) helyezkedett el kockázatkezelőként, majd osztályvezető volt. Az EXIM Magyarországnál 2015-2019 között a strukturált ügyletek kockázatkezelési igazgató-helyettese volt, míg előző, igazgatói posztját 5 évig töltötte be.

Forrás: NGM

február 3.

Itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság. A megelőző negyedévhez viszonyítva, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal bővült a GDP, tehát a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból. A tavalyi év egészét tekintve 0,6 százalékkal nőtt a GDP, ezzel hazánk az eddig megjelent adatok alapján az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik.

A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. A belgazdaság helyreállt, a középosztály erősödik, a családok bizalma pedig fokozatosan javul. A lakosság esetében egyértelműen láthatók a fordulat jelei: a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Több mint egy éve folyamatosan, legutóbb közel 8 százalékkal nőttek a reálbérek, a családok pénze egyre többet ér, azaz többet tudnak vásárolni vagy éppen utazni. Ennek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt. 2023 januárja óta fokozatosan élénkül a lakossági hitelpiac is, tavaly novemberben Magyarország lakossági hitelállomány-növekedése az EU élmezőnyébe tartozott. Éledezik a lakáspiac is, 2024-ben több mint harmadával emelkedett a lakástranzakciók száma, és az autópiac is növekedési pályára állt: tavaly 13 százalékkal bővült az újautó-eladások száma. A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai azonban csak most kezdik kifejteni hatásukat. Ezt tovább erősíti a Prémium Magyar Állampapír kamatok kifizetése is, melynek hatására tovább erősödik a családok helyzete. A kormány 2.600 milliárd forintot mozgósít a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében. A vállalatok esetében azonban még fordulatra van szükség, helyre kell állítani a hitelezést. Tartós fordulatot a vállalatoknál az hozhat, ha a külső kereslet helyreáll, így az export is újra dinamikusan növekszik.

Ehhez az kell, hogy Németország, mint hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, a választások után gyorsan kilábaljon elhúzódó politikai és gazdasági válságából és két éve tartó recessziójából. A kormány azonban addig sem áll meg, a Demján Sándor Programon keresztül 1.400 milliárd forintnyi forrással, többek között kedvezményes hitelekkel és egy 100 milliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, amely a magyarországi ipar teljesítményének fellendítésén keresztül támogatja a gazdasági növekedést. Nagy Márton végezetül megállapította: a gazdaság idén negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében már 3 százalék feletti bővülést láthatunk.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

01. 30.

Ausztriában és Szlovéniában háromszor több az exportképes vállalkozás

Gyenge belföldi kereslet, bürokrácia, forráshiány. A KKV-k problémáira a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akciótervvel adna választ, hivatkozási alap lett a Draghi-jelentés, és cél a költségvetésarányosan 3 százalék K+F.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóiratban megjelent interjújából emeltük ki a főbb pontokat. Az államtitkár szerint hangsúlyosan nem új vállalkozásokra van szükség. Jelenleg a közel 1 millió hazai vállalkozásból nagyjából 260 ezer cég járul hozzá érdemben a magyar gazdasági teljesítményhez, az ő számukat és hatásukat szeretné javítani a kormányzat. A 260 ezernek csupán tíz százaléka exportképes Szabados szerint, de ebből a 26 ezer vállalkozásból sem több 15 ezer van hazai tulajdonban. Az államtitkár ezt a szűk csoportot szeretné megerősíteni és támogatni, hogy a perspektívát jelentő nemzetközi piacokon is értékesíteni tudják termékeiket/szolgáltatásaikat. Szlovéniában vagy Ausztriában arányaiban háromszor több az exportképes vállalkozás, a magyar KKV szektornak ezen a téren lenne szüksége komolyabb fejlődés, fejlesztésre. A célokat a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek 5-ről 3,5 százalékra csökkentésével, az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programmal, illetve az exportőr vállalatok és beszállítóik számára meghirdetett EXIM hitel és tőkeprogrammal szeretné biztosítani a kormányzat.

A novemberi budapesti uniós csúcstalálkozón a magyar javaslatra elfogadott úgynevezett Budapesti Deklaráció az európai gazdaság versenyképességét több intézkedéssel emelné, ezeket a Draghi és Letta fémjelezte jelentések alapján fogadta el a magyar uniós elnökség. Főbb pontjai, melyeket a magyar kormányzat is a sajátjainak érez a következők:

• Egyszerűsítési forradalom, az adminisztrációs terhek radikális csökkentésével.

• A magas energiaárak mérséklését célzó intézkedések megvalósítása.

• Valódi európai iparpolitika megfogalmazása.

• 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsa – 2022-ben az EU K+F-re GDP-arányosan csak 2,3 százalékot költött, míg az USA 3,6-ot, Kína 2,6-ot.

• A következő öt évben minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteni egy versenyképességi tesztet.

Szabados Richárd szerint a hazai KKV-k nagy problémája a forráshiány mellett a gyengülő kereslet. Erre a problémára reálbéremelkedéssel válaszolna a gazdasági kormányzat: 2028-ra, magyarán három éven belül, az 1 milliós átlagbér és az 1.000 eurós minimálbér elérése a cél. „A történelmi, 40 százalékos minimálbér emelkedést elérő, hároméves bérmegállapodás nem rak kigazdálkodhatatlan terhet a kkv-kra.” – mondta el az államtitkár. „2025-ben 9 százalékkal nő a minimálbér, és 7 százalékkal a garantált bérminimum. Ez azt is jelenti, hogy az alacsony szinten tartott inflációnak köszönhetően tovább folytatódik a reálbérek növekedése, ami növeli a fogyasztást, a belső keresletet.” Szabados szerint a Demján Sándor program segítségével, a reálkereslet megnövekedésével, valamint a bürokratikus és digitális akadályok megugrásával javulni fog magyar KKV-k teljesítménye mind idehaza, mind az exportpiacokon. A program hatását folyamatosan monitorozza a gazdasági kormányzat, hogyha beavatkozásra lenne szükség, akkor azt időben és kellő hatékonysággal tudják meglépni.

Forrás: NGM

2025.01.28

Rekordévet zárt a hazai turizmus, csúcson a Balaton

2024 rekordév a turizmusban: tavaly 6%-kal, 44,2 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégek száma pedig 11%-kal emelkedett. Magyarország nemzetközi szinten is vonzó turisztikai célpont, az ide utazók 10%-kal több vendégéjszakát töltöttek el. A magyar családok egyre többet költenek kikapcsolódásra és utazásra, ami a lakosság bizalmának folyamatos erősödését jelenti.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint 2024 decemberében 1,3 millió vendég pihent hazánkban, számuk 11%-kal haladta meg az előző évi eredményt. Magyarország népszerűsége a hazai és a nemzetközi turisták körében egyaránt növekszik. A külföldről hazánkba érkező vendégek száma 715 ezer volt, számuk több mint 20%-kal múlta felül a 2023. decemberi adatokat. Az év utolsó hónapjában közel 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami 8,4%-kal volt több mint 2023 decemberében. A hazai vendégek 1,2 millió éjszakát töltöttek a szálláshelyeken, míg az 1,7 millió külföldi vendégéjszaka közel 15%-kal haladta meg a tavaly decemberi értéket. Decemberben az ország teljes szálláshely-forgalmának mintegy 47%-át, közel 1,4 millió éjszakát vidéken regisztrálták. A Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák 74%-át a belföldi vendégeknek köszönhették a szálláshelyek, a legnépszerűbb célpontnak ismét a Balaton bizonyult. Budapesten kiemelkedő mértékben, közel 20%-kal nőtt a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. A megnövekedett utazási kedv következtében a szálláshelyek bevétele megközelítette a 90 milliárd forintot, ami 22,3%-kal volt több mint 2023-ban. Ebből 40,2 milliárd forintot vidéken költöttek el a vendégek, ahol a bevételek 11,3%-kal haladták meg az előző évit. A vendéglátóhelyeken összesen 166,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 10,4%-os növekedést jelent az előző év utolsó hónapjához képest. 2024-ben összességében 18 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ez közel 11%-kal volt több mint 2023-ban. A belföldi vendégek száma mintegy 9,3 millió volt, míg külföldről 8,7 millió vendég érkezett hazánkba. Az év egészét tekintve a belföldi vendégek száma 5,2%-kal, a külföldről érkezett vendégek száma több mint 17%-kal bővült 2024 január-decemberben összesen 44,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel 6%-kal volt több mint a megelőző évben.

2024-ben is a Balaton volt a legnépszerűbb turisztikai térség, a szálláshelyek a vidéken eltöltött vendégéjszakák 70%-át a belföldi vendégeknek köszönhették. A szálláshelyek bevételei országosan közel 16%-kal 1.050 milliárd forintra emelkedtek, míg a vendéglátóhelyek bevétele 11 százalékkal 2.005 milliárd forintra nőtt. Az adatok rávilágítanak, hogy a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet fordítanak utazásra és kikapcsolódásra. A fordulat egyértelmű, a családok bizalma fokozatosan erősödik. Ez most már a rekordmagas foglalkoztatásban, a magas reálbéremelkedésben, a fogyasztás látványos bővülésében, a lakossági hitelezés felfutásában, a lakástranzakciók számának dinamikus emelkedésében, az új- és használt autópiac élénkülésében, továbbá a szárnyaló hazai turizmusban is tetten érhető. A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést és a tavalyi éves teljesítményét figyelembe véve a gazdaság egyik legfontosabb hajtóerőjévé vált. A turisztikai ágazat kimagasló teljesítménye – a kormány családokat és vállalkozásokat segítő 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve mellett – jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok minél több pénzből tudjanak gazdálkodni.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

01. 28.

Miniszteri biztos felel az amerikai befektetési és üzleti kapcsolatokért

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében 2025. január 20. napjától kezdődően Katona Bencét nevezi ki a tárca magyar-amerikai befektetési és üzleti kapcsolatokért felelős miniszteri biztosává.

Az Amerikai Egyesült Államok Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A kormány célja, hogy Donald Trump hivatalba lépésével új aranykor köszöntsön be a magyar– amerikai együttműködésben. A kormány arra törekszik, hogy a két ország között enyhüljenek a vízumszabályok, helyreálljon a kettős adóztatásról szóló megállapodás és újból közvetlen járatokkal lehessen utazni Budapest és a legfontosabb amerikai városok, például New York és Washington között. Katona Bencétől a nemzetgazdasági miniszter elvárja, hogy új üzleti kapcsolatokat alakítson ki Magyarország és az Egyesült Államok között, új befektetési és finanszírozási lehetőségeket tárjon fel, valamint munkájával segítse elő a magyar vállalkozások amerikai piacon való megjelenését. Továbbá azt, hogy segítse a tervezett beruházások megvalósulását, új finanszírozási programok kidolgozását, annak érdekében, hogy az Egyesült Államok ismét hazánk TOP 3 legnagyobb befektetőjének egyike legyen. Katona Bence a Hiventures Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezérigazgatójaként szaktudást szerzett tematikus tőkealapok felállításában, kezelésében és startup vállalkozások finanszírozásában. A Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatójaként az állami hátterű tőkealapok harmonikus működéséért felelt, és elindította a 600 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Tőkeprogramot. A Focus Ventures Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójaként a hazai piacon már bizonyított közép- és nagyvállalatok finanszírozásában szerzett tapasztalatot. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatójaként feladata a magyar vállalkozások teljesítményének növelése, versenyképességük erősítése, ezzel hozzájárulva a hazai gazdasági növekedés bővítéséhez.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. január 23.

MBH-elemzés: Az év második felében pöröghet fel az ipari termelés

Az ipari termelés 2022 járt utoljára a csúcson, azóta egy csökkenő trend figyelhető meg. Az októberi, havi alapú 2%-os növekedés novemberre rögtön visszafordult, és a friss számok alapján látszik, hogy nem tört meg a csökkenő trend. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamosberendezés-gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.

Az ipar meghatározó folyamatai:

– 2024 novemberében az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

– A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz képest 1,6%-kal mérséklődött.

– A feldolgozóipari alágak közül a legtöbben visszaesett a termelés: A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás volumene 13,5%-kal esett vissza év/év alapon (alágak közül a legnagyobb mértékben). A közúti gépjármű gyártása 26, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,5%-kal csökkent.

– A 11%-os feldolgozóipari súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,6%-kal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 22%-kal bővült.

– A feldolgozóipari termelés 9,9%-át adó villamos berendezés gyártása 8,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 21%-kal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 1,9%-kal nőtt.

– A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,0%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

– A legnagyobb mértékben, 25%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása emelkedett 2023 novemberéhez mérten, elsősorban a külpiaci eladások növekedésének köszönhetően, miközben a hazai eladások csökkentek.

– Folytatva az előző havi bővülést, az 5,3%-os feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk. A feldolgozóiparból 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1%-kal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek. A legnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,0%-kal emelkedett az előző év novemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 1,1 és 24% közötti mértékben, a legerőteljesebben a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a takarmány gyártásában.

– Kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok és az export adatok is:

– A feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6%-kal csökkent 2023 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 6,4, az új exportrendelések 3,2%-kal mérséklődtek.

– Az összes rendelésállomány november végén 17,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

– Az idei év 11 hónapját nézve sem kedvező a helyzet:

– Az ipari termelés 3,9%-kal csökkent. Az összes értékesítés 62%-át adó külpiaci eladások volumene 3,7, a 38%-ot képviselő hazai értékesítésé 2,7%-kal mérséklődött.

– A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,4%-kal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8%-kal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,3 és 4% közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

– A belföldi értékesítés árai 2,1%-kal mérséklődtek, az exportértékesítésé 1,5%-kal nőtt, így az ipari termelői árak összességében 0,3%-kal magasabbak voltak 2024. első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Rövidtávú kilátások az teljes ágazatra és a kiemelt alágazatokra: Kilátások a teljes ágazatot nézve: · A 2024 novemberében módosított előrejelzésünkben, 2024-re -3,8%-os csökkenést várunk az ipari termelésben, ugyanakkor a német gazdaság kilábalásának késése miatt lefelé mutató kockázatokat érzékelünk.

2025-ben viszont már 3,6%-os növekedéssel számolunk, de a rendelési adatok alapján várhatóan az év eleje még nem fog erős számokat produkálni.

Rosszul zárta 2024-et a német feldolgozóipar, erőteljesen csökkent decemberben a termelés és az új megrendelések mennyisége is, ami egyértelműen jelzi, hogy Európa legnagyobb gazdaságának ipara nem fog egyhamar kilábalni a visszaesésből. A német járműipari vállalatok üzleti hangulatát jelző mutató jelentősen csökkent decemberben. Az Ifo Intézet számításai alapján az ágazat vállalatainak az üzleti környezetről alkotott véleményét számszerűsítő mutató értéke mínusz 34,7 pontra, több mint négyéves mélypontra csökkent a novemberi mínusz 32,4 pont után. · 2025-ben növekedést támogató tényező lehet az elmúlt évek feldolgozóipari működőtőke-beruházásainak többlettermelése (járműgyárak, akkumulátorgyárak) is, ugyanakkor a külpiaci kilátásaink korlátozottan javulhatnak 2025-ben; a német gazdaság várhatóan kismértékű gazdasági növekedésre képes lehet majd stimulust adni, ezért az ipari termelésben érdemi növekedést várunk jövőre. · Az MNB októberi vállalati konjunktúra-felmérés eredményei szerint az 1 évvel korábbi szinthez viszonyított átlagos kapacitás-kihasználtság az előző havi 89-ről 87 százalékra csökkent a hazai gazdaságban, ezen belül az iparban az elmúlt fél év legalacsonyabb szintjére esett. A leggyakoribb problémát vevők hiánya jelenti, amit 2021. január óta nem tapasztaltak ilyen magas arányban a válaszadók Járműgyártás: · Kihívásokkal néz szembe az autópiac. Nem teljesítenek jól az európai autógyártók. A vállalatoknak számos problémát kell kezelniük, mint például a kínai versenyt, a lassuló európai keresletet és az elektromos autókra való átállás nehézségeit, illetve a védővámok esetleges hangsúlyossá válását. Mivel a hazai járműipar exportorientált, így nagyban meghatározza a külpiacok alakulása is. · A kilábalásra utaló adatok nem túl bíztatóak, ami több okra vezethető vissza: csökkenő globális kereslet, energiaárak volatilitása és a geopolitikai feszültségek, így a vállalkozások megfontoltabban adják le új rendeléseiket.

Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban novemberben az egy évvel korábbihoz képest. A novemberben eladott személyautók száma éves szinten 1,9%-kal 869 ezer 816-ra csökkent az októberi 1,1%-os növekedést követően. Az EU négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások novemberben. A kivétel Spanyolország volt, ahol 6,4%-os növekedést jegyeztek föl. Eközben az eladások Franciaországban 12,7%-kal, Olaszországban 10,8%-kal, Németországban pedig 0,5%-kal estek tavaly novemberrel összevetve. Az idei első tizenegy hónapban 9,7 millió új személyautót adtak el az EU-ban, 0,4 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakkal összevetve. · Továbbra sem alakul jól az elektromos autózás helyzete az EU-ban. Európa legnagyobb gazdaságaiban visszaesés látható az elektromos autók regisztrációjának tekintetében. Magyarországon nőtt a regisztrációk száma. · A személyautók piaca 2024-ben jelentős növekedést mutatott Magyarországon, 2024-ben 121 607 személyautót regisztráltak az országban, 13%-kal többet az előző évinél. · 2025 januárjában bejelentésre került, hogy kilencszáz új munkahelyet teremtve, mintegy ötvenmilliárd forint értékű beruházásra készül a Xinzhi kínai autóipari vállalat Hatvanban. Az elektromos motorok egyik legfontosabb alapegységének gyártása terén piacvezető vállalat ezzel erősíti Magyarország pozícióját az elektromos járműipari átállás területén. · Az idei hazai ipari termelést a 2025-ben termelésbe álló jármű- és akkumulátorgyártó nagyberuházások termelésbe állása is támogatni fogja, mint a BYD, a BMW és a CATL. Villamos berendezés gyártása: · Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5%-ot, amellyel listavezető az uniós országok között, és 2023-ban a akkumulátorexportunk GDP-arányos értéke 7% volt. · Az akkumulátorgyártás jelenlegi csökkenő trendjét a kereslet csökkenése okozza, és ez hatással van a hazai gyártásra, de valószínűsíthetjük, hogy ez egy átmeneti probléma lesz. Jelentős kapacitásbővítések történtek az elmúlt időszakban, melyek a kibocsátás emelkedését hozhatnák – a kereslet helyreállását feltételezve – (kecskeméti Mercedes-bővítés, debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD). Ebből látszik, hogy az iparág képes lenne növekedni az újonnan kiépült kapacitásokkal, de mivel az elektromos autózásra való átallási folyamat lelassult, így megrendelés csökkenéssel küzd jelenleg az alágazat. Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: · Általánosan kedvezőtlenül hat az alágazatra és a hazai kibocsátásra a gyenge európai konjunktúra. Élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása:
Ez az alág mutatja az ipari termelésen belül a legjobb teljesítményt, ami inkább a belföldi piachoz kötődik, így a belső kereslet helyreállásának irányába mutat.
Forrás: MBH 2025.01.14

NGM: Infláció terén a kormány teljesítette a vállalását

A kormány teljesítette vállalását, 2024-ben 3,7 százalékra mérséklődött az infláció, ami 2025- ben még tovább, 3,2 százalékra csökken – derül ki az NGM közleményéből.

A kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. A tartósan alacsony infláció egyaránt kedvező a magyar családok és vállalkozások számára. Több mint egy éve tart a reálbérek növekedése, míg a kiskereskedelmi forgalom bővüléséből és a hazai turizmus rekordteljesítményéből az látható, hogy a lakosság bizalma kezd visszatérni. Az előzetes kormányzati jelzésekkel és a piaci várakozásokkal összhangban az infláció mértéke a tavalyi év végén enyhe emelkedést mutatott, amely átmeneti és bázishatásokból ered.

A KSH adatai szerint 2024 decemberében az infláció az előző évhez képest 4,6 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el. 2024-ben átlagosan 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest. Tavaly az élelmiszerek ára 2,8 százalékkal emelkedett, míg a háztartási energiáért 4,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkekért 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 2025-ben a kormány a 2024-ben látott 3,7 százalékos éves szintnél is alacsonyabb 3,2 százalékos szintre csökkenti az inflációt. A kormány a családok védelme, az infláció alacsony szinten tartása, valamint a tisztességes kiskereskedelmi verseny biztosítása érdekében változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, melynek hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma: dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom és a hazai turizmus 2024-ben újabb rekord évet zárt.

Annak érdekében, hogy a családok több pénzből tudjanak gazdálkodni és a gazdaság jobban teljesítsen, a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el, amely 4000 milliárd forintnyi forrást juttat a családoknak és a vállalkozásoknak. Ebből 2.632 milliárd forint a családok számára áll rendelkezésre, míg a Demján Sándor Program 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kkv-k méretugrását.

2025. 11. 14.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Töretlen a bizalom: túljegyzés mellett zajlott kötvénykibocsátás

A mai napon az Államadósság Kezelő Központ nagy érdeklődés mellett bonyolított le sikeres eurókötvény-kibocsátást. A tranzakció keretében összesen 2,5 milliárd euró értékben keltek el magyar devizakötvények, amelyből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény volt.

A magyar államadósság devizaaránya a kibocsátással együtt 2025 végén továbbra is a 30%-os sáv alatt marad. A kötvények iránt kiemelkedő, 4-szeres volt a befektetői érdeklődés. Az 1,5 milliárd eurónyi 10 éves kötvény kamata 4,5% volt, míg az 1 milliárd eurónyi 15 éves zöld kötvény
kamata 4,875%. Az eurókötvényeket az eredeti árindikációnál 0,35 százalékponttal kedvezőbben sikerült árazni, a megfigyelhető piaci szintek közelében, ún. új kibocsátási prémium nélkül.
A jelentős érdeklődés és az előzetesen vártnál kedvezőbb kamatszint azt mutatja, hogy Magyarország és a magyar gazdaság iránt továbbra is erős a nemzetközi bizalom, az államháztartás helyzete stabil, az állami működés finanszírozása megfelelően biztosított. A nemzetközi befektetők a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a német gazdaság válsága ellenére is bíznak a magyar gazdaságban, hazánkat globális pénzügyi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik. Ezt a bizalmat a hitelminősítők legutóbbi döntései is igazolták: Magyarország úgy kezdi a 2025-ös évet is, hogy a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat.

Forrás: NGM

2025.01.07

Mától "él" a Demján Sándor Program

Az EXIM Magyarország a Demján Sándor Program keretében öt új finanszírozási konstrukciót indított, melyek célja a fenntartható fejlődés támogatása, a magyar vállalkozások exportképességének erősítése, valamint külföldi beruházásaik finanszírozása. Az új konstrukciókra a vállalkozások mától már be is nyújthatják a hitelkérelmeiket a kereskedelmi bankoknál, illetve az EXIM-nél. Az EXIM Magyarország január 6-tól megnyitja a vállalkozások előtt a Demján Sándor Program keretében indított gazdaságélénkítő kezdeményezéseit. Az EXIM négy termékkel biztosítja, hogy a hazai, még nem exportáló cégek sikerrel növeljék versenyképességüket, a már exportáló vállalatok pedig a nemzetközi piacon erősítsék pozícióikat, emellett a kiemelkedő adottságokkal rendelkező hazai vállalkozások célzott külföldi beruházásainak megvalósításához is nyújt hitelkonstrukciót.

A Demján Sándor Program 2025-ben összesen 1400 milliárd forint megmozgatásával járul hozzá a hazai vállalkozások fejlesztéseihez, amellyel a kormány a 3%-ot meghaladó GDP-növekedési célkitűzést kívánja elérni. A Program elsődleges célja, hogy hatékony megoldásokat kínáljon a magyar vállalkozások kihívásaira, valamint segítse a családokat a stabilabb pénzügyi háttér kialakításában, ezzel együtt lehetőséget biztosítson a hazai és külpiaci beruházásokra, új munkahelyeket teremtsen és elősegítse a kkv-k méretének megduplázását. „Az új Demján Sándor Program rugalmas megoldásokat kínál a mai gazdasági környezethez való alkalmazkodásra, és kiemelt figyelmet fordít a fenntartható beruházásokra. Komoly érdeklődésre számítunk a cégek részéről, a legfontosabb idei célkitűzésünk a program sikeres megvalósítása, hogy minél hamarabb a legalkalmasabb vállalkozásokhoz kerülhessenek a források” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Az EXIM Magyarország újraindítja többek között a korábbi nagysikerű „Jövő Exportőrei Beruházási Hitelt”, amelyet az exportáló és nem exportáló vállalkozások egyaránt elérhetnek. A termék célja, hogy kedvező finanszírozási lehetőségekkel segítse a belföldi beruházások és fejlesztések megvalósítását, hozzájárulva a cégek versenyképességének erősítéséhez. A hitel széles körű felhasználási lehetőséget kínál, így támogatja a kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését. Az ügyfelek számára különösen előnyös a kedvező, fix kamatozás: forint alapon évi 5,2%–7,2%, euróban pedig 3,75%–5,75% között érhető el a konstrukció, akár 10 éves futamidővel.

Az EXIM Magyarország ismét elérhetővé teszi a „Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt” is, amely a hazai vállalkozások energiahatékonysági, megújulóenergia-termelő és egyéb zöld beruházásait támogatja, elősegítve nemzetközi versenyképességüket. Az EXIM 100 milliárd forintot dedikáltan zöld beruházások finanszírozására különít el. A konstrukció kimagaslóan kedvező, fix – forint alapon évi 3,2%–5,2%, euróban pedig 2,75%–4,75% – kamatozással érhető el. Ráadásul a termék esetében saját erő biztosítása sem szükséges, a támogatási jogcím függvényében. A befogadható hitelcélokat az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszere határozza meg, így biztosítva a fenntarthatósági elvek érvényesülését.

Szintén újraindul az exportőröket és elsőkörös beszállítókat célzó „Exportélénkítő Beruházási Hitel”. A konstrukció exportkapacitást generáló beruházások – legyenek azok megkezdett vagy új projektek – finanszírozására igényelhető, az agrárszektorban is. A hitel fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul. A futamidő akár 10 évig is terjedhet, így ez a konstrukció ugyancsak hosszú távú, stabil finanszírozást kínál a vállalkozások számára.

Az „Exportélénkítő Lízing” olyan vállalkozások számára nyújt nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lízinget, amelyek exporttevékenységük bővítéséhez, nemzetközi versenyképességük növeléséhez vagy belföldi beruházásaik megvalósításához keresnek gyors finanszírozási megoldást. A konstrukció az exportőrök és elsőkörös beszállítók igényeire szabva segíti műszaki és egyéb berendezések, gépek, haszongépjárművek, valamint mezőgazdasági eszközök beszerzését. A konstrukció szintén fix kamatozású, a kamat mértéke forint alapon évi 6,8%–10,2%, euróban 3,31%–6,7% között alakul, a futamidő pedig akár 5 évig is terjedhet.

A nemzetközi szinten is versenyképes hazai vállalatok számára az EXIM elindította a „Kifektetési Hitelt”, amely kifejezetten már a nagyobb volumenű, külföldi befektetéseket hivatott támogatni. A program célja, hogy hozzájáruljon a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához, növelje a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok számát így javítva a profitegyenleget. A konstrukció legalább 2 milliárd forintos hitelt biztosít európai országokban cégrészesedés-vásárlásra, ingatlanbefektetésre, valamint többségi tulajdon megszerzésére. A hitel fix kamatozással, piaci árazás mellett, legfeljebb 10 éves futamidővel érhető el, az EXIM Magyarország közvetlen finanszírozásában.

A hiteligényeket elsősorban a kereskedelmi bankokon keresztül lehet benyújtani, szektormegkötés nélkül. A Kifektetési Hitel iránt az EXIM Magyarországnál közvetlenül lehet érdeklődni. A konstrukciók végső ügyfélkamata függ az aktuális kamatkörnyezettől, a hiteligénylő ügyfél minősítésétől és az ügylet fedezettségétől.

Forrás: EXIM

2024.01.06

Népszerű a külföldiek körében Magyarország

2024 novemberében a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 17, a vendégéjszakáké 9,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 3,8, a külföldivendég-éjszakáké 15%-kal múlta felül a 2023. novemberit. A külföldiek számának gyors növekedése miatt bekövetkezett a fordulat: az utóbbi egy évben a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma maghaladta a magyarokét.

A turizmus trendjeiből a nagy kép így rajzolható fel: a Covid-válság okozta nagy visszaesésből a belföldi turizmus állt fel gyorsabban, 2022-ben el is érte a 2019-es csúcsát, ezután azonban a recesszió, a reálbércsökkenés enyhén süllyedő pályára tette a hazai forgalmat. Az elmúlt egy évben végre újra egy kis emelkedést hozott a belföldi vendégéjszakák számában is, de dinamikus növekedésről továbbra sem beszélhetünk. 2024. január–novemberben a belföldi vendégek által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 2,0, a külföldieké 9,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A külföldi turizmus nagyobbat esett a koronavírus-válságban, ezt 2022-ig gyorsabb, majd onnantól lassabb tempóban kezdte ledolgozni, de még nem érte el a 2019-es csúcsát. Viszont a belföldinél gyorsabban növekvő külföldi vendégforgalom oda vezetett, hogy a novemberi adatokkal eljött a fordulat: az elmúlt 12 hónapban átlagosan havonta 1,833 millió belföldi, és 1,834 millió külföldi vendégéjszakát jelentett a Központi Statisztikai Hivatal. Vagyis több külföldi, mint magyar vendégéjszaka volt a turisztikai szálláshelyeken. Sajnos hosszabb idősor teljes körűen nem áll rendelkezésünkre, de a szűkebb (magánszálláshelyeket nem tartalmazó) kereskedelmi szálláshelyek tendenciái jól mutatják, hogy a helyzet nem egyedi: a Covid előtt a külföldi és belföldi vendégforgalom fej-fej mellett haladt egymás mellett.

Forrás: portfolio.hu

2025.01.06

Akcióterv a jövedelmek vásárlóerejének növeléséért

A kormány célja, hogy Magyarország gazdasági semlegességére épülve a gazdasági növekedés 2025-re meghaladja a 3%-ot, miközben a fellendülés bevonó jellegéből adódóan a társadalom széles körei számára, különösen a családok, illetve a kis-, és középvállalkozások számára is érezhető legyen.

A kormány ennek érdekében dolgozta ki a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amely három fő pillérre épül: (I) a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, (II) a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint (III) a Demján Sándor Programra, amely a vállalkozások méretugrását hivatott támogatni. A jövedelmek vásárlóerejének növelésének alapja, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve töretlenül emelkednek. További növekedésük érdekében az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 3 intézkedést tartalmaz, melyek az alábbiak: (1) Hároméves bérmegállapodás: A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek megegyezésével történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodást írtunk alá, amely a minimálbér és a garantált bérminimum fokozatos emelését célozza. A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-ig összesen közel 40%-kal emelkedhet. Tehát 2025-ben 290 800 forintra nő, ami 9%-os emelkedést jelent, 2026-ban további 13%-kal 328 600 forintra emelkedik, míg 2027-re 14%-os növekedéssel 374 600 forintra bővül. Ennek eredményeképpen 2027-ben a minimálbér elérheti az arra az évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át.

A kormány ezt a szociális hozzájárulási adó csúsztatásával segíti, azaz a minimálbért keresők után a munkáltatónak 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetnie a szochó-t. (2) Munkáshitel: Bejelentettük a munkáshitelprogram elindítását, amely mintegy 500 milliárd forinttal támogatja a fiatal munkavállalók pályakezdését. A program keretében 2025. januártól a 17–25 éves fiatalok akár 4 millió forint összegű, szabadon felhasználható, 10 éves futamidejű, kamatmentes hitelt igényelhetnek. A hitelprogram több mint 300 ezer fiatal számára nyújthat lehetőséget, akik legalább heti 20 órában dolgoznak vagy vállalkozói tevékenységet folytatnak Magyarországon. A gyerekvállalást ösztönző kedvezmények tovább növelik a program vonzerejét, hiszen az első gyermek születése után a törlesztési kötelezettség két évre felfüggeszthető, a második gyermek esetében a fennálló tartozás felét elengedik, míg a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást törlik. (3) Családi adókedvezmény: Bejelentettük a családi személyi jövedelemadó kedvezmény megduplázását, melyet a kormány 2025. július 1-jétől első lépésben 50%-kal, majd 2026. január 1-jétől további 50%-kal emel meg. Az intézkedés révén a kormány mintegy 75 milliárd forinttal támogatja a családok jövedelmi helyzetét, nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítva számukra a mindennapi élet kihívásainak kezelésére. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében összesen 4.000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2.632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az Akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1.410 milliárd forinttal támogatja a hazai kisés középvállalkozások fejlődését.

Forrás: NGM

2024.12.17

Pénzügy, MI, munkaerőpiac

Pénzügy, MI, munkaerőpiac – Az ország nyugati felének gazdasági ereje

A zalai, zalaegerszegi gazdasági szektor és a közélet szereplői, valamint egyetemi hallgatók vettek részt a Mindszentyneumban a csütörtöki gazdasági fórumon, amit a West Hungary Projekt szervezett.

A gazdasági fórum és azt követő kerekasztal-beszélgetés előadói a pénzügyi szektor kihívásait, a mesterséges intelligencia térnyerését, a munkaerőpiaci helyzetet elemezték.

„A rendszerváltoztatás után Nyugat-Magyarország, azon belül is Nyugat-Dunántúl vált Magyarország – GDP-arányosan – legfejlettebb régiójává, és makrogazdasági szempontból továbbra is kiemelkedően pozitív adatokat mutat fel a térség”, hangsúlyozza a gazdasági fórum szervezését a térségben több helyütt is bonyolító szervezet, melynek képviseletében Szajlai Csaba, a Világgazdaság vezető elemzője vezette a zalaegerszegi találkozót.

A gazdasági fórum résztvevőit Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte. A politikus kiemelte a járműipari tesztpálya vonzó hatását, ami köré már számos jelentős külföldi cég települt. Beszélt arról is, hogy míg 2010-ben még a munkanélküliség volt az egyik megoldandó probléma, addig 2024-ben már a munkaerőhiánnyal kell számolni, a gyarapodó munkaerőpiac, a nagyszámú gazdasági szereplő megjelenése következtében. Ma 4,8 millió ember dolgozik Magyarországon, a kormányzat hosszú távú célja az, hogy 5 millió ember tartson el 5 milliót, jelezte Vigh László.

Gazdasági fórum aktualitásokkal

A West Hungary Projekt fórumán Misik Gábor, az MHB Bank elemzője a pénzügyi szektor kihívásairól, új trendjeiről tartott előadást, mondandóját a mesterséges intelligenciának a gazdaságban is egyre növekvő szerepét taglaló előadás követte. Prof. dr. Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége alelnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa a mesterséges intelligencia adta lehetőségek mellett a problémákra is felhívta a figyelmet.

Szalai Piroska, a Nemzet Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete munkatársa a munkaerőpiaci trendeket elemezte, a zalai helyzetképet is vázolva

Az előadásokat a gazdaságélénkítés gyakorlati feladatait taglaló kerekasztal-beszélgetés követte, melyen részt vett több zalai vállalkozás vezetője, valamint a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjának oktatója.

A jövő munkaerőpiaca a változó gazdasági környezetben

A szakemberek kiemelték, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac számára elengedhetetlen a szakképzés hatékonyságának növelése, amely a duális képzés segítségével érhető el.

A fórum egyik központi témája a képzés volt, amely már a fiatalok tanulmányai során biztosítja számukra a gyakorlati tapasztalatokat. dr. Csanádi Zsuzsa hangsúlyozta a szakképzés fontosságát, különösen a duális képzés kapcsán. Ez a rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok ne csupán elméleti tudást, hanem valódi szakmai tapasztalatot is szerezzenek, amely elengedhetetlen a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedéshez.

A fiatal munkavállalók munkahelyi elvárásai is fontos szerepet kaptak a fórumon. Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő elmondta, hogy a fiatalok számára nemcsak a pénz számít, hanem a munkahelyi környezet és a „wellbeing” érzete is alapvető. A fiatalok számára fontos a munkahelyi megbecsülés, a pozitív munkakörnyezet és egy olyan jövőkép, amelyet a munkáltató fel tud mutatni. A munkavállalók számára egyre fontosabb a hosszú távú karrierlehetőség és az a perspektíva, amit egy vállalat nyújtani tud számukra.

Császár László a Trenkwalder képviseletében reflektált az elhangzottakra: Változó és kihívásokkal teli volt az elmúlt évük. Régen egy napilapos hirdetéssel az irodájuk előtt állt a sor. Ma már nem is adnak fel offline hirdetést. Emellett fontos a szakmunkások képzése, ugyanis az elmúlt időszak oktatási átalakításai kevésbé tették vonzóvá a szakmunkáspályát. Az 1000 eurós minimálbér elérhető, de az a kérdés, hogy milyen áron.

A gazdasági helyzet hatásai a cégekre

A gazdasági fórum résztvevői, Viant Zsolt (Scintilla Kft.), Péntek Károly (Magnetic Áruházak Kft.) és Péntek Károly (Windoor Kft.), részletesen is beszéltek a gazdasági környezet hatásairól a vállalataik működésére. Mindhárom cégvezető rámutatott, hogy a tavalyi évben tapasztalt gazdasági és piaci bizonytalanságok, valamint az infláció hatásai komoly kihívások elé állították őket.

Péntek Károly a Windoor Kft. vezetője elmondta, hogy a cégük számára az alapanyagárak emelkedése és az energiaárak növekedése jelentette a legnagyobb problémát. Péntek Károly, a Magnetic Áruházak Kft. vezetője arról beszélt, hogy az élelmiszerkereskedelemben és a kiskereskedelemben tapasztalható változások is kihívásokat jelentettek. Viant Zsolt a Scintilla Kft. képviseletében kiemelte, hogy a céget különösen az elektromos autógyártás iránti kereslet csökkenése érintette, mivel az egyik legnagyobb autógyártó partnerük leállította az elektromos autók gyártását. Ezenkívül a beszerzési árak és az alapanyaghiány is hatással volt a termelésre. Mindhárom cégvezető hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet folyamatos alkalmazkodást és gyors döntéseket kíván. A cégeknek nemcsak a költségek optimalizálására, hanem az új piaci lehetőségek gyors kihasználására is figyelmet kell fordítaniuk, hogy túléljék a gazdasági nehézségeket, és hosszú távon sikeresek maradjanak.

Forrás: frisss.hu

2024. december 13.

Varga: sikereket értünk el Európa versenyképességének növelésében

A magyar EU-elnökség fontos sikereket ért el Európa versenyképességének növelésében – jelentette ki Varga Mihály a magyar EU-elnökség utolsó uniós pénzügyminiszteri tanácskozását követően Brüsszelben. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt fél év munkájával új versenyképességi megállapodás született, új adóügyi egyezményt hoztunk létre, és jelentős előrelépést értünk el a vámügyi reform és a tőkepiaci unió területén.

Komoly eredmény az új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása, amelynek eredményes végrehajtása helyreállíthatja az elmúlt években leszakadó európai versenyképességet – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a nyilatkozat többek között az egységes piac elmélyítését, a szabályok egyszerűsítését és a fenntarthatóság előmozdítását tűzte ki célul. Másik fontos eredmény az az adóügyi megállapodás, amelyet egy több éve húzódó uniós vita lezárásával sikerült létrehoznunk – ismertette a tárcavezető. Kiemelte: az „ÁFA a Digitális Korban” kezdeményezés a cégek számára egyszerűbb adminisztrációt hozhat, a tagállamoknak pedig nagyobb segítséget jelenthet a gazdaság fehérítésében. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a 2025. évi uniós költségvetésről határidő előtt megállapodást ért el a magyar EU-elnökség, az elfogadott költségvetés biztosítja a pénzügyi stabilitást és a közös célok eléréséhez szükséges forrásokat. Varga Mihály kiemelte: elnökségünk alatt nagy előrehaladást értünk el a vámunió reformcsomaggal kapcsolatban és a tőkepiaci unió területén is, amely hosszú távon erősítheti az unió versenyképességét.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024. 12. 10.

Jön a tudásalapú kamarai modell

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Nagy Elekkel és a megújult MKIK vezetőségével tárgyalt december 6-án az együttműködésük intenzívebbé tételéről, melynek különös aktualitást ad a kamara új vezetősége által képviselt tudásalapú kamarai működési modell.

Hankó Balázs miniszter kifejtette: „Egy olyan közös együttműködésről egyeztettünk Nagy Elek úrral, az MKIK új elnökével, amely közelebb hozza a magyar vállalkozások világához a felsőoktatást, az innovációt, a szakképzést és a felnőttképzést. Közös célunk a magyar
vállalkozások igényeire szabott, rugalmasabb tudástámogató rendszer kialakítása. Ez nemcsak a magyar gazdaság és az oktatás közötti szorosabb kapcsolatot erősíti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarország versenyképessége még tovább növekedjen.” Nagy Elek, az MKIK elnöke úgy fogalmazott: „A hálózatba kapcsolt és professzionálisan menedzselt tudásra épülő kamarai működés miatt az egyik legfontosabb partnerünk a jövőben éppen a Kulturális és Innovációs Minisztérium lesz.” Hankó Balázs miniszter kérte, hogy a területi kamarák bevonásával az MKIK gyűjtse össze a gazdaság tudással való dinamizálását akadályozó legfontosabb szabályozási tényezőket, illetve
közösen fogalmazzanak meg szakpolitikai javaslatokat. Nagy Elek ígéretet tett, hogy az MKIK által koordinált kereskedelmi és iparkamarák a
korábbinál sokkal jobban bele fognak folyni a területi alapú vállalati igények és kapacitások felmérésébe, melyet a jövőben összehangol a két intézmény.

Forrás: MKIK

2024. 12.10

Nagy Márton: Alacsony szinten tartjuk az inflációt

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben is az előzetes kormányzati jelzéseknek és a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, tartósan alacsony szinten maradt. Novemberben az infláció az előző évhez képest 3,7 százalékot, míg az előző hónaphoz mérten 0,5 százalékot ért el.

Nagy Márton az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, amelyet tartósan alacsony szinten tart. Ennek érdekében a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely a fogyasztók érdekével összhangban jelentősen fokozza a kiskereskedelmi versenyt. A családok védelmét és a tisztességes verseny biztosítását a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja. Az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, amely hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a kiskereskedelem és a turizmus teljesítményének további növekedéséhez.

A tartósan alacsony inflációnak és a 9 százalékot meghaladó reálbérnövekedésnek köszönhetően növekvő fogyasztás nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy a kormány megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Az Akcióterv három kulcsterületre fókuszál: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítása, valamint a kis-és középvállalkozások segítése és fejlesztése. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia.

Forrás: NGM

2024.12.10

A kormány stabil pályán tartja a költségvetést

A kormány az idei évben stabilizálta a költségvetés egyensúlyát, emellett folyamatosan figyelemmel kíséri a hiány alakulását. Az intézkedéseknek is köszönhetően a novemberi, egyhavi hiány mértéke utoljára 2019-ben alakult ennél kedvezőbben: 233,8 milliárd forintra teljesült. A kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett, miközben a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítja.

November végéig az államháztartás központi alrendszere 3 284,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3 257,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 200,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 226,8 milliárd forintos hiányt mutattak. Novemberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 233,8 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 586,7 milliárd forintos deficittel. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege november végéig 3 412,7 milliárd forint volt, amely 798,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Lényeges körülmény, hogy bár a forintpiaci kamatok már 2023-ban elkezdtek csökkenni, a pénzforgalmi kamatkiadásban ez a csökkenés csak késleltetve jelentkezik. Az eredményszemléletű kamatkiadás jövőre érdemben mérséklődni fog. Továbbra is meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 5 727,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 2 434,3 milliárd forintot fordított a kormány november végéig. A kormány elkötelezett a hiány mértékének további csökkentésében: az idei évre tervezett 4,5% után jövőre 3,7%-kal, 2026-ban pedig 3% alatti deficittel számol.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024. 12. 09

Pozitív megerősítés – a Fitch befektetésre ajánlja Magyarországot

A Fitch Ratings mai minősítésében változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat, a kilátást pedig stabilra javította, azaz Magyarország pozitív visszaigazolást kapott a hitelminősítőtől. A Moody’s múltheti és a Standard and Poor’s októberi megerősítő minősítésével, a három legnagyobb hitelminősítő továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlja hazánkat, ami a töretlen bizalmat tükrözi.

A Fitch döntése is rámutat, hogy a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak. Hazánk megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen. Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is igazolja, amelyek révén olyan jelentős gigaberuházások kapcsolódnak be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP, vagy az EcoPro. A kormány megteremtette a költségvetés és a növekedés egyensúlyát. Magyarország finanszírozási helyzete stabil, miközben a kormány elkötelezett a szigorú költségvetési gazdálkodás, a hiány és az államadósság csökkentése mellett. A 2025-ös békeköltségvetés a tartós konjunktúra alapjainak lefektetésével hozzájárul, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható és magas ütemű növekedési pályára. Ezt az irányt erősíti meg a Fitch pozitív minősítése. A magyar gazdaság stabil és válságálló, a magyar gazdaság fundamentumai jól teljesítenek. Töretlenül magas a foglalkoztatottság, 2010-hez képest 1 millióval többen, 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált munkanélküliek száma történelmi mélyponton van, miközben a fogyasztás bővül és a belső konjunktúra helyreáll. Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal nőtt, ami az uniós középmezőny elejébe tartozik. A turisztikai ágazat is kimagaslóan teljesít, 2024. január-októberben 15,5 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 10,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A belgazdasági helyreállását továbbra is nagymértékben segíti, hogy a kormány célzott és hatékony intézkedéseivel letörte és alacsony szintre szorította az inflációt, melynek mértéke októberben mindössze 3,2 százalék volt. Ehhez társul a reálbérek már több mint egy éve tartó dinamikus növekedése, ami szeptemberben 9,2 százalékot ért el. A jelentős bérdinamika – tovább erősítve a gazdaság alapfundamentumait – tartós maradhat, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között létrejött hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy 2025-ben és azt követően is nagymértékben növekedjen a fizetések vásárlóereje. A megállapodás értelmében a minimálbér 2027-re összességében 40 százalékkal nőhet, 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet. A kormány célja, hogy 2025-ben a magyar gazdaság 3 százalék fölötti növekedést érjen el, melynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. A kormány a növekedés támogatása érdekében 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki. Az Akcióterv célja, hogy tovább növelje a fizetések vásárlóerejét, biztosítsa a megfizethető lakhatást, továbbá a Demján Sándor Programon keresztül megduplázza a hazai kkv-k méretét és hozzájáruljon a vállalkozások termelékenységi ugrásához. Az Akcióterv összesen 4.000 milliárd forintnyi forrást mozgat meg, amellyel nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem annak bevonó jellegét is erősíti, így a konjunktúra eredményeiből a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesül majd, különösen a magyar családok és a hazai kkv-k.

Forrás: NGM

2024.12.06

Ausztriában költségesebb tankolni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján novemberben Magyarországon a benzin átlagára 4 forinttal, míg a gázolajé 2 forinttal volt kedvezőbb a környező országok átlagáránál.

Az EU Weekly Oil Bulletin adatai alapján a 95-ös oktánszámú benzin átlagára novemberben 610 forint volt Magyarországon, ami 4 forinttal, azaz 0,7%-kal kedvezőbb értéket jelentett a szomszédos országok 614 forintos átlagánál. Hasonló tendencia figyelhető meg a dízel üzemanyag esetében is, melynek novemberi átlagára 624 forint volt hazánkban, ami 2 forinttal, tehát 0,3%-kal bizonyult alacsonyabbnak, mint a környező országokban mért átlagérték. A szomszédos országokat tekintve novemberben Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb átlagos benzinár volt megfigyelhető, míg a dízel esetében Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában regisztráltak magasabb átlagárakat.

A háború következtében megemelkedett üzemanyagárakat a kormányzati intézkedések hatékonyan mérsékelték, ennek eredményeként a magyar lakosság jelenleg 31 forinttal olcsóbban tankolhat benzint, és 29 forinttal kedvezőbb áron juthat dízelhez, mint azok áprilisi és februári csúcsértékeinek idején. Az üzemanyagkereskedők felelős árpolitikája, és konstruktív együttműködése szintén kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Magyarországon az üzemanyagárak nem haladják meg a régiós átlagot, így védve a magyar családok érdekeit. A Magyar Ásványolaj Szövetség és a Független Benzinkutasok Szövetségének kezdeményezésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, júliusban sor került az üzemanyagárak elemzési módszertanának finomhangolására. Az új rendszerben a korábbi heti elemzések helyett havi adatszolgáltatás alapján követik nyomon az árakat, ami pontosabb képet nyújt, és csökkenti az egyes országokra jellemző eltérések torzító hatását. A KSH jelentése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyar üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, illeszkednek a környező országok átlagához, ezáltal megfelelnek a kormányzati célkitűzéseknek. A minisztérium kiemelte, továbbra is számít az üzemanyagkereskedők együttműködésére a lakosság számára kedvező árak fenntartása érdekében.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

12. 06.

Kamarai közreműködéssel indul a Demján Sándor Program

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Demján Sándor Programról, amely révén kormány 4,3 milliárd forinttal támogatja a kamarát. Cél egyebek mellett a vállalkozások exportképességének és a termelékenységének növelése.

Nehéz helyzetben van az ország, de a vállalkozókat az különbözteti meg másoktól, hogy nem ismernek lehetetlent, így ezt a nehéz helyzetet lehetőségként látják – vezette fel az NGM-mel kötött megállapodás aláírása előtti értékelését Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az MKIK új vezetésének filozófiájáról elmondta, hogy mivel köztestületként kell működniük, a feladatuk a gazdaság általános érdekképviselete, ezért helyezték a vállalkozásokat, illetve azok versenyképességének növelését programjuk középpontjába. A cél a tudásalapú kamara megteremtése, a munkaintenzív szakaszból a technológia-intenzív szakaszba lépnek át. Az NGM-mel kötött megállapodásuk is azt célozza, hogy a kormánytól kapott támogatást e cél érdekében használják fel. Ez a vízió szép, de azért a mával is van dolgunk, az MKIK ezért is tett le az asztalra egy 15 pontos programot, amiben azt is jelzik, melyek most a fájó pontok a vállalkozások számra. Ezek nem igényelnek pénzt – szögezte le. A legnagyobb problémák között említette a piaci keresletet, a munkaerőpiaci nehézségeket, és az adminisztrációs terheket. Utóbbiak között az uniós előírások mellett sajnos vannak a magyar szabályozásból adódóak is – tette hozzá. Nagy Elek felvetette egy nagyszabású „termelékenységi konferencia” megtartását, ahol a kormány, a jegybank, a kamarák, az érdekképviseletek és a vállalkozók közösen járnák körül a problémát, hogy abból olyan megoldások szülessenek, amelyek javítani tudják a hazai termelékenységet.

A kormány az új vezetésű MKIK-tól a termelékenységének növelését várja, és azt kéri, hogy politikamentesen működjön, a vállalkozók érdekeit proaktívan képviselve – mondta Nagy Márton gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a jelek szerint az MKIK sem gondolja ezt másként, hiszen már meg is érkezett a 15 pontos javaslatcsomagjuk. Ebből kiemelte az exportáló hazai vállalkozások segítését. Jelenleg a magyar kivitelből a kkv-k 7,8 százalékkal részesednek úgy, hogy a miniszter szerint 15 ezer exportképes cég van a körükben. Mint hozzátette, utóbbin olyan vállalkozást ért, amelyik több évig is képes jelen lenni a külpiacon. Az MKIK-elnök erről elmondta, hogy az exportképesség növelése érdekében egyenként mérik fel a vállalkozásokat, megnézik, milyen termékekkel vannak jelen a külpiacokon, és mire van szükségük a sikerhez.

Forrás: vg.hu

2024.12.04

Magyar GDP: a beruházások jelentik az igazi problémát

A KSH a második becslésben megerősítette az első becslés adatait: a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,7 százalékkal csökkent, míg éves alapon a nyers adatok szerint 0,8, a kiigazított adatok alapján pedig 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának kommentjéből kiderül, hogy a magyar gazdaság tehát kicsivel több mint egy év után ismét technikai recesszióba került, ezzel pedig az európai gazdasághoz képest is alulteljesítővé vált, hiszen az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 1,0 százalékkal bővült.

Termelési oldalról a mezőgazdaság teljesítménye 14,9 százalékkal esett vissza éves alapon, ez 0,6 százalékponttal húzta vissza a gazdasági teljesítményt. Ez a csökkenés sokkal kisebb, mint a 2022-es aszály idején mért, hiszen akkor a visszahúzó hatás 1,6 százalékpont volt. Szintén csökkent az ipar hozzáadott értéke: éves alapon 4,4 százalékkal, ami 1,1 százalékpontot vett el a növekedésből. Itt a problémák jól ismertek: legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország gyenge gazdasági teljesítménye, illetve a járművek iránti alacsony kereslet, valamint az elektromos autózásra történő lassú átállás – márpedig a gazdasági növekedést ez utóbbira alapozta a gazdaságpolitika, de ez most nem tud segíteni a gazdaságon. Ugyanakkor a belső kereslet növekedését mutatja az élelmiszeripar növekvő hozzáadott értéke. Kedvező jel ugyanakkor, hogy negyedéves alapon 0,3 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.

Az építőipar is gyengén teljesített: az előző negyedéves 5,3 százalékos növekedést 4,0 százalékos csökkenés váltotta – pedig itt a körülmények ennyi idő alatt alapvetően nem változtak. A bizonytalan gazdasági helyzet és külső környezet miatti alacsony beruházási aktivitás, illetve az uniós források visszatartásának hatása természetesen jelen van, de ezek a tényezők az előző negyedévben is megvoltak. Itt negyedéves alapon is jelentős, 4,2 százalékos a visszaesés. A szolgáltatások teljesítménye negyedéves alapon 0,1 százalékkal, éves alapon 1,9 százalékkal bővült, tehát ismét a szolgáltatások tudtak javítani a teljesítményen. Ezen belül is kiemelkedő, 5,9 százalékos növekedést ért el a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat, míg az átlagostól elmaradt a közigazgatás (0,4 százalék), a kereskedelem (0,8 százalék), illetve a szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások (0,9 százalék) teljesítménybővülése. Ezzel a szolgáltatások növekedési hozzájárulása 0,8 százalékpont volt.

A kereskedelem hozzáadott értékének alacsony bővülése azért is meglepő, mert eközben a háztartások „elvégezték házi feladatukat” és érdemben növelték a fogyasztásukat: a háztartások fogyasztási kiadása az előző negyedévinél is nagyobb ütemben, 4,5 százalékkal nőtt éves alapon, 2,0 százalékponttal javítva a gazdasági teljesítmény növekedését. Az óvatossági motívumra tehát egyre kevésbé lehet panasz, a reálbérek növekedése látszik a fogyasztási adatokban – sokkal kevésbé látszik azonban a kiskereskedelemben. Ennek magyarázata a növekvő importvásárlás (olcsóbb külföldi webáruházak és bevásárlóturizmus), illetve a szolgáltatások nagyobb bővülése. A belföldön magasan ragadt árszínvonal (melyben a profitráták és az adóterhelés is szerepet játszik, persze a külföldi webáruházak egy része adómentesen értékesít) visszafogja a kiskereskedelem bővülését. Az igazi problémát a beruházások jelentik, melyek 14,0 százalékos csökkenése 4,0 százalékponttal húzta vissza a gazdasági teljesítményt. Itt negyedéves alapon is nagymértékű, 3,2 százalékos a visszaesés és ez hosszabb távon is negatív hatással lehet a növekedésre – bár a jelenlegi kapacitások sincsenek kihasználva. A nettó export 0,9 százalékponttal rontott a gazdasági teljesítményt. Ezen belül az áruk 1,1 százalékponttal rontották, a szolgáltatások pedig 0,3 százalékponttal javították az egyenleget. Az eltérést magyarázza, hogy míg az áruk exportja 3,4 százalékkal alacsonyabb lett, addig a szolgáltatásoké 2,1 százalékkal bővült, miközben az importban az eltérés a két irány között kisebb.

Összességében tehát a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar gyenge teljesítménye, valamint a beruházások és a termékexport visszaesése játszott szerepet a gyenge harmadik negyedéves adatban, miközben a szolgáltatások és a fogyasztás pozitívan befolyásolták azt. Az idei év egészében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalék körüli mértékben bővülhet, míg jövőre a növekedés 2,5 százalék körül alakulhat – figyelembe véve a kormányzati akcióterv, a nagyberuházások termőre fordulása, a reálbérek növekedéses és az alacsony mezőgazdasági bázis hatását. Ugyanakkor a jövő évre vonatkozó kockázatok így is inkább lefelé mutatóak. A gazdasági növekedést érdemben tudná segíteni a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés, a külső környezet javulása, a gazdaság diverzifikációja, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttérés, a szolgáltatások további erősödése.

Forrás: Gránit Alapkezelő

2024.12.03

Czomba Sándor: Továbbra is stabilan magas a foglalkoztatottság

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 milló körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta egyértelmű: aki akar és tud, az dolgozhasson. Az elért eredmények szemmel láthatók, a munkaalapú társadalom megerősödött, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését a bérmegállapodáson túl számos további intézkedéssel támogatja: a munkáshitel program elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor programmal. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv ezen kiemelt intézkedései a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulnak, ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

11. 29.

Varga Mihályt jelölték jegybankelnöknek

Orbán Viktor kormányfő e heti, péntek reggeli rádióinterjújában a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy Magyarország következő jegybankelnökének Varga Mihályt jelöli.

Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb bejelentései: A kormány örül a hároméves bérmegállapodásnak a minimálbér és a garantált bérminimum növeléséről, de úgy látják, hogy ehhez a vállalatok hatékonyságnövelése elengedhetetlen. A jövő évi a béke költségvetése lesz, amelyet már jelez, hogy új családtámogatási intézkedésekről és a fiatalokat segítő lépésekről is döntött a kabinet. A következő jegybankelnöknek Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a kormányfő. A gazdaságirányítási feladatokat a kormányban átszervezik, erről decemberben közölnek részleteket. Gyorsan regált Varga Mihály a miniszterelnöki jelölés bejelentésére: Miniszterelnök úr megtisztelő felkérését köszönettel elfogadom.Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom – írta Facebook oldalán egy posztban, amelyhez megjegyzésként még hozzáfűzte: „Megtisztelő, hogy 4800 napon át nemzetgazdasági-, majd pénzügyminiszterként szolgálhattam a hazámat.”

Forrás: Portfolio

november 29.

Eximbank: 500 millió eurós kötvénykibocsátás

Sikeresen valósított meg nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank 500 millió euró összértékben. Az értékpapírok futamideje 7 év, kamata 4,5 százalék, a tranzakció szervezője a Morgan Stanley volt. A bevont forrásokkal a bank továbbra is a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és külpiaci terjeszkedését támogatja.

Az Eximbank a 2023-ban lebonyolított két rendkívül sikeres tranzakció után ismét nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre. Az aktuális tranzakció során az EXIM 500 millió euró összegű kötvényt bocsátott ki, amely ezúttal a korábbiaknál hosszabb, 7 éves futamidővel rendelkezik. A kibocsátás szervezését a Morgan Stanley végezte, amely jelentős befektetői érdeklődés mellett zajlott. „A nemzetközi tőkepiacra való idei visszatérésünk sikere Magyarország és a bank iránti bizalom újbóli megerősítése. A mostani, hosszabb futamidejű kibocsátásunkkal olyan stabil forrásokat tudtunk bevonni, amelyekkel hatékonyan támogathatjuk a magyar cégek nemzetközi törekvéseit és növekedési terveit.” – nyilatkozta Hoffmann Mihály, az EXIM Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A mostani nemzetközi kötvénykibocsátás két jelentős, 2023-as tranzakciót követ.

Az év tavaszán egy közel 5 éves futamidejű, 1,25 milliárdos dollárkötvény-kibocsátásra került sor, 6,32 százalékos hozammal. Majd a rendkívüli befektetői érdeklődésre való tekintettel ezt követte novemberben egy több mint 1 milliárd eurós tranzakció, ezúttal már 5 évesnél hosszabb futamidővel. Az EXIM elkötelezetten támogatja a magyar vállalkozások fejlődését és külpiaci terjeszkedését; az új kötvénykibocsátás keretében szerzett forrásokat is a stratégiájában meghatározott célokra fordítja.

Az EXIM Magyarországról

Az EXIM Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége; az egyetlen, kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott hazai banki, biztosítói szereplő, amely az exportfinanszírozás mellett közel egy évtizede működtet nemzetközi versenyképességet javító belföldi hitelprogramokat is. Az EXIM név alatt két jogi személy együttese értendő, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.). Ennek köszönhetően az EXIM Magyarország integrált keretek között működve tud mind finanszírozói, mind biztosítói megoldásokat nyújtani. 30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ mintegy 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat. Az Eximbank mérlegfőösszege 2023 végén 3642 milliárd forintot tett ki, hitelállománya pedig 2439 milliárd forint volt, 3211 vállalati ügyfelének 88 százaléka a kkv-szegmensben működik. Kiemelt partnerei a hazai kereskedelmi bankok, ügyfeleit elsősorban rajtuk keresztül, refinanszírozási konstrukcióban finanszírozza.

Forrás: EXIM

11. 27.

A német gazdaság válsága maga alá tepert bennünket

2024-ben egy nem várt gazdasági esemény következett be, a német gazdaság válsága, ami maga alá tepert bennünket – értékelte az aktuális gazdasági kilátásokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a HírTV-nek adott interjújában. Annak a reményének adott hangot, hogy 6,5%-ról lefelé tudnak majd elmozdulni az alapkamatban idehaza. Sokat beszélt a tárcavezető a hamarosan felálló új csúcsminisztériumról, valamint a jövő tavasszal esedékes MNB-elnökváltásról.

Az interjú legfontosabb pontjai:

Már az idei utolsó negyedévben pozitív növekedési számokat fogunk látni és egy gyorsuló növekedést a jövő évben, negyedévről negyedévre.
Az idei évben 0,7-0,8%-os GDP-növekedést vár az NGM, ezt követően jövőre lehet 3,4%-os a növekedés üteme.
2024-ben is beütött egy nem várt gazdasági esemény, ez a német gazdaság válsága.
2020 óta olyan éveink vannak, amikor válság válságot követ.
2024-ben a német gazdaság maga alá tepert bennünket. Németország romokban, a kormány szétesett, és a gazdasági problémák vezettek a szakadáshoz is.
A belső konjunktúra fellendülőben van és ez folytatódni fog. 2025-ben a fogyasztás lesz a legfontosabb mozgatórugója a GDP-nek.
Kérdés, hogy idehaza miből lesz növekedés a jövőben, ezen a téren a kormány három fontos tényezőt lát: jövedelem, lakhatás és kkv-k.
A gazdasági semlegesség lényege: nyugatnak és keletnek is nyitottak vagyunk, egy hidat szeretne üzemeltetni a kormány, ideológiától teljesen mentesen.
Példaként említette, hogy a szegedi BYD-nál az átlagbérek magasabbak lesznek, mint a kecskeméti Mercedes-gyárban és beindulhat egy verseny a dolgozókért, akik magasabb bérekhez juthatnak ezáltal.
2025-ben több fontos beruházás is elkészül, és ezt követően megindulhat a termelés (példaként említette a debreceni CATL-gyárat, a BMW-gyárat és a szegedi BYD-gyárat). Ha ezek beindulnak, akkor az 0,5%ponttal tudják emelni a GDP-t. Ennek a hatásának egy része áttolódhat 2026-ra.
Ennél magasabb GDP-hez a német gazdaság erejére lenne szükség.
A hároméves bérmegállapodásról is beszélt, melynek szerinte fontos célja, hogy 2027-re a rendszeres bruttó átlagbérnek az 50%-át el kell érnie a minimálbérnek. Az átlagos minimálbér-emelkedés így évente 12% lesz. Ez egy jelentős reál-minimálbér javulást jelent.
2028-ra reális, hogy 400 ezer forint legyen a bruttó minimálbér.
Az átlagbérek emelkedése már sokkal inkább a GDP-növekedéstől és a termelékenység alakulásától függ. Kiemelte, hogy az olyan béremelkedés, amely elszakad a gazdaság teljesítőképességétől, az nem jó, mert az nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat. Erős GDP-növekedés esetén kitermelhetővé válik a magasabb béremelkedés.
A kormány azt szeretné, hogy az államadósság jelentős része a lakosság kezében legyen, mert ez stabil.
Kamatokról kijelentette:

remélhetőleg a 6,5%-ról lefelé tudunk elmozdulni.

Ez egy nagyon jelentős kamatláb, 3% feletti reálkamatláb, ami a gazdasági növekedés szempontjából nem indokolható – érvelt a miniszter.

Forrás: portfolio.hu 2024. 11. 26

Versenyképesség változó környezetben - ahogy a vállalatok látják

Tudomány a társadalom szolgálatában: Stratégiai együttműködést kötött a GTTSZ és Körmend városa

A magyar tudományt ünnepelték Körmenden november 20-án: először középiskolások, majd helyi vállalkozók és járásbeli önkormányzati képviselők hallgathattak előadásokat gazdasági témákban. Az esemény házigazdája a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), valamint Körmend Város Önkormányzata volt, a két szervezet egy hosszú távú együttműködésről is megegyezett.

2003 óta minden évben külön ünnepnapja van a magyar tudománynak. November 3-án arra emlékezik a hazai tudományos élet, hogy Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyévi jövedelme felajánlásával megteremtette a Magyar Tudós Társaság megalapításának lehetőségét, és tulajdonképpen ezzel a Magyar Tudományos Akadémia alapkövét is letette. Ennek apropóján szervezett konferenciát Körmenden a GTTSZ a helyi önkormányzattal karöltve.

Délelőtt a kilencvenéves fizikus professzor, dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kutató professzor, a GTTSZ elnökhelyettese beszélt tapasztalatairól a diákoknak, majd az adótudatosság került terítékre, hiszen Nagy Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának képviselője tartott előadást. Őt követte Bariska Szilárd, a Széchenyi István Egyetem Arrabona RacingTeam (ART) motorfejlesztő hallgatói csapatának vezetője, aki az általuk elért nemzetközi sikerekről számolt be, és szó volt az egészséges és tudatos vízfogyasztásról is Buti Nikolett általános iskolai testnevelés, gyógytestnevelés szakos tanár révén, aki kutatási eredményeit ismertette.

A GTTSZ elnöke, dr. Horváth Bianka úgy véli, sok mai fiatal fél közelebb kerülni a tudományokhoz, kissé távolinak érzik ezt a világot maguktól, és éppen ez volt most a cél: a gyakorlati hasznát bemutatni, az ismereteiket bővíteni, így hozzájárulni az önfejlesztésük, az önmenedzselésük sikeréhez. Felhívni rá a figyelmüket, hogy akár a továbbtanulásban, akár a munkaerőpiacon képzelik el a jövőjüket, ezzel a szemlélettel helyt tudnak állni.

A konferencia délutáni programját a szervezet főtitkárának, dr. Tóth Gergelynek a köszöntője, majd az elnök beszéde nyitotta. Dr. Horváth Bianka kifejtette: két rendkívül fontos trend határozza meg napjainkat, az éghajlatváltozás és az ehhez kapcsolódó zöldátmenet, illetve a digitális forradalom. Mindkettőre jelentős forrásokat áldoznak a kormányok, de emellett más hatások is érik a mai gazdaságot. Kihangsúlyozta: a GTTSZ híd kíván lenni az egyes szereplők között, és segíteni igyekszik az együttműködések kialakítását, az információ átadását. Utalt rá: a Nyugat-dunántúli Régióban – pilot projektként – most először kötnek megállapodást egy önkormányzattal arról, hogy vállalkozók, fiatalok, hivatali dolgozók bevonásával egy minden szereplő számára előnyöket tartogató munkába fognak.

A stratégiai együttműködést a szövetség elnöke és a helyi polgármester írta alá: azt vállalták, hogy az általuk képviselt szervezet és önkormányzat a jövőben hatékonyan igyekszik megszólítani a fiatal generációt és a vállalkozói réteget azért, hogy közelebb kerüljön hozzájuk a tudomány világa, kicseréljék tapasztalataikat, és közös megoldásokat találjanak a kor kihívásaira.

Dr. Szabó Barna körmendi polgármester beszédében azt emelte ki, hogy manapság kulcsképesség a rugalmasság és az innováció. Az önkormányzatoknak – ahogy a gazdasági élet más szereplőinek is – alkalmazkodniuk kell, és ebben egymásra kell támaszkodni. Kihangsúlyozta a tudás és a tapasztalat fontosságát, valamint azt, hogy a nehéz, kihívásokkal teli időkben mindez komoly lehetőségeket tartogat, amelyekkel élni kell.

Az ünnepélyes aláírás után gazdaságpolitikai témájú előadásokat hallgathatott meg a közönség. Körmöczi Dániel, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója és befektetési kapcsolattartója beszélt a vállalkozások megtakarításairól és a forrásteremtésről, dr. Horváth Bianka pedig a monetáris politika aktuális kihívásait vette sorra. Előadást tartott még dr. Fekete Attila pénzügyőr dandártábornok, a NAV Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság igazgatója, a GTTSZ elnökhelyettese adóigazgatási kérdésekről, illetve dr. Gór Csaba jogász, önkormányzati képviselő, a Milton Friedman Egyetem és a Kodolányi János Egyetem oktatója a települési klímaalkalmazkodásról.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta „Versenyképesség változó környezetben – ahogy a vállalatok látják” címmel.

2024. november 20.

forrás: frisss.hu

A digitalizáció hozzájárulhat a munkavédelem további fejlesztéséhez is

A robottechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán kihívás, hanem lehetőség is a munkavédelem számára – mondta Czomba Sándor az Európai Munkavédelmi Ügynökség konferenciáján, Visegrádon.

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelő államtitkára hozzátette, az Európai Közösség munkavédelmi stratégiájában szereplő zöld és digitális átállás által előidézett változásokra a munkavédelmi szakterületnek is fel kell készülnie. A mesterséges intelligencia (MI) ma már a mindennapjaink részét képezi. A legtöbb nagy mobiltelefon gyártó mára már integrálta okostelefonjai operációs rendszerébe az MI-t, a különböző chat-botokon keresztül pedig, – az egyszerűbb kérdésekre – szintén az MI ad választ az embereknek. Ezzel párhuzamosan a munkahelyeken is folyamatosan jelennek meg a különböző MI alkalmazások a dolgozók munkájának megkönnyítésére, illetve a különböző munkaeszközök (gépek, robotok) vezérlésére. A robotok programozását több helyen oktatják hazánk műszaki felsőoktatási intézményeiben, de már alapszinten az általános iskolákban is.

Czomba Sándor hangsúlyozta: a zöld és digitális átállás forgatagában, a kormány kiemelt célja – a 2021-27 közötti időszakra meghatározott európai munkavédelmi stratégiával összhangban – továbbra is a magyar munkavállalók védelme, a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő megbetegedések megelőzésének javítása. A munkavédelmi hatóság hatékonyságának növelése is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy – a munkabaleseti statisztikák alapján – Magyarországon 3 éve folyamatosan csökken mind a 3 munkanapon túl gyógyuló, mind pedig a halálos munkahelyi balesetek száma. A munkabalesetek számának leszorítását a foglalkoztatottság folyamatos bővülése mellett sikerült a kormánynak megvalósítani. Tavaly a rekord magas foglalkoztatás mellett a halálos munkabalesetek arányát 2010-hez képest közel felére sikerült leszorítani, miközben 2010-hez képest ma már 1 millióval dolgoznak többen. A kormány célja, hogy a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett csökkentse a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A konferencián továbbá William Cockburn, az EU-OSHA igazgatója ismertette az EU-OSHA 2023-25. évekre szóló „Egészséges Munkahelyek Munkavédelem a digitalizált világban” című kampányának célkitűzéseit.

11. 20.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Nagy Márton: 4 ezer milliárd forintot juttat a gazdaságba a kormány

A kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre, ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak – közölte a nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.

Elmondta, fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre tovább folytatódik. A hétfőn a Parlament elé beterjesztendő 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány az idei 0,7 százalék után. A Parlament elé hétfőn beterjesztett 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, az idei 0,7 százalék után. 2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott – hangsúlyozta. A kormány új gazdaságpolitikai akcióterve három pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, megfizethető lakhatás biztosítására és a kkv-k támogatását célzó Demján Sándor programra. A gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottságot, a foglalkoztatási ráta 81 százalékon állt, ezért most a reálbérek növelése a cél. 2028-ra 1000 eurós minimálbérrel és egymillió forintos átlagkeresettel számol a kormány – ismételte meg Nagy Márton. Hangsúlyozta, a bérkonvergenciának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.

A jövő évi 4-5 százalékos reálbéremelést a kkv-szektornak ki kell tudnia gazdálkodnia, ehhez a termelékenység növelésére, valamint a szektor konszolidációjára van szükség – tette hozzá.

Az akcióterv részleire kitérve elmondta, hogy az mintegy 2632 milliárd forint forrást biztosít a családok számára 2025-ben. Ennek több mint felét, mintegy 1465 milliárd forintot a lejáró lakossági állampapírok után fizetendő kamatkifizetések biztosítják. A tőkerésszel együtt mintegy 3000 milliárd forint keresheti a helyét a gazdaságban, ami a mehet a lakáspiacra, valamint a fogyasztásra – tette hozzá. A kormány számításai szerint összesen 500 milliárd forint értékben vehetnek fel a 17-25 év között fiatal munkavállalók munkáshitelt, a családi adókedvezmény emelése összesen 75 milliárd forinttal növeli a háztartások vagyonát. A családok 300 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást fordíthatnak lakásvásárlásra, felújításra. Megjegyezte: a kormány az adminisztráció egyszerűsítésével igyekszik gyorsítani a folyamatot. Az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családok számára elérhető vidéki otthonfelújítási programra 25 milliárd forintot szán a kormány, és várakozásaik szerint a háztartások jövőre 25 milliárd forint értékben használhatják fel a Széchenyi Pihenő Kártyára feltöltött összegeket lakásfelújítási célra. A gazdaságpolitikai akcióterv vállalati lába, a Demján Sándor program jövőre mintegy 1400 milliárd forintnyi forrást mozgat meg. Ebből mintegy 650 milliárd forintot tesznek ki a kkv-szektort érintő uniós programok. A kormány tervei szerint a visszafizetendő támogatások felhasználását a beruházási hitelek mellett szeretnék a forgóeszközfinanszírozására is kiterjeszteni. A kkv-szektor beruházásait és versenyképességét 100 milliárd forintos tőkeprogrammal támogatja a kormány, amely segítheti a vállaltok „méretugrását„. Az „1+1” kkv beruházás-élénkítő támogatási program célja a cégek beruházási aktivitásának emelése. Az 50 milliárd forint keretösszegű program keretében 5-150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhetnek a cégek, legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással – emelte ki. November elsejétől érhetők el a Széchenyi Kártya Program (SZKP) beruházás hitelei 3,5 százalékos kamattal, amely jövőre a várakozások szerint 150 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a cégeknek. A kkv-k exportját élénkítő hitelprogram jövőre 350 milliárd forintot, az Exim kifektetést – külföldi befektetést – támogató hitelprogram, valamint a Nemzeti Tőkeholding tőkeprogramja együttesen 50 milliárd forintot juttat a vállalkozásoknak. Az egyes alprogramok indulásáról és azok részleteiről a kormány a következő hetekben ad részletes tájékoztatást – mondta a miniszter. A Századvég idén negyedik alkalommal rendezte meg vidékkonferenciáját. Az előadások, panelbeszélgetések során a versenyképesség, energetika, és foglalkoztatáspolitika kérdéseit vitatták meg a részvevők.

Forrás: MTI

2024. 11. 11

A kiskereskedelem árvíz miatti átmeneti lassulása után további gyorsulás várható

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 szeptemberében éves alapon 1,7 százalékkal bővült. Az éves alapú növekedés lassulása, illetve a kiskereskedelmi forgalom előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal történő mérséklődése egyértelműen átmeneti jelenség, amelyet nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott.

Azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fogyasztói viselkedés szeptemberben sem változott meg, a belső konjunktúra helyreállt. Az online pénztárgépek adatai októberben ismét hasonlóan erős forgalmat mutatnak, mint augusztusban, így az árvíz okozta átmeneti mérséklődést
követően a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme visszaállhat a korábbi hónapok kedvező szintjére. Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági növekedés legfontosabb támasza marad. Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült, az év hátralevő részében pedig további gyorsulás várható, ezzel a fogyasztás egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. Ez már idén is érezhető a gazdaságban, de jövőre még erőteljesebben fejti ki hatásait. A belső konjunktúra helyreállása
mellett azonban a külső kereslet továbbra is kihívásokkal áll szemben, különösképpen a német gazdaság válsága miatt.
A kiskereskedelmi forgalom alakulását továbbra is erőteljesen támogatja a reálbérek már egy éve tartó erőteljes növekedése, amely augusztusban 9,4 százalékot ért el, továbbá az infláció sikeres visszaszorítása, amely szeptemberben 3 százalékon stabilizálódott.

Forrás: NGM

2024.11.07

Desics Péter előadása a munkaerő-piac aktualitásairól

Durva mértékben csökkentheti a céges költséget, ha a fejlesztés adatalapon történik

Cégvezető legyen a talpán, aki eligazodik a digitális zajban. Mondjuk, a Covid-járvány idején sokaknak muszáj volt.

Hogy hol áll egy cég a digitális érettség skáláján, az sokat elárul arról, hogy vezetője mennyire veszi komolyan a folyamategyszerűsítést, a költségracionalizálást – állítja DesicsPéter, aki konkrét példával bizonyította be, hogy a kiadásoknak akár a kétharmada megspórolható.

Nem tartott digitális kifutót – azaz nem (csupán) az általa képviselt társaság megoldásait vonultatta fel – a TrenkwalderMagyarország operatív igazgatója a West Hungary Projekt által szervezett közelmúltbeli szombathelyi fórumon, inkább abból a szögből világította meg a HR-szolgáltatások világát, amelyből látszik: a digitális fejlesztésekkel jócskán lefaraghatóak a költségek.

A lényeg ma az – jelentette ki -, hogy a cégek keveredjenek ki a digitális zajból, hiszen nem azzal van a gond, hogy ne lennének elérhetőek a jobbnál jobb eszközök, inkább az, hogy fekete öves digitális szakembernek vagy jövőkutatónak kell lennie az embernek ahhoz, hogy ebben a labirintusban eligazodjon, és jó döntést hozzon. Egy módszertant vázolt, amely egyben egy irányítási és értékelési metódus is, és amellyel a szervezetet tulajdonképpen alkalmassá lehet tenni arra, hogy digitális megoldásokat tudjon használni. Ez megváltoztatja a mindennapokat, és gyors előrehaladást biztosít az átalakulási folyamatban – hangzott el.

Hogy mi ez a módszertan, lássuk! Az előzményekhez tartozik, hogy a Covid-járvány hatására a korábbinál nagyobb arányban kezdték használni a céges kommunikációban a digitális eszközöket a magyar vállalkozások, ez egy kényszerhelyzet volt, nem volt más választása annak, aki felszínen akart maradni, egyáltalán működni akart. Egyfajta hajtóerőként működött a járvány – ez egyébként (tehát valamiféle motiváció) mindig szükséges a változásokhoz, ahogy az is szükséges, hogy egy konkrét cselekvésről döntsön a vezető. A digitális eszközök 2019-ben már léteztek, rendelkezésre álltak, csak éppen nem voltak használatban. Desics Péter rámutatott: épp ez jelentette a problémát: rengeteg eszköz volt elérhető, a cégeknek nem volt könnyű kiválasztani, hogy melyik a számukra legmegfelelőbb. Ez a generált digitális zaj hihetetlenül erős, az igényteremtésről szól, őrült nehéz benne eligazodni. Nagyban segít, ha rendelkezünk cselekvési tervvel és egy céllal, no meg technológiával és módszertannal. Nem kell nagy misszióra gondolni egy kisebb cég esetében – hangsúlyozta az előadó -, de a cél legyen világos.

Tehát a módszertanról: Desics Péter szerint ez az, amire összpontosítani kell. Vázolt egy példát: egy cégvezető eltökélt szándéka elégedetten tartani az ügyfeleket, miután panaszt tapasztal. Meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás mely tevékenységei vannak összefüggésben az ügyfél-elégedettséggel, ez tehát egy projektlehatárolás, amely egy nyers adatkészletet tár a vezető elé. Akkor jár el jól a cég, ha címkékkel egészíti ki ezeket az adatokat (leírja részletesen az adott tevékenységeket), hogy információ váljon belőlük. Máris rajzolható ebből egy információs térkép, amelyen látszódnak a logikai kapcsolatok az adatok között. Ezután végignézi, mely munkafolyamatból milyen lépések vehetők ki, iktathatók ki azért, hogy a folyamat gyorsabban végbemenjen, és így végül az ügyfél elégedettebb legyen. Ha ezeken a lépéseken végigmegy, akkor adatalapon – és ezáltal sokkal célirányosabban – lesz képes dönteni. Ez tehát a módszertan, amellyel egy-egy munkafolyamatot agilisabbá, és aztán költséghatékonyabbá is tehetünk. Elhangzott: megéri így hozzáállni a szervezet fejlesztéséhez, mert nagy átlagban, hosszú távon biztosan jobb lesz a célra tartása a vezetőnek. Összességében az sem hátrány a végén, hogy a vezető ezzel a teljes szervezetet edukálhatja, rávezetheti arra, hogy igényük legyen az adatalapú döntésekre, hogy folyamatcentrikusanműködjenek. Így lehet objektivizálni, amennyire csak lehet, adatra, forintra lebontani a döntéseket.

Nem véletlen, hogy ez – az egyébként nagyjából 40 éve kidolgozott és bevált – módszertan eredményes: a célt és az oda vezető utat számszerűsítve összehasonlíthatóvá válik a kiindulópont és a cél. Így fejlesztett a Trenkwalder, így választja ki a maga számára a digitális zajból a legmegfelelőbb eszközöket. És végül egy nagyon konkrét eredmény: Desics Péter elárulta, hogy munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cégükben ezzel a módszerrel – a jól átgondolt digitalizációval és automatizálással – úgy növelték a hatékonyságot, hogy az elmúlt öt évben harmadára csökkentették az egy főre jutó havi önköltséget. Nem volt kérdés tehát, hogy megérte pénzügyileg a fejlesztés. Csak digitalizációra kb. 300 millió forintot költöttek – derült ki, de tisztán látszik, hogy bőven megtérült.

Költséghatékonyságot növel tehát a digitalizáció – ha valaki jól csinálja, így összegezhető az előadás.

Forrás: frisss.hu

Munkaerő-piaci kerekasztal-beszélgetés Szombathelyen

Egymillió forintos átlagbér: A munkavállalók áhítoznak rá, a cégvezetők rettegnek tőle

A tavalyi recessziót idén kis mértékű gazdasági növekedés követte. Hogyan látják a jövőjüket a cégek a Nyugat-Dunántúlon? Hogyan érintené őket az átlagbér egymillió forintra történő emelkedése? Ezek a témák is szóba kerültek a WHPR közelmúltbeli szombathelyi fórumán, ahol kerekasztal-beszélgetést vezetett Szajlai Csaba, a Világgazdaság vezető elemzője.

Lenkai Nóra rektori biztos azzal kezdte, hogy bár más szemmel tekint a munkaerőpiacra, mint a gazdasági élet jelenlévő szereplői, azért az tény, hogy az ELTE SEK diplomásai éppen ezen a munkaerőpiacon jelennek meg, miután végeztek, így befolyással lehetnek a folyamatokra. Arra a korábbi megállapításra reagálva, miszerint a Nyugat-Dunántúlon korábban viszonylag alacsony volt a diplomások aránya más térségekhez képest, és ez az átlagfizetések alakulására is hatással van, azt mondta: a szombathelyi felsőoktatás fő profilja sokáig a pedagógusképzés volt. És valóban, nem ez az ágazat húzza felfelé a fizetéseket máshol sem, azonban az utóbbi években és évtizedekben itt is sorra indultak azok a képzések, amelyek a helyi gazdaság igényeivel is összhangban voltak, példaként a gépészmérnökképzést említette.

A moderátor felidézte egy korábbi fórum megállapításait. Szajlai Csaba utalt rá, egy évvel ezelőtt egyáltalán nem látták optimistán a jövőt a térségben működő nagyvállalatok vezetői, ennek akkor az egyik vendég, Takács Balázs hangot is adott. A TDK Hungary Components Kft. ügyvezetője most is részt vett a kerekasztal-beszélgetésben, és leszögezte: most sem sokkal derűlátóbb. Azon az európai piacon ugyanis, amelyre a szombathelyi elektronikai cég termel, zuhanás van, és bár több lábon állnak, most minden szegmensben küszködés jellemző. Megváltozott a költségszint, az inflációt meghaladó mértékben növekvő bérek a céget nagy kihívás elé állítják, főként most, amikor a kereslet csökkent. Mindezek miatt a TDK alapos portfóliótisztítás előtt áll – hangzott el. A termékre, a technológiára és a munkaerőre koncentrálnak, hogy versenyképesek és a lehető leghatékonyabbak lehessenek.

A versenyképesség megőrzésével kapcsolatban dr. Lovász László, a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnökhelyettese is kifejtette a véleményét. Mint mondta, a költségcsökkentés egy működő stratégia, de a technológiaváltásnak, az innovációnak is fontos szerepe van a piaci pozíció megtartása tekintetében. Rámutatott, a hazai gazdaságban alig 20-30 százalékos a digitalizáció szintje, van hová fejlődni. Közelgő trendfordulót is emlegetett, ami a mesterséges intelligenciához köthető. Szerinte ugyan ezt részben túlértékelik, mert még nem fejt ki akkora hatást az MI, mint amit a jövőkutatók jósolnak, de tény, hogy van magyar gyár, ahol humanoid robotokat tesztelnek. Felhívta rá a figyelmet: ahol a legmagasabb a robotizáció, ott a legalacsonyabb a munkanélküliség, ez azonban csak úgy igaz, ha ebben a felsőoktatás is részt vesz. A diplomák hagyományos felosztása is megváltozik majd, hiszen új típusú megközelítésre lesz szükség. Úgy véli, az Európai Unió jelenleg nem foglalkozik kellően a népesedési problémákkal, ennek főként az az oka, hogy nyugaton úgy csökkent a termelékenység, hogy a bevándorlás révén a népesség nőtt. A most zajló folyamatokra hazánknak is fel kell készülni – hangsúlyozta dr. Lovász László.

Nehéz helyzetben van a Nyugat-Dunántúlon a TrenkwalderMagyarország, hiszen 80 százalékos foglalkoztatottságnál már csak olyan munkaerőt tudnak biztosítani egy-egy ügyfélnek, aki valahol már most is dolgozik. A cég ügyvezetője, G. Nagy Balázs elárulta, a sikerrátájuk Debrecenhez képest a fele! Ausztriával, Németországgal kell versenyezni, sőt svájci gyárakba is tömegesen mennek a régióból dolgozni. Arról beszélt, hogy óriási itt a munkaerőpiaci verseny. A toborzási folyamat komplexszé vált, a munkáltatók részéről soha nem látott kompromisszumkészségre van szükség. Érdekes megfigyelést tett: térségünkben a top10 munkakörbe az elmúlt két évben bekerült a betanított munkás, ami nem is szakma valójában, és a minimálbér által leginkább érintett réteg. Kiderült az is, hogy a Nyugat-Dunántúlra szívesen jönnek az ország túlsó feléből dolgozni, lakni. Ami a digitalizációt illeti, szerinte az csak bonyolítja a helyzetet. Vannak idősebb munkavállalók, akikkel szemben elvárás, hogy drága digitális eszközöket kezeljenek, de ők nem mernek hozzányúlni. Kiemelte: azonos szintű betanított munkában Burgenland nyer a hazai munkáltatóval szemben, de ha minimális karrierpályát és képzést kapnak a dolgozók, akkor az itthoni munkahely felé billenhet a mérleg.

Lesz-e egymillió forintos bruttó átlagfizetés Magyarországon, és hogyan? Lesz-e ezereurós minimálbér, és ez hogyan érinti a cégeket? Hogyan növelhető 85 százalékra a most sem alacsony foglalkoztatási ráta? Ezekről is beszélgettek a résztvevők. Takács Balázs úgy fogalmazott: nem mindegy, milyen forint-euró árfolyam mellett számolunk, ettől függ ugyanis, hogy a munkáltatók elviselik-e ezt, vagy „veszik a kalapjukat”. Szalai Piroska pedig azt tette hozzá, hogy az infláció maradjon a célsávban, és úgy tűnik, idén ez megvalósul, hiszen 4 százalék alá várják az év végi adatokat. Azt mondta, az ezereurós minimálbérhez más most is viszonylag közel vagyunk hazánkban, 266 ezer forint ez a határ, és a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókat érinti. De ennél érdekesebb a garantált bérminimum, mert ez sokkal több embert érint, ezért a versenyszférát is jobban zavarhatja. Ráadásul ez a „kereset-elemeket” húzza magával, nem úgy, mint a minimálbér, amely pedig a „jövedelem-elemeket”. A garantált bérminimum tényleg nagyon közel van az ezer euróhoz, 326 ezer forint. Szalai Piroska úgy vélte, innen nézve már talán „nem szakadnak bele” a munkáltatók a 400 ezer forint körüli összegre történő emelésbe. Nehezebb kérdés az átlagfizetés, ami most 660 ezer forint körül van, ezt emelné a kormány egymillió forintra idővel. Magyarország nem úgy akar takarékoskodni, hogy csökken a reálkereset, és nő a szegénység, hanem úgy, hogy növeli a versenyképességet. És ha sokat beszélünk róla, egyre inkább körvonalazódik a megoldás is. Jók az esélyek, mert a foglalkoztatottak számát is egymillió fővel kívánta 2010-ben növelni a kormány, és lám, sikerült. A receptet nem tudja, de elérhető a cél.

Nem örül felhőtlenül ezeknek a céloknak munkáltatóként a TDK ügyvezetője, aki szerint nem az egyes számokban rejlik a lényeg, hanem abban: milyen jövedelemből milyen életszínvonal biztosítható egy adott országban. Rámutatott, azokban az országokban, ahol már elég magas a minimálbér és az átlagfizetés, épp ott magasabb a szegénység is. Itthon viszont alacsonyabbak a megélhetési költségek, innen nézve tehát más a kép. G. Nagy Balázs rávilágított: a cégek általában 3-5 évre kötnek szerződést, ekkora időtartamra biztosan terveznek, tehát látniuk kell, hogyan tudnak versenyképeseklenni. Számukra problémát okozhat, ha rövid időn belül az egyébként magasan kvalifikált, magas hozzáadott értéket előállító kollégái az átlagbér alatt találják a fizetésüket.

Egyre nagyobb a nyomás a gazdasági szereplőkön, amit csak tovább fokozna az átlagbér megemelése, nem örülnek tehát egyöntetűen ennek a tervnek térségünkben sem.

Forrás: frisss.hu

Durva mértékben csökkenti a céges költséget, ha a fejlesztés adatalapon történik

Durva mértékben csökkenti a céges költséget, ha a fejlesztés adatalapon történik

2024. október 29., kedd

Cégvezető legyen a talpán, aki eligazodik a digitális zajban. Mondjuk, a Covid-járvány idején sokaknak muszáj volt.

Hogy hol áll egy cég a digitális érettség skáláján, az sokat elárul arról, hogy vezetője mennyire veszi komolyan a folyamategyszerűsítést, a költségracionalizálást – állítja Desics Péter, aki konkrét példával bizonyította be, hogy a kiadásoknak akár a kétharmada megspórolható.

Nem tartott digitális kifutót – azaz nem (csupán) az általa képviselt társaság megoldásait vonultatta fel – a Trenkwalder Magyarország operatív igazgatója a West Hungary Projekt által szervezett közelmúltbeli fórumon, inkább abból a szögből világította meg a HR-szolgáltatások világát, amelyből látszik: a digitális fejlesztésekkel jócskán lefaraghatóak a költségek.

A lényeg ma az – jelentette ki -, hogy a cégek keveredjenek ki a digitális zajból, hiszen nem azzal van a gond, hogy ne lennének elérhetőek a jobbnál jobb eszközök, inkább az, hogy fekete öves digitális szakmebernek vagy jövőkutatónak kell lennie az embernek ahhoz, hogy ebben a labirintusban eligazodjon, és jó döntést hozzon. Egy módszertant vázolt, amely egyben egy irányítási és értékelési metódus is, és amellyel a szervezetet tulajdonképpen alkalmassá lehet tenni arra, hogy digitális megoldásokat tudjon használni. Ez megváltoztatja a mindennapokat, és gyors előrehaladást biztosít az átalakulási folyamatban – hangzott el.

Tehát a módszertanról: Desics Péter szerint ez az, amire összpontosítani kell. Vázolt egy példát: egy cégvezető eltökélt szándéka elégedetten tartani az ügyfeleket, miután panaszt tapasztal. Meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás mely tevékenységei vannak összefüggésben az ügyfélelégedettséggel, ez tehát egy projektlehatárolás, amely egy nyers adatkészletet tár a vezető elé. Akkor jár el jól a cég, ha címkékkel egészíti ki ezeket az adatokat (leírja részletesen az adott tevékenységeket), hogy információ váljon belőlük. Máris rajzolható ebből egy információs térkép, amelyen látszódnak a logikai kapcsolatok az adatok között. Ezután végignézi, mely munkafolyamatból milyen lépések vehetők ki, iktathatók ki azért, hogy a folyamat gyorsabban végbemenjen, és így végül az ügyfél elégedettebb legyen. Ha ezeken a lépéseken végigmegy, akkor adatalapon – és ezáltal sokkal célirányosabban – lesz képes dönteni. Ez tehát a módszertan, amellyel egy-egy munkafolyamatot agilisabbá, és aztán költséghatékonyabbá is tehetünk. Elhangzott: megéri így hozzáállni a szervezet fejlesztéséhez, mert nagy átlagban, hosszú távon biztosan jobb lesz a célra tartása a vezetőnek. Összességében az sem hátrány a végén, hogy a vezető ezzel a teljes szervezetet edukálhatja, rávezetheti arra, hogy igényük legyen az adatalapú döntésekre, hogy folyamatcentrikusan működjenek. Így lehet objektivizálni, amennyire csak lehet, adatra, forintra lebontani a döntéseket.

Költséghatékonyságot növel tehát a digitalizáció – ha valaki jól csinálja, így összegezhető az előadás.

Forrás: frisss.hu

2024. október 29.

Szinte teljes a foglalkoztatottság, de a női munkaerőben még van tartalék

Szinte teljes a foglalkoztatottság, de a női munkaerőben még van tartalék

2024. november 04., hétfő

Kifejezetten a nyugat-dunántúli munkaerőpiaci viszonyokra mutatott rá makroszintű statisztikai adatokkal Szalai Piroska szakértő a közelmúltban megtartott WHPR-fórumon Szombathelyen. Hol tart ez a térség, és hol tart benne Vas vármegye? – ezt válaszolta meg gondosan alátámasztott, az összefüggéseket is megmutató előadásában.

A demográfia nagyban meghatározza egy régió munkaerőpiacának változásait, ezzel kezdte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Miközben 2000 óta a munkaképes korú (15-64 éves) magyarok száma lezuhant, addig a szomszédos Ausztriában ez a szám nőtt, de meg kell jegyezni, hogy nem a természetes szaporulat miatt. Mindkét országban nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké, mi akkor mégis a különbség? Igen, a válasznak köze van a külföldiekhez, azonban itt is, ott is több a külföldről bevándorolt személy, mint a kivándorolt.

A lényegi különbség az arányon van, és azon, hogy nálunk nem éri el a természetes fogyás szintjét a bevándorlás, Ausztriában viszont igen.

Felhívta rá a figyelmet: ahogy országosan, úgy a Nyugat-dunántúli Régióban a 15-64 évesek körében – a népesség csökkenése ellenére – növekedett a foglalkoztatottak létszáma, méghozzá jelentősen. A korábbi 420 ezres szintről már 500 ezer fölé nőtt ez a szám. Ami a munkanélküliek számát illeti: bár 2006 és 2014 között viszonylag magas volt, mostanra ez a szám rendkívül alacsony lett. Rámutatott: az inaktívak létszáma az, ami nagy mértékben lecsökkent. Mit jelent ez? Úgy kerültek be többen a foglalkoztatásba, hogy kevesebben kerültek ki onnan 64 éves koruk előtt, vagyis nyugdíjaskoruk előtt inaktív státuszba. Egyik oka ennek az, hogy magasabb az iskolai végzettsége a mostani 55 év felettieknek, sőt egy olyan trend is látszik, hogy a 65 év felettiek is óriási számban maradnak foglalkoztatottak.

Régebben csak a magasan kvalifikáltak körében volt jellemző a nyugdíj mellett dolgozni, ma ez már egyre több szakmában szokás – hangzott el. Érdekes mindezzel összevetni Burgenland adatait. Ott is emelkedett ugyan a foglalkoztatottak száma, de – kis lakosságszámú régióról lévén szó – ez a szám és a növekedés is csekély. Közben csökkent (de nem a magyarországi mértékben) az inaktívak száma.

Az uniós átlag a 20 és 64 év közöttiek körében azt mutatja: az elmúlt két évtizedben jócskán magasabb lett a foglalkoztatási ráta, bár nem egyenletesen emelkedett, volt egy hosszú stagnálási időszak is. Közben itthon más ütemben (nem volt gyors felfutási szakasz), de szintén növekedés történt, egy 2010-es mélypont után végül mára kimagaslóan jók a számok.

Teljes foglalkoztatást produkáló ország lettünk, és még mindig tudunk egy kicsit bővülni, a kisgyermekes, illetve az 55 év feletti nők bevonása révén hangzott el. Szalai Piroska ezt a tendenciát a Nyugat-Dunántúli Régió vonatkozásában is megvizsgálta, és kiderült: az még a magyar átlagnál is jobb.

Ausztria korábban előttünk járt ebben, de már leelőztük – ez is látható volt a grafikonon. Annak ellenére, hogy sok magyar jár ki dolgozni a határ túloldalára, mégis igaz, hogy itt jobban pörög a munkaerőpiac, mint az osztrák területen. Ami a nemek megoszlását illeti, az EU-ban 10 százalékpontnyi a különbség a férfiak és a nők között.

Itthon a különbség kisebb (9%), miközben a foglalkoztatossági szint magasabb.

Ausztriában még kisebb a nemek közti különbség, a foglalkoztatás viszont összességében alacsonyabb ott. Az előadó kiemelte: egy szegmensben – a fiatalok foglalkoztatásában – alacsonyabbak itthon a számok az EU-s átlagnál. Ellenben Ausztria kimagaslóan jó ebben. Hozzá kell tenni azonban, hogy hozzáveszik a duális képzésben részt vevő fiatalokat is, és ők sokan vannak, igaz, ezzel itthon is egyre jobban állunk.

Külön statisztikai adatokat hallhattunk az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatottságáról. Az uniós átlagot ebben meghaladjuk Magyarországon, bár nem minden régiónk mondhatja el ezt magáról, például Nyugat-Dunántúl sem. Hogy miért? Valószínűleg részben azért, mert

térségünkben alacsony a diplomások aránya ebben a korcsoportban a nők között, így ők kisebb arányban maradnak a munkaerőpiacon ebben a korban.

A bruttó átlagkereset alakulása is érdekes (országosan, átlagosan 634 ezer forint). Tartja magát a tény, Budapesten magasabb az átlagkereset, mint az ország más térségeiben: a fővárosban 770 ezer forint, miközben Vas vármegyében 570 ezer forint, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a negatív rekorder 463 ezer forinttal. Az okok között szerepel, hogy egyes régiókban több a magasan iskolázott munkavállaló, ráadásul a helyi gazdaságban uralkodó ágazatok is meghatározóak.

Vas vármegyében jelentős a turizmus, és a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás nem az az ágazat, ahol jobban lehetne keresni, mint az IT- vagy bankszektorban.

Tovább árnyalja a képet, hogy az átlagkeresetet mutató statisztikai adatot nem az adott régió lakóinak keresetéből számolják ki, hanem az ott székhellyel rendelkező cégek kifizetéseiből. Elhangzott: pillanatnyilag jóval nagyobb mértékben emelkedik a bruttó kereset, mint az infláció, tehát reálkereset-növekedést tapasztalunk.

Szalai Piroska tisztázta a fogalmakat is: alapbér, kereset, jövedelem – mindhárom mást mutat. Szó volt a szegénységi mutatóról (ami részben a jövedelmet veszi figyelembe sok más mellett): ebben az unióhoz képest is nagyobb javulást ért el az ország, ami azt jelenti, hogy egy évtized alatt óriásit csökkent azok aránya, akik érintettek voltak ebben. Nyugat-Dunántúl az országos átlagnál is jobb helyzetben van. Az előadó megállapította: bár kisebbek a bérek itthon, mégsem érint a szegénység annyi embert, tehát nem nyílik az olló olyan nagyra az egyes rétegek között. Szó volt még az elvándorlásról és a vengégmunkások kérdéséről is.

Forrás: frisss.hu

2024 november 4.

Európa versenyképességi kihívásairól egyeztetett Varga Mihály Brüsszelben

Európa szerepe a világgazdaságban jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, egyúttal a globális versenytársakhoz képest is egyre jobban lemarad – jelentette ki Varga Mihály, a MEDPOL makrogazdasági egyeztetésen Brüsszelben. A pénzügyminiszter kifejtette: az Európa-szerte tartós és egyre súlyosbodó kihívások sürgős és hatékony megoldásokat igényelnek, különös tekintettel a gyermeket nevelő családok és háztartások támogatására.

Varga Mihály elmondta: jelenleg is vita zajlik abban a kérdésben, hogy a versenyképesség növelésére adandó szakpolitikai válaszokat milyen területekre kell összpontosítani. Meglátásunk szerint a leginkább kulcsfontosságú területek a reáljövedelem növekedésének biztosítása, a termelékenység és a beruházási szint növelése, valamint a digitális forradalom adta lehetőségek megfelelő kihasználása – fejtette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály hozzátette: az európai társadalmak gyors elöregedése, a születések csökkenése, a szociális ellátórendszereket terhelő nehézségek mind olyan problémák, amelyekre a gyermekeket nevelő családok és a háztartások támogatása jelentheti a megfelelő választ. A tárcavezető emlékeztetett: Magyarország ezen a téren is jó példával jár elől, hiszen megalkotta Európa legszélesebb családtámogatási rendszerét, amit a jövő évben még tovább kíván bővíteni. Varga Mihály kijelentette: magyar részről úgy látjuk, hogy az Európai Uniónak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok átrendezését versenyképességi szempontból is jobban figyelembe kell vennie. Mint mondta: a makrogazdasági párbeszéd résztvevői vitát folytattak a lehetséges cselekvési lehetőségekről. A tanácskozáson részt vett többek között Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke és Thomas Westphal a Tanács főigazgatója is.

Forrás: PM

2024. 11.04

Mától igényelhetők a 3,5%-ra csökkentett Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei

A Kormány döntött arról, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó Demján Sándor program részeként 2024. november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 3,5 százalékra csökken. Az ügyfelek a bankoknál a gyakorlatban mától már igénybe vehetik az alacsonyabb kamatozású hiteleket.

A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti:

· Széchenyi Beruházási Hitel MAX+

Széchenyi Lízing MAX+ konstrukció

Széchenyi Mikrohitel MAX+

Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Szabados Richárd államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kormány számára kiemelt szempont a vállalati hitelpiac erősítése, a hitelezés ösztönzése, a gazdasági növekedés feltételeinek fenntartása. A jövőre tervezett 3 százalék fölötti gazdasági növekedés elérésének alapfeltétele a vállalati hiteldinamika legalább 6 százalékos bővítése. A Széchenyi Kártya Program az elmúlt, válságokkal terhelt években a hazai kis- és középvállalkozások elsőszámú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. A meghirdetetett programok (Széchenyi Kártya krízishitel program, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében 2020 júniusától 2024 októberéig 256 100 db hitelkérelem került befogadásra 9 457 milliárd forint értékben. Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó – 2022 decemberétől elérthető – SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben. Annak ellenére, hogy 2022-23-ban a magas infláció miatt elsősorban a napi likviditásra szolgáló, klasszikus folyószámlahitel jellegű termékeket keresték a vállalkozások, a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban idén októberéig folyósításra került beruházási típusú hitelek aránya – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékos arányt.

Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint felett van lízingfinanszírozás átlagösszege. A cél egyértelműen a beruházások beindítása, amely beruházások hozzásegítenek a gazdasági növekedés felgyorsulásához, az időben elindított fejlesztések révén a hazai kkv-k piaci pozíciója erősödhet, versenyképeségük javulhat. A kedvezményes kamatozás révén egy 100 milliós 10 évre felvett hitel esetében több mint negyedével csökkenhet a vállalkozások finanszírozási terhe. További kedvezmény, hogy a 2025. június 30-ig SZKP MAX+ Beruházási hitelt igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Ez egy átlagos, 125 milliós hitel esetében több, mint félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket. A Széchenyi Kártya termékek kedvezményes kamatozása állami kamattámogatás mellett valósul meg. A kamattámogatás összege a mindenkori pénzpiaci kamatokhoz kapcsolódik. Az egyre javuló gazdasági környezetben csökkenő hazai és nemzetközi kamatszinteknek köszönhetően a vállalkozások versenyképességét javító kamatcsökkentő intézkedés nem jelent a 2024. évi szintekhez képest érdemi kiadásnövelést a költségvetés számára, ám ha szükséges, a kormány e célra kész többletkeretet biztosítani.

Forrás: NGM

2024.11.04

Rosszkedvünk ősze

Miközben gyengülésnek indult az elmúlt hetekben a forint, a magyar gazdaság sem tudott kikecmeregni a problémákból, és a magyarországi vállalkozások beruházási kedve finoman szólva sem jó, vagyis a piaci szereplők kivárnak. Néhány ágazat pedig továbbra sem tudott talpra állni. Ráadásul a külső környezet továbbra sem biztató – dióhéjban ekképp foglalható össze rosszkedvünk ősze.

S tegyük hozzá: nincs azon mit szépíteni, hogy az éves gazdasági teljesítmény tovább csökkent, így a magyar gazdaság technikai recesszióba került. Sajnos a friss adatok a legpesszimistább várakozásokra is rácáfoltak – negatív értelemben. Mindent összevetve: az idén fél–egy százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, ami arra lesz jó, hogy éves alapon ne a mínuszos tartományba kerüljön a GDP. Egyetlen jó hír volt a napokban, hogy a Budapesti Értéktőzsdén a részvények árfolyama emelkedni tudott.

Ha optimistán tekintünk a jövőre, úgy is fogalmazhatunk: nehéz időszakon van túl a magyar gazdaság. Katasztrófa persze nincs, hiszen már több visszaesést is magáénak tudhat a nemzetgazdaság, amelyekből egyébként mindig kijött, azonban most arra kell ügyelni, hogy a kormányzati élénkítő terv jó helyekre legyen „belőve”.

De mi is röviden a lényeg?

A magyar gazdaság exportvezérelt, s miután a termékeink fő piaca (Nyugat-Európa) sem volt a legjobb bőrben az elmúlt években, a keresleti oldal meggyengült számunkra. Noha a globális kilátások sem túl biztatók – sok minden az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függ –, legalább halvány reménysugár, hogy az eurózóna GDP-je elkezdett növekedni. Ezen belül is számunkra a legfontosabb, hogy a német gazdaság 0,2 százalékos bővülésre volt képes negyedéves alapon, míg a franciáknál 0,4 százalékos gyarapodást mértek. Ugyan az Egyesült Államok csak áttételesen kiemelt jelentőségű a magyar gazdaság számára – elsősorban a Németországba áramló kivitel „továbbítása” apropóján –, a tengerentúli birodalom kifejezetten „combos” eredményt, 2,8 százalékos bővülést tudott felmutatni. Persze az exporttal azért érdemes kiemelten foglalkozni, mert a magyar gazdaság évtizedek óta erre szakosodott. Egészen pontosan: egy szektorra, a járműiparra. Számunkra az okozza a problémát, hogy az európai járműipar bajban van. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a nyugat-európai fogyasztók még nem álltak be teljes mellszélességgel az elektromos autók mögé. Lássuk be, hogy azok elterjedését az állami támogatások és szabályozások pörgették fel. Ugyanakkor nem szabad kategorikusan kijelenteni, hogy eddig mindent egy technológiára építettünk fel, és ezt söpörjük el, mert annak nincs meg a hagyományos piaca.

Drasztikus váltásra nincs is lehetőség!

Tekintettel arra, hogy a járműiparban Magyarországon mintegy 300 ezer család érintett, vagyis a hozzátartozókkal együtt mintegy egymillió honfitársunk. Jóllehet ezen a területen jelenleg technológiaváltás történik, hiszen az EU döntése értelmében egy bizonyos határidő után nem lehet gyártani hagyományos, fosszilis meghajtású járműveket, a kihívás és a nyomás egyszerre érződik. Ha bekövetkezik az a váltás, hogy már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában, és ha Magyarország nem tudja előállítani az ehhez szükséges döntő járműelemeket, akkor máshol fogják legyártani őket. Gondolkodjunk el azon, hogy mi lenne Győrben az Audi-gyár nélkül vagy Kecskemét mire menne a Mercedes hiányában? S ez a képlet áll Szentgotthárdra az Opel kapcsán, nem is beszélve a jövőre Debrecenben beinduló BMW-ről. Vagyis reformok útján, de mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon. Akkor is, ha a teljes szektor átáll a fosszilisről az elektromobilitásra. Az ehhez szükséges gyártási technológiákat és új gépjárműalkatrész-gyártási sorokat Magyarországon kell létrehozni.

Hogyan kapcsolódik ehhez a témához az amerikai elnökválasztás?

Nagyon is! Lehet olyan markáns következménye is a november 5-i eseménynek, hogy a kereskedelmi háború folytatódhat, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül. Egyébiránt mindkét jelölt „küzd” Kínával, a beáramló kínai termékekkel. Vagyis akár védővámokon, akár az indirekt hatások által, de az Egyesült Államokból kiszoruló termékeknek Európában próbálnának meg helyet keresni a kínai gyártók. Ez főleg a járműiparban okozhat egyensúlytalanságot.

Kétségtelen, hogy Magyarország racionálisan nem tehet fel minden tétet egyetlen technológiára egy ennyire ingadozó, kiszámíthatatlan és politikai alkuk dominálta piacon, de az iparági folyamatok menedzselésén keresztül jelentősen átalakulhat a mozgástér. Ennek kivitelezése lesz a legnagyobb kormányzati kihívás: a régit kell újjá átalakítani.

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője, a WHPR képviselője

Forrás: MNO

2024.11.04

A járműipari beruházásokban bízhatunk jövőre

Előfordulhat, hogy idén alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százalékos szintnél, de jövőre komolyan beindulhat a gazdaság – mondta a Tudás.hu-nak Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Farkas Zsuzsa interjújából kiderül az is, hogy a makrogazdasági részadatok nem túl kedvezőek: az ipar és az aszály sújtotta mezőgazdaság is lefelé húzza a számokat, igaz a szolgáltatások hatása pozitív, és végre a kiskereskedelem is lendületet nyert, oldódni látszik az úgynevezett „óvatossági motívum”. A reálbérek ugyan lehetővé tennének a mostaninál meredekebb fogyasztás-bővülést is, a pálya azonban már egyértelműen javul – hangsúlyozta a szakpolitikus. (Az azóta megjelent negyedéves GDP-szám alapján a magyar gazdaság zsugorodott – a szerk.) Ami az idei makropálya lefutását illeti: a lefelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban, de jelentősebb eltérések már nem lesznek a célszámokhoz képest, előfordulhat azonban, hogy valamivel alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százaléknál. Suppan állítása szerint a 2024-es növekedést lehúzta a tavaly ilyenkori tervezéshez képest, hogy a fogyasztás nem nőtt a béremelkedés alapján előre várható ütemben, a német gazdaság problémái és a gyenge európai kereslet visszahúzta az ipari termelésünket, egyes közelmúltban átadott termelőüzemek a tervezettől eltérően nem tudtak elindulni – emelte ki az államtitkár.

A BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD beruházása is és számos más kapcsolódó fejlesztés is csak később fordul termőre. De mindezek hatása már bele van számolva a legújabb prognózisokba – húzta alá az államtitkár.

Mi teremti meg az alapot a jelenlegi helyzetben mesésnek tűnő, 3-6 százalék közöttire tervezett jövő évi növekedéshez?- tette fel a kérdést Farkas Zsuzsa, mire fel Suppan Gergely ezt válaszolta: – Biztos, hogy fontos szerepe lesz a növekedésben a fogyasztás helyreállásának, ugyanakkor beruházási fordulattal is lehet számolni. Ennek megágyaznak az állami programok, ugyanakkor a gigaberuházások is várhatóan bekerülnek már a statisztikába jövőre, ráadásul elkezdődhet végre a termelés is ezek keretében. Javítja a kilátásokat, hogy a külső kereslet lassan izmosodik, erre még ráerősít az Európai Központi Bank kamatvágása is. A német gazdaság ugyan dübörögni nem fog, de 2025-ben elérhetőnek tűnik a 0,8-0,9 százalék közötti növekedés, ami szintén támaszt ad a magyar gazdaságnak.

Forrás: Tudas.hu

Nagy Márton: Fordulatot hoz az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv

Budapest, 2022. május 26.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án.
MTI/Balogh Zoltán

Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Magas, közel teljes foglalkoztatottság van, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll.

A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Alacsony szintre szorította vissza az inflációt a kormány, amelynek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. Ez pedig így fog maradni, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen.

Augusztusban éves bázison már 4 százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet – ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első 9 hónapjában közel 40 százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint 30 százalékkal emelkedett az év első felében. Emellett a nemzetgazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint pl. a CATL, BYD, BMW, SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak

A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez. A megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot, amely érdemben járulhat hozzá az építőipar teljesítményéhez. A Demján Sándor Program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kkv-k termelékenységének javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását. A miniszter leszögezte, az Akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be. A tárcavezető hozzátette, ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés is még magasabb szintre ugorhat.

Nagy Márton megállapította, hogy összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése. A miniszter megállapította: egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német GDP, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet Németország gazdasági teljesítménye. A kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.

Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 10. 30

Czomba Sándor: Már egy éve töretlenül nő a fizetések vásárlóereje

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 augusztusában a bruttó átlagkereset 628.800 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset 73 ezer forinttal, azaz 13,1 százalékkal emelkedett.

A stabilan alacsony szintre szorított és ott tartott infláció, valamint a jelentős bérnövekedés hatására a reálbérek augusztusban is kiemelkedő mértékben növekedtek, a fizetések vásárlóereje a nyár utolsó hónapjában 9,4 százalékkal emelkedett. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a fizetések reálértéke már egy éve töretlenül emelkedik, miközben a foglalkoztatottság is folyamatos bővülést mutat. 2010-hez képest ma már 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, míg egy átlagos munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. A kormány célja a gazdaság fellendítése és a növekedés eredményeinek a társadalom minél szélesebb rétegeihez való eljuttatása, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Az Akcióterv egyik pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése. Ennek részeként a kormány célja a Munkáshitel Program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény két lépésben történő megduplázása. Emellett a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A kormány célja, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. Czomba Sándor emlékeztetett, hogy ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.

10. 22.

Forrás: NGM

A Nyugat-Dunántúlon sincs kolbászból a kerítés

Egymillió forintos bruttó átlagbér, pályakezdők elvándorlása, Covid által kikényszerített digitális felzárkózás, külföldi munkavállalók – ezekről is szó volt a szempontokat ütköztető, aktuális munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozó fórumon a Haladás Sportkomplexumban csütörtökön.

A Nyugat-Dunántúlon sincs kolbászból a kerítés - Munkaerőpiaci fórumot tartottak Szombathelyen

Közösen szervezett gazdasági témájú fórumot a West Hungary Projekt és a Trenkwalder Magyarország a munkaerőpiac szereplőinek: döntéshozóknak, szakértőknek, egyetemi és cégvezetőknek, munkaerő-közvetítőknek. A csütörtöki fórum házigazdája, Szajlai Csaba – a WHPR projektvezetője, a Világgazdaság vezető elemzője – köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy az érintettek megismerjék egymás szempontjait, összevessék azokat, és együtt gondolkodjanak a megoldásokon a nyugat-dunántúli régió gazdaságának fejlődése érdekében.

Üdvözölte a fórum résztvevőit G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője is, aki arról beszélt, hogy a munkaerő és a technológia együtt alakítja a világ gazdaságát, amely most rendkívül nehéz helyzetben van. Szerinte a következő évek „rögösek lesznek”, de az olyan szolgáltatásokkal, mint amilyet az általa vezetett cég is nyújt, helytállhatnak a hazai vállalkozások.

Kollégája, Desics Péter operatív igazgató a digitális HR témájában tartott előadást. Mint mondta, mindenekelőtt alkalmassá kell válnia egy cégnek arra, hogy digitális megoldásokat vethessen be, és kell egy hajtóerő is – ez 2019-2020-ban a Covid-járvány volt, amely rákényszerítette a vállalkozásokat a fejlesztésre.

A technika ugyan már rendelkezésre állt ekkor, kéznél volt, de nem használták tömegesen a cégek, és nem is volt könnyű dolguk, hiszen a digitális zajban – ahol az igények felkeltésén van a hangsúly – nehéz eligazodni. A megfelelő technológia megszerzése egyébként nem is elég, a módszertan és a stratégia ugyanilyen fontos egy fejlesztésnél – hangsúlyozta. Kiemelte az adatalapú mérések hasznosságát, és felhívta rá a figyelmet, hogy ezzel az adott vállalkozás hatékonysága is növelhető.

A régió munkerőpiaccal kapcsolatos statisztikai mutatóit ismertette és magyarázta meg Szalai Piroska szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Utalt rá, a demográfia az egyik fő alakítója a folyamatoknak. Nyugat-dunántúlon úgy sikerült elérni a foglalkoztatottak számának növelését, hogy közben csökkent a népesség. És bár az uniós átlag is emelkedett, a magyarországi adatok azt jóval meghaladják, ráadásul úgy, hogy „sokkal mélyebb gödörből” indultunk. Kihangsúlyozta: régiónk a magyar átlagnál is jobb mutatókat produkál, bár még mindig van bővítési lehetőség – ez pedig a női munkavállalók köre. Megjegyezte, a fiatalok foglalkoztatásában egyelőre jobb az EU-s átlag. Beszélt még a Vas vármegyei adatokról – országos rangsorban elért ötödik helyünkről -, a fizetések alakulásáról – néhány fogalmat is tisztázott ezzel kapcsolatban -, valamint kielemezte az osztrák-magyar határ mentén kialakult munkaerőpiaci feszültséget is.

A helyi munkaerőpiac sajátosságairól, majd a külföldi munkavállalók szükségességéről kerekasztal-beszélgetés zajlott az előadások után. Ebben Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa arról beszélt, hogy az általa képviselt intézmény milyen hatással van a térség életére, milyen gyakorlatorientált képzésekkel igazodnak az elvárásokhoz, illetve milyen ágazatokban járulnak hozzá a munkaerő-utánpótláshoz. Takács Balázs, a TDK Hungary Components Kft. ügyvezető igazgatója munkáltatóként borús képet festett a jelenlegi és a közeljövőben várható piaci kilátásokról, ugyanakkor kiemelte az előnyös hazai gazdasági környezetet. Rámutatott: a TDK alapos portfóliótisztítás előtt áll, a termékpalettát a jövő kihívásaihoz kell igazítaniuk. Ezzel, valamint a megfelelő technológiával és kellő számú munkaerővel igyekeznek hatékonyak, nyereségesek maradni. Részt vett a beszélgetésben dr. Lovászy László, a Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) elnökhelyettese, aki egy trendfordulót emlegetett. Mint mondta, a mesterséges intelligenciának komoly szerepe van, beszélt az eltűnő szakmákról, a robotizált munkafolyamatokról is, de megjegyezte, nem tudni még, mindez hová vezet. G. Nagy Balázs szólt a toborzási technikák változásáról, a cégek által kötendő kompromisszumokról, a keresett munkakörökről beszélt – kiderült, a betanított munkás is megjelent a top10-ben, ami ijesztő. A kerekasztal-beszélgetésen szóba került még a minimálbér és a garantált bérminimum változásainak hatása, a tervezett egymillió forintos bruttó átlagbér, a külföldről érkező munkaerő szükségessége is.

Október 17-én munkaerőpiaci fórum Szombathelyen - WHPR-program!

A rendezvény középpontjában olyan fontos témák állnak, mint a digitalizáció, automatizált HR folyamatok és megoldások, munkaerőpiaci trendek, régiós foglalkoztatási adatok, külföldi munkavállalók foglalkoztatása és a diákmunka. Ezek a témák nem csupán elméleti jellegűek, hanem konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatják, hogyan lehet hatékonyabban kezelni a munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívásokat.

A rendezvényen neves előadóktól és szakértőktől hallhatunk majd, köztük:

- Szalai Piroska – munkaerőpiaci szakértő
- Lenkai Nóra – az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa
- Dr. habil Horváth Bianka Ph.D. – elnöki főtanácsadó, Magyar Nemzeti Bank

Takács Balázs – ügyvezető, TDK Hungary Components Kft.

G. Nagy Balázs – ügyvezető, Trenkwalder
Desics Péter – operatív vezető, Trenkwalder
Dr. Hende Csaba – országgyűlési képviselő

A kerekasztal-beszélgetések során a résztvevők megosztják tapasztalataikat és gondolataikat az aktuális munkaerőpiaci kérdésekről. A beszélgetéseket Szajlai Csaba gazdasági szakértő moderálja, garantálva a szakmai párbeszédek gördülékenységét és mélységét.

Az esemény szakmai hátterét a Trenkwalder biztosítja, Magyarország meghatározó HR szolgáltatója, amely évek óta a munkaerőpiaci folyamatok szakértőjeként tevékenykedik. A cég által nyújtott támogatás és szakértelmük garanciát jelent a rendezvény magas színvonalára és hasznosságára.

A rendezvény egyik szervezője Császár László, aki kiemelte az esemény fontosságát és aktualitását a régió számára.

„Az ilyen jellegű rendezvények kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci folyamatok megértésében és a szakmai kapcsolatok építésében. Büszkék vagyunk arra, hogy Szombathelyen kerül megrendezésre egy ilyen nagyszabású esemény, és bízunk benne, hogy hozzájárul a régió munkaerőpiaci hatékonyságának növeléséhez” – nyilatkozta Császár László.

Az eseményen való részvétel minden érdeklődő számára nyitott, aki szeretné mélyíteni tudását és kapcsolatrendszerét a munkaerőpiac területén.

A szakmai előadások, a kerekasztal-beszélgetések és a networking lehetőségei garantáltan hasznos és inspiráló élményt nyújtanak mindazoknak, akik részt vesznek a rendezvényen.

Forrás: Frisshírek, 2024.október 16.

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló lehetőséget, és csatlakozzon október 17-én a Haladás Sportkomplexum VIP termében megrendezett munkaerőpiaci fórumhoz! Próbálja ki digitalizált HR megoldásokat, a sliding screent, vagy tesztelje saját tudását targonca szimulátoron.

Nyitóképen: Császár László szervező

A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött

A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

Mindezek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.

A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: 1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, 2. Munkáshitel Program elindítása, 3. a gyermekek után járó csaldi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
II. Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki: 4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása, 5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, 6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára. A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez: 7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, 8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása, 9. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása, 10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása, 11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása, 12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig, 13. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.
III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány: 14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program, 15. „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”, 16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében, 17. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra, 18. Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása, 19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése, 20. a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása, 21. a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az Unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz.2024. 10.16
Forrás: NGM

Cél a vállalatok könnyebb hitelhez jutása

Első ízben ültek asztalhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján, éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak. A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetésre kerülő kkv-akcióterv keretében számos új programmal- és hitellehetőséggel készül – ennek első eleme az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztése már bejelentésre került – jelezte az államtitkár. A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi. A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése. A tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában.

Forrás: NGM

2024.10.11

Hazánknak csak a gazdasági semlegesség hozhat fejlődést

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Word Economic Forum (WEF) által szervezett „High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics” elnevezésű rendezvényen szólalt fel tegnap este Genfben. Beszédében a tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát. Ehhez növelni kell a versenyképességet, fokozni kell az innovációs teljesítményt, fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a mesterséges intelligencia alkalmazását.

Miközben az ázsiai gazdaságok, különösen Kína és az USA is gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, és minden eszközzel támogatja saját gazdaságának megerősítését – elég csak az amerikai inflációcsökkentésről szóló rendelkezésre (IRA) gondolni – addig az EU nemcsak lemarad az új iparágakban, hanem lassan reagál az új tendenciákra. Nagy Márton kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképessége soha nem látott ütemben romlik, ezért közös fellépésre van szükség. A válasz azonban sajnálatos módon nem csak elmarad, hanem egyes intézkedések hozzájárulnak a blokkosodáshoz és gazdasági hidegháborúhoz vezetnek. Ilyen a kínai gyártmányú elektromos járművek behozatalára kivetett vám is, amelyet öt ország – Németország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Málta – ellenállása ellenére, mindössze 10 tagállam támogatása mellett fogadott ez az Unió. Az intézkedés hatalmas csapás az egész európai autóipar, különösen a német autógyártás számára. A döntés negatív hatásai hosszú távra nyúlhatnak, Kína ellenintézkedéseket fog bevezetni, amelyek tovább fokozzák a kereskedelmi konfliktust. A miniszter szerint ezzel szemben minden ilyen kérdésben óvatosabban kellene eljárni és tárgyalásokat kellene folytatni, hogy kölcsönösen előnyös megállapodások szülessenek. A tárcavezető ismertette, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, maga dönt arról, hogy kivel üzletel. Ezt testesíti meg a gazdasági semlegesség is, amely megteremti a magasabb növekedés feltételeit. Mindez magában foglalja a finanszírozási semlegességet, a beruházási semlegességet, a piaci semlegességet, az energiasemlegességet és a technológiai semlegességet. Hazánk kis nyitott országként elkötelezett a konnektivitás mellett, és tovább kívánja erősíteni a gazdaság találkozási pont jellegét. Tehát a cél az, hogy Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve csúcstechnológia. Nagy Márton végezetül ismét felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak versenyképesebbé kell válnia, ez jelenti a soros magyar uniós elnökség egyik legfőbb célkitűzését is. Új versenyképességi paktumra van szükség, miközben minden uniós tagországnak támogatnia kell a versenyképesség növelését, akár a költségvetési hiány átmeneti növelése árán is. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiány ugyanis nem okoz egyensúlytalanságot, mivel ennek célja az EU gazdasági növekedésének megerősítése, a versenyképesség fokozása. 2024. 10.08

Forrás: NGM

Nyáron tovább nőtt a SZÉP Kártya népszerűsége

A 2024-es év eddigi eredményei is megerősítik, hogy a SZÉP Kártya kiemelt szerepet játszik a magyar családok pénzügyi eszköztárában, támogatva gondtalan pihenésüket, miközben a hazai turisztikai- és vendéglátóipart is erősíti a kereslet növekedésén és a fogyasztás bővülésén keresztül.

Az év első nyolc hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 294 milliárd forintot, ami 12,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nyár folyamán közel 100 milliárd forint összértéket ért el a feltöltések összértéke, a költések összege meghaladta a 133 milliárd forintot. 2024 nyarán közel 100 milliárd forintra nőtt a SZÉP kártya feltöltések összértéke, mely 15%- kal haladta meg az előző évi értéket. Júniusban a feltöltések összege meghaladta a 35 milliárd forintot, ami az előző év ugyanezen időszakát 11,8%-kal múlta felül. Júliusban a feltöltések összesített értéke 15,6%-kal, közel 33 milliárd forintra emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, míg augusztusban megközelítette a 31 milliárd forintot, ami 2023 hasonló időszakát 18,2%-kal múlta felül. A kártya népszerűsége nem csupán a feltöltések mértékében, hanem a felhasználás terén is kiemelkedő: 2024 nyarán több mint 133,3 milliárd forintot használtak fel a SZÉP Kártya tulajdonosok, 8,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. 2024 júniusában összesen 38,8 milliárd forintot, tavalyhoz képest 8,6%-kal többet használtak fel a kártyatulajdonosok, míg júliusban 47,9 milliárd forintot használtak fel, 11,9%-kal többet, mint 2023 júliusában. A nyár utolsó hónapjában a SZÉP Kártya költések összeértéke megközelítette a 46,6 milliárd forintot, ami 5,1%-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának értékét. 2024 augusztus végén a SZÉP kártyákon összesen 96,5 milliárd forint állt rendelkezésre a kártyákon, míg tavaly augusztus végén 77,7 milliárd forint volt elérhető. Azaz a SZÉP kártya az év utolsó hónapjaiban is jelentősen támogathatja a turisztikai kereslet további élénkülését, a magyar családok nyugodt pihenését. A turizmus idén is rekordszinten teljesít, soha ennyien nem nyaraltak Magyarországon, mint ebben az évben. Az idei év első nyolc hónapjában a hazai szálláshelyek 31,5 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 5,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest, míg a vendégek száma 10,7%-kal haladta meg a 2023 január-augusztusban mértet. Ezt a 2023 szeptember óta folyamatosan növekvő reálbérek és a lakosság óvatossági motívumának fokozatos enyhülése teszi lehetővé.

10. 08.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Töretlen a hazai fogyasztás bővülése

Nyolc hónapja töretlen a fogyasztás bővülése: augusztusban 4,1 százalékra gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 augusztusában is tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom január óta tartó bővülési tendenciája. A nyár utolsó hónapjában a kiigazított adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. A forgalom értéke 70 milliárd forinttal 1.668 milliárd forintra emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedett. Augusztusban a kiskereskedelem bővülése különösen magas mértéket ért el az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek esetében, ahol az előző évhez képest 8,9 százalékkal növekedve, 636 milliárd forintot ért el az értékesítés volumene. Az év első nyolc hónapjában összességében 2,8 százalékot ér el a kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése, miközben a kiskereskedelmi forgalom értéke 12.500 milliárd forintra emelkedett.
A kiskereskedelmi forgalom folyamatos és gyorsuló bővülését elsősorban a 11 hónapja tartó és dinamikus reálbéremelkedés (legutóbb 9,4 százalékkal emelkedett), valamint az alacsony szintre visszaszorított infláció teszi lehetővé. A kiskereskedelemben zajló tisztességes és
fokozott intenzitású verseny mellett a kormány változatlanul elkötelezett, ezért a folyamatosan zajló fogyasztóvédelmi ellenőrzések mellett továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését.

Forrás: NGM

2024.10.07

A kormány elkötelezett a kkv-k versenyképességének javítása mellett

A kkv-k versenyképességének javítása a kormány kiemelt célja, ami a magyar uniós elnökség fő prioritása is. A GINOP+ keretében a foglalkoztatási támogatások bizonyítottan elősegítik a cégek munkaerő-utánpótlását, ami a fejlődésük egyik pillére.

Ennek megfelelően valótlan az az állítás is, hogy ezek a programok nem kapcsolódnának a versenyképességhez, mivel azok a munkaerő tartalék mozgósítását, a munkaerőhiány kezelését szolgálják, ami közvetlenül összefügg az érintett vállalkozások versenyképességével és növekedési lehetőségeivel. A kritikával illetett programok elődprojektjei 2015-2023 között 364 ezer álláskereső foglalkoztatásához járultak hozzá közvetlen támogatással.

A sajtóban megjelent téves állítás szerint az uniós társfinanszírozással megvalósuló foglalkoztatási programok állami feladatok ellátását finanszíroznák. Mind az „Ifjúsági Garancia Plusz”, mind „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” című projektek keretében továbbadott mikrotámogatásokat finanszíroznak az uniós források. Azaz a cikk állításával szemben a források a vállalkozásokhoz és a munkavállalókhoz jutnak el végső soron. Ezeknek a programoknak a célja, hogy aktivizálják a munkaerő-tartalékokat és segítsék a foglalkoztatás bővítését elsősorban a kkv szektorban: az előző programozási időszakban több ezer kisvállalkozás részesült új munkavállaló felvételéhez bérjellegű támogatásban, emellett a programok az álláskeresők munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átképzéséhez, a mobilitás ösztönzéséhez is hozzájárultak.

A programok fő célja, hogy a vállalkozások számára ott és akkor álljon rendelkezésre a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállaló, amikor és ahol rájuk szükségük van. Mindkét program elindult már, fél év alatt mintegy 13 ezer álláskereső felvételéhez kaptak eddig támogatást a vállalkozások. A projektek megvalósítása azért ebben a formában történik, mert a kormányhivatali rendszer rendelkezik országos, járási lefedettséggel és támogatásközvetítői szerepkörrel, ezzel is segítve a vállalatok gyors és hatékony forráshoz juttatását a pályázati rendszernél gyorsabb, kérelemre induló támogatási rendszer keretében. A támogatásokkal kapcsolatos információk a kormányzat foglalkoztatási portálján keresztül érhetők el, amit a vállalkozások – ellentétben a cikk írójával – jól ismernek. Emellett olyan programokat is tervezünk indítani, amelyek a kkv-k meglévő munkavállalóit hivatottak támogatni munkavédelem és az munkahelyi egészség fejlesztésével, ami szintén versenyképességi tényező. A cikk utolsó állítása sem igaz, miszerint nem segítenék a források a versenyképességet, hiszen 2013 követően 10 év alatt a kkv-k esetében közel 50 százalékkal nőtt az exportértékesítés árbevétele, megduplázódott a beruházásaik mértéke, miközben 440 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottaik száma. Mindezek hatására nagymértékben nőtt a kkv termelékenysége is, például a kisvállalkozások esetében 131 százalékkal. Fontos, hogy ezek a programok az Európai Bizottság jóváhagyásával és támogatása mellett valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy az érintett cikk, az elérhető információk tanúsága szerint uniós támogatással jelent meg, különösen fontosnak tartjuk, hogy az uniós források kapcsán valós információk kerüljenek publikálásra.

2024.10.02

Forrás: NGM

Szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai

A magyar munkavállalók és családjaik minél erőteljesebb védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai idehaza.

Hamarosan megkezdődik azon rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely – a magyar munkahelyek és a hazai munkaerőpiac védelme mellett – tovább segítheti az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését, ezzel érdemben hozzájárulva a hazai munkaerő-tartalék mozgósításához és az aktivitás további növeléséhez.
A tervezet értelmében – amely a kormányzati portálon hamarosan elérhetővé válik – egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki. A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű
magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során. A visszaélések elkerülése érdekében, a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.
A hazai munkaerő-tartalék aktivizálásához és a vállalkozások munkaerőigényének minél erőteljesebb kielégítéséhez nélkülözhetetlenek a tényleges munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések.

Forrás: NGM

2024.09.19

Magyarország az Európai Mesterséges Intelligencia Testület első levezető elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami
felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően,2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván. Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős
szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a
tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok
egységesítését. Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes
államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció
munkájában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.09.17

Két napig Magyarország látta vendégül a nemzetközi szakértőket

2024. második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, amelynek alkalmából számos szakmai eseménynek ad otthont. Szeptember 12-13-án informális ülést tartott a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja Budapesten, ahova 22 ország mintegy 50 szakértője látogatott el. A találkozó szervezésében az EXIM Magyarország szakértői vettek részt, akik a munkacsoport vezetését is ellátják a félév során.

Idén július 1. és december 31. között Magyarország végzi el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos teendőket, amin belül az EXIM felelős az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport elnökléséért. A feladatok közé tartozik a tárgyalandó témák meghatározása, az ülések megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tagállamok közötti közös álláspontok koordinálása. Az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy összehangolja az EU-s országok közötti szakmai együttműködést az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás területén. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet brüsszeli kollégái mellett az EXIM szakértői hajtják végre a soros elnöki feladatokat, illetve a munkacsoport vezetőjét is az EXIM adja.

Szeptember 12-13-án informális keretek között Budapesten ülésezett a munkacsoport. Az első napon megtartott szakmai konferencián, ahol a nemzetközi résztvevők elsőként Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának prezentációját hallgatták meg a jelenlegi makrogazdasági folyamatokról, majd az exporthitelezéssel és a globális exportpiacok aktualitásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatták meg. A prezentációt követően kollégáink a különböző szakmai üléseken összesen 22 ország delegációjának álláspontját egyeztették. A találkozón az európai uniós intézmények képviselői mellett a tagállamok szakértői vettek részt, akik az adott ország exportfinanszírozásáért felelős minisztériumától vagy exporthitel-ügynökségétől érkeztek.

Forrás: EXIM

2024. 09, 16

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent Magyarországon, derül ki a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésből.

A munkabaleseti adatok pozitív változása a hazai munkakörülmények, a munkavégzés biztonságának további javulását, a Kormány által kialakított munkavédelmi szabályozási környezet hatékonyságát mutatja, melynek köszönhetően a halálos munkabalesetek száma is immár három éve folyamatos csökkenést mutat.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kiadta a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést, amely felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállalók egészségmegőrzésének fontosságára. A munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi az olyan fokozottan veszélyes ágazatokat, mint az építőipar, a feldolgozóipar, vagy a mezőgazdaság, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve. Az ellenőrzések közel 70 százaléka a kiemelt ágazatokban történt. A veszélyes ágazatok, tevékenységek gyakoribb ellenőrzésével visszaszorítható volt a súlyosabb munkabalesetek száma, ezzel is tovább javítva a munkavédelmi helyzetet.

Forrás: NGM

2024.09.13

NGM: Kedvezőek az üzemanyagárak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján augusztusbanvMagyarországon a benzin átlagára 7 forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára megegyezett azok átlagával.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin augusztusi átlagára 605 forint volt, ami 7 forinttal, 1,1%-kal volt alacsonyabb a szomszédos országok 612 forintos átlagértékénél. A dízel augusztusi átlagára hazánkban 611 forint volt, ami megegyezett a környező országokban augusztusban mért átlagárral. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag esetében érdemi csökkenés ment végbe a júliusi havi átlagárhoz képest: a benzin esetében 7, a gázolaj esetében 10 forintos mérséklődés következett be.
Augusztusban Magyarországhoz képest a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb benzinár volt megfigyelhető, míg a dízelolaj átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket. A mai napon a nagykereskedelmi üzemanyagárak tovább csökkentek, így a háború okozta magas üzemanyagárak letörésével, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosság jelenleg 57 forinttal olcsóbban tankolhat benzint valamint 61 forinttal olcsóbban dízelt azok áprilisi és februári csúcsértékeihez képest.

Forrás: NGM

2024.09.07

700 ezer ingyenes kiadvány és digitális fejlesztések segítik a diákokat

175 ezer példányban érkeztek meg a hazai iskolákba a pénzügyi tudatosság fejlesztését támogató Állampolgárok pénzügyei c. munkafüzetek a 8. és 12. évfolyamos diákok számára. Emellett 520 ezer példányt rendeltek az iskolák a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket is tartalmazó tankönyvekből és a pénzügyi fejezetekkel kiegészített munkafüzetekből. A pénzügyi műveltség fejlesztését célzó, 10 éve zajló munka eredményeit a PISA pénzügyi műveltség mérés is visszaigazolta.

A jövő héten induló tanév egyik újdonsága, hogy már a 9. osztályos matematika tankönyv is tartalmaz önálló pénzügyi fejezetet. Emellett elkészültek az állampolgári ismeretek tantárgy pénzügyi fejezeteinek tanórai feldolgozását segítő Állampolgárok pénzügyei munkafüzetek interaktív tesztekkel és animációkkal színesített e-learning változatai a 8. és a 12. évfolyamok számára. A kiterjesztett valóság (AR) élményével kiegészített munkafüzeteket augusztus végén minden hazai iskolába ingyenesen eljuttatta a Pénziránytű Alapítvány.

Az általános iskolásoknak szóló Küldetések a pénz világában, valamint a középiskolások pénzügyi nevelését segítő Iránytű a pénzügyekhez tankönyvek idén is látványos kiterjesztett valóság megoldásokkal, összesen 38 ezer példányban és frissített multimédiás tartalommal kerülnek az iskolatáskákba. A középiskolai tankönyvet megújult e-learning tananyag támogatja.

A mindennapi pénzügyi fejezeteket tartalmazó általános iskolai, 3-8. osztályos matematika- és környezetismeret munkafüzetekből, a 9. osztályos matematika tankönyvből, valamint a 8. és 12. osztályosoknak készült Állampolgári ismeretek tankönyvekből pedig közel 490 ezer példányt rendeltek az iskolák a 2024/2025-ös tanévre.

Az alsó tagozatosok pénzügyi nevelését emellett az alapítvány ingyenes társasjátékai is támogatják. Az idősebb korosztályok számára pénzügyi személyiségtesztek, valamint megújult, digitális játékok állnak rendelkezésre.

Idén összesen mintegy 700 ezer kiadvány erősíti a diákok pénzügyi tudását. A 2016 óta a Magyar Nemzeti Bank támogatásából megvalósult tartalomfejlesztés nyomán eddig több mint 3,4 millió ingyenes könyv és munkafüzet segítette a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A munka eredményét a PISA 2022 pénzügyi műveltség mérés is visszaigazolta: a magyar 15 éves diákok 492 pontos eredménye jelentősen meghaladta a legutóbbi vizsgálatban résztvevő 20 ország 475 pontos átlagát.

2024. 08. 29.

Forrás: Pénziránytű

Turisztikai konferencia Szombathelyen

2024. májusában nagy sikerű turisztikai konferenciát szervezetünk Szombathelyen, melyen a régió turisztikai kihívásait és lehetőségeit vitattuk meg a szakma kiemelt szakértőinek részvételével.

Gazdasági fórum Szombathelyen

2024. májusában a régiót érintő külgazdasági fórumot szerveztünk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével.

MBH Bank: Kiemelkedő eredmények csökkenő környezetben is

A szilárd jövedelemtermelő képesség eredményeként csökkenő hozamkörnyezetben is jól teljesített az MBH Bank az idei első félévben.

A 2024. első féléves pénzügyi időszakról szóló tőzsdei jelentése alapján a társaság korrigált adózás előtti eredménye meghaladta a 162,6 milliárd forintot, a Csoport mérlegfőösszege pedig 11 727 milliárd forintot tett ki a félév végén, ami éves összehasonlításban így közel 12 százalékot emelkedett. A továbbra is stabil tőkehelyzet mellett a társaság hitel- és betétállományai ugyancsak jelentősen nőttek a félév során: bruttó hitelállománya meghaladta az 5 816 milliárd forintot, ügyfélbetétállománya pedig 7 626 milliárd forintot tett ki. Az MBH Bank hitel- és betétállományai a félév során a stratégiával összhangban tovább növekedtek, erősödő piaci részesedéseket biztosítva ezzel a társaság számára. A bruttó hitelállomány a tavalyi bázisidőszakhoz képest 17,3 százalékos növekedéssel 5 816 milliárd forintra rúgott, az ügyfélbetétállomány pedig 21,6 százalékos éves emelkedéssel 7 626 milliárd forintra nőtt a félév végéig.

A lakossági szegmens a félév során jelentős bővülést könyvelhetett el, ami egyrészt a Fundamenta-akvizíciónak, másrészt a hitelezést támogató intézkedéseknek köszönhető. Ezek nyomán a lakossági bruttó hitelállomány éves szinten 33 százalékos növekedéssel 2 253 milliárd forintra emelkedett, a betétállomány pedig 3 159 milliárd forinton zárt, ami 29 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Emellett az idei második negyedévben jelentős, piaci ütemet meghaladó növekedést ért el a bank az új hitelezési volumenben; mind a jelzáloghitelek, mind a személyi kölcsönök terén növelte piacrészesedését az új kihelyezésekben. A vállalati üzletágban elért féléves eredmények ugyancsak pozitívak: éves összevetésben 7,3 százalékos hitelállomány-bővülést ért el a bank, így a bruttó hitelállomány 2 891 milliárd forintot tett ki, míg a betétállomány 26,7 százalékos éves növekedéssel 4 332 milliárd forint lett. Az MBH Csoporthoz tartozó lízingcsoport, amely a 25 százalékos piaci részesedéssel piacvezető, stabil növekedést mutatott az év első hat hónapjában. Állománya 578,5 milliárd forint volt 2024. II. negyedév végén, amely 8,7 százalék éves növekedést jelent.

„Ügyfeleink bizalmának köszönhetően a változó kamatkörnyezet ellenére rendkívül erős félévet zártunk. Tovább építettük otthonteremtési ökoszisztémánkat, kivettük a részünket a gazdaságélénkítő programok bevezetéséből és azok ügyfelekhez történő eljuttatásából, jelentősen növeltük lakáshitel kihelyezésünket, valamint tovább nőttek betét- és hitel állományaink. Minden adott tehát ahhoz, hogy univerzális nagybankként a magyarok első számú pénzintézete legyünk és piacvezetővé váljunk minden főbb ügyfélszegmensben” – mondta az eredmények kapcsán Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója.

Az MBH Bank 2024 első felére vonatkozó pénzügyi eredményeit a szilárd jövedelemtermelő képesség, stabil tőkehelyzet és megfelelő likviditási szintek, valamint javuló portfólióminőség jellemzi. A bankcsoport első féléves korrigált adózás előtti eredménye meghaladta a 162,6 milliárd forintot, korrigált adózott eredménye pedig 139 milliárd forint lett, magas, 26,1 százalékos korrigált tőkearányos megtérülés mellett. Az MBH Bank mérlegfőösszege 11,8 százalékos éves emelkedés nyomán 11 727 milliárd forintot tett ki a félév végén.

A társaság tőkehelyzete változatlanul stabil: 19,3 százalékos tőkemegfeleléssel és 17,8 százalékos elsődleges-tőkemegfelelési mutatóval zárta a félévet, amely továbbra is jelentősen meghaladja a szabályozói elvárást. A bank saját tőkéje 1 110 milliárd forintra növekedett, éves szinten 24,3 százalékos emelkedéssel. Az MBH Csoport működési költsége 137 milliárd forintot tett ki 2024 első félévében. A költségnövekedést – amely éves szinten 10% alatt maradt – a cégcsoport bővülése okozta, miután 2024 áprilisától a Fundamenta költségei is bekerültek a csoportköltségbe. A bank NPL-portfóliója is tovább zsugorodott, záróállománya 2024. II. negyedév végén 170,9 milliárd forint volt, míg az NPL ráta 2,9 százalékra csökkent a negyedév végére. A fenti eredmények mellett az MBH Bank az első félévben összesen 33,2 milliárd forint értékű bankadót és extraprofit adót számolt el.

„A csökkenő hozamkörnyezet ellenére szilárdan tartottuk jövedelmezőségünket és határozott célunk a további növekedés, a magas jövedelemtermelő képesség megőrzése, valamint hogy szintet lépjünk a tőzsdei jelenlétünkben is, amihez az üzleti teljesítmény növelése mellett elengedhetetlen a költséghatékony működés is” – kommentálta az eredményeket Krizsanovich Péter, az MBH Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

Az MBH Bank pozitív működési eredményei nyomán a Moody’s Investors Service a közelmúltban stabil kilátás mellett erősítette meg az MBH Bank befektetésre ajánlott besorolásait, többek között hosszú és rövid távú bankbetéti minősítéseit, valamint szenior fedezetlen EMTN program és szenior fedezetlen adóssági minősítését. A szakértői elemzés kiemelte, hogy a hitelintézetet javuló pénzügyi profil, növekvő jövedelmezőségi potenciál és folyamatos eszközminőség-javulás jellemzi, amelyeket nagy mértékben támogat az év első negyedévében zárult Fundamenta akvizíció, illetve az ebből eredő szinergiahatások és keresztértékesítési lehetőségek kiaknázása.

Forrás: MBH

2024.08.29

Fizetésemelés, egyéb juttatások jöhetnek a kkv-szektorban

Infláció feletti fizetésemelésre és cafeteria juttatásokra is számíthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adatai alapján a kkv szektorban 8,2 százalékos béremelés várható és a cégek fele béren kívüli juttatással is tervez a következő egy évben. Emellett a foglalkoztatottság is kedvezően alakulhat.

Akár a Magyar Nemzeti Bank által idei évre várt 3-4,5 százalék közötti, akár a 2025-re jelzett 2,5-3,5 százalék közötti éves inflációt nézzük, a kkv szektor bérei ezt meghaladó mértékben emelkedhetnek a következő egy évben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a szektorban átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedést jeleznek a vállalkozások. „Az inflációt meghaladó mértékű fizetésemelések vélhetően az elmúlt években jellemző kétszámjegyű infláció lassú korrigálását jelentik, de emellett a képzett és tapasztalt munkaerő megtartásának szándékát is mutatja. Ezt erősíti az is, hogy az év eleji 66 százalékhoz képest jelenleg már 71 százalék számol béremeléssel” – részletezte az eredményeket Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

Plusz juttatásra is számíthatnak a kkv dolgozók

A bérek várható kedvező alakulása mellett a fizetésen kívüli juttatások szempontjából is pozitív a szektor: az előző negyedévhez képest 40-ről 50 százalékra emelkedett a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ezen belül is főként a 13. havi fizetést, jutalmat (18%), a SZÉP kártya-juttatást (11%) és a cég saját döntése alapján nyújtott utazási költségtérítést (9%) terveznek nyújtani dolgozóiknak a következő egy év során, a törvény által kötelezően előírt közlekedési költségtérítésen felül, ami a cégek 15 százalékát érinti. Emellett erősödött az egészségpénztári befizetésben gondolkodó cégek aránya: az előző negyedévi 3 százalékhoz képest jelenleg a kkv-k 6 százaléka tervez ezzel.

A kkv-k azonban nem mondhatók egységesnek a béren kívüli juttatások szempontjából, nem mindegy, hogy mekkora és az ország melyik részén működő vállalkozásról van szó. Az ország nyugati részében a cégek 47 százaléka tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak, a keleti országrészben ehhez nagyon hasonlóan 49 százalék, míg a közép-magyarországi régióban 59 százalék ez az arány. Ennél is nagyobb eltérés látható a cégméret szerint: a legkisebb, 100 millió forint éves árbevétel alatti cégeknek 42 százaléka vezetne be béren kívüli juttatást, míg ez a 100-300 millió forint árbevétel közötti cégek esetében 54, az e fölötti, 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégek esetében pedig kiugróan magas, 71 százalék.

Forrás: K&H

2024.08.29

A Gazdasági Versenyhivatal reagálása az NGM kezdeményezésére

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára kiemelten fontos a magyar családok védelme. A nemzeti versenyhatóság versenyélénkítő beavatkozásai, közte az online Árfigyelő rendszer működtetése szakértők egybehangzó állítása szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához, az infláció letöréséhez. 2023-ban a GVH több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez.

A GVH panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket. A GVH elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.

Forrás: GVH

2024.08.28

Újraindítási akcióterv a Gazdasági Kabinettől

Megkezdte őszi munkáját a Gazdasági Kabinet, melynek első ülésén a Kabinet tagjai áttekintették a globális és európai gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a magyar gazdaság helyzetére.

A Kabinet megállapította: a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez békeköltségvetésre van szükség, amely részeként kiemelten szükséges támogatni a magyar családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat. A Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet. Az akcióterv lakosságot érintő részeként áttekintette a 17-22 év közötti fiatalokat segítő szakmunkáshitelt, a családi adókedvezmény növelését és lehetséges lépéseket az otthonteremtés tekintetében. A Kabinet megvizsgálta az is, hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.

A kkv-kat érintő lépések részeként a Kabinet megtárgyalta a kkv-k beruházásait célzottan támogató 1+1 programot, valamint a kkv-k digitalizációját előmozdító programot annak érdekében, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen. Emellett a Gazdasági Kabinet áttekintette a kkv-k finanszírozásának javítását célzó intézkedéseket, a lehetséges új hitel-, tőke- és garancia programokat. Az elfogadott döntéseket a Kabinet a Kormány szeptemberi ülésre terjeszti elő.

Forrás: NGM

2024.08.28

Czomba Sándor: egyre többen és egyre gyorsabban tudnak elhelyezkedni

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel 4,765 millióra bővült a foglalkoztatottak száma.

A foglalkoztatottak mellett a gazdaságilag aktívak száma is tovább nőtt, számuk 2023 júliusához képest 36 ezer fővel 4,974 millióra bővült, miközben a munkanélküliek aránya változatlanul alacsony maradt. Ezzel Magyarország ebben a hónapban az Európai Unió hetedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt.Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a júliusi munkaerőpiaci adatok is az aktivitás növelését célzó programok eredményességét tükrözik: folyamatosan olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, ezáltal töretlenül bővül az aktivitás, a munkaerőpiacra lépők többsége pedig szinte azonnal el is tud helyezkedni. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány célja 2010 óta változatlanul az, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson. Így a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. A regisztrált álláskeresők száma pedig továbbra is történelmi mélyponton van. Mindezek eléréséhez a hazai és uniós finanszírozással megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is érdemben hozzájárultak.
A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságat a 20-64 évesek körében.

Forrás: KSH, NGM

2024.08.23

Magyarország-Korea: fókuszban a jármű- és az akkumulátoripar

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Yi Kang Myung-ot a koreai SungEel Hitech Co. első számú vezetőjét és kollégáit, akiket Hong Kyu Dok a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete kísért el a találkozóra. A megbeszélésen a felek folytatták az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetéről valamint az ágazat előtt álló kihívásokról és a zöld átállásban rejlő lehetőségekről szóló tárgyalásokat.

Nagy Márton kiemelte: Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hiszen hazánk GDP arányos exportja az
akkumulátorok és akkumulátor alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. A miniszter hozzátette, hogy fontosnak tartja az olyan cégekkel való kapcsolatfelvételt, mint a SungEel, mert az akkumulátor-feldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása jelenleg hiányzó iparág Magyarországon és egész Európában. A koreai SungEel HiTech cégcsoportnak sikerült először nagy mennyiségben visszanyerni a használt lítium-ion akkumulátorokból származó nyersanyagokat. A cég az akkumulátorok újrahasznosításán túlmutatóan aktívan támogatja a fenntartható, környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák használatát, valamint törekszik az akkumulátorokban lévő újrahasznosítható anyagok arányának növelésére is.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.08.22

Tranzakciós illeték: nem visszük Ausztriába a pénzünket

Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg. A kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, s a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem – vázolta a várható folyamatokat Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Júliusban már látszott, mit okoz a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve a deviza konverziós extra illeték bevezetése a pénzintézeti állományokban. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható, de legalábbis nem függetleníthető tőle az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban közel 1200 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat – még illetékmentesen váltva át azokat.

Nem a 20 ezer forint fáj

A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint tévesek azok a beállítások, amely szerint a tranzakciós díj, illetve a konverziós díj növelése közvetlenül teljes vagyonmozgatással mozdítaná meg a 25 ezer privátbanki ügyfelet – az ő esetükben jellemzően akkora értékek forognak, amely esetében érdemi költségnövekedésként alig hathat a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték.

Karagich István szerint az extra váltási illeték sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteg csaknem 700.000 számláját: az ő esetükben a tranzakciós volumen alapján már érdemi költségvonzatként jelenik meg a tranzakciók után fizetendő 0,9 százalékos extra teher. Ez az a két réteg, amelyik vagyonkoncentráció ellenére a következő hónapokban, években a legmasszívabban tudna fejlődni a gazdasági növekedés erősödése esetén – vélekedett a Blochamps ügyvezetője.

Megjelennek a szimultán számlák

Karagich István az intézkedésben két komolyabb kockázatot lát. Egyrészt a 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon. A Blochamps adatai szerint a privát- és prémiumbanki szolgáltatók az elmúlt hetekben sok tucatnyi megkeresést kaptak külföldi számlanyitási lehetőségek iránt érdeklődve. Egyre több nemzetközi hálózattal rendelkező bank teszi lehetővé, hogy a náluk vezetett hazai forintszámlája mellé az ügyfeleik nem csupán hazai devizaszámlát, de igény esetén kvázi szimultán, külföldi devizaszámlák nyitását is, ahol a devizában nominált ügyleteket a bankcsoport más országban lévő leányvállalatánál lehet intézni. A pénzintézetek ilyen lépései érthetőek, hiszen már ma is elérhető számos olyan pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás szolgáltatása Magyarországon, akik határon átnyúló szolgáltatásként a magyarországi extra terhek nélkül nyújtanak betétgyűjtési vagy brókerszolgáltatásokat magyar ügyfeleknek. Velük más megoldással nem tudnak versenyezni a magyar pénzügyi intézmények, márpedig sok éves tapasztalat, hogy a külföldre allokált lakossági vagyonelemeket csak verejtékes kampányokkal tudja hazacsalogatni az állam.

Biztos ezt akarjuk? A forgatott pénz van igazán veszélyben

Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne. Az igazi kockázatot a Blochamps Capital ügyvezetője szerint inkább az jelenti, hogy a vagyonosabb ügyfelek pontosan azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak – ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet. Ezzel a lépéssel ugyanis a pénz áramlása kerül külföldre, miközben a statikus befektetett vagyon nem járul hozzá a gazdaság és a pénzpiac növekedéséhez. A pénzügyi szolgáltatóknak és – a kamatadón, a szochón, valamint a tranzakciós illetékeken keresztül közvetlenül, a pénzforgás gazdasági katalizátorszerepe miatt közvetetten – a költségvetésnek is az az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül – figyelmeztetett Karagich István.

Forrás: Blochamps Capital

2024.08.21

Hogyan állunk a GDP-vel?

A KSH nemrégiben kiadott második negyedéves GDP adatai kapcsán a sajtó nagyobb része ismét riogatni kezdett, hatalmas válságot vízionál, pedig a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája, s az eddig ismert 14 tagország közül mindössze Spanyolországban, Portugáliában és Litvániában volt nálunk nagyobb javulás – derül ki Szalai Piroska összeállításából.

Nézzük a tényeket!

A KSH idén már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzé teszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az unió azon országainak egyike lettünk, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést. A részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak a rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon kiadta az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát.

Láthatjuk, hogy a jelenleg ismert országok közül nálunk volt a 4. legnagyobb, 1,3%-os növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7%) és az euroövezet átlaga (0,6%) fele a magyar dinamikának. Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi, sőt a németeknél még a tavalyihoz viszonyítva is csökkent a GDP.

Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP adatokat az előző negyedévhez hasonlítani. A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, a pontos érték szerint az első becslés szerint -0,2%-kal csökkent. Ezt próbálták úgy magyarázni egyes elemzők, mintha már itt lenne a gazdasági összeomlás. Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7%-kal növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is. Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5%-os növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.

Régiós fizetések: boom mindenütt!

Hiába gyenge az európai konjunktúra – ami alól a kelet-közép-európai országok sem tudnak kibújni –, döbbenetes mértékű bérrobbanás zajlik az egész térségben. Kelet-Közép-Európa vezető gazdasága ma már egyértelműen Lengyelország, ahol magasabbak a fizetések, mint a cseheknél. A szomszédos országok statisztikai hivatalainak adatai alapján ugyanakkor úgy tűnik, Szlovákia mellett Csehország is leszakadóban van, miközben Románia és Magyarország is gyorsuló ütemben zárkózik fel.

régiós fizetések — Régiós fizetések: Magyarország tapad a csehekre, a románok nagyon jönnek, a lengyelek mindenkit levernek / Fotó: Szigetváry Zsolt

Csehország évek óta csúszik lefelé, a magyarok közelednek

Korábban többször írtunk róla, a V4-ek között a cseh gazdaság szenvedi meg leginkább a háború óta tartó válságot. A cseheknél a gazdaság kibocsátása még csak most érte el a járvány előtti utolsó év szintjét, miközben két év alatt több mint 10 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. Ami nem is meglepő, a magas infláció ugyanis nagyon alacsony bérdinamikával párosult, átlagban 6–8 százalék között ingadozott. A bruttó átlagbér az első negyedévben 43 941 korona, azaz 681 ezer forint volt, ami 7 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Márpedig ez kevesebb mint a fele a magyar keresetek növekedési ütemének. Magyarországon ugyanezen időszak alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 623 ezer forintot tett ki a bruttó átlagkereset, azaz egyre inkább megvalósul, ami korábban elképzelhetetlen volt: a hazai fizetések, ha lassan is, de kezdik utolérni a cseh kereseteket. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a nettó bérek terén beérnék a cseheket, sem hogy a magyar életszínvonal is a cseh szintet ostromolná, de mindenesetre jelzésértékű, hogy a két ország átlagbérei közötti különbség – ami korábban bő 100-120 ezer forint volt – 60 ezer forintra olvadt.

Nagyon jönnek a románok, Szlovákia leghátul

Kár tagadni, hogy mindeközben a románok is nagyon feljöttek. Romániában a bruttó átlagkereset az első negyedévben 8157 lej, ami 77 lejes árfolyamon számolva 628 ezer forint volt. Ugyanakkor mindig érdemes elmondani, hogy a romániai bérek azért is magasabbak, mert a 2017-ben bevezetett reform óta a járulékukat kvázi egy az egyben a munkavállalókra hárítják, így a román foglalkoztatottak keresetét sokkal több adó terheli, mint bárhol máshol a régióban. Ez a nettóban ki is ütközik: az első negyedévben Romániában 383 ezer forint volt a tisztán hazavihető átlagkereset, ami 40 ezer forinttal alacsonyabb a magyar nettó átlagbérnél. A lista végén továbbra is a szlovákok állnak. Északi szomszédunknál az év első három hónapjában 1447 euró volt a bruttó átlagkereset, ami 390-es euróárfolyamon számolva (az év elején még erősebb forintárfolyam volt a mainál) 564 ezer forintnak felel meg. Szlovákiában is a magyarnál kisebb bérdinamikát mértek: az első negyedévben 9 százalékkal nőttek ott a fizetések.

A magyar adat még pontosabb is lehet, mint a többi

Végül fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem mérik azonos módon a béreket. Lengyelországban például a 9 főnél nagyobb vállalatokat teszik a mintába, amiből érthető módon a kisebb cégek és alacsonyabb keresetű munkavállalók kiesnek, így ez a bérdinamikát is feljebb tornázza. Magyarországon is sokáig így mérték a fizetéseket, ám évek óta már a teljes munkáltatói kört veszi számításba a KSH, emiatt a hazai átlagbérek 20-30 ezer forinttal alacsonyabbak, mint korábban.

Forrás: vg.hu

2024.08.15

Nagy Márton: hatékonyak az infláció elleni eszközök

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában éves alapon 4,1 százalékot ért el az infláció mértéke, ami a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog.

A fogyasztói árak összességében kis mértékben, 0,7 százalékkal nőttek az előző hónaphoz viszonyítva, míg az élelmiszerek ára mindössze 0,6 százalékponttal emelkedett. Mérséklődés figyelhető meg a háztartási energia árát tekintve, mely éves viszonylatban 4,5 százalékkal csökkent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve hangsúlyozta, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt. Az online árfigyelő rendszer
működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac
stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést.
A miniszter kiemelte, hogy az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hisz a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az
év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Forrás: KSH, NGM

2024.08.08

Többlettel zárt a költségvetés júliusban

A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány erősíti az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel a kormány mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét.

Az intézkedéseknek is köszönhetően a költségvetés július végén 213 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója – derül ki a PM közleményéből.

Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2 443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 473,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 168,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 138,5 milliárd forintos hiányt mutattak. Júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213,0 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel. Kiemelendő, hogy július végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2 217,0 milliárd forint volt, amely 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél.

Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3 803,7 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1 562,6 milliárd forintot fordítottunk az év első hét hónapjában.

Forrás: PM

2024.08.08

A kkv-hitelezés fennmaradását az Európa-bajnok kezességvállalás biztosította Magyarországon

Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez.

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80 százalékára vállaltak kezességet, összességében pedig minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott áll a Garantiqa.

Annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18 százalékát éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre komolyabb részét érik el. A legfrissebb adatok szerint tavaly az összes hazai kkv 10,6 százalékát segítette már garanciaintézmény, ami a régiónkban a legmagasabb arány. (Öt éve, 2018-ban a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 2,6 százalékát tudták támogatni szolgáltatásaikkal a magyar garanciaintézmények.)

Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat. Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben. „Kezességvállalási aktivitásunknak köszönhetően a hazai vállalkozások nem akadtak fel a banki kockázati szűrőkön, s így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában módjuk volt arra, hogy a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket vehessenek fel” – emlékeztetett Szabó István Attila.

Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégek korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit az orosz-ukrán háború következményei jelentenek (energiaárak emelkedése, ellátási lánc zavarai, kereskedelmi szankciók stb.). A mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulás, jól mintázza a garanciaintézmények anticiklikus szerepét. Magyarország a kormány egyértelmű szerepvállalásának köszönhetően ebben a tekintetben is az unió előtt jár: a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több, mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, aminek köszönhetően naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5 százalékos kamaton elérhető kölcsön felvételére.

Szabó István Attila hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság újraindulásában kiemelt szerep jut. Az ő lehetőségeiket, terveik megvalósítását nagyban befolyásolja, hogy mennyire és milyen költségek mellett férnek hozzá a hitelpiachoz. A Garantiqa a kkv-hitelezés erőre kapását azzal is segíti, hogy év elejétől átlagosan közel harmadával csökkentette garanciavállalási díjait. Az elnök-vezérigazgató szerint a Garantiqa idén is 1000 milliárd forintot meghaladó új kezességvállalással fogja megkönnyíteni a hazai kkv-k hitelhez jutását.

Forrás: Garantiqa

2024. 08.07

Czomba Sándor: közel 9 ezren helyezkedtek el munkaerőpiaci programokkal

Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal.

Az Ifjúsági Garancia Plusz és a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programokra eddig összesen több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra. A kormány által indított munkaerőpiaci programoknak köszönhetően a regisztrált álláskeresők száma tovább csökkent, ami érdemben hozzájárult a foglalkoztatás további növekedéséhez is. A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot mozgósítsa, ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indított uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Ennek is köszönhetően 2024 júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, így a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.

Az aktivitást növelő intézkedések célja, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra nőjön a foglalkoztatottság, ennek érdekében a vállalkozások és munkát keresők mindkét uniós finanszírozású kormányzati program esetén részesülhetnek bér-, és képzési támogatásban; lakhatási-, illetve utazási térítésekben. Az Ifjúsági Garancia Plusz programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását. A 30 év felettieket támogató programmal pedig közel 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja a kormány az elkövetkezendő időszakban.

Forrás: NGM

2023.08.07

NGM: béke kell az ipari fellendüléshez!

A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az ipari adatokat elemezve kiemelte: a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. Az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek.
Az államtitkár kifejtette: a háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg forrást von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket. A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar
teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet. A kormány a kedvezőtlen exportkörnyezet ellensúlyozása érdekében olyan beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 0 százalékos fix kamatozású hitelt biztosító, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz Hitelprogram.

Forrás: NGM

2023.08.07

Júniusban újabb jelentős növekedés a kiskereskedelmi forgalomban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése.

Ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet. Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszerés élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban.
Az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése mellett figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenének 14 százalékos bővülése is. A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak. 2024 júniusában az infláció 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent.

Forrás: KSH, NGM

2024. 08.06

Egységes irányítás alatt a kereskedelempolitika és a fogyasztóvédelem

2024. augusztus 1-jétől a nemzetgazdasági miniszter Magyarország Kormányának fogyasztóvédelemért felelős tagja. Ezáltal az idén januártól a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozó kereskedelem és az azzal szorosan összefüggő fogyasztóvédelem egységes szakmai irányítás alá kerül, amely a mikro-, kis és középvállalkozások támogatása mellett egyidejűleg teszi lehetővé a magyar fogyasztók még hatékonyabb védelmét.

A Kormány kiemelt célja a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása. Ezért továbbra is szigorúan fellép annak érdekében, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne élhessenek vissza erőfölényükkel, súlyos anyagi hátrányt és egészségügyi károkat okozva ezzel a magyar családoknak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan elvárja a szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloktól, hogy a magyar emberek védelme érdekében a jövőben is szigorúan járjanak el a jogsértések megakadályozása érdekében. Ahogy tették azt az infláció letörését célzó szabályok betartása érdekében és a légiközlekedés területén kialakult reptéri káosz idején is. A miniszter nyomatékosította, hogy a kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, így a család- és gyermekvédelem, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, az egységes jogalkalmazás, a termékbiztonsági szabályok betartatása, az elérhetőség biztosítása, az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek szakmai hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztói tudatosság erősítése iránt.

Forrás: NGM

2024. 08.01

Nagy Márton: békeköltségvetésre van szükség a gazdaság újraindításához!

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben 0,2 százalékkal csökkent. A magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.

A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, amely külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8%-kal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira. A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy az Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében – ez most megtörni látszik. A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére, és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is. A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására. A kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni. Egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik. Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából.

Forrás: NGM

2024.07.30

Rekordot ért el az év első hat hónapjában a hazai szálláshelyek forgalma

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2024 első félévében minden korábbinál több, 7,5 millió vendéget fogadtak a hazai szálláshelyek, mely 12,8%-kal meghaladta az előző év adatait.

A belföldi vendégek száma közel 3,9 millió volt, ami tavalyhoz képest 7,4%-os növekedést jelent, míg a külföldről érkezett 3,6 millió nemzetközi turista száma 19,3%-kal múlta felül a 2023 első hat hónapban látott eredményeket. A vendégéjszakák számát tekintve az év első felében a tavalyi rekordévhez képest is 7,6%-os növekedés figyelhető meg, összesen több mint 17,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai
szálláshelyek. Ennek 52%-át, azaz 9,3 millió vendégéjszakát külföldiek töltöttek el hazánkban, mely 12,2%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát. A későn kezdődő iskolai szünidő ellenére a hazai vendégek is közel 8,5 millió éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken,
3,0%-kal meghaladva a 2023. év első hathavi forgalmát.
Amennyiben csak a júniusi adatokat vizsgáljuk, úgy a nyár első hónapja is a turisztikai kereslet dinamikus bővülését mutatja. A KSH és az NTAK adatai alapján 2024 júniusa során 1,8 millió vendég, összesen közel 4,2 millió vendégéjszakát töltött magyarországi szálláshelyeken, mely 11,0%-os, illetve 3,1%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A belföldi vendégek száma 4,8%-kal, 972 ezerre nőtt, míg külföldről 825 ezer turista érkezett, számuk 19,5%-kal múlta felül a 2023. júniusit.

Forrás: NGM

2024.07.30

Még kedvezőbb feltételek mellett pályázhatnak a KKV-k a Technológia Plusz hitelprogramra

A kormány elfogadta a vállalkozások és a vállalkozásokat tömörítő szövetségek észrevételeit, és a felmerült piaci igényekre reagálva módosította a 155 milliárd forint keretösszegű, európai uniós társfinanszírozású GINOP Plusz-1.4.3-24 KKV Technológia Plusz hitelprogram részleteit, így még szélesebb kör számára válik elérhetővé és sokrétűbben felhasználhatóvá a 0%-os fix kamatozású finanszírozási forma.

Az új, kedvezőbb feltételek mellett a program célja továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül. További cél a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, lehetővé téve energiahatékonysági beruházásokat is. A módosításoknak köszönhetően a pályázó KKV-k ügyletenként már 5 millió hitelösszeget is igényelhetnek, a kötelezően előírt foglalkoztatotti létszám pedig egy főre csökkent. Elszámolhatóvá válnak a meglévő ingatlan átalakításával, bővítésével, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos költségek a projekt összköltségének legfeljebb 50%-a erejéig.
Elszámolhatóvá válik továbbá a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés költsége is, legfeljebb az összes elszámolható költség 30%-a erejéig. Mindezen könnyítések mellett a hitelprogram elérhetővé válik az építőipari vállalkozások számára, illetve építőipari fejlesztési
igényre is.

Forrás: NGM

2024.07.29

Ausztria és Magyarország összeköti az autópályáját

Újabb gyorsforgalmi közúti kapcsolat létesül Magyarország és Ausztria között – jelentette be közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedd délelőtt.

Bejelentés: Ausztria és Magyarország összeköti az autópályáját – aláírták / Fotó: Karnok Csaba

Ebből kiderült, hogy megállapodást írtak alá a magyar M80-as gyorsforgalmi út és az osztrák S7-es fürstenfeldi gyorsforgalmi út államhatárnál történő összekötéséről. Magyar oldalról Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, az osztrákról pedig Alexander Grubmayr osztrák nagykövet járt el.

Erről a fejlesztésről néhány hete számolt be a Világgazdaság. Akkor a Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányhatározat, amely a megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazást. A magyar kormány ugyanis egyetért az osztrák és a magyar autópálya összekapcsolódását rögzítő egyezség bemutatott szövegével. Egyúttal felhatalmazza az építési és közlekedési minisztert, Lázár Jánost (vagy az általa kijelölt személyt), hogy véglegesen – a megerősítés fenntartásával – állapítsa meg a tervezetet.

Ez a folyamat tehát most a végére írt, a két ország aláírta az egyezséget. Így a 2025-ben Szentgotthárdnál létesülő új, határon átnyúló gyorsforgalmi közúti kapcsolat javítja

a két ország összeköttetését,
fejleszti a közép európai közúthálózatot
és növeli hazánk gazdasági erejét.

A Körmend városától az országhatárig vezető, kétszer egy sávos M80-as gyorsforgalmi utat 2021 őszén adták át a forgalomnak. A települések elkerülését, a forgalom hatékony elvezetését és a térség iparterületeinek feltárását biztosító autóút az osztrák oldali gyorsforgalmi út elkészültéig a határ előtt a 8-as számú főútra köt vissza.

M80, S7 — 2025-ben Szentgotthárdnál létesül új, határon átnyúló gyorsforgalmi közúti kapcsolat Ausztria és Magyarország között / Fotó: Asfinag

A kedden aláírt megállapodás szerint az államhatárt várhatóan 2025-ben elérő S7-es fürstenfeldi gyorsforgalmi utat és az M80-as gyorsforgalmi utat Szentgotthárd és Heiligenkreuz im Lafnitztal (Rábakeresztúr) között kapcsolják össze.

A polgári kormány az elmúlt években kiemelten jelentős eredményeket ért el a közúti infrastruktúra fejlesztésében és hazánk nemzetközi összeköttetésének javításában. Míg 2010-ben mindössze három, hamarosan már tizenegy gyorsforgalmi út éri el hazánkban az országhatárt – hívta fel a figyelmet az ÉKM.

Forrás: vg.hu

2024.07.23

Ezért nem adómentes a borravaló a gyakorlatban

A miniszterelnök lerántotta a leplet a vendéglátás egyik visszatérő kérdéséről. Elmondta, hogy a gyakorlatban miért nem lehet adómentes a borravaló. Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy ennek lehetőségét megteremtsék.

Orbán Viktor miniszterelnök mai Kossuth rádiónak adott interjújában kifejtette: a kormány szándéka az, hogy a borravaló adómentes legyen, ugyanis ez a gyakorlatban jelenleg nem érvényesül. A technikai problémák, illetve a jogszabályi környezet ma akadályozza azt, hogy a borravaló a gyakorlatban is adómentessé váljon. Ha ez megvalósulna, az érdemi segítséget jelentene a magyar gazdaság húzóágazatát jelentő turizmusnak és vendéglátásnak, amely a GDP mintegy 10 százalékát biztosítja és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. Az adómentes borravaló gyakorlati megvalósulásának jelenleg két alapvető akadálya van. Egyrészt fennáll egy technikai akadály, ugyanis a bankkártyás fizetés esetén a leolvasó banki terminál (POS terminál) nem képes a borravalót szétválasztani a számla egyéb összegétől és külön gyűjteni a foglalkoztatottak számára. Másrészt fennáll egy adószabályozási akadály is, hiszen amennyiben a beérkezett borravalóról utólag a munkáltató rendelkezik és az alkalmazottak között szétosztja, úgy az nem adómentes, hanem a béreket terhelő szabályok szerint adó- és járulékköteles. Mindebből következően jelenleg az esetek többségében csak akkor adómentes a borravaló, ha azt a vendégek közvetlenül a pincéreknek, felszolgálóknak adják oda készpénzben.

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, Orbán Viktor ezúttal is interjút adott a Kossuth rádiónak péntek reggel. A kormányfő azt mondta, hogy Trump gazdaságpolitikájában figyelemreméltó a borravaló megadóztatásának eltörlése. „Szerintem ez rendkívül figyelemreméltó, Magyarországon sem látom szükségét annak, hogy a borravalót megadóztassuk” – kommentálta a republikánus elnökjelölt tervezett intézkedését. Hozzátette, reméli, hogy kapnak még jó impulzusokat tőle, már csak azért is, mert Trump gazdasági programja is versenyképesség- és iparfókuszú. „Nemcsak mi adunk, hanem kapunk is sikeres recepteket és gondolatokat. Ilyen, hogy ne legyen adó a borravalón.” „Elég alaposan beszéltünk egymással, nagyon szurkolunk a sikeréért.” Orbán Viktor azzal zárta ezt a gondolatmenetet, hogy egy nagyon hosszú négy év után, ami inkább negyvennek tűnt, magyarbarát elnöke lehet az Egyesült Államoknak. „Néha lehetne nekünk is igazán szerencsénk.”

Forrás: vg.hu

2024.07.19

2024 első félévben több lakáshitelt vett fel a lakosság, mint 2023-ban egész évben

Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd Ft-ot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10%-kal meg is haladja a 2023. év egészében felvett lakáshitelek összegét.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy fél év alatt egy teljes évnyi hitelfelvétel megvalósuljon, sőt annál közel 10%-kal több is. A növekedés hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg: § 2023. év a recessziós környezet és a még jelenlévő inflációs problémák, valamint reálbér csökkenés miatt egy hatalmas visszaesés hozó év volt a lakáshitelpiacon § 2024 elejére a lakáshitelkamatok 2,5-3,5%-kal lettek alacsonyabbak a 2023 elején jellemző szinthez képest, mely az újonnan felvett hitelek havi törlesztő részletében 17-23%-os csökkenést eredményezett § 2024 januárjától érhető el az új támogatott hitelkonstrukció, a CSOK Plusz, mely a korábbinál kevesebb jogosult számára, de magasabb elérhető hitelösszeget eredményez (maximum 50 millió Ft) § A CSOK Plusz mára a teljes lakáshitelfelvétel 25-30%-át adja. Júniusban már mind az ingatlanpiaci tranzakciók száma, mind a lakáshitelkereslet mérséklődés jeleit mutatta. Júliusban és augusztusban így a második negyedévben jellemző 127 milliárd Ft-os havi átlagos lakáshitel volumen 100 milliárd Ft körüli értékre mérséklődhet. Fogyasztói bizalom szempontjából további enyhe javulást és változatlan lakáshitelkamatokat feltételezve 2024-et 1200 milliárd Ft körüli volumennel zárhatja a lakáshitelpiac. Ez az érték megfelel a magyar lakáshitelpiac 2022-es teljesítményének, mely azonban egy egyszeri 300 milliárd Ft-os extra tételt is tartalmazott az MNB által létrehozott Zöld Otthon Program keretében kihelyezett, maximum 2,5%-os lakáshitelek miatt. A magyar lakáshitelpiac csúcsa 2021-ben 1303 milliárd Ft-os összesített szerződési érték volt. A 2024-ben várható 1200 milliárd Ft-os piac 34%-kal elmarad reálértéken a 2021-es csúcstól.

Az MNB és az Eurostat adatai alapján a magyar lakosság egy főre jutó lakáshitel tartozása 2024 februárjában 18 ezer EUR értékkel az EU-ban a legalacsonyabb volt, mindösszesen az EU átlag (124 ezer EUR) 15%-a, de még a román 59 ezer EUR értéknek is kevesebb, mint a harmada. Összességében – szemben az állam eladósodottságával – a magyar lakosság lakáshitel állománya kifejezetten alacsony és jelentős mértékben nőhet anélkül, hogy jelentős kockázati szintet érjen el. A lakásvásárlást tervezők számára ma 6,7%-os átlagos lakáshitelkamat található a bankok kínálatban. 20 millió Ft-os jellemző hitelértékkel és 20 éves futamidővel számolva mindez 152 ezer Ft-os havi törlesztőrészletet jelent. Megkeresve a legjobb standard banki lakáshitel ajánlatot (350 ezer Ft átlagos, medián bér mellett) 6,3%-os kamatszinttel találkozhatunk, mely ugyanazon hitelértékre vetítve 147 700 Ft-os havi törlesztőt jelent. A bankok speciális, egyedi kedvezményeit kihasználva, jellemzően 700 ezer Ft nettó havi családi jövedelem felett 5,7-5,9%-os kamatszintek is elérhetőek a hiteligénylőknek.

Forrás: Bankmonitor

2024. 07. 17

Fábián Gergely: ütemezetten halad az Otthonfelújítási Program

2024. július 1-én nagy érdeklődés mellett elstartolt az Otthonfelújítási Program, melynek keretében a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai
korszerűsítését.

Az igénylések megkönnyítése érdekében a program megvalósításában kivitelezőként, valamint tanácsadóként opcionálisan bevonható vállalkozások számára is megnyílt a regisztráció lehetősége. Azon igénylőknek, akik bizonytalanok, hogy saját maguk képesek-e megtervezni a 30% primer energia-megtakarítást – ami a pályázat primer feltétele – elérő fejlesztéseket, javasoljuk, hogy forduljanak tanácsadóhoz vagy integrátorhoz, akik a szakmai tanácsadás mellett a megvalósítás lépésein is átsegítik a pályázókat. A környezetvédelmi célok mentén kialakított, környezeti minősítéssel rendelkező építési kulcstermékek – szigetelési, nyílászáró, használati-melegvíz és fűtéskorszerűsítési termékek – listája az ÉMI Nonprofit Kft. által üzemeltetett weboldalon keresztül érhetők. Mindezt Fábián Gergely, az NGM államtitkára ismertette.

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára tavaly

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.

Az MBH Termőföldindex értéke 308,1 pontra emelkedett tavaly a 2022-es 300,3-as szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató a mezőgazdasági termelői árindex csökkenése révén jelentősen erősödött, 112,5 pontról 137,3-ra nőtt.

A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek

A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10 százaléktól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket. Míg Közép-Magyarországon 5,5 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb a drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A Dél-Dunántúlon 7 százalék körüli volt az emelkedés, a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7 százalékkal nőttek az árak. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára. A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagárral. Az MBH Jelzálogbank elemzői megvizsgálták azt is, hogy a változó időjárási körülmények hatására miként alakultak az árak a kedvező adottságú és a kevésbé kedvező helyzetben lévő vármegyékben: Borsod-Abaúj-Zemplén például erősen felzárkózott 2010 óta, de Szabolcs-Szatmár-Beregben is megfigyelhető volt a szántóárak nagyobb arányú növekedése Békés és Bács-Kiskun vármegyéhez képest, különösen a 2015 utáni időszakban. 2020 és 2023 között vizsgálva pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Vas és Zala is felértékelődött Békéshez és Bács-Kiskunhoz viszonyítva.

A jobb minőségű és nagyobb területű földek drágultak jelentősebben

Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek, míg Zala és Pest megyében 150 ezer forint körül alakultak. Nógrádban, Békés, Fejér, Vas, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben 100 ezer forint alatt volt a szántók egy aranykoronájáért fizetett összeg. A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12 százalékos volt a drágulás 2023-ban, az 1 hektár alattiak esetében 7, az 1 és 5 hektár közöttieknél pedig 6 százalékos emelkedés ment végbe. A 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot. A legdrágábbnak ezzel együtt az 5-10 hektár közötti szántók bizonyultak 2,43 millió forintos hektáronkénti átlagárral, amelyben 11 százalékos drágulás következett be 2023-ban.

A különböző művelési ágakban is vegyesen alakultak az árak

A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. Míg a szántók árai 7,1 százalékkal emelkedtek, a gyümölcsösök árai 1,3 százalékkal csökkentek. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak. Az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A művelési ágak közül a legtöbbet a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, 2,2 millió forintot, amitől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagára sem. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,28 millió forintot, utóbbiakért 1,31 millió forintot kellett adni hektáronként. A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.

„A termőföldek árának emelkedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozó jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A termőföldek árának emelkedése az elmúlt csaknem 20 évet vizsgálva meghaladta a lakásárak esetében tapasztalt növekedést, és túlszárnyalta a BUX indexét is, az általunk vizsgált eszközök közül pedig egyedül az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Vagyis a termőföld komoly értékkel bír” – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. Hozzátette: „Az MBH Banknál célunk, hogy az agrárium vezető finanszírozójaként piaci súlyunkhoz méltón vegyük ki részünket a földértékesítési program most zajló szakaszához kapcsolódó finanszírozási igények teljesítéséből is. Az esetek többségében értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, hogy ezzel is segítsük ügyfeleinket, akiknek piaci forrású termőföldvásárlási hitel mellett Agrár Széchenyi Beruházási hitel MAX+ kamattámogatott terméket is kínálunk a vásárláshoz.

Forrás: MBH

2024.07.16

Hadjáratot hirdet a kormány az online csalók ellen

Új törvénnyel veszi fel a harcot a kormány az online csalókkal szemben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében közölte, hogy egy európai uniós irányelvnek megfelelően dolgozta ki a kormány a csalások elleni jogszabályt. A koronavírus-járvány alatt az online tranzakciók száma nagyon megnőtt, ezzel párhuzamosan 2023 negyedik negyedévében már 3737 sikeres online visszaélés történt, körülbelül 5,8 milliárd forint értékben.

Augusztus 1-jével hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény. Az új jogszabállyal a kormány – a családok védelme és az online pénzügyi-, banki szolgáltatásokba vetett közbizalom megőrzése érdekében – határozottan fel kíván lépni az elektronikus pénzforgalom területén bekövetkező csalásokkal szemben. Az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé. Ezen eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon 2024. augusztus 1-jétől egy újfajta bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez.

A Covid-időszak kezdete óta az online vásárlások, pénzügyi tranzakciók tömegessé válásával párhuzamosan exponenciális növekedésnek indult az olyan csalások száma is, amelyek esetében a támadó a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket kihasználva megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információik megosztására vagy pénz átutalására rávenni áldozataikat, akik általában banki ügyfelek. Míg 2020 első negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 negyedik negyedévére 3737-re nőtt, közel 5,8 milliárd forint értékben. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat. Míg 2020 első negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023. negyedik negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott. Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze adottság, néhány éven belül nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében. A megoldást nem a technológiai haladással való szembefordulás, hanem a szabályozás ahhoz igazodó finomhangolása jelenti. Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul. Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét. Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került, az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

Magyarország Kormánya az új eljárás bevezetésével képes lesz hatékonyan fellépni azokkal a magyar családokat és vállalkozásokat megkárosító csalókkal szemben, akik jogellenes tevékenységükkel a családok mellett a nemzetgazdaság egészének is kárt okoznak. 2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat.

Forrás: NGM

2024.07.15

Javuló kilátások a vállalkozások életében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálat 2024 áprilisi adatfelvételének eredményei szerint a Konjunktúramutató értéke 2024 áprilisában +22 ponton áll, ami a 2023 második félévében bekövetkezett visszaesést követően kis mértékű, három pontos javulást jelent.

Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése.

A legkedvezőbb üzleti klímára továbbra is a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak, fontos ugyanakkor, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok kivételével pont ezekben a szegmensekben rendre csökkent a mutató értéke 2023. októberhez képest.
A Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a csoportban recessziós várakozásokra utal.
A Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén is.

További részleteket a mellékletben és az alábbi linken találnak: https://gvi.hu/kutatas/735/javulo-uzleti-helyzet-bizonytalan-varakozasok-az-mkik-gvi-2024-aprilisi-vallalati-konjunktura-adatfelvetelenek-eredmenyei

Forrás: MKIK

2024.06.21

A magyar EU-elnökség az uniós versenyképesség helyreállításán fog dolgozni

Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az Unió felzárkózzon a versenytársakéhoz – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban. A tárcavezető kiemelte: magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket.

A találkozón szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – ismertette a tárcavezető. Kifejtette: a magyar álláspont szerint elzárkózás helyett az összekapcsolódás politikájára van szükség a világgazdaságban, ezért elutasítjuk a büntetővámokat. Az európai versenyképesség javítását és tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását egyaránt elősegítheti az az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag, amelynek lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által. Ezt ma még egy tagállam aggályai miatt nem tudtuk elfogadni. Ezzel együtt bízunk abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgoznunk – emelte ki a pénzügyminiszter. Az ülésen a pénzügyminiszterek áttekintették a helyreállítási program végrehajtását is, amelynek kapcsán Varga Mihály leszögezte: a program – szemben eredeti céljával, a járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik. A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot. A tárcavezető emlékeztetett: az álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1%-ot.

Forrás: PM

2024. 06. 21.

Megerősítette az Eximbank hitelbesorolását a Fitch

A Fitch Ratings június 18-án közzétette legfrissebb jelentését az Eximbankról. A nemzetközi hitelminősítő megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós korábbi ’BBB/F-2’ hitelbesorolását, amely összhangban áll a Magyar Állam besorolásával. A szakértői elemzés idén is kiemeli, hogy a hitelintézet stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában.

A Fitch Ratings ismét megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós ’BBB/F-2’, vagyis befeketésre ajánlott besorolását június 18-i közleményében. A nemzetközi hitelminősítő közleménye alapján az Eximbank elsőbbségi fedezetlen kötvényeinek minősítése szintén ’BBB’ lett. A pénzintézet nemzetközi minősítése a Magyar Állam összes forrásbevonást lefedő, és az EXIM törvényben rögzített készfizető kezessége miatt pontosan megegyezik a Magyar Állam mindenkori minősítésével. A Fitch véleménye szerint a pénzügyi intézmény számára rendelkezésre álló állami finanszírozás mértéke elegendő mozgásteret biztosít a tervezett hitelállomány-növekedéshez. A bank hozzáférése a nemzetközi tőke- és pénzpiacokhoz, a magyar pénzügyi szektor magas likviditása, valamint a bank hosszú távú finanszírozási profilja pedig korlátozza az esetleges refinanszírozási nyomást. A 18,8%-os tőkemegfelelési mutató továbbra is jelentős puffert biztosít a szabályozói minimumkövetelmény felett. Az Eximbank tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolói szerint a bővülő hitelezésnek köszönhetően 2023-ban a bank mérlegfőösszege több mint 74%-kal 3642 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya 50%-os növekedéssel megközelítette a 2500 milliárd forintot az év végére. A hitelfolyósítások összértéke tavaly közel 1444 milliárd forint volt, így a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta.

A nemzetközi piacokon Magyarországgal szemben továbbra is töretlen volt a bizalom 2023-ban, amelyet az Eximbank tavalyi két kiemelkedően sikeres kötvényaukciója igazol. A pénzügyi intézmény 2023 tavaszán 1,25 milliárd dollár értékben hajtott végre sikeres devizakötvény-kibocsátást, amely a Magyar Állam kibocsátásait leszámítva az egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakció volt a magyar tőkepiacok történetében. Ősszel pedig 1 milliárd euró értékben értékesített a pénzintézet kötvényt a nemzetközi tőkepiacokon több mint 10 év után.

Forrás: EXIM

2024. 06. 19.

Kiderült, hogy veszi át a magyar kormány a soros elnökséget

„Körülbelül 1500 tanácsi munkacsoport ülés fogunk lebonyolítani, 37 formális tanács ülést tartunk tervezetten Brüsszelben és Luxemburgban, 230 elnökségi rendezvényt szervezünk meg Magyarországon. Ezek között 16 informális tanács ülést, egy informális Európai Tanács ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját” – közölte Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden.

„Stratégiai vitát indítunk a kohéziós politika jövőjéről, egy olyan politika jövőjéről, amely évtizedek óta bizonyítja a sikerességét az unió versenyképességének erősítésében, a gazdasági válság kezelés támogatásában és a belső piac egyenlőtlenségének az enyhítésében” – mondta Bóka János. A magyar elnökség támogatja a gazdaközpontú agrárpolitikát, ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát, illetve a demográfiai kérdéseket minden formában és fórumon napirendre tűzi a soros elnökség. Kovács Zoltán, az elnökség lebonyolításáért felelős kormánybiztosként elmondta, hogy összesen 177 esemény lesz magyar soros elnökség fél éve alatt. A fő helyszín a Várkert Bazár lesz, azonban a Bálna is számos tanácskozásnak is a helyszíne lesz, de a Puskás Arénában is lesznek protokolláris események. Bóka hozzátette, hogy a magyar elnökség jelmondata: Tegyük újra naggyá Európát (Make Europe great again). A miniszter szerint azért választották ezt jelmondatot, mert egy cselekvő elnökségre utal, amely megjelenti azt a várakozást, hogy az országok együtt egy erős Európát alkotnak, és így egy önálló globális szereplővé válhat. A magyar elnökség szimbóluma pedig a Rubik-kocka lesz.

Forrás: vg.hu

2024.06.18

Indul az az otthonfelújítási program

Hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás

Július 1-jétől nyújtható be kölcsönkérelem az otthonfelújítási programra az MFB Pont Plusz lakossági hálózat fiókjaiban. A végleges felhívás június 17-én délután jelenik meg a palyazat.gov.hu oldalon. Az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítésére a kormány döntése alapján még kedvezőbb feltételekkel igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön. A társadalmi egyeztetésen beérkezett rekordszámú észrevételen alapuló módosítások szélesebb kör számára teszik elérhetővé a programot, amely így még jobban illeszkedik az otthonuk felújítását tervező családok igényeihez. Az otthonfelújítási program keretében a kormány kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti, ösztönzi a családi házak energetikai
korszerűsítését. Az európai uniós forrásból biztosított, 108 milliárd forintos keretösszegből a becslések szerint mintegy 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések. A program társadalmi egyeztetése során kiemelkedően sok, több mint 500, jellemzően előremutató és alkalmazható javaslat érkezett be. Az észrevételek alapján több ponton is változott, új elemekkel egészült ki a felhívás.

Forrás: NGM

2024.06.17

Nemzeti bajnokaink eredményesek a külpiacokon

Számos olyan magyar vállalatot találhatunk, amely eredményesen ki tudott lépni a nemzetközi térbe és sikeresen megvetette a lábát a külpiacokon – ők a nemzeti bajnokaink. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők arra keresték a választ, hogy miképp legyenek a magyar cégek, termékek és márkák a nemzetközi piacokon is versenyképesek, ismertek, keresettek.

Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg a konferenciát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külpiacok meghódítása hatalmas lehetőséget rejt a magyar cégek számára, az exportpolitikai döntésekben pedig a folyamatokra érdemes figyelni, nem a mindenkori pillanatképek alapján szelektálni, döntéseket hozni. György Ádám Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész felemelő játékával színesítette a konferencia szakmai programját. Ratatics Péter, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások üzletágának ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság több kihívással szembesül, például a szabályozás, a zöldátállás, illetve a külső környezet terén. Európa versenyképessége a világ többi régiójával szemben alapfeltétele a magyar cégek világpiaci sikereinek. A Mol-csoport a kelet-közép-európai régióban százmilliós piacon versenyez, ahol az egyik fontos szegmens a fogyasztói szolgáltatások. Ebben a szegmensben tudott új márkát építeni a Mol-csoport, miközben az egyes országok helyi hagyományait is tiszteletben tartotta. Az ennek fejlesztésére használt módszerek bemutatása jó példát jelentett a vállalkozóknak. Ratatics Péter kiemelte a digitalizáció és a nemzetközi márka építésének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi térbe lépő vállalatoknak arra is kell gondolniuk, hogy a tevékenységük során miként integrálják be a célország kultúráját, amihez érdemes bevonzani a helyi szakembereket is.

Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy a bank nemcsak a nemzeti bajnokok pénzügyi partnereként határozza meg magát, hanem maga is törekszik a nemzeti bajnok szerepre. A sikeres tavalyi fúzió során a bank több területen is piacvezető lett Magyarországon, a rövid távú stratégiát tekintve a következő lépések között pedig a külföldre való kilépés is felmerül. Előadásában kiemelten foglalkozott a méretgazdaságos működés kérdésével, amit a cégek a külpiacra való kilépéssel tudnak biztosítani, miközben a piacok diverzifikációja biztonságot is nyújt számukra. Hozzátette, hogy mindehhez szükséges az innováció, mivel a külpiacokra új megoldások is kellenek. Hazánkban az export kétharmadát a nagyvállalatok adják, hasonlóan a régiónkhoz. Ezen a területen erősödnie kellene a kis- és középvállalatoknak, illetve fontos lenne, hogy az exportáló cégeknek ne csak a negyede legyen magyar kézben. Az MBH Bank az exportpiacokra való kilépéshez is biztosít különböző forrásokat. Szabó Levente bemutatta az egyik új kezdeményezésüket, a bank ugyanis a Budapesti Értéktőzsdével életre hívta a BÉT&MBH MentorHubot, amely segítheti az exportképes vállalatok belépését a tőkepiacokra. Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta az intézet legújabb kutatását, amely annak feltételeit vizsgálta, hogy mi is kell egy magyar cég külpiaci sikeréhez. A kutatás elsősorban a kis- és középvállalatokra koncentrált. Dobos Balázs kiemelte, hogy a jelenlegi kutatás egybecseng a korábbi Az évtized nyerteseiről készített tanulmányukkal, amely szintén megállapította, hogy a vállalatoknak a sikerhez az exportpiacokon szükségük van vízióra, kell a megfelelő optimizmus, a bizakodás, költeniük kell az innovációra, nyitottnak kell lenniük az exportpiacokra, továbbá meg kell becsülniük a tudást. A Makronóm Intézet felmérése azt is kimutatta, hogy a sikeres exportőrök stratégiai szemmel néznek az exportra, és tudatosan építik azt. Megfelelő embereket alkalmaznak ennek lebonyolítására, és fontos a cégek láthatósága idegen nyelven is. A kkv-k elsősorban saját forrásból finanszírozzák az exportot, tehát náluk van tér a hitelezés bővítésére. Főképp külföldi partnereken, disztribútorokon keresztül értékesítenek, még kevesen építettek ki önálló képviseletet. A megkérdezettek 10 százaléka már fektetett be külföldön, és ez tervben van a 20 százalékuknál. Ezek a beruházások elsősorban a környező országokba irányulnak, főképp az ingatlanvásárlásokat és -fejlesztéseket érintik. Ezt követően György László kormánybiztos vezetésével panelbeszélgetésre került sor, ahol a feltörekvő nemzeti bajnokok képviselői mondták el tapasztalataikat. Vállalati sikertörténeteket mutatott be Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. ügyvezetője, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója. A második kerekasztal-beszélgetésen Nestor Andrea, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség gazdasági igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Kisgergely Kornél, az EXIM Bank vezérigazgatója vitatta meg az exportot támogató ökoszisztéma eredményeit és kihívásait.

Forrás: MBH Makronóm

2024. 06.11.

Rekord a külker egyenlegben

Áprilisban ismét rekordot döntött a termékkülkereskedelmi egyenleg: az egy évvel korábbihoz képest 1,4 milliárd euróval javult és 1,8 milliárd eurót tett ki. Ez mindenképpen kedvező meglepetés, hiszen a fogyasztás beindulásával az import nagyobb mértékű bővülésével számolnánk.

A kedvező egyenlegre szükség is van, hiszen a forint az elmúlt napokban érdemben gyengült az euróval szemben, a kedvező termékkülkereskedelmi egyenleg és az ebből fakadó folyó fizetési mérleg pedig támaszt jelenthet a forintnak, ez pedig segítheti a jegybankot a kamatkondíciók további mérséklésében. Az adat hatására egyébként a forint valóban erősödött is kismértékben – remélhetőleg ez a folyamat a nap további részében fennmarad.

A kedvező egyenleg az export euróban számított értékének 8,8, míg az import értékének 3,5 százalékos bővüléséből adódik. A javulásnak csak minimális része származik a cserarányok javulásából az előző havi árindex alapján (az energiaárak normalizálódása miatt az import ára némileg jobban csökkent, mint az exporté euróban kifejezve), így a volumeneknek kellett kedvezően alakulniuk. A korábbi árindexek alapján az export volumene éves alapon 13-14, míg az importé 8-9 százalékkal bővülhetett. Ezt részben okozza a munkanaphatás: az idén áprilisban 3-mal több munkanap volt, mint egy évvel korábban, de ez még önmagában kevés lehetett az ekkora bővüléshez. Ebben szerepet játszhatott az előző havi kedvezőtlen ipari termelési adat – az elmaradt termelés a jelek szerint áprilisban legalább részben pótlásra került, így az ipari termelés is kedvezően alakulhatott. Ennek pontos értéke a pénteki adatközlésből fog kiderülni. Kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat vagy mennyire csak egyszeri, hónapok közötti ingadozás. Az export növekedése természetesen húzza magával az importot is. Az importot felfelé húzza a fogyasztás bővülése is, itt azonban kedvező lehet, hogy a fogyasztás inkább a szolgáltatásoknál bővül, aminek az importigénye kisebb, mint például a tartós fogyasztási cikkeké. A beruházások és különösen is a gépberuházások vélhetően továbbra is csökkennek, ezt pedig mérsékli az importot. A következő hónapokban remélhetőleg a kedvező tendencia fennmarad – ez lényeges az árfolyam szempontjából és így a folyó fizetési mérleg a növekvő fogyasztás mellett sem kellene, hogy negatívra változzon.

Forrás: Gránit Alapkezelő

2024.06.05

Intenzív éven van túl a Garantiqa

A cég mintegy 3330 milliárd forint hitelforráshoz juttatta a magyar kkv-szektort. A Garantiqa teljes garanciaállománya tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt.

Újabb sikeres üzleti évet zárt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely immár minden második kkv-knak juttatott hitelforint felvételében partnere a vállalkozásoknak. A garanciaintézmény 2023-ban 1430 milliárd forint értékben vállalt garanciát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelei mögé. Az így közel 2630 milliárd forintra emelkedett kezességvállalási portfólió segítségével mintegy 3330 milliárd forint hitelforráshoz jutott a magyar kkv-szektor.

Close,Up,Back,View,Of,Businessman,Work,On,Computer,And — Jelentős bővüléssel zárta a tavalyi évet a Garantiqa / Fotó: Shutterstock

Kimagasló eredményekkel és a kezességvállalási portfólió jelentős bővülésével zárta a 2023-as évet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely nemrég tette közzé a tavalyi pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját – derül ki a cég közleményéből. A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami garanciaintézmény 2023-ban összesen közel 1430 milliárd forint garanciát vállalt a hazai kis- és középvállalkozások hitelei mögé. A Garantiqa teljes garanciaállománya 6 százalékos növekedéssel tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt, aminek köszönhetően mintegy 3330 milliárd forint garantált hitelállomány támogatta a hazai kkv-szektor beruházásait, fejlesztéseit, forgóeszköz-ellátását és napi likviditásának biztosítását. A készfizető kezességvállalási szerződések száma szintén dinamikusan növekedett, 2023 végére meghaladta a 73 ezret.

A tavalyi év fókuszában a Széchenyi-kártya program MAX és MAX+ hiteltermékeihez kapcsolódó kezességvállalások álltak, és nagy hangsúlyt kapott a Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram is. A Széchenyi-kártya program hitel- és garanciatermékei – az állami kamat- és díjtámogatásnak is köszönhetően – 2023-ban rendkívül kedvező feltételekkel voltak elérhetők a hazai kkv-k számára, így a kereslet meghatározó része ebben az ügyletkörben jelentkezett. Az év végi garanciaportfólió volumenének 80 százaléka a Széchenyi-kártya program különböző hiteltermékeihez kapcsolódott. Az ügyfélkört vizsgálva a tavalyi évben jellemzően továbbra is a mikro- és kisvállalkozások hiteleihez kérték legnagyobb mértékben a bankok a Garantiqa kezességvállalását. A többéves tendenciáknak megfelelően a kereskedelem, a szolgáltatás és az építőipar voltak a legjelentősebb ágazatok. „Az elmúlt év során a magas infláció és a megugró hitelkamatok miatt a hazaikkv-szektor számára létkérdés volt, hogy hozzáférjen a kigazdálkodható kamatok mellett elérhető támogatott forintforrásokhoz. A Garantiqa tevékenysége révén tavaly ismét számos olyan vállalkozás jutott a túlélést biztosító hitelhez, amely a kezességvállalás nélkül a kereskedelmi bankoknál nem kapott volna kedvező elbírálást hiteligénylése során” – emelte ki Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tavaly az év második felében a kkv-szektor hitelfelvételének közel 80 százalékában vettünk részt garanciavállalással, összességében pedig immár minden második kkv-knak juttatott hitelforint mögött a Garantiqa kezessége áll – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Szabó István Attila hozzátette: „a Garantiqa 2024-ben, a gazdaság újraindulásának évében is a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb partnere lesz a finanszírozásban, fejlesztéseik megvalósításában. Év elejétől átlagosan 30 százalékkal csökkentettük garanciavállalásai díjainkat, egyes beruházási hitelek mellé költségmentesen tettük elérhetővé a kezességvállalást. Emellett új termékkel is segítjük a beruházások, fejlesztések megvalósítását.”

A Garantiqa ebben az évben indítja InvestEU Garanciaprogramját, amely az Európai Bizottság 95 százalékos viszontgaranciájával megközelítőleg 600 milliárd forint nagyságrendű hitelállomány garantálását teszi lehetővé 2028 végéig. A program célja felgyorsítani a kedvezményezett vállalkozások termelékenységének növekedését és hatékonyságát, ezáltal javítva versenyképességüket.

Forrás: vg.hu

2024.06.04

Bővülésnek indult gazdaságunk: a fogyasztás lehet a meghatározó

Második becslésében a KSH megerősítette az első becslésben közölt GDP-adatokat, azaz a gazdaság az első negyedévben negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon a nyers adatok szerint 1,1, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal bővült. A második becslést a korábbinál némileg nagyobb izgalom övezte e tekintetben, tekintettel arra, hogy az első becslés mostantól korábban, a negyedév vége után 30 nappal jelenik meg, így kevesebb információt tud felhasználni, bizonytalanabb.

Termelési oldalról kellemetlen meglepetést a húzóágazatnak szánt területek okoztak: 4,8 százalékkal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, amelyen belül a KSH külön is kiemelte a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása ágazatok visszaesését – ez utóbbihoz tartozik az akkumulátorgyártás is. Ez alapján tehát az első negyedévben az elektromos autózásra történő átállás minden szándék ellenére nem tudott hozzájárulni a növekedéshez. A tavalyi gyenge bázis után ugyanakkor emelkedett az élelmiszeripar teljesítménye: a reálbérek emelkedése nyomán kezd visszatérni a kereslet a boltokba, mérséklődik a lefelé vásárlás – derül ki a Gránit Alapkezelő elemzéséből. Az építőipar 3,0 százalékos teljesítménybővülése a havi adatok alapján nem meglepő, a kedvezőtlen környezet alapján talán már inkább – itt azért a jövőben javulhat a helyzet az uniós források megindulásával és a kamatkörnyezet javulásával.

Az első negyedéves kedvező GDP-adatban a szolgáltatások játszottak nagy szerepet. Ezen belül is érdemes kiemelni a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazatot, ahol 9,8 százalék volt a bővülés, de a kereskedelem kivételével az összes ágazatban volt kisebb-nagyobb növekedés. Felhasználási oldalról visszaigazolódik az adatokban a háztartások jövedelmi helyzetének javulása: a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 3,6 százalékkal bővült – ez nem annyira jelentős azért, mint a 10 százalék körüli reálbérnövekedés, de kedvező előjel az idei növekedés szempontjából. Tegyük hozzá: először van olyan hosszú idő után, hogy a nyugdíjak vásárlóereje is emelkedik (eltekintve a 13. havi nyugdíjtól) és nem csak megőrzi értékét. Továbbra is gyengélkednek a beruházások – itt közel 7 százalék a visszaesés. A kedvező építőipari adat alapján arra következtethetünk, hogy elsősorban a gépberuházások estek vissza, nem függetlenül az ipar gyengélkedésétől és a külső kereslet bizonytalanságaitól. Az exportban mind a termékeknél, mind a szolgáltatásoknál csökkenés történt – egymástól nem függetlenül: míg a szolgáltatások közül a turizmus jól tudott teljesíteni, a szállítási szolgáltatások exportja visszaesett, tekintettel a nem csak hazánkban, de európai szinten is gyengélkedő ipari teljesítményre és az ebből fakadó alacsonyabb szállítási igényre. Ugyanakkor a termékimport csökkenése nyomán a fogyasztás mellett a nettó export volt az, ami pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A mai adatok alapján tehát az év egészét tekintve termelési oldalról a szolgáltatások húzhatják a teljesítményt, míg felhasználási oldalon a fogyasztás lehet meghatározó, különösen ha nem csak a béremelkedés marad dinamikus, de az óvatossági motívum is oldódik. Kérdés az ipar és ennek kapcsán a nettó export teljesítménye – itt egyaránt lehetséges egy pozitív és egy negatív meglepetés. Ebben a külső kereslet alakulása játszik szerepet és különösen is meghatározó lesz a járművek és az akkumulátorok iránti kereslet alakulása. A mai adat alapján a korábbi növekedési várakozás fenntartható, egy 3 százalékot alulról közelítő, kedvező esetben el is érő bővülésre számítok az idei évben.

Forrás: Gránit Alapkezelő

2024.06.04

Szijjártó Péter: Megáll az ész, nem csak Szombathelyen, hanem Európában is

Megáll az ész, nem csak Szombathelyen, Európában is – jelentette ki Szijjártó Péter a Fidesz Szombathelyi Szervezetének péntek esti kampányzáró nagygyűlésén. A külgazdasági és külügyminiszter a június 9-ei európai parlamenti és önkormányzati választás tétjéről beszélt.

Dr. Hende Csaba szerint harmadszor nem hibázhatunk, Magyarország nem sodródhat bele a háborúba
Fotó: © Cseh Gábor

Dr. Hende Csaba köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Puskás Tivadart, Szombathely korábbi polgármesterét, dr. Perger Gyula atyát, a Fidesz-KDNP jelenlegi önkormányzati képviselőit és képviselőjelöltjeit is. – Több, mint 600 ezer hadisírt gondoz a Honvédelmi Minisztérium szerte Európában, s persze ennél több hadisír van idehaza. A két világháborút egybeszámítva a magyarság az, amely a legnagyobb véráldozatot hozta, és ha megkérdezzük, hogy miért, azt kell mondanunk, magyar szempontból semmiért. Hiszen idegen érdekekért, idegen földön, mások háborúiban estek el két világháborúban katonáink – kezdte beszédét Szombathely országgyűlési képviselője. Hazánk kétharmadát és népünk egyharmadát elveszítettük, mert nem tudtunk kimaradni mások háborúiból. Kedves Barátaim, harmadszorra nem hibázhatunk, mert az történelmünk végét jelentené – húzta alá, majd arról beszélt: a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. – Nemzetünk védelmének érdekében a mi pajzsunk, a mi erősségünk Szijjártó Péter külügyminiszter – köszöntötte az est vendégét az Országgyűlés alelnöke.

Bejelentette azt is: a Kúria pénteken hozott végzésében választási eljárás megsértése miatt elmarasztalta az Agora Savaria NKft-t, a Szombathelyi Vásárcsarnokot és a Szova NZrt-t. Emlékeztetett, ezek a gazdasági társaságok a szombathelyiek pénzéből elárasztották óriásplakátokkal, hirdetésekkel a várost úgy, hogy azok az Éljen Szombathely (ÉSZ) választási plakátjaival azonos grafikát hordoztak. Kijelentette: a ma reggeli kúriai ítélet szerint még a mai napon le kell szedniük az összeset, mert jogsértő módon jártak el.

– Európa és Szombathely jövőjéről döntünk június 9-én – ezt már dr. Puskás Tivadartól, Szombathely és Vas vármegye díszpolgárától hallottuk. Úgy fogalmazott: Választhatunk aközött, hogy háború vagy béke, választhatunk aközött, hogy fejlődés vagy egy helyben topogás, választhatunk, hogy szabadság vagy a csatlósok mostoha sorsa, választhatunk, hogy hangzatos jelszavak, vagy valódi munkával elért eredmények. Ezek között választhatunk. Szerintem egyértelmű, hogy mit választunk mi – húzta alá dr. Puskás Tivadar, aki reményének is hangot adott, hogy minden jószándékú szombathelyi ugyanígy tesz, és a Fidesz-KDNP szövetségére szavaz. Szombathely korábbi polgármestere azt kívánta: Nyerjünk Európában, nyerjünk Magyarországon, nyerjünk Vas vármegyében és nyerjünk Szombathelyen. Isten éltesse Európát, Magyarországot, Vas vármegyét, Szombathelyt és Lenkai Nórát! – zárta köszöntőjét dr. Puskás Tivadar, szavait pedig vastaps követte.

Lenkai Nóra: Együtt az új Szombathelyért!

Lenkai Nóra választási programjából több pontot is kiemelt: a kátyúk megszűntetéséről, az utak felújításáról, a városüzemeltetés átszervezeséről, a közbiztonság javításáról, a szociális szféra támogatásáról is beszélt. A fiatalokat megszólítva felvetette egy egyetemi negyed kialakításának ötletét. Szerinte olyan rendezvényekre és olyan beruházásokra van szükség Szombathelyen, amiknek köszönhetően a felnövekvő generáció tagjai is a városban képzelik el jövőjüket és a vasi megyeszékhelyen maradnak.

Június 9-én választást kell nyernünk. Elszántak vagyunk és kitartóak. Csapatunk tagjait összeköti a tenniakarás, a közös célokért való küzdelem – mondta a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, aki azzal zárta beszédét: „Együtt az új Szombathelyért! Hajrá, győzelemre fel!”

Péntek délelőtt még a NATO külügyminiszteri tanács ülésén tárgyalt, délután Szombathelyen a Galambos cégcsoport második logisztikai telephelyének átadásán , majd a TDK Hungary Components új gyártóközpontjának avatásán vett részt Szijjártó Péter, így érkezett a Haladás Sportkomplexumba a Fidesz választási nagygyűlésére. – A háborús őrület Európát továbbra is túszként tartja fogva – összegzett a miniszter, aki emlékeztetett: 13 szankciós csomagból egy sem vezetett eredményre, miközben közvetlen vay közvetett orosz gazdasági együttműködéseik által a nyugat-európai országok és az USA a függöny mögött továbbra is megcsinálják a nagy business-t. Jön az európai parlamenti választás, és úgy látom az európai vezetők kezdik érezni, hogy eljöhet a felelősségrevonás pillanata is. Először a politikai, aztán a morálisé, aztán még ki tudja milyen felelősségrevonás. S ezért állnak elő őrültebbnél őrültebb ötletekkel. Olyan ötletekkel, amik segítenek eterelni a figyelmet a saját felelősségükről, és segítenek abban, hogy elodázzák a felelősségrevonást. S azt sem bánják, hogy ha ezzel európai emberek tízmillióinak életét sodorják veszélybe – mondta Szijjártó Péter.

Mert amikor arról beszélnek, hogy akár szárazföldi csapatokat is küldhetünk Ukrajnába, azzal egy világháborús veszélyt idéznek elő. Mert az európai országok döntő többsége NATO-tagország. S ha egy NATO-tagország katonája megütközik egy orosz katonával, az onnantól kezdve világháborút jelent. Ezt mindenki tudja, ezt mindenki érti, mégsem tartja őket vissza – mutatott rá a miniszter. Aki szólt arról is, hogy politikai vezetők atomfegyverekről beszélnek. Megáll az ész, nem csak Szombahelyen, Európában is. Atomfegyverekről beszélni békében is veszélyes, háborúban pedig pláne. S mi a következmény? Az oroszok el is kezdték a hadgyakolatot a taktikai nukleáris fegyverekkel. Nukleris rakétából egy is elég, s vége mindennek – húzta alá Szijjártó Péter.

Az emberek életét csak békében és békével lehet megóvni

A miniszter szólt arról is, hogy a szomszédban zajló háborúban a frontvonalon több kárpátaljai magyar harcol, közülük nagyon sokan sajnos meg is haltak. – Ha valaki azt kérdezi, melyik európai ország, melyik európai nemzet milyen részt vállalt ebből a háborúból, akkor azt hiszem, hogy a legnagyobb részt mi vállaltuk, mert magyar emberek haltak meg ebben a háborúban. S mi nem akarjuk, hogy még több ember haljon meg.

Forrás: vaol.hu

2024.06.01

Balatoni ingatlanpiac: a négyzetméterárak stagnálnak, a kínálat a harmadával nőtt májusban

Májusban a Balaton környékén meghirdetett ingatlanok négyzetméterára közel azonos (+0,2%), mint tavaly az év ugyanezen időszakában, miközben az északi és déli parton is jóval több a meghirdetett ingatlanok száma. Az északi parton közel 23, míg a déli parton több mint 10%-ot nőtt a kínálat. Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.

Változatos képet mutatnak a balatoni ingatlanok négyzetméterárai: a leginkább felkapott településeken (Balatonfüred, Tihany, Siófok, Zamárdi) továbbra is 1,1-1,6 millió forintos átlagos négyzetméterárakkal kell számolni. Idén májusban ehhez a körhöz csatlakozott Felsőörs és Balatonakali is, mindkettő esetében szignifikáns emelkedés figyelhető meg: előbbi településen közel a duplájára drágult (956 ezer Ft/m2) a meghirdetett ingatlanok négyzetméterára, utóbbinál 32%-os a drágulás, vagyis négyzetméterenként több mint 1,1 millió forintot kell fizetni.

Hol érdemes nyaralót venni a Balaton környékén?

„A Balaton-környéki ingatlanpiac jelenlegi tendenciái azt mutatják, hogy a vevők számára igencsak kedvező alkupozíciók alakultak ki, különösen az északi part kevésbé ismert településein. Ezzel együtt a déli parton, a tótól kicsit távolabb eső területeken is egyre több megfizethető ingatlan található” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az északi parton eladó ingatlanok száma közel 23%-kal nőtt, így az érdeklődők idén májusban több mint 6100 eladó ingatlan közül válogathatnak, ráadásul több településen is kedvezőbbé váltak az ingatlanvásárlási feltételek. A Szent György-hegy lábánál fekvő Hegymagason, a Keszthelyi-hegység közelében található Lesencetomajon, valamint a Hegyestű mellett Szentantalfán is jelentős árcsökkenés tapasztalható. Hegymagason közel a felére, 46%-kal, Szentantalfán 41%-kal, Lesencetomajon pedig 15%-kal csökkentek az ingatlanárak. Mindezek mellett Barnag és Lesencefalu is jóval előnyösebb kondíciókkal bír, mint 1 évvel ezelőtt: előbbi esetében a négyzetméterárak a felére csökkentek, utóbbi esetében a kínálat nőtt a háromszorosára. Aki a Balaton déli oldalán, a part közvetlen közelében kíván ingatlant vásárolni, annak továbbra is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Akik viszont hajlandók bevállalni a parttól egy 5-10 perces autóutat, azok számára idén több megfizethető lehetőség jöhet szóba, mint tavaly ilyenkor. Siójuton 437 ezerről 315 ezer, Kerekin 575 ezerről 349 ezer, Balatonújlakon pedig 428 ezerről 384 ezer forintra csökkentek a négyzetméterárak, ami átlagosan közel 38%-os esést jelent. A kínálat a déli parton is nőtt, méghozzá több mint 10%-kal, aminek köszönhetően jelenleg több mint 7600 eladó ingatlan közül lehet válogatni.

Hogyan lehet hitelt felvenni nyaraló vásárlására?

A nyaraló vásárlása piaci kamatozású lakáshitel igénybevételével is finanszírozható, támogatott hitelek (pl. CSOK Plusz hitel, falusi CSOK hitel) azonban nem használhatók fel erre a célra. A CIB, Erste, K&H, Magnet és OTP bankoknál elérhető lakáshitelek nyaraló vásárlására is felhasználhatók, és a hitelösszegtől, valamint a jóváírástól függően kamatkedvezmények is igénybe vehetők. „Az ingatlan besorolása kiemelten fontos szempont a nyaraló vásárlásakor, mivel a bankok kevésbé hitelezik a nyaraló besorolású ingatlanokat. Ha az ingatlan lakóingatlan besorolású és belterületen helyezkedik el, akkor a pénzintézetek rendszerint elfogadják fedezetként és nyújtanak rá lakáshitelt, azonban külterületi lakóingatlanok esetében ez nem garantált. Pótfedezet bevonásával akár önerő nélkül is finanszírozható a nyaraló vásárlása” – emelte ki Korponai Levente, a money.hu vezetője. Példaként egy 20 millió forintos és 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztőrészlete jelenleg 148-156 ezer forint között mozog, és a teljes visszafizetendő összeg 35-38 millió forint. Egy 30 millió forintos hitel esetében a havi törlesztő 222-234 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 53-56 millió forint között alakul (kamat: 6,29-6,97%, THM: 6,57-7,37%).

Forrás: money.hu

2024.05.29

Az országban elsőként Keszthelyen lesz önálló agroturisztikai tanszék

További másfél milliárd forintot fordít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a keszthelyi Georgikon campus fejlesztésére, amely hamarosan az agroturisztikai képzés hazai központja lesz.

Prof. Gyuricza Csaba kiemelte, a Georgikonon az agroturizmusra koncentrálnak, s az országban elsőként itt lesz önálló tanszéke ennek a szaknak.

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért, szak- és felnőttképzésért felelős államtitkár leszögezte, a megújult hazai modell összekapcsolja az egyetemeket a szakképző centrumokkal, valamint a gazdasági-piaci szereplőkkel, a középpontban pedig a tradíció, a versenyképesség, a térségi fókusz, valamint a gazdasági és gyakorlati igény áll.

A sajtótájékoztató után (b-j) Manninger Jenő, Nagy Bálint, prof. Gyuricza Csaba, Hankó Balázs, dr. Rózsa László, a Georgikon főigazgatója és dr. Szabó Péter, a campus főigazgató-helyettese
Fotó: Péter B. Árpád

Az egyetemi rendszer átalakításáról azt mondta: az irány jó, mert ha Brüsszelből támadnak valamit, akkor „az tradíciót és normalitást jelent”. Kifejtette, az agráriumot a turizmus kapcsolja össze a vidékfejlesztéssel, ennek jegyében indul Keszthelyen agroturisztika szak, amely illeszkedik a térség sajátosságaihoz, s megfelel a helyi igényeknek is.

Nagy Bálint közlekedési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, egy város s a hozzá kapcsolódó régió életében rendkívül fontos az egyetem, amelynek identitásformáló szerepe is van. Szerinte lényeges, hogy együttműködésben piacképes

fejlesztések induljanak, amelyek az egész ország érdekeit is szolgálják. Emlékeztetett: a Georgikon együttműködik a keszthelyi közgazdasági szakközépiskolával is, amelynek célja, hogy középfokú végzettségű agrárszakembereket képezzenek, akik egyben hallgatói utánpótlást is jelent a MATE számára.

Manninger Jenő polgármester úgy összegzett: Keszthely egyszerre balatoni és egyetemi város. „A Balaton adja a látnivalót és a turisztikai lehetőségeit, a múltat és a jövőt azonban az egyetem nyújtja, amelynek léte mindig is stratégiai kérdés volt”. Hozzáfűzte, a Georgikon növeli a város értékét s biztosítja a jövőjét.

Forrás: zaol.hu

2024.05.29

Tönkretette a német és a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború

A német és a magyar gazdaság mindössze negyed- és harmadakkora bővülésre képes 2022 első negyedéve, azaz a háború kitörése óta, mint a 2010-es évek boldog békeidejében. De legalább örülhetünk, hogy idehaza ilyen körülmények között is van növekedés, van olyan ország, ahol még tragikusabb képet fest a gazdaság teljesítménye.

Több mint két év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy ennyi idő után levonjuk a következtetéseket a konfliktus gazdasági hatásairól. Bár a hétköznapi vásárlónak valószínűleg nem kell külön elmagyarázni, mit okozott a szomszédunkban dúló háború, hiszen az árak ma 30-40-50 százalékkal is magasabban vannak, mint 2020–2021 tájékán, a gazdasági növekedés mérése már nehezebb kérdés.

A GDP alakulása 2010-től — Ha nem hiszi el, hogyan vágta taccsra a német és magyar gazdaságot az orosz–ukrán háború, csak ezt az egy ábrát nézze meg!

A Covid okozta leállás következtében óriási kilengések voltak a növekedési adatokban, normál körülmények között nem fordul elő olyan, mint ami 2020 második negyedévében történt, amikor a gazdaság egy negyedév alatt több mint 10 százalékkal zuhant, hogy aztán ugyanannyival felpattanjon. Pont emiatt, vagyis a bázishatások kiszűrése okán célszerűbb nem éves, hanem negyedéves alapon összevetni a GDP-adatokat. A minta a 2010-es évek növekedési trendje, ami ugyan teli volt cikcakkokkal, hisz volt egy euróválság is, nem beszélve arról, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csak a 2010-es évek derekán vett lendületet, ám a fejlődés így is egyértelmű. Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal.

2022 és 2024 első negyedéve, tehát a háború kitörése óta eltelt két évben azonban mindkét országban jóval kisebb számokat látunk: Németországban már csak 0,1 százalék, Magyarországon pedig 0,21 százalék a növekedés átlagosan, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére, illetve harmadára olvadt.

Az adatok alapján jól látszik, hogy Németország és Magyarország mellett az átlagnál jobban sújtja az orosz–ukrán háború a balti és a visegrádi országokat:

Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal,
Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni,
Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.

De hogy mennyire relatív egy ország fejlődése, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a V4-eknél is van tragikusabb helyzetben lévő gazdaság. A 2010-es évek egyik éltanulójának számító Észtországban a háború kitörése óta nem volt olyan negyedév, amikor nőtt volna a kibocsátás, az elmúlt két évben átlagosan negyedévente 0,6 százalékos recessziót regisztráltak. De Lettországban és Litvániában se sokkal jobb a helyzet (0,2, illetve 0,12 százalékos negyedéves növekedést mértek átlagosan.)

A PIGS-országok ezt a válságot megúszták, Horvátország dübörög

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem minden országot egyformán visel meg a háború. Meglepő módon kifejezetten jól állják a sarat a korábbi válságok során PIGS-országoknak csúfolt mediterrán gazdaságok, amelyek közül Spanyolország, Portugália és Görögország növekedése is bőven meghaladja Csehország vagy Németország teljesítményét. A szomszédaink közül pedig Romániának és Horvátországnak sincs szégyenkeznivalója, az utóbbiban majdnem 1 százalékos negyedéves növekedést mért az Eurostat átlagban, ez a 27 ország közül a legmagasabb.

A német és a magyar gazdaságot is megviseli a háború

Talán az sem a véletlen műve, hogy ezt a háborút leginkább azok az országok szenvedik meg, amelyek ezer szálon kötődnek a német iparhoz. Európa vezető gazdaságának növekedési modellje – amely az olcsó orosz nyersanyagra épült – elvesztette mára a versenyképességét. A német gazdaság bajait pedig csak tetézik a berlini kormány sokszor érthetetlen döntései, ez pedig mind-mind olyan tényező, amely alól a magyar gazdaság sem tud kibújni. Hiába a növekedés ösztönzése és az újrainduló fogyasztás, exportgazdaságként lehetetlen küldetés függetleníteni magunkat a kivitelünk 25 százalékát adó Németországtól. Emiatt aztán nem meglepő módon három hónap után vissza is vágta az idei 4 százalékos növekedési várakozását a kormány.

Forrás: vg.hu

2024.05.23

A turizmusról sokszemközt Szombathelyen - fotók

A turizmus, a vendéglátás a gazdaság egyik legfontosabb ágazata – fogalmazott dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő azon a konferencián, amely a turizmus aktuális helyzetét járta körbe a Haladás Sportkomplexumba.

Szántó Krisztina, a Magyar Turisztikai Ügynökség osztályvezetője előadásában kiemelte: hatalmas növekedés volt ágazatban az első negyedévben Vasban. Az eseményen több vasi polgármester mellett fürdő-és szállodaigazgatók vettek részt, ott volt Kondora Bálint. Vas Vármegyei Turizmus Szövetség elnöke és Lenkai Nóra, a kormánypárt szombathelyi polgármesterjelöltje is.

20240515_turisztikakonf_ut (2) — Fotó: Unger Tamás

Forrás: vaol.hu

2024.05.06

A magyar elnökség a versenyképességre és a demográfiai kihívásokra is hangsúlyt helyez

Magyarország egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, célunk, hogy kulcsfontosságú területeken lépjünk előre – jelentette ki Varga Mihály, miután Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszterrel tárgyalt Brüsszelben. A magyar tárcavezető a magyar elnökség prioritásait ismertetve elmondta: nagy hangsúlyt fordítunk majd az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra és a fenntartható adósságpályára is.

Az európai versenyképesség kulcsfontosságú lesz az elnökségünk során, fontos feladat, hogy újraindítsuk a gazdasági növekedést az Unióban, és csökkentsük a globális versenytársakkal szembeni lemaradást – fejtette ki Varga Mihály. Mint mondta: az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből, a magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd a folyamat visszafordítására. A tárcavezető kijelentette: a magyar álláspont szerint az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, a határvédelem terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást – fejtette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy ennek előmozdítása érdekében az elmúlt hetekben személyes látogatásra is invitálta Johannes Hahn uniós költségvetési biztost a magyar határra. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak is, a romló népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás, amelyre a magyar felfogás szerint a bevándorlás ösztönzése helyett a családok támogatása a helyes megoldás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter. Varga Mihály megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére is.

Forrás: PM

2024. 05. 14.

Az elektromos autózás jelenti a jövőt

Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Hui Zhang-gal, a NIO Europe elnökhelyettesével egyeztetett, valamint látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Center-ében.

A 2014-ben alakult NIO úttörő és vezető vállalat a prémium intelligens elektromos járművek piacán, tavaly több mint 160 ezer elektromos járművet értékesített. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményeképpen mintegy 8.600 (függőben lévő és engedélyezett) szabadalommal rendelkezik. A társaság olyan K+F rendszert hozott létre, amely akkumulátorok, elektromos hajtásrendszerek, intelligens rendszerek és intelligens alváz tartományvezérlők fejlesztését, valamint egy egyedülálló akkumulátorcsere technológiát is magába foglal. Nagy Márton a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. Megállapította, hogy az elektromos autózás további térnyerése tekintetében a modulok cseréje, azaz az akkumulátorok vagy azok egy részének cserélhetősége lehet a megoldás. Mindez érdemben növelheti a keresletet a használt elektromos autók iránt, tovább javítva az
ágazat piacképességét. A NIO kiemelkedő projektje az akkumulátor csereállomások létrehozása, amelyeknél a tulajdonos a lemerült akkumulátort rövid idő alatt, szinte várakozás nélkül kicserélheti. Ezért a kormány külön figyelemmel kíséri a NIO fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a hosszú távon is fenntartható elektromobilitás kialakításához.
A tárcavezető a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre és partnerségre törekszik, nincs ez másképp a német és a kínai vállalkozások esetében sem. Hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve high tech technológia. Ez az elektromos autóiparban példamutatóan valósul meg hazánkban, ahol a vezető német autógyártók és a legfejlettebb kínai autóipari vállalkozások működnek együtt.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy az európai autóipar problémáira a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok nem jelentenek megoldást. A probléma feloldását nem a protekcionizmus jelenti, hanem az európai autógyártás versenyképességének megerősítése.

Forrás: NGM

2024. 05.14

A támogatott konstrukciók húzták a lízingpiac növekedését

Ugyan az idei első negyedévben is növekedni tudott a magyarországi lízingpiac, a bővülés jelentős részben az állami támogatással nyújtott konstrukcióknak köszönhető. Figyelemre méltó azonban, hogy az év első hónapjaiban az autófinanszírozási területen hirtelen megugrott a kereslet.

Ellentétes mozgásokat mutatott az idei első negyedévben a magyar lízingpiac: az ellátási láncok helyreállásával a szállítási nehézségek a legtöbb szegmensben megszűntek, ezzel szemben újra előtérbe kerültek a nehéz gazdasági helyzetből és a pesszimista jövőképből adódó keresleti problémák, ezért szinte valamennyi eszközfinanszírozási területen – így a nagyhaszonjárműveknél, a mezőgazdasági gépeknél, az ipari gépeknél – csökkentek az eszközeladások – hívták fel a figyelmet a CIB Lízing szakértői a napokban megjelent friss lízingpiaci statisztikák alapján. Szintén figyelemre méltó, hogy az első negyedévben már az egyes eszközök eladási ára, így finanszírozott értéke sem tudott tovább emelkedni, sőt a forgalmazási piacokra már mérsékelt árcsökkenés volt jellemző 2023-hoz képest: mindez magával húzta a lízingfinanszírozási volumenek csökkenését is.* A csökkenést ugyanakkor – egyelőre – hatékonyan ellensúlyozni tudják az állami támogatással kínált termékek: a forintban nyújtott finanszírozás esetén a KAVOSZ-nál elérhető Széchenyi Lízing konstrukciók (ezek főként a mezőgazdasági gépek, kishaszonjárművek beszerzésénél keresettek), míg az euróalapú finanszírozás esetén a Baross Gábor program EXIM által nyújtott termékei. A piaci racionalitással némiképp ellentétesen mozgott a retail személyautófinanszírozási piac: miközben itt most nincs elérhető államilag támogatott finanszírozási termék, és a releváns forgalomba helyezési statisztikák is inkább stagnálásnak beillő, egyszázalékos emelkedést mutattak, az első negyedévben bő 50%-kal ugrott a finanszírozott összeg a lízingpiacon. A CIB Lízing a kissé ellentmondásosan alakuló piaci környezetben is javította pozícióit: az ügyfélportfólió közel 7,5 százalékkal növekedett 2023 első negyedévéhez képest. Ezen belül az autófinanszírozás területén közel 14, a flottafinanszírozásnál több mint 40 százalékkal nőtt az ügyfélszám. Az eszközportfólió több mint 4,5 százalékkal nőtt a CIB Lízingnél éves összevetésben, amihez jelentősen hozzájárult a nagyhaszonjárműveknél mért közel 15 százalékos és a gépek/berendezések területén mutatkozó több mint 33 százalékos növekedés. A portfólió minősége eközben továbbra is stabil a CIB Lízingnél, az NPL-ráta az autófinanszírozásnál 2,5, az eszközfinanszírozásnál pedig 3,5 százalék környékén alakult.

Forrás: CIB

2024. 05. 13.

Pódiumbeszélgetés pénzügyeinkről – Sebestyén Géza és Pogátsa Zoltán volt az MCC vendége

Mennyi volt és mennyi maradt a zsebünkben? címmel gazdasági évértékelő pódiumbeszélgetésre hívta a közönséget szerdán az MCC Szombathelyi Képzési Központja. Sebestyén Géza okleveles matematikus és közgazdászt, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét és Pogátsa Zoltán közgazdászt, a Soproni Egyetem docensét Páli Ádám MCC-s diák, a Jurisich-gimnázium 11. osztályos tanulója kérdezte.

Milyen adatokra érdemes figyelni, ha meg akarjuk érteni a gazdaságpolitikát? – először ehhez kért útmutatót beszélgetőpartnereitől Páli Ádám. – Ha igazán arra vagyunk kíváncsiak, hogy jó vagy rossz fele mennek a dolgok, akkor azt kell nézni, hogy a fizetésünk vásárlóértéke hosszú távon hogyan alakul. A hosszú táv megértéséhez más számokat is elemezni kell: például a GDP-t, az államadósság alakulását, a költségvetési hiányt, a lakossági megtakarításokat, a beruházásokat, de a gazdaságpolitika legfontosabb célja az, hogy egyre többet keressünk, egyre többen keressenek és ez a boltokban is egyre többet érjen – foglalta össze Sebestyén Géza.

Mi dominált a magyar gazdaságban 2023-ban? – hangzott a következő kérdés. Itt Pogátsa Zoltán az elmúlt évekre is visszanézett: a Covidot, az inflációt és idén a költségvetési hiányt sorolta fókuszterületekként. Megjegyezte, hogy a közgazdászok között máig nincs konszenzus, mi okozta az inflációs hullámot: keresleti vagy kínálati sokk. Szerinte az utóbbi. Példákat is hozott: Oroszország ukrajnai inváziója után felment az energia ára, globális chiphiány sújtotta a gazdaságokat stb. Az inflációról, ami általános mutató, Sebestyén Géza azt mondta, 2023 januárjában volt a csúcsa, és rámutatott az egyes termékcsoportok árnövekedési ütemének különbségére: magas volt a gázé, az üzemanyagé és az élelmiszereké, de sokkal kisebb a tartós fogyasztási cikkeké. Ez is igazolja, hogy nem a kereslet húzta fel az árakat. Aki gázból, áramból, üzemanyagból addig is keveset fogyasztott, azt ez nem érintette érzékenyen. Vita alakult ki az üzemanyagár-csökkentés körül – a majdnem egy évig tartó árstopot gazdasági, politikai érdekek, következmények motiválták? A gazdaság szempontjából segítséget jelentett, húzta alá. Pogátsa Zoltán a mából közelített: a MOL és a Pénzügyminisztérium vitájában szerinte az utóbbinak van igaza. Magyarországon a benzin adótartalma megfelel a környező országokénak, ehhez képest a MOL-nak régóta hatalmas profitja van. Problémának nevezte, hogy benzinkereskedők hagyták el az országot, és a MOL az egyedüli importőr. – Ársapka kerülhet a lakossági árra és a vállalkozói árra. Az inflációba a vállalkozók szállítása gyűrűzik be. A pék a magas benzinárat a kenyér árában érvényesíti. Hasznos lett volna a vállalkozások esetében megtartani az ársapkát. A lakossági benzinárnál jövedelemtől, vagyoni helyzettől kellett volna különbséget tenni – mondta.

Az infláció csökkent – Pogátsa Zoltán szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kínálati oldali problémák rendeződtek. Az energiapolitikában is ez történt: az vitte le az inflációt, hogy 2022 végére az EU – rajtunk kívül – levált az orosz gázról. Kifejtette: Magyarországnak nem előnyös az orosz és a fosszilis energiától való függés. Sebestyén Géza ezt máshogy látja: sokat növekedett a napenergia részaránya a magyar energiamixben. A magyar inflációs rátáról azt mondta: EU-s és régiós szinten is viszonylag jónak számít, ami a gazdaságpolitika érdeme. A magyar energiamixre visszatérve Pogátsa Zoltán igazat adott: a napenergia az egyetlen zöld energiaforrás, amiben a Kormány liberalizált az elmúlt tíz évben, és jelentős kapacitások jöttek létre. A szélenergiában azonban nem, miközben az országnak nagyon jó szélkapacitása van. Igaz, ígéret van ennek liberalizálására is. A közgazdász úgy fogalmazott: ami Katarnak a gáz, Kuvaitnak az olaj, az Magyarországnak a geotermikus energia, amit használnunk kellene. Ez tehát nagy potenciál Magyarországon. Még ennél is fontosabb lenne az épületek szigetelése épületfelújítási programok hirdetésével – bent tartanánk az energiát, jót tenne az energiaimportunknak, csökkenne a kitettségünk, magyarázta. Sebestyén Géza úgy érvelt: kevés olyan technológia van, ami ténylegesen zöld. Illetve: szerinte Magyarország nincs túl ideális helyen szél szempontból. Ezzel szemben a fosszilis energiát akkor használhatjuk, amikor csak szükség van rá. Az energiakérdés kardinális: klímaválság van és energiakitettségünk, hangsúlyozta Pogátsa. Szerinte egy Magyarország méretű ország nem tud önállóan fenntartható energiapolitikát megvalósítani. Ehhez EU-s szint kell, közös energiapolitika. Egy ilyen rendszerben nincs szükség Paksra – arra, hogy nukleáris energiában is egy országtól függjünk – ezt kritikus kitettségnek nevezte Magyarország számára. Sebestyén Géza szerint ma az a realitás, hogy ki kell használnunk az adott lehetőségeket, az atomenergia nem kihagyható. Európáról azt mondta: máig jelentős energiabehozatalra szorul.

Lehet-e fenntartható egy gazdaság, amely növekvő termelésre és növekvő fogyasztásra épül? Erről is vitáztak a felek. Szó esett az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, a világ népességéről, a föld eltartóképességéről, a GDP-ről, és hogy a felmelegedés mértéke már elérte a kritikus 1,5 Celsius fokos határt. Arról, hogy az elmúlt évtizedekben tájban keletkezett zöld energiaforrások nem a fosszilisek helyébe jöttek, hanem azok tetejére, és hogy milyen volt az elmúlt évtizedekben a világgazdaság átlagos éves növekedése. Milyen technológiákban kiváltható a fosszilis energia? Mi lehet a megoldás, hogy versenyképességünk is megmaradjon? – ezek is témát adtak.

Forrás: vaol.hu

2024.05.09

Az exportpiacok gyengélkedése továbbra is rontják az ipar teljesítményét

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 márciusában a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző évhez képest. A nyers adatok szerint a visszaesés mértéke 10,4 százalék volt, de ezt a mértéket elsősorban a húsvéti ünnepek márciusra esése okozta, hiszen emiatt három munkanappal kevesebb volt ebben a hónapban.

Az ipar teljesítményét jelentősen befolyásolta az ünnepek miatti leállás, valamint a továbbra is meghatározó a gyenge európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Ennek hatására az exportaktivitás jelentősen csökkent. A kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése. A hazai ipar teljesítményének tartós helyreállását egyfelől az élénkülő belső kereslet, a reálbérek érdemi növekedési pályára állása, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása, így a fogyasztás növekedése támogatja, másfelől pedig a kormány
beruházásokat támogató intézkedései segítik, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program és az önkéntes kamatplafon. Az ipari termelés volumenének növekedéshez mindezek mellett a
júniusban induló otthonfelújítási program hozzájárul.

Forrás: NGM

2024.05. 8.

Itt a kormány bejelentése az üzemanyagárakról!

Pont két hete szólította fel a kereskedőket a kormány, hogy mérsékeljék a régiós átlag szintjére a hazai üzemanyagok árait, ellenkező esetben drasztikusabb intézkedésekhez nyúl a kabinet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányülést megszakítva értékeli a kereskedők eddigi lépéseit.

„A mai nappal a kormány megállapította, hogy elértük a környező országok átlagárait, azonban itt is kell tartani őket. Ezért a kormány továbbra is elvárja, hogy a kereskedők fenntartsák ezeket az árakat” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a doorstep sajtójékoztatóján, amit a kormányülést megszakítva tartott. Két héttel ezelőtt a kormány felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy csökkentsék az hazai üzemanyagok árát a régiós szintre, különben keményebb intézkedésekkel nézhetnek szembe. Erre két hetet adott a kereskedőknek, aminek határideje most járt le. A miniszter üzenetét megértették a kereskedők, azóta ugyanis jelentősen mérséklődtek az árak, a benziné és a gázolajé mintegy 30 forinttal.

A miniszter hozzátette, a mai ülésén a kormány úgy ítélte meg, hogy a kereskedők alkalmazkodtak, és a kérésnek eleget tettek. Ráadásul szerda reggel további árcsökkentésről született döntés. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi csúcsértékhez képest a 95-ös benzin 34 forinttal csökkent, 5 százalékkal, míg a gázolaj ára a februári csúcshoz viszonyítva 54 forinttal mérséklődött, azaz 8 százalékkal mérséklődött. A kormány emellett mérlegelte a kereskedők javaslatát, hogy a régiós árak helyett a szomszédos országok átlagát vegyék figyelembe, azaz kerüljön ki a referenciaértékből Lengyelország, Csehország és Bulgária. Azaz ezentúl csak a szomszédos országok áraihoz viszonyítsanak, Ukrajna kivételével. Ennek a kérésnek a kabinet eleget tett. A miniszter azt ígérte, hogy kéthetente rá fognak nézni az üzemanyagárakra.

Elégségesnek bizonyult a kormány intervenciója – tette hozzá, ezzel együtt úgy gondolják, hogy ezeket az árcsökkentéseket a kereskedők a profit marzsukból le tudják nyelni, ezért egyik kereskedő sem szembesül veszteséggel.

Elege lett a kormánynak az áremelésekből, a KSH adta meg a kegyelemdöfést

Mint korábban beszámoltunk róla, Nagy Márton az elmúlt időszakban többször szóvá tette, hogy elcsúsztak régiós átlagárakhoz képest a hazai árak, mivel a miniszter szavai szerint a kormány türelme is kezd elfogyni, ezért arra szólította fel az olajszektor képviselőit, hogy tartsák be a korábbi megállapodásukat. Tavaly szeptemberben a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Mol képviselőivel egyezett meg arról, hogy a régiós középmezőnyhöz igazítják az áraikat. Bár sokáig úgy tűnt, hogy a megállapodást sikerül betartatni, az április folyamán látott áremelkedés a kormány gyanúját is felkeltette.

A Központi Statisztikai Hivatal április 19-én közölt régiós összehasonlítása is megerősítette, hogy valóban van elcsúszás az árakban, habár nem is olyan mértékben, mint arra előzetesen számítani lehetett. A korábbi becslés 7- 9 százalékról szólt, ehhez képest a benzin ára a KSH szerint 3, míg a gázolajé 5 százalékkal magasabb, mint a régiós átlag.

Ezt követően Nagy Márton egy sajtóeseményen már arról beszélt, hogy a szerdai kormányülésen javasolni fogja, hogy nyúljon bele az üzemanyagárakba a kabinet, egyúttal rögtön jelezte, hogy ez nem feltétlenül a 2022 decemberében megszüntetett, akkor ellátási zavarokat okozó benzinársapka újbóli alkalmazását takarja, ugyanis több lehetősége is van a kormánynak arra, hogy csökkentse az üzemanyagárakat. A miniszter szavaiból arra lehetett következtetni, hogy ő sokkal inkább a kereskedők árrését vagy profitját vágná meg, amit azzal indokolt, hogy a benzin esetében egy literen 80, míg a gázolaj esetében 45 forint haszna származik a kereskedőknek. Ezért mondta azt a hét elején bejelentett árcsökkenésre is, hogy érzik, már a kereskedők, hogy túl nagy árréssel dolgoznak. Hogy a kép tovább bonyolódjon, Lantos, energiaügyi miniszter a 24.hu podcastjában podcastjében már arról beszélt, hogy dinamikus árplafonban gondolkodik a kormány, azaz úgy igazítanák a régiós árakhoz az üzemanyagárakat, hogy valamiféle rugalmasságot vinnének a rendszerbe, szemben a 480 forintos hatósági árral.

A kérdésben végül Orbán Viktor szava lehetett a döntő, aki a múlt pénteki szokásos rádióinterjújában azt mondta, hogy azt kérte a minisztertől, hogy a „szkanderozás” helyett lehetőleg egyezzenek meg a kereskedőkkel. Továbbá tisztázta, hogy a jövőben nem a régió, hanem a szomszédos országok árszintjéhez fogják hasonlítani a hazai benzin és gázolaj árát.

Forrás: vg.hu

2024.05.09

Nagyon pörög a Baross Gábor Hitelprogram

Villámgyorsan zajlik a február közepén lezárult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram igényléseinek elbírálása. Alig három hónap leforgása alatt a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékára már meg is kötötte a hitelszerződéseket a magyar vállalkozásokkal az EXIM. A korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált, immár kizárólag beruházási célú hiteltermékek iránt rendkívüli volt az érdeklődés, egy hónap alatt a teljes keret kimerült. Az EXIM Magyarország eddig 784 szerződést kötött a magyar vállalatokkal összesen 183,4 milliárd forint értékben.

A kormány 200 milliárd forintos keretemelési döntésének köszönhetően január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kérelmeinek befogadását, a kedvezményes hiteltermékek pedig ismét népszerűek voltak a magyar vállalkozások körében. Február közepére a 200 milliárd forint többletforrással megnövelt hitelprogram keretét teljes egészében lefedték az érdeklődő vállalatok által beadott hitelkérelmek. A benyújtott igénylések elbírálása és a jóváhagyást követő szerződéskötések folyamatosan zajlanak. Alig 3 hónap leforgása alatt a programon belül eddig összesen 784 darab szerződés jött létre 183,4 milliárd forint értékben, amely a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékát jelenti. A magyar vállalkozások 107 darab 156 milliárd forint összértékű beruházási hitelszerződést, illetve 677 darab 27,4 milliárd forint összértékű lízingszerződést írtak alá.

A beruházásokat támogató Baross Gábor Hitelprogram kérelmeinek 80 százaléka euró alapú hitelre szól. Az eddig jóváhagyott kérelmeket vizsgálva az ügyfelek 46 százaléka a kkv-szektorból kerül ki, az ügyfelek döntő része közép-magyarországi vállalkozás. A jóváhagyott hitelkérelmek 97 százalékát az EXIM által refinanszírozott banki partnereken keresztül fogadták be. „Már a program kezdetekor látható volt, hogy a magyar vállalati szektor részéről óriási az igény a kedvezményes finanszírozási lehetőségek iránt, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikere azóta is töretlen. A 200 milliárd forinttal megnövelt finanszírozási keret egy hónap alatt telt be, mi pedig igyekszünk minél hamarabb forráshoz juttatni a magyar vállalkozásokat. A szerződött ügyletek közel negyedében már a folyósítások is megtörténtek” – mondta dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettese. A vezető hozzátette: „A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a bank 30 éves fennállásának jelentős mérföldköve, hiszen minden eddiginél nagyobb volumenben, összesen már 1200 milliárd forinttal járultunk hozzá a magyar vállalatok sikereihez.”

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik.

Forrás: EXIM

2024.05.08

MAKISZ-elnök: a kamatstop segített az adósoknak

A kamatstop a nehéz időszakban sok adósnak segített a fizetőképesség megőrzésében, amit az is mutat, hogy miközben érezhetően megnőtt a közüzemi és a távközlési szektor kintlévősége, az európai átlagot tartva, érdemben nem növekedett a banki késedelmes fizetés mértéke – fejti ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke.

„Annak ellenére, hogy már véget ért a hiteltörlesztés és felmondási moratórium, a vállalkozások számára pedig áprilisban megszűnt a kamatstop, a banki portfóliók egészségesek és nem nő a kintlévőségek mértéke. A lakossági kamatstop június elsejei kifutása után sem számolunk a késedelmes állományok növekedésére. vagyis elmondhatjuk, hogy a kamatstop elérte a célját, mert a Covid, majd a kiemelkedő infláció időszakában sem képződött olyan óriási bedőlt állomány, mint amire sokan számítottak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a lakossági fizetési késedelmeket elsősorban a munkaerőpiac helyzete határozza meg és Magyarországon ma kiemelkedően magas a foglalkoztatottság mértéke” – magyarázza Bódizs Kornél.

Bódis Kornél (Fotó: Makisz)

Hozzátette: azzal, hogy a kormány a 2022 októberi szinten fagyasztotta be a lakossági kamatokat, jelentős segítséget adott az ügyfeleknek akkor, amikor később, a 18 százalékot is elérte a piaci kamatszint. A mostani, konszolidáltabb környezetben viszont már indokolatlan és káros lenne a kamatstop fenntartása, mert miközben a 8 százalékos jegybanki kamaton alapuló piaci kamatszint már kigazdálkodható, ha a 2 százalékos kamatkörnyezetben rögzített kamatstop fennmaradna, hosszabb távon a tisztességesen fizető, megtakarító, előre gondolkodó ügyfeleknek kellene megfizetniük a kamatstop feletti kamatkülönbözet árát. Bódizs Kornél azt is elmondta, hogy a MAKISZ rendelkezésére álló adatok alapján, a magyar bankok problémás követeléseinek aránya és mértéke nagyjából az európai átlagnak megfelelő. Ebben annak is szerepe van, hogy miközben a kamatstop megvédte a háztartásokat attól, hogy a törlesztőrészetek durván megemelkedjenek, a magas kamatok erőteljesen visszafogták a hitelezést. Jól mutatja ezt, hogy 2023-ben összességében csökkent a banki kihelyezések volumene.

„Miközben azt tapasztaljuk, hogy a bankoknál a személyi kölcsönök mértéke és a hitelkártyák kihasználtsága enyhe növekedést mutat, a késedelmes állományok eddig nem növekedtek: a legfrissebb adatok szerint nagyjából 3 százalék körül van. Ahol a fizetési elmaradás növekedését már tapasztaljuk, az a távközlési és a közüzemi szektor. Ráadásul a távközlési szektor cégeinél március-április időszakában valósult meg az a jelentős, inflációkövető áremelés, amelynek hatására a telefonszámlák összege érezhetően emelkedik. Ezért azzal számolunk, hogy a késedelmes tartozások száma és mértéke a közeljövőben is tovább fog növekedni a távközlési szektorban.” Ugyanez igaz a közműszolgáltatási – víz, villany, gáz – szektorra is. Amit jól mutat, hogy a követelésvásárlók állományának nagy részét – legalábbis ami a darabszámot illeti -, a távközlési és a közüzemi számlák teszik ki. Az egy ügyletre jutó magasabb összegek legnagyobb részét természetesen a banki követelések adják, de újonnan bedőlő hitelekből továbbra is nagyon kevés jelenik meg a követelésvásárlási piacon. „A munkaerőpiac elsősorban az alkalmassáról, a képzettségről, illetve a tapasztalatról szól. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál magának munkahelyet. A munkaerőpiac tehát láthatóan jól működik, és a munkabér a legfontosabb forrása a késedelmes kötelezettségek teljesítésének is. Ez a helyzet akkor is, ha már végrehajtás alatti követelés teljesítéséről van szó: a legjobb a tartozások önkéntes teljesítése, de ha ez nem történik meg, a letiltás, vagy a bírósági végrehajtás során vállalt önkéntes részletfizetés is jobb annál, minthogy a tartozást és annak kamatait, valamint költségeit továbbra is maga előtt görgesse az adós.” A MAKISZ álláspontja szerint az ilyen esetekben, a minden érdekelt számára előnyös megoldás csak az lehet, ha az adós, akár a bírósági végrehajtás alatt is, a megállapodás szándékával megkeresi a hitelezőjét vagy az ügyében illetékes követeléskezelőt. A követeléskezelő ugyanis mindig a megállapodásban érdekelt. Abban, hogy a nehéz helyzetbe került adóssal együtt, annak életkörülményeit, lehetőségeit figyelembevéve – akár az egyénre szabott részletfizetést, vagy más kedvezményt biztosítva – olyan, vállalható konstrukciót dolgozzon ki, ami a tartozás kigazdálkodását, rendezett teljesítését elősegíti.

Forrás: Figyelő

2024.05.06

A magyar növekedés az élmezőnybe tartozik!

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy „a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik.

Negyedéves alapon jelenleg az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Portugália, Csehország, Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria. a magyar növekedés éves alapon is előkelő helyen áll, a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Franciaországot, Lettországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát.” Suppan Gergely hozzátette: az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül.

Így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás. A kormány célja, hogy idén 2,5 százalékos növekedést elérve újrainduljon, jövőre pedig 4,1 százalékos bővülést elérve magasabb fokozatba kapcsoljon. Ehhez a ma napvilágot látott gazdasági eredmények megfelelő alapot biztosítanak – tette hozzá.

Forrás: NGM

2024.04.30

Nagy Márton a kamara elnökével a KKV uniós fogalmának megváltoztatásáról egyeztetett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Az egyeztetés folyamán a felek a magyar gazdaság aktuális helyzete mellett áttekintették a magyarországi vállalatok versenyképességét befolyásoló hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, a rövid és hosszú
távú célokat, kihívásokat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Nagy Márton és Parragh László egyetértett abban, hogy
a gazdasági növekedés újraindítása közös cél és érdek. A felek megállapították, hogy a növekedést segítő folyamatok már most is kifejezetten pozitív irányba tartanak, azonban további lépésekre van szükség. Bíztatónak ítélték meg többek között, hogy – az infláció sikeres
letörésének köszönhetően – fél éve dinamikusan növekvő reálbérek hatására, a kiskereskedelmi forgalom megkezdte a helyreállást.
Tekintettel arra, hogy a magyar EU-elnökség egyik kiemelt fókuszpontja a versenyképesség lesz, ezért a felek egyetértettek abban, hogy Európa versenyképességének visszaszerzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a 2005. óta hatályos KKV fogalom
újrafogalmazására is. Így célszerűnek mutatkozik többek közt a 250 fős létszám 500 főre emelése vagy a jelenlegi 50 millió eurós árbevételi határ 100 millió euróra növelése. Nagy Márton támogatásáról biztosította Parragh Lászlót az elképzeléssel kapcsolatban, hiszen a KKV
fogalmának megváltoztatása bővítheti a magyar vállalkozások támogatási lehetőségeit, így hozzájárulhat azok további megerősítéséhez.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. április 29.

Csak visszafogott bővülésre számítanak a német vállalatok

A hazai és a német gazdaság gyengesége tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatainak üzleti hangulatában is. A vállalati visszajelzések szerint 2024-re sem várható a gazdasági növekedés érezhető gyorsulása.

Ez derül ki a DUIHK szerdán bemutatott konjunktúrajelentéséből, amelyhez a Kamara mintegy 250 tagvállalatot, valamint más külföldi társkamarák magyarországi tagjait kérdezte meg. A jelentés szerint a munkaerő-piaci feltételek továbbra is komoly kihívást jelentenek a vállalatok számára. Ugyanakkor a befektetési környezet minőségét tekintve nem történt nagyobb meglepetés, pozitív és negatív változások egyaránt tapasztalhatók. A DUIHK elnöke, Sávos András a konjunktúrajelentés bemutatásakor elmondta, hogy a tavaly őszi felmérés nagyon pesszimista gazdasági várakozásai után most talán elértük a mélypontot, de jelentős fellendülés nem várható. Ezt mutatja a felmérés számos eredményét összegző DUIHK Befektetői Hangulat Index is, amely a múltban többnyire meglehetősen pontos képet adott Magyarország általános gazdasági fejlődéséről. Idén az index szinte pontosan megegyezett az előző évi +3-as értékkel, ami legjobb esetben is csak nagyon enyhe növekedést jelez.

Az előző évi szinten maradhatnak a beruházások és a foglalkoztatás

A résztvevők mindössze 14 százaléka értékelte jónak a magyar gazdaság helyzetét, 41 százaléka pedig rossznak, ami a tavalyinál is kedvezőtlenebb arány. Az idei kilátások tekintetében viszont érezhetően javultak a várakozások. Míg 2022-ben ‒51 és 2023-ban ‒36 százalékpont volt a pozitív és a negatív válaszok egyenlege, ez az idén ‒4-re javult, ami azonban még mindig messze van egy érezhető gazdasági növekedést jelző szinttől. A gyenge nemzetgazdasági környezet rányomja a bélyegét a vállalatok saját teljesítményére is. A jelenlegi üzleti helyzetet idén csak 27% tekinti jónak (2023: 39%), a legtöbben (59%) csak kielégítőnek, 14% pedig rossznak érzi azt. Az idei évre vonatkozóan 29% számít az üzleti helyzet javulására, de 25% szerint még mindig romlás várható. Nagyon hasonló a kép a vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékait illetően, mindkettő várhatóan az előző évi szint körül marad. Mind az nemzetgazdaság, mind a saját üzleti folyamatok tekintetében a magyarországi felmérés eredményei régiós összevetésben legfeljebb átlagosak, jellemzően azonban gyengébbek a térség legtöbb országában mért mutatóknál.

Régiós középmezőnyben a hazai üzleti környezet megítélése

A gyenge makrogazdasági környezet közepette a vállalatok számára még fontosabb, hogy legalább a beruházási feltételek ne okozzanak további terheket. Ezzel összefüggésben Sávos András arról számolt be, hogy olyan területeken, mint a jogbiztonság vagy a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az elmúlt évek pozitív tendenciája ‒ amely azonban még korántsem vezetett összességében kielégítő értékeléshez ‒ már 2023-ban megtört, 2024-ben pedig ismét enyhe romlás volt tapasztalható. Idén a válaszadók 60%-a volt többé-kevésbé elégedetlen a kiszámíthatósággal, 48%-a pedig a jogbiztonsággal ‒ utoljára 2017 körül mért hasonlóan rossz számokat a Kamara. Sávos hozzátette, hogy például a vészhelyzeti, rendeleti jogalkotás 2020 óta tartó folyamatos gyakorlata biztosan nem járul hozzá a tervezhetőség és a kiszámíthatóság növeléséhez. Az adók tekintetében is trendforduló volt tapasztalható. Miután 2012-től 2022-ig folyamatosan nőtt az adórendszerrel való elégedettség, 2023-ban és 2024-ben a felmérés ismét gyengébb elégedettségi mutatókat hozott, ami a Kamara szerint többek között sok ágazati különadónak vagy úgynevezett extraprofit-adónak is tulajdonítható. A jelentés sok kérdésben összehasonlítást nyújt a közép- és kelet-európai régió 15 másik országával is. Ezekben az országokban azonos időben és azonos tartalommal végezték el a felmérést, az összesen több mint 1.500 résztvevő válaszainak elemzését és kiértékelését pedig a DUIHK végezte el. Ezen adatok elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok közötti különbségek sok területen inkább csekélyek. Magyarország általában a középmezőnyben helyezkedik el, de vannak kivételek is ‒ pozitív és negatív értelemben egyaránt. A pozitív eltérések közé tartozik például az adórendszer, a közigazgatás és az infrastruktúra megítélése, ahol Magyarország az első öt ország között szerepel. Ezzel szemben olyan területeken, mint a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a jogbiztonság, Magyarország mutatói az átlag alatt alakul ‒ ráadásul úgy, hogy ezeken a területeken a régió átlagos elégedettsége egyébként is meglehetősen alacsony. Összességében Magyarország az üzleti környezetet meghatározó 25 vizsgált tényező tekintetében a tavalyi 3,11-es után idén 3,06-os elégedettségi pontszámot ért el (az 1 = nagyon elégedett és 5 = nagyon elégedetlen közötti skálán), amivel a 7. helyen áll a 15 vizsgált ország között. Az első helyeken idén Észtország, Litvánia és Lengyelország végzett.

Átlagosan 11 százalékos béremelést várnak

A DUIHK felméréseiben a munkaerőpiac szempontjai mindig kiemelt szerepet kapnak. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya és a bérköltségek alakulása évek óta a legfontosabb kihívásoknak számítanak. Az előbbi jelenleg is súlyos gondot jelent, még akkor is, ha kis mértékben enyhült, főleg a gazdasági lassulás hatására. Ennek ellenére a megkérdezettek 55%-a elégedetlen a munkaerő-kínálattal ‒ ezzel Magyarország a régiós átlagnak felel meg. A felmérés szerint a munkaerőhiány különösen jellemző az ipari termelésben dolgozó fizikai munkások, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében. A második kihívást a munkaerőköltségek jelentik. Bár a magyarországi költségszint Európában a legalacsonyabbak közé tartozik ‒ 2023-ban a német munkaerőköltségeknek csak mintegy harmadát tette ki ‒, az elmúlt években tapasztalt erőteljes emelkedést nem tudják ellensúlyozni a vállalatok a termelékenység hasonló mértékű növelésével. Ennek az eladási árakra hárítása azonban rontja a versenyképességet, figyelmeztetett Wölfer. A vállalatok 2024-re jelenleg újabb 11%-os emelkedéssel számolnak, annak ellenére, hogy az infláció mértéke valószínűleg ennél jóval alacsonyabb lesz. Összehasonlításképpen a kutatás szerint Lengyelországban „csak“ 8,2%-os, Csehországban pedig 6,7%-os bérnövekedést várnak.

Az árfolyam-ingadozások vonzóbbá teszik az euró bevezetését

Végül a felmérés kitért arra a kérdésre is, hogy Magyarországnak be kellene-e vezetnie az eurót. Idén a válaszadók 73%-a válaszolt igennel ‒ ilyen magas arányt utoljára 2011-ben mért a Kamara. Ezt az elmúlt év erős árfolyam-ingadozásai magyarázzák, amit az is alátámaszt, hogy a legmagasabb támogatottságot 2009-ben, a pénzügyi válság csúcspontján mérték, amikor a vállalatok 94%-a kívánta az eurót.

Forrás: DUIHK

2024.04.29

Közel 8 milliárd forintot költhetnek a szociális partnerek kapacitásfejlesztésre

Közel 8 milliárd forint uniós forrás támogatja a szociális partnerek kapacitásfejlesztését a GINOP Plusz 3.2.3-24 projekt pályázati felhívásának köszönhetően, melynek célja, hogy elősegítse a hatékonyabb érdekképviseleti tevékenység ellátását.
A pályázatban vissza nem térítendő forrásként, önerő nélkül juthatnak támogatáshoz a hazai szociális partnerek. Pályázat benyújtására önállóan, vagy konzorciumi keretek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és az Ágazati párbeszéd bizottságok tagjai, valamint munkahelyi munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek számára nyílik lehetőség.
A pályázható összeg 15-500 millió forintig, szervezeti szinttől függően, az új munkahelyekhez és képzésekhez arányosítva igényelhető. Új munkavállaló alkalmazása, belföldi képzéseken való részvétel, nem képzési célú szakmai rendezvények finanszírozása, tanulmányutakon való
részvétel, nemzetközi tagdíjak befizetése támogatható. A szociális partnerek a rendelkezésre álló kapacitásaik fejlesztésével növelni tudják képviseleti erejüket, így a jövőben hatékonyabban tudnak részt venni a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. A felhívással a kormányzat tág mozgásteret biztosít a pályázóknak a támogatás felhasználására, ami figyelembe veszi az eltérő szervezeti sajátosságokat és igazodik az egyedi igényekhez. A részletes információk már elérhetők a kormányzat hivatalos pályázati portálján.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. április 25.

Az MFB Pont Plusz hatékonyan közvetítheti az uniós forrásokat

Sikeresen lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyílt, európai uniós jogszabályoknak megfelelő közbeszerzési eljárása, melyet az MFB Pont Plusz lakossági hálózat kialakítására hirdettek meg. A közvetítői feladatok ellátásának jogát az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank által alkotott konzorcium nyerte; a hitelintézetek a 2021-2027-es finanszírozási ciklus lakossági hitelprogramjait összesen 266 bankfiókban teszik elérhetővé az ügyfelek részére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium joggyakorlása alá tartozó MFB nyílt, európai uniós közbeszerzési eljáráson választotta ki hitelintézeti partnereit, melyek a saját, már működő fiókhálózatukon belül végzik az uniós forrásközvetítést. Az eljárás eredményének értelmében az MBH Bank Nyrt., OTP Bank Nyrt., Gránit Bank Zrt. alkotta konzorcium működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot. A nyertes ajánlattevő összesen 266 MFB Pont Plusz megnyitását vállalta, melyek összesen 134 járásban lesznek elérhetőek. Az első 128 MFB Pont Plusz május 30-ig, a további 138 db pedig június 30-ig nyílik meg. A közvetítői szerződés megkötésére várhatóan még áprilisban sor kerül.

A lakossági MFB Pont Plusz fiókok megnyitásával teljes lesz az európai uniós hiteltípusú pénzügyi eszközöket, azaz önálló és kombinált hitelprogramokat közvetítő hálózat, miután a vállalkozásokat kiszolgáló fiókok már teljeskörűen felkészültek az első hitelprogram érkezésére.

Forrás: MFB

2024. 04. 22.

Magyarország készíti az Unió jövő évi költségvetését

Hazánk idén második alkalommal, egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Thomas Westphalt, az Európai Unió Tanácsának főigazgatóját. A tárcavezető kiemelte: a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, emellett nagy hangsúlyt fordítunk majd az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra is.

A magyar elnökség során válaszokat kell találnunk az Európai Unió versenyképességének növelésére – emelte ki a tárcavezető. Mint mondta: az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben, a folyamat a járvány és a háború alatt felgyorsult. A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, hogy érdemben csökkenjen az Unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék – hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető kijelentette: kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak, amelyek alapjaiban határozhatják meg a kontinens jövőjét, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában: a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter. Mint fogalmazott: a magyar álláspont szerint az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell, és ennek terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást. A felek egyeztettek a vámunió reformjáról is, a magyar elnökség alatt egy új uniós vámhatóság és vámadatközpont jöhet létre, amely az e-kereskedelem új kihívásaira adhat választ.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024. 04. 23.

Erősödik a turisztikai kereslet, a SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt

Márciusban is erős forgalmat generált a SZÉP Kártya, amely továbbra is a turizmus motorja. Míg tavaly márciusban 2,6 millió felhasználó rendelkezett SZÉP Kártyával, idén márciusra már 2,8 millióra nőtt a kártyabirtokosok száma, míg a költések összege a hónapban megközelítette az 59 milliárd forintot.

Egy év alatt 12 ezerrel nőtt a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshelyek, vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók száma, ugyanis míg 2023 márciusában 132 ezer helyen lehetett használni a fizetőeszközt, addig ez a szám 2024 márciusára 144 ezerre emelkedett. A SZÉP Kártya töretlen népszerűségét mutatja, hogy a feltöltések összege 22,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, így idén márciusban 58,7 milliárd forintot osztottak ki a munkáltatók. A költések tekintetében is emelkedést láthatunk, ami a turisztikai kereslet élénkülését jelzi: márciusban az előző évhez képest 10%-kal, 35 milliárd forintra nőtt a SZÉP Kártyákról felhasznált összeg. 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22%-kal, a 2019-es évet pedig 107%-kal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot.
A SZÉP Kártya használati, valamint az eddig megismert turisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a turisztikai fogyasztás jelentősen növekszik. A kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, majd jövőre tovább emelje a gazdasági növekedést, és így évről évre haladva, folyamatosan felzárkózzunk és elérjük az EU-fejlettségi átlag 90 százalékát. Ehhez járul hozzá a turisztikai ágazat folyamatosan erősödő teljesítménye.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. április 22.

Sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piachódító hadjárathoz

A Magyar Nemzet hasábjain megjelent véleménycikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a magyar és a külföldi vállalatok közötti törésvonalat, amely még mindig visszafogja a gazdasági növekedést. A kormány ezt a célt kívánja követni a következő időszakban.

A magyar gazdaság zakatolását a dualitás nagymértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert a dualitás csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írja a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

000620240412 Kiskunhalas

A kiskunhalasi Vállalkozásfejlesztési Központ átadó ünnepsége

Fotó: Pozsgai Ákos PÁ Pet?fi Népe

A képen: Nagy Márton nemzetgazdaságért felel?s miniszter — Fotó: Nagy Márton

A tárcavezető szerint célul tűzték ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, 60 százalékot meghaladó szintről elérjen száz százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból 20-ról 30 százalékra növeljük. Az újraiparosítás és az exportrobbanás a munkaerőpiac szintlépésével együtt valósul meg, ahol a foglalkoztatási rátát 80-ról 85 százalékra növeljük. Ezek a részcélok együttesen biztosítják, hogy fő célunkat, az uniós fejlettség 90 százalékának elérését is megvalósítsuk – írja a miniszter, hozzátéve, hogy a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon, azaz többet hoznak ki kevesebből, okosabban és hatékonyabban működve.

A miniszter hangsúlyozza, hogy az első stratégiai feladata a kormánynak, hogy még eredményesebben segítse a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását. A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét, és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel. Míg ma a „Tier 2”-ban a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a „Tier 1”-ban a magyar árbevételi részesedés 20 százalékon áll. Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.

Több exportképes magyar tulajdonú kkv-t és nemzeti bajnokot!

Ugyanakkor nemcsak az erős magyar beszállítók felépítését kell elősegítenie a kormánynak, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építenie, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal. A hazai szektor közepes és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben. Ma csaknem tizenhatezer exportképesnek tekinthető magyar tulajdonú kkv működik, és legalább húszezer exportképes kis- és középvállalkozásra lesz szükségünk a jövőben a dualitási problémák enyhítéséhez.

Azaz sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piaci hódító hadjárathoz – írja, hozzátéve, hogy ha sikerül elérnünk a több száz potenciális magyar vállalat közül a nemzeti bajnok cégek számának duplájára, azaz negyvenre történő növekedését, akkor nagyot fordíthatunk a gazdasági sorsunkon is. Már most is kiváló példák mutatkoznak a magyar gazdaság nemzeti bajnokaira, a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, 4iG, UBM, Hell, Bonafarm, Master Good, Duna Aszfalt, Waberer’s.

Meg kell szüntetni a negatív profitegyenleget

Leszögezi, cél az is, hogy a külföldi jövedelmek váljanak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordítsuk profitegyenlegünket (is). Ez fontos feladat, amelyben az elmúlt évtizedben egyelőre még csak kis lépéseket sikerült tennünk, mert először szinte a semmiből kellett kiépítenünk a külföldi pozícióinkat. 2022-ben a profitegyenlegünk GDP-arányosan mínusz 3,9 százalék volt, azaz hat és fél milliárd eurós hiányt mutatott, mivel a magyar vállalatok külföldön megkeresett hárommilliárd eurójával szemben a külföldi vállalatok kilenc és fél milliárd eurós profitja állt. Profitegyenlegünk egyébként a régiós átlagnak megfelelő, deficitünket nem teljesen, de 60-70 százalékban kompenzálják az uniótól visszakapott források. Vannak azonban ágazataink, ahol már eléri vagy meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét, ami jelzi, hogy vállalataink egyre több területen lesznek képesek annyira hatékonyan működni, mint a nemzetközi cégek. Összegezve, a fentiekből négy fő cél rajzolódik ki: a hazai »Tier 1 és 2« beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni, a nemzeti bajnokaink számának el kell érnie a negyvenet, mögöttük húszezer exportképes kkv-nak kell adnia a reálgazdasági derékhadat, a profitegyenleg hiányát pedig nullára kell leküzdeni – írja véleménycikkében Nagy Márton, hozzátéve, hogy ezzel a legfőbb törésvonalakat betemethetjük, ami maga után vonzza a vidék és a (fő)város, a tőke és a munka, a hazai kis- és nagyvállalatok és még a határon inneni és azon túli magyar gazdaság fejlettségbeli közeledését is.

Forrás: Magyar Nemzet, vg.hu

2024.04.19

Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Vas vármegyében

Idén, immár huszonnegyedszer tartották meg a közlekedésfejlesztési és beruházási konferenciát. Ágh Péter, Észak-vas vármegye országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára ismertette az elmúlt év eredményeit.

Fónagy János miniszterhelyettes, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke kiemelte, a hetvenöt éves szakmai szervezetnek 4000 önkéntes, illetve 100 pártoló tagja van. A szakemberek felelősségét rangját jelzi, hogy a közlekedési rendszerek, utak, vasutak évtizedekre, évszázadokra is kihatnak.

A bükfürdői tanácskozáson a szakemberek előadásokat hallhattak többek között a közlekedési szabályozás aktuális feladatairól, Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési beruházásairól. Miként arról is szóltak, miként lehetne növelni a magyar-ukrán határszakaszon a vasúti forgalmat, hogyan lehet fokozni a biztonságot a vasúti informatikai rendszereben. Ismertették az Infrastruktúra Versenyképesség Javító program főbb elemeit. Szó esett továbbá a szombathelyi vasútállomás korszerűsítéséról, az új biztosítóberendezés létesítéséről. A vasiakat is érintette a Győr-Budapest vasútvonal felújítása, hiszen egy szakaszon az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szállították. Az egyik előadás témája, az itt megszerzett tapasztalatok ismertetése volt.

Forrás: vaol.hu

2024.04.17

Félmillió ügyfelet mozgatott meg a lakásbiztosítási kampány

Több mint 460 ezer ügyfelet mozgatott meg a lakásbiztosítási kampány – jelentették be a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői. A piaci koncentráció ugyanakkor csak kisebb mértékben mérséklődött.

Az előzetes várakozások többségét jóval felülmúló eredményeket hozott a márciusi lakásbiztosítási kampány: a 285 ezer új szerződéskötés mellett 176 ezren vizsgáltatták felül a meglévő szerződésüket – jelentették be hétfői tájékoztatójukon a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára közölte: az előzetes adatok szerint a kampányban összesen 461 ezer lakásbiztosítási szerződés mozdult meg, miközben a lakásbiztosítási penetráció 72-ről 74 százalékra emelkedett.

Az államtitkár szerint a várakozásokat felülmúló eredményekben a Magyar Nemzeti Banknak, a biztosítóknak és az alkuszoknak is jelentős szerep jutott, sikerült növelni a lakásbiztosításokkal kapcsolatos pénzügyi tudatosságot. A munka ugyanakkor – tette hozzá – nem állhat meg, egész évben napirenden kell tartani ezt a témát, és fejleszteni szükséges magát a kampányt is. Túri Anikó kiemelte: körülbelül egymillió ember átlagos értéken számolva 18 ezer milliárd forint értékű ingatlana áll most korszerűbb, jobb ár-érték arányú védelem alatt.

Túri Anikó elmondta: a kampány életre hívásának célja a családok vagyoni biztonságának elősegítése, fokozása volt. Magyarországon hagyományosan az ingatlan a legfontosabb vagyontárgy, ezért is szerette volna a kormányzat a lakásbiztosításhoz kapcsolódó pénzügyi döntésre felhívni a figyelmet. Kiemelt cél volt a verseny fokozása is a biztosítási piacon, ezt szintén teljesítette a kampány. A kedvező hatások már februárban érezhetők voltak, nőtt a verseny a biztosítók között – fejtette ki az államtitkár.

Forrás: vg.hu

2024.04.17

Két jelentős beruházáshoz nyert közel 866 millió forintot Szentgotthárd

Két TOP PLUSZ-os pályázaton összességében 866 millió forintot nyert a Rába-parti település, melyből a Városi Gondozási Központ infrastrukturális fejlesztésére közel 128 millió forint, míg a Szentgotthárd Spa & Wellness fürdő energetikai fejlesztésére nem egészen 738 millió forint jut.

A sajtótájékoztatón Majthényi László, Vas Vármegye Közgyűlésének elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Szentgotthárd sikeres település, ami a TOP és TOP Plusz források felhasználását illeti, hiszen a korábbi programozási időszakban is már 8 db TOP-os pályázaton nyert jelentős összegeket. Huszár Gábor polgármester elmondta, azért választották a sajtótájékoztató helyszínéül a Gondozási Központot, mert bár ez a kisebb beruházás, hosszú távon fontos mérföldkövet jelent mind az idősekkel, mind a fiatalokkal kapcsolatos gondolkodásban. Az idősek ellátásának folyamatos fejlesztése összekapcsolódik a fiatalok számára biztosítható lehetőségekkel. Ha a jövőben sikerül bentlakásos idősek otthonát létrehozni a városban, ahová az akár önkormányzati lakásokból igény esetén át tudnak költözni az ellátásra szorulók, akkor az úgy megüresedő lakásokat fiatal házasok, vagy pályakezdők részére biztosíthatná a város. A fürdő esetében pedig fontosnak tartja, hogy felújítás alatt nem zárhatnak be, ezért megpróbálják a fürdővendégek számára a legkevesebb kényelmetlenséget okozni.

Forrás: vaol.hu

2024.02.17

Az autóiparról egyeztetett Nagy Márton és Robert Habeck

Az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot – mondta Nagy Márton Németországban. A nemzetgazdasági miniszter mások mellett Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel is egyeztetett a kérdésről. A magyar tárcavezető jelezte azt is, hogy fel kell venni a versenyt az amerikai és a kínai gazdaság rohamtempójú fejlődésével.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter
Fotó: Nemzetgazdasági Minisztérium

Hazánk álláspontja szerint fokozni szükséges a digitalizációt, a támogatáspolitikát célzottabbá kell tenni, valamint olyan új egységes európai iparstratégiára van szükség, amely az ágazati szereplők véleményén alapszik.

Nagy Márton kiemelte, hogy míg 2018-ban Európában az újonnan eladott autók egy százaléka volt tisztán elektromos, addig 2023-ban már közel 15 százaléka. A magyar kormány időben lépett, hazánkban az elektromosautó-gyártás területén 21 beruházás valósult meg vagy van folyamatban több mint 16 milliárd euró értékben. Ennek eredményeképpen a járműipar és az elektromosjármű-gyártás ökoszisztémája Magyarországon erős, az ország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja, az akkumulátorexport pedig GDP-arányosan önmagában meghaladja az öt százalékot. A miniszter hangsúlyozta, hogy a zöldenergia a magyar gazdaság jövője.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot. – Kiemelt figyelmet kell fordítani az adminisztrációs terhek csökkentésére, a töltőhálózat, beleértve az otthoni töltés lehetőségének, valamint a kapcsolódó, energiahálózatot érintő fejlesztésekre, ugyanis jelenleg ezek jelentős akadályt jelentenek – állapította meg a miniszter. A tárgyalópartnerek a töltőhálózat kiemelt fontossága mellett, a karbonsemleges technológiák támogatása kapcsán hangsúlyozták, hogy 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegességet az autómeghajtások esetében és törekedni kell arra, hogy a technológiák egymással versenyezzenek. Továbbá 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltása kapcsán a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire tekinthető reálisnak. Lapunk a minap ismertette azt a beszédes statisztikát, amelyből kiderült, hogy 2023-ban globálisan 14 millió elektromos személyautót adtak el, amelynek 58 százalékát Kínában értékesítették. Kínában az eladott autók már közel 30 százaléka elektromos, ez az arány Európában 21, az Amerikai Egyesült Államokban pedig csak nyolc százalékot tesz ki. A kormányzat nemrég mutatta be a magyar gazdaság versenyképességi stratégiáját, amelyben a feldolgozóipari teljesítmény mintegy negyedét kitevő és 150 ezer embernek munkát biztosító járműipar kiemelt helyen szerepel.

Forrás: Magyar Nemzet

2024. 04. 16.

Gébárti-tó: Sétányokkal szépítették, hidakkal körbejárhatóvá tették

Zalaegerszeg jó úton halad, hogy Magyarország egyik legélhetőbb és legdinamikusabban fejlődő városa legyen, ahol város minden generáció otthon és otthonosan érzi magát. Ennek bizonyítéka a mai esemény is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese fogalmazott így a Gébárti-tó környezetét érintő közel 1,9 milliárd forintos fejlesztéssorozat átadásán pénteken.

A Gébárti tó környékén megvalósult fejlesztéssorozat átadásán (b-j): Simonné Mérnyei Judit, a Zalaegerszegi kajak-kenu-sárkányhajó egyesület titkára, Nagy Dániel, a Fehér Hattyú bisztró üzemeltetője, Böcskey Zsolt, a Zalaegerszegi Létesítményfenntartó Kft. ügyvezetője, dr. Vadvári Tibor Zalaegerszeg alpolgármestere, Vigh László országgyűlési képviselő, Dömötör Csaba miniszterhelyettes, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, Domján István önkormányzati képviselő, Németh Gábor önkormányzati képviselő, Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere, Kiss-Molnár István, a Gébárti Kézművesek Háza vezetője és Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója. Dömötör Csaba felidézte, hogy a minden évszakban kedvelt Gébárti-tó és környéke infrastruktúra hiányában nehezen töltötte be kikapcsolódást célzó funkcióját. A zalaegerszegi önkormányzat azonban nagyívű fejlesztésekkel változtatott ezen. A részletekre rátérve elmondta, hogy a magyar kormány támogatása mellett korábban elkészült a Boldogasszony kápolna, majd játszótér, tanösvényként is szolgáló sétány épült, megújultak a zöld felületek, stégek, pihenőhelyek, csónakkölcsönző létesültek. 2023-ban a két pontonhíd pedig tette lehetővé, hogy a tó körbejárható legyen.

Gébárti-tó, Fehér Hattyú — A Fehér Hattyú bisztró a Gébárti-tó és környékét érintő beruházás-sorozat részeként létesült
Fotó: Pezzetta Umberto

A Gébárti-tó és környéke közösségi térrel is gazdagodott

„A mostani beruházás a Gébárti-tó megújításának utolsó, a feltörekvő Zalaegerszeg jövőjének pedig újabb fontos mozaikdarabkája”, hangsúlyozta. A miniszterhelyettes a közel fél milliárd forintból megépült Fehér Hattyú bisztróra utalt, amely harmóniában áll a Gébárti-tó és környezetével, és amely fontos közösségi helyszín is lesz. Mint fogalmazott, a mai átadó egy példa a sok-sok fejlesztés közül, amelyeket Zalaegerszeg városa – a közös építkezés lehetőségeit keresve a kormánnyal – a turizmus fellendítése, a városkép szebbé tétele és a gazdaság fejlesztése érdekében megvalósított az elmúlt években.

Gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető a Gébárti-tó

A Gébárti-tó környezetét érintő beruházások Zalaegerszeg lelkiségét mutatják. Azt, hogy a város miként gondolkodik a természetről, a rá hagyott értékekről. Nagy siker, ami itt elkészült. A városvezetés gondos munkája, amit az önkormányzati választások után is folytatni szeretnének, húzta alá Vigh László országgyűlési képviselő. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere felidézte, hogy Gébárt valamikor egy középkori falu volt, amely idővel teljesen elnéptelenedett, de a később ide települők megőrizték nevét. Felidézte azt is, hogy 1976-ban létesítették a Gébárti tavat, amely hamar népszerű turisztikai célponttá vált. Mint mondta, a közel 1,9 milliárd forint értékű fejlesztés-sorozatnak egyik fontos sarokköve volt, hogy körbejárhatóvá tegyék a tavat. A Gébárti-tó és környéke a városlakók és a turisták számára teljesen megújulhatott, emelte ki a polgármester, aki köszönetét fejezte ki a kormánynak a támogatásért. Az ünnepségen a térség két önkormányzati képviselője, Domján István és Németh Gábor is méltatta a beruházást, amely jelentősen növelte a Gébárti-tó és környezetének turisztikai vonzerejét.

Forrás: zaol.hu

2024.04.13

Változást hozott a tavasz az idegenforgalomban

A Szallas.hu oldalán foglaló magyar vendégek belföldi vendégéjszakaszámai 8 százalékkal nőttek az első negyedévben 2023 hasonló időszakához képest, a foglalási szám pedig 6,4%-kal. A portál által közvetített bruttó szobaár bevétel több mint 13,5 százalékkal nőtt. Érezhető a SZÉP kártya turizmus élénkítő hatása is: eddig idén az online kifizetések közel 27 százalékát fizették SZÉP kártyával. Budapest, Eger és Pécs vonzotta a legtöbb vendéget januártól márciusig foglalási szám alapján. A Nyugat-Dunántúl és a Batalon 13-13 százalékban részesült a negyedév foglalásaiból.

Biztatóak a hazai turizmus eredményei az első negyedévben, két hosszú hétvégénk is volt ebben az időszakban. A leutazások alapján a vendégéjszakaszám 8, a foglalások száma 6,4, a bruttó közvetített szobaár bevétel pedig 13,5 százalékkal nőtt 2023 első három hónapjához képest a Szallas.hu adatai szerint. „Az utazási kedv élénkülését elsősorban a hosszú hétvégékkel magyarázhatjuk, hiszen a március 15-e háromnapos pihenő volt és a húsvét is erre az időszakra esett, ezzel szemben 2023-ban nem volt hosszú hétvége az első negyedévben” – tájékoztatott Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. Jó hír a szállásadóknak és a vendégeknek is, hogy nem kell sokat várni a következő hosszú hétvégére, pünkösdkor háromnapos utazást tervezhetünk.

Nőttek az átlagárak, de kisebb mértékben, mint tavaly

Egy éjszaka átlagára a bruttó szobaárbevétel és a vendégéjszaka számok alapján 14 070 forint volt az első negyedévben. „Hotelben ez 21 ezer, apartmanban 8970, vendégházban 9755, panzióban pedig 11 225 forint volt” – mondta Kelemen Lili. Az egy főre eső éjszakánkénti átlagár kb. 5 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Ez visszaigazolja a Szallas.hu szakértőinek korábbi megállapítását, hogy bár voltak szállásadók, akik tudtak még az idén áremelést érvényesíteni, de az előző évek drasztikusabb növeléséhez képest jellemzően kisebb léptékűt. A piac idén erősen last minute jellegű: a vendégek a közeli időpontokat foglalják nagyobb arányban mind a kedvezményes, mind a normál időszakokban. „Az eddigi idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálláskeresés és az utazás időpontja jellemzően ugyanazon hónapra esik” – magyarázta Kelemen Lili.

A tavasz változást hozott

Az átlagos foglalási hossz 1,9 éj volt az első negyedévben. „Míg januárban és februárban 1 éjszakára foglaltak többen, márciusban már a két éjszaka vezetett – köszönhetően a hosszú hétvégéknek” – ismertette a részleteket a sajtószóvivő. A vendégek 39 százaléka hotelt, negyedük apartmant, 17 százalékuk vendégházat, 15 százalékuk panziót és 4 százalékuk egyéb szállástípust választott. „Januárban és februárban érezhetően magasabb volt a hotelek részesülése a foglalásainkból, a március azonban itt is hozott némi változást – mondta a sajtószóvivő. – A tavasz első hónapjában eltolódott a kereslet az apartmanok, vendégházak és panziók irányába.” Az utazások 37 százaléka wellness indíttatású volt az első negyedévben. A foglalások közel kétharmada két főre, 13 százaléka 1 főre, 11 százaléka 3 főre és minden tizedik pedig négy főre szólt.

A főváros mellett Eger, Pécs és Gyula volt a magyarok kedvence

A magyarok kedvenc úti céljai Budapest, Eger, Pécs, Gyula és Miskolc voltak. Őket követte Szeged, Hévíz, Debrecen, Hajdúszoboszló és Siófok. A régiós összesítésben minden ötödik szallas.hu-s foglalás esetén Észak-Magyarország területére esett a választás. Budapest és vonzáskörzete 16 százalékban, a Nyugat-Dunántúl és a Batalon pedig 13-13 százalékban részesült a negyedév foglalásaiból. Szabó Zsolt, a Szallas.hu Programok és Attrakciók Üzletág vezetője szerint az attrakciók közül ebben az időszakban a fürdők voltak a vendégek kedvencei. A Gyulai Várfürdő, a Hévízi Tófürdő, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, a Miskolctapolca Barlangfürdő és a hajdúszoboszlói Gyógyfürdő is népszerű volt. A négyévszakos sláger egri vár és a Festetics-kastély is sok látogatót vonzott.

Forrás: Szállás.hu

2024.04.10

PM: A kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot

A kedvezőtlen külső gazdasági hatások nagy nyomást gyakorolnak a költségvetésre is. A büdzsé azonban a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja. A kormány célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben a költségvetési hiányt és az államadósságot tovább csökkenti.

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2 321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt, amely 604,0 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszak teljesítésénél. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 1 895,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 588,9 milliárd forintot fordítottunk március végéig. A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki. A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt.

Forrás: PM

2024.04.09

Kormány-jegybank: létrejött a kiegyezés

Hosszú idő után újra egymás társaságában mutatkozott Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Úgy tűnik, a személyes ellentétek miatti legendásan rossz kapcsolatot a magyar gazdaság előremozdítása felülírja.

A találkozó apropóján a forint árfolyama azonnal erősödésnek indult az euróval szemben, de rég láttunk már „400 alatt” svájci frankot is a kurzusban. Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk: olyannyira szükség volt erre a kiegyezésre, mint Ausztria és Magyarország viszonylatában anno a monarchia idején. Tudniillik kockázati tényezőt is jelentett, hogy a két gazdaságpolitikai döntéshozó – legalábbis a külvilág számára – egymással finoman szólva nincs jóban, és együttműködés helyett bírálják egymás döntéseit. A vitát örömmel tálalta és mélyítette az ellenzéki sajtó, így a nyilvánosság előtt se maradt titokban. Sőt, nagypolitikai téma is lett, hogy egy normális országban ilyen felháborító, a gazdaságot „bedöntő” dolog nem fordulhat elő. Egyébként volt már ilyen helyzet többször is, emlékezzünk csak a Járai-, vagy éppen a Simor-korszakra.

De miről is volt szó?

A kormányzat és a monetáris politika vezetése között ellentét volt az infláció berobbanásának és a gazdasági növekedés elmaradásának felelősségéről, majd a felek közötti vita a jegybanki törvény módosításában csúcsosodott ki. Aki esetleg nem emlékezne rá, mikor a forint árfolyama beszakadt, akkor a jegybank drasztikusan megemelte az alapkamatot, hogy a spekulánsokat elűzze a hazai fizetőeszköz környékéről. A kamat azonban csak lassan indult csökkenésnek, amelyet a szakminiszter többször is kifogásolt, tekintettel arra, hogy a kétszámjegyű (hitel)kamatokat a magyarországi vállalkozások képtelenek kigazdálkodni. Bármilyen meglepő dolog is, mindkét félnek igaza van (volt), csakhogy támadásokkal ezt a szituációt aligha lehet orvosolni.

Egy kis „szájbarágó” – elnézését a kifejezésért – a végére. Miközben a Magyar Nemzeti Bank független intézmény, elsősorban az árstabilitásért és a rendszerszintű pénzügyek (bankok, biztosítók, pénzügyi szolgáltatók) prudens és transzparens működésért felel, addig a kormány, amelynek mostanság leginkább a gazdasági megtestesítője a Nemzetgazdasági Minisztérium, az ország gazdaságpolitikájáért. Bár a jegybanknak elméletileg semmi köze a kormány gazdasági tevékenységéhez, az a normális dolog, hogyha az érintettek közös úton járnak. Békeidőben a gazdaságpolitika laza, míg a jegybank a monetáris politikáján keresztül inkább szigorú. Most ugyan másként fújnak a szelek, de eljön ez a pillanat is. Örüljünk annak, hogy létrejött a kiegyezés, és a jelek szerint – pestiesen szólva – béke van. A múlt pedig elmúlt.

Forrás: mno.hu

2024.04.07

Nagyot szólt a Figyelő-VG győri konferenciája

Kétnapos gazdaságfejlesztési konferenciát szervezett a Figyelő, a Világgazdaság és a Kisalföld Győrben, amelyen több mint 120 üzletember, cégvezető vett részt. Jelenleg online térben zajlanak a kerekasztal-beszélgetések. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter prezentációját és fontos bejelentését az Exim vezérének és az MBH Bank ügyvezető igazgatójának előadása követte, míg a térség kitörési pontjait a kamara elnöke foglalta össze.

Jelentős hírértéke is volt a Figyelő, a Világgazdaság és a Kisalföld által szervezett győri gazdaságfejlesztési konferenciának, amelynek első előadója Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt. A miniszter többek közt arról beszélt, hogy hosszú távon is képes lehet a magyar gazdaság a 4 és 5 százalék közötti növekedésre, ennek feltételei azonban csak jövőre állhatnak fenn. Nagy Márton két fontos bejelentést is tett. Az Energiaügyi Minisztériummal közösen bejelenti a kormány az új otthonfelújítási programot. Ez az egyik kulcsinformáció a Portfolio cikkében is.

Két fontos bejelentést is tett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterFotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán

A Magyar Nemzet beszámolója pedig ezenkívül azt emelte ki, hogy a közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL, a fejlesztéseket pedig célzott iparági beruházási programokkal segítették. Nagy Márton szerint a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta: ez annak köszönhető, hogy az inaktívak elkezdtek állást keresni. Azaz: nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem többen lépnek be a munkaerőpiacra – derült még ki a beszámolóból, ahogyan egy másik fontos kormányzati terv is.

A lakossági kamatstop június végéig megmarad, azt követően is csak fokozatosan történik majd meg a kivezetése, mert ha egy csapásra törölnék el, visszavetné a fogyasztást, és hirtelen emelkednének meg a törlesztőrészletek.

Győr dinamikusan tovább fejlődik

A Kisalföld teljes napot lefedő, átfogó beszámolója a várható gazdasági növekedés ütemét emelte ki, miszerint az 2024-ben újraindul, jövőre pedig tovább erősödik.

Győr az unió egyik legdinamikusabban növekvő megyei jogú városa – ez derült ki Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavaiból. A Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint beszélt még arról is, hogy a térség kétarcú, van egy erőteljes agglomeráció Győrrel és Mosonmagyaróvárral – lakosságarányosan akkora vonzáskörzet, mint a fővárosi –, de a van egy másik terület is, a Rábaköz, amely nagyon sok veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban. Négy kitörési pontot említett.

A járműipar, amellyel azonban az a gond, hogy míg országosan 25,5 százalékát, addig Győr-Moson-Sopronban ez 74,2 százalékát adja a gazdasági teljesítménynek, ami óriási kitettség.
A logisztika – állami beavatkozás nélkül azonban nem fog működni a kamara elnöke szerint, fontosnak nevezte az M8-ast és az M1-est összekötő M81-es megépítését.
A turizmus és
a mobilitás új útja.

A repülőtér visszavásárlása halad

Az Exim feladata a stratégiai ügyletek finanszírozása, mint a reptér visszavásárlása. Ez a projekt kiválóan halad – jelentette ki Kisgergely Kornél, az Exim Magyarország vezérigazgatója a Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint a helyi kamara vezetőjének szavai után. Ismertette, hogy 30 év alatt tízezer vállalkozást támogattak. A fő funkcióik a következők:

exportbiztosítási tevékenység, ami olyan cégek számára jelent megoldást, amelyek aktívan jelen vannak az exportpiacokon,
az anticiklikus gazdaságpolitika támogatása, 2020 óta folyamatosan zajló válságok között célzott válságkezelő pénzügyi termékeket nyújtottak,
a stratégiai jelentőségű ügyletek finanszírozása, ilyen

a reptér visszavásárlása.

Megjegyezte, a Balkán régi vadászterülete a magyar cégeknek.

Sláger marad a forgóeszközhitel

Mivel a Bubor folyamatosan csökken, egyre inkább meg fognak jelenni a saját forrású termékek, egyelőre azonban még nem tartunk ott – mondta Nyisztor Péter, az MBH Bank ügyvezető igazgatója, a Világgazdaság és a Figyelő beszámolói szerint.

Úgy vélte, olyan magasak voltak a piaci kamatok Magyarországon, amiket lehetetlen lett volna kitermelniük a cégeknek, ezért is volt kiemelt szerepük a finanszírozásban a támogatott hiteleknek. Az MBH Bankról elmondta: jelenleg minden ötödik hazai vállalatot a pénzintézet finanszírozza. A hitelezési fordulatra rátérve azt mondta, hogy 6–6,5 százalék közötti a kamatszint-várakozás. Szerinte a forgóeszközhitel továbbra is slágertermék lesz. Arról is beszélt az ügyvezető igazgató, hogy egyre fontosabb az ESG, tekintettel arra, hogy aki nem felel meg ezen kritériumoknak, az ki fog szorulni a nyugati piacokról.

Forrás: vg.hu

2024.04.05

Magyar bajnokokat a gazdaságnak!

Új versenyképességi stratégiát mutatott be a minap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelynek a lelke, hogy nem „papíralapú”, hiszen mintegy 1300 cégvezető véleményét kérdezte meg a szaktárca. Mielőtt a részleteket néznénk, érdemes rámutatni, hogy itt volt az ideje a dokumentum bemutatásának és a munka elkezdésének, miután a legutóbbi versenyképességi rangsorban Magyarország hét helyett csúszott vissza. Ezt a listát a svájci IMD intézet készíti minden évben, s a tavaly ismertetett összefoglalóban a 2022-es hazai teljesítmény nagyon gyengére sikerült: az érintett 64 országból a 46.-ok lettünk.

A versenyképesség amúgy nem az ördögtől származó fogalom: a négy fő vizsgált terület a gazdasági, kormányzati és céges teljesítmény, valamint a tágan vett infrastruktúra, amely az oktatást és az egészségügyet is magában foglalja. A négy fő terület további húsz alterületet foglal magában, amelyeken az eredményeket konkrét mutatók mérik.

A 2023 nyarán publikált összeállítás fontos észrevétele, hogy Magyarország még mindig az alacsony társasági adóval és az olcsó, de ehhez képest jól képzett munkaerővel versenyez. Ugyanakkor előnye a megbízható infrastruktúra. A legnagyobb problémák között a magas infláció volt az első helyen, de szerepel még a monetáris és fiskális politika még mindig nem megfelelő összehangoltsága, ehhez kapcsolódva az állami kiadások gyenge hatékonysága és a digitalizáció alacsony szintű elterjedtsége az üzleti szférában. Az IMD szakértői a turizmus teljesítményében, a foglalkoztatottság szintjében és a kereskedelmi szolgáltatások exportjának bővülésében látnak javulást, s kifejezetten előnyként említik a továbbra is alacsony munkanélküliséget.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetünkben zajló változásokhoz az egyes országoknak nem sikerült 2022-ben egyformán jól alkalmazkodniuk. Mert üröm az örömben, hogy a vizsgált 64 országból 37 rontotta és csak tíz javította a versenyképességét. A további hét ország helyezése változatlan maradt. Közben a kormány célja, hogy Magyarországnak 2030-ra a világ húsz legversenyképesebb országa közé kell kerülnie, valamint hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének kilencven százalékát. Utóbbi nagyjából a spanyol–olasz fejlettségi szint, vagyis már nem az osztrák álmot kergetjük. Nem árt azt sem fejben tartani, hogy a versenyképességi listán előre lépni csak stratégiaváltoztatással lehet: az erőforrások, főleg a humán vagyon felértékelésével, tudásának, képességeinek optimális hasznosításával és folyamatos erősítésével.

De még ez is kevés, mert növelni kell a foglalkoztatást, s ezzel együtt emelni a béreket, amelyre a cégek megfelelő mérethatékonyság mellett lesznek képesek. Az NGM által meghirdetett versenyképességi stratégia kiemelt célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása, illetve a magyar tulajdonú ipari vállalatok erősítése, „magyar bajnokok” kinevelése.

Helyes dolog, hogy a versenyképesség a gazdaságpolitika egyik központi kérdése lett, tegyük azonban hozzá, a megfelelő út kijelölése és főképp a nyomvonalon maradás a folyamatosan változó világgazdasági helyzetben nehéz feladat. Erre csak akkor van esély, ha a hosszabb távon követett gazdaságpolitika szilárd elvekre épül. A versenyképességi „boomhoz” szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra is. Nem mindennapi körülmények között élünk, háború van tőlünk keletre, ennek nyomán pedig a nagy európai gazdaságok visszaestek, és nem túl optimisták az előrejelzések sem. Magyarán, olyan változások közepette élünk, amikor nagyot léphetünk előre fejlettségben – vagy ismét lemaradhatunk. A svájci IMD rangsora ebből a szempontból legyen „felkiáltójeles” összefoglaló.

Summa summarum: a magyar gazdaság akkor tud kilépni a jelenlegi helyzetéből, ha nagy és közepes méretű, hazai tulajdonban lévő vállalatai lesznek, és ezek a magyar bajnokok külföldön is képesek lesznek majd terjeszkedni, beruházni, a nyereséget pedig visszahozni, itthon befektetni. Tetszik, nem tetszik, azt a bizonyos kanyart csak velük tudjuk majd bevenni.

Forrás: Magyar Nemzet

2024.04.02

Több cég érzi magát stabilabb anyagi helyzetben, mint tavaly

A cégek bizakodóbbak az előttük álló évvel kapcsolatban, mint amennyire tavaly voltak. Nagyobb arányban érzik, hogy biztos anyagi helyzettel számolhatnak idén: míg 2023-ban a cégek háromnegyede nyilatkozta, hogy hasonló vagy javuló anyagi helyzetre számít az évben, addig idén év elején tízből nyolc vállalat válaszolt így. Kifejezetten romló pénzügyi mutatókkal is kevesebben számolnak: míg tavaly év elején 13%-uk várt visszaesést ezen a téren, idén csak minden tizedik vállalat– derül ki a Profession.hu felméréséből.

Idén ismét elkészítette a Profession.hu a vállalatok várakozásaira fókuszáló felmérését, több mint 500 cégének bevonásával. A vállalatok toborzási terveit és várakozásait vizsgálták 2024-re vonatkozóan. A munkáltatók ezúttal pozitívabban vélekedtek az előttük álló időszakról, mint tavaly ilyenkor, többen várnak stabilitást pénzügyi téren.

Tudatosabb toborzás

A cégek 82%-a nem számít csökkenésre a munkavállalói létszámának tekintetében: 45%-a növekedést vár, 37%-uk pedig stagnálást, a létszámcsökkenést mindössze 11%-uk tartja valószínűnek – ezek az arányok nem változtak számottevően az egy évvel korábbi várakozásokhoz képest. „A legnépszerűbb toborzási eszköznek továbbra is az álláshirdetési portálok számítanak. A munkaadók 81%-a tervez igénybe venni ilyen szolgáltatást az elkövetkezendő egy évben. A második leggyakrabban előforduló eszköz a személyes ajánlás: a cégek fele fog támaszkodni erre a lehetőségre az év során. A harmadik leggyakrabban használt lehetőség pedig a közösségi média” – mondta el a felmérés kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok tudatosabban állnak a toborzáshoz, mint egy éve: egyötödük várhatóan több eszközt fog használni a kiválasztáshoz 2024-ben, illetve nagyobb arányban nyilatkoztak arról is, hogy rendszeresen elemzik a hirdetéseik eredményeit” – tette hozzá a szakértő.

Toborzási idő alakulása

Tavalyhoz képest több cég számít arra, hogy nem fog nőni a toborzáshoz szükséges idő – ezt magyarázza, hogy a munkavállalói aktivitás jelenleg is kifejezetten magas. Míg tavaly a megkérdezett cégek közül tízből négy számított a korábbi évhez képest átlagosan hosszabb toborzási időre, addig idén tízből csak három. A munkaadók 11 százaléka pedig rövidebb toborzási idővel számol, mint tavaly. A dolgozók tapasztalatai azonban árnyalják a képet: a Profession.hu egy másik, szintén idén készített kutatásának eredménye azt mutatta, hogy a munkakeresők átlagosan egy hónappal több ideig keresték aktuális állásukat, mint tavaly ugyanekkor. Több cég meglátta a magas munkavállalói aktivitásban rejlő toborzási lehetőségeket: megfigyelhető, hogy a munkaadók között magasabb arányban vannak azok, akik több platformra szélesítették a toborzásra használt eszköztárukat. Míg 2023 januárjában tíz cégből mindössze három nyilatkozta, hogy több fronton is igyekszik megszólítani a munkakeresőket, addig idén tízből hét vállalat jelezte, hogy így jár el.

Forrás: Profession.hu

2024.04.26

A KSH 15 év után újra időmérleg-felvételt hajt végre

Időmérleg-felvételt indít 2024. április 8-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatfelvétel az ország 264 települését érinti. A statisztikai módszerrel, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőket postai felkérőlevélben értesíti a hivatal. A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim. A kérdőívet kitöltők ajándékutalványt kapnak.

A Központi Statisztikai Hivatal 2024–2025-ben ismét időmérleg-felvételt hajt végre Magyarországon. A 2024. április 8-án induló felmérés célja, hogy részletes, térben és időben összehasonlítható adatokat szolgáltasson a népesség időfelhasználásáról. A felvételből szerzett információk alapján megtudhatjuk, milyen hatást gyakoroltak az egyének időfelhasználására az elmúlt 15 év társadalmi, gazdasági változásai. A kutatás további célja, hogy naprakész adatokkal segítse a családpolitikai döntések megalapozását; támogassa a munkaidő szabályozását célzó politika kialakítását; információt szolgáltasson az utazási célokról és módokról; betekintést engedjen a kulturális és szabadidős tevékenységek alakulásába; segítse a nemzeti számlákhoz kötődő fejlesztési munkákat, ezen belül elsősorban a háztartások keretében végzett termeléssel kapcsolatban. Az adatfelvételt – nemzetközi módszertani ajánlásokat követve – a KSH végzi az ország 264 településén. A hivatal a felmérés során postai levélben kéri fel közreműködésre a statisztikai módszerrel, véletlenszerűen kiválasztott mintegy 40 ezer személyt. A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim. A terepmunka 2024. április 8. és 2025. április 7. között zajlik.

A felvétel során a válaszadóknak a társadalmi-gazdasági adatokat tartalmazó háttérkérdőíven túl egy naplót is szükséges kitölteniük, amelyben egy adott napon elvégzett valamennyi tevékenységüket tételesen rögzíteniük kell. A válaszadás online önkitöltéssel, illetve kérdezőbiztos közreműködésével, személyes kikérdezés keretében is lehetséges. A kutatásban részt vevők ajándékutalványt kapnak. Az interneten önállóan válaszolók részére 10 000 forint értékű vásárlási utalványt, a kérdezőbiztos közreműködésével személyesen vagy telefonon válaszolók részére a sikeres interjút követően 5 000 forint értékű vásárlási utalványt postázunk. A kutatásról bővebb információ található a https://www.ksh.hu/idomerleg weboldalon.

Forrás: KSH

2024.04.26

Versenyképesség: finomhangolás kell!

Nem fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány versenyképességi stratégiájának meghirdetésekor, amelynek elkészítésekor közel 1300 vállalatot kérdeztek meg. A tárcavezető szerint idén kettő és három százalék között lehet a növekedés, emiatt a költségvetés átdolgozása is folyamatban van.

A kormánynak is megvan az álláspontja, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét javítani, nem akarunk okoskodni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány 2024–2030-as versenyképességi stratégiája főbb prioritásainak ismertetésekor, amelyet egy hónappal ezelőtt fogadott el a kormány. A program megalkotásakor összesen 1243 vállalatot kérdeztek meg, ennek alapján 789 javaslat született, 75 kiemelt javaslat hat kiemelt iparágban. A miniszter célzott a jegybank múlt héten megjelent versenyképességi jelentésére is, amely azt állapította meg, hogy romlott a magyar gazdaság versenyképessége. Úgy fogalmazott, hogy a kormány alulról építkezik, és nem felülről, ahogy azt a piac vagy az MNB teszi.

A tárcavezető hozzátette, nem fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a versenyképesség javítása érdekében. Azt viszont elismerte, hogy a 4 százalékos növekedés csak jövőre érhető le, idén 2–3 százalék közötti növekedéssel számol a kormány, ezzel tervezik át a 2024-es költségvetést is. A miniszter szerint a legnagyobb probléma idén az exportpiacaink gyengélkedése. Elmondta, hogy a kormány továbbra sem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát. Ennek azonban vannak feltételei: ilyen a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelése, illetve a beruházási ráta 30 százalékon tartása. Ennek köszönhetően a miniszter szerint a gazdaság szerkezete meg fog változni. A termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot. A beruházási ráta az unióban a legmagasabb, erről nem tesznek le, ugyanakkor a vállalatok beruházási rátája 17 százalék, ezt szeretnék 20 százalékra növelni az évtized végéig. Hangsúlyozta, a konvergencia sikeres felgyorsítása érdekében a külföldi vállalatok mellett a magyar vállalatokra is nagyobb szerep hárul. A versenyképesség célja, hogy az innovációs indexben, amelyben az OECD szerint a 35. helyen vagyunk, bekerüljünk a top 20-ba.

A magas nyomású gazdaság fenntartása

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági filozófiája továbbra is a magas nyomású gazdaságra épül, ez a nyomás azonban a vállalatokra fog nehezedni, ami kikényszeríti a vállalati hatékonyság növekedését. Nemcsak a minőségi hatékonyságjavulást, hanem a mérethatékonyság erősítését is fontosnak tartják, ugyanis ha nagy bérnövekedés valósul meg, akkor csak úgy tudnak a piacon maradni, ha a költséghatékonyságukat is javítják. A minőséggel egyetértünk, de a méretre is szeretnénk a hangsúlyt helyezni. A vállalatok ne csak organikusan növekedejnek, hanem közben versenytársakat is megvásárolják. Ezt már látjuk bizonyos ágazatokban – mondta Nagy Márton, aki szerint ha a mérethatékonyság megvan, akkor a cégek a magasabb bért és a magasabb növekedést is ki tudják gazdálkodni. De hogy ebből ne alakuljon ki többletinfláció, ahhoz szükség van a munkaerő bevonására.

Forrás: vg.hu

2024.04.25

MBH Bank: A nagyberuházások hajtják a motort az autóiparban

Tavaly a járműipar szinte egyedüliként volt képes növekedést felmutatni az egyébként túlnyomórészt recesszióba süllyedő feldolgozóipari ágazatok között. A szektor motorját a folyamatosan érkező nagyberuházások hajtják, a keresleti oldalon ugyanakkor kihívásokkal néz szembe az autópiac. Az új autók értékesítését a jövőben egyre inkább felfutó nyílt végű lízingelés dobhatja meg – derült ki az MBH Bank ágazati kitekintő rendezvénysorozatának járműipari trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a terület finanszírozása során nyert üzleti tapasztalataiba is.

Kiugró mértékben emelkedtek tavaly az autóipari beruházások

Magyarországon a járműgyártás kibocsátása a nemzetgazdaság teljes kibocsátásához képest hozzávetőleg 10 százalék körül mozog, ám az ágazat valódi súlyát inkább a bruttó hozzáadott érték alapján érdemes megítélni, mely nagyjából 3,5 százalékos arányt mutat. Jelenleg a beszállítói szektor súlya az autógyárak teljesítményének mintegy felét teszi ki – így a szektor összesített hozzáadott értéke 6,0 százalék körül lehet.

„Noha 2023-ban, éves összevetésben, az ipar 5,5 százalékkal csökkenő teljesítményt mutatott, pozitív tendenciákat jelez, hogy a szinte végig recessziós gazdasági környezet ellenére, a járműgyártás egyike volt azoknak a feldolgozóipari ágazatoknak, ahol növekedni tudott a termelés. Ezt a trendet a jövőben tovább erősítheti, hogy a járműipari beruházások volumene tavaly kiugróan magas arányban, mintegy 41 százalékkal emelkedett” – mutatott rá Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.

Ellentmondásos trendek a hazai autópiacon

Az autógyártásban folyamatosan növekvő hazai szerepvállalással ellentétben a magyarországi újautópiac még európai összevetésben sem bonyolít igazán jelentős forgalmat. Tavaly a globálisan regisztrált újautó-eladások mindössze 21 százaléka kötődött Európához, s ennek nagyjából 0,7 százaléka, vagyis összesen 108 ezer új autó került itthon forgalomba. „Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen egyrészt mint piac nagyon kicsi, így az importőrök számára kevésbé vonzó, másrészt viszont az ipari jelenléte egyre fokozódik, s emiatt sok márka mégis megkülönböztetett figyelmet szentel az országnak” – emelte ki Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az ezer főre jutó személyautók számában Magyarország lényegesen elmarad az EU átlagától: Több mint 30 százalékkal, 1,2 millió autóval kéne többnek futnia a hazai utakon ahhoz, hogy elérjük az uniós középmezőnyt. Ezzel összefüggésben pozitív fejlemény, hogy 2023-ban a használtautó-piac rekordközeli, 821 ezer darabos forgalmat bonyolított. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy amennyiben a nagy európai piacok – elsősorban is a fő beszerzési forrást jelentő Németország – gazdasága újra magára talál, külföldön ismét nagyobb választékból és kedvezőbb áron, kevesebb kompromisszum vállalásával lehet majd autóhoz jutni.

Fordulat jöhet az autóipari vállalatok finanszírozásában

Az MBH Bank a sajtóbeszélgetés keretében betekintést engedett a járműipari vállalatok finanszírozása során szerezett üzleti tapasztalataiba is. Záhonyi Ádám, a bank járműipari ügyfélkapcsolatokért felelős vezetője kiemelte: A magas infláció és az ebből eredő magas forintkamatszintek egyértelműen nehézséget jelentettek minden járműipari szereplőnek, melyet még fokozott a növekvő működőtőke-igény a hirtelen megugró készletszintek miatt. A finanszírozás nehézségeit sok ágazati szereplő a 2023-ban előtérbe kerülő támogatott hitelek – kkv-k számára a Széchenyi Kártya Program, illetve nagyobb vállalatok számára a Baross Gábor Program – segítségével hidalta át.

Idén várhatóan a banki finanszírozásban a saját forrású euró hitelek mellett a forint hitelek is egyre nagyobb teret nyernek. Ebben segítséget jelent a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium januári megállapodása, melynek értelmében a cégek az új, változó kamatozású vállalati forinthiteleket a futamidő első hat hónapjában a BUBOR szintjével egyenlő kamatozással érhetik el. „A hitelezéssel kapcsolatban jelentős lépéselőny számunkra, hogy az egymilliárd forintot meghaladó árbevételű járműipari cégek 40 százaléka rendelkezik MBH Bankos kapcsolattal és bankszámlával, így vezető piaci pozíciónknak köszönhetően első kézből, korai fázisban értesülünk az ügyfelek igényeiről, melyekre a hatékony szervezeti struktúránkra támaszkodva gyorsan tudunk megoldással, tanácsadással szolgálni” – mutatott rá Záhonyi Ádám.

Évről évre egyre népszerűbb a lízingelés

A hazai lízingpiac aktuális trendjeit a sajtóbeszélgetés keretében Hanczár Zsolt, az MBH-csoporthoz tartozó Euroleasing Zrt. gépjármű divíziójának vezetője foglalta össze. Ennek alapján alapvetően pozitív képet mutat, hogy a lízingkihelyezések volumene Magyarországon 2020 óta évről évre emelkedik. A Lízingszövetség statisztikája szerint tavaly az – autók mellett mezőgazdasági gépeket, nagyhaszongépjárműveket és építőipari eszközöket is tartalmazó – összesített kimutatás alapján megközelítőleg 910 milliárd forint volt a lízing kihelyezések nagyságrendje. Ennek az összegnek közel a felét az autófinanszírozás teszi ki, mely – a flottakezelők állományával együtt – önmagában 441 milliárd forintra rúgott 2023-ban.

„Tavaly a lízingpiac három legnagyobb területén, az autó, a nagyhaszongépjármű és a mezőgazdasági gép szegmensben is az Euroleasing helyezte ki a legtöbb új finanszírozást. Társaságunk piacrésze ezen területek mindegyikén 20 százalék feletti – de az idei év célja, hogy ezt a mutatót minden szegmensben 30 százalék fölé emeljük” – húzta alá Hanczár Zsolt.

Mivel új autók vásárlása során meghatározó szempont a finanszírozás, a döntést nagymértékben megkönnyíti, ha több elérhető konstrukció is kínálkozik. Ezt a lehetőséget teremti meg a nyílt végű pénzügyi lízing magyarországi meghonosítása, mely Nyugat-Európában régóta bevett megoldást ad a nagyobb értékű autók finanszírozására, és néhány éve már a hazai magánszemélyek számára is elérhető. Bár a konstrukció alkalmazásán és kiterjesztésén jelenleg még dolgoznak a piaci szereplők, az már napjainkban is látható, hogy a nyílt végű lízing segítségével – a nyugati példák alapján – lényegesen alacsonyabb havi díjakat lehet elérni, így ez a finanszírozási forma a hazai piac egyik fontos innovációja lesz a közeljövőben.

Forrás: MBH Bank

2024.03.19

Kőkemény üzenetet küldött a SPAR-nak a kormány – „Alaptalan álhíreket terjeszt”

Ahogy várható volt, nem maradt annyiban az osztrák SPAR vezérigazgatójának hétvégi kirohanása. Megérkezett a magyar kormány válasza.

A SPAR-nak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania – erről adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.

PR cikk kép — Háború: kőkemény üzenetet küldött a SPAR-nak a kormány – „Alaptalan álhíreket terjeszt”. Fotó: SPAR

A Nagy Márton vezette tárca egyúttal visszautasítja a vállalat valótlan állításait. Ahogy arról a Világgazdaság a hétvégén beszámolt, minden jel szerint elmérgesedett a viszony a Spar tulajdonosai és a magyar kormány között. A fő konfliktus a kiskereskedelmi különadó, amelyre most válaszul masszív vagyonelemeket szerveztek ki a magyar leánycégtől, az osztrák Spar vezérigazgatója pedig a kivonulás forgatókönyvére is kitért. A némiképp szokatlanul éles kirohanás nem előzmény nélküli. A napokban derül ki, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék és azokra vonatkozik, akik nettó 100 milliárd forint felett árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Tekintve, hogy sem a kiskereskedelmi különadó (ez 2020 májusától jelent meg újra), sem az élelmiszerárstop (ezt tavaly augusztusban már kivezették) nem új intézkedés, felmerül a kérdés, hogy a Spar miért éppen most nyitotta ki a vitát uniós szinten.

Miért vezetett be különadókat a kormány?

Az NGM úgy fogalmazott, hogy a valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek. Kifejtették, hogy ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a rezsivédelmi alap finanszírozását. „A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük” – olvasható a minisztérium nyilatkozatában. Egyúttal rávilágítottak, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.

Kőkemény üzenet a SPAR-nak: kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt

Az NGM szerint a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, hanem annak valós oka a vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt – emelte ki a tárca. Végezetül jelezték, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.

Forrás: vg.hu

2024.03.18

Varga: A magyar gazdaság növekedése az EU élmezőnyében lehet

A Bizottság rontotta az Európai Unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Brüsszelben. A pénzügyminiszter kiemelte: a Bizottságnak többévnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is 5%-kal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5%-os uniós átlaggal.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a brüsszeli találkozón áttekintették az uniós gazdasági és költségvetési helyzetet. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért a következő években fokozatosan 3 százalék alá csökkentjük a költségvetési hiányt – emelte ki Varga Mihály. A pénzügyminiszterek megvitatták a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) félidős értékelését is. A tárcavezető emlékeztetett: két évnyi politikai időhúzás után december óta folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt források Magyarországra: december vége óta már több mint 550 milliárd forintot kaptunk meg ezekből – tette hozzá. Magyar részről továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy a helyreállítási tervet minél hamarabb hajtsák végre, hiszen ennek eredeti célja éppen a gyors helyreállítás lett volna – húzta alá Varga Mihály. A pénzügyminiszter kifejtette: az ülésen kiemelt szerepet kaptak a szociális célú befektetések, amelyeket magyar részről is támogatunk, azonban úgy látjuk, hogy az ilyen típusú intézkedéseknek inkább hosszú távon lehet hatásuk. Ezért is építettük ki Magyarországon Európa legerősebb családtámogatási rendszerét, amelynek keretében idén mintegy 3300 milliárd forintot fordítunk a magyar családok támogatására – tette hozzá. A magyar álláspont szerint Európa demográfiai és munkaerőpiaci problémáira nem a bevándorlás, hanem a családok támogatása a megoldás.

Forrás: PM

2024. 03. 12.

Új ernyőszervezet segíti Nagy Márton munkáját a turizmus felfuttatásában

Megtartotta alakuló ülését a Turisztikai Tanácsadó Testület. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével működő grémium a turisztikai ágazatot érintő kérdésekben konzultatív testületként fog működni.

A testület alakuló ülésére több mint harminc szakmai szervezet kapott meghívást. A Turisztikai Tanácsadó Testület célja, hogy az ágazat szereplőitől érkező információkkal és javaslatokkal segítse a kormányzat munkáját a turizmussal és vendéglátással összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekben.

20221223 BudapestParlament, Országházfotó: Kallus György LUSVilággazdaság — A turizmus januárban már jobban teljesített, mint a 2019-es rekordévben.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Nagy Márton az alakuló ülésen hangsúlyozta: a turizmus a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP több mint 10 százalékát biztosítja. Mint mondta: ígéretes, hogy a turisztikai fogyasztás kezd helyreállni, amelynek eredményeképp év elején 11 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyek forgalma, így az ágazat januári teljesítménye már felülmúlja a háború és Covid előtti 2019-es rekordév adatait is.

A Turisztikai Tanácsadó Testület tagjai:

1. Balatoni Fejlesztési Tanács

2. Balatoni Kör Egyesület

3. Balatoni Szövetség

4. Balatoni Turizmus Szövetség

5. Bocuse d’Or Egyesület – Magyar Bocuse d’Or Akadémia

6. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

7. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

8. Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete

9. Magyar ApartmanKiadók Egyesülete

10. Magyar Beutaztatók Szövetsége

11. Magyar Cukrász Ipartestület

12. Magyar Éttermi Szövetség

13. Magyar Fürdőszövetség

14. Magyar Idegenvezetők Egyesülete

15. Magyar Kempingszövetség

16. Magyar Kertörökség Alapítvány

17. Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

18. Magyar Sétaszövetség

19. Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

20. Magyar Természetjáró Szövetség

21. Magyar Turisztikai Program Alapítvány

22. Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány

23. Magyar Kerékpáros Szövetség

24. Magyar Utazási Irodák Szövetsége

25. Magyar Vendéglátók Ipartestülete

26. Magyar Vitorlás Szövetség

27. Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Közhasznú Szervezet

28. Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége

29. Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

30. SKAL INTERNATIONAL Hungary Egyesület

31. Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület

32. Szállás.hu

33. Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács

34. Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége

Forrás: vg.hu

2024.03.12

Többen remélnek fizetésemelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak

Tavaly a munkavállalók csupán fele számított bérrendezésre, míg végül a munkáltatók közel háromnegyede döntött emellett – mostanra változott ez az arány: többen remélnek emelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak. 2024-ben a leginkább a fizikai munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok dolgozói számíthatnak béremelésre – derül ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából.

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a 12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

2023-ban a munkavállalók 74%-a kapott fizetésemelést, rendszeres juttatást, egyösszegű bónuszt vagy fizetéskiegészítést, 2022-ben ez az arány 63% volt. Az emelésben részesült dolgozók 61%-a fizetésemelést kapott, 8%-uk rendszeres juttatásban részesült, 14% pedig egyösszegű juttatásban vagy fizetéskiegészítésben.

Azoknál a munkavállalóknál, akik kaptak fizetésemelést tavaly, az esetek háromnegyedében ez egy alkalommal történt meg, 19%-uknál pedig kétszer is emeltek a béreken. Ennek mértéke a dolgozók egyharmadánál nettó 20 ezer forint alatt volt, 39% kapott 20 és 50 ezer forint közötti összeget, 4%-uk béremelése volt 50 és 150 ezer forint között, 15%-uké pedig ennél magasabb.

Megfelelni az elvárásoknak

Az idei évet tekintve a munkavállalók elvárásai magasabbak az előző évhez képest: 2023-ban a munkavállalók 55%-a, míg idén már 74%-a gondolja úgy, hogy az év során emelnek majd a fizetésén vagy részesül valamilyen juttatásban, fizetéskiegészítésben. Ezeknek a munkavállalóknak a fele viszont nem kielégítő mértékű emelésre számít: magasabb összeget várnak el, mint amekkorát reálisnak vélnek. „A munkavállalói aktivitás a munkaerőpiacon ahogyan egy éve, úgy jelenleg is fokozott. A cégek felismerték az ebben rejlő lehetőségeket a toborzás terén, illetve a helyzet kockázatait is jól mérték fel. A válaszokból ugyanis kiderült, hogy a munkavállalók megtartása továbbra is kulcsfontosságú sikertényező a cégek számára. A munkaadók háromnegyedénél a béremelés egyik fő célja a munkavállalók megtartása, harmaduk pedig a szakemberek megszerzésében akar előnyösebb pozícióhoz jutni ezzel, tehát továbbra is ez a két szempont mozgatja a fizetésemeléseket a vállalati oldalon” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Forrás: Profession.hu

2024.03.12.

"A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták"

„Reméljük, hogy a hét szűk esztendőnek végre van” – ezzel kezdte beszédét Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara hagyományos gazdasági évnyitóján, ahol a pódiumon ezúttal is helyet kapott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök. A kamara elnöke szerint a világ átrendezős előtt áll, Európa szerepe folyamatosan csökken, miközben Kína és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a világgazdaságban.

PARRAGH László; ORBÁN Viktor; VARGA Mihály — Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Parragh László szerint jól állnak a csillagok, látszódik a befektetésekben, hogy jönnek vissza Európába, ráadásul Kína egyre gyakrabban ruház be itt a kontinensen. Szerinte az egészséges szuverenitás és függőség terén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A világgazdaság dimenzióváltásának nyertesei kell, hogy legyünk, tette hozzá. A tavalyi évben 0,8 százalékos recessziót hozott össze a gazdaságban, miközben a munkaerőpiac továbbra is feszes, ezt tartja Parragh a legnagyobb eredménynek. A beruházások ugyan csökkentek, de mindig magas az arány, ezt mutatja a tavalyi FDI-arány. Válságok sorozatán vagyunk túl, de stabil számokat produkálunk – mondta a kamara elnöke, hozzátéve, a gazdasági szereplőknek kell kihasználniuk a lehetőségeket, amit a kormány megteremt. A növekedés gátló tényezőkről elmondta, hogy a lakosság nagyon óvatos, erre koránban figyelmeztettek, de szerinte ez teljesen normális.

„Nagyon sok pénz van a lakosságnál és a vállalatoknál, az infláció letörése megtörtént”, fogalmazott Parragh. A német-magyar gazdaságot is összehasonlította, míg a németek időben helyreálltak 2008 után, azóta viszont fordult a kocka, kétszer akkora volt a magyar növekedés, tehát megvalósult a reálfelzárkózás. A német GDP is csökkent tavaly, ez azért baj, ‘ha a németeknek nem megy jól, nekünk se megy jól”, de úgy látja, ezt ellensúlyozhatja a keleti nyitás. Parragh hangsúlyozta, hogy nem lehet a migrációval megoldani a demográfiai krízist. A piaci igényeket nem támogató kamatkörnyezetben vagyunk – utalt szűkszavúan a jegybank és kamara között fennálló vitáról, ugyanakkor többet nem kívánt erről mondani. A munkaerő-utánpótlásra rátérve elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány 2 százalék, tehát „bőven van hova fejlődni”. Az osztrák GDP 2,7 szerese a magyarnak, ez 3 százalék volt 2010-ben. Ugyanakkor 2030-ra nem fogjuk utol érni őket, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy folytatni kell ezt a trendet ezzel együtt. Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet teremt, a kormány dolga pedig a szigorú szabályozás. Az új gazdasági növekedési modell szerinte új egyensúlyi háromszögben jöhet létre. Látszik a minden napok szintjén, hogy a zöldberuházások milyen jelentőséggel bírnak a gazdaságra nézve. A növekedést támogató hitelezés kulcskérdés, itt a valós folyamatoktól elszakadtunk, jegyezte meg Parragh, aki szerint törekedni kell a fix kamatozású hitelek fenntartására. A vállalatok biztonsága szempontjából ugyanis fontos. A harmadik pillér pedig a növekedés fenntartása, ebben minden vállalkozásnak szerinte megvan a felelőssége, ezt a felelősséget nem vállalhatja fel a kormány szerinte. A magyar cégek helyzetéről elmondta, hogy szükséges egy organikus növekedés, kellenek a magyar közepes kkv-k, mint a német modellben, de közben jelentős kihívásokkal kell szembesülniük. Mindenesetre leszögezte, hogy külső segítségre van szükség, ilyen egy növekedés-barát adórendszer, vagy adatszolgáltatás rendszerének felülvizsgálata. Az MKIK elnöke szerint az EU csatlakozási szerződés alapja az volt, hogy a négy szabadság elve érvényesül, ezt Magyarország megtette, bizonyos értelemben lemondtunk a piacaink részéről, így átadtuk az élelmiszerpiacunk egy részét. Szerinte sikerült sokat változtatni, de mindig van helye a magyar tulajdonszerzésnek.

„Épp ezért az EU-források nekünk járnak, ez nem alamizsna” – hangsúlyozta Parragh, hozzátette, hogy a cégeknek a költségeiket is racionalizálni kell a tudatos finanszírozás mellett. De szükség van válságállóságra is, vállalati kultúra fejlesztésére, ami csak tudás alapon képzelhető el, „ezt más nem fogja helyettünk elvégezni”. Kiemelte azokat a programokat, amelyekben a jegybank részt vett, ilyen a Baross Gábor Hitelprogram vagy a Széchenyi Kártya Program, szerinte egy hatékony piaci termék, ugyan 5 százalékos, de szeretnének kialkudni 3-4 százalékos kamatozású hiteleket. Magyarország ma ott van Európa legjobb szakképzési rendszerei között – vélekedett Parragh, hozzátéve, hogy az Euroskills versenyen második helyet értek el a magyar fiatalok, sőt, ma már többen járnak szakképzésbe, mint gimnáziumba.

Varga Mihály: stabilitás és fellendülés

A suszter maradjon a kaptafánál – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint egy ilyen nyitott gazdaság mint a magyar nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel. Európa, ahova az exportunk kétharmada irányul, még mindig lejtmenetbe van – mondta a tárcavezető, kitért a német gazdaság kilátásaira, ahol 0 százalék körül van az üzleti hangulat. Nem véletlen szerinte, hogy 1,3-ról 0,2 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési prognózisát. „Javulgat a helyzet, de lényegesen lassabban, mint vártuk”. Varga Mihály szerint a nehezén túl vagyunk, az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak el Ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdaság tavalyi évével nem lehetünk elégedettek. Az államháztartás kapcsán rávilágított, hogy túlságosan magasak, de olyan pályát határozott a kormány, ami a következő években újra visszaviszi 3 százalék alá a hiányt. Nagyjából 6,5-7 százalék körül volt a deficit tavaly, idén 4,5 százalékot célzott meg a kormány, jövőre 3,7 százalékot, 2026-ra 2,9 százalékot. A pénzügyminiszter szerint ezzel nem lógunk ki a régióban. Az államadósság újra csökkenő pályán van ugyanakkor. Emlékeztetett, hogy 2010-ben még 80 százalék fölött volt, ezt sikerült lehozni 65 százalékra 2019-ben. Bár a járvány alatt felemelkedett, most újra csökkenő pályán van. Rámutatott: az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre már a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb.

Sikerült legyőzni az ikerdeficitet

A GDP és az egyensúlyról elmondta, ledolgoztuk a visszaesést, már 2021 nyarán elértük a 2019-es szintet, ezzel szemben Csehország még mindig nem. Ugyanakkor kockázat még az államadósság, a kamatkiadások jelentős terhet jelentenek. Viszont rögzítette, hogy csak azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol alacsonyabb a hiány és az államadósság, ilyen Dél-Korea, Németország. Jó hír viszont, hogy a folyó fizetés mérleg visszapattant, az energiaárak normalizációja segíti ezt a folyamatot, a kormány is különböző intézkedésekkel vett részt a korrekcióban. Varga Mihály rámutatott: közben az ország nettó adóssága 10-15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével. amikor 50 százalék fölött volt. Ezért a magyar gazdaság jóval kisebb kockázattal fut ma, mint mint 10-15 évvel ezelőtt. A magyar adórendszerre rátérve elmondta, hogy központi eleme a családtámogatások fenntartása, ebből továbbra sem szeretnének visszalépni. A tárasági adó 10 százalék alatt van, Svájccal egy csoporban vagyunk ezzel, ami kedvező szerinte.

Átalakulás a világgazdaságban

A bevallások kora lejárt – mondta a pénzügyminsizter, aki szerint az eÁFA adminsztrációs könnyítést jelent a vállalatok számára. A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon, szerinte nagyon összetett, bonyolult szerkezete van a gazdaságnak, ami jó. De még fontosabbnak tartja, hogy zajlik egy átalakulás a világban. Az exportunkban 32 százalékról 26,5 százalékra csökkent a német részesedésünk. Ugyanakkor a közép-európai piacok is egyre dominánsábbá válnak, ami egy fontos szerkezeti átalakulásra mutat rá Varga szerint. A lakossági állampapír állományról elmondta, hogy 2010-ben még 3 százalék volt a teljes adósságon belül, most 22 százalék. Emiatt sokkal stabilabb a finanszírozás, „szerencsére a magyar lakosság egyre jobban megtanulja, mit jelentenek az állampapírok”, jegyezte meg, hozzátéve, hogy az adósság szerkezete is kedvezőbb lett. Rámutatott: 2024-ben az állami kamatkiadások majdnem felét jelentik a lakossági törlesztésnek. „Sokkal jobb, ha Szabó Józsi bácsi kapja meg az állampapírok hasznot, mint a Templeton”, mondta a pénzügyminiszter.

Nagy Márton: kulcsfontosságú a lakossági óvatosság oldása

A minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi csomagot tesz le az asztalra, kezdte a beszédét Nagy Márton, aki jelezte, hogy a növekedés a vállalatokon és a lakosságon múlik, ezért fontos az óvatossági mótivum oldása. Sok válságot láttam már, de ez egy nagyon nehéz válság volt – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2019-ben szépek voltak az adataink, a hiány, az adósság, a kamatok , a munkanélküliségi ráta. Szerinte hét-nyolc év, mire visszajövünk ezekből a válságokból. A covid válság kapcsán úgy vélekedett, hogy a beruházásvezérelt gazdaságpolitika jó modell, de a covid válságban és az energiaválságban volt egy nagy különbség: a covid idején a fiskális és monteráris politika és ösztönzőleg hatott, ezzel szemben az energiaválság alatt az fiskális politika ösztönző, a jegybanki restriktív volt. Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha mindkettő egyszerre restriktív – jegyezte meg. Az ikerdeficit megoldódott, ugyanakkor leszögezte, hogy a folyó fizetési mérleg kinyílása miatt történt meg. Az ikerdeficit nem fenyeget már minket, tette hozzá.

Jó hír a munkanélküliségi ráta emelkedése

Az inflációról elmondta, hogy erős defláció van, az ipari termelői árak is ezt erősítik. A munkahelyek megmaradtak, a foglalkoztatottsági ráta 80 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi ráta emelkedése jó hír – mondta a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy egyre több inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon. A reálbérek újra emelkednek, ugyanakkor azt mondta, hogy nem fenntartható a mostani szint, az év egészében 5 százalék körüli mérték a kívánatos.Úgy látja, hogy tavaly növekedés terén „bementünk” az unió átlaga alá, ez 2024-ben és 2025-ben megfordul. Odaszúrt Matolcsynak is, itt nem arról van szó a fogyasztás ösztönzése terén, hogy a modell változna meg. A kiskereskedelem 0 és 1 százalék közé érkezhet januárban szerinte, miközben a turizmus már 10 százalékkal növekedett. Tehát egy helyreállás van a fogyasztás terén. Megkérdezték a lakosságot is, csináltak egy felmérést, hogy miért történt a fogyasztás visszaesése: 80 százalékban a magas inflációval magyarázták, de szerinte ezeket a tényezőket a kormány elhárította. A vásárlásoknál pedig az élelmiszerekre fordította a legtöbb kiadását a lakosság. A belgazdaságra nem tudok pozitívumot mondani – mondta a miniszter az ipar teljesítményéről. 2023 decemberében még mindig visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az a támaszték, ami a tavalyi növekedést megtámasztotta, kezd visszaesni. Viszont jó hír, hogy a fogyasztás helyreállásával a belgazdaság kezd magára találni. Itt is végeztek felmérést a cégek körében, amiből kiderült, hogy az energiaárak még mindig problémát jelentenek. Viszont saját tőkéből akarnak beruházni, ami a magas kamatkörnyezetből és a nagy likviditásból fakad.

Problémák az exportunkban

Az exportra rátérve elmondta, hogy a jármű expot és az akku export decemberben minuszba fordult. Szerinte ha áruszinten és GDP szinten is elől vagyunk Európában, úgy, hogy nincs benne a BYD és a CATL. Van egy technikai kitettségünk Nagy Márton szerint. Akár hiszik az emberek, akár nem, 10 milliárd euró akkumulátort exportálunk évente, döntően Németországba. A probléma egyik oka, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít.

Fél millió új munkavállalóra van szükség

A foglalkoztatottság terén egyre jobb állunk, a 15-64 éves korosztály majd 90 százaléka dolgozik. Az idősebb korosztály egyre aktívabb, itt már 70 százalék az arány, szemben a 15-24 év közöttiekkel. Ezért itt van a tartalék Továbbra is azt gondoljuk, hogy fél millió új munkavállalóra van szükség, fel fog menni 5,2 millióra foglalkoztatotti létszám – ismételte meg Nagy Márton, ezért a munkaerőpiac aktivitását kívánja növelni a kormány GINOP programokon keresztül.

A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták

Végezetül rátért a lakosági vállalati hitelezésre, Tavaly év végén már elmozdulás látható, van egy nagyon erős fordulat szerinte. Hangsúlyozta, nem fokozatos, sokkal erősebb ez a fordulat, ami a vállalati és a személyi hiteleknél látszódik. A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint gondoltuk, mondta Nagy Márton. Hozzátéve, hogy ebben a kormányzati programok is szerepet játszottak, „ebben jól állunk”. A Baross Gábor HItelprogram forrásai egyre inkább a beruházásokra helyeződik át. Emlékeztetett rá, hogy az NHP-ban is, amihez neki is köze volt, a piac tisztázása miatt a forgóeszköz hitelezés volt fókuszban, ezt a tendenciát most is követik. A fogyasztás, a belgazdaság és a hitelpiac helyreállítása zajlik, az export egy „challange”, kihívás, fogalmazott a miniszter.

Orbán Viktor: a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak

A miniszterelnök szerint a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, úgy látja, hogy a sikeres gazdaságpolitika feltételei a gazdasági kihívásokat kezelő minisztériumok és a bázist jelentős kamara is helyén van. Akkor mire való a miniszterelnök, tette fel a kérdést, aki szerint józan paraszti ésszel nyugvó tételekre van szükség, ezért tartják a kormányt is. Van egy paraszti bölcsesség, hogy mindig az a jobb, ha nekünk tartoznak, nem mi tartozunk, de ez a helyzet még nem áll fenn – mondta a kormányfő, hozzátéve, nagyon magas adóssággal küzdünk. A második bölcsesség szerinte, hogy mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk. A költségvetés hiány etekintetben nem állja ki az idő próbáját, tette hozzá. A harmadik bölcsesség, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ezért minden erőt arra kell mozdulni, hogy az embereket meggyőzzék, hogy van értelme dolgozni. A negyedik tétel, hogy mindig az a jobb, ha mi keresünk másokon, nem mások mi rajtunk. Azt a jó hírt hoztam, hogy a gazdasági stabilitás a gazdasági és a pénzügyminiszter , valamint a kamara együttműködésének köszönhetően adott – fogalmazott. A kormányfő szerint visszakapcsolásos időszakot éltünk, most arra van esély, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tudunk venni. Erre azért vagyunk képesek, mert a korábbi válságok nem zúztak minket össze. A korábbi válságok olyan lemondással jártak, hogy az ember úgy érezte, hogy mindent vagy semmit játszik. Most azt látják, hogy a reálgazdaság átvészelte ez az időszakot. Ez annak köszönhető, hogy hagyták, hogy a vállalatok és lakosság is keressenek.

Átvették a nyugat szerepét a keletiek

A második dolog, hogy a nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el gondolkodni a kormány. Amíg a nyugatiak nem tudnak beruházni, akkor a keleti gazdaságok ruháznak be, mondta a kormányfő. Ezzel együtt szerinte azonban szégyen, hogy a magyar vállalatok a beruházások terén csak a negyedik helyen vannak. Olyan mélyről indultunk, hogy ez megbecsülendő, tett hozzá.

A nyugat lecsatlakozna

A háborúra rátérve Orbán emlékeztetett rá, hogy a teljes világgazdaság átszabásáról beszélt egy évvel ezelőtt, ez a folyamat azóta pedig felgyorsult. A geopolitikai változásról elmondta, hogy súlyos dilemmát állít elénk. ” Azt látjuk, hogy a világ nyugati fele homlokegyenest eltérően ítél meg, mint a világ nem nyugati fele”. A világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban. Ugyanígy áll a helyzet a Tajvan körüli konfliktusban és az Izraelben is. Szerinte ezzel a geopolitikai realitás felülírja a gazdasági ésszerűséget, lényegében a technológiai fejlődést is már politikai szempontok határozzák meg. A lecsatlakozás műszó arról szól, hogy a nyugat válassza le magát a világ többi részéről, ugyanis az a veszély fenyeget, hogy elveszít erőforrásokat a keletiekkel szemben. Szerinte Európa nem is hiszi el magáról, hogy olyan belső változásokat indítson el, amik a nyugati vállalatok versenyképességét a keletiek szintjére emelné. Hogy ez a vita hogy alakul, alapvetően befolyásolja Magyarország lehetőségét. Ha visszatér a hidegháború, akkor Magyarország két világ határára fog kerülni. Mi arra tettünk fel lapot, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állaptot fenntartani. Ugyan a nyugat részei vagyunk, de nem választhatjuk le magunkat a világ keleti feléről – magyarázta a magyar kormány külpolitikai motivációit a miniszterelnök.

Kifektető magyar vállalatokra van szükség

A miniszterelnök a profit egyenlegről is beszélt. Szerinte az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Meg van győződve arról, hogy csak egy nyitott gazdaság adhat méltó életet a magyaroknak, ezt ezt a helyzetet meg kell oldani. Általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból, ennek is van haszna ugyan, de ez kimegy. A dilemma abból fakad, hogy ha profit tilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.

Ehhez még hozzá lehet venni az uniós támogatásokat, de akkor is még nem jön ki az egyenleg. Ezért azt a kérést fogalmazta meg, hogy megtámogassák azokat a nemzeti bajnokokat, akik képesek arra, hogy külföldön profiot termeljenek. Külön megemlítette a MOL-t és az OTP-t, de szerinte nem kell kishitűnek lenni. Ha van kifektetései stratégia, akkor azoknak menniük kell a következő időszakban, különben mindig marad kizsákmányoltság érzésünk. Így nem lehet élnünk, ezt meg kell oldani, szögezte le a miniszterelnök.

Négy éve lesz a kormánynak visszatérne az alacsony hiányhoz

A kormányfő szerint ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. Eközben az unió most tér vissza a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez. Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy puffer évünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsük.

Forrás: vg.hu

2024.03.04

Nívós szakmai konferenciának adott otthon az ELTE Savaria Egyetemi Központ

Merre halad a világ és miért van szükség fenntarthatósági fordulatra? – ezekre a kérdésekre is választ kaphattak annak a konferenciának a résztvevői, amelyet Fenntarthatóság és vállalati fejlődés címmel rendeztek az ELTE Savaria Egyetemi Központban.

A szó szoros és legpozitívabb értelmében folyik az élet az ELTE Savaria Egyetemi Központ aulájában csütörtök kora délután: kártyázó és beszélgető csoportok, előadásra siető hallgatók, könyvekbe temetkező fiatalok. Nem sokkal később, egy ajtóval beljebb Lenkai Nóra, az ELTE rektori biztosa köszöntőjében meg is jegyzi: sokat dolgoztak azért az ELTE-hez való csatlakozásért, és sokat tettek azután is, hogy a szombathelyi intézmény megőrizze helyét az ország felsőoktatási térképén. Úgy tűnik, sikerült – több száz fővel emelkedett a hallgatói létszám, bizonyos szakokra többszörös a túljelentkezés, joggal büszkék lehetnek a gépészmérnökképzésre (ezt Szombathely adta az ELTE-nek), miközben ellátják sporttudományi szakemberekkel a régiót. Lenkai Nóra szólt arról is, a fenntarthatóság ma már a mindennapjaink része, az egyetem fenntarthatósággal foglalkozó szervezete pedig 2008 óta működik. Megtiszteltetésnek tartja, hogy otthont adhatnak a neves szakemberek részvételével megrendezett konferenciának, amelyre több oktató és hallgatói is jelezte részvételi szándékát – az online és a virtuális térben egyaránt.

Közgazdaság és fenntarthatóság

– Manapság egy modern gazdálkodástudományi képzés elképzelhetetlen a fenntarthatóság témája nélkül – húzta alá Dr. Varga Imre egyetemi docens, az ELTE SEK Gazdaságtudományi Intézetének vezetője. Érdeklődésünkre elmondta: Vállalati környezetmenedzsment órát is tartanak, az teljesen erre a témára épül. Vannak kutatások az intézeten belül a zöld marketing területén is, amely szintén fontos és egyre inkább előrébb kerülő témakör. Merre halad a világ? – tette fel a kérdést dr. Horváth Bianka, a MNB elnöki főtanácsadója. Előadásában hangsúlyozta: a húsz százalék feletti inflációt az országok negyede tudta olyan ütemben csökkenteni, mint Magyarország. Szerinte nem túlzás azt állítani, hogy a recesszió után idén gazdasági növekedés jöhet. Szerinte át kell állni a termelékenységet javító működési modellre. Fenntarthatósági fordulatra van szükség – hangsúlyozta, majd így folytatta: – évente mintegy 70 százalékkal túlhajszoljuk a Föld kapacitását. A zöld átállás költségei jelentősek, de meg kell próbálni előteremteni rá a fedezetet. A kihívás egyben lehetőség is: energetikai beruházásokat, technikai fejlődést, új munkahelyeket, egészségesebb társadalmat, pénzügyi innovációkat hozhat. Az előadások sorát Végh Richárd a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász, a GTTSZ Gazdasági és Külgazdasági Tagozatának társelnöke folytatta, majd vállalati kerekasztal beszélgetés zárta a rendezvényt.

Forrás: vaol.hu

2023.02.23

Cégalapítás a fotelből – vállalkozói szolgáltatásplatform az MBH Banknál

A nemrég indult cégalapító szolgáltatásnak köszönhetően nem kell többé kimozdulnunk dolgozószobánkból, minden szükséges ügyintézés online elvégezhető az MBH Csoport BUPA platformjáról. A megújult BUPA szolgáltatásplatform azonban jóval több, mint a vállalkozásindításhoz szükséges kényelmes funkciók gyűjteménye: az eredetileg számlázóasszisztensként induló platform ma már a teljes kkv-szektort célozza azzal, hogy egy olyan vállalkozói ökoszisztémát épít, amelyben a vállalkozók, a működésükhöz szükséges szolgáltatók és a bank kölcsönösen segítik egymást.

Mi a BUPA?

A BUPA egy online szolgáltatásplatform, ahol minden olyan funkció és kényelmi szolgáltatás egy helyen elérhető, ami egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez szükséges. A program lépésről lépésre vezeti végig ügyfeleit a cégalapítás folyamatán, olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint a jogi tanácsadás, vagy a vállalkozás profiljához leginkább illő könyvelő kiválasztása és leszerződtetése. Segíti a cégalapítás megtervezését is: a leendő vállalkozó adó- és cégformaválasztó kalkulátorral pontosíthatja terveit, ingyenes edukációs anyagokból és webináriumokból tájékozódhat, vagy elindíthatja az első pénzforgalmi bankszámla megnyitását. A BUPA a számlázószolgáltatások mellett pénzforgalmi funkciókat is kínál: összeköthető vállalkozói bankszámlákkal, így teljes áttekintést ad az egyenlegekről, kintlévőségekről és a fizetendő tételekről, az utóbbiak kiegyenlítésére közvetlenül a rendszerből tranzakció is indítható. A számlázóhoz hozzáférést lehet adni a könyvelőnek is, így még egyszerűbben és kényelmesebben intézhetők a könyvelési, illetve bevallásokkal kapcsolatos feladatok. A BUPA a számlázóprogramok piacán egyedüliként rendelkezik magasfokú biztonságot garantáló banki háttérrel, az MBH Bank ügyfelei számára pedig aktív bankkapcsolat esetén díjmentes a használata.

Partnerség, ami mindenkinek jó

A BUPA egyediségét az adja, hogy mindezt egyetlen felületen, teljesen digitálisan teszi elérhetővé, egyúttal közösséggé is szervezi az ügyfeleket, a piaci szolgáltatókat és a banki szereplőket. A kkv-szektor szereplőinek így lehetőségük van összekapcsolódni, és az együttműködés minden szereplője profitál ebből: a vállalkozások könnyebben hozzájutnak azokhoz az információkhoz és kényelmi szolgáltatásokhoz, amelyek a napi működéshez, a növekedéshez szükségesek, a szolgáltatók potenciális ügyfeleket érnek el, mindehhez pedig egy biztonságos és modern banki háttér áll rendelkezésükre. Az MBH Bank mikro- és kisvállalkozások üzletága egymilliárd forint éves bevételig ajánlja platformját a leendő és már meglévő vállalkozásoknak, függetlenül attól, hogy milyen banknál vezetik számlájukat. Illés Zoltán, az MBH Bank mikro- és kisvállalkozások fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója a BUPA friss fejlesztése kapcsán elmondta: „Tavaly év végén készítettünk egy általános felmérést arról, milyen helyzetben vannak a kkv-k. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a gazdasági környezet továbbra is komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat, azok igyekeznek új megoldásokat találni. Fontos prioritásuk a digitalizáció, és a szektoron belüli kapcsolatok erősítése. Ezeket szeretnénk banki oldalról professzionális módon támogatni és új szolgáltatásokkal kiegészíteni, mivel a vállalkozói szektor támogatása és ezáltal a gazdaság élénkítése kiemelt törekvésünk. A pénzügyi szféra elismerése mellett az első felhasználói visszajelzések is érkeznek, melyeket beépítünk a további fejlesztéseinkbe.” A BUPA vízióját a közelmúltban két szakmai díjjal is honorálták: a projekt indulása után rövid idővel elnyerte a MasterCard Év bankja 2023 megmérettetésen Az év üzleti szegmensének szóló programja kategória első díját, a Joint Venture Szövetség Companies for the Future Award gáláján pedig a legjobb ökoszisztémát építő vállalatnak szóló különdíját foghatta kézbe. „Programunk értékelésekor a zsűri pont azokat a jellemzőit ismerte el, amelyek miatt mi is büszkék vagyunk erre a platformra: innovatív és digitális fejlesztés, amely valódi megoldást, kézzelfogható segítséget nyújt a mikro- és kisvállalatoknak a költséghatékony működéshez, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben” – kommentálta az elismerést Ginzer Ildikó, standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettes a MasterCard díjátadóján.

NGM: Magyarország a mesterséges intelligencia terén is vezető szerepre törekszik

A magyar uniós elnökség egyik fő témája az MI-re való felkészülés lesz, de felülvizsgálják a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is.

Február elején lezárult a Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája, amelynek egyeztetése során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy olyan európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamoknak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményéből.

A szabályozás főként a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának kockázataira fókuszált, megtiltja a legkockázatosabb eseteket, például tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint a felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.

Conceptually,,Chatgpt(chat,Gpt),Is,An,Ai,Chatbot,Or,Artificial,Intelligence — Fotó: Shutterstock

A rendelet továbbá szigorú szabályok mellett és az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is biztosítva a technológia használatát is lehetővé teszi. Ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetekben, például egy csetbot használata esetén ugyanakkor a közlemény szerint elég lesz alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, például számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.

A szabályozás a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni a tájékoztatás szerint. A kormány úgy véli, hogy a nemzeti – köztük a magyar – hatóságoknak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítaniuk a hazai vállalkozásoknak, melynek keretében MI-fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. Mint írják, ez rávilágíthat a jogszabály módosításának szükségességére is. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendeletről szólva hangsúlyozta a digitális gazdaság egyre növekvő szerepét, mivel az már a GDP legalább 25 százalékát adja, miközben a fejlett technológiák – úgymint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált.

Az államtitkár szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió digitálisan legfejlettebb tíz országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Mint mondta, cél, hogy az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete versenyelőnyt nyújtson a magyar gazdaság szereplőinek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez. Fábián Gergely hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G-koalíció is. Az NGM pedig szeretné Magyarországot feltenni az MI-világtérképre, ezért a magyar uniós elnökség egyik fő témája is az MI-re való felkészülés lesz. Ennek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy az MI használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak. A mesterséges intelligenciában rejlő gazdaság lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén felülvizsgálják a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is – zárja közleményét a tárca.

Forrás: VG

2024.02.21

Magyarok Ausztriában: új rekord született

Február elején tette közzé friss népességadatait a Statistik Austria. A 2024. január 1-jére vonatkozó, előzetes statisztikából már látható: mostanra átlépte a 100.000 fős lélektani határt az Ausztriában élő magyar állampolgárok létszáma.

Az osztrák statisztikai hivatal előzetes adatai szerint január elsején 107.347 magyar állampolgár élt Ausztriában. Létszámuk egy év alatt közel 8 százalékkal emelkedett – adta közzé a volksgruppen.ORF.at. A tartományok közül a legtöbb bevándorló magyar a fővárosban él. Bécsben számuk 29 ezerre tehető. Burgenlandban több mint nyolcezer magyar állampolgárról tud a Statistik Austria. Érdekesség, hogy utóbbi az egyetlen olyan osztrák tartomány, amelyben több Magyarországon született személy él, mint ahány magyar állampolgár.

Töretlenül emelkedik a honosítások száma is.

Tavaly 358 olyan személy kapott osztrák állampolgárságot, aki korábban magyar állampolgár volt. A honosítások éves száma 2012 óta megötszöröződött, olvasható ki a Statistik Austria adataiból. Mivel Ausztria fő szabályként nem fogadja el a kettős honosságot, az újdonsült osztrákoknak le kell mondaniuk magyar állampolgárságukról.

Forrás: Kisalföld

2024.02.19

Jön a kamatmentes hitel!

A gazdasági növekedés helyreállításához elengedhetetlen a hitelezés felpörgetése, ám a magas kamatkörnyezetben ez egyelőre nem működhet. A kormány ezért az elmúlt időszakban több programmal is igyekezett segíteni a vállalkozások helyzetén. Most újabb lépés készül, a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi kerettel kedvező hitelprogram nyílik meg a kis és közepes cégek előtt. Sőt, már az ezt követő intézkedés is előkészítés alatt áll.

Az infláció sikeres visszaszorítást követően 2024-ben a kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, négy százalék körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozásokat, új beruházásokra, a hatékonyság és a termelékenység érdemi növelésére van szükség. Ennek elérését fogja támogatni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) prioritása is, amelyen keresztül a kormány elsősorban olcsó és célzott hitelekkel összesen 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a cél az, hogy ezek a források mielőbb a gazdaságba kerüljenek. A kormány a második negyedévtől kezdődően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a 450 milliárd forintos keretből 130 milliárd forintnyi könnyen elérhető, kedvező hitelprogramot indít. A KKV technológia plusz hitelprogram célja a cégek olyan beruházásainak a támogatása, amelyek esetében a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek jelenleg akadályozzák a finanszírozást. A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható. Az igényelhető összeg nagysága tízmillió és százmillió forint között lesz, amelyet a kormány nullaszázalékos kamat mellett biztosít.

A kölcsön felhasználható a többi között gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is. A minisztérium közölte azt is, hogy a program részletes termékleírását márciusban hirdetik ki, a hitelkérelmeket, pályázatokat várhatóan áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon. A második negyedévben induló hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további lehetőségek fogják segíteni.

Forrás: NGM

2024.02.19

A GINOP Plusz programról egyeztetettek

Lóga Máté gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár, Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár és dr. Balogh Szilvia foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkár hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökét, Eppel Jánost.

Az egyeztetés középpontjában az aktuális gazdasági folyamatok mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz nyújtotta fejlesztési és beruházási lehetőség álltak. A minisztérium célja, hogy a GINOP Plusz program vállalkozásfejlesztési és munkaerőpiaci
aktivitást növelő forrásai, amelyek összege 910 milliárd forintot tesznek ki, a lehető leghamarabb a gazdaságba kerüljenek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli GDP bővülés eléréséhez. A megbeszélésen a VOSZ elnöke megosztotta észrevételeit a GINOP Plusz programmal kapcsolatosan, felvázolva mindazon szempontokat, amelyek leginkább segíthetik a
vállalkozások fejlődését és a beruházások ösztönzését. A felek megállapították, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének növelése közös érdek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletszabályok megalkotásakor figyelembe veszi a VOSZ javaslatait, és felkéri a szervezetet, hogy hívja fel tagjait a GINOP Plusz nyújtotta lehetőségekre.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 15.

Beruházásösztönző konzultáció Nagykanizsán

Nagykanizsa számíthat a kormányzat támogató politikájára – hangzott el több előadó szájából Szerdán a Honvéd Kaszinóban, ahol a kanizsai kamara szervezett beruházásösztönző konzultációt.

A kamarai rendezvény egy nagyobb sorozat része volt, korábban már több szakminisztérium és kormányzati szereplő is meghívást kapott. A konzultációk témája minden esetben a város gazdaságának fejlesztése, új beruházások ösztönzése volt. Ezúttal Czunyiné dr. Bertalan Judit, az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója és Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető- és Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt a vendég.

Hetven hektár szabad terület

Utóbbi előadó elmondta: Nagykanizsán a keleti ipari park területén közel 70 hektárnyi, közművesített szabad területtel rendelkeznek, mely területet folyamatosan ajánlanak hazai és külföldi befektetők számára. A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a térségben, Zalaegerszeget és Kaposvárt is beleértve szinte ez az egyetlen olyan ipari park, ahol még komolyabb szabad területáll rendelkezésre, éppen ezért várható, hogy a jövőben új cégek, vállalkozások jelennek meg.

Szegeden és Pécsen már elkezdődött

– A kormányzat az ország déli régióban szeretné folytatni a befektetések ösztönzését, ez már el is kezdődött Szegeden és Pécsen, de tudjuk jól, hogy a dél-zalai régióban is várják a beruházókat – ezt már Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetője mondta, aki hozzátette: tavaly az ügynökség 13 milliárd euró befektetést hozott tető alá, ami a környező országokhoz képest messze a legmagasabb összeg. – A múlt évben közel 70 cégnek ajánlottuk a zalai befektetési helyszíneket, így reményeink szerint hamarosan beérik a munka gyümölcse – fogalmazott a vezérigazgató, aki a hazai vállalkozások támogatásáról szólva hangsúlyozta: a beruházásokhoz 30 százalékos támogatási intenzitást, míg új termékek kifejlesztéséhez akár 50 százalékos támogatási intenzitást tudnak nyújtani. Emellett képzési támogatást is tudnak biztosítani, illetve az úgynevezett „zöld átálláshoz” szükséges fejlesztésekhez, naperőművek, hőszivattyúk telepítéséhez is tudnak támogatást nyújtani.

Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos arról beszélt, hogy a területfejlesztési források felhasználása terén Nagykanizsa is számíthat támogatásra, de a jövőben mindenképpen célszerű lenne a Zalaegerszeggel való szoros gazdasági együttműködés, hiszen ebből mindkét település profitálhat.

Logisztikai központ

A rendezvényen Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, Balogh László polgármester és dr. Polay József kamarai elnök is a város jó földrajzi elhelyezkedését emelte ki, ami egy logisztikai központ kiépítésében csúcsosodhatna ki.

Forrás: zaol.hu

2024.02.15

Fenntarthatóság és vállalati fejlődés - Szombathelyen

Fenntarthatóság és vállalati fejlődés – ezzel a címmel szervez hagyományteremtő szándékkal szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), az ELTE Savaria Egyetemi Központ (ELTE SEK), a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), valamint a West Hungary Projekt 2024. február 22-én, csütörtökön 14 órától Szombathelyen, az ELTE Savaria Egyetemi Központban (9700 Szombathely, Károly Gáspár tér 4.).

A rendezvény elérhető lesz az MKT YouTube-csatornáján is.

A konferencia előadói között ott lesz Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke;

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, országgyűlési képviselő, az ELTE tudományos főmunkatársa;

Horváth Bianka, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a GTTSZ elnöke, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnökségi tagja;

Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász, a GTTSZ Gazdasági és Külgazdasági Tagozatának társelnöke;

Vitkovics Péter változásmenedzser;

valamint Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője és további vállalatvezetők.

Az érdeklődőket Lenkai Nóra, az ELTE rektori biztosa köszönti. Zárszót Varga Imre, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója mond.

A konferencia moderátora: Szajlai Csaba, a Világgazdaság főszerkesztője.

A rendezvényen a személyes részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A szervezők kérik, hogy az érdeklődők a részvételi szándékukat szíveskedjenek előzetesen jelezni a https://regs.hu/fenntarthatosag-es-vallalati-fejlodes-konferencia/ linken.

Nagy Márton: a GDP megtorpanása átmeneti

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza.

Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére. A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés
helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak.
Az előbbi, gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét.
Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a
turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 14.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment az infláció

Javult a tőkealapok hatékonysága

Nagy Márton elmondta azt is, hogy jelentősen javult a hazai tőealapok kihasználtsága, a korábbi 49 százalékról 67 százalékra egy év alatt. A tárcavezető szerint erre a példátlan mértékű növekedésre szükség is volt a recesszió enyhítése miatt. Emlékeztetett, hogy tavaly január elsejével jött létre a Nemzeti Tőkeholding, amivel a tőkealapok terén két nagy lépés történt az elmúlt egy évben:

Egyrészt egy intézményi átalakítást hajtottak végre, amelynek keretében létrejött a Nemzeti Tőkeholding, amely átfogja a tőkealapok működését, a tőkealapok egy központosított rendszerben születtek újjá.
Másrészt növelték a tőkelapok aktivitását, illetve a passzív vagy „zombialapokat”, amelyek semmilyen aktivitást nem mutattak, felszámolták, az ilyen típusú alapoknak nincs kegyelem – tette hozzá. Emellett a meglévő alapok aktivitását növelték, megnézték az összes alapot, és olyan kritériumrendszert állítottak fel, amely sokkal hatékonyabban működik. Ebbe a folyamatba illeszkedett a Baross Gábor tőkeprogram, amely 600 milliárd forint forrással jött létre.

Az alapokból összesen 415 milliárd forint került a gazdaságba, 164 milliárd a Baross Gábor-tőkeprogramból. A Baross Gábor program 600 milliárdjából 150 milliárd az ingatlanapokba érkezett, 450 milliárdot még nem használtak fel. Ezt két részre osztják, az egyik ilyen a Zöldalapok tőkeprogram, amelyet 200 milliárd forint keretösszeggel állítottak fel, a másik részt a további új alapok és ráemelések képezik 300 milliárd forinttal. Többek között idetartoznak a közép-ázsiai régiót célzó magyar vállalkozások kifektetéséhez kapcsolódó magántőkealapok.

Van hova fejlődni a magántőkepiaci befektetések terén

Katona Bence, a tőkeholding vezérigazgatója elmondta, a tőkefinanszírozás az elmúlt évtizedekben világ- és Európa-szerte fontos mechanizmusává vált a cégek fejlesztésének és átalakításának. Magyarországon töredéke a magántőkepiaci befektetések GDP-arányos értéke az EU átlagának. A fenntartható és folyamatos növekedéshez meg kell őrizni a beruházások magas szintjét, meg kell erősíteni a gazdaság exportteljesítményét. Így biztosítható a teljes foglalkoztatottság – tette hozzá.

Forrás: vg.hu

2024.02.12

460 milliárd forinttal támogatja a kormány a munkaerőpiaci aktivitás növelését

2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a munkaerőpiaci aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését és a munkakörülmények javítását.

A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a munkaalapú társadalom megszilárdult, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak aránya pedig 74,7%, így meghaladja az EU átlagát. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4% körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát. A kormány célja, hogy a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 78%-ról 85%-ra növekedjen. A GINOP Plusz program aktivitás és foglalkoztatás növelését szolgáló prioritásain keresztül ezért több mint 460 milliárd forintot biztosít a gazdaság, a vállalkozások számára. A forráskeretek háromnegyedét az álláskeresők és inaktívak elhelyezésére szolgáló programok teszik ki. A hazai álláskeresők elhelyezkedését segítő programok priorizálása jól mutatja a kormány azon elvárását, hogy a munkaerőhiánnyal érintett vállalkozások elsősorban magyar munkavállalókat alkalmazzanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a foglalkoztatottság és aktivitást növelő források csaknem teljes egésze minél előbb, azaz még az idei évben meghirdetésre kerüljön, azok felhasználásával is segítve a növekedési célok elérését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02.7.

A külpiacok gyengélkedése miatt csökkent az ipari teljesítmény

A háború és a szankciók negatív hatásai jelentős károkat okoztak a gazdaságban, a gyenge európai konjunktúrával együtt járó gyenge kereslet pedig az exporton keresztül negatívan befolyásolta a hazai ipar teljesítményét is. Ennek hatására decemberben éves alapon 8,7%-kal csökkent az ipari teljesítmény, míg az év egészét tekintve 5,5%-kal mérséklődött az ipari termelés volumene. A teljesítményt negatívan befolyásolta egyes vállalatok év végi leállása, különösen a járműgyártás területén.

2024-ben a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben emelkedjen a GDP. Ennek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, és 25%-os szint felett kell tartani a beruházásokat. A kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, így megfelelő mennyiségű és árú energia álljon rendelkezésre, a képzett és elegendő munkaerő, valamint a beruházásokhoz szükséges finanszírozási lehetőségek is biztosítva legyenek. Ezt fogja tükrözni a véglegesítés előtt álló és a vállalkozások megkérdezésén alapuló iparstratégia is. Az ipari teljesítményt rövid és középtávon érdemben növelhetik a közeljövőben üzembe helyezendő exportkapacitások, azaz az új termelő, gyártási kapacitások. Az ipar teljesítményét és beruházásait olyan kormányzati támogatott programok is segítik, mint az 1.200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program, továbbá a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jént elindult önkéntes akciója is, amely 0%-ra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen csökkentve a hitelkamatokat és ösztönözve a beruházásokat. A dinamikus fejlődés támogatása és a vállalkozások fejlesztése érdekében a kormány – mindezek mellett – a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 06.

A települések idén is számíthatnak a Magyar Falura Programra

Továbbra is, 2024-ben is számíthatnak a kistelepülések a Magyar Falu Program támogatására.

„A Magyar Falu Program 2024-ben is folytatódik, hiszen számunkra a vidék értéket képvisel, a vidéki embereket pedig partnernek tekintjük”-ezzel a kijelentéssel jelezte Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, kormánybiztos, hogy a kistelepülések ebben az évben is számíthatnak a támogatásokra. Utakat, játszótereket, orvosi rendelőket építettek, illetve újítottak fel többek között a községek a Magyar Falu Program segítségével. Támogatást kaptak a falusi kisboltok és a közösségi rendezvények. Játszóterekre, utakra, orvosi rendelőkre, közösségi célokra fordítják az önkormányzatok a támogatást, hangsúlyozta Gyopáros Alpár.

– A Magyar Falu Programnak köszönhetően növekszik falvaink lélekszáma, az országban minden, ötezer fő alatti település előre tudott lépni, fejlődött a programmal. A kormány által a kistelepüléseknek juttatott támogatás mértéke jóval meghaladta az ezermilliárd forintot-tudatta Gyopáros Alpár. Hozzátette: a falusi CSOK-nak köszönhetően összesen 230 milliárd forintnyi támogatásban részesült 42 ezer, falusi otthont teremtő család. Megújult ezer óvoda és iskola, építettek kétezer óvodai játszóudvart és közterületi játszóteret. Bölcsődéket építettek, mert a fiatal, kisgyerekes családok igénylik a szolgáltatást. Közel kétezer falu kapott támogatást orvosi- és védőnői eszközök beszerzéséhez és hatszáznál több orvosi rendelő fejlesztéséhez nyújtott segítséget a Magyar Falu Program. Megtörtént csaknem négyezer alsóbbrendű állami út felújítása szerte az országban és megújult több ezer kilométernyi, belterületi út és járda a községekben. Közel 1200 tanya- és falugondnoki busz beszerzése is a programnak köszönhető. A falusi civil szervezetek eddig 23 milliárd forinton osztozhattak.

– A Magyar Falu Program határozottan megfogalmazott célja, hogy a vidéki emberek életminőségét legalább városi színvonalra emelje. Azaz, mindenhol elérhető legyen iskola, óvoda, orvosi rendelő, kulturális tér. A falusi értékek, mint a hagyományok tisztelete és a vidéki közösségek összetartó ereje, alapvető szerepet játszanak Magyarország jövőjének alakításában – jelentette ki Gyopáros Alpár.

Megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség

A közel 40 éves múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség (JVSZ) harmadik alkalommal rendezte meg nagyszabású, “Companies for the Future Award” Gálaeseményét. Február 3-án, szombaton a Lovardában, közel 300 cégvezető részvételével a JVSZ összesen már 6 kategóriában tüntette ki tagvállalatait. Az este folyamán a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség több szakmai területen átívelő stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.

A JVSZ fontos küldetése, hogy tagvállalatai jó gyakorlatainak és tapasztalatainak megosztásával támogassa a hazai vállalatok fejlődését és szélesebb körben terjessze el a példaértékű vállalati programokat. Az elismeréseket az előző évben kiemelkedő eredményeket elért, valamint
a gazdaság jövőjét szem előtt tartó, felelősen és tudatosan működő vállalatok nyerhették el immáron 6 kategóriában.
Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke büszkén számolt be a Szövetség „Companies for the Future Award” kezdeményezésének fejlődéséről. „Célunk minél nagyobb láthatóságot teremteni és minél több területen díjazni a JVSZ tagvállalatait, így a 2021-ben megalapított „Companies for the Future Award” elismeréseink sorát az eddigi sikerek folytatásaként 2024-re tovább bővítettük.” A nagyvállalati és a középvállalati fődíjak mellett, idén már 4 különdíj kategóriában lehetett pályázni a JVSZ „Companies for the Future Award” rangos elismerésére. A JVSZ kategóriánként mindhárom dobogós vállalatot nyertesnek tekinti, hiszen a díj bírálati szempontjainak komplexitása mellett a második és harmadik helyezés is hatalmas elismerést jelent. A fődíjak esetében az OPTEN által összeállított szempontrendszer alapján rangsorolták a
vállalatokat, a különdíjakra pedig pályázni lehetett. A díjazottak sorrendjéről minden kategória esetében egy, az adott díj elbírálására felkért, magas presztízsű szakmai zsűri döntött. Már második éve, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a kezdeményezés mellé állt, és az
esemény fővédnökeként Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter adta át a példaértékű, jövőnkre is pozitív hatást gyakorló nagyvállalatoknak, valamint középvállalatoknak járó rangos elismeréseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség egyaránt kiemelkedő értéknek tartja a párbeszédet, a vállalkozások és a kormányzat közötti kommunikáció elősegítését, a Magyarországon működő vállalatok versenyképességének növelését, a vállalatok digitalizációs fejlődésének támogatását, a zöld és fenntartható működésre történő átállás segítését, az Európai Uniós programok még hatékonyabb felhasználásának elérését, a generációváltás szakmai és gazdasági támogatását, a tudásmegosztást a nagy-, közép- és kisvállalatok között, valamint az etikus üzleti kultúra megteremtése érdekében történő közös fellépést. Az együttműködés további
elmélyítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség között együttműködési megállapodás aláírására is sor került.

„Célunk meghallani a piac hangját”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az eseményen mondott beszédében megköszönte a vállalkozók elmúlt évben tapasztalt erőfeszítéseit, hiszen 2023 egy nagyon nehéz év volt. Ennek ellenére sok vállalkozás fejlődött és megtartotta a munkavállalóit. Kihangsúlyozta: a kormány célja az infláció sikeres visszaszorítását követően, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést és 4 százalékos GDP emelkedést érjen el a magyar gazdaság. A kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, azaz megfelelő
mennyiségű és árú energia, munkavállaló és finanszírozás álljon rendelkezésre. Ez utóbbiban jelentős szerepe van a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak, a Széchenyi Kártya Programnak és a bankokkal való együttműködésnek is, amely eredményeképp, letörve a
kamatokat, olcsóbb hitelekhez jutnak hozzá a gazdasági szereplők. Legutóbb, február 1-től azt vállalták önkéntes alapon a bankok, hogy a BUBOR feletti kockázati felárat 0 százalékra csökkentik. A gazdasági növekedést a kialakítás alatt lévő GINOP Plusz program is segíteni fogja.
Az NGM célja, hogy a több mint 2 milliárd eurónyi forrás minél gyorsabban a gazdaságba kerüljön, erre az intézményrendszer készen áll.
A miniszter beszédében arra kérte a vállalkozásokat, hogy váljanak hatékonyabbá, merjenek kilépni az exportpiacra, lépjenek előre a beszállítói láncokban és fejlesszék a K+F tevékenységüket, így tud a gazdaság kiugrani a közepes fejlettség csapdájából. Nagy Márton arra is biztatta a vállalkozásokat, hogy osszák meg tapasztalataikat, meglátásaikat, hiszen a gazdasági szereplők azok, akik pontosan tudják, hogy mire van szüksége a gazdaságnak, ezt fogja tükrözni a kidolgozás alatt lévő iparstratégia is. A miniszter kiemelte, ezt a párbeszédet erősíti és szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség együttműködési megállapodása is. „A JVSZ hazánk vezető üzleti szövetsége, a cégcsoportokon keresztül mintegy 1000 céget tömörít. Tagvállalataink a teljes magyar GDP közel egyharmadát lefedik. Felelősségünk tehát, hogy erős hidat képezzünk és valódi párbeszédet teremtsünk a kormányzat és az üzleti szféra között” – tette hozzá Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke.
A fődíjakat az esemény fővédnöke, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, a különdíjakat pedig a díjtámogató vállalatok vezetői: Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, Veres Zsolt, a Schneider Electric Magyarország országigazgatója, Németh Ferenc, az E.ON Hungária döntéshozói kapcsolatok vezetője, valamint Dr. Tálos Péter, a Foxconn Csoport alelnöke adták át.

A fődíjak 2 kategóriájának díjazottjai:

Középvállalati kategória
1. helyezett: DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.
2. helyezett: BI-KA Logisztika Kft.
3. helyezett: Minerva Team Kft.

Nagyvállalati kategória
1. helyezett: Daikin Hungary Kft.
2. helyezett: euJobs HR-Group
3. helyezett: Bonafarm Zrt.

A 4 különdíj kategória díjazottjai:

Best Talent Program a Henkel Magyarország támogatásával
1. helyezett: Nestlé Hungária Kft.
2. helyezett: Robert Bosch Elektronika Kft.
3. helyezett: VGD Hungary Kft.
Best Ecosystem Builder a Schneider Electric Magyarország támogatásával
1. helyezett: MBH Bank
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: Roche Magyarország Kft.
Best ESG Program az E.ON Hungária támogatásával
1. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: NI Hungary Kft.
Best Technology Investment a Foxconn csoport támogatásával
1. helyezett: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.
2. helyezett: Billingo Technologies Zrt.
3. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

A nagyszabású Gálaest visszatérő és kihagyhatatlan eleme a társadalmi célokat szolgáló jótékonysági tombolasorsolás, melynek az idei évi kedvezményezettje az Emberi Bánásmódot a Gyermekeknek Alapítványon keresztül a Cseppkő Gyermekotthoni Központ lett. A Gálán
befolyt teljes tombolabevétel – további vállalati felajánlásokkal – összesen 2,5 millió Ft értékben számukra került felajánlásra. A támogatással a Joint Venture Szövetség és tagvállalati sportszerek adományozásával segíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életét

Budapest, 2024. február 04. –

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tartott konzultációt Nagykanizsán

A következő 10 évben 15 milliárd eurót, azaz 6500-7000 milliárd forintot akar vasúti fejlesztésre fordítani a kormány

A kamara által szervezett találkozó annak a sorozatnak a része volt, melynek keretében a dél-zalai város lobbitevékenységet próbál kifejteni a helyi és térségi fejlesztések megvalósulása kapcsán, illetőleg a különböző minisztériumok is beszámolhatnak terveikről. Ennek megfelelően a rendezvény elején Balogh László polgármester foglalta össze azokat a Nagykanizsa számára fontos fejlesztéseket, melyek a kormánnyal való együttműködés keretében valósulhatnak meg. A polgármester jelezte: elhelyezkedéséből adódóan a dél-zalai város remek helyszín lenne egy logisztikai központ kialakításához. – Örülünk, hogy komoly szándék mutatkozik a Nagykanizsát és Zalaegerszeget összekötő 74-es főút kétszer két sávos fejlesztésére, ugyanakkor a Nagykanizsa és Zalaszentiván közötti vasútvonal villamosítására is nagy szükség lenne – fogalmazott a polgármester, aki megjegyezte: ugyan a Modern Városok Program lezárult, de a város számára beígért déli elkerülő út, sportuszoda, szálloda és konferenciaközpont megvalósításáról nem mondott le az önkormányzat. A polgármester végezetül egy nagyberuházás Kanizsára telepítését fogalmazta meg kérésként.

A rendezvényen részt vett Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője is, aki leszögezte: örül a kamara és a vállalkozók támogatásának, hiszen ezáltal még erőteljesebben képviselheti a város és a térség fejlesztési elképzeléseit a Parlamentben, illetve a szaktárcákkal folytatott háttéregyeztetések során. Ezt követően dr. Polay József, a kanizsai kamara elnöke érvekkel támasztotta alá a dél-zalai térség fejlesztésének fontosságát, kiemelve a vasúti és közúti áruszállításban rejlő lehetőségeket, illetve a határ menti együttműködésből származó előnyöket. Cserpeghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elismerte, hogy az elmúlt évtizedben főként az ország keleti részén történtek nagyobb fejlesztések és beruházások, s mint mondta: tudják, hogy az ország déli régiójában komoly növekedési potenciál rejlik. – A következő 4-5 évben a szaktárca azon fog dolgozni, hogy Magyarország minden településéről 30 perc alatt elérhetők legyenek a járási központok, ez pedig számos alsóbbrendű út felújítását, rekonstrukcióját jelenti a gyakorlatban – emelte ki az államtitkár, aki a vasúti fejlesztésekről szólva pedig azt mondta: az ország- és vármegyebérletekkel vonzó tarifarendszert alakított ki a minisztérium, a következő 10 évben pedig 15 milliárd eurót, azaz 6500-7000 milliárd forintot akarnak költeni a vasúti pályavonalak felújítására, illetve a szolgáltatás színvonalának emelésére.

Forrás: zaol.hu

2024.02.02

Magyarország jó befektetési célpont, az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok virágoznak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amcham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) üzleti fórumán előadást tartott a gazdasági élet szereplői számára. Bemutatta a magyar gazdaság helyzetét és méltatta a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai és magyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években töretlenül fejlődtek, partneri a viszony és zavartalan az együttműködés. Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI állomány nagyságrendileg 10%-a köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint pl. a General Electric, a CocaCola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2023 mindenki számára nehéz év volt. A háború és a szankciók hatásai negatívan befolyásolták a gazdasági teljesítményt, miközben a kormány a Gyármentő Programmal, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, az energiaintenzív vállalatok támogatásával küzdött a munkahelyek és a vállalkozások megmentése érdekében. Az erőfeszítések sikeresek voltak, hiszen az inflációt 5,5%-os szintre szorította vissza a kormány, továbbra is több mint 4,7 millióan dolgoznak, bekövetkezett a reálbérfordulat és a gazdaság is növekedési pályára állhatott. Az egyik legfontosabb, hogy nem indult el csődhullám, a vállalkozások működőképesek és versenyképesek maradtak, a magyar munkahelyeket pedig maradéktalanul megőriztük. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést annak érdekében, hogy a GDP újra dinamikusan növekedjen.

A növekedés helyreállítása három alappilléren nyugszik. Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Ezt segíti a bankok önkéntes akciója is, amely mától 0%-ra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat a vállalkozói hitelek esetében, ami a gyakorlatban 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. Harmadik lépésként a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. Mindezzel kapcsolatosan a nemzetgazdasági miniszter ismételten kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése „kéz a kézben jár”, az emelkedő teljesítmény és a növekvő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni. A magyar gazdaság kilátásai kedvezők: csökken az infláció, nő a reálbér, nő a foglalkoztatottság, és a fogyasztói bizalom is visszaerősödött a háború előtti szintre. Nagy Márton végezetül arra kérte az amerikai cégek képviselőit, hogy a Magyarországi profitjuk minél nagyobb részét forgassák vissza a gazdaságba, Magyarország ugyanis jó befektetési célpont. Hozzátette, hogy a kormány nyitott a kettős adóztatás ügyének megoldására. Az egyezmény felmondásának kárát ugyanis mind a két ország viseli, miközben a felek gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak és perspektivikusabbak. A kabinet olyan megállapodásra törekszik, amely kölcsönösen előnyös és megfelel a modern idők elvárásainak.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 01.

Mutatjuk a legjobb technikumokat Győr-Moson-Sopronban

A győri Deák a hatodik, a Jedlik a 8., a Hild-iskola a 26. azon a listán, amely a száz legjobb hazai technikumot sorolja fel. Összességében tizenegy győri, három soproni, egy mosonmagyaróvári intézmény került fel, így térségünk a rangsorban messze felülreprezentált.

– Nagy volt a meglepetés és annál nagyobb az öröm, amikor az igazgatónő bejelentet- te, hogy az iskolánk lett a vármegye legjobb technikuma – osztotta meg lapunkkal a győri Deák diákja, a 19 éves Tarsoly Benedek. Ő vállalkozási ügyintézést tanul és bízik benne, hogy piacképes lesz a tudása.
Czumpf András közgazdászoktató pedig hozzátette: amit a Deák-iskola tanít, vagyis például pénzügy, számvitel, statisztika, az hasznos tudás és az életben felhasználható.
A technikumok egyre inkább felértékelődnek, egyre többen jelentkeznek ezekbe az oktatási intézményekbe..

Megszeretik a szakmai tárgyakat

Kovácsné Zimborás Ágnes, a Deák-technikum igazgatója elmondta: 500–550 diák tanul náluk, ötven körül van az oktatói és dolgozói létszám. Krakkótól Székelyföldön át Spanyolországig, Portugáliáig a tanév alatt két-három hetes külföldi szakmai gyakorlatra mehetnek a legkiválóbbak, a nyári szünetben pedig három hónapra, idén éppen sevillai cégekhez.

Az országos tanirodai hálózat gyakorlatorientált képzést tesz lehetővé, ennek központja náluk van. Megtanítják, milyen egy virtuális cégben dolgozni, milyen a számviteli vagy a HR-osztály. Így amikor a végzettek elkezdenek dolgozni, rövidebb a betanítási idő. A taniroda.hu oldalukhoz az egész országból, sőt, külföldről is csatlakoznak.

– Több év előkészítő munka kellett ehhez az előkelő helyezéshez. Közgazdasági technikum vagyunk, tehát a közismereti tárgyak mellett a számviteltől kezdve a pénzügyi ismeretekig sok mindent oktatunk, amelyek a munkaerőpiacon egyre értékesebbek – kezdte az igazgató, aki 19 éve vezeti a Deákot.

– Az érettségi eredmények, a kompetenciamérések alapján is a legjobbak közé tartozunk, de a legfőbb visszajelzés, hogy a diákok 99 százaléka megszereti a szakmai tárgyakat. A technikumok egyre inkább felértékelődnek, hozzánk is egyre többen jelentkeznek. Eddig négy-ötszörös volt a túljelentkezés, most, hogy két tannyelvű iskolává váltunk, várhatóan még növekszik népszerűségünk.

A tizenegyedikesek vállalkozási és ügyviteli ügyintézők lesznek, éppen részvényekről tanulnak. Fotó: Rákóczy Ádám

A Győri Centrum volt a legsikeresebb

– Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tavaly és idén is a Győri Szakképzési Centrum volt a legsikeresebb, hiszen tíz iskolánk került a száz legjobb közé, közülük kilenc az első ötvenbe. A technikumi képzés a gimnáziumi oktatás és a szakmatanulás előnyeit egyszerre biztosítja, érdemes ezt választani a továbbtanulásnál – nyilatkozta Hartyándiné Frey Aranka főigazgató.

A rangsor összeállítása hat mutató alapján történt, mint: a beiratkozó tanulók előző tanév végi tanulmányi eredménye, a kilencedik évfolyam kezdésekor megírt bemeneti szakképzési kompetenciamérésen elért eredmény, az évfolyamot sikeresen teljesítők aránya, a tanulók érettségi eredménye, az intézmény teljes munkaidős oktatói- nak az oktatói összlétszámhoz viszonyított aránya, valamint a digitális eszközellátottság. Az elérhető maximális pontszám 100 lehetett.

Együttműködés az egyetemmel

A lista 29. helyezettje, a soproni Fáy András két tannyelvű közgazdasági technikum a következő tanévben ünnepli 140. évfordulóját. Módlyné Erdélyi Anita igazgató lapunknak elmondta, hogy a város és a járás legjobb technikumában közel négyszáz diák tanul 30 oktató támogatásával.

– Gazdálkodás és menedzsment, közlekedés és szállítmányozás ágazatokon képezünk szakembereket a gazdasági szféra számára pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint logisztikai technikus szakmákban. A Soproni Egyetemmel való együttműködésünk új távlatokat nyitott meg – tette hozzá.

A soproni Fáy tanulója és Módlyné Erdélyi Anita igazgató egy kiállításon.

Vármegyeiek a százban

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, illetve az Oktatási Hivatal adatai alapján összeállított listán a győri Deák a hatodik 90,61, a Jedlik nyolcadik 90,19 ponttal.

Győrből a Baross a 16., a Hild a 26., a Pálffy a 38., a Pattantyús a 40., a Sport és Kreatív a 47., a Krúdy a 49., a Bercsényi a 94., Sopron és környékéről a Fáy a 29., a Porpáczy a 39., a Roth Gyula a 73., a mosonmagyaróvári Bolyai a 43. lett. A Széchenyi-egyetem Szent-Györgyi Albert egészségügyi szakképzője a 72.

Forrás: Kisalföld

2024.01.31

Vállalati hitelek: kedvezőbbek lesznek a banki konstrukciók

A Kormány és a Bankszövetség között folytatódtak az egyeztetések. Az új vállalati hitelek esetén a futamidő alatt 6 hónapig 0 százalékra csökken a BUBOR feletti kamatfelár.

Az elmúlt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség között több alkalommal intenzív és konstruktív szakmai párbeszéd zajlott a piaci hitelezés ösztönzése érdekében. Ebbe illeszkedik a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői által a múlt hét elején elindított szakmai vita is. A szakmai vita középpontjában az állt, hogy a banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamata és az azonos lejáratú Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama lényegesen szétvált – amire az elmúlt 20 évben nem volt példa –, ezzel zavart okozva a pénzpiaci termékek árazásában. Lehetőség nyílt volna referenciakamatként az alacsonyabb DKJ hozamszint alkalmazására. A banki gyakorlat ugyanakkor a piac által ismert, általánosan használt és magasabb kamatszinten lévő BUBOR-t alkalmazza.
A Bankszövetség az NGM jelzésével összhangban elfogadta, hogy e két alapvető referenciakamat között szétválás történt, amely helyzet megoldására konstruktívan reagált. Világossá tette, ahogy a Kormány és a piac, úgy a bankszektor számára is kedvezőtlen
környezetet jelent a magas kamatok miatti alacsonyabb hitelkereslet és beruházási aktivitás. A Bankszövetség a kamat szétválás kezelése érdekében felvetette, hogy a bankok önkéntes csatlakozása alapján vállalnák, hogy a vállalati ügyfelek számára a forint alapú piaci hiteleket átmeneti időszakra „akciósan” kínálják, ami a gyakorlatban egy érdemi hitelkamatcsökkentést jelenthet. A Kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, amelyhez a megoldást ugyanakkor csak az jelentheti, ha a bankok a következő 3 hónapban olyan új vállalati hitelszerződéseket köthetnek, amelyek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat 0 százalékos szintre csökkentik. Ez a felár a hitel folyósításától számított 6 hónapig marad 0 százalékos szinten, majd ezt követően visszaállhat a normál szintre. A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium mai tárgyalásán a Bankszövetség jó megoldásnak találta a Kormány javaslatát. A bankok így önkéntesen fogják vállalni ennek alkalmazását. A Bankszövetség támogatólag felhívja a tagbankjai figyelmét a vállalati hiteleknek a következők szerinti átalakítási lehetőségére. Az akcióhoz önkéntesen csatlakozó egyes kereskedelmi bankok egyedi döntésük alapján vállalják, hogy egy kedvezményes időszak keretében, a 2024. február 1. és 2024. május 1. között megkötött valamennyi új vállalati forinthitel esetében átmenetileg, azaz a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal érdemben csökkentve a vállalati hitelek kamatszintjét.
Az önkéntes vállalás a hitelfelvétel céljától függetlenül érvényes lehet minden vállalati hitelre, beleértve a folyószámlahiteleket, a forgóeszközhiteleket, valamint amennyiben a folyósítás az idei évben megkezdődik, akkor a beruházási hitelekre is, továbbá minden új vállalati hitelre futamidőre való tekintet nélkül. Mindez 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. A nemzetgazdasági miniszter a KKV kamatstop intézményének kivezetésével kapcsolatban tájékoztatást nyújtott a Bankszövetség képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy a kamatstop kivezetésére csak úgy kerülhet sor, hogy senkinek sem növekedhet a törlesztőrészlete.
Hozzá,tette: a jelenlegi folyamatok alapján, a piaci kamatvárakozásoknak megfelelően áprilisig a referenciakamatok 8 százalék alá csökkenhetnek, ami a kamatstop szabályozásában rögzített kamat alatti szint. Ez azt jelenti, hogy a kivezetés senkit sem érintene hátrányosan. Ennek következtében a Kormány szándékai szerint a hatályos jogszabályok alapján 2024. április 1-jével lejáró KKV kamatstop intézménye nem kerül meghosszabbításra. Nagy Márton végezetül megköszönte a Bankszövetség konstruktív hozzáállását és együttműködését, továbbá a hitelezés helyreállítása érdekében tett eddigi erőfeszítéseit. Hozzátette, hogy a vállalati hiteleket érintő most induló önkéntes banki vállalások érdemben fogják segíteni a piaci hitelezés további ösztönzését, a gazdasági teljesítmény növekedését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 29.

Németország a legnagyobb befektető

A kiszámíthatatlanság évtizedét éljük, a globális gazdasági környezet olyan kihívások elő állított minket, amire nem voltunk felkészülve, mint a világjárvány, energiaválság, vagy elszabaduló infláció ezért szükség van a párbeszédre – hangsúlyozta Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója a DUIHK csütörtökön Budapesten tartott évnyitó estjén.

A vezérigazgató elmondta: a Magyarországra érkező külföldi beruházások értéke a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a 2022-es rekordhoz képest is duplájára, 13 milliárd euróra emelkedett. Az így létrejött munkahelyek száma 30 százalékkal, 20 ezerre emelkedett, ami szintén új csúcsot jelent. A kormány mindent megtett, hogy az ország elsődleges befektetői célponttá váljon. Egységesítették az szja-t, az EU legalacsonyabb társasági adóját vezették be, csökkentették a munkára rakodó közterheket és elfogadták az EU legrugalmasabb munka törvénykönyvét, német mintájú duális szakképzés mellett. Magyarország Európában egyedülálló politikai stabilitással rendelkezik – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az ország a keleti és a nyugati befektetők találkozási pontjává vált, és ez kézzelfogható előnyökkel járt: rövidültek az ellátási láncok, ami a kockázatok és a költségek csökkentéséhez, valamint a vállalatok karbonlábnyomának mérséklődéséhez vezetett. Elmondta, hogy tavaly a HIPA több finomhangolást is végrehajtott a befektetéstámogatási rendszerben. Ezek érintették a megújuló energiatermeléshez valamint a K+F-hez kapcsolódó beruházásokat, de új elemként megjelent a nulla nettó kibocsátásra való átállásához szükséges beruházásokhoz nyújtott támogatás is – fogalmazott.

A HIPA tízéves történetében Németország egy év kivételével minden alkalommal az első három legnagyobb befektető egyikének számított, a közvetlen működőtőke-beáramlás (FDI) értéke tavaly elérte a 18 milliárd eurót, amely a teljes FDI állomány 20 százaléka. 2014 és 2023 között a szervezet több mint 200 német befektetőhöz köthető projektet támogatott és tavaly 18 újrabefektetésről született döntés, amely azt jelzi, hogy a Magyarországon működő vállalatok jól érzik magukat. A befektetési döntésekben a hangsúlyt a kormány a magas hozzáadott értékű, alacsonyabb energia- és munkaerőigényű beruházások megvalósítására helyezi, valamint fókuszba kerülnek az ország déli területei – mondta. Joó István szerint a nehézségek ellenére a kétoldalú kapcsolatok tovább erősödtek, a járműgyártás mellett a távközlési és a kiskereskedelmi szektort hozta fel példaként.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kormány tovább dolgozik azon, hogy a magyar és a külföldi vállalatok munkaerőigényét minél jobban szolgálják ki, amit a felsőoktatási és szakképzési rendszer átalakítása is szolgál. Tavaly 39 százalékkal nőtt az MTMI (Matematikai, Természettudományi, Műszaki és Informatikai Tudományterületek) szakra jelentkezők száma. Az elmúlt év eredményei közé sorolta, hogy Magyarország előrelépett az innovációs rangsorokban, az egyetemek finanszírozása duplájára növekedett és tavaly a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) költések 320 milliárd forintra emelkedtek a 2016-os 112 milliárd forintról. A kormány nemrég meghirdetett 147 milliárd forintos innovációs keretprogramjának célja, hogy Magyarország 2030-ra a világon a legjobb 25, Európában pedig a legjobb 10 innovátor ország közé kerüljön – fűzte hozzá. Célul tűzték ki egy olyan felsőoktatási, kutatási és innovációs oköszisztémák létrehozását, amelyben a vállalati szektorral közösen valósulnak meg a kutatások.

Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke köszöntőjében elmondta: a két ország közötti áruforgalom értéke a rendszerváltás óta 14-szeresére, 68 milliárd euróra nőtt, amely a magyar hazai össztermék (GDP) egyharmada. Mintegy 2400 német irányítású vállalat 250 ezer embernek ad munkát, az általuk megtermelt hozzáadott érték a GDP egyhetede, 14-15 százalék, beruházásaik értéke tavaly elérte a 1000 milliárd forintot. A példátlan gazdasági összefonódás Magyarország és Németország között nagyon szilárd alapot ad a jövőbeli együttműködéshez – emelte ki. Hangsúlyozta: a DUIHK platformot biztosít a párbeszéd fenntartására és szakmai szervezet fő célja, hogy ez a dialógus a jövőben is megmaradjon. A tavalyi évet jellemző bizonytalanságok – háborúk, geopolitikai feszültségek, növekedés és infláció körüli kérdések – idén sem mérséklődnek, ebből a szempontból az idei év sem lesz könnyebb, mint a 2023-as. Elmondta: a DUIHK minden gazdasági szereplő számára tervezhető, kiszámítható szabályozási környezetet és stabil növekedésbarát gazdaságpolitikát szeretne. A szakmai szervezet tevékenységének, szolgáltatásainak középpontjában a versenyképesség megőrzése áll. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mindkét ország és Európa gazdasága versenyképes maradjon.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja elmondta: a 934 tagot számlaló szakmai szervezet idei céljai között az erős hálózatára alapozva a szakmai tanácsadás erősítése áll, és további képzéseket is indítanak az ESG és pénzügyi területeken. A DUIHK célja, hogy kiálljon a vállalatok versenyképessége és az optimális befektetési környezetet biztosító keretfeltételek javításáért – közölték éves programjukban.

Forrás: kormany.hu

2024.01.25

Egyre több francia cég érkezhet Magyarországra

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly január után, a mai napon másodízben tartott előadást a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén, amelyen Claire Legras francia nagykövet asszony mellett többek közt olyan Magyarországon működő vállalkozások vezetői vettek részt, mint például az Auchan, a Cofidis, az Electrolux és a Sanofi.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi
kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentős építőkövét adják. Franciaország hazánk 5. legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működő tőke állomány mintegy 6%-át francia vállalatok adják. A miniszter
emlékeztetett, hogy 2016 és 2019 között Franciaország hazánk 4. legnagyobb befektetője volt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3.700 milliárd forintot.
A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2.000 milliárd forintot. Mindezzel párhuzamosan a magyar-francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom
értéke eléri a 10 milliárd eurót. Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amely három alappilléren kell támaszkodnia.
Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése,
valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy
a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre pozitív hatással van – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében: a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot, és a GINOP Plusz alapok
forrásait. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti
kezességvállalási díjait.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 23.

Garantiqa: jelentős díjcsökkentés a hitelezés felfuttatása érdekében

Számottevő díjcsökkentésről döntött a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: egyes Széchenyi Beruházási hitelek esetében a KKV-k által fizetendő kezességvállalási díj mértéke 0 százalékra változik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaság ösztönzési céljaival összhangban, a hazai kis- és középvállalkozások könnyebb hitelhez jutását elősegítendő, csökkenti garanciadíjait a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2024. január 22-től. Így egyes, állami garanciatámogatás mellett nyújtott termékek esetében lehetőség nyílik akár díjmentes kezességvállalás igénybevételére – mondta a díjcsökkentéssel kapcsolatban Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A Garantiqa a kis- és középvállalkozások finanszírozásában húzóterméknek számító – a társaság 2023-as kezességvállalásainak mintegy 80 százalékát kitevő – Széchenyi Kártya Program hitelei esetében csökkenti legnagyobb mértékben díjait. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 hitelgarancia SZK MAX+ konstrukcióban a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy a termékhez kapcsolódó díjtámogatást figyelembe véve, a kis- és középvállalkozásoknak nem kell kezességvállalási díjat fizetniük. Az SZK MAX+ folyó és likviditási hitelek tekintetében pedig a díjak felével számolhatnak a hazai kis- és középvállalkozások.

A Garantiqa emellett a nem Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó, általános állami viszontgaranciával biztosított kezességvállalásai esetében is komoly díjcsökkentést hajt végre. A beruházási hitelek esetén a díjtámogatást figyelembe véve a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0,5 százalék alatt marad. A díjcsökkentés jelentős mértékben segítheti a fejlesztésben, beruházásban gondolkodó cégek döntését. Ráadásul a díjcsökkenéssel újabb hazai KKV-k számára válik elérhetővé a piaci vagy támogatott hitelek igénybevétele, hiszen a garanciavállalás számottevően csökkenti a bankok finanszírozási kockázatát. A Garantiqa így járul hozzá a beruházások magas szinten tartásához, a gazdasági növekedés helyreállításához, és a munkahelyek megvédéséhez – emlékeztetett Szabó István Attila. A díjcsökkenést a nem teljesítő hitelek tervezettnél kedvezőbb alakulása, és a kiemelten hatékony költséggazdálkodás mellett a folyamatosan és dinamikusan növekvő portfolió teszi lehetővé. Az elmúlt évben már minden második kkv-szektornak juttatott új hitel mögött ott állt a Garantiqa, a társaság idén is 1000 milliárd forint feletti új kezességvállalással tervez – tette hozzá a vezérigazgató.

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia

2024.01.23

Újra dinamikusan, 6 százalékkal nőnek a reálbérek

A KSH adatai szerint 2023 novemberében 621 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, azaz egy év alatt 14,1%-kal, közel 77 ezer forinttal emelkedtek a fizetések. Az infláció sikeres kormányzati visszaszorításának köszönhetően szeptembertől újra növekedésnek indultak a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme.

Novemberben 5,7%-kal nőtt a fizetések vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése további 2 százalékponttal gyorsult az októberi 3,7%-os bővülést követően – állapította meg Czomba Sándor. A Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon. A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány célja, hogy a 15-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen, amelyet a bérek emelkedése mellett a kormány új, célzott munkaerőpiaci programja fog támogatni. A reálbérek és az aktivitás emelkedése együttesen hozzájárul a fogyasztás helyreállításához, így a 4%-os, dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez. 2023. december 1-től a minimálbér 15%-kal, a garantált bérminimum 10%-kal emelkedett, így az infláció visszaszorításának köszönhetően a reálbérek növekedése a 2023. decemberi adatokban még látványosabb lehet, és ez 2024-ben is tovább folytatódhat.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 23.

Hatalmas az érdeklődés a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt

Január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) kérelmeinek befogadását. A 200 milliárd forint többletforrással újraindított, a korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált hiteltermékek pedig ismét rendkívüli érdeklődést váltottak ki a magyar vállalatok részéről. A kereskedelmi bankoknál, a lízingcégeknél, vagy közvetlenül az EXIM Magyarországnál alig néhány nap alatt 88 darab új hitelkérelmet nyújtottak be mintegy 122 milliárd forint értékben.

Az így összesen már 1200 milliárd forint keretösszegűre növelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik. A 2024-ben 200 milliárd forint többletforrással újraindított hitelprogrammal az EXIM Magyarország célja, hogy a hazai gazdasági növekedésében kulcsszerepet betöltő iparágakban tevékenykedő vállalatok mindennapi tevékenységét támogassa, valamint a fenntarthatósági és energiahatékonyági célú beruházások megvalósítását is elősegítse kedvezményes finanszírozási forrásokkal.

„A tavalyi év megmutatta, hogy az EXIM Magyarország kulcsfontosságú szerepet tölt be a vállalati hitelezés életben tartásában, illetve azt is, hogy anticiklikus programjai révén a gazdaság lassulásakor is segíteni tudja a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában. Azt látjuk, hogy erre még mindig nagy szükség van, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kiváló eszköz erre. Néhány napja nyitottuk újra a hitelkérelmek befogadását, de már most azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődés töretlen: 88 darab igénylés érkezett már be a hazai vállalatoktól néhány nap alatt.” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

Az EXIM Magyarország a programmal egyszerre kíván hozzájárulni a hazai gazdasági növekedés újraindításához és magyar vállalatok fejlődéséhez. Annak érdekében, hogy megőrizhessék versenyképességüket az autóipari, élelmiszeripari, gyógyszergyártó, építőipari, logisztikai, illetve a turizmus-vendéglátás, a telekommunikációs szektorok és a zöld ipari átállás hazai szereplői, a BGH keretében kínált beruházási hitel és lízing kamata még kedvezőbb, mint a 2023. évi programban: a 10 éves futamidejű hitel és az 5 éves futamidejű lízing kamata forintban akár 5%, euróban akár 3% is lehet. A termelő és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó beruházások mellett az EXIM a magyar vállalatok külföldi kifektetéseit, logisztikai-, szállítmányozási- és termelőeszközök finanszírozását, illetve a fenntarthatóságot és az energiahatékonysági átállást elősegítő beruházásokat is támogatja.

Az EXIM Magyarország harmincéves tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezik a vállalkozások kedvezményes hitelek formájában történő támogatása területén. Így a pénzintézet jelenleg is közel 3000 magyar vállalkozás finanszírozásában nyújt segítséget, amelyek közel 90 százaléka a kis- és középvállalkozások közül kerül ki.

Az EXIM Magyarországról

30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ közel 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat.

Az EXIM Magyarország teljes eszközállománya 2023 első félévének végén több mint 3100 milliárd forintot tett ki, hitelállománya pedig átlépte az 2200 milliárd forintot, mintegy 3200 vállalati ügyfelének 90 százaléka a kkv-szegmensben működik. Kiemelt partnerei a hazai kereskedelmi bankok, ügyfeleit elsősorban rajtuk keresztül, refinanszírozási konstrukcióban finanszírozza.

Forrás: EXIM

2024.01.22

Sikeresen zárta a 2023-as évet az Audi Hungaria

Az Audi Hungaria ismét sikeres termelési évet zárt. 2023-ban a járműgyártásban a vállalat tízéves termelési csúcsot döntött, 177 775 gépjármű gördült le a gyártósorról (2022: 171 134). A vállalat munkatársai összesen 1 660 425 járműhajtást gyártottak (2022: 1 677 545), melyek közül 114 058 elektromos volt (2022: 108 097). Az Audi Hungaria továbbra is az ország egyik legnagyobb munkáltatója – a vállalat a 2023-as évet 11 663 munkatárssal zárta. 2023-ban alapított, 100%-os tulajdonú leányvállalatánál, az AUDI HUNGARIA AHEAD Kft.-nél az év végén 480 munkatárs dolgozott, így együtt összesen 12 143 munkatársat foglalkoztatott a két vállalat a 2023-as évben.

„Számos sikerrel zártuk az előző évet: megmutattuk, hogy az Audi Hungaria sokkal több, mint egy termelővállalat, hiszen prémium járműveink és -motorjaink mellett kompetencia-orientált szolgáltatásokat nyújtunk ügyfeleinknek Next Level stratégiánk mentén – Győrből a világnak. A 2023-as jubileumi évünket rekorddarabszámok jellemezték a járműgyártásban, az exkluzívszéria karosszériaelemek gyártásában és az elektromos hajtások gyártásában. A jubileumi évben a vállalat számos díjat kapott: az Audi Hungariát „Magyarország Legvonzóbb Munkahelyévé” választották és a Magyar Kormánytól megkapta a „Családbarát Munkahely” tanúsítványt, valamint Győr város és a Kereskedelmi és Iparkamara által „Az év vállalata” díjat. Szeretném ezt a kiemelkedő teljesítményt megköszönni a munkatársaknak. Így magabiztosan és eltökélten haladunk tovább a transzformáció útján”, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Az Audi Hungaria továbbra is a világ legnagyobb motorgyára: 2023-ban összesen 1 660 425 motort készítettek Győrben, melyből 114 058 elektromos hajtás volt. A vállalat 158 802 háromhengeres-, 806 685 négyhengeres benzin- és 198 802 dízelmotort gyártott. Az öthengeres benzinmotorból 19 734 készült, hathengeres motorból 277 081 benzin- és 78 905 dízelmotor. Az Audi Hungaria 2023-ban 6 216 tízhengeres benzinmotort gyártott.

A négykarikás győri vállalatnál 2023-ban összesen 177 775 Audi gépjármű (beleértve az SKD-gyártást) gördült le a gyártósorról, mely rekordteljesítmény a járműgyárban. A legmagasabb darabszámban gyártott modell az Audi Q3 volt, melyből a munkatársak 94 283 darabot készítettek. A Q3 mellett 73 806 darab Q3 Sportback készült Győrben 2023-ban, valamint 6 850 Audi TT Coupé és 2 681 TT Roadster modell. A Q3 és Q3 Sportback modellek közül 24 579 plug-in-hibrid és 5 393 mild hibrid készült 2023-ban.

A vállalat a motor- és járműgyártás mellett kompetencia-alapú beszerzési, IT és pénzügyi szolgáltatásokat is kínál. Emellett a vállalat munkatársai magas színvonalú műszaki fejlesztéssel is foglalkoznak. A Győrben 2001 óta működő Műszaki Fejlesztés 2023-ban új kompetenciákkal bővült: az eddigi belső égésű és elektromos hajtásmodulok fejlesztését a teljes hajtásrendszerre kiterjesztették.

Az Audi Hungaria 2023. december 31-én 11 663 munkatársat foglalkoztatott, mellyel 2023-ban is a régió legnagyobb munkaadója volt. Az Audi Hungaria a tavalyi évben alapította meg 100%-os tulajdonú leányvállalatát, az AUDI HUNGARIA AHEAD Kft.-t. A Volkswagen Konszern számára nyújtott, a termeléshez nem közvetlenül kapcsolódó, így a beszerzés, az IT és a pénzügyi szolgáltatásokhoz tartozó szolgáltatási tevékenységeket magába foglaló leányvállalat ügyfélköre az elmúlt évben folyamatosan bővült, munkatársi létszáma pedig elérte a 480 főt az év végén. A két vállalat így összesen 12 143 főt foglalkoztatott.

A vállalat a 2024-es évre ambiciózus célokat és újabb mérföldkövek elérését tűzte ki célul. Az Audi modellek gyártása mellett már zajlanak az előkészületek a CUPRA Terramar idén induló sorozatgyártásához. A vállalatnál az új elektromos motorgeneráció, az MEBeco gyártására is megkezdődtek az előkészületek.

A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel 1,7 millió erőforrás, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi Q3 és Q3 Sportback modelleket, amelyek elektromos hajtáslánccal is készülnek. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. A vállalat széleskörű szolgálatásokat nyújt a teljes Volkswagen Konszern számára, első sorban a műszaki fejlesztés, pénzügy, IT és a beszerzés területén.

Az Audi Hungaria Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 óta CO2-semlegesen végzi tevékenységét és mintegy 12 000 munkatársával a régió legnagyobb munkáltatója.

Forrás: autoszektor.hu

2024.01.07.

Élénkült a kereslet, de a 60 milliónál drágább lakásokat már bajosan fizetik ki a vevők

Továbbra is jó helyzetben vannak a lakásvásárlást tervezők, mert a vevők lélektani árhatára és az ingatlanok ára sem emelkedett, ami alapján idén sem számíthatunk jelentős drágulásra – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanhirdetési portál szakemberei az eladó lakásokra és házakra érkező több mint 260 ezer érkező érdeklődés alapján azt vizsgálták, hogy mely árkategóriába tartozó ingatlanokra mutatkozik a legnagyobb kereslet a különböző településtípusokban.

“Az év első két hetében ötödével nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest, és több mint 145 ezer érdeklődés érkezett már ezekre az ingatlanokra. Tavalyhoz képest tehát jelentősen erősödött a kereslet. Ahogy a múlt év elején, így az idén is a vevők zöme a 60 millió alatti ingatlanokat keresi. A magasabb árkategóriákban, a 80 milliónál magasabb áron eladásra kínált ingatlanok iránti érdeklődések aránya egyáltalán nem emelkedett. Mivel a kereslet árkategóriák szerinti eloszlása sem változott, ez arra utal, hogy az ingatlanárak sem emelkedtek.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember a jelenséget azzal magyarázta, hogy hiába mozog összességében több vevő a lakáspiacon, a kereslet fizetőképessége nem változott, ami a jelentős drágulásnak is gátat szab.

Melyek a legnépszerűbb árkategóriák és hol a lélektani határ?

A részletes, településtípusokra bontott adatokból kiderül, hogy a fővárosban a 41-60 milliós lakóingatlanok fedik le a 2024-es érdeklődések 30 százalékát. A 21-40 milliós ársávba tartozó lakások szintén népszerűek, a részesedésük 28 százalékos. A budapesti vevők 60 százaléka 60 millió forintnál olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődik az ingatlan.com-on. A 80 millió forint pedig lélektani határnak számít a fővárosban, mert az érdeklődések 77 százaléka érkezik az ennél olcsóbb ingatlanokra. A budapesti lakásdrágulás kifulladását jól jellemzi, hogy a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra érkezett az érdeklődések 14 százaléka, ami pontosan megfelel a tavalyi aránynak. Más árkategóriában gondolkodnak a vevők a Budapesten kívüli piacon. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken a 21-40 millió forintért eladásra szánt lakóingatlanokat keresik a legtöbben, a teljes kereslet 49 százaléka koncentrálódik erre az árkategóriára. A nagyvárosokban a lélektani határ 60 millió forintnál húzódik meg, mert az érdeklődések 80 százaléka ennél olcsóbb ingatlanokra érkezik. A kisebb városokban szintén 21-40 milliós lakások a legnépszerűbbek, az érdeklődők harmada szeretne ennyiért lakást ezeken a településeken. A községekben keresik legtöbben a legolcsóbb lakásokat. A 20 millió forint alatti ingatlanok részesedése a keresletből 30 százalékos, a 21-40 milliósak pedig az érdeklődések 29 százalékát tudhatják magukénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a községekben lakóingatlant keresők közel kétharmada 40 milliónál olcsóbb kiadással szeretne elköltözni a mostani lakhelyéről.

Forrás: ingatlan.com

2024.01.17

Czomba Sándor: 5 milliárd forintból indul kapacitásbővítő program a kkv-knak

A munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás további növelése, továbbá a munkanélküliek számának hátrányos helyzetű térségekben történő mérséklése érdekében 5 milliárd forintos forrásból indul kkv kapacitásfejlesztő program. A programnak köszönhetően mintegy kétezer új munkahely jöhet létre, hozzájárulva a hátrányosabb helyzetű területek felzárkózásához.

A kormány a bértámogatás mellett a kkv-k eszközbeszerzéséhez és online fejlesztéséhez is nyújt támogatást. A projekt célja azon kis-, és közepes vállalkozások kapacitás-fejlesztésének támogatása, akik a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) működnek, valamint legfeljebb 10 fős létszámbővítést terveznek. A támogatás célja az is, hogy hosszabb távon segítse a kkv-k alkalmazkodását a zöld és a digitális átállás okozta kihívásokhoz, és ezáltal hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének megerősítéséhez, a létrejövő munkahelyek fenntarthatóságához. A projekt célcsoportját a 15-64 év közötti munkanélküliek képezik, vagyis azok, akiknek a felvételt megelőző hónapban nem volt munkából származó jövedelme. Az új munkavállalók vonatkozásában a támogatott foglalkoztatás ideje 6 hónap, a nem támogatott továbbfoglalkoztatási kötelezettség ideje pedig 4 hónapot tesz ki. A támogatást igénylőknek vállalniuk kell továbbá, hogy a nem támogatott tovább-foglalkoztatási időszakban sem a munkavállaló munkaideje, sem pedig a bruttó bére nem csökken a támogatás keretében folyósított bérköltség alá. A bértámogatás mértéke 6 hónapig alkalmazottanként legfeljebb havi bruttó 400 ezer Ft-ot, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegét érheti el. Emellett a bérköltség 30 százalékát kitevő mértékig eszközbeszerzés, a digitális átállás ösztönzése érdekében online marketing és felhőalapú üzleti szolgáltatásvásárlás, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó horizontális tevékenység szolgáltatási költségei és a továbbadott támogatással kapcsolatos nyilvánossági költségek is támogathatók. A támogatáshoz a vállalkozásoknak 30 százaléknyi állami támogatástól mentes saját forrást, önrészt kell biztosítaniuk. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megállapította, hogy a programnak köszönhetőn egy új foglalkoztatottra összesen mintegy 2,5 millió forintos támogatás érhető el 6 hónap alatt. A részletes pályázati dokumentáció a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. weboldalán már elérhető.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 16.

Változik az adó- és járulékfizetés, erre figyeljen!

A 2023. év végi minimálbér változás miatt már decemberre magasabb adóval- és járulékkal kell számolniuk a cégeknek és a nem katás egyéni vállalkozóknak – hívja fel a figyelmet a K&H. A vonatkozó befizetések teljesítéséhez ezért fontos tudni, hogy milyen tételeket érint a változás.

A minimálbér és a garantált bérminimum 2023. december 1-jével történt megemelése január 12-én, a tavaly decemberre vonatkozó adó- és járulékbefizetésnél fogja először éreztetni hatását a vállalkozások számára. „A tudatos pénzügyi tervezéshez és a növekedéshez elengedhetetlen a gazdasági és szabályozási környezet alapos ismerete. A tavalyi év utolsó hónapjában történt változások miatt így most különösen oda kell figyelniük az egyéni és társas vállalkozásoknak arra, hogy a megfelelő bevallást és befizetést határidőre teljesítsék. Aki esetleg ezt nem megfelelően teljesítette, annak önellenőrzés keretében van lehetősége a bevallás javítására. Ilyenkor különösen jól jön a szakmai tájékoztatás, segítségnyújtás, közös gondolkodás, hogy könnyen, gyorsan képet kapjanak arról, hogy kire és hogyan vonatkozik a szabályozás” – hívta fel a figyelmet Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője. Szilágyi Anita, a Vállalkozás Okosan vezető tanácsadója a részletekbe is beavat: „A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt a 2023 decemberi társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót és személyi jövedelemadót is már a magasabb összeg után kell megfizetniük a vállalkozásoknak. Az átalányadózóknál a negyedéves göngyölítésnél ugyancsak a decemberi hónapra kell a magasabb adót és járulékot számolni.”

Ami nem fog változni

Az év utolsó hónapjában történt változás nem érinti azokat a 2023-ra vonatkozó értékhatárokat, amelyek az éves minimálbérhez – azaz az adott év január elsején érvényes minimálbérhez – kötődnek. Ilyen például az átalányadó bevételi értékhatára és az adómentes keret, továbbá az osztalékadó fizetésére kötelezetteknél nem emelkedik az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó felső korlátja. Míg a különböző juttatások mértéke, mint például az álláskeresési járadék, gyed stb. – csak idén január elsejétől emelkedik.

Forrás: K&H

2024. 01. 12.

Nagy Márton: Gyorsan eltüntette a kormány az inflációt

A kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Ezt a vállalását a kormány két hónappal korábban, már októberben teljesítette.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5%-ra zuhant, amellyel a csehek (6,9%) után a lengyelekhez (6,1%) és a románokhoz (6,6%) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak. A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer,
amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez. Jelentős eredmény, hogy az előző hónaphoz képest 0,3%-kal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is. Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő. Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4% körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előre lépni. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5%-os inflációra és a jegybanki 10,75%-os alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5%-os, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 12.

Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a kibervédelmi irányelv

Több ezer hazai cég működését alakítja át az idén hatályba lépett NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Az EU működése szempontjából nélkülözhetetlen iparágakat is lefedő új szabályozás közvetetten munkavállalók százezreit is érintheti Magyarországon.

A NIS2 irányelvet Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az elsők között ültette át saját jogrendszerébe, hogy hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a látványosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. Az előírások a legalább 50 főt foglalkoztató vagy a 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, valamint minden olyan szervezetre vonatkoznak, amely az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el. Ezek közé a kritikus ágazatok közé tartozik az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz és a hírközlési szolgáltatás, a kihelyezett ICT szolgáltatások, az űrkutatás, valamint a digitális infrastruktúra is. Ugyancsak kiemelt tevékenységnek számít a postai és futárszolgálat, az élelmiszerelőállítás, feldolgozás és forgalmazás, a kutatás, a hulladékgazdálkodás, a vegyszerelőállítás és forgalmazás, valamint a digitális szolgáltatás. Már az év elején elkezdték nyilvántartásba venni azokat a magyarországi vállalatokat, amelyekre kiterjed a NIS2. A szóban forgó vállalkozásoknak idén június 30-ig be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, ahol október 18-án el is indul az ellenőrzési folyamat. A szabályozás feltételeinek 2024. december 31-ig kötelező megfelelniük a cégeknek, valamint ki kell jelölniük egy auditort, aki 2025 végéig lefolytatja az első, NIS2 szabályozásnak megfelelő kiberbiztonsági átvilágítást. „A kibervédelmi irányelv élesedésével komoly feladat és felelősség hárul az érintett társaságokra, mivel átfogó szervezeti átvilágításra kell felkészülniük. Jelenleg közel 2600 vállalatra vonatkozhatnak a NIS2 szabályai idehaza, amik közvetve több százezer munkavállalót is érinthetnek” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A NIS2 követelmények teljesítéséhez többek között szükség van a kiberbiztonsági hiányosságokat feltáró GAP analízisre, információbiztonsági irányítási rendszer kiépítésére, beszállítói auditokra, adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációra is, ami komplex megközelítést igényel. Az értintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét. Az uniós szabályozás ugyancsak elvárja, hogy társaságok garantálják az üzletmenet folytonosságát, ellenőrizzék a beszállítókat, képzésekkel és szimulációs gyakorlatokkal javítsák a munkatársak tudatosságát, feltárják és kezeljék az IT biztonsági kockázatokat, bejelentsék az esetleges incidenseket és karbantartsák az informatikai rendszereket.

Forrás: EY

2024.01.10

PM: A kormány tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot

A 2023-as év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet. Ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is. A büdzsé ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése.

December végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint). A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés. Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembe állítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet jelent.

Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 744,2 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban. Ez 155,4 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben folyósított forrásokat. A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta a tavalyi évben. 2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány a tavalyi évben. Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2%-kal magasabban teljesültek.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024.01.09

Gazdaságélénkítő programok indulnak az ipari teljesítmény helyreállítása érdekében

A háború és a szankciók jelentős károkat okoztak a gazdaságban, továbbá a gyenge európai konjunktúra és így összességben a gyengébb kereslet negatívan járult hozzá az ipari teljesítmény alakulásához.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében éves alapon 5,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával
azonban a következő hónapokban már újra növekedés várható az ipari termelés volumenét tekintve. Ezt vetítik előre a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexek is. A hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előre hozott jelentős emelése, a visszaeső infláció is támogatja, de pozitív hatást gyakorol a kamatstop és a bankok önkéntes kamatplafonja, amelyet mind a vállalati, mind a lakáshitel kihelyezések élénkülése is tükröz.
Mindemellett az energia-, és nyersanyagárak csökkenése az energiaintenzív ágazatok termelését könnyebbé teheti, amit az egyes nagyvállalatokkal kapcsolatos információk is alátámasztanak. 2023 az infláció letörésének az éve volt, 2024-et a gazdasági növekedés helyreállítása határozza meg. A kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, amelynek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat.
Az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja: a Széchenyi Kártya Program kibővítése; a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1.200 milliárd forintra emelése és folytatása; az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszegének közel hatszorosára emelése; továbbá az uniós források felhasználásával a beruházások új programmal történő ösztönzése.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01.09

Lépéskényszerbe hozza a CSOK Plusz az újlakás-piac szereplőit

Az új építésű ingatlanok eladóit lépéskényszerbe hozza a CSOK Plusz, mert a beruházóknak árak szintjén is versenyképes új lakásokat kell kínálni a vevőknek. A CSOK Plusz által biztosított támogatást ugyanis tetszőlegesen használhatják fel az igénylők új vagy használt lakások vásárlásra. Az árelőny miatt viszont a támogatás nagyobb része a használt lakások piacán landolhat – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Jelentősen nőtt az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, részben az új lakástámogatásoknak köszönhetően. A CSOK Plusz ugyanakkor lépéskényszerbe hozhatja az újlakás-piac szereplőit is. – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. “Az év első hetében a használt lakások iránti országos kereslet – éves összevetésben – 11 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan az új építésűeknél 48 százalékos volt az erősödés. Főként a Budapesten és a községekben lévő új építésű lakóingatlanok iránt nőtt az érdeklődés. Fontos körülmény viszont, hogy az érdeklődések mindössze 5 százaléka irányult az új lakásokra. A kereslet eltolódása a használt lakások irányába, azért sem meglepő, mert a januárban indult Csok Plusz már nem tesz különbséget használt és új lakások között, márpedig előbbiek jóval olcsóbbak.” – ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 955 ezer forint volt az első hét végén, ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, de meghaladja a két hónappal korábbi 944 ezer forintot. “A 2024 elején felfutó kereslet eredményeként a múlt év során bekövetkezett pár százalékos árcsökkenés a fővárosi használt lakásoknál eltűnt” – tette hozzá a szakember. A fővárosi új lakásoknál azonban másként alakultak az árak: a jelenlegi, alig több mint 1,31 millió forintos szint enyhe drágulást jelent az egy évvel korábbi 1,29 millióhoz képest, egyúttal stagnálást jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. A vármegyeszékhelyeken minimális drágulás következett be: a használt lakások négyzetméterára átlagban 592 ezer forintot tett ki január elején, szemben a novemberi 588 ezer forinttal, illetve a múlt év elején látott 582 ezer forinttal. Közben a vármegyeszékhelyeken eladásra kínált új építésű lakóingatlanok átlagára lényegében nem változott, 844 ezer forintnál jár. “A visszafogott kereslet miatt az új építésű lakások áremelkedése átmenetileg leállt, annak ellenére, hogy az építési költségek emelkedtek. Ez viszont feladja a leckét az újlakás-fejlesztőknek. Lépniük kell, hogy sikerrel vegyék fel a verseny a használt lakásokkal az árak szintjén is. Ez az év részben arról is szól majd, hogy milyen megoldásokkal próbálják vonzóvá tenni az új lakóingatlanokat a beruházók. Ennek a jelenségnek pedig egyértelműen a vevők lehetnek a nyertesei.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Bár az elmúlt időszak nem a lakásépítések élénküléséről szólt, mégis a kínálatra nem lehet panasz a szakember szerint. január elején több mint 8200 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a vevők, ami 22 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben.

Forrás: ingatlan.com

2024.01.09

50 milliárd forinttal bővült a hazai kiskereskedelem

Az infláció visszaszorítása és a reálbérek növekedése mellett egyre reménykeltőbb képet mutat a kiskereskedelmi forgalom alakulása is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom értéke nominálisan 1.602 milliárd forintot ért el, amely éves alapon 50 milliárd forintos növekedést jelent. Ezzel 2023 első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel
1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Volumenét tekintve 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal mérséklődött, amely a 2023 áprilisában tapasztalt mélypontot követően az eddigi legkedvezőbb adat. Biztató eredmény egyrészt, hogy az előző hónaphoz mérten a kiskereskedelmi forgalom 0,8 százalékos növekedést ért el, másrészt az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene novemberben már elérte az egy évvel korábbi szintet. Ez utóbbira 2022 májusában volt utoljára példa. Havi alapon érdemben nőtt továbbá a ruházati- és a bútor, műszaki boltok forgalma.
2023 az inflációcsökkentés éve volt. A háború, a szankciók és a multik árspekulációja okozta inflációt a kormány hatékony és eredményes intézkedései – többek közt a kötelező akciózás és az online árfigyelés – megfékezték és egy számjegyűre szorították vissza, az infláció mértéke
ráadásul novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig várhatóan 6 százalék körüli szintre csökkent. Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a családok fizetése ismét egyre többet ér. Mindez a kereskedelmi adatokban is tetten érhető hatásokkal bírt.
A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést. Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét növekedő pályára állítja a fogyasztást, így az hozzájárulhat a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 08.

18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánkban

KSH adatai szerint novemberben 4,736 millióan dolgoztak Magyarországon, így egy év alatt újabb 18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat elemezve megállapította, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom alapjai erősek, a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát, ezzel is tovább
erősítve a magyar családokat.

A Gyurcsány-korszakhoz képest a munkanélküliek aránya kevesebb mint a felére esett vissza és az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, miközben 1 millióval dolgoznak többen, háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is és történelmi
mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma. Aki tehát tud és akar dolgozni, az el is tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért kap. 2023 az inflációcsökkentés éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány célja hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a 2023 szeptemberében bekövetkezett reálbérfordulatot követően idén 4-5%-kal nőhessen a fizetések vásárlóereje. A dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében a kormány célja, hogy helyreállítsa a fogyasztást, 25%-os szint felett tartsa a beruházási rátát és tovább növelje a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 20-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra emelkedjen, amely érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
A gazdaságnak szüksége van a munkás kezekre, ezért minden meglévő munkaerő-tartalékot aktivizálni kell. Ezért a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetben lévő rétegek, úgymint a 25 év alattiak, 55 év felettiek, a kisgyermekes anyák, alulfoglalkoztatottak,
nyugdíjasok mind erőteljesebb bevonása szükséges az elkövetkezendő időszakban. A generációk közötti tudás-átadás és a pályakezdő álláskeresők beilleszkedésének elősegítése érdekében hamarosan célzott foglalkoztatási program indul mintegy 2,6 milliárd forintos
forrásból. Ennek keretében a vállalkozások munkaerő-utánpótlásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében januártól bérkiegészítésre pályázhatnak azok a cégek, akik biztosítani szeretnék nyugdíj előtt álló dolgozóik pótlását. A program célja, hogy az új generációk a
tapasztalt munkavállalóktól tanuljanak. Ezzel könnyebbé válik munkába állásuk, és a vállalkozások munkaerőpótlása is gördülékenyebb lesz. A támogatással több száz pályakezdő álláskereső állhat munkába és szerezhet rövid időn belül olyan tapasztalatot, amivel megállhatja a helyét a munkaerőpiacon. A program részleteiről a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. a weboldalán napokon belül részletes tájékoztatást fog nyújtani.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 5.

Nagy Márton: Gyorsuló ütemű reálbér-növekedés jön idén

Nagy Márton: Gyorsuló ütemű reálbér-növekedés jön idén

Egy boldogabb és sikeresebb év következik: 2024-ben a belgazdaságra kell összpontosítani.

Amikor a magyar embereknek boldog és sikerekben gazdag új évet kívánunk, akkor nem pusztán reményeinkre alapozott kívánságunkat fogalmazzuk meg, hanem egy elemzésekre épített, igencsak valószínű forgatókönyvet látunk magunk előtt. Egy olyan pozitív jövőképet, amit a magyar gazdaság a saját erejéből el tud érni – feltéve, hogy a korábbi évektől eltérő módon nem érkeznek újabb, még súlyosabb, világrengető katasztrófák. A kormány úgy látja, a magyar gazdaságban a növekedési képességek és irányok több mint megfelelőek, és, ha a kátyúkat jó érzékkel ki tudjuk majd kerülni, akkor a növekedés sebessége is jelentős mértékű lehet.

2024-BEN A GAZDASÁGBAN BOLDOGABB ÉS SIKERESEBB ÉV KÖVETKEZIK.

2023 a háborús és az elhibázott szankciós hatásokkal szembeni küzdelem, de ahogy azt a miniszterelnök meghirdette, különösképpen az infláció elleni harc éve volt. A tavalyi évet úgy kezdtük, hogy magas inflációt, ennek következtében pedig csökkenő beruházásokat és fogyasztást láttunk. Szinte csak a növekedésünket erodáló tényezők tornyosultak előttünk.

A növekedést fenyegető egyik legfőbb akadályt, az inflációs rémet végül hosszú küzdelemben legyőztük, így a gazdasági-társadalmi berendezkedésünk alapját jelentő munkaalapú és családbarát rendszert meg tudtuk védeni. Az inflációt tekintve már visszasimulunk a régiós országcsoportba, sőt, novemberben Csehországban már a hazainál magasabb éves inflációt mértek.

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA IS VÁLSÁGÁLLÓNAK BIZONYULT.

A világgazdasági ellenszélben is meg tudtuk őrizni a növekedés alapjait, az innovatív gazdaság egészségét garantáló alapszöveteket. A várakozásaink szerint 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés tehát nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye. A harmadik negyedévtől kezdődően megindult a gyors kilábalás, újra nő a gazdasági teljesítmény – sőt, negyedéves alapon az unióban az egyik legnagyobb mértékben. A legfontosabb egyensúlyi mutatóink helyreálltak, az energiaválság elmúltával az ikerdeficitünk is a múlté, a külkereskedelmünk és a külső egyensúlyunk hónapról hónapra újabb és újabb pozitív meglepetéseket okoz. Ezt a kedvező gazdasági képet a hitelminősítők is megerősítették decemberben.

A kedvező gazdasági kép önmagában azonban nem lesz elegendő a gazdasági növekedés biztosításához, a kormány továbbra sem lehet tétlen szemlélő – a korábbi aktív és jól célzott gazdaságpolitika folytatása szükséges. A gazdasági növekedés helyreállításához legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást, második lépésként a belgazdasági termelést és beruházásokat kell jelentősen ösztönözni, harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.

A fogyasztás helyreállítása

2010 óta a magyar családok jóléte a keresztény-konzervatív kormány számára az első és legfontosabb prioritás: így helyre kell állítani a szubjektív jólét érzését és ezzel a lakossági fogyasztást, mert csak a magabiztos, bizakodó családok kezdik bátrabban bepótolni az elmaradt fogyasztásukat. A visszatérő növekedés fontos pillére lesz a 2023 szeptemberétől újból megjelenő reálbér-növekedés, amely gyorsuló ütemű lesz 2024-ben, megközelítve a korábbi évek átlagos 5 százalék környéki éves növekményét – ebben központi szerepet kap az infláció mérséklődése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus, rendre 15 és 10 százalékos emelése. A reálbérek növekedése ugyanakkor szükséges, de nem elégséges a gazdaság helyreállásához, ezért el kell érni azt is, hogy tovább erősödjön a magyar lakosság bizalma az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban, azaz oldani kell az úgynevezett óvatossági motívumot.

A magyar bruttó átlag és reálbérek alakulása és előrejelzése (2005-2024E) Megjegyzés: A 2019 előtti havi kereseti adatokban módszertani változás történt, valamint a 2020. júniusi egészségügyi dolgozók rendkívüli juttatásával, illetve a 2022. februári „fegyverpénz” hatásával korrigáltan.Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB Az óvatossági motívum oldását elősegítheti, hogy a magyar háztartások – ingatlanvagyon nélkül számított – nettó pénzügyi vagyona mind 2010-hez képest, mind a régiós országokhoz képest mára szignifikánsan magasabb. 2023 második negyedévében GDP-arányosan mintegy 107,2 százalék volt, míg Csehországban 98,6 százalék, Lengyelországban 64,4 százalék, Romániában 59,4 százalék, Szlovákiában 40,7 százalék. Csak megjegyzésképpen: a magyar érték ugyan jelenleg még alacsonyabb, mint az EU tagországainak átlaga (amely 148,8 százalék volt 2022 végén az Eurostat adatai szerint), azonban az ingatlanvagyont is hozzászámítva ehhez, az unió átlagánál már nagyobb teljes magyar háztartási vagyont kapunk – ez pedig óriási eredménye a 2010 utáni kormányzati politikának.

A pénzügyi vagyon bővülésének a legfontosabb forrása az önfinanszírozási képesség megteremtése, azaz annak biztosítása, hogy ma hazánk önmagának tartozzon. 2022-ben az államadósság 21,2 százaléka volt a magyar háztartások kezében, ezen kívül csupán három országban volt magasabb ez az arány, mint 10 százalék, az EU többi tagállamában pedig még a 10 százalékot sem érte el. 2023-ban a lakosság állampapírokon realizált kamatbevétele elérte a GDP 2 százalékát,

MINDEN PÉNZÜGYI ESZKÖZT BELEÉRTVE PEDIG MEGHALADTA A GDP 4,2 SZÁZALÉKÁT, AMI AZ UNIÓS ÁTLAG TÖBB MINT KÉTSZERESE.

A fogyasztás helyreállása természetesen nemcsak a vagyon felhasználásával történhet, hanem abból is adódhat, hogy a rendelkezésre álló jövedelem, havi kereset egyre nagyobb részét teszi ki újra a fogyasztás. A korábbi években, amikor a gazdaságot nem érték olyan külső sokkok, mint például a koronavírus-járvány, akkor a lakosság az éves rendelkezésre álló jövedelmének jóval kevesebb mint 10 százalékát fordította megtakarításra.

2023-ban azonban a lakosság pénzügyi megtakarítási rátája közel duplájára emelkedett a korábbi várakozásokhoz képest és szignifikánsan 10 százalék fölött alakulhat, ami a beruházási és fogyasztási ráta mérséklődéséhez vezetett. A kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulása is jól bizonyítja a megtakarítási hajlandóság emelkedését és a párhuzamosan csökkenő fogyasztási hajlandóságot: a koronavírust megelőző trendet jelentősen megtörve még a 2020. év eleji, lezárások előtti szintet sem érte el a kiskereskedelem volumene 2023 végén.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének alakulása Magyarországon (2017-2023)

Fotó: KSH

Jelenleg tehát az optimálisnál sokkal magasabb szinten áll a megtakarítási hajlandóság, egy öngerjesztő folyamatot indítva el: bár a túlzott óvatosság később igazolja önmagát, de már rövid távon is kikezdte a reálgazdasági alapokat, elsorvasztva a keresleten keresztül a kínálatot is. Ennek káros hatásai ma még látszanak a belgazdasági termelés és beruházás számain, ezért elengedhetetlen a hazai kereslet helyreállítása után a belföldre termelő hazai gazdaság talpra állítása.

A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállítása

Az elmúlt évek kívülről érkező sokkjai ellenére a magyar gazdaság alapszövetei nem sérültek, továbbra is export- és beruházásalapú maradt, azonban az ipar szerkezetének a kettőssége a felszínre tört: az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók és rendben vannak, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok termelési tevékenységei akadoznak. 2023 első tíz hónapjában a feldolgozóipar 13 ágazata közül összesen háromban növekedett az ipari termelés volumenindexe az előző év azonos időszakához képest, két számjegyű növekedés pedig csak két, erősen az exportpiacokhoz kapcsolódó ágazatban, a járműgyártásban (11,2 százalék) és a villamos berendezés gyártásában (15,5 százalék) volt látható. Mindeközben 10 százalék feletti visszaesés látható 6 ágazatban is, köztük például az élelmiszeriparban (–11,8 százalék), vagy a fafeldolgozás, papírtermék gyártása ágazatban (–11,9 százalék). Így már most látszik, hogy a belföldi értékesítésre érzékenyebb ágazatok helyreállítása nagyobb kihívást fog jelenteni 2024-ben.

Az ipari termelés aszimmetriája a beruházások aszimmetriájában is megjelenik: 2023 harmadik negyedévben 12,1 százalékkal esett a beruházások volumene, 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk. A csökkenés jelentős része az ingatlanügyletekben és a szállítás-raktározás ágazatban figyelhető meg – ezekről inkább elmondható, hogy a jelenlegi belföldi helyzetet tükrözik és a gazdasági pálya felfutásával ciklikus jellegükből adódóan erősödnek majd. Az exportra termelő feldolgozóipar viszont még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített: a nagy, tőkeerős nemzetközi vállalatok nem a jelen rezdüléseit, hanem a jövőt vizsgálva bővítenek nálunk.

A beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb. Nagyon fontos tehát, hogy a beruházásokat továbbra is a 25 százalék feletti tartományban kell tartanunk. Éveken át a legmagasabb értéket mutattuk fel az EU-ban, 2022-ben a 28,2 százalékos GDP-arányos beruházási rátánk pedig kiemelkedő volt. 2023 első három negyedévében 26,3 százalékra „csökkent” a magyar beruházási ráta az állami és a háztartásokhoz kapcsolódó beruházások visszaesése miatt, de jó hír, hogy még e relatív mérséklődés után is a negyedik legjobb helyen állunk az unióban, továbbá

HA MINDEN A KORMÁNY TERVEINEK MEGFELELŐEN ALAKUL, A 2023-AS RANGSORBAN IS AZ ÉLMEZŐNYBEN MARADUNK.

A magyar beruházások 60 százalékát a vállalatok valósítják meg, a maradék 40 százalékot pedig fele részben az állam és a háztartások. A beruházások visszaesése mögött elsősorban az állami beruházások átmeneti gyengesége áll: az egykori GDP-arányos 6 százalék fölötti – és egyben az EU egyik legmagasabb – állami beruházási rátáról 5 százalék alá érkeztünk. Emögött pedig elsősorban a háború okozta hibás brüsszeli szankciók ütötte lékeken kifolyó forrásaink hiánya áll – addig nyújtózkodhatunk csak, ameddig a takarónk ér, újabb IMF-hitelt pedig köszönjük, nem kérünk.

A magyar háztartások beruházásai uniós átlag alatt, de régiós átlagnak megfelelően alakulnak. Itt támaszt nyújthat a januártól elinduló csok plusz, illetve a megemelkedő falusi csok és a babaváró hitelösszegek.

A beruházási ráták alakulása az Európai Unió tagországaiban (2022.Q2 – 2023.Q2)

Fotó: Eurostat

A vállalatok ezzel szemben töretlenül rekordközeli, 17 százalék körüli beruházási aktivitással rendelkeznek. A reálgazdaság magánszereplői tehát maguktól is a pénzükkel szavaznak Magyarország jövőbeli közös gyarapodása mellett, ők maguk is dinamikus fejlődési pályával számolnak. A vállalatok beruházási rátája továbbra is az egyik legmagasabb, az unió 13 százalékos átlagánál 4 százalékponttal magasabb, és nem is esett vissza olyan mértékben, mint ahogy az állami beruházások esetén azok elhalasztása miatt azt láthattuk. Pozitív a kép annyiban is, hogy az állam Magyarországon a tapasztalat szerint nem kiszorítja (crowding out) és még csak nem is helyettesíti a magánszektor beruházásait, hanem sokkal inkább eredményesen ösztönzi befektetésre a vállalatokat, ezzel is bevonzva (crowding in) így a magánberuházásokat. Az állam által a termelő gazdaságba kihelyezett minden forint termő talajra hullik, vagyis sokszorosan megtérül.

A 2023-as év legfontosabb tapasztalata, hogy a beruházások mögött kettősség látható:

az exportra termelő szektorok beruházása töretlenül növekszik és magasabb az átlagnál,
míg az elsődlegesen belgazdaságra termelő szektorok beruházási tevékenysége megtorpant, és alacsonyabb az átlagnál.

Ez is alátámasztja gazdaságszerkezetünk dualitását, amelyen enyhítenünk kell. Biztató, hogy a világverő kínai elektromos autógyártó, a BYD Szegedet választotta első európai autógyárának felépítéséhez, emellett az elmúlt években bejelentett külföldi gigaberuházások, mint például az SK Innovation, a CATL vagy BMW beruházásai a következő években fognak aktiválódni, és még jelentősebb, pozitív hatást fognak kifejteni a gazdaságra. Az FDI-ösztönzési stratégiánk talán sosem működött még jobban.

A nem pénzügyi vállalatok beruházási rátájának alakulása az EU-ban (2022)

Fotó: Eurostat

A főként az exportpiacokra támaszkodó szektorok termelésével és beruházásaival tehát nem lesz probléma, sőt, azok a következő években fognak igazán növekedésnek indulni, azonban a külföld-belföld aszimmetriát csökkenteni kell. A belgazdaság erősítését – melyet főleg hazai tulajdonú vállalatok alkotnak – újabb, magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt 2024-ben négy, egyenként is nagyon erős eszközzel tervezzük:

A Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről már döntött a kormány, 2024-ben is folytatódhat minden idők egyik legsikeresebb kormányzati hitelprogramja.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatásával (további 200 milliárd forintos keret biztosításával) összességében már 1200 milliárd forintot különített el a kormány a gazdaság számára.
Emellett a magyar vállalkozások megerősítése érdekében indított Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszege közel hatszorosára emelkedett.
Mindezeken túl egy újabb hitelprogramot is meg kell még az idén hirdetnünk. Mivel a Brüsszel által az Ukrajnának átcsoportosított magyar pénzek egyre nagyobb részét hozzuk vissza a magyar gazdaságba, 10,2 milliárd euró értékben meg is kezdődhet a 2021–2027-es kohéziós források lehívása. Így a GINOP plusz alapok egy jelentős része szintén a belső fogyasztásra termelő iparágak beruházásösztönzését szolgálja majd a közeljövőben.

A felsorolt, jól célzott intézkedésekkel nemcsak a belső gazdasági szétszakadást akadályozzuk meg, hanem a magyar gazdaság alapszöveteit is megvédjük. Ráadásul egy olyan beruházási impulzust is adunk a gazdaságnak, ami így biztonsággal visszaállhat az egyébként magas potenciális növekedési pályájára. Az átfogó gazdaságfejlesztési szemlélet, a szélesedő eszköztár és az egyre bővülő gazdaságfejlesztési programok visszaépítik a beruházásokat, a beruházások pedig húzóerőként állítják majd helyre a növekedést.

A munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése

Magyarországon több mint 4,75 millióan dolgoznak, 2010 óta 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak létszáma, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra csökkent. Amíg 2010-ben a magyar 10,8 százalékos munkanélküliségi ráta a 11. legrosszabb volt az unióban, 2023 harmadik negyedévében ez 4 százalékra csökkent, amely a 7. legjobb értéknek számít a nemzetközi rangsorban. Szinte az ország minden szegletében megvalósul a teljes foglalkoztatottság.

NAPJAINKBAN MINDENKI TUD DOLGOZNI, AKI AKAR. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSHEZ, AZ ÚJ BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ AZONBAN TOVÁBB KELL NÖVELNI A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT.

Magyarországnak továbbra is rendelkezésére áll egy belső munkaerő-tartalék, meghaladva a 300 ezer főt is, ezért a cél az aktivizálás, azaz hogy még többen akarjanak dolgozni, és lépjenek át a munkaerőpiacra a passzív tartományból. A munkahelyeket és a családokat meg kell védeni, ezért a kormány célja, hogy amíg van magyar munkavállaló, addig magyarokkal töltse fel az álláshelyeket, csak ezt követően merülhet fel a külföldi munkaerő alkalmazása. Jelenleg Magyarországon 45,7 ezer fő ukrán és szerb nemzetiségű munkavállaló mellett 55,4 ezer fő idegenrendészeti átvizsgáláson átesett külföldi vendégmunkás dolgozik, melynek lehetséges számát 62 ezer főben maximalizálta a kormány.

A beruházások frontján 2024-ben sikert érünk majd el, ami szükségessé teszi a munkaerőpiaci aktivitás további növelését, ez lesz a növekedési – és jóléti – ugrás harmadik fogaskereke. Addig nem lehetünk elégedettek, amíg a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta nem emelkedik a jelenlegi 78-ról 85 százalékos szintre. Ezt segítendő, új munkapiaci programmal egészítjük ki az új uniós hitelprogramot, hogy egyszerre erősítsük mindhárom fő növekedési fogaskereket: az érkező 10,2 milliárd eurós EU-s forrásból a GINOP plusz alapok meghatározó részét az aktivitási ráta növelését célzó programokra irányozzuk elő.

A 15-64 éves korosztály aktivitási rátája az Európai Unió tagországaiban (2023.Q3)

Fotó: Eurostat

Teher alatt nő a gazdaság, de idén végre nemcsak rajta, hanem a gazdaságon belül is nagy lesz a nyomás, mert a negatív stresszt pozitív stresszbe, azaz teljesítménybe fordítja át a gazdaságunk szervezete. Nagy ütést kaptunk a szomszédunkban zajló háborúval és a szankciókkal, de a magyar a lakosság és gazdasági szereplők közös erőfeszítéseivel mostanra közelebb léptünk egy olyan gazdaság felépítéséhez, amelyet nemcsak a lehetőségek húznak, hanem a válságok előre is löknek, s amelyet a magyar kreativitás pedig folyamatosan erősít. Mindez éppen a beruházásokon keresztül valósul meg leginkább: a korábbi válsághelyzetekre reagálva, a jövőbeli lehetőségeket figyelve valósítanak meg a vállalataink egyre kreatívabb, a termelékenységet egyre inkább javító újításokat.

A szerző közgazdász, az ötödik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere.

2024 január 3.

Forrás: index.hu

Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

2024-ben is folytatódhat a Baross Gábor Hitelprogram

A magyar vállalkozások megerősítése és teljesítményük növelése érdekében a kormány arról döntött, hogy további 200 milliárd forintos keret biztosításával 2024. július 1-jéig tovább folytatja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel összességében tehát 1.200 milliárd forintot biztosít a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül a gazdaság számára.

2023-ban a kormány visszaszorította az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. A kormány célja, hogy jövőre a magyar gazdaság újra dinamikusan, 4%-kal növekedjen. Ebben kulcsfontosságú a fogyasztás helyreállítása, a beruházási ráta GDP-hez
mért szintjének 25% fölött tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további fokozása. A fogyasztás, így a kereslet csökkenésével párhuzamosan a belgazdaság teljesítményére érzékeny ágazatok beruházási teljesítménye 2023-ban visszaesett, ezért szem előtt tartva a versenyképességet, 2024-ben támogatni kell a beruházások helyreállítását. Ezt a célt szolgálja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása is, amely egyúttal a munkahelyek megvédéséhez és a gazdasági növekedés bővüléséhez is hozzájárul. A nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartva a 200 milliárd forintos keret a termelő és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra, magyar vállalatok külföldi kifektetéseire, továbbá logisztikai, szállítmányozási és termelőeszközök finanszírozására lesz felhasználható. A Hitelprogram folytatása során kiemelten támogatandók az alábbi gazdasági szektorok: (1) élelmiszeripar, (2) építőipar, (3) telekommunikáció, (4) gyógyszergyártó szektor, (5) turizmus és vendéglátás, (6) autóipari beszállítók, (7) logisztika, valamint (8) a zöld ipart és energiahatékonysági átállást támogató beruházások.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása során a kormány még kedvezőbb kamatokat biztosít a hazai vállalkozások számára, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben jelentős segítséget jelent számukra. A Hitelprogram keretében forinthitel esetében 5%-os, euró alapú
hitel esetében 3%-os szinten lesznek elérhetők a források. A kormány a munkahelyek, valamint a beruházás- és exportalapú gazdaság védelme érdekében 2023. február 1-jén indította el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. A Hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöldhitel volt igényelhető. A Hitelprogram forrásai a magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett voltak elérhetők 2023-ban, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6%-os, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5%-os szinten. A Hitelprogram rövid időn belül rendkívüli érdeklődést váltott ki, így a vállalkozások megnövekedett hiteligényére tekintettel az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos hitelkeretet a kormány 1.000 milliárd forintra emelte. Jelenleg a szerződött ügyletek összege meghaladja a 950 milliárd forintot, miközben a folyósítások értéke már elérte a 700 milliárd forintot.

Forrás: GFM

2024.01.01

Századvég Konjunktúrakutató: Jövőre a magyar gazdaság bővülése várható

A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben 4,6 százalékkal bővült. 2023-ban az első három negyedév alapján nem számíthatunk gazdasági növekedésre: a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint 2023-ban 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság. A következő két évben 2,7 és 3,1 százalékos növekedést becslünk, amivel együtt összeségében lassú emelkedés várható a gazdasági teljesítmény idei visszaesése után.

A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. A külpiaci helyzetet tekintve az eurózóna lassú növekedését prognosztizáljuk, ami visszafogott mértékben támogathatja a magyar exportteljesítményt. Az idei év során látott dezinflációs folyamat fennmaradása várható, ami főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Lefelé mutató kockázat az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság fennmaradása. A hazai inflációs folyamatokat tekintve 2022-ben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Idén év elején tetőzött az infláció, így az év/év alapú havi pénzromlási ütem folyamatos mérséklődését tapasztalhattuk a korábbi hónapokban, és már októberben 10 százalék alá csökkent a mutató. Az infláció trendszerű csökkenésének figyelembevételével számításaink szerint 2023-ban 17,7 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme. Összességében a korábbi előrejelzésünkhöz képest lefelé módosítottuk a várakozásainkat.

Idén a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb csökkentése mellett kötelezte el magát: 2023 szeptemberében az irányadó kamat elérte az alapkamat szintjét, amelyet azóta több lépésben csökkentett a jegybank. A következő években a monetáris politikában fokozatos lazítás várható, az infláció pedig 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba. Az idei évre – a korábbi előrejelzésünknél nagyobb – 0,7 százalékos gazdasági visszaesést várunk. Ennek a legfőbb oka a belső kereslet csökkenése: 2023 harmadik negyedévében a fogyasztás 2,1, a beruházás 15,6 százalékkal esett vissza. Így összességében a 2023-as évben a fogyasztás 2,0, a beruházás 12,1 százalékkal csökkenhet. A fogyasztás bővülése lassan mehet végbe, 2024 elejétől fokozatosan emelkedhet. Számításaink alapján a fogyasztás 2024-ben 2,6, míg 2025-ben 2,0 százalékkal bővülhet. A beruházásokkal kapcsolatban gyorsabb visszapattanásra számítunk 2024 második negyedévétől. Várakozásaink szerint 2024-ben a beruházás 8,1, 2025-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet. A kormányzati kiadások idén visszafogottabban, 2,0 százalék körül alakulhatnak, majd ezt követően 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhetnek. 2023-ban a nettó export visszafoghatja a gazdasági bővülést. Számításaink szerint idén 0,5 százalékkal emelkedhet az export éves alapon, míg az import 3,9 százalékkal csökkenhet. A következő években az export és az import emelkedésére számítunk. Az export – a lassan záródó európai uniós kibocsátási rés miatt – 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 7,4 százalékkal növekedhet. Emellett az import teljesítmény 4,5 és 6,7 százalékkal nőhet a következő két évben. Összességében a nettó export várhatóan csak 2025-ben lesz pozitív. A hazai munkaerőpiac is átalakulóban van. Az elmúlt évben nem csak a foglalkoztatás bővült, hanem a munkanélküliség is enyhén (0,3 százalékponttal) nőtt, 2023-ban előrejelzésünk szerint 3,9 százalék lesz a munkanélküliségi ráta. Az idei évben megemelkedtek a háztartások terhei, ami mögött főképp az általános árszínvonal növekedése áll. Ez a folyamat arra sarkall több korábban inaktív háztartást, hogy ismét belépjenek a munkaerőpiacra. Az idei év trendje szerint a belépők közel fele rövid időn belül munkába tud állni, míg másik felük lassabban talál munkát. Előrejelzésünk szerint az idei évben megfigyelt változások a jövő évben is kitartanak, folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, becslésünk szerint utóbbi eléri majd a 4,2 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékra. A 2023. évi költségvetésben szereplő bevételi és kiadási előirányzatok és a várható éves teljesülésük vizsgálata után előrejelzésünk a módosított 5,2 százalékos GDP-arányos deficitnél 0,2 százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos ESA-hiányt prognosztizál az év végére. A pénzforgalmi hiány várakozásaink szerint kedvezőbben alakul, és 5,1 százalék lesz. Várakozásaink szerint év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 71,7 százalékra csökken. A 2024-es költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos hiánycél, a költségvetési törvény részletes célszámainak tervektől történt jelentős eltérése miatt mostanra meghaladottá vált, különös tekintettel az áfabevételek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok ezévi alakulására, valamint az uniós programokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményekre. A 2024-es költségvetési hiány a költségvetési tervek felülvizsgálata nélkül előrejelzésünk szerint elérné a GDP 4,0 százalékát, ezért a 2024-es költségvetési törvény módosítására számítunk.

Forrás: Századvég

2023.12.20

Czomba Sándor: munkahelyi generációváltást elősegítő program indul januártól

A generációk közötti tudás-átadás és a pályakezdő álláskeresők beilleszkedésének elősegítése érdekében foglalkoztatási program indul mintegy 2,6 milliárd forintos forrásból 2024 januárjában.

A teljesen újszerű program munkakör-megosztás keretében segíti a munkatapasztalat átadását a nyugdíj előtt álló, tapasztalt dolgozók és a pályakezdő fiatalok között, amivel tovább növekedhet a foglalkoztatás Magyarországon. A vállalkozások munkaerő-utánpótlásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében januártól bérkiegészítésre pályázhatnak azok a cégek, akik biztosítani szeretnék nyugdíj előtt álló
dolgozóik pótlását. A program célja, hogy az új generációk a tapasztalt munkavállalóktól tanuljanak, ezzel könnyebbé válik munkába állásuk, és a vállalkozások munkaerőpótlása is gördülékenyebb lesz.
A program maximum egy évig biztosít támogatást a sikeresen pályázó vállalkozások számára. A tapasztalt, mentorálast vállaló munkavállaló bérköltségéhez havi 150 ezer forint, míg a pályakezdő munkavállaló 6 órás foglalkoztatásához legfeljebb a garantált bérminimum 75%-a,
azaz 244.500 forint támogatás vehető igénybe. A támogatással több száz pályakezdő álláskereső állhat munkába és szerezhet rövid időn belül
olyan tapasztalatot, amivel megállhatja a helyét a munkaerőpiacon. A program részleteiről január első felében a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. a weboldalán nyújt részletes tájékoztatást.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium
2023. 12. 19.

A Fitch is megerősítette hazánk adósságbesorolását

Újabb biztató jel, a Fitch is megerősítette Magyarország adósságbesorolását, továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat – olvasható a GFM közleményében.

Töretlen a bizalom hazánk iránt, a Standard and Poor’s múlt heti pozitív döntését követően ma a Fitch Ratings is megerősítette Magyarország adósságbesorolását. Ez egy újabb biztató jel, a jelentős hitelminősítők mindegyike befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Magyarországot.
2024-ben a kormány szigorú költségvetési fegyelem, így csökkenő államadósság mellett helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. A kormány célja, hogy a gazdasági bővülés újra dinamikus, 4% körüli szintre emelkedjen.
Az elmúlt időszakban a gazdaságban egyre több reménykeltő folyamat figyelhető meg: 7,9%-ra szorította vissza a kormány az inflációt, szeptemberben megtörtént a reálbérfordulat, történelmi mélyponton van az álláskeresők száma, bővül a foglalkoztatottság, a III.
negyedévben megindult a gazdasági növekedés, folyamatos az FDI beáramlása, az Államkincstár, az EXIM és az MFB is sikeres kötvénykibocsátásokat hajt végre, az ikerdeficit megszűnt, a külkereskedelmi termékforgalom pedig újra többletet mutat, a nemzetközi
tartalékok történelmi csúcson vannak, illetve uniós források is érkezhetnek. A magyar gazdaság tehát válságálló és jó esély mutatkozik arra, hogy újra az uniós átlag feletti ütemben növekedjen, miközben tovább emelkedik a fizetések vásárlóereje és a foglalkoztatottság. Ehhez elsősorban három, egymással összefüggő területen kell előrelépni: az óvatossági motívum oldódásából fakadó fogyasztás bővülésére, a beruházások fokozására, valamint az aktivitási ráta további növelésére van szükség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10% körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája. Az óvatossági motívum oldódása, valamint a reálbérek növelése a fogyasztás helyreállását fogja eredményezni, ami végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését. A kormány célja, hogy a beruházási rátát a GDP-hez mérten 25% fölötti szinten tartsa. Magyarország az elmúlt évtizedben jelentős eredményt ért el a foglalkoztatottak számának és az aktivitás mértékének növelésében, 2010-hez képest mára 1 millióval dolgoznak többen, miközben az aktivitási ráta 56,7%-ról 67,3%-ra nőtt a 15-74 évesek körében. A gazdaság visszapattanásához ugyanakkor minden lehetséges munkaerő-tartalékot ki kell használni, hogy még tovább bővüljön a foglalkoztatottság. Emiatt az idegenrendészeti törvény, így a vendégmunkások alkalmazásának szigorítása mellett tovább kell aktivizálni a hazai munkaerőtartalékot, amelynek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium

2023. 12. 15.

Hatvanhat jogkörrel bír a Gazdasági Kabinet

Orbán Viktor miniszterelnök döntése értelmében, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével a mai napon megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet.

A Gazdasági Kabinetben immáron egy helyre összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, jogkörei kibővültek a korábbi Növekedési és Versenyképességi Kabinethez tartozó területekkel, így a kabinet összességében 66 felelősségi körre vonatkozóan rendelkezik döntési jogkörrel. A gazdaságfejlesztési miniszter a kabineten keresztül ügydöntő jogkörrel rendelkezik a kormányon belül, többek között az adópolitika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, valamint a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért való felelősségi körökbe tartozó előterjesztések és jelentésekhez kapcsolódó kérdések területein. A Gazdasági Kabinet állandó tagjai az elnökséget ellátó gazdaságfejlesztési miniszter mellett: az agrárminiszter, az energiaügyi miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a területfejlesztési miniszter, valamint a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és a miniszterelnök politikai igazgatója.

Forrás: Kormányzati Tájékoztatási Központ

2023.12.24

Uniós költségvetési pénzekről vitáznak Brüsszelben

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben azt hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a pénzeszközök feloldása, és Ukrajna védelmi finanszírozása, vagy az uniós csatlakozás tárgyalások között.

Magyarország semmilyen magyar kérdést nem kapcsol össze semmilyen ukrán kérdéssel – mondta. A mondhatni történelmi jelentőségű csütörtöki, brüsszeli EU-csúcson is várhatóan ennek szellemében jár el. „Ha nem teljesítették az előfeltételeket, akkor nincs esély a tárgyalások megkezdésére” – utalt az ukránok csatlakozási lehetőségeire újságírók előtt a magyar miniszterelnök. A magyar kormányfő következetesen ellenzi Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, annak ellenére, hogy az uniós vezetők többször próbálták meggyőzni a támogatásról. Csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajnának az Európai Bizottság által meghatározott hét előfeltételből hármat még teljesítenie kell, és addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások. A bővítés nem elméleti kérdés. Ez egy érdemi, jogilag részletezett folyamat, amelynek előfeltételei vannak – jelentette ki.

Brüsszel, 2023. december 14.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán — „Jobb későn, mint soha” – hangsúlyozta a miniszterelnök Brüsszelben a kohéziós források felszabadítása után

A csúcson Brüsszel két kulcsfontosságú lépést szeretne jóváhagyatni Kijev számára: 50 milliárd eurós mentőövet Ukrajna háború sújtotta gazdaságának, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hosszú, és bonyolult tárgyalássorozat várható, a helyszínen terjedő hírek szerint az eredetileg péntekre tervezett zárás akár egészen a hétvégéig is kitolódhat. A kiszivárgott hírek szerint az Európai Tanács ülése ma csak 10:30-kor kezdődött, hogy a találkozót megelőzően teret adjanak a kétoldalú megbeszéléseknek, előkészíthessék az esetleges háttéralkukat.

A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy hagyományosan délután 2-kor szoktak kezdeni, ezt tegnap előre hozták 10-re, majd 10.30-ra módosult az időpont. Az csúcs előtti pár órában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ukrán kérdésre. Tegnap késő este Michel Macronnal, Scholzcal és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott. Ugyan a sajtó előszeretettel emeli ki Orbán Viktor szerepét a csúcson, de a háttérben továbbra is fennáll az unió régi megosztottsága. A déliek költekeznek, az északiak takarékoskodnak. Előbbiek az EU félidős költségvetési felülvizsgálata során több pénzt költenének, utóbbiak viszont a minimumra redukálnák az új finanszírozást. Charles Michel, a Tanács elnökének ma reggeli javaslata 66 milliárd euróról 22,5 milliárd euróra csökkenti a Bizottság friss pénzre vonatkozó kérését. A fiskális héják, élükön Németországgal, nem hajlandóak friss pénzt küldeni Ukrajnán kívül másra. A nagy költekező mediterrán országok az ellenkező irányba nyomulnak, azzal érvelve, hogy több uniós pénzre van szükség a migránsáradat megfékezéséhez és államadósságuk megugró kamatainak visszafizetéséhez. A fő kérdés azonban az ukránoknak nyújtandó támogatás. Az Egyesült Államok finanszírozása bizonytalanná vált, így Európán a teher, hogy beszálljon az USA helyére. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurónyi támogatást és 33 milliárd eurónyi kölcsönt csoportosítana át Ukrajnának. Az igazi kérdés továbbra is az, hogy Magyarország feloldja-e vétóját az ukrán védelmi kiadások finanszírozásával szemben.

A diplomaták a háttérben egy B-tervben gondolkodnak arra az esetre, ha Budapest kitartana álláspontja mellett – ami az eddig elhangzottak alapján erősen valószínű. Az egyik lehetőség az lenne, hogy Magyarország kivételével 26 ország kétoldalúan adná át a támogatásokat Kijevnek. Az alternatíva az lenne, hogy az EU továbbra is kölcsönöket nyújtana az úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül. Erről azonban senki sem akar nyíltan beszélni, amíg van egy halvány remény arra, hogy Budapestet is be lehet vonni egy egységes támogatási keretrendszerbe. Petteri Orpo finn miniszterelnök az Európai Tanács ülésére érkezve kijelentette, hogy a megbeszélések „addig tartanak, amíg szükséges”.

Forrás: vg.hu

2023.12.14

Növelheti a klinikai kutatások versenyképességét a blokklánc

Növelheti a hazai klinikai kutatások nemzetközi versenyképességét a GFM által támogatott blokklánc.

Kivételes lehetőségeket látnak a blokklánc alapú technológiák hasznosításában a klinikai kutatásokat végző vállalkozások. A Clinexpert és a Molaris Kft. által közösen, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával kifejlesztett informatikai megoldás széleskörű alkalmazása olyan technológiai fölényt biztosíthat, amely jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a szektor magyar vállalkozásait. Általa biztosítható, hogy a vizsgálati és beteg adatokat nem manipulálták, megmarad a bizalmas jellegük és ezzel együtt megfelelnek a szigorú jogi védelem követelményeinek is.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy a szaktárca célja az ilyen és hasonló projektek támogatásával minél több kézzelfogható, gyakorlati példa bemutatása, amelyekből lehet tanulni, és általuk megkezdeni a fejlett
technológiák bevezetésének kifizetődő folyamatát. A blokklánc koalíciót működtető Neumann Technológiai Platform képviselői hangsúlyozták, hogy a társadalom szélesebb rétegeiben kevésbé ismerik a technológiát, melyet többnyire a kriptovalutákkal azonosítanak és bizalmatlansággal fogadnak, ebből kifolyólag feladatuknak tekintik az edukációs tevékenységet és a blokklánc megoldások számos felhasználási formájának bemutatását az élelmiszerek nyomon követésétől a diplomák hitelesítéséig.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium

2023. december 13.

A Standard and Poor’s megerősítette adósság-besorolásunkat

Nagy Márton: töretlen a bizalom a magyar gazdaság felé, a Standard and Poor’s megerősítette Magyarország adósság-besorolását és továbbra is befektetésre ajánlj.

A hatékony és eredményes kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság válságálló és a jelenlegi nehéz helyzetben is stabil lábakon áll. Ez tükröződik a Standard and Poor’s mai jelentésében, amely stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat,
így újból megerősítette a magyar adósságbesorolást. Megállapítható, hogy a jelentős hitelminősítők mindegyike befektetésre ajánlott kategóriába sorolja Magyarországot. Magyarország pénzügyei kiszámíthatók, transzparensek és stabilak. A szigorú költségvetési fegyelemnek köszönhetően a magyar államadósság csökkenő pályán van, miközben mértéke uniós átlag alatti szintet ér el. Az ikerdeficit megszűnt, a külkereskedelmi termékforgalom pedig újra többletet mutat. Ráadásul a nemzetközi tartalékok 40,9 milliárd eurós összeggel historikus,
történelmi csúcson vannak, azaz Magyarország még soha sem rendelkezett akkora nemzetközi tartalékkal, mint novemberben.
Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, így az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos. Ezt bizonyítja a töretlen nemzetközi bizalom is, amelyet a sikeres kötvényaukciók és az FDI folyamatos beáramlása jelez. A Magyar Államkincstár mellett idén az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is különösen sikeres kötvénykibocsátást bonyolított le, nagy érdeklődés mellett, több mint 3 milliárd dollárnyi forrást bevonva nemzetközi befektetőktől. Az állampapírok hozamszintje pedig jelentősen csökkent az elmúlt időszakban,
június óta például az 5 éves állampapírok hozama 2,4 százalékot mérséklődött. 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Az infláció csökkentése jó ütemben halad, a kormány azt októberre egy számjegyűre, novemberre pedig már 7,9 százalékra csökkentette, miközben a hazai gazdasági környezet is egyre kedvezőbb képet mutat. A reálbérek nőnek, teljes a foglalkoztatottság, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma. A harmadik negyedévben pedig az unión belül a magyar gazdaság bővült a negyedik legnagyobb mértékben. Az EU-ban évek óta a magyar beruházási ráta az egyik legmagasabb, ez idén sem lesz másképp, 26-27 százalék között alakulhat a mutató. A gazdasági kilátások folyamatosan javulnak. 2024 a gazdasági visszapattanás éve lesz, így a növekedés újra visszatérhet a dinamikus, 4 százalékos tartományba. Ezzel tovább folytatódik a felzárkózás, és újabb lépést tehet hazánk afelé, hogy 2030-ra elérje az uniós fejlettség 90 százalékát. Ehhez az kell, hogy a lakosság fogyasztása bővüljön, a vállalkozások pedig beruházzanak, amit az egyre csökkenő hitelkamatok is támogatnak.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium

2023.12.08

Diákhitel: marad a 7,99 százalékos kamat

Jövőre is rendkívül kedvező feltételekkel lesz elérhető a szabad felhasználású diákhitel, marad a 7,99 százalékos kamat – írja hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A kormány döntése értelmében jövőre is kedvező feltételek és kamatozás mellett lesz elérhető a diákhitel a hallgatók számára. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint annak érdekében, hogy aki akar és képes rá, az anyagi lehetőségétől függetlenül tanulhasson. Bár a háború és a szankciók miatt a kamatkörnyezet drasztikusan megemelkedett, a kormány álláspontja szerint ebben a nehéz gazdasági helyzetben sem lehet hagyni, hogy ennek kárát a diákok lássák. Meg kell védeni a hallgatók érdekeit – írták. A közlemény szerint a kormány megállapította, hogy a jelenlegi piaci körülmények alapján és a hatályos szabályok szerint a szabad felhasználású diákhitel kamatának 13 százalék fölötti szintre kellene emelkednie. A kormány azonban arról határozott, hogy a diákok jövőre is 7,99 százalékos kamat mellett juthatnak a Diákhitel1 termékhez, miközben a Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is 0 százalékos kamattal lesz elérhető számukra. A tárca emlékeztet, a diákhitelszámlát biztosító bankoknak ingyenesen kell biztosítaniuk például a havi számlavezetést, az elektronikus szolgáltatások felületét, a havi bankszámlakivonatot és a kapcsolódó bankkártya használatát is – zárja közleményét a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Forrás: GFM

2023.12.04

Karácsonyi boltzár: teljes lehet a leállás?

December 24-én és 31-én is zárva tart a Diego teljes magyarországi bolthálózata – erről határoztak az üzleteket üzemeltető franchise-partnerek azt elősegítendő, hogy a munkavállalók és a családi vállalkozások tagjai egyaránt a szeretteik körében tölthessék az ünnepeket.

Budapest,,Hungary,-,December,18,,2020:,Inside,Of,The,Large — Fotó: Shutterstock

Mint ismert, idén a Lidl jelentette be elsőként, hogy csatlakozik a CÖF-CÖKA (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány), valamint az egyenlő.hu szakszervezet kezdeményezéséhez és szenteste nem nyit ki, helyette mind a 8500 dolgozója számára szabadnapot biztosít. Bár később a Penny is ugyanígy döntött, és elvileg a többi lánc sem zárkózik el az ötlettől, egyelőre azonban finoman szólva sincs túl nagy tülekedés a legnagyobb áruházak között a csatlakozást illetően. Ráadásul szorít a határidő is, a szakmai képviselet szerint legkésőbb december 10-ig meg kell hozni a döntést arról, hogy bezárnak-e a boltok aznap vagy sem. Közösen és egyhangúlag döntöttük el, hogy 24-én és 31-én egyaránt pihenőt adunk a bolti dolgozóknak, akik mögött nagyon nehéz és kemény év áll – ezzel indokolta a boltzárat Varga Balázs, a Diego ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy így az alkalmazottak és az üzemeltető franchise-partnerek egyaránt a hozzájuk legközelebb állókkal készülhetnek az év talán legfontosabb családi ünnepére.

Forrás: vg.hu

2023.11.30

Czomba Sándor: újabb 37 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma

A KSH adatai szerint októberben 4,757 millióan dolgoztak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt újabb 37 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaerőpiaci eredmények vonatkozásában megállapította, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát. 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma. Kiemelte: újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4%-ra emelkedett. Azaz egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett. 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15%-kal emelkedik a minimálbér és 10%-kal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását.

Forrás: GFM

2023.11.24

Tíz éves a gépészmérnök képzés Szombathelyen

Tíz éve a gazdasági, politikai és felsőoktatási élet döntéshozói kézjegyükkel látták el a szombathelyi gépészmérnöki képzés megteremtéséről szóló megállapodást, s ezzel történelmet írtak.

Hogyan indulhatott el szó szerint a semmiből a gépészmérnök képzés Szombathelyen? – erre is választ adtak a történések alakítói a Vármegyeházán tartott rendezvényen. Dr. Balázsy Péter, a Vas Vármegyei Önkormányzat jegyzőjének köszöntő szavai után dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke elevenítette fel az akkori eseményeket. Mint mondta, feledhetetlen marad számára ahogy jó 10 évvel ezelőtt Brumbauer József, Molnár Miklós akkori alpolgármester és Takács Balázs megjelent a Honvédelmi Minisztériumban, és közölték, mit akarnak. – Annak idején a gépészmérnök képzés elindítását az említett vállalatvezetők és a szombathelyi városvezetés kezdeményezte, mert felismerték azt, hogy az akkori bérviszonyok között, az akkor már meglévő oktatási és ipari centrumok szívó hatását is figyelembe véve nem hogy nem tudnak gépészmérnököt ide csábítani, de még a szombathelyi fiatalokat sem tudják visszahívni – fejtette ki dr. Hende Csaba. A politikus emlékezett arra is, hogy honvédelmi miniszterként kormányüléseken többször is komoly harcot kellett vívnia azért, hogy a vasi megyeszékhelyen ez a képzés elindulhasson.

– A politika és a gazdaság egyet akart, ez volt a siker titka – erősítette meg Majthényi László Hende Csaba gondolatait köszöntőjében. A Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke rámutatott: már 2013 előtt is jó pár cikk született, amiben az érintettek a gépészmérnök- és még a villamosmérnök képzés megteremtését szorgalmazták.

Hat cég állt a későbbi duális képzést is megalapozó elgondolás, projekt mögé: a TDK Hungary Components Kft., az Ivy Technology AMS Hungary Kft., a BPW-Hungária Kft., az Aptiv Services Hungary Kft., a Schaeffler Savaria Kft., valamint az Opel Szentgotthárd Kft.

A vállalatok részéről Takács Balázs ügyvezető igazgató szólt, aki elismerte, amikor céljukat kitűzték, maguk sem hittek abban, hogy elindulhat ez a felsőoktatási szakirány Szombathelyen. Kiemelte: a cégek nem egymás ellen, nem egymással versenyezve, hanem egységesen léptek fel és jelölték ki az irányt. Leszögezte, nagyon nagy vállalás érkezett a kormánytól, a várostól és az egyetemtől is, de a vállalatoknak is ki kellett alakítaniuk a duális képzés tárgyi és személyi feltételeit. Hangsúlyozta azt is, a közös munkának a legnagyobb eredménye, hogy a régió szaktudásban, szakemberben fejlődik. Szerinte a TDK és a Schaeffler legutóbbi fejlesztései sem indulhattak volna el, ha nincs a gépészmérnök képzés. Harangozó Bertalan a Megyeházán a helyet és a kereteket nyújtotta a megállapodás aláírásához 10 évvel ezelőtt. Az akkori kormánymegbízott közjóként aposztrofálta a gépészmérnök képzést, ami a társadalom tagjainak jószándékú együttműködésének eredménye. – S nem csak papíron, 2015 ősze óta valóságban is. Tehát nem csak beszéltünk róla, hanem meg is valósult. Ez a közjó mind a mai napig hat és a holnapot is meghatározza – húzta alá Harangozó Bertalan, aki szerint a mérnökképzés jelentős fordulatot hozott a szombathelyi felsőoktatásban a korábbi társadalomtudományok, pedagógusképzés mellett. Dr. Puskás Tivadar, Szombathely akkor polgármestere rövid kitekintés után – november 22. napjához mennyi esemény és születésnap kapcsolódik – úgy fogalmazott: 2013. november 22-én egy olyan aláírás történt, ami Szombathely jövőjét is meghatározta. Nem gondoltuk akkor, de reméltük, hogy történelmi tett volt, s történelmi dátummá vált.

Az akkori Nyugat-magyarországi Egyetem volt rektora, Prof. Dr. Faragó Sándor és a szak elindításával megbízott Prof. Dr. Horváth Béla idézte fel, hogyan indulhatott el 2015 szeptemberében szó szerint a semmiből a szombathelyi egyetemen a képzés. Az első gépészmérnökök 2019-ben szereztek diplomát. Nemény András polgármester szerint is mérföldkő volt Szombathely életében az új felsőoktatási szakirány elindítása. A hosszú távú kiszámítható jövő érdekében pedig 2019-ben ötéves vállalást tett a város, minden esztendőben célzottan, 130 millió forinttal támogatja az önkormányzat a képzést. A Savaria Műszaki Intézet ma már az ELTE Informatikai Karához tartozik, így Dr. Kozsik Tamás dékán a közös együttműködésben rejlő és az ipar 4.0 által kínált lehetőségekről is beszélt. Prof. Dr. Kollár László, az intézet igazgatójaként arra hívta fel a figyelmet, ma már gépészmérnök képzés teljes palettáját lefedik. Az alapképzés mellett elindult a mester- és a doktori képzés, valamint az okleveles technikusi képzés is.

Forrás: vaol.hu

2023.11.23

Kellemesebb ünnepeket hozhat a mesterséges intelligencia

A változó gazdasági és technológiai, valamint kihívásokkal teli környezetben nehéz versenyképesnek maradni és boldogulni. A kiskereskedőknek már az idei ünnepi időszakban érdemes megfontolniuk, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elégítsék ki vásárlóik igényeit, javítsák a vásárlási élményt és hatékonyabb működést érjenek el – mutat rá a Deloitte Generative AI for Retail – generatív mesterséges intelligencia a kiskereskedelemben című tanulmánya.

Az idei ünnepi vásárlást komolyan befolyásqlhatják az inflációs és recessziós aggodalmak, amelyek együtt arra késztethetik a fogyasztókat, hogy csökkentsék költekezésüket. Mindezek mentén felmerülnek olyan kérdések: hogyan készüljenek a vállalkozások ilyen környezetben a fogyasztók fokozott óvatosságára? Milyen módszerekkel lehet a vásárlókat megtartani? A kihívásokkal teli időszakban is megvan a lehetősége annak, hogy a kiskereskedők az újonnan megjelenő technológiai eszközök, például a mesterséges intelligencia alkalmazásával gyarapodni tudjanak. A gazdasági nyomás ellenére a fogyasztók továbbra is költenek. A Deloitte 2022-es ünnepi kiskereskedelmi felmérése szerint a kiskereskedelmi cégek vezetőinek 77%-a arra számít, hogy az ünnepek alatti eladások növekedni fognak az előző évhez képest, 66% pedig arra számít, hogy az online ünnepi vásárlási forgalom legalább egy számjegyű növekedést fog mutatni az előző évhez képest.

„A kérdés az, hogy vajon tömegesen visszatérnek-e a fogyasztók a fizikai boltokba és a bevásárlóközpontokba vagy a kiskereskedelem jellege tovább változik? A márkáknak és a kereskedőknek úgy kell változtatniuk a termékeiken és szolgáltatásaikon, hogy ott találkozzanak a vásárlókkal, ahol éppen vannak és ugyanezen okokból meg kell változtatniuk az ügyfélkapcsolataik kezelését is” – mondta Schenk Tamás, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere. A Deloitte Generative AI for Retail – generatív mesterséges intelligencia a kiskereskedelemben című tanulmánya három lépést határoz meg arra, hogyan lehet felkészíteni egy vállalkozást a technológia alkalmazására.

1. Fel kell készíteni az adatokat a AI-ra

A legfontosabb az adat minősége: tiszta, felhasználásra alkalmas adatok nélkül az ügyfélszerzési, elköteleződési és megtartási módszerek nem működnek optimálisan. Az adatokat át kell vizsgálni, a hiányzó részeket pótolni. A jó minőségű adatok segítenek abban, hogy a megfelelő élményeket megfelelő időben és megfelelő csatornán tudják nyújtani a célközönségnek. „A hatékony adatmenedzsment biztosítja, hogy az AI projektekben felhasznált adatok megfelelő minőségűek, pontosak és konzisztensek. A rossz minőségű adatok megbízhatatlan AI modellekhez és pontatlan előrejelzésekhez vezethetnek. Ezenfelül fontos nyilvántartani az adatok forrását, mely nélkülözhetetlen a hitelesség szempontjából. Az is előfordulhat, hogy az AI alkalmazásokhoz eltérő forrásokból származó adatokra van szükség, így kiemelt jelentőségű a szervezet adatintegrációs képessége, mely biztosítja, hogy a különböző rendszerekből származó adatok közös felhasználása kiforrott, működőképes folyamat” – idézte Dr. Barta Gergő a Deloitte Vezető AI szakértője.

2. Felhasználási esetek és AI ütemterv

A generatív AI és gépi tanulás az ügyfélút minden szakaszában növelheti a minőséget és a hatékonyságot. A Deloitte Digital szakértői szerint az agilitás, hatékonyság és ügyfélelégedettség javításának legkiemelkedőbb lehetőségeit az idei ünnepi szezonban az alábbiak:

Reklám: A generatív mesterséges intelligencia által létrehozott szöveges és képi eszközökkel gyorsabb és hatásosabb kampányok hozhatók létre. Ez csökkenti a piacra jutási időt és az újonnan megjelenő fogyasztói igényeket kihasználva növeli az elkötelezettséget.

Webes élmény: A mesterséges intelligencia segít a választék összeállításában és elvezeti az ügyfeleket a szükséges válaszokhoz – pontosan akkor, amikor szükségük van rájuk. Ezzel célzottabb és személyre szabottabb módon lehet kapcsolódni az ügyfelekkel a weboldalon.

Üzleten belüli élmény: A generatív AI képességek üzleten belüli élménybe történő integrációjával költséghatékony módon lehet kialakítani interaktív „virtuális személyes vásárlói” élményt.

Ellátási lánc: A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközei előre jelezhetik, megelőzhetik és megoldhatják az ellátási lánc kihívásait. Ezzel a gyártástól a szállításig minden szakaszban javul a sebesség és a nyereségesség. Ügyfélszolgálat: A generatív AI-alapú figyelőeszközök, minőségbiztosítási szolgáltatások és chatbot-technológiák segítségével hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatási élmény jön létre, miközben megszűnik a call center költsége.

3. Tesztelés és tanulás

A generatív mesterséges intelligencia segítségével gyorsan lehet prototípust fejleszteni új reklámkampányoknak, szolgáltatási folyamatoknak és prediktív megismerő eszközöknek. A rendszeresen végrehajtott kísérletekkel megállapítható, hogy várhatóan mely alkalmazási területek lesznek a legjelentősebb pozitív hatással a szervezeti jövedelmezőségre és hatékonyságra. A tesztelés és tanulás módszertana gyorsan pozitív hatásokat eredményezhet a minőség, skálázhatóság, alkalmazkodóképesség, optimalizáció és pontosság területein. Jobb minőségű marketingtartalmat lehet előállítani létszámnövelés nélkül és ezt a tartalmat hatékonyan személyre lehet szabni a fogyasztói igények széles skálájának megfelelően; gyorsabb lesz a reakció a változó fogyasztói véleményekre és piaci trendekre; ezzel az áruválaszték, az elérési csatornákra fordított összegek és a marketing teljesítmény is folyamatosan javul; végeredményben pedig precízebb analitikai információk nyerhetők a jövőbeli trendek előrejelzéséhez és a kihívások hatékonyabb megelőzéséhez.

Kellemesebb ünnepek

A 2023-as ünnepi vásárlási szezon sorsa nagyrészt már eldőlt, az idei tapasztalatok azonban hasznosak lesznek a jövőre nézve: az jelzi majd a hosszú távú trendeket, ahogy a fogyasztók a gyorsan változó gazdasági körülmények közepette kezelik vásárlási igényeiket. „A Deloitte 2023-as ünnepi szezonra vonatkozó előzetes felméréséből már kiderül, hogy a kereskedők 98%-a jártasnak vallja magát a különböző AI eszközök használatában, azonban csak 33%-a van tisztában azzal, hogy ezen eszközök használata ténylegesen milyen hatással bír az üzleti tevékenységére”- emelte ki Aracsi Bernadett, a Deloitte Magyarország FMCG-Retail iparági csoportjának vezetője.

Az adatok és a mesterséges intelligencia növekvő erejének köszönhetően a kereskedők a jövőben agilisabbak és rugalmasabbak lehetnek. „A kiskereskedők már most számos lépést megtehetnek, hogy kihasználják a generatív AI-ban rejlő lehetőségeket. Előfordulhat, hogy amiket 2023 késő őszén próbálnak ki még nem változtatja meg drámaian az idei eredményeiket, ám megalapozhatja a következő évek hatékonyabb és eredményesebb vásárlói élményeit – mondta Schenk Tamás.

Forrás: Deloitte

2023.11.23

Itt a várt fordulat: nőttek a reálbérek Magyarországon

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó pedig 384 900 forint volt szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy az infláció immár nem magasabb a bérdinamikánál.

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentése szerint. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tehát az infláció immár nem haladja meg bérdinamikát, vagyis több mint egy év után először újra emelkedő pályán a magyar fizetések vásárlóereje.

Cropped,Photo,Of,Caucasian,Businessman,Wearing,Formal,Black,Suit,Walking — Továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban lehet a legrosszabbul keresni itthon.
Fotó: Shutterstock

Mennyi volt a nettó átlagkereset szeptemberben?

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki (15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedve egy év alatt).

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000, a kedvezményeket figyelembe véve 384 900 forintot ért el, mindkettő 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.

A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 12,2 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Meghaladta a 380 ezer forintot a nettó átlagkereset az idei év első kilenc hónapjában

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 000 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 100 forintot ért el.
A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz – ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,8 százalékponttal lenne magasabb.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 500 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 100, a kedvezményeket figyelembe véve 395 700 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,9 százalékponttal lenne magasabb.

Hogyan alakultak a reálbérek az elmúlt egy évben?

Az infláció hatására a reálbérek tizenhárom hónapon keresztül csökkentek:

szeptemberben 1,9 százalékkal,
októberben 2,2,
novemberben 4,7,
decemberben 5,1,
januárban 7,6,
februárban 19,6 (fegyverpénz nélkül 7,8),
márciusban 6,9,
áprilisban szintén 6,9,
májusban 3,0,
júniusban 3,4,
júliusban 2,
augusztusban 1 százalékkal estek vissza.

Melyik ágazatban lehet a legjobban és a legrosszabbul keresni itthon?

A KSH táblázatából kiderül, hogy a legjobban az információ, kommunikáció szektorban lehet Magyarországon keresni, amelynél a havi bruttó átlagkereset meghaladja a 890 ezer forintot. Legrosszabbul továbbra is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fizet, amely ágazatnál ez az összeg 361,1 ezer forint.

	2022. szeptember (ezer forint/fő)	2023. szeptember (ezer forint/fő)
Információ, kommunikáció	791,8	892,2
Pénzügyi szolgáltatás	774,4	888,0
Energiaipar	679,1	749,8
Tudományos, műszaki tevékenység	626,0	714,4
Közigazgatás	593,3	655,0
Bányászat	543,6	653,8
Egészségügyi, szociális ellátás	548,5	628,7
Feldolgozóipar	514,6	591,8
Művészet, szabadidő	467,5	535,1
Oktatás	448,1	509,5
Szállítás, raktározás	438,1	505,5
Víz- és hulladékgazdálkodás	430,1	500,5
Kereskedelem	437,0	495,8
Ingatlanügyletek	401,5	480,8
Adminisztratív szolgáltatások	410,2	470,1
Építőipar	383,2	441,9
Mezőgazdaság	385,4	440,2
Egyéb szolgáltatás	384,4	439,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	316,2	361,1

Forrás: vg.hu

2023.11.23

Népszerű az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Az agrárium a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos ágazat mind nemzetgazdasági, mind pedig élelmiszerbiztonsági szempontból, de jelentős mértékben járul hozzá a magyar vidék népességmegtartó képességének megerősítéséhez és a hazai élelmiszer önellátás megteremtéséhez is. A magas kamatkörnyezetben azonban az agrárvállalkozások is nehezebben jutottak olyan forrásokhoz, amelyek beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítását segítették volna.
A gazdák és az agrárvállalkozások megvédése érdekében 2023. október 2-án indult el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Agrárminisztérium és a KAVOSZ Zrt. együttműködésével az Agrár Széchenyi Kártya MAX+, amelyhez a kormány többlet kamattámogatást biztosít. Az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően 5%-os nettó kamattal, maximum 100 millió forint összegben, 1, 2 vagy 3 évre igényelhető. A Konstrukció keretében a hitelszerződések megkötésére 2024. június 29-ig van
lehetőség.
Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár kiemelte, hogy „a termék az agrárvállalkozások körében rendkívül nagy népszerűségnek örvend, a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben és az ennek következményeként kialakult magas kamatkörnyezetben. Az elmúlt szűk másfél hónap alatt több mint 3 000 agrárvállalkozás érdeklődött a programról és annak igénybevételi feltételeiről. Az ügyfélérdeklődések nagysága meghaladta a 80 milliárd forintot.” Az államtitkár hozzátette, hogy jelenleg több, mint 2 000 ügyfélkérelem van feldolgozás alatt a bankoknál, nagyságrendileg 63 milliárd forint értékben. Emellett 300 olyan agrárvállalkozás is érdeklődött már a termékről, akik ezidáig még nem rendelkeznek semmilyen Agrár Széchenyi Kártya termékkel, ami szintén a fokozott érdeklődésre mutat rá. A Kormány célja, hogy a kamattámogatott hitellel hozzájáruljon a munkahelyek megvédéséhez
és az agrárvállalkozások versenyképességének növeléséhez. 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági helyreállítás éve. Ahhoz, hogy 2024-ben a Kormány helyreállítsa a gazdasági növekedést, ahhoz a jól teljesítő, beruházó és fejlődő agrárvállalkozásokra van szükség. A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is. Az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióra vonatkozó részletes információk, az Üzletszabályzat és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a KAVOSZ weboldalán oldalon.

Forrás: GFM

2023.11.22

A gazdaság visszatért a növekedési pályára, jövőre ismét magas ütemben bővülhet

Az elhúzódó háborús és szankciós válság ellenére a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, jövőre ismét magas ütemben bővülhet – jelentette ki Varga Mihály a Figyelő TOP 200 díjátadóján. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ma azért erősödnek a magyar gazdaság fundamentumai, mert a kormány ellenszélben is kitart a munkaalapú gazdaság és az adócsökkentések politikája mellett.

A tárcavezető felhívta a figyelmet: Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint a III. negyedévben véget ért a technikai recesszió, a másodikról a harmadik negyedévre 0,9%-kal nőtt a gazdaság, amely az uniós tagállamok között a harmadik legnagyobb növekedés. A járvány utáni kilábalást tekintve szintén előrébb jár Magyarország, a pandémia előtti szintet már 5,3 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll – jegyezte meg a miniszter. Varga Mihály emlékeztetett: a gazdaságpolitika azért válhatott sikeressé, mert a kormány azt a helyi gazdasági szereplők bevonásával alakította ki. Mint mondta: 2010-től a munkaalapú gazdaság kiépítésével az adóztatást a termelési oldalról a fogyasztási oldalra csoportosítottuk át, miközben a munkát terhelő adókat és járulékokat több lépésben csökkentettük. A miniszter rámutatott: a kormány számára továbbra is alapvető cél a költségvetés stabilitásának megőrzése, a hiányt ebben az évben 5,2%-ra, jövőre 2,9%-ra mérsékeljük, az államadósságot pedig 70% alá visszük, amely jóval kedvezőbb az uniós átlagnál. 2010 óta a családok arányát 3%-ról 20%-ra javítottuk az adósság finanszírozásában, az államadósság kamatkiadásainak közel 80%-át ma már hazai lakossági és intézményi befektetők felé fizeti az állam. Ebben fontos szerepet töltenek be a magyar állampapírok is, amelyek stabil finanszírozási lehetőséget biztosítanak a költségvetés számára – szögezte le Varga Mihály. A jövőbeni kilátásokról szólva a tárcavezető elmondta: a világban zajló változások, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és elektromobilitás térnyerése mellett a kormány továbbra is a gazdaságélénkítést, a munkahelyteremtés helyezi a középpontba. Ugyanakkor ez kiegészül a hatékonyságnövelés és területi kiegyenlítődés kritériumaival, valamint az önellátás képességének megteremtésével a lehető legtöbb területen. Ebben a munkában a kormány továbbra is számít a piaci szereplők munkájára, és a vállalatok együttműködésére – jegyezte meg a miniszter.

2023. november

Forrás: PM

A kkv-k harmada használ mesterséges intelligenciát a marketingjében

Év elején, amikor a mesterséges intelligencia (MI) széles körben elérhetővé vált a kis- és középvállalkozások számára, senki sem számított arra, hogy az új technológia ilyen gyorsan elterjed. Egy friss kutatás szerint mára minden harmadik kkv alkalmazza az MI-t marketingcélokra, ezzel az eszköz gyorsan bekerült a legnépszerűbb marketingeszközök közé.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

1. Facebook2. Honlap3. Google ↑14. Instagram ↓15. Ajánlat ↑36. Hírlevél7. Ajánlás↓28. Keresőoptimalizálás ↓19. Mesterséges intelligencia10. Blog ↓1

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben. Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.” Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

1. Facebook2. Google ↑13. Ajánlás ↓14. Honlap ↑15. Hírlevél ↑26. Networking7. Webshop ↓38. Ajánlat ↑19. Partnertalálkozó ↑110. Affiliate marketing ↑1

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás. „Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor. Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek. „Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést. A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek. A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor, kisvállalatimarketing-szakértő.

+++

Módszertan

Online, önkitöltős, kérdőíves, kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek, hírlevél-feliratkozóinak, valamint független vállalkozói adatbázisban szereplő vállalkozók körében. Elemek száma: 844 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2023 októberében történt. A kutatás 2009 óta évente kerül elvégzésre.

Forrás: Marketing Commando

2023. 11. 22.

Átadták a hazai építéságazat komplex tájékoztató központjának első épületét

https://www.youtube.com/embed/W9kiuw4Z020?si=Ieo1aMzGxAKEz_TJ

Átadták a hazai építéságazat komplex tájékoztató központjának első épületét

Szeptember 29-én adták át az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztés első épületét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az eseményen úgy fogalmazott: az ÉMI, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként kulcsszereplő a kormány építőipar fejlesztését célzó terveiben.

Ágazati fórumot tartott az idén 60 ÉMI Nonprofit Kft., ahol sor került a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont első építményének átadására is. A komplex ágazati tájékoztató központnak szánt kiállítási- és rendezvénycsarnokot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg jelképesen Buday-Malik Adriennel, az ÉMI vezérigazgatójával közösen.

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontjában megrendezett eseményen Nagy Márton miniszter úgy fogalmazott: a magyar kormány számára nagyon fontos az építőipar és az építésgazdaság, mely nem csupán politikai-szakpolitikai, hanem az állampolgárok, családok szempontjából is kiemelt ügy. Elmondta, habár az építőipar jelenleg nehéz időszakon megy keresztül, ha lassan is, de elindulhat a fordulat, az erősödés, melyben a kormánynak felelőssége és feladata van. Ennek kapcsán négy irányvonalat emelt ki: új lakáspolitikai koncepció kialakítását, a magyar kkv-k és a hazai alapanyaggyártás helyzet hozását, a hitelezés helyreállítását, valamint a demográfiai célokhoz illesztett lakáspolitikát. Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető megerősítette, hogy a jövőben bevezetésre kerül a CSOK+, amely új lökést adhat a piacnak. A létrehozásának 60. jubileumát ünneplő ÉMI-vel kapcsolatban Nagy Márton úgy fogalmazott, az ágazat eredményes működésében a Társaságnak évtizedek óta kiemelkedő szerepe van, mérnöki tudása folyamatosan támogatja az iparágat, munkáját pedig piaci professzionizmussal végzi. Hangsúlyozta azt is, hogy az ÉMI a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként kulcsszereplő a kormányzat építéságazat fejlesztését célzó intézkedéseinek megvalósításában. Nagy Márton a beszédében kitért arra is, hogy az építőiparral összefonódik a zöld átállás, melynek kapcsán kifejtette, a kormány jelenleg is dolgozik a napelemtámogatási rendszeren. Elmondta, a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont egy kiemelt demonstrációs központ lesz a hamarosan megújuló otthonteremtési és felújítási programban, ahol bárki megtekintheti a fenntartható, innovatív megoldásokat, sőt finanszírozási lehetőségeket is megismerhet. „Bátorítunk mindenkit arra, hogy legyen partnere ennek a kezdeményezésnek” – zárta a beszédét.

Egy feladat: a minőségi építés szolgálata

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója úgy fogalmazott, az ÉMI-nek már 60 éve a legfontosabb dolga: a minőségi építés ügyét szolgálni. Kifejtette, a Társaság arra a feladatra vállalkozott, hogy minden helyzetben támogassa az építéságazat fejlődését és zöld átállását, az épített örökség megőrzését és fenntarthatóságát. Ennek érdekében – tette hozzá a cégvezető – az elmúlt 5-6 évben olyan szolgáltatásportfóliót alakítottak ki, ami az épületek, építmények teljes életciklusára gondol, a nyersanyag-fázistól az üzemeltetésig. Visszautalva Nagy Márton miniszter szavaira Buday-Malik Adrienn elmondta: az ÉMI ma már nem „csak” egy nonprofit állami háttérintézmény, hanem méltó partnere a piaci szereplőknek, egy eredményes Társaság.

Partnerség a stratégiai gondolkozásban

Az ÉMI vezetője beszédében hangsúlyozta, a Táraság kiemelt hangsúlyt fektet az ágazati szakmai szervezetekkel való együttműködésre is, köztük az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével. A szervezet elnöke, Koji László a szakma nevében is köszöntette beszédében a 60 éves ÉMI-t. Kiemelte, hogy a Társaság a szakmai életben az előrelátást, a minőséget és a partnerséget jelenti. Ezt megköszönve arra buzdított, az ÉMI legyen partner a stratégiai gondolkodásban, főként három területre fókuszálva: az építőipar visszapattanása a jelenlegi mély helyzetből; a hatékonyság, amelyet a versenyhelyzet, illetve az építőipari munkásokat megtartása és megfizetése támogathat; valamint az, hogy az ágazatnak és a szakmának legyen egy erős érdekképviselete. Beszéde zárásaként egy elismerő oklevelet adott át az ÉMI vezérigazgatójának.

2024-ben megnyílik az ágazati igényeket kiszolgáló látogatóközpont

Az eseményen Buday-Malik Adrienn bejelentette: a rendezvényt megelőző napokban érkezett meg az Energiaügyi Minisztérium támogatói döntése a mintaházakat illetően, melynek köszönhetően a tervek szerint 2024 nyarán megnyithat a látogatóközpont. Mint mondta, a fejlesztés fő célja az egész ágazat kiszolgálása információkkal, tudással, kapcsolatteremtési lehetőséggel. Az ÉMI vezérigazgatója beszédében buzdította a jelenlévő meghatározó ágazati szereplőket, hogy legyenek részesei a Mintaházparknak. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „a saját fejlesztéseinkről, gyarapodásunkról úgy gondolkodunk, hogy az közösségi és nem öncélú”. A Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont most átadott kiállítás- és rendezvénycsarnoka közel 1100 m²-en képes helyszínt biztosítani különböző ágazati eseményeknek, mint például kiállítások, szakmai konferenciák, rendezvények, oktatások. A csarnokot magában foglaló tájékoztató komplexum több mint 25ezer m²-en várja majd a fenntartható és elérhető árú építés iránt érdeklődő lakossági és szakmai látogatókat. A területen első ütemben, megközelítőleg 7,5 ezer m2-en, 12 új mintaház épül a 2019-es Solar Decathlon Europe házépítő verseny helyszínen maradt épületei mellé. A kiállító- és rendezvénycsarnok, valamint az életnagyságú mintaházak mellett a komplexumban helyet kap majd egy mini-energiaváros is, ahol a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat és azok építésben történő hasznosítása kerül bemutatásra.

A Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont tervezett nyitása: 2024 nyara.

A komplexum terveiről készült animációs bemutatófilm itt tekinthető meg:

Forrás: emi.hu

Európai Hulladékcsökkentési Hét az ÉMI koordinálásával

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. Az ÉMI 2020-tól három éven át látott el az EWWR-hez kapcsolódó koordinátori feladatokat.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. A 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a kialakult mennyiség csökkentésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára. 2020-ban az ÉMI látta el az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódóan a nemzeti koordinátori feladatokat, melynek része volt a teljes hazai regisztrációs feladatellátás és az ügyfélszolgálat üzemeltetése is. 2020-ban összesen 863 darab akció került regisztrálásra.

A 2021. évi Európai Hulladékcsökkentési Hetet november 20-28. között rendezték meg. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére ez évben szintén az ÉMI Nonprofit Kft. töltötte be az EWWR magyarországi koordinátori szerepét és fogta össze országosan a programhoz csatlakozókat. A 2021-es év fókusztémája a körkörös közösségek voltak, amihez kapcsolódóan Magyarországon összesen 192 darab akciót valósítottak meg. 2022-ben az Energiaügyi Minisztérium felkésére ismét Társaságunk volt a november 19. és 27. között megrendezésre kerülő akció magyarországi koordinátora. Az esemény kiemelt témája ezúttal a textil volt, a középpontban a ruhaipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt. A 2022-es Hulladékcsökkentési Hét keretében Magyarországon 281 akciót regisztráltak.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hétről, valamint a 2022-es évről bővebben:
http://www.emi.hu/hulladekcsokkentesihet/index.html

Az ÉMI elkötelezett a fenntarthatóság iránt, így 2023-ban is részese e fontos, országokon átívelő figyelemfelhívó eseménynek mint akciószervező. A 2023-as évről bővebben: www.szelektalok.hu

Forrás: emi.hu

Új építésügyi műszaki irányelv-tervezet véleményezhető

https://emi.hu/emi/web.nsf/Pub/7C5LR2/$FILE/M%C5%B1gyanta%20padl%C3%B3bevonatok%20kialak%C3%ADt%C3%A1sa%20-%20%C3%89p%C3%ADt%C3%A9s%C3%BCgyi%20m%C5%B1szaki%20ir%C3%A1nyelv-tervezet%202023-05-24.pdf

Az ÉMI Nonprofit Kft. – az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) Titkárságaként – egy, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) által és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével kidolgozott „Műgyanta padlóbevonatok kialakítása” című új építésügyi műszaki irányelv-tervezetet készített elő, amely 2023. szeptember 15. (péntek) napjáig véleményezhető.

Az ÉMI Nonprofit Kft. meghatározó szerepet vállal a műszaki szabályozásban, kiemelten az építésügyi műszaki irányelvek előkészítése terén. A Társaság, valamint külsős szakértők által kidolgozott, előkészített építésügyi műszaki irányelv-tervezeteket társadalmasításra bocsátja honlapján, hogy egy-egy téma kapcsán minél több szakmai álláspont tudjon érvényesülni. Ezúttal az ÉVOSZ által kidolgozott „Műgyanta padlóbevonatok kialakítása” című építésügyi műszaki irányelv-tervezetet véleményezheti a szakmai közönség. Kérjük, mondja el véleményét, észrevételeit, javaslatait, amelyeket az építésügyi műszaki irányelv-tervezet végleges kialakítása szempontjából megfontolásra érdemesnek tart.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a véleményezhető építésügyi műszaki irányelv jelenleg még tervezet, amely a beérkezett észrevételek figyelembevétele mellett átdolgozásra kerül elfogadása és közzététele előtt! Ugyanakkor jelen formájában is szerzői jogvédelem alatt áll, így engedély nélküli felhasználása szigorúan tilos!

Szakmai véleményezésre közzétett újabb építésügyi műszaki irányelv-tervezet:
(Az adott építésügyi műszaki irányelv-tervezetet a címére kattintva éri el, valamint a hírünk végén található Letölthető fájlok címszó alatt találja felsorolva a hivatkozásokkal.)

MŰGYANTA PADLÓBEVONATOK KIALAKÍTÁSA című építésügyi műszaki irányelv-tervezet

A fenti építésügyi műszaki irányelv-tervezetettel kapcsolatban köszönettel várjuk szakmai javaslatát, véleményét a következő űrlapon: Építésügyi műszaki irányelv-tervezet véleményezése
(Műgyanta padlóbevonatok kialakítása)

A megfelelő műszaki szabályozással az építési beruházások műszaki tartalma egyértelműbb, ellenőrzése hatékonyabb lehet, amely támogatja a beruházás minőségi kivitelezését.

Az építésügyi műszaki irányelv lényegében önkéntesen alkalmazandó módszertan arra, hogy a műszaki előírásokat, minőségi követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály/szabvány nem, vagy nem teljeskörűen ad útmutatást, illetve olyan esetben, ahol több szabványt/szabályt kell egyidejűleg alkalmazni. Az építésügyi műszaki irányelvek célja továbbá a szakmagyakorlók és a többi érintett szakma támogatása.

Az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési, építési és üzemeltetési tevékenység területére kiterjedő követelményeket, tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért, elfogadásáért az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) felel, az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló 6/2019. (IV. 4.) ITM rendelet alapján.

Letölthető file:

Forrás: emi.hu

Új tevékenység az ÉMI tanúsítási szolgáltatásai között

Az ÉMI Tanúsítási Irodája – a jogszabályi kijelölés alapján végzett tanúsítási tevékenysége mellett – megkezdte önkéntes tanúsítási tevékenységét és kiadta az első Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványokat.

Az ÉMI Tanúsítási Irodája – a jogszabályi kijelölés alapján végzett tanúsítási tevékenysége mellett – megkezdte önkéntes tanúsítási tevékenységét és kiadta az első Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványokat a MIG mbH ( Material Innovative Gesellschaft mbH ) által gyártott MIG-ESP® Rooflect, MIG-ESP® Exterior, MIG-ESP® Interior és MIG-ESP® Interior Anti-Microbial termékekre. Az építési termékekre vonatkozó jogszabályok előírják, az egyes műszaki előírások pedig követelményeket fogalmaznak meg a gyártók részére üzemi gyártásellenőrzési rendszer működtetésére. Ez minden esetben szükséges, függetlenül a termékre vonatkozó teljesítményigazolási rendszertől, azonban az üzemi gyártásellenőrzési rendszernek a külső, független szervezet általi tanúsítását csak meghatározott esetekben teszik a jogszabályok kötelezővé.

Az ÉMI Megfelelőségértékelő Központja azon gyártóknak ajánlja a most elindított szolgáltatását, akik önként – jogszabályi kötelezettség nélkül – külső, független fél által kiadott tanúsítvánnyal szeretnék erősíteni a terméküket felhasználók bizalmát, illetve növelni a gyártásellenőrzési rendszerük hatékonyságát. Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványt kizárólag azokban az esetekben állítunk ki, amikor a termékre vonatkozó műszaki előírás nem ír elő tanúsítási kötelezettséget, tehát amikor a termékek teljesítményigazolási (AVCP) rendszerkódja (3)-as, vagy (4)-es.

További információk: http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/ugye_onkentes.html

Forrás: emi.hu

Nemzetközi szervezet vezető testülete ülésezett az ÉMI-nél

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontja adott helyszínt október 6-án a brüsszeli székhelyű ENBRI (European Network of Building Research Institutes – az Építéskutatási Intézetek Európai Hálózata) nemzetközi szervezet vezetőségi ülésének. Az eseményen, a szervezet eddigi elnöke, dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa hivatalosan is átadta a vezetői posztját a soron következő elnöknek.

Az 1988-ban alapított ENBRI több mint 35 éve elkötelezett az ágazat szereplőinek összefogásában. Tevékenységével arra törekszik, hogy az építésügyi kutatások az európai ütemterv (European Agenda) szilárd részét képezzék. Az ENBRI hálózat az építési és épített környezettel kapcsolatos témák teljes lefedettségét biztosítja, és garantálja a nemzetközi ismeretek és tapasztalatok folyamatos frissítését az építőipar számára.

A nemzetközi szakmai hálózat jelenleg összesen 19 intézményt számlál, köztük 2004 óta az ÉMI Nonprofit Kft. is tagja. Dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa 2013 óta az ENBRI elnökhelyetteséként, majd 2019-től annak 15. választott elnökeként meghatározó szereplője a szervezet tevékenységének.

ÚJRA MAGYARORSZÁGON TARTOTTÁK A VEZETŐSÉGI ÜLÉST

Az ENBRI vezetőségi ülésének minden évben más ország ad otthont, az igazgatósági tagok legutóbb 2019-ben tanácskoztak hazánkban. Az idei, kétnapos ülés első napján a küldöttségi tagok az ÉMI szervezésében meglátogatták a Magyar Zene Házát, illetve a nemrég átadott MOL székházat is. Ezután bejárták a Budai várat, ahol megtekinthették az újjászületett Szent István-termet, melynek felújításában az ÉMI lebonyolító, műszaki ellenőr és tervellenőr minőségben is közreműködött.

A második napon került sor az ÉMI szentendrei székhelyén a vezetőségi ülésre. A megnyitót követően Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket és mutatta be számukra Társaságunk aktuális feladatait, projektjeit. Kitért a nemzetközi együttműködéseinkre és tagságainkra, a jelenleg futó kutatás-fejlesztési projektjeinkre, illetve az elmúlt időben kötött magyar és külföldi stratégiai megállapodásokra is. A jelenlévők körében a legnagyobb érdeklődést az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztése váltotta ki, melynek első épületét egy ünnepség keretében múlt héten adták át.

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontjában megtartott ülésen került sor az elnökségi cím átadására is. Az ENBRI főtitkára, Johan Vyncke Buildwise megköszönve Matolcsy Károly elmúlt 4 éves munkáját, felkérte Robert Gerylot – aki az ÉMI társintézetének, az ITB-nek az elnöke – a következő ciklus vezetésére.

Az ÉMI továbbra is aktív szereplője, tevékeny partnere marad az ENBRI-nek.

Forrás: emi.hu

Aláírták az érintett felek a bérmegállapodást

Hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.

A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint
a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326.000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73.500 forintot, a garantált
bérminimum 89.500 forint tett ki. A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jelentős mértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása. A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.
A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a
kollektív szerződéskötés ösztönzésében. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a megállapodás kapcsán kiemelte, hogy az
aláírás egy rendkívül aktív és hosszú tárgyalássorozatot zár le, amelyben mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső döntés megszülethessen. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának
az éve. A kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A kormány célja ugyanis az, hogy az
infláció visszaszorítását követően is fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a családok fizetése egyre többet érjen. A növekvő reálbér mellett ismét bővülhet a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához.

Forrás: GFM

2023.11.20

Varga Mihály: Magyarország vonzó célpont a befektetések számára

Az adórendszer versenyképessége kulcsfontosságú tényező Magyarországon – mondta Varga Mihály az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) budapesti gazdasági és pénzügyi fórumán tartott előadásában. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság a harmadik negyedévben visszatért a növekedési pályára, és a következő években tartósan és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság.

Európai Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5,3 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll – hangsúlyozta a tárcavezető. Hozzátette: Magyarország foglalkoztatási rátája is magasabb, mint az EU és a V3 átlaga. A leszorított inflációnak, az erős munkaerőpiacnak és az egyensúlyi mutatók folyamatos csökkentésének köszönhetően a magyar gazdaság 2024-ben ismét dinamikus növekedési pályára áll – fűzte hozzá a tárcavezető.

A folyó fizetési mérleg mutató a tavalyi energiapiaci sokk után gyógyul, a beruházási ráta pedig az EU listavezetője – jelentette ki a miniszter. Mint mondta: a befektetések földrajzi elhelyezkedésének egyensúlytalansága az elmúlt tíz évben jelentősen javult, az ország keleti és nyugati részének tőke- és befektetésvonzó képessége nagyjából kiegyensúlyozott. Varga Mihály előadásában rámutatott: az adórendszer versenyképessége kulcsfontosságú tényező Magyarországon, míg az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése, valamint az adósság kezelés eredményei szintén jó alapot adnak a növekedéshez való visszatéréshez. Ezek a tényezők mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az orosz-ukrán háború szomszédságában is vonzó célpont a befektetések számára. Az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) egy 2010 januárja óta működő független pénzügyi szervezet, amely világszerte tudományos fórumot biztosít az állami és magánszektorba tartozó gazdasági, pénzügyi intézmények és szervezetek közötti eszmecserére.

Forrás: PM

2023.11.16

Nincs megállás a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban

Túllépte a 860 milliárd forintos szerződött összeget a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. November 8-ig az 1000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett program 86 százalékára kötöttek szerződést a magyar vállalkozások, melyből az EXIM Magyarország 654 milliárd forintot folyósított. A program célja a vállalkozások kedvezményes finanszírozási eszközökkel történő támogatásán keresztül a hazai gazdaság élénkítése és a növekedés újraindítása.

Az EXIM Magyarország idén februárban indította el 700 milliárd forintos keretösszeggel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot a Kormány döntése alapján. A rekordméretű hitelprogram azzal a céllal indult útjára, hogy a magyar vállalkozások a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a magas kamatok mellett kedvezményes finanszírozáshoz juthassanak. A program szükségességét mutatja, hogy rövid időn belül hatalmas érdeklődést váltott ki, így az eredeti keretösszeget 1000 milliárd forintra emelte a Kormány. A Hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöld hitel igényelhető. A hitelkonstrukciók a futamidő végéig rendkívül kedvező, fix kamat mellett érhetők el, amely forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6%-ot, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5%-ot jelent. Indulását követően 2 hónap leforgása alatt a szerződött hitelállomány már elérte az 500 milliárd forintot, november elejére pedig túllépte a 860 milliárd forintot, vagyis a teljes hitelkeret 86 százalékára kötöttek szerződést, amely az év végéig várhatóan 100 százalékra növekedik. A program keretében november 8-ig több mint 3000 darab hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz, illetve a vele szerződésben álló kereskedelmi bankokhoz, együttesen 1480 milliárd forint értékben. A legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitel iránt mutatkozott, 691 milliárd forint összegben nyújtottak be erre a termékre forrásigénylést a vállalatok. Ezt 510 milliárd forinttal a beruházási célú (beleértve a lízinget), majd 279 milliárd forinttal az ingatlancélú hitelkérelem követte. Az eddig leszerződött 860 milliárd forint mintegy 76 százaléka már folyósítva lett összesen 654 milliárd forint összegben. A beérkezett hitelkérelmek 99 százalékát az EXIM refinanszírozó partnerein keresztül regisztrálták. Az EXIM Magyarország a lemorzsolódó ügyleteinek pótlása érdekében szeptemberben újranyitotta a kérelmek befogadását a refinanszírozási partnerei számára. A hazai hitelpiacon fennálló töretlen érdeklődést a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt jól mutatja, hogy az újranyitás óta rövid idő alatt 613 darab kérelem érkezett be a kereskedelmi banki partnereken keresztül összesen 112 milliárd forint összegben. Az ügyfelek 67 százaléka a kkv szektorból került ki, a szerződött hitelállomány alapján a források 49 százalékát használhatják fel a hazai kis- és középvállalkozások. A három legnagyobb hitelösszegű forrást elnyerő iparágak november elejéig a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar voltak. A hitelösszeget nézve a zöld beruházási hitelek 51 százaléka a következő négy ágazatba áramlik: villamosenergia-termelés; keményítő, keményítőtermék gyártása; könnyűfém csomagolóeszköz gyártása; villamos motor, áramfejlesztő gyártása.

„Azt a célt tűztük ki magunk elé a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram elindításával, hogy a magyar vállalatoknak hatékony segítséget nyújtsunk annak érdekében, hogy meg tudják őrizni versenyképességüket akkor is, amikor a gazdasági növekedés lassul. Az érdeklődés mértéke még így is túlszárnyalta az elképzeléseinket. Ezt jól mutatja a beérkező hitelkérelmek száma. A hitelprogram indulása óta a magyarországi, legalább 250 munkavállalót foglalkoztató cégek 15 százaléka részesült a Baross Gábor Hitelprogram kedvezményes forrásaiban” – nyilatkozott Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram meghatározó szerepet tölt be a befagyott vállalati hitelpiac fellendítésében és ezáltal a gazdaság élénkítésében, illetve a növekedés újraindításában. A hazai bankrendszer által márciustól szeptemberig nyújtott új hitelszerződések közül 32,8 százalék, azaz lényegében minden harmadik ügylet a Baross Gábor Hitelprogramhoz volt köthető. A forintban denominált új hitelszerződések esetében ez az arány még ennél is magasabb, közel 40 százalék volt.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram célja, hogy a gazdasági hatásoknak leginkább kitett, az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került hazai vállalkozásoknak államilag támogatott, alacsony kamatozású forrást nyújtson, valamint, hogy a jegybanki szigorítások miatt visszaesett banki hitelezés mértékét növelje. A programon keresztül az EXIM Magyarország egyszerre kívánja segíteni a magyar vállalatok mindennapi tevékenységét, valamint fenntarthatóvá és hatékonyabbá tenni működésüket, erősítve likviditási helyzetüket, támogatva beruházásaikat, csökkentve az energiafüggőségüket, illetve erősítve növekedési és exportpotenciáljukat.

Forrás: EXIM

2023.11.16

Nagy Márton: Magyarország jövőre visszatér a magas nyomású gazdasághoz

Magas bérnövekedés, támogató fiskális politika és magas beruházási ráta jellemezheti jövő évet, magyarán szólva rövid megingás után 2024-ben visszatérhet hazai gazdaságpolitika ahhoz a magas nyomású gazdasághoz, amely a jelek szerint az egyetlen kormányzati receptnek tűnik Magyarország fejlettségi hátrányának leküzdésére. A sors különös fintora, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter éppen annál a jegybanknál működtette tökélyre a rendszert, amely most minden erejével a növekedés lassításán dolgozik.

Nem véletlenül kommentálta Nagy Márton gazdaság miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján az idei minimálbér-tárgyalásokon felmerülő két számjegyű minimálbér-emelés ötletét úgy, hogy „jó az irány”. A tárcavezetőről ugyanis köztudomású, hogy már a jegybanknál eltöltött évei alatt is a magas nyomású gazdaság (high pressure economy) elkötelezett híve volt, aki azt az elvet képviseli, hogy a gyenge devizán, a támogató fiskális politikán és nem utolsó sorban a jövedelempolitikán keresztül kell fűteni a gazdaságot. A gondolat nem új keletű, a 2008-as válság után általános elfogadott nézetté vált, hogy a potenciális növekedés fölött tartósan növekedhet egy gazdaság, hiszen végeredményben a kibocsátást is megemelheti, anélkül, hogy nagyobb egyensúlytalanságot előidézne. Ez nem is volt ördögtől való gondolat, hiszen a negatív reálkamatok ellenére az infláció alacsony szinten volt, a világkereskedelem rendületlenül bővült, miközben a jegybankok is aktívan támogatták a kormányokat az állampapír vásárlásokkal. Tehát minden adott volt a magas nyomású gazdasághoz.

Erre jött rá az covid, majd az energiaválság, ami mentén nem sok választása maradt a kormánynak, mint a növekedés lassítása, hogy letörje az inflációt. Hiába próbálta a kínálati oldalt életben tartani támogatott hitelek, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram révén, csökkentve a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ha közben a keresletet is szűkítenie kellett a beruházási stopon keresztül. Ez változik meg jövőre. Ahogy csökken az infláció, és lassanként a kamatterhek, úgy térhetünk vissza a magas nyomású gazdasághoz, ami a jelek szerint a kormány egyetlen receptje a gazdaság felzárkóztatására.

A helyzet pikantériája, hogy Nagy Márton pont annál a jegybanknál működtette a rendszert tökélyre, amely most éppen ellenkezőleg, erősebb forintot, szigorú fiskális politikát és a növekedés lassítását szeretné elérni. Érdekesség, hogy még ma is megtalálható a jegybank honlapján egy 2016-os tanulmány, amely

A magas nyomású gazdaság – válasz a kor kihívásaira

címmel íródott, és amelyben a szerző megállapítja, hogy a magas nyomású gazdaság segít visszatéríteni a gazdaságot egy gyorsabb trendnövekedéssel jellemezhető pályára, mivel a „tartósan és kiszámíthatóan módon keresleti nyomás alatt tartott gazdaságban a vállalatok a piacaik növekedésére számítva növelik a keresletüket termelési tényezők, gépek és berendezések, illetve munkaerő iránt”.

De miről is szól a high pressure economy?

Bár idén enyhe recesszió vár a magyar gazdaságra, ez sem változtat a kormányzati célkitűzésen, hogy így vagy úgy, de Magyarországot fel kell zárkóztatni, azaz a közepes jövedelmi helyzetből a magas jövedelmi helyzetű országok közé kell bevezetni. Hazánk ugyanis az elmúlt évtized fejlődése ellenére (a 66 százalékon állt még 2010-ben) még mindig az unió fejlettségének 77 százalékán áll, tehát az EU fejletlenebb államai között található, amiben számtalan tényező játszik szerepet, köztük az alacsony tőkeintenzitás, a digitalizáció hiánya, a gazdaság duális jellege vagy a kkv szektor széttöredezettsége. Lényegében ezekre adna választ a magas nyomású gazdaság, ami az állandó, erőltetett béremeléseken keresztül kikényszeríti a vállalati koncentrációt, hogy aztán a méretgazdaságossági előnyök kiaknázásával magasabb jövedelmi színvonalat biztosítson.

A német vagy osztrák cégeket érdemes megnézni, amelyeket a magyarnál sokkal nagyobb koncentráció jellemez, és ez magyarázza, hogy a jövedelmek terén miért van 3-4 szeres különbség a javukra.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk0MmQwMjM3NzU0MTQ1Nzg5YjFjY2JlZTY5YzdhMDc4.jpeg

Kötéltánc lesz a növekedés és a költségvetés egyensúlya, valamint a kormány és jegybank között

A magas nyomású gazdaság működtetése azonban így sem lesz sétagalopp, egyrészt a jegybank továbbra is köti az ebet a karóhoz a negatív reálkamattal, ami dekódolja, hogy 5-6 százalék alatti alapkamatot biztosan nem látunk jó ideig. Másrészről a támogató fiskális politikai láb is inog, mivel a költségvetési mozgástere is szűkös, amiben a hiányzó áfabevételek mellett legalább akkora terhet jelentenek a rezsitámogatások és a kamatkiadások. Csak ez utóbbi 2024-ben 3100 milliárdos terhet jelent a büdzsének.

Az viszont jól látszik egy ideje, ha kell választani, akkor mindig a magasabb hiányt választotta, mintsem a növekedés megfojtását.

Jövőre már nehezebb lesz, mint idén vagy tavaly, ezzel együtt nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy 2,9 százalékos hiánycél nincsen kőbe vésve. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése is erre mutatott rá, Brüsszel szerint az idei 5,8 százalékos hiány után 2024-ben elvéti a hiánycélt a kormány és végül 4,3 százalékos deficit teljesül. Ami pedig a nemzeti bankot illeti, szinte minden elemző arra számít, visszatér a negatív reálkamat egy-másfél éven belül, különösen akkor, ha az inflációt is sikerül a jegybank célsávjába leszorítani. Nagy kérdés persze az infláció, hogy hol ragadhat be, de talán az sem véletlen, hogy a kormány magasabb, 6 százalékos drágulással számol, mint a jegybank, amely a szeptemberi inflációs jelentésében 4 és 6 százalék közé lőtte be. A két szám közötti eltérést magyarázhatja a kormány magas nyomású gazdasághoz való visszatérése.

Ekkora lehet a növekedés 2024-ben

A kabinet 4 százalékos GDP-bővülést, tehát a növekedés helyreállást várja 2024-ben, ami az elmúlt egy év fényében elrugaszkodottnak tűnhet, valójában egyáltalán nem az, ha azt vesszük, hogy a hitelminősítők mind 3 százalék körüli bővülést valószínűsítenek, kiemelve a magas beruházási rátát, az FDI beáramlást és nem utolsósorban a továbbra is erőteljes bérdinamikát. Legutóbb pedig a Nemzeti Valutaalap jósolta, hogy 2024-et Magyarország 3,1 százalékos GDP-arányos bővüléssel várhatja.

Forrás: vg.hu

2023. 11.15

Fotó: Kallus György, Világgazdaság

Fábián Gergely: 3 milliárd forintos járműipari beszállító-fejlesztési program indul

2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A célzott és hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az infláció már októberben egy számjegyűre csökkent, a gazdasági növekedés helyreállítása pedig 2023 harmadik negyedévében megkezdődött. Mindez jó alapot biztosít ahhoz, hogy 2024-ben újra dinamikusan, akár 4 százalék vagy afeletti mértékben bővüljön a GDP.

A kormány célja, hogy hazánk 2030-ig elérje az uniós fejlettség 90 százalékát. A magyar gazdaság megerősítése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki. Ennek értelmében az export 2030-ra elérheti a GDP 100 százalékát, a
feldolgozóipar teljesítménye pedig a GDP 30 százalékára emelkedhet. A célok eléréséhez kulcskérdés a magyar vállalkozások megerősítése és versenyképességük jelentős fokozása. A hazai vállalkozásokat fejleszteni szükséges, hogy minél feljebb kerülhessenek a beszállítói láncokban. A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, illetve az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével, Járműipari Beszállító-fejlesztési programot hirdet, 2,9 milliárd forintos kerettel. 2023-ban egy pilot program fog elindulni, a támogatási program forrásai pedig 2024-ben nyílnak meg teljes körűen, figyelembe véve a tapasztalatokat. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: a program általános célja, hogy a járműiparban és az akkumulátoriparban egyaránt növekedjen a magyar beszállítók által képviselt arány. A program keretében a Magyarországon működő nagyvállalatok, mint megrendelők egy közös fejlesztési tervet alakítanak ki már meglévő vagy potenciális beszállítójukkal, amely alapján a beszállító magasabb hozzáadott értékű termékkel vagy új termékkel tud részt venni a gyártásban. Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár megjegyezte, hogy a programban azok a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató, hazai vállalatok vehetnek részt, amelyek méretükből
adódóan jellemzően közelebb állnak a beszállítóvá váláshoz. A program részletei az IFKA weboldalán lesznek hamarosan elérhetők.

Forrás: GFM

2023.11.15

Tovább gyorsulhat az ipari automatizáció

Rendkívüli mértékben meggyorsítja az automatizációs- és szoftverkódok létrehozását, illetve optimalizálását a Siemens és a Microsoft közös fejlesztése, az Industrial Copilot. A mesterséges intelligenciára épülő, ipari chatbot segítségével az összetett kódok hibamentesítése is könnyebbé válik, és a szimulációk átfutása hetekről percekre rövidül.

Az ember-gép együttműködés új korszaka

Az „ipari másodpilótát” jelenleg két felhasználási területen alkalmazzák. Egyrészt közreműködik a Siemens vezérlőrendszereihez készülő PLC programozási kód elkészítésében, ami tartalmazza, mely gépeknek, mit kell csinálniuk, milyen sorrendben és milyen feltételek mellett. Ezt a munkát nemcsak kódgenerálással, hanem szükség esetén a programozási nyelvek közötti fordítással és optimalizálással is gyorsítja. Másrészt a gépek meghibásodása esetén megkeresi a probléma forrását, megszüntetésére pedig javaslatot is tesz. Mindezt úgy, hogy a karbantartók egy csevegőablakban írhatják le a problémát, részletes műszaki információkat kérhetnek, és megvitathatják a javasolt megoldást, mintha csak kollégáikkal beszélnének. Az új fejlesztés így jelentős terhet vesz le a folyamatautomatizálás, a PLC programozás és a karbantartás területén dolgozó, magasan képzett és tapasztalt szakemberek válláról, akikből nagy a hiány a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően, valamint a gépek állásidejének lerövidítése miatt az AI-másodpilóta a termelékenység és a hatékonyság ugrásszerű növekedését hozza majd az autó- és gyártóipartól kezdve, a kritikus fontosságú infrastruktúrákon, illetve a szállítmányozáson át, az egészségügyig, különféle iparágakban.

Kooperatív fejlesztés

A megoldás a Siemens Xcelerator digitális üzleti platformjáról érkező automatizációs és folyamatszimulációs információkat a Microsoft Azure OpenAI Service felhőalapú szolgáltatásával dolgozza fel. A vállalatok eközben biztonságban tartják a megismert adatokat: még a szolgáltatás alapjául szolgáló AI-modellek tanítására sem használják fel őket. A két szállító egyúttal az ipari csapatok együttműködését is új szintre emeli kollaborációs platformjaik összekapcsolásával. A Teamcenter for Microsoft Teams alkalmazás, amely a terméktervezés és -gyártás különböző területein dolgozó alkalmazottak együttműködését a generatív AI képességeivel teszi hatékonyabbá, 2023 december elejétől általánosan elérhető lesz.

Forrás: Siemens

2023.11.15

Elhatározta magát a kormány és fejlesztésekbe kezd: két magyar város különösen jól járhat

Történelmi turisztikai régiókat emelne be a prémium kategóriába a kormány. Ennek érdekében látványos beruházások veszik kezdetüket. A magyar turizmus terén nem általános fejlesztésekre van szükség, hanem dedikált forrásokra – erről is beszélt Rogán Antal kedden az országgyűlés gazdasági bizottsága előtt.

A miniszterelnök kabinetfőnöke, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felidézte, hogy 2018-tól kezdődően általános turisztikai fejlesztést hajtottak végre a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül. Ennek köszönhetően 17 ezer projekt 346 milliárd forint támogatásban részesült. Megújult 54 ezer szoba, 71 szálloda, 14 ezer magánszálláshely, 636 panzió, 5 kikötő és 114 strandhelyszín. „Az élővizek mellett gyakorlatilag nem volt olyan fejlesztési terv, amit ne támogattunk volna, ha azt a helyi közösség is akarta” – emelte ki. Tavaly aztán a háború okozta gazdasági válság miatt felülvizsgálták ezeket a beruházásokat és amelyek még nem indultak el, azoktól visszavették a forrásokat. Mérlegelés tárgya, hogy ezek közül mi indulhat majd el újra, amik viszont már zajlanak, azokat be kell fejezni. Utoljára 2019-ben volt békeév a magyar turizmusban, a 2022-es év ezt lényegében túlteljesítette a háborús helyzet ellenére is. Csakhogy a 2023-as év több sebből is vérzik. Kiestek az amerikai turisták, akik főleg az ország keleti felét kerülik. Ez mostanra kezd visszaépülni, azonban az október 7-én kitört közel-keleti konfliktus lenullázta az izraeli vendégforgalmat.

Rogán Antal éppen ezért úgy értékelt, hogy most arra kell költeni, hogy minél több vendég érkezzen Magyarországra. Dedikált támogatások kellenek, ő pedig azt javasolja a kormánynak, hogy a szálláshelyek által befizetett hozzájárulást (ez a turizmusra vonatkozó áfacsökkentés fejében született meg) kifejezetten a turizmusra fordítsák, de olyan módon, hogy az növelje a vendégforgalmat, tehát például marketingre lehetne felhasználni. Azt is bejelentette, hogy a kormány néhány kiemelt területén fejlesztéseket visz véghez. Az egyik ilyen település Hévíz, ahol a reptér felújítása már folyamatban van, a kivitelezőt a napokban választják ki. Itt fontos elem a Tófürdő felújítása is: a Festetics korabeli állapotokat kívánják visszaállítani, a kastély egészségügyi szolgáltatási funkciót kapna. A másik város Tokaj, ahol erőteljesen szélesítenék a szolgáltatások körét azért, hogy felemeljék a nemzetközi borvidék és a prémium kategóriájába. Szolgáltatási centrumokat hoznának létre, a település főutcáját 800 méteren újítanák meg, illetve a város központját is átalakítanák. Mindezzel 2026-ra végeznének.

Forrás: vg.hu

2023.11. 14

Fotó: Kovács Tamás, MTI

Befejeződött a Zala Metál projekt

A Zala Metál Kft. a komplex technológiai fejlesztésére több mint 69,3 millió forintos feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatást nyert. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az elszámolható költségek 100%-át finanszírozta.

A Zala Metál Kft. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretén belül „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” elnevezésű felhívás keretében 69,3 millió forintos európai uniós támogatást nyert a komlói telephelyének komplex fejlesztésére. A Zala Metál Kft. 2016 júniusában kezdte el működését az első értékesítési telephelyén, Zalaegerszegen. Profiljuk a lakossági és ipari körben használatos különböző szendvicspanelek, trapézlemezek, cserepeslemezek forgalmazása. Középtávú célként került kitűzésre a Dunántúl északi térségének lefedése értékesítési területként. Hosszútávú cél, hogy a termékek bizonyos része saját gyártású termékekként jelenjenek meg, ezzel is erősítve a piaci jelenlétet és a beszállítóktól való függés csökkenését. A kezdeti sikereket követően megnyitásra került a szombathelyi és vértesszőlősi, majd pedig a székesfehérvári és győri telephely, ahol szintén értékesítési pontot létrehozva szélesedett a cég kereskedelmi tevékenysége. A 2020-as évre a Vállalkozás kereskedelmi tevékenysége is bővült, így már szigetelő anyagok, csatornarendszerek, ipari ragasztó és tömítő anyagok forgalmazásával is foglalkoznak. Céljuk továbbra is a minél nagyobb értékesítési volumen és piaci részesedés elérése, melynek érdekében további bővítéseket terveztek. Jelen beruházás eredményeként a legújabb komlói 4000nm-es telephelyen zöldmezős beruházásként egy 320nm-es gyártócsarnok épült, ahol szintén a támogatásnak köszönhetően lemeztekercsek tárolásához, táblásításához, hasításához, élhajlításához szükséges gépek és berendezések kerültek telepítésre. A csarnokba tervezett irodai részben pedig a teljes termékpaletta értékesítése üzemel.

A Vállalkozás fontosnak tartja ökológiai lábnyomának csökkentését, ezért a fejlesztés során telepítésre került egy 7,12 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszer, amellyel a gyártási-termelési folyamatok villamosenergia szükségletének egy részét tudják majd fedezni. A fejlesztés során korszerű vállalati információtechnológiai fejlesztés keretében bevezetésre kerül egy vállalatirányitási rendszer, amely magában foglalja az értékesítési területet, gyártásirányitási rendszert és egy webáruház kialakítását. A beruházásnak köszönhetően a gyártósoron elvégzendő munkákhoz 3-4 új munkahely teremtődik, majd a termelés és értékesítés bővülésével további 2-3 fő foglalkoztatása tervezett. Mind az épület felépítése, mind pedig a szükséges gépek vezérlése teljesen zöldmezős beruházás, mely hűen tükrözi a tulajdonosi és cégvezetési szemléletet. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

Forrás: Zala Metál

2023.11.14

A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat

2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, s ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét.

A negyedéves alapú adatok szerint az ír (-1,8%), az osztrák (-0,6%), a cseh (-0,3%), az észt (-0,2%), a portugál (-0,2%), a német (-0,1%), a litván (-0,1%), a francia (+0,1%), a spanyol (+0,3%), a belga (+0,5%) és a lett (+0,6%) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.
Nagy Márton az adatokat értékelve megállapította, hogy a háború, a káros szankciók és a multik nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak a magyar gazdaság égészének, beleértve a vállalkozásokat és a családokat is. Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent. A kormány beavatkozása nélkül ebben a helyzetben családok és vállalkozások mentek volna tönkre, ezért a kormány vállalta, hogy megvédi a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt, így 2023 az inflációcsökkentés, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve.
A tárcavezető kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. A kormányzat ugyanakkor eddig sem volt tétlen, és ez köszönhet vissza a rendkívül pozitív negyedéves alapú adatokban is. A kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5
százalékot tesznek hozzá a GDP-hez. Emellett elindította a Gyármentő Programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből, folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben. Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek
indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat. Kiemelte, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között, jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor
kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak. Megállapította, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat
miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is. A miniszter külön kiemelte, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön hazánk versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech
technológia és tőke között. A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát.

Forrás: GFM

2023.11.14

Véget érhetett a recesszió, de az idei év már szinte biztosan elúszott

Egy év után után véget érhetett a technikai recesszió Magyarországon, miután a harmadik negyedévben több nemzetgazdasági ág mutatta az élénkülés jeleit. Hiába azonban felpattanás, a Világgazdaság által megkérdezett elemzők közül senki sem számít idén növekedésre.

A második negyedév csalódást keltő GDP-adata után végre eljöhetett a fordulat a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli adatközlését megelőzően a Világgazdaság által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a július és szeptember közötti három hónapban éves bázison stagnálhatott a kibocsátás, ugyanakkor negyedéves alapon 1,3 százalékkal nőhetett, ezzel tehát egy év után véget érhetett a technikai recesszió, amelybe 2022 közepén, az energiaválsággal egy időben csúszott a magyar gazdaság. Hasonló negyedéves bővülésre utoljára 2022 első három hónapjában került sor, azóta nagyot fordult a világ, a felrobbanó energiaárak, majd a begyűrűző infláció mellett a jegybank keresletszűkítő lépései is megtették a hatásukat: tavaly a harmadik és negyedik negyedévben is negyedéves alapon 0,9 százalékkal csökkent a GDP. A második negyedévben már mindenki a felpattanást és a recesszió végét várta, ehhez képest meglepetést okozott, hogy 0,3 százalékkal tovább csökkent a kibocsátás.

20231107 Győr Audi Hungaria 30 éves jubileumi rendezvénye az új elektromos motorgeneráció (PPE) sorozatgyártásának ünnepélyes elindítása. Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG — Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Meglepetés: az ipar és az építőipar is támogatta a növekedést

Az elmúlt hónapokban megismert havi gazdaságmutatók alapján várhatóan nem csak a felszínt karcolva lesz pozitív a növekedés. Negyedéves alapon erős, 1,1 százalékos bővülésre számítok, ezzel véget érhetett a négy negyedév óta tartó technikai recesszió – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hozzátéve: a termelési oldalon az ipari teljesítmény egyértelműen javult a második negyedévhez képest, és az augusztusi masszív építőipari növekedés akár pozitív GDP-hozzájáruláshoz is vezethetett a szektor részéről a harmadik negyedévben. „Mindemellett az erős turisztikai szezon (bár erről azért egymásnak eléggé ellentmondó adatok állnak rendelkezésre) fellendíthette a szolgáltatási ágazatot. Végül, de nem utolsósorban a mezőgazdaság is segítheti a kilábalást, köszönhetően az idei kedvező időjárási körülményeknek. Sőt, talán pont a mezőgazdaság részéről számíthatunk a legnagyobb pozitív hozzájárulásra” – fejtette ki a közgazdász.

Az infláció csökkenésével a fogyasztás is lassan belendülhetett

A kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második hat hónapban az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amelyet a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt – írta kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte a fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a láthatóan visszaeső infláció miatt a reálbérek újra növekedést mutatnak, ezért az fokozatosan helyreállhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami és uniós beruházások visszaesése csökkenti, de a masszív beáramló és termelésbe álló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. „Az idei évi kilátásokat az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, a gyenge belső és globális külső kereslet azonban némileg beárnyékolja a kilátásokat a pozitív tényezők mellett. Ezenfelül kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekszik, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak, ami szintén segíti a harmadik negyedévtől várhatóan bekövetkező pozitív fordulatot” – emelte ki az elemző.

A nettó export a növekedés legnagyobb támasza

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a belső kereslet ezzel együtt gyenge maradt, a háztartások fogyasztása és a beruházási aktivitás továbbra is árnyéka korábbi önmagának, ezek növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatását a közösségi fogyasztás szerény bővülése pedig nem tudta ellensúlyozni. Az egyetlen, nem túl markáns növekedést támogató tényezőt a szűkülő belföldi felhasználás miatt lassuló import, illetve a szerény kivitel nyomán javuló nettó export jelentette – mutatott rá a közgazdász, aki szerint a bázishatás és az enyhén pozitív külpiaci folyamatok hozzájárultak a mezőgazdaság bővüléséhez, miközben enyhítették az ipari termelés és a szolgáltatások teljesítményének visszaesését. Az építőipari termelést erősen visszaveti a keresleti okokkal összefüggő nyomott beruházási kedv, a hiányzó uniós források és a kedvezőtlen hitelezési kondíciók.

Szinte borítékolható, hogy idén nem lesz növekedés, a jövő már fényesebb

Virovácz Péter úgy véli: habár a technikai recesszió véget érhetett, az éves alapú GDP-növekedés várhatóan még csak közelíti a nullát, de még mindig alatta maradhatott a harmadik negyedévben. A 0,2 százalékos év per év visszaesés egyben azt is jelenti, szinte borítékolható, hogy az idei év egészét számítva a GDP volumene alacsonyabb lesz, mint a 2022. évi adat. Az ING Bank számítása szerint 0,5 százalékkal zsugorodhat 2023 egészében a gazdaság teljesítménye. Ugyanakkor úgy látja, jövőre már érdemi növekedés várható, amelyet egyrészt a még mindig jó (de már gyengülő) exportteljesítmény húzhat. Másrészt pedig a lakosság vásárlóerejének lassú helyreállásával párhuzamosan a fogyasztás is elindulhat fölfelé. Azonban ez nem egy rohamtempójú kilábalás lesz – állítja a közgazdász. Úgy véli, a négy negyedévnyi zsugorodást követően legalább két-három negyedév biztosan kell majd, hogy a magyar gazdaság ledolgozza a megélhetési válság okozta visszaesést. Azonban mindennek van még egy nagyon fontos feltétele: a beruházási aktivitás növekedése, amelyet az uniós forrásokhoz való hozzáférés segíthet 2024-ben. Vagyis a jövő évre várt 3,4 százalékos növekedés mögött az a feltételezés is meghúzódik, hogy az uniós források lehívása megkezdődik, és ez lassan elkezdi emelni a gazdaság teljesítményét – magyarázta az ING Bank elemzője.

Forrás: vg.hu

2023.11.13

Újra tíz százalék alatt az infláció

Teljesült a kormány év elején kitűzött célja: másfél év után újra tíz százalék alatt van a fogyasztói áremelkedés hazánkban, ami egyértelműen gazdaságtörténeti bravúr. Fontos mérföldkőhöz is érkeztünk, ugyanis már nem az élelmiszerek határozzák meg az árdinamikát.

Októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel eldőlt, hogy másfél év után ismét 10 százalék alatt van az infláció Magyarországon, azaz teljesült a kormány év elején kitűzött célja. Januárban 25,7 százalékon tetőzött a drágulás, azóta ez volt a 9. hónap, hogy csökkent az infláció.

bolt — Fotó: Móricz Sabján Simon/Világgazdaság

A Világgazdaság elemzői konszenzusa előzőleg azt jósolta, hogy a pénzromlás mértéke a szeptemberi 12,2 százalék után a múlt hónapban éves bázison 10,3 százalékos, havi alapon pedig 0,2 százalékos lehetett. Tehát a mai adat egyértelműen meglepetés, ami az üzemanyagok árcsökkenésének tudható be. Ráadásul beigazolódott az a korábbi feltételezésünk is, hogy nincsen árnyomás a magyar gazdaságban, ugyanis már a negyedik egymást követő hónapban mutatott a havi maginflációs index alacsony, 0,3 százalékos értéket.

Augusztusban még feljebb tolta a teljes inflációs pályát az üzemanyagok drágulása, emiatt úgy tűnt, hogy nem októberben, hanem csak novemberben lesz 10 százalék alatt a pénzromlás üteme. Hogy nem így lett végül, az az üzemanyagok árcsökkenésének köszönhető, a KSH szerint októberben 3,8 százalékkal lettek olcsóbbak az üzemanyagok, ami képes volt kompenzálni a nyári drágulást. Még szeptember végén ült le Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az üzemanyagkereskedőkkel, bár sok részlet nem ismert a tárgyalásról, annyit azonban tudni lehet: a kormány kérése az volt, hogy legalább a régiós középmezőny szintjére csökkentsék az áraikat, illetve az árstop kivezetése után megemelt árréseiket. A tárgyalásnak meg is lett a hatása, azóta a benzin mintegy 60 forinttal, a gázolaj pedig 40 forinttal lett olcsóbb.

A tojás, liszt és sajt ára is csökkent, a cukor még mindig drága

Ami a részletes adatokat illeti, az élelmiszerek ára az előző évhez képest 10,4 százalékkal emelkedett októberben, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett.

Szeptemberhez képest olcsóbb lett a margarin, cukor és a liszt

A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek szeptemberhez képest. Az élelmiszerek ára pedig átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.

Forrás: vg.hu

2023.11.10.

1 milliárd euró értékben hajtott végre kötvénykibocsátást az EXIM

Több mint tíz év után újra euró alapú kötvénykibocsátást hajtott végre az exporthitel-ügynökség magas befektetői kereslet mellett a nemzetközi piacon. A kibocsátás során a Bank 1 milliárd euró összegű, 2029-es lejáratú kötvényt értékesített 6,092 százalékos hozammal. A kibocsátás vezető szervezői az Erste Bank, Goldman Sachs, ING, JP Morgan és Raiffeisen Bank International voltak.

A sikeres tavaszi 1,25 milliárd dolláros nemzetközi devizakötvény-kibocsátás után euró alapú kötvénykibocsátást hajtott végre az Eximbank november 8-án. A pénzintézet ezúttal 1 milliárd euró értékben értékesített kötvényt a nemzetközi tőkepiacon, ezzel a Bank idén összességében mintegy 2,15 milliárd eurós forrásbevonást valósított meg a nemzetközi tőkepiacon. A 2029. májusi lejáratú, 5 évesnél hosszabb futamidejű kötvény kibocsátáskori hozama 6,092 százalék. A kibocsátás élénk érdeklődés kíséretében, mintegy 150 befektető részvételével, érdemi túljegyzés és széles körű földrajzi diverzifikáció mellett zajlott. A befolyt összeget az Eximbank a stratégiájában meghatározott célok elérésére, a hitelezési tevékenységének finanszírozására használja fel. A kibocsátás fő szervezői az Erste Bank, Goldman Sachs, ING, JP Morgan és Raiffeisen Bank International voltak. A pénzintézet finanszírozási oldalról folyamatosan keresi a különböző forrásbevonási lehetőségeket arra törekedve, hogy minél hatékonyabban támogassa üzleti tevékenységét. Mindezen célok elérése érdekében a pénzintézet idén először 2023. április 26-án hajtott végre nemzetközi devizakötvény-kibocsátást, ekkor 1,25 milliárd dollár (mintegy 1,15 milliárd euró) értékű forrásbevonást valósított meg. A tavaszi kibocsátást is rendkívüli érdeklődés övezte, amelyen mintegy 150 befektető vett részt. A nemzetközi tőkepiac mellett az Eximbank a hazai kötvény- és pénzpiacokon is folyamatosan jelen van forrásbevonási tevékenységével, amelyet a jövőben is folytatni kíván.

Forrás: EXIM

2023. 11. 09.

Hazánk versenyképességét és ellenállóképességét erősítő megállapodást írt alá a Kormány és a 4iG csoport

A Kormány által elfogadott, 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében a mai napon Magyarország Kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a Kormány nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a Társaság nevében pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá. A dokumentum tovább erősíti a már eddig is jól működő együttműködést a Felek között.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az aláírási ceremónián kiemelte, hogy nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a K+F kiadások 7 százalékát adja, miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja, amelyhez az egészségipar, a hadiipar, a logisztika, a feldolgozóipar és a bankszektor is szorosan kapcsolódik.
Szuverenitási kérdés, hogy a bank-, a média- és az energiaszektor mellett a távközlési piacon is legalább 50 százalékos magyar tulajdoni arány legyen. Magyarország célja mindazon magas hozzáadott értéket képviselő iparágak támogatása, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a
gazdaság és a versenyképesség dinamikus fejlődése. Ehhez szükséges, hogy a már ma is fejlett infrastruktúra továbbra is az egyik legjobbak közé tartozzon Európában. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig
új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg. A miniszter kiemelte, a versenyképesség és a dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés érdekében tovább kell erősíteni a vállalkozások digitalizáltságát, hiszen a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. Kettős transzformációra van szükség: a gazdaságnak amellett, hogy zölddé, egyben digitalizálttá is kell válnia, így a megújuló energiakapacitások és az energiaszuverenitás megerősítése mellett el kell érni, hogy a hazai vállalatok a hatékonyságuk és eredményességük fokozása érdekében minél nagyobb arányban használják a digitális megoldásokat, többek közt a mesterséges intelligenciát, az Ipar 4.0-t és az 5G technológiát.A megállapodás értelmében a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés;
a kkv-k digitalizálása; a határon túli magyarság digitalizálása; a digitális állam fejlesztése; a beszállítói láncok fejlesztése területén.
A megállapodásban foglaltak alapján az állam vállalja, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót is.
Az együttműködés érdekében a 4iG többek közt azt vállalja, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil és vezetékes hálózati beruházásokat valósít meg, így 2028-ig a lakosság közel 100%-a számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós
szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal. Ezzel további 1,1 millió háztartásban válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású 5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével. A Kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A miniszter hozzátette, hogy a magyar tulajdon mellett nemzetgazdasági szempontból kiemelt cél a hazai vállalkozások kifektetéseinek fokozása, amelyben a 4iG is jelentős szereppel bír. A Kormány támogatja, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon.

Forrás: GFM

2023.11.09

Folytatódik a Fertő-parti fejlesztés

A munkálatok egy éve álltak le, most pedig újraindulhat a Fertő-tavi fejlesztés, az ígéreteknek megfelelően csökkentett tartalommal. A beruházás két részletben valósulhat meg – erről tartottak szerdán a helyszínen sajtótájékoztatót.

– A nyár folyamán Lázár János miniszter jelenlétében tettünk arra vállalást, hogy egy ideiglenes infrastruktúra kiépítésével jövő tavaszra átadjuk az itt látható északi kikötőt, hogy a soproniak mielőbb birtokba vehessék a megújuló Fertő-partot. Ezen dolgozunk, a vállalást pedig be is tartjuk – kezdte Farkas Ciprinán. – A vállalásnak megfelelően a minisztérium kiírta az új közbeszerzési eljárást, így jövőre megkezdődhet a strand, a hajóállomás, az ökocentrum és az ökopark kivitelezése is. Ezért köszönet jár a magyar kormánynak, hiszen a kihívások ellenére is a soproniak mellett áll. A soproni emberek ugyanis várják a Fertő part megújulását. Éppen ezért nem fogjuk hagyni sem a baloldali politikusoknak, sem a Soros által pénzelt NGO-knak, hogy ellehetetlenítsék ezt a régóta várt fejlesztést. Azért fontos mindezt kihangsúlyozni, hiszen jól tudjuk, hogy az elmúlt négy évben milyen nemtelen politikai támadásoknak, összehangolt lejáratókampánynak volt célpontja ez a fejlesztés, ami a Covid-válság és a háború mellett nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még nem vehették birtokba ezt a fejlesztést a soproniak – nyomatékosította a polgármester. Hozzátette, céljuk változatlanul az, hogy a magyar emberek is végre ugyanolyan minőségben élvezhessék a Fertő tó adottságait, ahogyan azt az osztrákok már évtizedek óta megtehetik.

Forrás: Kisalföld

2023.11.8

Magyarország továbbra is a kínai befektetők első számú célpontja szeretne lenni a régióban

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mondott a világ egyik legnagyobb rendezvényén, a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expo keretében, Sanghajban.

Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik, a nyugat és kelet között. A miniszter kiemelte: büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy 2023-ban a külföldi tőkebefektetés (FDI) már több mint egyharmada (34%-a) érkezik hazánkba keleti országokból, miközben ez 2010-ben 10% alatt volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromostöltőket és teljes autókat is. Nagy Márton véleménye szerint jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI állomány 2030-ra akár megduplázódhat. Az erős FDI beáramlásnak három fontos előnye van. Először is makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, a termelés és az ország külkereskedelme. 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100%-ot miközben exportkomplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat, mindez segít abban, hogy az uniós fejlettség 90%-át elérhetjük az évtized végére.
Másodsorban mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődése számára az FDI multiplikativ hatása jelentős, mind horizontális mind pedig vertikális hatás tekintetében. A horizontális integráció a K+F tevékenység összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat jelent, míg a vertikális integráció a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a magyar cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek – részletezte a miniszter. A kormány célja, hogy egyre több Tier1-es, azaz legmagasabb szintű magyar beszállító legyen a hazánkban működő gyárak ellátási láncaiban.
Harmadsorban a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak. A logisztikai szektor jelenleg a GDP 5%-kát adja, amit 10%-ra kell növelni az évtized végére. Fontos, hogy a Magyarországon előállított árukat, magyar fuvarozók szállítsák el.
A tárcavezető megállapította, hogy az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának ugyanakkor három előfeltétele van. Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, emellett megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt szükséges biztosítanunk. A miniszter szerint az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Nagy Márton kiemelte, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hoz tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a magyar részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentesen megvalósuljon.
Az Expó kapcsán Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csak a nyugati és keleti tőke és csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem emellett regionális pénzügyi központtá is kíván válni. A kormány – tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon – elkötelezett abban, hogy az ICBC fióktelepet nyisson Magyarországon.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar-kínai kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodás aláírására is sor került, köztük az ICBC-vel is.

Forrás: GFM

2023.11.08

Az MFB felkészült az uniós források közvetítésére

Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárása, melyet a hitel típusú visszatérítendő európai uniós források közvetítését végző MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítására hirdetett meg. A nyílt, európai uniós eljárás eredményeként az MBH Bank és a Gránit Bank meghatározott fiókjaiban lesznek elérhetők a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára meghirdetett uniós forrású hitelprogramok a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium joggyakorlása alá tartozó MFB 2016-ban kezdte meg a 2014-2020-as európai uniós ciklus keretében elérhető pénzügyi eszközök, azaz az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki. Az MFB Pontok hálózata kereskedelmi bankfiókban biztosított szakértő segítséget és forrást a vállalkozások, illetve magánszemélyek számára. Három operatív program keretében kockázati tőkeprogramok, kombinált és önálló hitelprogramok, valamint lakossági hitelprogramok lebonyolítása valósult meg kutatásfejlesztési, infokommunikációs, energiahatékonysági, vállalati technológiafejlesztési területen.

A Kormány döntésének megfelelően a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklus hitelprogramjainak közvetítését is az MFB végzi, az MFB Pont Plusz hálózat segítségével. A vállalati termékeket forgalmazó hálózat kialakításában, működtetésében résztvevő hitelintézeti partnerek kiválasztására az MFB nyílt, európai uniós közbeszerzést bonyolított le. Ennek értelmében a közvetítői feladatok ellátásának jogát az MBH Bank és a Gránit Bank által alkotott konzorcium nyerte el. Az MFB felkészült arra, hogy az uniós forrásokról szóló megállapodást követően a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé tegye a hitelprogramokat vállalkozások számára.

Forrás: MFB

2023.11.07

Nagy Márton köszöntötte a 30 éves AUDI-t

Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter az AUDI Hungária 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt, Győrben.

A tárcavezető kijelentette, hogy jelenleg a külföldi működőtőke, azaz az FDI állománya 100 milliárd eurót tesz ki Magyarországon, a Kormány célja az, hogy ezt az állományt 2030-ra megduplázza. Az FDI állomány növelésében a nyugati és keleti tőke szerepe egyaránt fontos, így hazánk arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen a legfejlettebb nyugati és keleti technológia számára. Ennek következtében 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben export komplexitásunk továbbra is a világ
élvonalába tartozhat. Mindez hozzájárul, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát. Az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van: elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő és nem utolsó sorban az infrastruktúra további fejlesztése.

A jelenlegi 44 TWh-ról 2030-ra 64 TWh fog emelkedni az ország áramfogyasztása. Az energia trilemmát fel kell oldani, elegendő, olcsó és zöld energiára van szükségünk. Meg kell építeni Paks2-t és gyorsítani kell a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan
szabályozói és adóoldalról támogatni kell a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások – az úgynevezett Battery Energy Storage System – kiépítését.
További új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban a hazai aktivitási arány növelésével, azaz többek közt a fiatalok erőteljesebb bevonásával kell elérni. A Kormány elvi döntése, hogy amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Magyarországon harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat. Ezt fogja szolgálni az új, szigorúbb hazai szabályozás is.
Végül kulcskérdés az előállított áruk szállítása. A logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, így autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére van szükség. Ennek eredményeként a GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.
A járműipar a hazai növekedés motorja, a 2010-ben meghirdetett munkaalapú társadalom és újraiparosítás alapja. A szűken vett autóiparban jelenleg közel 100 ezer foglalkoztatottról beszélhetünk, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a 150 ezret is elérheti ez a szám. Középtávon a magyar járműipar teljesítménye, vagyis a GDP arányos termelési értéke a GDP 30 százalékát is megközelítheti a jelenlegi közel 20 százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot. Kijelenthető, hogy az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság meghatározó húzóerejévé mára egyértelműen a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás lépett elő, amely szerves része a magyar gazdaságnak. A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet. A járműipar jövőjét az elektromos autók jelentik, ebből az is következik, hogy high-tech akkumulátorgyártás nélkül nincs fenntartható járműgyártás sem. Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat is. Ilyen lesz Magyarországon az AUDI is, amely az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos autókat is fog gyártani. Az AUDI elmúlt 30 évben folytatott tevékenysége egyszerre járult hozzá a magas hozzáadott értékű gazdasági teljesítmény növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez is.
Az elmúlt 30 évben a vállalat és a Magyar Állam közösen épített fel egy olyan ökoszisztémát, amely példaértékű, hiszen hazánkban épült fel a világ legnagyobb motorgyára, és itt készülnek az autógyártás csúcsmodelljei is. Magyarország eddig 60 milliárd forinttal támogatta a cég beruházásait, a munkahelyteremtést. A vállalat 12 ezer családnak biztosít megélhetést, magyarországi szolgáltatói és beszállítói révén nagyjából 50 ezer szakembernek ad munkát, miközben Magyarország exportteljesítményének nagyságrendileg 8 százalékát biztosítja.
Jelenleg az Audi további 54 millió euró (20 milliárd Ft) összesített értékű projektet tervez idén és kéri az állam támogatását a zöld átállás jegyében. Az állam vizsgálja és nyitott a projektek támogatására. Ide tartozik 3500 munkavállaló átképzése a megvalósuló zöld beruházások érdekében, a szén-dioxid lábnyom drasztikus csökkentése, az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítása, Győr Bácskai szennyvíz telep szennyvíz újrahasznosítása, a gyár hőveszteségének optimalizálása. A gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Kormány nevében köszöntötte a 30 éves AUDI-t és kijelentette, hogy a további FDI beáramlást miden eszközzel támogatja. Ahogy eddig, úgy az
AUDI a jövőben is hozzá fog járulni az FDI növekedéséhez, így ahhoz is, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi tőkebefektetések állománya.
Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 2023. 11.07

Jön a Black Friday – a GVH idén is segít a magyar fogyasztóknak

Egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy már nem csak november végén, hanem egész novemberben Black Friday leárazásokkal, karácsonyi akciókkal találkozhatnak a vásárlók. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ezért már most a vásárlói tudatosságot erősítő kampánnyal, tájékoztató videókkal segíti a fogyasztókat abban, hogyan ne dőljenek be a szezonális akcióknak.

A karácsony előtti időszakban elérhető árkedvezmények rengeteg ember számára jelentenek könnyebbséget és megtakarítást. Az akciókkal azonban természetesen csak akkor nyernek a fogyasztók, ha tisztességes keretek között zajlanak, a vásárlók pedig megfontoltan választanak a kínálatból. A nemzeti versenyhatóság az elmúlt évekhez hasonlóan idén is tájékoztató kampánnyal, a közösségi oldalain elérhető minivideókkal segíti a magyar fogyasztókat abban, hogy ne érje őket csalódás a szezonális akciók során, vásárlásuk pedig tudatos – lehetőleg környezetileg fenntartható – döntés eredménye lehessen. A GVH azt javasolja a fogyasztóknak, hogy az akciós termék megvétele előtt feltétlenül győződjenek meg néhány lényeges információról:

– mekkora a megtakarítás mértéke az eredeti árhoz képest;

– ellenőrizzék a kívánt termék, szolgáltatás árát más áruházakban, weboldalokon is;

– ismerjék meg a kedvezmény biztosításának pontos feltételeit, tanulmányozzák a kereskedők általános szerződési feltételeit is;

– ellenőrizzék, hogy a leárazott termék ára valóban kedvezményes-e, beleszámítva az esetleges járulékos költségeket is, mint például a szállítási-, csomagolási- vagy adminisztrációs díj.

A fogyasztók védelme mellett a GVH a vállalkozások számára is megad minden támogatást a panaszok és jogsértések elkerüléséhez: részletes oktatóvideóban segíti a kereskedőket az akciótartásra vonatkozó jogszabályi előírások megértésében és pontos betartásában. A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évekhez hasonlóan idén is folyamatosan figyeli a piaci jelzéseket, hogy közbeavatkozhasson a versenyt torzító jogsértések esetén. Az elmúlt néhány év során a magyar versenyhatóság több népszerű webáruház akciótartási gyakorlatát is jogsértőnek találta, összességében milliárdos nagyságrendű bírságokat kiszabva rájuk. A kereskedői gyakorlatokkal kapcsolatban továbbra is bárki élhet jelzéssel a Versenyhivatal felé a hatáskörébe tartozó ügyekben, vagyis azokban, amelyek érdemben érinthetik a piaci versenyt. A fogyasztók a GVH honlapján találhatnak részletes információt arról, hogy mikor és milyen esetekben érdemes a versenyhatósághoz fordulniuk, és milyen típusú vásárlói panaszokban tud más szerv a segítségükre lenni.

Forrás: GVH

2023. 11. 07.

A nemzetközi jogharmonizáció adhat új lendületet a digitális gazdaságnak

Az országonként változó, egymásnak is ellentmondó jogszabályok akadályozzák az alapértelmezésben határok nélküli kriptopiac működését. Ez nem csupán a kriptovaluták további elterjedését gátolja, de a digitális pénzügyi eszközöket alkalmazó vállalkozásokat is komoly nehézségek elé állítja. A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján olyan javaslatok születtek, amelyek segíthetik egységesíteni a jogszabályokat, megnyitva az utat a további innováció és gazdasági fejlődés előtt.

A blokklánc-technológia egyik legfontosabb jellemzője, hogy határok nélküli. Bárki, akinek van internetkapcsolata, bárhol a világon hozzáférhet a digitális pénzügyi eszközök globális ökoszisztémájához, és élvezheti az általuk nyújtott előnyöket. A felhasználók szabadon választhatnak a platformok között, és gyarapíthatják bevételeiket a kriptovaluták és az egyéb blokklánc-alapú befektetési eszközök segítségével. Még mindig sokan vannak azonban, akik ezekhez az előnyökhöz nem férnek hozzá. A határok igenis számítanak. A kormányok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják az áruk és szolgáltatások mozgását mind az országhatárokon belül, mind azokon kívül. A legtöbb országban épp a pénzügyi szolgáltatások nyújtását szabályozzák a legszigorúbban – egyáltalán nem véletlenül. A blokklánc és a Web3 rohamos terjedése ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az iparág és a kormányok összefogásával megszülessenek végre azok a jogszabályok, amelyek révén az országhatárokat nem ismerő digitális pénzügyi eszközök is megfelelhetnek a nemzeti és a nemzetközi törvényeknek.

Ezért problémás, hogy nincs egységes szabályozás

A kérdés most az, hogy a digitális pénzügyi eszközök továbbra is megtarthatják-e nemzetközi jellegüket egy olyan piacon, amely egyre szigorúbb szabályozás alá esik a nemzeti kormányok részéről. Amennyiben elfogadjuk, hogy létezik felelős innováció, amely nem akadályozza meg az együttműködést mások céljai, illetve közös célok támogatása érdekében, nincs ok azt feltételezni, hogy a kettő kizárja egymást. A probléma inkább az, hogy manapság még mindig nincs olyan nemzetközi szabályozói keretrendszer, amely mindezt lehetővé tenné. Jelenleg egyes országokban már léteznek a digitális pénzügyi eszközök szolgáltatóira vonatkozó jogszabályok, habár a definíciók, a gyakorlatok és az előírások országonként eltérőek, és természetesen sok olyan állam is van, ahol egyáltalán nem szabályozzák törvények a kriptoiparág működését. A kriptovalutákat, a blokkláncokat és a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáját más-más hatóságok felügyelik az egyes országokban, attól függően, hogy miként kategorizálják ezeket az eszközöket. Mindezeken túl a kriptoeszközök adózása is változik országonként. Nyilvánvaló, hogy a jogi harmonizáció hiánya redundáns vagy egymásnak is ellentmondó szabályozáshoz vezet, ami sok gondot okoz nemcsak a kriptoszektorban közvetlenül tevékenykedő vállalkozásoknak, hanem azoknak is, amelyek digitális pénzügyi eszközöket birtokolnak és azokkal kereskedni szeretnének. A határok nélküli, adatalapú és a folyamatos működéshez alkalmazkodó vállalatoknak egyedi működési modelleket kell kidolgozniuk azért, hogy meg tudjanak felelni az adott ország jogszabályi követelményeinek. Ennél is fontosabb, hogy az előírások komplexitása és fragmentáltsága nehézkesebbé teszi a felhasználók hozzáférését a termékekhez és szolgáltatásokhoz, biztonsági kockázatokat vet fel, korlátozza a választás szabadságát, a piaci versenyt, végeredményben pedig csökkenti azokat az előnyöket, amelyeket a digitális pénzügyi eszközök kínálnak az embereknek. Legrosszabb esetben a felhasználókat a szabályozatlan, illegális piacok és operátok felé terelheti. Tény, hogy a standardizáció és a nemzetközi jogharmonizáció nehéz feladat elé állítja a kormányokat. Ráadásul egy olyan innovatív és az érzelmek felkorbácsolására is alkalmas területen, mint a kriptovaluták piaca, ez még a szokásosnál is nehezebb feladatnak mutatkozik. Szerencsére a munka már elkezdődött, és az első ígéretes lépések is megtörténtek.

A cselekvési terv már megvan

A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján (FMCGB), amelyet India elnökletével Marrákesben tartottak meg, jelentős előrelépés történt a kriptovalutákat érintő egységes jogi megközelítés kidolgozása felé, amely nemcsak a világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országaiban, hanem azokon túl is irányadóvá válhat. Az FMCBG-n, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) javaslatára elfogadtak egy cselekvési tervet a kriptopiac regularizációjára, amely a G20-ak szeptemberi, Új-Delhiben megtartott tanácskozásán megtárgyalt Synthesis Paper című tanulmányon alapul. A cselekvési terv célja, hogy választ adjon azokra a problémákra, amelyek az érintett országok többségében előkerülnek és hozzájáruljon ahhoz, hogy ezekben az országokban hasonló jogszabályokat fogadjanak el a megoldás érdekében. Ez végső soron egy egységes kriptopiaci szabályozói környezet kialakulásához vezethet el, amely – a Binance megítélése szerint – messzemenően kedvező fejlemény lenne. A jól kidolgozott jogszabályok jogbiztonságot eredményeznek, megteremtik a feltételeit a további innovációnak, növelik a fogyasztói bizalmat, a piaci folyamatok rendezettségét, az átláthatóságot és a szektor befolyását is. A javasolt megközelítés akkor lesz sikeres, ha a különböző országokban tevékenykedő érintettek megtalálják a módját az együttműködésnek, amely úgy járul hozzá a közös célok eléréséhez, hogy közben mindenki a saját egyéni céljainak megvalósításában is előrébb tud lépni. Amennyiben sikerül a közös hangot megtalálni, a kormányok egyszerre alapozhatják meg a pénzügyi stabilitást és nyújthatnak védelmet a fogyasztóknak a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáján belül, ugyanakkor az iparág és a hatóságok együttműködését is elősegíthetik, ami a további innováció előfeltétele.

Forrás: Binance

2023.11.07

Fábián Gergely: az előző hónaphoz képest nőtt az ipar teljesítménye

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 szeptemberében éves alapon 5,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene, a szezonálisan és munkanaphatásoktól megtisztított adatok szerint. Biztató ugyanakkor, hogy augusztushoz képest 1,2%-os növekedést lehetett azonosítani – hívta fel a figyelmet Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.
Kiemelte, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is szárnyal a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás és a villamos berendezések gyártása. Mindez jól mutatja, hogy az autóipar, az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export és beruházás alapú magyar gazdaság húzóerejévé válik. Az államtitkár hozzátette, hogy a háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon Észtországban 11,9%-os, Írországban 27,3%-os, Szlovéniában 12,3%-os, míg az Unió egészében 4,4%-os mérséklődés volt látható. Az államtitkár kiemelte, hogy a Kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a Kormány a Széchenyi Kártya Program folytatásáról döntött, így a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5%-os kamat mellett vehetnek majd fel hitelt, így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.

Forrás: GFM

2023.11.07

Visszaestek a klímatechnológiai beruházások

Bár az iparág továbbra is vonzó és érkeznek a szektorba új befektetők, a kockázati- és magántőkéből származó klímatechnológiai beruházások 2023-ban 40%-kal csökkentek – mindenekelőtt a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai konfliktusok mérsékelték a befektetői bizalmat – áll a PwC State of Climate Tech idei klímatechnológiai jelentésében.

A felmérés több mint 8000 klímatechnológiai induló vállalkozást és több mint 32 000 ügyletet elemzett, melyek összértéke meghaladja a 490 milliárd dollárt. A PwC Climate Tech Investment Indexének alapjául szolgáló adathalmazt idén jelentősen bővítette a vállalat: a tavalyi évhez képest közel kétszer annyi induló vállalkozást és szélesebb körű ügylettípusokat vizsgált. A beruházások csökkenése inkább a piaci körülményeket tükrözi, mintsem a klímatechnológiától való szándékos eltávolodást, hiszen a kockázati tőke és a magántőke egyes ágazatokban átlag 50%-os esést is produkált. Így az abszolút csökkenés ellenére, 2023-ban az öt évvel ezelőtti szintre visszaesett klímatechnológiai beruházások részaránya tovább emelkedett az induló beruházások között (2023-ban 10%, szemben a 2018. évi 7%-kal1). A befektetők jellemzően a nagyobb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiákba fektetnek, és elsősorban a zöld hidrogén, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás felé mozdulnak.

Számos jel utal arra, hogy a klímatechnológiai befektetések egyre inkább általánossá válnak. A tapasztalt klímatechnológiai befektetők (akik öt vagy több klímatechnológiai ügyletbe fektettek be) kisebb részét adják a klímatechnológiában érdekelt összes befektetőnek, miközben az új befektetők aránya növekszik. „A klímatechnológia fejlesztése és felfuttatása elengedhetetlen része az éghajlati kihívásoknak való megfeleléshez. Bár a klímatechnológiai beruházások abszolút szintje a piaccal együtt csökkent, az ágazat relatíve jól teljesített, és biztató, hogy a befektetések egyensúlya olyan technológiák felé mozdul el, amelyek a leginkább csökkenthetik a kibocsátást, mint például az élelmiszer-hulladékgazdálkodás vagy a zöld hidrogén.”- hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

Forrás: PWC

2023.11.06

Fókuszban a hazai ipar kihívásai: válságkezelés, zöld átállás, MI és drón technológiák

A nehezén túl vagyunk, a harmadik negyedévtől jobb eredményekre számítunk – jelentette ki Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Savaria Economic Forum csütörtök esti rendezvényén.

A vasi cégek vezetői, a gazdasági élet jól ismert szereplői megtöltötték a Haladás Sportkomplexum VIP termét csütörtök este. A West Hungary Projekt által szervezett rendezvényen Szajlai Csaba, a projekt vezetője, a Világgazdaság főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. A KSH csütörtökön közzétett gyorsjelentésére is felhívta a figyelmet dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke: az ország folyó fizetési mérlege a várakozáson felül javult, az exportteljesítmény jelentősen jobb a vártnál. Utalt arra, olyan időket élünk, mint utoljára nagyapáink, majd beszélt a világgazdaság jelentős átalakulásáról is, ami mindenképpen megtörténik.

A nehezén túl vagyunk és versenyképes a gazdaság

Túlélőshowt láttunk az elmúlt 12 hónapban – erről is beszélt Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára. Ahogy fogalmazott: mind az infláció, mind az energiaárak, a kamatlábak és a bizonytalan környezet is „beütött”. Mindez pedig olyan környezetben történt, ahol munkaerőhiányt tapasztalunk. – A nehezén túl vagyunk, a harmadik negyedévtől jobb eredményekre számítunk. Ez volt az alja, ez volt a mélye. Ezt biztosan merem állítani, és vissza merek jönni akár pár hónap múlva is, és visszanézhetjük, hogy túl vagyunk a nehezen – mondta biztatásként is a cégek képviselőinek az államtitkár, miközben mutatta a KSH legfrissebb jelentését. Augusztusban az előző évihez képest 5,3 százalékkal esett vissza a hazai ipari termelés volumene. A két sikertörténet a járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása, ahol bővült a termelés. Említette itt a világpiaci folyamatok szerepét, aminek a magyar gazdaság kitett, és azt is, hogy az EU-ban szintén gazdasági visszaesésnek lehetünk tanúi. – Nyugat-Dunántúlon stabil tudott maradni az ipari termelés még ebben a nehéz helyzetben is – ezt is vázolta Fábián Gergely. Országos kitekintésben is elmondható: erős a foglalkoztatottság, rekord alacsony a munkanélküliség, és aki akar, dolgozik. A közvetlen tőkebefektetések is rekordszámban dőlnek meg: a külföldi ipari vállalatok szeretik Magyarországot. Elégedettek az itt elérhető hozamokkal, a munkaerővel, a cégek megtalálják számításaikat, mindez pedig jelentős exporteredményekben tükröződik, ami azt bizonyítja: versenyképes a gazdaság.

A zöld átállásban és a digitalizációban a fejlődési lehetőségek

Az államtitkár sorolta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vállalkozások számára nyújtott válságkezelési programjait és a már látható eredményeket. Beszélt a zöld átállás és a digitalizáció jelentőségéről is. – Mind a technológiai átállás, mind a zöld átállás olyan lehetőségeket teremt, ahol iparágaknak van jövőjük – húzta alá. Fábián Gergely három iránypontot említett az új iparstratégiából: hazai beszállítófejlesztés azért, hogy a magyar vállalatok az értékláncban minél nagyobb mértékben és minél magasabb szinten jelenjenek meg; a K+F+I támogatása, hogy minél jobb kapcsolat legyen a hazai cégek és kutatásfejlesztést végző intézmények, egyetemek között; s a harmadik tér: az ágazatukban élen járó vállalatok, a „magyar bajnokok” kinevelése és a régióban való terjeszkedése. Szó esett a munkaerőhiány jelentette kihívásokról és a szolgáltató államról is. Fábián Gergely példaként említette azt a hazai céget, ami a világ legjobb koponyafúró eszközét gyártja, ám még sohasem nyert magyar közbeszerzési eljáráson, miután azokat általában csomagban írják ki. A vállalkozás nem tud annak megfelelni, mert csak koponyafúrót gyárt, de abból a legjobbat a világon… Ilyenkor az egészséges patriotizmust, az egészséges iparvédelmet érdemes megvalósítani – erről is beszélt az államtitkár.

5G, MI és drón technológia

Fábián Gergely végül vázolta: a kreatív iparban és a az IKT szektorban is látnak potenciált. Olyan Pilot programokkal készülnek, amik az 5G-t, a mesterséges intelligenciát (MI) és a drón technológiákat alkalmazzák. Kitért arra is, az MI-stratégia már rendelkezésre áll, és készül a drón-stratégia is, hiszen várhatóan pár év múlva több százezer drón lesz jelen a gazdaság számos iparágában. Felhívta a figyelmet az Európai Digitális Innovációs Központokra (EDIH-ek), amik elmondása szerint kézzel fogható tanácsokat adnak a vállalkozásoknak. Hosszú távú céljuk, hogy minél diverzifikáltabb gazdaság alakuljon ki, és a mennyiségi alapú növekedésről a minőségi alapú növekedésre váltsanak.

2023. 11. 03.

Forrás: vaol.hu

Óriási az érdeklődés az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program iránt

Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program második felhívása 2023. szeptember 28-án került meghirdetésre, a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 6 milliárd forintot ér el.

A támogatás összege 300-500 millió forintot érhet el, a támogatási intenzitás pedig legfeljebb 70 százalékos lehet. A 2023. október 26-i, azaz csütörtöki beadási határidőig összesen 114 pályázat került benyújtásra, a pályázók összesen több mint 44 milliárd forintot igényeltek. Ez azt jelenti, hogy több mint hétszeres érdeklődés mutatkozott a Program iránt, ami egyértelmű sikerként értékelhető. A beadott fejlesztési tervekben bemutatott beruházások teljes összege megközelíti a 65 milliárd forintot. Fábián Gergely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a program és a magas érdeklődés kapcsán kiemelte, hogy „a pályázaton keresztül megvalósuló, technológia alapú beruházások érdemben segítik a vállalkozásokat abban, hogy a közétkeztetők és a kiskereskedelmi láncok beszállítóivá válhassanak, vagy beszállítóként tovább javítsák az előállított élelmiszerek minőségét, esetlegesen növeljék kapacitásaikat, hatékonyságukat, vagy tovább csökkentsék működési költségeiket. Mindez jelentősen növelheti az érintett magyar vállalkozások versenyképességét, ezáltal megőrizve a munkahelyeket és megvédve a családokat.” Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program az új termékek létrehozatalát, a hozzáadott érték növekedését, új exportpiacokon való megjelenést, energia-megtakarítást vagy a megújuló energia arányának növelését célzó beruházásokat támogat. Az ország minden vármegyéjéből beérkezett pályázatok többek között gyártósorok telepítését, csomagológépek, robotok, hűtőrendszerek, sütőipari és más ipari eszközök beszerzését célozták meg. A felhívásban szereplő szempontrendszer alapján bíráló bizottság tesz javaslatot a nyertes pályázatok körére, amelyre tervezetten még novemberben sor kerülhet, így a legjobb fejlesztési tervet benyújtók az idei évben támogatási szerződést kapnak.

Forrás: GFM

2023.11.02

Októberben élénkült a lakáspiaci kereslet

● Októberben országszerte éves szinten éves szinten 17 százalékkal nőtt a lakáspiaci kereslet. A fővárosban 22 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra. Fejér, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében 24-30 százalékkal nőtt az érdeklődések száma éves összevetésben – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

● Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

● Az új lakástámogatási program, a CSOK Pluszról szóló bejelentés a fővárosi lakások iránti keresletnek látható lendületet adott.

A korábbi visszafogott hónapokhoz képest októberben az ébredezés jeleit mutatta az országos lakáspiac, ami leginkább a keresleti oldalon látható. – derül ki az ingatlan.com legújabb összesítéséből, amely megvizsgálta azt is, hogy az új állami lakásprogramról, a CSOK Pluszról szóló októberi bejelentés milyen hatással volt a piacra. “A kereslet országosan 17 százalékkal nőtt éves összevetésben, ám fontos, hogy alacsony szinthez képest következett be a növekedés. Budapesten 22 százalékkal nőtt az érdeklődők száma. A vármegyék többségében is nőtt a kereslet, Fejérben 30, Hajdú-Biharban és Győr-Moson-Sopronban 29-29, Vas vármegyében pedig 24 százalékkal. Tolnában, Nógrádban és Békésben viszont visszaesés és stagnálás látható tavalyhoz képest.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlan.com szakértője azt is elmondta, hogy a CSOK Pluszról szóló bejelentés óta alig egy hét telt el, így messzemenő következtetéseket egyelőre nem lehet levonni a változásokról. Balogh László szerint viszont figyelemre méltó a budapesti keresletváltozás mértéke. 2023 októberében a napi érdeklődések átlagos száma a CSOK Plusz-bejelentést követően országosan 14 százalékkal csökkent, ám Budapesten érezhetően javulást hozott a 2024-es lakástámogatási program kihirdetése. A fővárosi eladó lakóingatlanok iránti napi érdeklődések száma ugyanis több mint 20 százalékkal nőtt október 26-tól kezdve. Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

A történelmi távlatokban is mélypontról induló idei lakáspiaci kereslet élénkülésének jövőre extra lendületet adhat a CSOK Plusz. “Ha a bejelentés utáni első napokban látott tendencia hosszabb távon kitart, akkor elsőként Budapesten és a nagyvárosokban tapasztalható majd látványosabb mozgás a lakáspiacon. Rövid távon érdekes módon nem a gyermeket tervező családok mozgatják a keresletet, hanem azok a többgyermekesek, akik még idén szeretnének élni az úgynevezett nagyvárosi CSOK jelenleg elérhető kedvezményeivel.” – fogalmazott Balogh László. Az ingatlan.com szakértője szerint azok a befektetők is hozzájárulhatnak az élénküléshez, akik a támogatásra jogosult vevők idei vagy 2024-es piacra lépése előtt keresik a beszállási pontokat, azaz a jó lehetőséget az ingatlanvásárlásra.

Forrás: ingatlan.com

2023.11.0 2.

Negyedik ülését tartotta a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma

Negyedik ülését tartotta a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett a Kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testülete.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta fórum fő témája az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet vizsgálata, a jövőbeli feladatok áttekintése volt. Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány inflációellenes lépései sikeresek, a kormány már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenti a szankciós inflációt. Az infláció csökkenésével párhuzamosan pedig egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítása kerül fókuszba, 2024 így a gazdaság helyreállításának éve lesz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás és export alapú gazdaságot tovább kell erősíteni, zöld és digitális transzformációt kell végrehajtani. Új iparstratégiára van szükség, amely nagy hangsúlyt fektet többek között az elektromos autóiparra és a hadiiparra. Az új high-tech ipar jelenti a jövőt, a gazdaságfejlesztést a következő években elsősorban a gazdaságot kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések – logisztika és közlekedési hálózatok, energiatárolás – fogják meghatározni. A gazdasági felzárkózás érdekében a minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki. Nagy Márton tájékoztatta a résztvevőket a Széchenyi Kártya Program 2024-es meghosszabbításáról, amely változatlan termékstruktúra és feltételek mellett lesz elérhető, így a kkv-k továbbra is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamatozású hitelekhez férhetnek hozzá, amely jelentős segítséget nyújt a jelenlegi magas kamatkörnyezetben. A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelem került befogadásra 1.700 milliárd forint értékben, amelyből közel 1.000 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértkében a kereskedelem, és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak. A gazdasági kamarák képviselői megköszönték a miniszter tájékoztatását, és jelezték, hogy az általa felvázolt kormányzati célokkal egyetértenek, azokat támogatják, hiszen közös cél és érdek a magyar gazdaság megerősítése, a növekedés helyreállítása.

Kifejezték ugyanakkor, hogy a vállalkozásokat érintő energiaárak még jelenleg is magasak, azok kedvezőtlenül befolyásolják a hazai cégek versenyképességét. Meglátásuk szerint ennek egyik megoldásaként szükséges lehet megerősíteni a vállalati energiaközösségeket, amelyben a partnerek pl. közösen termelik meg, használják fel és esetlegesen tárolják a megújuló energiát. Ugyanakkor felvetették az ipari méretű energiatárolók hazai szabályozásának és adópolitikai vonatkozásainak a kamarák által képviselt vállalati érdekeknek megfelelő kialakítását is. Ezek az intézkedések amellett, hogy jelentősen növelik az ország energiaszuverenitását, nagymértékben csökkenthetik a vállalatok energiaköltségeit. A kamarák mindezek mellett felajánlották közreműködésüket az EPR-díjak monitorozását illetően. Kifejtették, hogy amennyiben az adatok alapján szükséges, úgy a gazdasági és iparági szempontok figyelembevételével közösen kezdeményezni fogják az EPR díjak belső megoszlás szerinti esetleges felülvizsgálatát.

Forrás: GFM

2023.10.31

Nagy Márton: az ipar lesz a jövő, nagyon sok házi feladatunk van még

Minimális szolgáltatási díjat tervez bevezetni a logisztikai iparágban a kormány, a hazai szereplők támogatása érdekében pedig emelné a jövedéki adóvisszatérítés mértékét – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az OFA Nonprofit Kft. rendezvényén. A tárcavezető szerint a korábbinál sokkal szigorúbb vendégmunkástörvény készül, amelyben pontosan szabályozzák, hogy ki meddig, milyen jogcímen tartózkodhat majd Magyarországon. Ugyanakkor tisztázta, hogy szó sincs arról, hogy 500 ezer vendégmunkást hoznának az országba, hiszen van még munkaerő-tartalék a hazai munkaerőpiacon.

Nagyon sok olyan házi feladat van még előttünk, a gazdaságfejlesztés a következő években elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket fog takarni – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az OFA Nonprofit Kft. az Év felelős foglalkoztatója 2023 elnevezésű pályázatának ünnepélyes díjátadó rendezvényén.

A tárcavezető szerint kisebb módosításokra szükség van, de az nem változik, hogy nyitott marad a magyar gazdaság, mint mondta, a világ egyik legfejlettebb gazdasága lesz a miénk.

Nálunk elsősorban az iparra épül a gazdaság, és nem szolgáltató szektorra, mint Írországban.

A miniszter szerint lehet motyogni, hogy nem az ipar lesz a jövő, hanem a szolgáltató szektor, de rögtön hozzátette: „De, az ipar lesz a jövő.” Ebben pedig az akkumulátoriparnak lesz a legfontosabb szerepe, erről szól most a világban zajló kereskedelmi háború. A Magyarországra áramló átlagon felüli mértékű FDI erősíti a Kelet–Nyugat közötti hídszerepünket. Jelezte, hogy ennek mi teret adunk, ami a földrajzi helyzetünkből is fakad. Magyarország nemcsak területileg, hanem logisztikailag is kiemelkedő országgá válhat – vélekedett a tárcavezető. Jelezte, hogy három olyan dolgot kell megoldania a kormánynak, amivel az FDI beáramlást segítheti:

energiaigény kiszolgálása, háromszor akkora lesz az energiaigényünk 2030-ra, a mostani 47 terawattóra 203-ra 64 terawattórára emelkedhet,
munkaerőkérdés, mivel 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség,
infrastrukturális kérdéskör, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ipari park környezetét, hanem az egész országot fejleszteni kell, legyen szó gyorsforgalmi, vasút és folyami közlekedés fejlesztéséről.

Az országot tele kell szórni napelemekkel – mondta a miniszter, szerinte csak a skandináv országokban volt ekkora felfutás napelem-telepítés terén. Egyre gyakoribb a napközbeni energiatúltermelés a tárolókapacitások kiépülésével a hatékonyság is javulna. Hangsúlyozta, hogy a BESS (Battery Energy Storage System) kritikus szerepű a zöldátállásban. A második kihívás, mint mondta, a munkaerő, a foglalkoztatási rátát kell elsősorban növelni, az aktivitási rátában még az EU középmezőnyében vagyunk, vagyis vannak tartalékok, akár több százezer fő, ebben a szakképzés a kulcs. Rámutatott: jelenleg a legnagyobb munkaerő-tartalék Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, szerinte butaság azt állítani, hogy az 500 ezres munkaerőigényt vendégmunkásból akarnánk fedezni, Magyarországon létezik ennyi munkaerő. Hozzátette, hogy sokkal átfogóbb törvény készül, elejétől a végéig szabályozni fogják a kérdést, tudni szeretnék, hogy aki itt tartózkodik, az milyen jogcímen van hazánkban. Hangsúlyozta, hogy sokkal szigorúbb törvény készül. A harmadik kihívásra rátérve elmondta, hogy ha az ország bedugul, akkor nem leszünk versenyképesek, ezt ezért meg kell oldani. Elsősorban a digitális infrastruktúrát kell fejleszteni, ugyanakkor területarányosan a magyar autópályák bővülése kiemelkedő, de „nem dőlhetünk hátra” mivel a tehergépjármű-forgalom egyre jobban koncentrálódik, ezért nagyon fontos az M1 bővítése. Magyarország szerinte egyedülálló módon három közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, azonban a keleti és déli határátkelőnél az átlagosnál hosszabb a várakozási idő. Jelezte, nagyon sokat dolgoznak azon, hogy a röszkei határátkelés gyorsuljon, ezért hatalmas logisztikai központokra lesz szükség. Napokon belül bejelentik a minimális szolgáltatási díjat a logisztikai iparágban. Továbbá hozzányúlnak a jövedékiadó-visszatérítéshez, a miniszter szerint jövőre emelni kell ennek mértékét. A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP 5 százalékát állítják elő, a cél, hogy ez 10 százalékra növekedjen.

Forrás: vg.hu

2023.10.30

GFM: 52 termékkategóriában csökkent a megfigyelt élelmiszerek átlagára

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén elindította az árfigyelő rendszert, amely közel 4 hónapja támogatja a háború, a szankciók és a multik árspekulációja miatt megemelkedett infláció letörését.

A platform az árak összehasonlíthatóságán keresztül támogatja a családok tudatosabb vásárlási döntéseit, miközben fokozza a versenyt a kiskereskedelmi üzletek között. Az eredmények egyértelműek, a szankciós élelmiszerinflációt már harmadára szorította vissza a kormány.
Az árfigyelő hatékonyságát bizonyítja, hogy indulása óta a 62 termékkategóriából 52 esetében, átlagosan 6,6%-kal csökkentek az átlagárak. A megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése közel 0,5 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,6
százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. A platform indulásához képest a tojás közel 23%-kal kerül kevesebbe, de emellett a lisztek, a spagetti és a margarin ára is 20% körüli mértékben csökkent, a kenyerek és a tejtermékek átlagosan 8-9%-kal lettek olcsóbbak. A húsok közül leginkább a pulykamellfilé ára mérséklődött, közel 14%-kal, ugyanakkor a csirkecomb és csirkeszárny is mintegy 9%-kal olcsóbb, mint július elején volt. A zöldségek átlagosan 13%-kal lettek
olcsóbbak, de sok zöldség (kelkáposzta, fejes káposzta, fokhagyma, zöldpaprika, vöröshagyma, sárgarépa) ára több mint 15-20%-kal csökkent, a gyümölcsök ára átlagosan 7%-kal csökkent.
Az elmúlt két hét során az átlagárak 27 termékkategóriában tovább mérséklődtek, a legnagyobb mértékben a kelkáposzta ára csökkent, több mint 20%-kal. A margarin és a kristálycukor 6%-kal olcsóbb lett, illetve a húsok közül a sertéscomb, a csirkecomb és az egész csirke ára is
mintegy 3%-kal mérséklődött. Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított, illetve augusztus 1-jével kibővített kötelező akciózás is támogatta.

Forrás: GFM

2023.10.28

Czomba Sándor: Válságálló a munkaerőpiac, 20 ezerrel dolgoznak többen mint egy éve

„A magyar gazdaság ellenállóképességét, erejét, valamint a kormányzati intézkedések hatékonyságát tükrözik a legfrissebb munkaerőpiaci adatok” állapította meg Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikái kapcsán.

Czomba Sándor hozzátette, hogy az elmúlt egy évben több mint 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezerre emelkedett a dolgozók száma, miközben a munkanélküliség 4% alatti szinten maradt, 3,9%-ot ér el, ami az unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény. A KSH adatai szerint a munkanélküliség aránya Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon sem éri el a 3%- ot. Azaz aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért is kap. A Gyurcsány-korszakhoz képest ugyanis 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is. Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásával tovább kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ezzel még alacsonyabb szintre csökkentve a munkanélküliséget. Az államtitkár megállapította, hogy az olyan kormányzati lépések, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a célzott munkaerőpiaci támogatások, sikeresen megvédték a magyar munkahelyeket és a családokat is.

Forrás: GFM

2023.10.17

Háromszor többet keresnek a magyarok - a Gyurcsány-korszakhoz képest

Augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze egy százalékkal csökkentek. A szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek – írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A Gyurcsány-korszakhoz képest a munkavállalók átlagosan majd háromszor több fizetést visznek haza – értékelte a KSH augusztusi keresetei adatait a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Hozzátették: különösen nagy eredmény, hogy ez idő alatt a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára nőtt, miközben egymillióval dolgoznak többen.

Ancient,Oil,And,Gas,Field,In,The,Ukrainian,Carpathians,,Begun — Fotó: Shutterstock

Kijelenthető, hogy a kormány sikeres inflációcsökkentő lépéseinek köszönhetően – mint pl. az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás – augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze egy százalékkal csökkentek, a szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek – áll a közleményben. Mint írják, ezzel visszatérhet a korábbi években megszokott reálbér-emelkedési korszak.

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, hogy a munkaadók és munkavállalók folyamatban lévő tárgyalásai alapján a fizetések vásárlóerejének érdemi növekedése jövőre is folytatódhat, ugyanis a legkisebb keresetek érezhető mértékben emelkedhetnek. A gyarapodó reálkeresetek lökést adhatnak a fogyasztásnak, így az ismét növekedésnek indulva hozzájárulhat a gazdasági bővülés helyreállításához. A kormány célja változatlan, a családok és a munkahelyek védelme érdekében 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés éve lesz. Az államtitkár kiemelte, hogy egy év alatt 73 ezer forinttal 555 900 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset.

Forrás: vg.hu

2023.10.24

Új garanciakeret segíti a kis és közepes vállalkozásokat

Új, több mint egy milliárd eurós garanciaprogram indul a magyar kis és közepes vállalkozók működésének segítése érdekében. Ennek nyomán a bankok által alapvetően kivételes esetben finanszírozott beruházások is megvalósulhatnak, amelyek magasabb kockázatúak és hosszabb lejáratúak.

Az Európai Bizottság és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a mai napon megállapodást kötött Brüsszelben.

napelem14 — Fókuszba kerültek a zöld és digitális szektorokban működő vállalkozások beruházásai
Fotó: Vajda János

A megállapodás értelmében az InvestEU programon keresztül elérhető viszontgarancia keret összességében 1,5 milliárd eurónyi, azaz több mint 550 milliárd forintyi hitelportfólió támogatását teszi lehetővé a zöld és digitális szektorokban működő kkv-k számára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Ehhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. összesen 1,049 milliárd euró, európai uniós viszontgaranciával rendelkező garancia keretet biztosít a vállalkozások számára.

A tárca közleményében kiemelte: az így rendelkezésre álló garanciaprogram olyan, a bankok által alapvetően kivételes esetben finanszírozott beruházások megvalósítását teszi lehetővé, amelyek magasabb kockázatúak és hosszabb lejáratúak, ugyanakkor gazdasági és társadalmi hatásuk jelentős.

FÁBIÁN GergelyBudapest, 2023. június 22.Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára beszédet mond a technológiai koalíciók összevont plenáris ülésén, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. rendezvényén a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen 2023. június 22-én.MTI/Soós Lajos — Fábián Gergely felhívta a figyelmet, hogy a a beruházásokkal tovább javulhat a kkv-szektortermelékenysége, hatékonysága és versenyképessége
Fotó: Soós Lajos

Az aláíráson Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Szabó István Attila, a Garantiqa vezérigazgatója vett részt. Beszédében Fábián Gergely felhívta a figyelmet: „ a háborús konfliktus és annak következményei magas kamatokat és óvatosabb banki hitelezést eredményeztek. A garanciaprogram ugyanakkor javítja a finanszírozáshoz való hozzáférést, így a beruházásokkal tovább javulhat a kkv szektor
termelékenysége, hatékonysága és versenyképessége, éppen ezért a megállapodás aláírása fontos előrelépés a magyar gazdaság számára.“

Forrás: vg.hu

2023.10.23

Hatalmas összeget pumpál a kormány az elektromos autózásba

A magyar kabinet novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

A kormány novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk5NTRlNzExMjg2NDQxNTU5NDhkOTNjZWRmMWQ0ZDRl.jpeg

A magyar cégek 30 milliárd forintos támogatást kapnak elektromos járművek vásárlására.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

Jönnek a nagy kapacitású töltőállomások és a céges kedvezmények

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a novemberben induló programban 30 milliárd forintból a következő két és fél évben 170 új, nagy kapacitású elektromos töltőállomást építenek Magyarországon a legforgalmasabb utak mentén.

Arról is tájékoztatott, hogy a másik 30 milliárd forintból pedig lehetővé teszik, hogy cégek, például

egyéni vállalkozások,
taxisok,
autómegosztással foglalkozó társaságok kedvezményesen, támogatással vásárolhassanak elektromos járműveket, kisbuszokat vagy kisteherautókat is.

Szijjártó az európai és a globális gazdaság gerincoszlopát adó autóipar forradalmi átalakulásáról is beszélt, amelynek szavai szerint hatalmas jelentősége van a környezetvédelem szempontjából is.

„Ha komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor tudnunk kell, hogy mindez lehetetlen az elektromos autózás nélkül” – figyelmeztetett. Elmondta, „ma a világon a károsanyag-kibocsátás 14 százalékáért a közúti közlekedés felel: a buszok, az autók, a kamionok, a teherautók. És ha a közúti közlekedést nem tudjuk átállítani elektromos alapokra, akkor a klímaváltozás elleni küzdelem is kudarcot fog vallani, a környezetvédelmi céljainkat sem fogjuk tudni elérni”.

Kiemelte, hogy hazánk vezető szerepet játszik a szektor elektromos átállásában. „Nagyon rég volt már olyan, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban Magyarország élenjáró lett volna” – mutatott rá, ami szerinte óriási teljesítmény egy ekkora országtól.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk1ZmQ5ZjE2NTViMzRjZDNhZDI5ZTBhZjJlYTExYjU4.jpeg

Szijjártó Péter szerint az elektromos autóipar át fogja venni a hagyományos helyét, ha tetszik, ha nem.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

A BYD már Magyarországon van, hamarosan eljön a hagyományos autóipar vége

A miniszter tudatta, hogy a kormány tervezett támogatási programjáról tájékoztatta a nap folyamán a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD elnökét, aki ezt üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a vállalat néhány napja kezdte meg járművei forgalmazását hazánkban.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a BYD számára fontos piac a magyar, ráadásul már ma is elektromos buszokat gyárt Komáromban a cég. Aláhúzta:

az elektromos autóipar át fogja venni a hagyományos autóipar helyét, ha tetszik, ha nem, ez tény, és ezen változtatni nem lehet.

„Itt a kérdés csak az, hogy Magyarország élen szeretne-e járni, vagy le akar maradni”.

„Élen akarunk járni, mert ezzel Magyarországot, a magyar gazdaságot tovább erősítjük, újabb és újabb munkahelyeket hozunk létre a magyar emberek számára” – fűzte hozzá.

Mégsem kellett hozzá uniós forrás

A kormány még augusztus végén közölte, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében az elektromobilitás hazai elterjedését további eszközökkel szükséges támogatni. Akkor úgy fogalmaztak, „elsősorban európai uniós forrásból” kívánják ezt megoldani, de felkészültek arra is, hogy ezek a pénzek esetleg nem érkeznek meg vagy késnek. Ebben az esetben Varga Mihály pénzügyminiszternek kell gondoskodnia a két célra – az elektromos autók magánvállalkozások általi beszerzésére és a töltőhálózat bővítésére – 30–30 milliárd forint „többletforrás biztosításáról”.

A mai bejelentéssel tehát eldőlt, a pénzügyminisztérium megtalálta a szükséges pénzt, és ehhez nem volt szüksége az Európai Unióra.

Milyen támogatás volt korábban elérhető Magyarországon?

Az azóta már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbbi programjában új, a pályázat benyújtását megelőzően forgalomba még nem helyezett, vagy a márkakereskedő által tesztautóként saját tulajdonban Magyarországon forgalomba helyezett, tisztán elektromos személygépkocsik megvásárlását, valamint zárt, vagy nyílt végű pénzügyi lízing és operatív lízing keretében elektromos gépjárművek beszerzését támogatta.

A vissza nem térítendő támogatás a 12 millió forintos ár alatt elérhette a 2,5 millió forintot, míg 12–15 millió forintos elektromos autók esetén a 1,5 millió forintot. 15 millió forintnál drágább elektromos autók vásárlására viszont nem vehették igénybe a támogatás.

A pályázati keret 3 milliárd forintot tett ki, amely 2022. június 1-jéig vagy az összeg kimerüléséig volt elérhető.

A támogatást igénybe vehették lakossági ügyfelek, civil szervezetek, felsőoktatási intézmények és egyesületek is. Az állami támogatást azonban nem vehették igénybe használt elektromos autóra vagy plug-in hibridre.

2023 október 19.

Forrás: vg.hu

Szerző: VG-MTI

December első péntekén lehet a Magyar Vállalkozók Napja

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kezdeményezésére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatása mellett önálló képviselői indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az Országgyűlés a vállalkozók és vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként minden év december első péntekét a Magyar Vállalkozók
Napjává nyilvánítsa.

24 évvel ezelőtt Demján Sándor (1943-2018), a VOSZ örökös elnökének kezdeményezésére került először megrendezésre a Vállalkozók Napja, amely azóta hagyománnyá vált. Fónagy János kiemelte, hogy „az Országgyűlés e nemes hagyomány előtt tiszteleghet, kifejezve a
vállalkozók és a vállalkozások elévülhetetlen érdemeit és mindennapos értékteremtő munkáját”. Megjegyezte, hogy a kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök úr és Nagy Márton miniszter úr is támogatja.
Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy a Gyurcsány korszakhoz képest az elmúlt 13 év szisztematikus munkájának köszönhetően hazánk mára morális, politikai és társadalmi értelemben is visszanyerte szuverenitását. A beruházások a GDP 28 százalékára emelkedtek, a
fizetések megháromszorozódtak és mára már 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált munkanélküliek száma pedig történelmi mélyponton van. Ezeket a gazdasági eredményeket döntő mértékben a több százezer magyar vállalkozás és gazdasági szereplő teljesítménye tette
lehetővé. Ez előtt büszkeséggel és elismeréssel kell adóznunk, ezt szolgálja a Magyar Vállalkozók Napja.

Forrás: GFM

2023.10.18

Egekben a garázsárak Szombathelyen

Néhány éve még garzonlakáshoz lehetett jutni azon az áron, amiért most garázst kínálnak a vármegyeszékhelyen. A havi bérleti díjak is jelentősen emelkedtek Vasban, országos szinten itt az egyik legmagasabbak az ingatlan.com elemzése alapján. A jelenség mögött feltételezhetően prózai ok áll: az autó egyre több, a hely pedig egyre kevesebb a városban, a parkolódíjak pedig jelentősen emelkedtek – aki tud, sajátba menekül.

Míg 2021 szeptemberében átlagosan 4,9 millió forintba került egy garázs Szombathelyen, addig rá egy évre már 6,8 millióba. Más nagyvárosokban is hasonló a tendencia: Debrecenben például 56 százalékkal 7 millió forintra, Győrben 48 százalékkal 6,2 millió forintra, Szegeden 73 százalékkal 8,4 millió forintra, Székesfehérváron 42 százalékkal 6,8 millió forintra nőtt a kínálatban szereplő garázsok átlagára. Kecskemét kivétel, ahol a 6 millió forintos ár lényegében stagnálást jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Körbenéztünk a legfrissebb hirdetések között is: Szombathely belvárosában most például 6,7 millió forintot kérnek egy önálló helyrajzi számon található 14 négyzetméter alapterületű ingatlanért. A Széll Kálmán utcában egy – elektromos kapuval felszerelt – garázsért 8,5 milliót kellene fizetni, ez visszaosztva 607 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Sárvár árai is vetekednek a fővároséval: 7,69 millió forintért hirdetnek egy 18 négyzetméter garázst a városközpontban év végi átadással.

Az elemzés szerint a kiadó garázsok havidíja Szombathelyen és Veszprémben átlagosan 30, más vármegyeszékhelyeken 20-25 ezer forint. Ezzel az értékkel még egyes fővárosi kerületek árait is megelőzzük. Mi több: a hirdetések között két kiadó garázst is találtunk a Joskar-Ola lakótelepen, egyiket havi 32, a másikat 40 ezer forintért kínálják, egy Wesselényi utcai garázst pedig havi 35 ezer forintért adnak ki. A Parkerdő lakókertben, a Síp utcában, pedi egy 5 négyzetméteres parkolóhely 15 ezer forint.

A szakértő szerint a garázsdráguláshoz az is hozzájárult, hogy az építőipari árrobbanás miatt az új építésű társasházak eladó parkolóhelyeinek bekerülési költsége is jelentősen növekedett.

Forrás: vaol.hu

2023.10.18

MBH Bank: idén visszaesés, jövőre felpattanás

Egyes szolgáltatói ágazatok gyenge teljesítménye miatt idén a GDP 0,1%-os visszaesésére számítunk a korábbi 1,0%-os növekedési várakozásunkkal szemben. A felhasználási oldalon idén a növekedést a nettó export húzza, a fogyasztás a korábbi várakozásunkhoz képest kisebb, ezzel szemben a beruházások nagyobb mértékben csökkenhetnek. Az idei évi kilátásokat az év elején javította az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, illetve az energiaárak visszaesése – derül ki az MBH Bank elemzéséből.

Azonban a gyenge belső és külső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül német gazdasági teljesítmény – továbbra is beárnyékolja a kilátásokat. Az év eleji kínai nyitás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A következő években újra gyorsulhat itthon a növekedés, amit az energiaválságot és az infláció meredek visszaesését követő kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak. Az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek, mivel a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést. Az idei évi alacsonyabb bázis miatt 4,4%-ra javítjuk a jövő évi, míg 4,3%-on tartjuk a 2025. évi növekedési előrejelzésünket.

A GDP 0,3%-kal csökkent 2023. második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg 2,4%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Ennek megfelelően a hazai gazdaság technikai recesszióban maradt. A kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulatot várunk, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. A fellendülést támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fixáras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. A növekedést az év végén a termékadók és támogatások egyenlegének várható pozitív fordulata is támogathatja. A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de szeptembertől a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.

Infláció

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár végi megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5%-ról 17,8%-ra emeljük az idei átlagos inflációs előrejelzésünket, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-ra mérséklődhet. Döntően bázishatások miatt számítunk az infláció további meredek csökkenésére, mivel számos tavalyi évközbeni intézkedés (neta, jövedéki adó emelések, az átlag felett fogyasztó háztartások rezsijének emelése), valamint a külső sokkhatások és a forintgyengülés hatása kiesik, vagy már ki is került a bázisból. Az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció csökkenése akár meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat, ezek többségében már a két évvel ezelőtti szinteken járnak. Az előbbi folyamatokat az árfigyelő rendszer bevezetése is erősítette a kiskereskedelmi láncok versenyének fokozásán keresztül. A csökkenő beszállítói árak átadását a visszaeső kiskereskedelmi forgalom is indokolja.

A forint árfolyamának tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Mindezek hatására novembertől egyszámjegyű lehet az infláció, ami az év végére 6% közelébe csökkenhet.

Munkaerőpiac

A legutolsó adatok szerint május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 728 ezer fő volt a magyar gazdaságban, így a hazai munkaerőpiac továbbra is kiemelt stabilitást mutat. Júliusban a 15-74 éves népesség 67,6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,7%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67,7%-os szinttel szemben. A hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az 5 millió főt.

A legutolsó elérhető adatok szerint júliusban 15,2%-os növekedést mutatott a bérdinamika, a hónapban a bruttó átlagkereset 559.100 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 385.600 forinton állt. A bérdinamika – és az infláció – alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15,6% volt a hónapban az előző havi 14,9% után. Ezáltal folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával, illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. Idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8,5%-os lehet a béremelkedés, amit a minimálbért érintő tárgyalások még befolyásolhatnak.

Külső egyensúly

Tavaly a meredeken emelkedő energiaárak hatására a cserearány romlása okozta a külső egyensúlyi helyzetünk markáns erózióját. Az energiaegyenleg önmagában közel 10 milliárd eurót tett ki a külkereskedelmi mérleg 10,7 milliárd eurót elérő romlásában. Az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt idén 6 milliárd eurót meghaladó többletbe fordulhat a külkereskedelmi egyenleg. A jelenlegi energiaárak mellett a cserearányok javulása akár a 9-9,5 milliárd eurót is elérheti. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja. Az exportpiaci kilátásokat ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és az alacsonyabb vásárlóerő ronthatja. A jelentős pozitív kockázatok miatt a külkereskedelem a vártnál nagyobb többletet is elérhet. A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 7,4 milliárd euróval 13,9 milliárd euróra romlott, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4%-ára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Monetáris politika

A hazai gazdaság kedvezőbb kockázati megítélésének stabilizálódása lehetővé tette az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal idén szeptemberben, amivel lezárult egy korszak a monetáris politikában. A monetáris politikai eszköztár egyszerűsítésével ismét az alapkamat válik az irányadó instrumentummá. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és ezek alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról. A szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek az árstabilitás fenntartható elérése érdekében. Mivel a jegybank várakozásai szerint – valamint saját várakozásunk szerint is – az év végére igen meredeken csökken az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 11%-ra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökken az alapkamat. A kamatcsökkentés azonban a korábbi várakozásunknál némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokolnak.

Forintárfolyam

A harmadik negyedév során az előző negyedév kiemelt stabilitása után már nagyobb ingadozást mutatott a hazai deviza több okból kifolyólag, és egy szélesebb, 373-393-as sávban mozgott. Az egyik alapvető fundamentum a hazai deviza mögött, hogy nem nyertek megerősítést azok a várakozások, miszerint a kiugróan magas hazai irányadó kamatszint normalizálódásával folyamatos és tartós gyengülő pályára kerülhet a forint, miután szeptember végéig már a 13%-os szinten összezárt az alapkamat és az irányadó ráta. Az idei év végére – a korábbi negyedévhez képest változatlanul hagyva – 378-as EUR/HUF-árfolyamszintet várunk, mivel a pozitív és negatív tényezők kiegyensúlyozottnak mutatkozhatnak középtávon. Összességében az év hátralevő részében a 375-385-as sávban oldalazó árfolyamszintre számítunk, a tavalyi évben látott szélsőséges kilengésekre jelenleg jóval kisebb az esély. Ugyanakkor váratlan negatív geopolitikai fejlemények, vagy a gyors globális kamatemelésekből eredő újabb pénzügyi stabilitási kockázatok esetén a pálya hordozhat negatív irányú kockázatot is, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon.

Forrás: MBH Bank

2023.10.18

Még nem talált magára az építőipar

Bár az építőipari termelés volumene augusztusban mind havi, mind éves alapon csökkent, az elért eredmény egyáltalán nem tekinthető rossznak: az éves mérséklődés mindössze 0,5 százalék volt, miközben a rendelésállomány július végén 24,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből.

Ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra is magas volumenben tud gyártani, ám már nem jellemző az a túlfűtöttség, ami 1-2 évvel ezelőtt még meghatározta az ágazatot és nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez. A havi alapú, 5,0 százalékos termeléscsökkenés az előző havi magas bázis eredménye, amikor is 8,4 százalékkal nőtt a kibocsátás egyetlen hónap alatt. Ezzel a mérséklődéssel a termelés szintje még mindig a júniusi felett maradt. A harmadik negyedév első két hónapjában tehát az ágazat termelése 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, illetve 0,5 százalékkal elmaradt attól, így az ágazat összességében pozitívan tud hozzájárulni a GDP éves alapú volumenváltozásához, ami mindenképpen hatalmas meglepetés lenne.

Ugyanakkor az építőipar teljesítménye a két építményfőcsoportban eltérően alakult: az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azért meglepő, mert jellemzően az épületek építése szokott növekedni (itt találhatóak például a nagyvállalati beruházások), míg az egyéb építményeké csökkenni (itt jellemzően állami beruházások találhatóak, például út- vagy vasútépítések). Ugyanakkor a szokásostól eltérő mintázatot magyarázhatja a bázisidőszaki alacsony kibocsátás az egyéb építmények esetében.

Felemás képet mutat az építőipar szerződésállományának alakulása: az új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült az ipari épületekre vonatkozó új szerződések magas volumene miatt – itt azonban kérdés, ez mennyiben köthető magyar vállalkozásokhoz –, azonban a teljes rendelésállomány 23,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami óvatosságra int az ágazat jövőjét illetően. A rendelésállomány visszaesése különösen is az egyéb építményeknél jelentős, 40,6 százalékos, amely mögött az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása áll a forráshiány, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt. A magas kamatkörnyezet szintén nem segíti az építőipari beruházások felfutását, azonban a jegybanki lazítás fokozatosan megjelenik a hitelkamatokban is, ez pedig serkentőleg hat majd az építkezésekre.

Uniós szinten éves alapon a termelés júliusban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a magyar adat várhatóan az uniós átlagnál rosszabb lesz, de szemben az év első felében megszokottal, nem lesz az utolsók között – még annak a versenyhátránynak az ellenére sem, amelyet az uniós források visszatartása okoz.

Forrás: Makronóm Intézet

2023.10.17

A felzárkózás pontjai Nagy Mártontól

„Bár gazdaságunk nem sérült, de nem is erősödött kellő mértékben, ezt kell most bepótolnunk”, és ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi átlagának 90%-át, tíz főbb feltétel teljesülésére van szükség – írta hétfői vélemény cikkében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt rögzítette, hogy a külföldi beruházóktól azt kérik: működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal. Az innovációs témakörben egy friss kutatásra hivatkozva leszögezte, hogy „az innovációs fordulatot ugyanakkor akadályozhatja a szigorú monetáris politika, ami a jövőbeli versenyképességet ölheti meg – ezt minden eszközzel ellensúlyozni kell”.

A jelenleg a kormányzati delegáció tagjaként Kínában tárgyaló Nagy Márton hosszú véleménycikket jelentetett meg az. Ennek első részében azokat a főbb tényezőket rögzítette, amelyek szerinte lényegesek abban, hogy Magyarországra vonatkozóan 2024-re a régió leggyorsabb, 2,8%-os GDP-növekedési előrejelzését fogalmazta meg a minap az EBRD.

Megjegyezte: „a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak”, és felsorolta azokat a főbb tényezőket, amelyek szerinte a régió leggyorsabb jövő évi növekedési teljesítményében fontosak lehetnek:

Társadalmi és politikai stabilitás. Itt utalt arra, hogy 14. éve lesz már jövőre hatalmon a Fidesz-KDNP kormány, miközben „a nyugati kormányzatok sora fordult el vagy radikálisan vett vissza az ideológiavezérelt, társadalom- és gazdaságátalakító zöldprogramokból” politikai instabilitási okok miatt.
Kedvező munkaerőpiaci folyamatok. Ennek kapcsán az egyik legmagasabb (8. hely) foglalkoztatási rátára, illetve az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátára utalt az EU-ban.
Jó erőben lévő gazdaság, magas beruházási ráta. Úgy látja: „A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt.” Felidézte, hogy a 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, és szerinte ez is szerepet játszik az EBRD 2024-es magyar GDP-előrejelzésében. Hozzátette: még tavaly sem esett 26% alá a beruházási ráta, „ami egyben azt is jelenti, hogy sikerült egy beruházásvezérelt modellt felépíteni, amelynek köszönhetően a növekedési motor így nem esett szét”.
Világelső nettó FDI-beáramlás. Rámutatott: „a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított”.
Magas az export high-tech tartalma és komplexitása. Felidézte: 2014 és 2023 között sikerült elérnünk, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbá váljon a hazánkban befektető országok összetétele, így „mára már nem függünk az egyetlen fő beruházótól, Németországtól”. Az FDI földrajzi forrásösszetétele alapján kijelentette: „egyre több lábon állunk, nem csak a saját lábainkon, hiszen a keleti nyitás sikerének is köszönhetően Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált”. Rámutatott, hogy „a találkozási pont szerepünknek köszönhetően a GDP-arányos termékexportunk az ezredfordulós 51-ről 73 százalékra nőtt, amivel ötödikről harmadik helyre zárkóztunk fel az unióban”.
Az infrastruktúra-fejlesztés szerepe is fontos. Kiemelte: „miközben Európában elapadt, nálunk éppen megsokszorozódik a kínai FDI, nem utolsósorban az infrastrukturális fejlettségünknek is betudhatóan”.
Saját magunknak tartozunk, és bőven van tér a magánszektor eladósodására. Itt a közpénzügyek kapcsán rámutatott: a lakosság kezében lévő bruttó államadósság aránya és a nettó külső adósság szintje kimagasló, így Magyarország „önmagának tartozik – ezzel részben kivédhetjük a kamatcsapdát is, mert a családok fogyasztását erősítheti a kamatkiadás”. Ezzel együtt rámutatott, hogy „a magánszektornak nyújtott hazai banki források GDP-arányos mutatójában csak a 87. helyen állunk világszinten”, ami „lehetőséget ad a hitelvezérelt növekedési fordulatra”. Arra is rámutatott, hogy „a bankok a jegybanki politikának köszönhetően csúcsformába kerültek jövedelmezőségüket illetően, és ebből az »ajándékba kapott« lendületből remélhetőleg képesek lesznek valamit átadni a vállalkozások számára is”. Felidézte a közelmúlt fejleményét, a bankok által vállalt önkéntes kamatplafont, „amelynek eredményességével kapcsolatban a Kormány nagyon bizakodó”.
Forrás: VG
2023.10.16

Új fázisban a nyugati vasútszakasz felújítása

A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonal Szárliget és Biatorbágy közötti szakaszának felújítása október 27-én új fázisához érkezik. Ekkortól a munkálatok egyidejűleg érintik mindkét vágányt, ezért három héten keresztül teljesen szünetelni fog a vonatközlekedés Szárliget és Biatorbágy, éjszakánként pedig Szárliget és Budaörs között. Ezeken a szakaszokon kizárólag vonatpótlóbuszok szállítják majd az utasokat.

A MÁV-VOLÁN-csoport mindent elkövet azért, hogy az ideiglenes közlekedési rend a lehető legjobban alkalmazkodjon a helyzethez: az eddigihez képest kétszer annyi autóbuszt állítunk szolgálatba, amelyek menetrendjét, útvonalát és mennyiségét összehangoljuk az utasigényekkel. Ugyanakkor szeretnénk már most arra kérni utasainkat, hogy a szokásosnál nagyobb ráhagyással tervezzék meg utazásukat, mert a menetidők sajnos érdemben hosszabbodhatnak – írta közleményében a MÁV.
Ugyancsak a pályafelújítás legösszetettebb, második szakaszával függ össze az 5-ös számú vasútvonal forgalmi rendjének változása. A szóba jöhető műszaki és forgalmi forgatókönyvek alapos vizsgálata után a szakemberek arra a döntésre jutottak, hogy a tehervonatok forgalmát a győri fővonalról átmenetileg a Székesfehérvár–Komárom vonalra lehet átterelni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a személyszállító vonatok közlekedése itt szintén szünetelni fog, az utasokat Székesfehérvár és Komárom között ugyancsak vonatpótló buszok szállítják. A háromhetes vonatpótlás bevezetése átmeneti és rendkívüli intézkedés, melyet követően a vasútvonalon visszaáll majd az eddig megszokott szolgáltatás és ismét járnak majd személyszállító vonatok.

Forrás: MÁV

2023.10.15

MBH Bank: fókuszban a zöld finanszírozás

Kiadta a tavalyi évre vonatkozó Fenntarthatósági Jelentését az MBH Bank – a most publikált jelentés az MKB Bank
Nyrt. 2022-es tevékenységéről készült, amelynek jogutódja 2023. május 1-től az MBH Bank Nyrt. A Bank 2022-ben
elsősorban az ESG keretfeltételek megteremtésén dolgozott, ugyanakkor fontos volt a zöld finanszírozás elindítása,
melynek keretében a legfontosabb eredmények között szerepel például, hogy a bank mintegy 50 milliárd forint
értékben finanszíroz naperőmű projekteket, valamint mintegy 55 milliárd forint értékben helyezett ki forrásokat
zöld irodaházak számára.

2022 óta a bank már minden hitelezési folyamatra és ügyfélszegmensre – lakossági hitelek (lakáscélú), mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok – rendelkezik ESG kockázatértékelési módszerrel. A lakossági aktív hiteltermékek keretében támogattuk a lakossági ügyfeleink energiahatékonysági törekvéseit (például fűtéskorszerűsítés, napelemek telepítésének finanszírozásával), de egyre több online hiteltermék is elérhetővé vált, amelyek közvetve segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Vállalati hitelezési oldalról az MKB Banknak kereskedelmi bankként katalizátor szerepe volt a zöld hitelezés terén. Ez a 2022-es évben a háború kitörése óta még egyértelműbbé vált, hiszen a gazdasági nehézségek ellenére nem történt olyan szintű visszaesés a zöldhitelezésben, mint az egyébberuházási és projekthitelekben. A zöld gazdasági célok elérését és a klímaváltozás elleni küzdelmet a megújuló energiatermelés hitelezésével és zöld kötvény vásárlással segítette a bank, amely termékek kapcsán tőkekövetelmény kedvezményt is érvényesített. Az MKB Bank a projektfinanszírozás területén 2022-ben is élen járt a napelemparkok létesítésére irányuló hitelek nyújtásában. A Bank portfóliójában 2022 végén a naperőmű finanszírozások állománya 50,56 milliárd forintot tett ki. Ez 2021-hez képest mintegy 15,85 milliárd forintos növekedést jelent, a vállalati
hitelállomány 2%-ának felelt meg. Ezen felül fontos kiemelni, hogy a környezetvédelmi minősítéssel (pl. BREEAM) rendelkező irodaházak állománya a portfolióban 2022 végén meghaladta a 54,83 milliárd forintot.
„Felelős hitelintézetként prioritásként kell kezelnünk a környezeti fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet, ezért olyan hitel- és befektetési politikákat dolgozunk ki, amelyek támogatják a környezetbarát projekteket, valamint kizárják a környezeti károkat okozó üzleti tevékenységeket. A zöldfinanszírozás célja a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása és a környezeti károk minimalizálása. Ahhoz, hogy be tudjunk kapcsolódni a zöld finanszírozási rendszerbe, elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározott értékeket szem előtt tartva haladjunk, ezért is fontos a mérhető célok kitűzése és tevékenységünk folyamatos mérése” – mondta Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.
A bankok környezeti hatásának mérésére és nyomon követésére szolgáló elsődleges mérőszám az üvegházhatású-gázkibocsátás (karbonlábnyom) mértéke, amely 2022-re vonatkoztatott értékét a NET-Zero Banking Projekt keretében határozta meg a bank. A GHG Protocol terminológiáját követve a saját működéshez kapcsolódó közvetlen (Scope 1) kibocsátása a földgázfelhasználásból és a vállalati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásából származott, a saját közvetett (Scope 2) emisszió pedig a villamos energia és távhő felhasználásához kapcsolódó kibocsátásából. Az MKB Bank 2022-es évi saját működéséhez kapcsolódó Scope 1 és Scope 2 emissziója összesen 9 295,12 tonna szén-dioxid-ekvivalens értéket tett ki. 2022 októberében az MKB Bank csatlakozott az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Felelős Banki Irányelveihez (UN Principles for Responsible Banking). A Jelentés szerint ez a vonatkozó szektorban a legnagyobb hatást eredményező
kezdeményezés, a csatlakozás a piac többi szereplője felé is jelzi a bank elkötelezettségét az ESG stratégia megvalósítására. A munka folytatása mellett jövőbeli tervei között szerepel a további nemzetközi társulásokhoz való csatlakozás. Az MKB Bank tavaly is törekedett a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő, eredményes és hatékony társaságirányítási rendszer kialakítására és működtetésére, a felelősségteljes vállalatirányításra és a felelős beszerzésre. Ennek megfelelően igyekezett minél több ESG szempontot beépíteni a vállalatirányítási folyamataiba és kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy a bank vezető testületeibe eltérő szakértelmű, sokrétű regionális és iparági tapasztalattal, háttérrel rendelkező tagokat válasszon, valamint figyelmet fordított arra is, hogy a vezető testületekben mindkét nem
képviseltesse magát és a női tagok aránya elérje a 25 százalékot.
Az MBH Bank 2023-as évre vonatkozó kiemelt feladatai között szerepel az ESG minősítés megszerzése, a zöld hitelezési keretrendszer meghonosítása és a Net-Zero Banking projekt megvalósítása, az igazgatói szintű ESG oktatások megtartása, az ESG adattár alapjainak lefektetése, valamint az ESG terület működésének pontos leírása és publikálása. A bank további célkitűzése az üzleti stratégia felülvizsgálata és kiegészítése ESG szempontok integrálásával úgy, hogy az egyes szakterületek feladatkörébe is beépüljenek az ESG szempontok és felelősségek.

Forrás: MBH Bank

2023.10.15

Lelassultak a részvénykibocsátások, a pénzügyileg stabil cégeket keresik a befektetők

Világszerte visszaestek a tőzsdei bevezetések (IPO), miközben a befektetők számára a kiemelkedő növekedésnél fontosabbá vált a vállalatok stabilitása és értékteremtő képessége – mutat rá az EY legfrissebb jelentése. A harmadik negyedévben már javult a részvénykibocsátásokat követő árfolyamok teljesítménye, ami az IPO-piac fellendülését vetíti előre.

Globálisan 968 tőzsdei bevezetés valósult meg összesen 101,2 milliárd dollár értékben 2023 első kilenc hónapjában, ami 5, illetve 32 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az Európát, valamint a Közel-Keletet, Indiát és Afrikát magába foglaló gazdasági régió (EMEIA) piacain eddig 286 részvénykibocsátás történt 21,9 milliárd dollár értékben, ami éves szinten 2 százalékos növekedést jelent az ügyletek számát tekintve, értékük azonban így is 44 százalékkal esett vissza.

„A szűkülő likviditás és az emelkedő költségek miatt a befektetők a kockázatos, de nagy növekedést ígérő cégek helyett most a biztos alapokkal rendelkező vállalatok felé fordulnak. Ennek megfelelően felértékelődnek az olyan alapvető szempontok, mint az erős pénzügyi mérleg, a kiegyensúlyozott forgalom, illetve a gazdasági stabilitás. A jelenlegi környezetben a tőzsdei bevezetésre készülő társágoknak még inkább bizonyítaniuk kell rátermettségüket, ami a tapasztalt tanácsadók szerepét is felértékeli” – mutatott rá Paulovits Márton, az EY felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A technológiai szektor az év eleje óta elért 200 ügylettel továbbra is a legaktívabb a piacokon. A mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupoknál nem volt jelentős növekedés a kibocsátásoknál, de egyre többen készülnek közülük tőzsdei bevezetésre. Az ipari szektor a második helyen zárt 195 ügylettel, amit a fogyasztói szektor követ 165 IPO-val.

Forrás: EY

2023.10.13

Novemberben már aláírják a 2024-es bérmegállapodást

Korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást – jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a VKF legutóbbi fordulóját követően. Mint a Világgazdaság is megírta, körvonalazódik a jövő évi minimálbér-megállapodás, miután a szakszervezetek és a munkaadók álláspontja közeledett egymáshoz, és a vállalkozói oldal sem zárkózik el attól, hogy legalább két számjegyű mértékben emelkedjen átlagosan a minimálbér és a garantált bérminimum összege. De nemcsak a 2024-es minimálbér került napirendre, hanem egy 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program, illetve egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás is, amit a munkavállalók év végéig kaphatnának meg, kompenzálásképpen a vártnál magasabb infláció miatt.

20230111 Budapest Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. — Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a piac szereplői minél hamarabb megismerjék, mi várható a következő évben, és fel tudjanak készülni. Az egyeztetőfórumon a jövő évi minimálbérre és garantált bérminimumra 10–15 százalék közötti növekedést prognosztizáltak. A nagyobb növekedés a minimálbért érintené, jövőre – 6 százalékos inflációval számolva – egyértelműen pozitív reálkereset várható – tette hozzá. Czomba Sándor jelezte, hogy a kormány hamarosan dönt arról a munkaadói és munkavállalói javaslatról, miszerint a munkaadók az idén egyszeri alkalommal kifizethessenek adó- és járulékmentesen maximum százezer forintot a munkavállalóknak.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a VKF-en közösen gondolkodnak hosszabb távú bérfejlesztési lehetőségen is, amelynek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. „Ha azt szeretnénk, hogy belátható időn belül egy bérelem legyen a minimálbér és a garantált bérminimum helyett, akkor évekre előre látni kell, hogyan lehet ezt megvalósítani” – jegyezte meg az államtitkár. Mint írtuk, ha a minimálbér valóban 15 százalékkal emelkedne, akkor a mostani 232 ezer forintról 266 ezerre, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés esetén 296 400 forintról 326 ezer forintra növekedne.

Forrás: VG

2023.10.12

McKinsey: hatalmas nyereséget értek el a bankok tavaly, de válaszút előtt állnak

A magas kamatkörnyezetnek köszönhetően a bankok világszerte rekordmértékű profitot értek el 2022-ben – áll a McKinsey & Company legfrissebb, The Great Banking Transition című évértékelő bankpiaci tanulmányában. A cég elemzői azonban arra figyelmeztetnek: a piac továbbra sem tartja kedvezőnek az ágazat hosszútávú kilátásait. Folytatódik a pénzügyi források átáramlása a hagyományos bankoktól az alternatív intézmények felé, ahol tipikusan kisebb a tőkeigény, és eltérő a szabályozási környezet. A McKinsey szerint a geopolitikai környezet változása és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egy új gazdasági korszak küszöbére értünk, amely gyors átalakulásra kényszeríti a bankokat. Amellett, hogy megnevezi az aktuális makrotrendeket, a tanácsadó cég javaslatokat is megfogalmaz azoknak a bankpiaci szereplőknek címezve, amelyek hosszútávon is talpon akarnak maradni az egyre élesedő versenyben.

Régen látott és rég várt fellendülés jellemezte a pénzpiacokat 2022-ben: 280 milliárd dollárral nőtt a bankszektor nyeresége tavaly. Eközben a bankok sajáttőke-arányos megtérülése (globális átlagos ROE) 12%-ra emelkedett, 2023-ban pedig várhatóan 13%-os lesz, ami a 2010 óta regisztrált átlagos 9%-kal összevetve komoly előrelépés. A siker háttérében főként az áll, hogy 2022 második negyedéve óta összesen 500 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat az Egyesült Államokban és ezt a trendet más fejlett piacok is követték. Szerepet játszott az eredményben ugyanakkor az is, hogy a bankok képesek voltak a költség-bevételi arányt az elmúlt évtizedben 59-ről körülbelül 52 százalékra mérsékelni.

A McKinsey frissen közzétett, The Great Banking Transition című éves bankpiaci elemzése – amelyből a fenti adatok származnak – arra is rámutat azonban, hogy a bankok részvényeinek ár/könyv szerinti érték aránya (P/B mutató) 2008 óta lényegében változatlan, a 0,9-es szinten áll. Ez azt jelenti, hogy a piaci várakozások szerint a tőkearányos megtérülés továbbra is a tőkeköltség (COE) szintje alatt marad. A McKinsey elemzői szerint a piac értékítélete a bankszektor előtt tornyosuló kihívásokra irányítja a reflektorfényt. Az ár/könyv szerinti érték egy tizednyi (0,1-szeres) javulása is több mint 1 billió dollárral növelhetné meg az ágazat hozzáadott értékét.

Milyen kihívásokat kell leküzdenie a bankoknak ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen?

Ha eltekintünk az elmúlt 18 hónap kivételesen kedvező körülményeitől, azt látjuk, hogy a szektor 2007 óta küszködik a digitális átalakulással, a technológiai innovációkat alkalmazó új piaci szereplők egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos pénzügyi intézményekkel szemben, és inkább az alacsony kamatok, likviditási gondok és bankcsődök jellemezték az elmúlt bő egyévtizedet. A McKinsey kimutatása szerint a pénzügyi források gyűjtése és a fizetési forgalom lebonyolítása (tranzakciók, pénzforgalmi szolgáltatások) a hagyományos bankoktól fokozatosan a nem-hagyományos, alacsony tőkeigényű és gyakran eltérő szabályok szerint működő új szereplőkhöz kerül át, tipikusan pénzforgalmi szolgáltatókhoz és alternatív vagyonkezelőkhöz. Főként az előbbi, a pénzügyi források gyűjtése ért fordulóponthoz mostanra. 2015 és 2022 között a pénzügyi alapok nettó növekedésének több mint 70%-a nem a banki mérlegeket gyarapította (az USA-ban 75, Európában 55%-os volt ez az arány), hanem biztosítási és magánnyugdíj-alapokban, állami vagyon- és nyugdíjalapokban, illetve egyéb alternatív lakossági és intézményi befektetési alapokban csapódott le.

A kérdés a McKinsey szerint, valójában az, hogy a bankok képesek lesznek-e kihasználni a mostani kedvező széljárást arra, hogy az elkövetkező egy-két évben megfordítsák a baljós trendet. Ehhez azonban hatalmas átalakuláson kell keresztülmenniük. A tanácsadó cég öt terültet azonosított, ahol változást elérve a bankok újradefiniálhatják és jövőállóvá tehetik a működésüket:

Feltétlenül ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve elsősorban a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását, amely becslések szerint 3-5%-os termelékenységnövekedést eredményezhet, és dollárszázmilliárdokkal csökkentheti a bankok működési költségét.
A pénzügyi eszközök és források menedzsmentjét rugalmasabbá kell tenniük a bankoknak, illetve meg kell fontolniuk tevékenységük több kisebb, specializált területre történő felosztását (unbundling). Ennek érdekében érdemes lehet banki szindikátusokat létrehozni, originate-to-distribute modellt (hitelek eladása azok lejárata előtt) alkalmazni, szétválasztani egymástól azokat a tevékenységeket, amelyekben a bank közvetlenül kerül kapcsolatba ügyfeleivel, azoktól, amelyekben szolgáltatásait Banking-as-a-Service (BaaS) modell keretében, akár külső fél bevonásával nyújtja. A BaaS modell lehetőséget ad arra kedvező költségszinten, hogy például tőkét, megfelelő szabályozói környezetet és háttérszolgáltatásokat biztosítson a bankoknak.
A fizetési forgalom lebonyolítása terén a bankoknak érdemes lehet kihasználni meglévő méretgazdasági előnyeiket, vagy pedig megfontolni a kilépést az üzletmenetük szempontjából nem kritikus jelentőségű tevékenységekből. A bankoknak specializálódniuk kell. A fókuszba helyezett üzletágban vállalatfelvásárlásokkal erősíthetik a pozícióikat. Ahol pedig a kilépés mellett döntenek, az adott szolgáltatást (például a befektetési vagy fizetési szolgáltatásokat) a jövőben az egyik partnerüktől vehetik igénybe.
Még jobb ügyfélélményt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtva a bankok nagyobb eséllyel szélesíthetik ügyfélbázisukat. Ide tartozik a közvetlen és a közvetetett pénzügyi tanácsadás, digitális piacterek, generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások biztosítása. A több csatornát felkínáló, integrált kommunikáció sokat segíthet ebben, egyaránt építve a személyes találkozásokra és az automatizáció nyújtotta előnyökre. Külső partnerekkel együttműködve olyan szolgáltatásokat is nyújthat a bank, amelyek kívül esnek a saját üzleti modelljén (például hozzáférést digitális pénzügyi és nem-pénzügyi platformokhoz).
Az alkalmazkodás a kockázatokkal teli üzleti környezethez a bankok versenyképességének alapvető összetevője lesz a jövőben. Az infláció alakulása, a nehezen megjósolható növekedési kilátások, az ingatlanpiac volatilitásának való kitettség, a szabályozói környezet változásai, az újabban megszaporodó kibertámadások és csalások olyan kockázatok, amelyekkel a bankoknak számolniuk kell. A bankok hangsúlyozhatják az új piaci szereplőkkel szemben meglévő és jól alátámasztható versenyelőnyüket a kockázatkezelésben, amelyben egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára. Magas likviditásuk ugyancsak megkülönbözteti őket riválisaiktól.

A pénzügyi intézmények alkalmazkodóképességében, teljesítményében jelentős különbségek mutatkoznak. Miközben a pénzforgalmi szolgáltatók több mint 40%-ának 14% fölötti a tőkearányos megtérülése, közel 35%-uknál ez az érték nem éri el a 8%-ot sem. A bankoknál is hasonló eltérések látszanak, ami jól mutatja, hogy a hatékony működés, a jó költségmenedzsment, az ügyfélmegtartó képesség és az egyéb, a teljesítményre hatást gyakorló tényezők milyen nagy súllyal vannak jelen a bankpiacon. A legjobbak általában mind a pénzügyi eszközök kihelyezésében mind a források gyűjtésében jól teljesítenek, ügyfélcentrikusak, és élen járnak az új technológiák alkalmazásában.

Az Indiai-óceán térségében – Szingapúrtól Indián át Dubaiig, Kelet-Afrika egyes részeit is ideértve – található a kiemelkedően teljesítő bankok fele. Máshol a bankok az elmúlt időszak kiváló eredményeire támaszkodva újra befektetéseket eszközölhetnek. Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban viszont a bankokat inkább a tőkeköltségeik előteremtése köti le.

A jövőben a makrógazdasági hatások, elsősorban az infláció, a kamatok alakulása és a kínai gazdasági növekedés várható lassulása lesz jelentős hatással a pénzpiaci szereplők teljesítményére. Egyik tényezőt sem könnyű pontosan előrejelezni – inkább arra lehet következtetni a McKinsey értékelése szerint, hogy egy új gazdasági korszak küszöbén állunk. A technológiai fejlődés tovább fog gyorsulni, ami a fogyasztók magatartását és igényeit is átalakítja. A mesterséges intelligencia teljesen átírja a versenyfeltételeket. A makrogazdaságban tapasztalható válságjelenségekkel és bizonytalanságokkal párhuzamosan a kormányok hatványozott erővel ellenőrzik a nem hagyományos pénzügyi intézmények és közvetítők működését. Mindeközben a kockázatok természete is átalakul: a geopolitikai feszültségek tovább erősítik a piacok volatilitását, és a reálgazdaságban a kereskedelem, illetve a befektetések visszafogását eredményezhetik. Felkészülve ezekre a jövőbeli kockázatokra, a bankszektor jövőbeli nyertesei már most elkezdték átalakítani működésüket.

Az elemzés részletes megállapításait tartalmazó teljes, angol nyelvű tanulmány az alábbi linken érhető el: https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/our-insights/global-banking-annual-review

Forrás: McKinsey

2023.10.11

Nagy Márton: Magyarország gazdasága meg fog változni

Ez nem politikai fordulatot jelent, hanem növekedési gyorsulást – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég harmadik Vidék-konferenciájának nyitó előadásán. Kifejtette, hogy a raktármennyiség elképesztő mértékben növekedett az elmúlt években, az autópálya-hálózatunk is kiváló, ugyanakkor a schengeni határaink átlépési idején feltétlenül javítani kell, ezért Röszkére nagyszabású átalakítás vár.

Magyarország gazdasága jelentősen meg fog változni a jövőben, ami nem politikai fordulatot jelent, hanem növekedési gyorsulást, amiben a meglátása szerint a vidéknek jelentős szerepe lesz – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. harmadik Vidék-konferenciájának nyitó előadásán.

A Világgazdaság jubileumi konferenciáján, a VG55-ön elmondottakkal szemben most szűkebb területről adott elő. A logisztika és szállítás szerepe a vidékfejlesztésben címet viselő beszédében kifejtette, hogy a 2030-ig terjedő időszakban tíz kihívási pontot lehet detektálni. Ezek között a három legfontosabb, ahol a kormánynak is feladata van:

a másfélszer nagyobb energiaigény
500 ezer új munkaerő
szállítmányozás fejlesztése

Abban már a privát szektornak is szerepe van, hogy legyenek nemzeti bajnok vállalataink, hogy haladjon a digitális átállás, csökkenjen az államadósság, fejlődjön a high-tech ipar és javuljanak a demográfiai mutatók.

Mely magyar területeken van a legnagyobb fejlődési lehetőség?

A Dél-Dunántúlon és Észak-Keleten van a legnagyobb fejlesztési potenciál, főleg a logisztikában, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne csak raktárparkok terüljenek el mindenfelé. Ezért át kell gondolni, miként kivitelezhető, hogy ne horizontálisan, hanem vertikálisan tároljunk.

Jó adottság, hogy sok és nagy sűrűségű autópályával rendelkezünk, kevés az olyan terület – tíz százalék alatti –, ahonnan egy órán belül ne lenne elérhető gyorsforgalmi út.

Ez azért is fontos, hogy a vidéki lakosságnak ne kelljen feladnia a vidéki létformáját, ugyanakkor, ha a szükség úgy kívánja, tudjon városias környezetben is tevékenykedni.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzVjNDRkY2NiNGVhNzRkYTRiMWQ5NGI1N2Q4NDQ0OThi.jpeg

A magyar közúti tehergépjármű-forgalom a tranzitútvonalakra koncentrálódik, ami kihívást jelent. Magyarország ugyanis három irányból is belépő pont az Európai Unióba, ezért is támogatja a kormányzat, hogy Románia is csatlakozzon a schengeni övezethez, ugyanakkor Szerbia felől, Röszkénél található a legerősebb belépési pont.

Nagy Márton idézte egy 2020 áprilisa és 2021 júliusa közötti felmérés eredményét, amikor 150 perc volt az átlagos határátlépési idő, és ez a mutató mára három óra fölé romlott.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint kritikus, hogy ezen javítsunk, mert a román határátkelők lassúsága megoldódhat a schengeni csatlakozással, Szerbia vonatkozásában azonban nincs ilyen opció, viszont a logisztikában kihagyhatatlan ez az útvonal is.

Jöhet a minimális szolgáltatási díj

Nagy Márton kitért a kurrens járműiparra is, amelyben statisztikája szerint 170-180 ezren dolgoznak, miközben a GDP-növekedésből egy százalékpontot ad a logisztika, és 54 százalékos beruházási rátával dolgoznak. A raktármennyiség 2021-ben még egymillió négyzetméter alatt, ma már kétmillió felett állt, ebben pedig domináns a vidék.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzg5YmZlN2Y3ZTI1NDQ4Yzk5NDg1NGZhYTExMTc0NjM1.jpeg

A magyar szállítmányozásban Német- és Olaszország a két fő kiindulási és végcél, ugyanakkor a régiós országokhoz képest nálunk alacsony a szállítás és raktározás súlya a GDP-n belül, habár fejlődik. Nagy szerint nem mindegy, hogy a kamionok fel- és lepakolását magyar cégek és munkavállalók végzik-e, és sajnálatosnak nevezte, hogy a külföldi cégek még országon belül is kiszorítják a honfitársainkat.

Nem magyar cégekkel szállíttatjuk el, amit Magyarországon előállítunk. Ez butaság

– összegezte a miniszter. Hozzátette: mivel a külföldi fuvarozók 2013-2015 óta folyamatos növekedésben vannak nálunk, és nemzetközi összevetésben is zsugorodik a magyar fuvarozók szerepe – EU-s összevetésben lassan a top tízen kívülre szorulnak –, e területen neki és a kormányzatnak is akad tennivalója. Itt említette a minimális szolgáltatási díj bevezetését és az alvállalkozók számának maximalizálását.

Röszkétől nem elfordulni kell!

A tárcavezető az előadása végén ismét kitért Röszkére. Megjegyezte, hogy e problémától nem elfordulni kell, hanem nekifogni egy nagyszabású fejlesztési tervnek, amivel nemcsak az országon belül, hanem régiós összevetésben is fontos logisztikai ponttá válhat.

2023. október 10.

Forrás: vg.hu

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Meggyógyulhat-e az európai beteg?

A német gazdaság gyengélkedik. Két egymást követő negatív negyedéves GDP-adat után a harmadik sem tudott a pozitív tartományba kerülni az idei második negyedévben. A rövid távú kilátások kedvezőtlenek. Egyre több ok miatt, és egyre többen aggódnak a német gazdaságért. Milyen okok állhatnak a német gazdaság jelenlegi problémáinak a hátterében, van-e kiút ebből a helyzetből?

Németország Európa legnagyobb gazdasága, a világ egyik legnagyobb exportőre, ipari nagyhatalom. Azonban nem megy mostanában túl jól a szekere. Az ipari termelés hanyatlik, az infláció az euróövezeti átlag fölött van, a kiskereskedelmi forgalom pedig éves összehasonlításban hónapról hónapra zsugorodik. Ezek nem ismeretlen makrogazdasági trendek, a magyar gazdaság például hasonló pályán van, és velünk együtt számos európai ország is.

Ami a közeljövőt illeti, sajnos sokasodnak a következő hónapokat is borúsnak ígérő információk. Az előremutató képességgel is rendelkező konjunktúramutatókból, illetve a különböző hangulatindexekből ugyanis nem olvasható ki egy közelgő pozitív fordulat. A beszerzésimenedzser-index az egyik leggyakrabban hivatkozott előremutató indikátor, hiszen a vállalatok működéséről (termelés, megrendelés, foglalkoztatás, költségek stb.) és azok várható változásáról ad információkat, meglehetősen naprakészen. Ez a mutató több mint egy éve jelez visszaesést a német feldolgozóiparban.

Németországot nem először hívják az újságok címlapjain Európa betegének. Bő két évtizeddel ezelőtt hasonlóan gyengén muzsikált a német gazdaság, és hasonló hangulatú újságcikkek jelentek meg. Érdemes feltenni a kérdést, mi magyarázza a jelenlegi helyzetet?

Egyrészt az energiaválság, pontosabban a speciális német energiakrízis.

A korábbi nagyarányú orosz energiaimport csapdájából ugyan viszonylag gyorsan sikerült Németországnak kimenekülnie, de a zöldenergiára történő erőltetett ütemű átállásból és az atomenergiáról való lemondásból fakadó problémák tartósan magas energiaárakat, és így versenyhátrányt okoznak.

Ez minden német cég számára probléma, az energiaintenzív tevékenységet folytató nagyvállalatok számára pedig lassan létkérdéssé válik. Azt aligha lehet várni, hogy egyhamar eltűnjön ez a probléma, amiben egyáltalán bizakodni lehet, az nem több annál, mint hogy idővel ez a versenyhátrány valamelyest mérséklődik. Addig pedig folyamatos az energiaintenzív német vállalatok beruházásainak elvándorlása kedvezőbb lokációk irányába.

A másik probléma geopolitikai. Németország kétségtelen erőssége az ipari export, köszönhetően a német termékek hagyományosan kiváló minőségének. Mindeközben az exportkilátások nem a legkedvezőbbek. Az orosz exportpiac nagyjából elveszett: miközben a Krím megszállása előtt Oroszország részesedése a teljes német exportból 3,5 százalék volt, ez mára 0,5 százalékra zsugorodott. Kína – amelyik az egyik legnagyobb exportpiaca a német termékeknek, néhány éve még a második volt, jelenleg a harmadik-negyedik helyen szerepel – külön fejfájást okoz. Egyrészt a jelenlegi kínai gazdasági újraindulás a vártnál gyengébb, így az importkereslet is mérsékeltebb. Másrészt a kínai gazdaság felemelkedésével egyre gyakoribb jelenség, hogy a kínai cégek termékei a német cégek versenytársai, és már nemcsak a kínai belpiacon, hanem globálisan is. Ezt a történetet láttuk már egyszer a napelemeknél, ma pedig az elektromos autók kerültek terítékre. A kínai cégek jókora versenyelőnyre tettek szert az európaiakkal szemben, ami nem feltétlenül hozható be egyhamar, hiszen olyan hatalmas ökoszisztémát építettek fel az elmúlt években, amely a nyersanyaglelőhelyek bebiztosításától kezdve az innovatív kutató-fejlesztő tevékenységig minden kritikus elemet magában foglal.

Európának és ezen belül Németországnak sajnos meg kell barátkoznia azzal, hogy a geopolitikai tömbösödés korában nem neki kedvez a lapjárás.

A két globális mamut (USA, Kína) mellett nem lehet nevető harmadik, az egyik felé egyre inkább el kell köteleződni, ez a fél pedig nem lehet Kína. Így azoknak a gazdasági előnyöknek egy tetemes részéről le kell mondania a kontinensnek, amelyeket a korábbi évtizedekben a Kínával történő kereskedelem révén élvezett. Németország pedig alighanem a legnagyobb haszonélvezője volt ennek.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzUwMzBjZDg5YzFhMzQ5ZDk4MGI4YzM5MjNjYmVhMTcw.jpeg

A harmadik nehézséget a digitális gazdaság alulfejlettsége jelenti. Erre sem a német állam, sem pedig a német vállalatok nem fordítottak elegendő figyelmet és erőforrásokat az elmúlt egy-két évtizedben. Szintén általánosabb európai problémáról van szó, de a különböző digitális fejlettséget mutató indikátorok rávilágítanak arra, hogy Németország ebben a tekintetben rosszabbul áll a nyugat-európai átlagnál. Márpedig a 21. században ennek a jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Az egyedüli jó hír az, hogy a problémát mind a német állam, mind a német vállalatok felismerték. Itt különösen lehet bízni a legendás „Mittelstand” erejében és rugalmasságában. Ez jóval több, mint a kkv-kra vonatkozó mennyiségi kritériumok által képzett csoport. Számos közös minőségi jellemzőjük van a Mittelstand vállalatoknak, többek között a tulajdonviszonyaik (általában generációkon átívelő családi tulajdon) és üzleti ethoszuk (hosszú távú szemlélet; társadalmi felelősségvállalás; bizalmon alapuló kapcsolat a menedzsment és a dolgozók között; lapos és hatékony szervezeti felépítés; a munkaerő folyamatos képzése; ügyfélközpontúság; innováció és rugalmasság stb.).

A Mittelstand-vállalatok az elmúlt évtizedek változásai közepette többször is bebizonyították életképességüket.

Kérdés, hogy a jelenlegi kihívások minőségileg más szintet jelentenek-e a korábbiakhoz képest.

Összességében, tehát a pohár félig tele, de félig üres közgazdaságtani példázata jól mutatja be Németország jelenlegi helyzetét. Az energiaválság okozta problémák idővel enyhülhetnek, a digitális lemaradás részben bepótolható, de a geopolitikai változások jelentős és elkerülhetetlen hátrányokkal járnak. Ennek tükrében az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy bár Németország kievickélhet a recesszióból, de gazdasági erejének viszonylagos hanyatlása aligha visszafordítható.

2023. október 9.

Forrás: vg.hu, VG Elemző: Dr. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Magyarország Zrt. vezető elemzője

Fotó: Markus Scholz / DPA / AFP

Szeptemberben többlettel zárt a költségvetés

Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett. A költségvetés a rendkívüli kiadások mellett is garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány elkötelezett amellett, hogy a hiányt és az államadósságot évről évre tovább csökkentse. A költségvetés 33,7 milliárd forint többlettel zárta a szeptembert.

Szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3264,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3266,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 136,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,7 milliárd forintos hiányt mutattak. Az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105,6 milliárd forintot tettek ki, amely magában foglalja a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint készletezés kompenzációját. Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 501,7 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig. Ez 98,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első kilenc hónapjában folyósított forrásokat. A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. Szeptember végéig az uniós kiadások 1992,0 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4291,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1711,8 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig.

Fontos hangsúlyozni, hogy a költségvetés bevételei csak az előzetes várakozásokhoz képest mérsékeltebbek a fogyasztás átmeneti visszaesése miatt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 18,2%-kal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 19,2%-kal magasabb összegben alakultak a tavaly szeptemberi állapothoz képest.

Forrás: PM

2023. 10. 09

780 millió eurós többlet a külkereskedelemben

Augusztusban a termékexport euróban számított értéke 1,5 százalékkal, míg az importé 19 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárd eurós egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti, rekordmagas deficithez képest.

Fontos kiemelni, hogy a termék-külkereskedelmi egyenleg augusztusban még soha nem volt ennyire magas, azaz nemcsak az éves alapú növekedés jelent rekordot az augusztusi adatok között, de az egyenleg javulása sem volt még soha ekkora – és nem csak augusztusban. A két forgalmi irány alakulása közötti jelentős eltérésben egyaránt szerepe lehetett a volumen- és az árváltozásnak. Bár mindkét tényezőre csak a második becslésben közöl pontos adatot a KSH, tekintettel az ipar exportértékesítési árainak augusztusi 7,6 százalékos mérséklődésére, a kivitel volumene növekedhetetett – ebben az exportra termelő iparágak beruházásainak lehetett szerepe. Import oldalon a jelentős visszaeséshez hozzájárulhatott az alacsony belső kereslet miatti keresletcsökkenés, ám ennél nagyobb a szerepe az árak alakulásának: a bázisidőszakban szabadult el a gáz világpiaci ára és érte el a MWh-nkénti 340 eurós szintet, amely az importárak 42,5 százalékos emelkedését okozta. A gáz világpiaci ára idén a tavalyinál alacsonyabban, 30-40 EUR/MWh körül alakult, így ez nagyban javította a cserearányt.

Bár a külkereskedelmi egyenleg kedvező alakulása jó hatással van a folyó fizetési mérleg egyenlegére, itt mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A profit-húzta infláció eredményeként jelentősen megnövekedett az országból való profitkiáramlás: az első félévben az elsődleges jövedelmek deficitje 58,3, míg az ezen belüli befektetések jövedelmeinek hiánya 47,4 százalékkal nőtt – a második negyedéves adat mindkét esetben negatív rekordot jelent. A külkereskedelmi forgalom alakulásának egyenlegjavító hatását tehát jelentősen mérsékli a romló jövedelemegyenleg.

A külkereskedelmi termékforgalom kedvező alakulása a következő hónapokban is fennmaradhat: a cserearány javulása, az export bővülése, illetve az import mérséklődése vagy stagnálása egyaránt jellemző lehet.

Forrás: Makronóm Intézet

2023.10.09

Szabad a pálya: bárkinek eladhatják az áramot a napelemesek

A jövő évtől bármely áramkereskedőnek eladhatják saját termelésű áramukat a háztartási méretű kiserőművek – döntően napelemek – üzemeltetői, az egyetemes szolgáltatótól viszont továbbra is csak mintegy öt forintot kaphatnak kilowattóránként. Az új kormányrendelet azonban nyitva hagy egy-két kérdést, ahogyan az a regula sem teljes, amely a szaldóelszámolás jövőjét írja le.

Egyszerre kívánnak eleget tenni az uniós elvárásoknak és a magyar lakossági napelemesek szempontjainak a háztartási méretű kiserőművekkel termelt áram elszámolására vonatkozó új szabályok, és ez majdnem teljesen sikerült is.

Kereshetnek áramkereskedőt a napelemesek, akár pezsdülhet is a piac

Az EU egyik előírása az, hogy a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői legkésőbb ez év végétől reális árat kapjanak az általuk az országos hálózatba termelt villamos energiáért. Ehhez igazodva a Magyar Közlönyben megjelent egyik új jogszabály lehetővé teszi, hogy 2024. január 1-jétől az idősoros elszámolással rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek eladja. Ha nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő egyetemes szolgáltatónak át kell vennie az áramát a miniszteri árszabályozó rendelet szerint. (Az idősoros elszámolás negyedóránkénti mérést feltételez, amelyhez okosmérő szükséges. Ilyennel rendelkezik a kis napelemesek többsége.)

Mivel az áramtörvény kilowattóránként öt forintos átvételi árat ír elő, amelynél a piacon magasabb érhető el, esélyes, hogy a jövő évtől sok háztáji napelemes megállapodik valamely kereskedővel, ezzel pedig kialakulhat az áramuk hazai piaca – értékelte a Világgazdaságnak a változást Balogh József energiapiaci szakértő, ám jelezte, hogy nem teljes a kép. „Az új jogszabály nem írja le, hogy a piacon mennyiért adható el a kiserőművek árama. Ha azért nem írja le, mert az ára valóban az eladó és a vevő megállapodásának kérdése, akkor az nagyon jó hír. Az azonban így is nyitva maradt, hogy a kiserőművesek jövőre mennyiért vételezik a villamos energiát a közcélú hálózatról.”

Felemás, de kényelmes

Nem szerepel a kormányrendeletben az sem, hogy aki áramkereskedőnek adja el az áramát, annak vevőként is ki kell-e lépnie a piacra, vagyis búcsúznia kell-e az egyetemes szolgáltatástól. Mivel nem szerepel, maradhatnak, ami védelmet jelent számukra, hiszen megmaradt az áramvételezésre vonatkozó jogosultságuk. Legfeljebb adott időszakban esetleg drágábban jutnak áramhoz, mint a piacról, amelyre azonban önként bármikor kiléphetnek, ha vállalják a kockázatát. Ugyanez úgy is megfogalmazható, hogy aki az egyetemes tarifánál több pénzt akar az áramáért, az ne az egyetemes szolgáltatótól várja, hanem keressen magának vevőt.

Szaldó vagy nem szaldó

Egy másik friss kormányrendelet azt a már bejelentett változást írja le, amely az éves szaldóelszámolásra való jogosultság változásán keresztül mintegy 215 ezer kis áramtermelőt érint. Az unió részéről a kép egyértelmű: egy 2019-es előírás szerint éves szaldóelszámolásra vonatkozó új jog nem adható ki 2024. január elsejétől. Ilyen elszámolásban legfeljebb tíz éven át maradhat a kiserőműves.

Vagyis az EU nem vár el a jövő év első napjától semmiféle változtatást azon éves szaldósok elszámolásában, akik a tíz éven belül vannak. Ráadásul ebben újdonság sincs. Arra viszont fel kellett volna készülniük a napelemeseknek, hogy tíz év elteltével változás jön számukra, illetve fel kellett volna hívni erre a figyelmüket.

Ezzel szemben a 2019. júniusi uniós előírás után is töretlenül telepítették a háztetőkre a napelemeket, jellemzően állami támogatással. Az új jogszabály már nem a szaldó szót használja, hanem az attól tartalmában eltérő összesített energiamérleget. Energiamérleg akkor készülhet, ha a háztartási méretű kiserőmű a hálózatba áramot táplál, az árama eladásáról megállapodott egy villamosenergia-kereskedővel, és a megállapodás szerint külön-külön mérik a betáplált és a vételezett villamos energia mennyiségét.

Felsorolja, hogy mely háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői kerülhetnek ilyen elszámolásba:

Amelyeket 2023. szeptember 7. után bejelentett hálózati csatlakozási igény alapján helyeztek üzembe.
Amelyek csatlakozási igényét ugyan 2023. szeptember 7. előtt nyújtották be, de az üzembe helyezés csak 2026. január 1. után történt meg.
Amelyek meglévő, de bővített kiserőművek, 2023. szeptember 7. előtti igénybejelentéssel, de a bővített részt csak 2026. január 1. után helyezték üzembe. A teljes kiserőmű esetében legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésétől.
Az előző pontból azok, amelyek csatlakozási igényét eleve 2023. szeptember 7. után jelentették be.
Azok a bővített kiserőművek leghamarabb 2024. január 1-jétől, amelyek bővített üzembe helyezése óta eltelt 10 év.
Azok, amelyek üzemeltetője ezt kéri.

Ám ha a kiserőmű lakossági üzemeltetője a csatlakozási igényét 2023. szeptember 7. előtt jelentette be, a létesítményt 2026 január 1. előtt üzembe helyezte, és nem állapodik meg áramkereskedővel, hanem az áramát továbbra is az egyetemes szolgáltatónak adja el, akkor

marad közöttük az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó elszámolás, azaz a jelenlegi szaldó, adott feltételekkel, határidőkkel.

A korábban emlegetett bruttó elszámolás kifejezés nem szerepel ezekben a rendeletekben, ahogyan a havi szaldó sem. Van olyan piaci vélemény, amely szerint érdemesebb lett volna szeptember 7. helyett augusztus 26-át kiválasztani határnapnak, ugyanis Lantos Csaba energiaügyi miniszter azon a napon jelentette be a fenti változásokat.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzI5NmRjY2MzMDFkMDRlODViNWI2OTU2NWM0YzUwNTlm.jpeg

Csatlakozás: szabad a pálya

Egy harmadik, nagy súlyú döntés szerint megszűnt az az ideiglenesnek kihirdetett tilalom, amely a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálására vonatkozott. A feloldás 2024. január 1-jétől hatályos. Az egyes áramkörökre (körzetekre) vonatkozó tájékoztatást majd a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal teszi közzé.

A Világgazdaság korábbi értesülése szerint nem kizárt, hogy egyes áramkörök esetében a helyi hálózatfejlesztés lezárultáig csak bizonyos teljesítménykorlát mellett lesz lehetséges a csatlakozás. Ez olvasható ki a rendelet azon részéből is, amely szerint „a villamos energia közcélú hálózatba történő betáplálását az elosztó hálózati engedélyes engedélyezi … az elosztói szabályzatban rögzített feltételekkel és a zárolás feloldását megalapozó hálózati műszaki feltételek figyelembevételével.”

Ismét dől a pénz

Szintén a legfrissebb közlöny tartalmazza azt a rendeletet, amely szerint 75,8 milliárd forint keretű pályázat indul a bruttó elszámolásba kerülő lakossági felhasználóknak, ennek részleteit a Világgazdaság már ismertette.

MEKH: csak egyes körzetekben lesz nyitás január 1-jén

Elindult a háztartási méretű kiserőművek betáplálási lehetőségét ellenőrző oldal – tette közzé a MEKH. A honlap azon felhasználóknak készült, akik 2022. október 31. után adták be, illetve tervezik beadni kérelmüket, és háztartási méretű kiserőművet szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében 2024. január elsejétől egyes, 2022. november 1-jétől zárolt körzetekben ismét lehetőség nyílik a HMKE hálózati betáplálására. A felületen az érdeklődők egyszerűen és gyorsan lekérdezhetik, hogy az adott csatlakozási ponton telepítendő vagy bővítendő HMKE esetében a jövő évtől lesz-e lehetőség a betáplálásra. A felhasználónak mindössze a mérési pont azonosítóját (POD azonosító) szükséges megadnia ahhoz, hogy ellenőrizze, körzete 2024. január elsejétől zárolás alá esik, vagy sem.

A honlap adatbázisa a területileg illetékes elosztói engedélyesek adatszolgáltatására épül, ezért a lekérdezhető információk tájékoztató jellegűek. A tényleges betáplálási lehetőségről, a csatlakozás pontos műszaki-gazdasági paramétereiről, annak menetéről kizárólag a területileg illetékes elosztói engedélyes szolgálhat információkkal a hozzá benyújtott teljes körű igénybejelentés feldolgozása után kiadott Műszaki gazdasági tájékoztatóban.

2023. október 7.

Forrás: vg.hu

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

Jövő évi minimálbér: itt vannak a számok

Szinte biztos, hogy jövőre is legalább 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, miután a vállalkozói oldal is hajlik a nagyobb emelésre. Bár a kormányon is múlik, hogy hozzájárul-e a vállalkozók évközi kompenzációjához, de a munkaadók egyszeri 100 ezer forintot adnának a minimálbéreseknek év végéig a vártnál magasabb infláció miatt.

Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, ám a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – tudta meg a Világgazdaság.

Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között egy kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormány elé is benyújtottak.

Úgy tudjuk, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán.

Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont, hogy mégiscsak emelkedjen a bázis, egy plusz kétszázalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak. Bár a kormány jóhagyása is szükség van még, jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján úgy fogalmazott a munkavállalók követeléseiről, hogy „személyesen üdvözlöm, jó az irány”.

Informátorunk szerint bár a mértéken még vitatkoznak, a vállalkozók csípőből nem utasították el, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum, ami a 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első eleme lenne.

A szakszervezetek ugyanis pár éven belül egyesítenék a kettő minimálbért. A megállapodás része az is, hogy német és osztrák mintára a jövőben ágazati paritásos bizottságok jöhetnének létre és ők állapodnak meg a tarifákról. Ezzel ráadásul az az uniós cél is teljesülhetne, hogy Magyarországon növelni kell a kollektív megállapodások számát.

Úgy tudjuk, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére várhatóan október 11-én kerül sor, ugyanakkor csökkent annak az esélye, hogy október végére összejöjjön megállapodás, a realitás sokkal inkább, hogy csak november közepén sikerülhet csak telő alá hozni.

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forint emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás minimálbér 326 ezerre emelkedne.

Előbbi nettója 176 ezerre, utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével.

Ettől azonban lényegesebb, hogy ez jövőre legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében.

A két minimálbér összezárásával ledolgozható a régiós hátrány

Mint korábban írtunk róla, a munkavállalói érdekképviseletek hajlanak arra, hogy a 2006 után ismét egy minimálbér legyen Magyarországon, a minimálbér és a garantált bérminimum összevonása azonnal egy nagyobb léptékű emelést jelenhetne a legkisebb keresetűeknek. Ettől is nagyobb volumenű döntés lesz a 2027-ig szóló 4 éves bérfelzárkóztatási program, amire óriási szükség van, ugyanis hiába ért egyetért abban minden szereplő, hogy 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. A szomszédos és visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek, Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt.

2023. október 5.

Forrás: vg.hu

Fotó: Vémi Zoltán, Világgazdaság

A high tech akkumulátorgyártás és a járműipar húzza előre az ipari teljesítményt

A KSH adatai szerint 2023 augusztusában az ipari termelés volumene 5,3%-kal csökkent. Pozitívum, hogy a legnagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, valamint a járműgyártás teljesítménye is emelkedett. A háború és szankciók miatt kialakult nehéz gazdasági helyzet az ipari alágazatok jelentős része számára továbbra is súlyos károkat okoz.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte, hogy „az autógyártás már most sem létezik, a jövő pedig teljesen elképzelhetetlen elektromos autóipar és high tech akkumulátorgyártás nélkül. A járműipari ágazat az akkumulátor ágazattal együtt a
hazai ipar 30%-át adhatja 2030-ra, ezért a Kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóerejének, mindemellett új iparstratégia készül, hogy más területek is súlyponti ágazattá váljanak.”
A Kormány célja továbbra is az, hogy a munkahelyek védelme és a gazdasági teljesítmény érdekében helyreállítsa az ipar teljesítményét. 2023 az infláció letörésének éve, 2024-ben pedig helyre kell állítani a növekedést. Ezt alapozzák meg az olyan célzott gazdaságfejlesztési
programok, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Kártya Program, amelyek idén a kamatstoppal együtt 1,5 százalékponttal növelik a GDP-t. A leszerződött hitelek értéke a Baross programban átlépte a 750, míg az SZKP esetében megközelíti a 900 milliárd forintot.

Forrás: GFM

2023.10.06

Gyenge visszaeséssel számol az MBH Bank

Infláció

Munkaerőpiac

Külső egyensúly

A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 7,4 milliárd euróval 13,9 milliárd euróra romlott, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4%-ára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Monetáris politika

Forintárfolyam

Forrás: MBH Bank

2023.10.05

Nagy Márton: csináljunk mi is több profitot!

Örökölt, de kinőhető sajátosság, hogy a külföldiek több profitot termelnek a közép-európai régióban, mint amennyit a régió hazai vállalatai tudnak külföldön kasszírozni – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az exporthitel-ügynökségek Berni Uniója és az Exim budapesti konferenciáján.

Továbbra is özönlik a külföldi tőke Magyarországra, mert ez a világ egyik legjobb üzlete, ugyanakkor immár mi is egyre jobban figyelünk rá, hogy a nemzetközi tőkeáramlások profitjából kivehessük a részünket, és ne maradjon negatív a számunkra az egyenleg – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az exporthitel-ügynökségek Berni Uniója és az Exim budapesti nemzetközi konferenciájára sereglett fiatal magyar és külföldi szakembereknek.

20220923 Budapest Amerikai Kereskedelmi Kamara AmCham Hungary üzleti fórum Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VGA képen: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása — Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A miniszter által bemutatott grafikonokból kiderült, hogy a három évtizede a piacgazdaság útjára tért visegrádi négyek vállalatai a GDP-jüknek még ma is 4-6 százalékával kevesebb profitra tesznek szert külföldön, mint a külföldiek nálunk. A gazdag nyugati államok, élükön Németországgal, szép nyereséget tesznek zsebre külföldön, amit vagy kivonnak, vagy újrabefektetnek, növelve a vagyonukat.

A V4-ek profittermelő képessége egyébként jócskán meghaladja az OECD-átlagot, és Európában kevesen versenyeznek vele.

A profitdeficit tekintetében a csehek, a lengyelek és a románok is rosszabbul állnak nálunk, mindenesetre elmondható, hogy a 4-5 százalékos magyar deficitet csak 60-70 százalékban fedezik az Európai Uniótól érkező pénzek. (Erről a miniszter nem szólt, de ha ezeket visszatartják, akkor még kevésbé fedezik.) Adott tehát a feladat.

Ami Magyarországot illeti, a GDP 28 százalékának megfelelő beruházási ráta a legmagasabb az unióban, és világszerte a legmagasabbak közé tartoztik– emlékeztetett a miniszter. Idén Magyarországon a befektetések értéke elérheti a 20 ezermilliárd forintot, és ennek egyötöde lesz várhatóan közvetlentőke-befektetés (FDI). Az FDI felhalmozott és egy főre eső szintje a közép-európai régióban csak közepesnek számít, tehát bőven van még hely a növekedésre.

Hatalmas a profit a hazánkba irányuló tőkebefektetéseken

Amiért a tőke fáradhatatlanul áramlik a régióba és Magyarországra, az a rendkívül magas profit, amire alacsony kockázatok mellett lehet szert tenni. A profitráta tavaly a majdnem 100 milliárd eurót kitevő FDI-n 8,9 százalék volt – ami a világon elérhető egyik legjobb ráta –, a nyereség 8,7 milliárd eurót (3370 milliárd forintot) tett ki. Ezzel szemben a 39,2 milliárd eurónyi magyar külföldi közvetlentőke-befektetésből 6,77 százalékos ráta mellett 2,6 milliárd euró származott. A különbség a külföldiek javára tehát 6,1 milliárd euró, és ezt csak kétharmad részben kompenzálják az uniós transzferek. Vagyis vagy a magyar külföldi befektetéseket kell növelni, vagy a profitot – vonta le a következtetést a miniszter. Ez akkor is igaz, ha az elmúlt években jelentősen emelkedett a külföldi magyar befektetések profitja, miközben a külföldiek sem jártak rosszabbul nálunk, de a GDP százalékában mért magyar deficit érzékelhetően csökkent. Nagy Márton szerint a mostani ütemben haladva a profitmérleg deficitje hamar zárulhat.

Magyar bajnokok kellenek, a célpontok Közép-Európa és a Közép-Kelet

Miközben az állam itthon is finanszírozza a beruházások mintegy 18 százalékát, a gazdaságfejlesztési minisztériumhoz tartozó intézmények, így az Exim is, arra törekednek, hogy külföldön is segítsék a magyar vállalatok expanzióját, megosztva velük a kockázatot, amely egyes ígéretes célterületeken – mint Azerbajdzsán vagy Üzbegisztán – sokkal nagyobb, mint a szintén kiemelt közép-európai terjeszkedési területeken – mondta a miniszter. Magyarországnak már most is számos „bajnoka” – jelentős vállalata – van itthon és külföldön, de ezt a szektort erősíteni kell, nemcsak a profitmérleg javítása miatt, hanem mert segíti a gazdasági és társadalmi fejlődést, őrzi a magyarok munkahelyeit, és ellenállóbbá teszi az országot a válságokra. A stratégiai iparágakban, ahol a külföldi tőke domináns – mint a biztosítás, telekommunikáció, kereskedelem, légiszállítás és építőanyag-gyártás – növelni szükséges a hazai tulajdont – magyarázta a miniszter a jórészt külföldi fiatal szakembereknek.

Még néhány érdekes tény a közvetlentőke-befektetésekről

– Miközben az Európai Unióba irányuló FDI domináns része, 78 százaléka – amiből 48 százalék a pénzügyi, biztosítási tevékenység – a szolgáltatásokat fejleszti, Magyarország esetében ez összesen csak 44 százalék, a feldolgozóipar részesedése azonban 45 százalék, szemben az EU-átlag 18 százalékkal. – A külföldre tartó magyar FDI állománya 2016 óta folytatta a rövid időre megszakadt meredek emelkedést, és 40 milliárd euró felett tart, GDP-arányosan azonban sokkal lassabb volt a növekedés, és valamivel 20 százalék felett tartunk. – A magyar külföldi FDI fele a szolgáltatásokba irányul, tetemes részben a bankszektorba, az OTP-nek köszönhetően. A feldolgozóipar aránya egyelőre csak 19 százalék. – A Magyarországra FDI-t hozó külföldiek 2014, a külföldön befektető magyarok 2012 óta majdnem következetesen kevesebb osztalékot vettek fel, mint amennyit újrabefektettek a nyereségükből. A profit újrabefektetése az FDI-felhalmozás egyik módja.

Forrás: vg.hu

2023.10.05

Nem üres ígéret volt: kezelik a jegybank veszteségét

Megjelent a kabinet javaslata a jegybanki törvény megváltoztatásáról. A fejlemény kiemelten fontos, hiszen ezer milliárdos veszteség kezelését rendezné.

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek azt a törvényjavaslatot, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szól. Ez a szándék már a nyár közepétől ismert, legutóbb pedig Orbán Viktor is beszélt róla az őszi parlamenti idény kezdetén. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy az MNB tetemes adósságot halmozott fel az elmúlt években, ezért pedig a költségvetésnek kellene helytállnia. Szerinte erre képes is lenne a büdzsé, de csak akkor, ha más fontos területekről finanszírozást vonna el. „Ne ezt tegyük! Mentsük ki a jegybankot szorult helyzetéből egy törvénymódosítással, amit be is fogunk terjeszteni a ház elé” – vetítette előre.

Ez tehát meg is történt tegnap este. A törvénymódosításról az országgyűlés heteken belül szavazhat.

Miért módosítaná a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt? A jegybank 2022-ben 402 milliárd, az idén első félévben mintegy 999 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A teljes 2023-as évre akár 2000 milliárd forint körül is alakulhat a mínusz. Ennek oka világos: az alapkamat drasztikus megemelése. Ennek hatására a központi bankok a kereskedelmi bankok tartalékaira kifizetett kamatkiadásai jelentősen megnövekedtek. Mindez pedig végső soron masszív veszteséget termeltek a jegybankoknak. Ezt pedig a költségvetésnek kellene kiegyenlítenie, ha nem is egyszerre, de öt éven belül. Ennek azonban az államháztartásra gyakorolt hatása egyértelműen negatív. A kivédésére a magyar rendszer is átállna arra a nemzetközileg is lefogadott megoldásra, amely a jegybank veszteségét nem közpénzből, hanem a Magyar Nemzeti Bank várható nyereségéből finanszírozza. A váltásra az Európai Központi Bank is áldását adta a kormánynak még az ősz legelején.

A parlament honlapjára kikerült javaslatban az szerepel a módosítás általános indoklásában, hogy a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása. Ez flexibilis megközelítést tesz lehetővé és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul.

A törvénymódosítások következtében egyúttal a Költségvetési Tanács (KT) szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A KT a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán véleményt nyilvánít, ennek keretében követné nyomon a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének megfelelő szintjét, így pedig a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést.

2023. október 4.

Forrás: vg.hu

Csak Zalaegerszegen emelkedtek a lakásárak

Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a KSH legfrissebb, 2023 második negyedéves adatai szerint. Miközben például Győrben is stagnálást mutatnak a lakásárak, addig Zalaegerszegen három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak.

Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti az október elején Magyarországra jellemző kínálati árakat is, továbbá bemutatja az uniós lakásárak változását, ezen belül a drasztikus németországi árcsökkenést is.

Utoljára 2009 végén csökkentek így a lakásárak

Az idei második negyedévben a használt lakóingatlanok ára 2,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest a KSH-adatai alapján. Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés. “A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy a KSH előzetes adatai alapján a második negyedéves lakásárcsökkenés ellenére éves összevetésben még több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.

Németország történelmi pofont kapott

A magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az EU-ban. Éves összevetésben pedig 1,1 százalékkal estek vissza. Az uniós országok között kiugró árcsökkenés ment végbe Németországban, ahol éves szinten közel 10 százalékkal zuhantak az árak. Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet. “A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet” – értékelt Balogh László. Ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya. A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak 2023-ban.

Árkörkép Magyarországról

Az ingatlan.com a saját adatai alapján kiszámolta az október elején a magyar nagyvárosokra vonatkozó kínálati árakat is. Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.

A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest. Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után. Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél. Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár. Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről, Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről. Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos át. A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak, amelyben szerepet játszanak a vármegyeszékhelyen átadott és folyamatban lévő munkahelyteremtő beruházások.

Forrás: ingatlan.com

2023.10.04

Túl vagyunk a gazdasági fordulaton

„Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján, amelyen odaszúrt a Magyar Nemzeti Banknak. Szerinte a jegybank küklopszüzemmódban működik, és csak az infláció letörésével foglalkozik. Reagált azokra a vádakra is, hogy ultimátumot adott volna a bankoknak és a Molnak – úgy fogalmazott, az együttműködés inkább a helyes kifejezés.

„Küklopszüzemmódban működik a jegybank, reméljük, nem vakul meg” – szúrt oda a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján. A tárcavezető szerint két fontos dolog is történt szeptemberben: egyrészt hosszú idő után végre nőttek a reálbérek, másrészt – ennek a legkevésbé örül – ettől a hónaptól már pozitív lesz a reálkamat. Elmondta, az MNB-vel az a gond, hogy csak és kizárólag az infláció letörésével foglalkozik.

Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki a viharból: „Most már lehet egyenesen menni, ezért stratégiai nyugalomra van szükség.” Az idei az infláció letörésének éve, 2024 a növekedés helyreállításáé. Mindkét tényezőben a kormány vezető szerepet tölt be, ezért a gazdaság szereplőivel próbálnak szövetkezni.

Jelezte, nem tetszik neki a kifejezés, hogy ultimátumot adtak volna a Molnak vagy a bankoknak, inkább az együttműködés a helyes kifejezés. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni – utalt az üzemanyagárakra, ahol megnőttek a marzsok.

A miniszter arról is beszélt, hogy egyszerre lehet az infláció letörése ellen küzdeni és a növekedés beindításával foglalkozni. Ebben kulcskérdés lesz a fogyasztás helyreállítása. A növekedés és egyensúly helyreállításának receptje, hogy „hozd rendbe úgy, ahogy elromlott”. Elismerte, hogy a költségvetésben is keletkeztek lyukak a fogyasztási csapda miatt, ami a magyar gazdaság jellegzetességéből fakad, ugyanis a költségvetés fogyasztásiadó-, és nem szja-alapú. Ilyen szempontból Magyarország teljesen eltér a többi országtól.

Reálbér-emelkedés a kulcs a fogyasztás szempontjából

Nagy Márton úgy gondolja, több tényező is támogatja a reálbér-növekedést: egyrészt novemberben a nyugdíjasok megkapják a korrekciót, így 78 ezer forint pluszra számíthatnak, másrészt jövőre jön a minimálbér-emelés, amely 10 és 15 százalék között lehet, miközben az infláció 6 százalékos lesz. Úgy látja, hogy visszatérhet az 5 százalékos reálbér-dinamika 2024-ben, és ha így lesz, akkor egy gyors visszapattanás jöhet, és 4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.

Megismételte korábbi gondolatát: „A gazdaság alapszövetei nem sérültek.”

Annak ellenére sem, hogy az infláció kettészakította az országot: a belgazdaságot például jelentősen lassította, miközben az exportorientált szektorral semmi gond nincs, ott semmit nem éreznek ebből a válságból. De a kiskereskedelemben is nagyon nagy az aszimmetria:

megjelent a zsugorinfláció, tehát összetételhatást is meg lehet figyelni,
az utóbbi miatt is csökken az áfabevétel, ugyanis alacsonyabb áfatartalmú termékeket fogyasztanak a vásárlók.

Nem az állam viselkedik felelőtlenül

A belső kereslet visszaesésével a költségvetés bevételei jócskán elmaradtak a tervezettől, ugyanakkor a költségvetési hiány nem azért van, mert az állam pazarló, hanem mert bevételi oldalon van probléma, amely az áfából ered.

Nem az állam viselkedik felelőtlenül, hanem van egy áfahatás

– mutatott rá. Kifejtette: az állam összes bevételéből nagyon magas az áfabevételek aránya, miközben az szja-bevételek arányaiban kisebb tételt jelentenek. Szerinte ezt a válságkezelés során is figyelembe kell venni. „Ha valaki ezt nem érti, azt se érti, hogy miért mondom azt, a fogyasztáson keresztül kell helyreállítani a növekedést” – mondta.

Rámutatott: az export lendületével és az energiaárak csökkenésével a külkereskedelmi egyenleg gyorsan helyreállt, ami a folyó fizetési mérleget is pozitív irányba fogja fordítani. Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni a miniszter szerint, ugyanis pluszeuró áramlik be.

Átmeneti válság, nincsen probléma a munkaerőpiacon

A beruházási ráta továbbra is 27 százalék fölötti, és lényegében elsők voltunk tavaly is. Jelezte, hogy a kormány sikeresen megvédte a munkahelyeket, a foglalkoztatás továbbra is csúcson van, a munkanélküliség pedig mélypont közelében. Közölte: ez a válság teljesen más, mivel nincsenek elbocsátások, de ez nemcsak itthon, hanem egész Európában jellemző, mindenhol teljes foglalkoztatottság van. Ez pedig abból is ered, hogy a vállalatok is azt gondolják, átmeneti válságról van szó.

Forrás: vg.hu

2023.10.03

A hektikus időjárás ellenére jó szezont zárt Zalakaros

Megváltozott a vendégkör a fürdővárosban. A magyar családok mellett cseh, szlovák és lengyel turisták érkeztek nagyobb számban a településre. A szezont Novák Ferenc polgármester és Végh Andor, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója értékelte.

– Erre büszkék lehetünk, hiszen a gazdasági helyzet, az árváltozások, az energiaválság mind befolyásolja a társadalom állapotát, ezzel együtt a turizmusban elkölthető pénzek nagyságát – mondta a városvezető. – A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ szerint a hazai turisták kedvence Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló és Zalakaros volt. Ez a tendencia megmaradt, vagyis a magyar családok körében még mindig népszerű a fürdőváros. Beszédes adat az is, hogy a legtöbb foglalást Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros és Zamárdi szálláshelyein regisztrálták a nyár végéig.

Ősszel is sokan választják a Zalakarosi Fürdőt. Fotó: Szakony Attila

Novák Ferenc szerint ehhez hozzájárultak a nagy rendezvényeik. Legutóbb a 16. Tour de Zalakaros országúti kerékpáros verseny, előtte egy héttel a Zalakarosi Futrinkák SE futófesztiválja mintegy 400 indulót vonzott. Korábban a kosárlabdatorna és a nemzetközi sakk viadal ugyancsak fókuszba állította a várost. Ehhez jön még a környék varázsa, ami ugyancsak vonzza a látogatókat.

Novák Ferenc polgármester szerint a vendégéjszakák alakulása bizakodásra adhat okot
Fotó: Szakony Attila

A nyári szezonról és a vendégkör változásairól Végh Andor, a Zalakarosi Fürdő Zrt. vezérigazgatója beszélt. Kiemelte: még mielőtt megnyitották volna a strandot, új attrakciókkal rukkoltak elő és ráncfelvarrás is történt a fürdőben. Ami látogatóiknak az egyik, talán legfontosabb jó hír volt, hogy azóta sem változtattak a belépőjegyeik árain.

– Április 29-én kinyitott a strand és azt a vendéglétszámot produkáltuk, amit az előzetes üzleti tervben prognosztizáltuk – folytatta. – A júniussal kapcsolatban is ebben bíztunk, de az időjárás közbeszólt. Amikor nem esett az eső, akkor hűvös volt. Ez okozta azt, hogy ez a hónap körülbelül 14 százalékos vendéglétszám-vesztést jelentett a tavaly júniushoz képest. Nem ijedtünk meg, a július jobban alakult, szinte hasonlóan az előző évihez. Augusztus első hétvégéjén megint beköszöntött az ősz, azóta tart a kellemes, napos időjárás. Ez meghozta a vendégek kedvét, sokak látogatták a fürdőt. Ugyan szeptemberben a hétköznapokon egészen más korosztály érkezett, de a hétvégékre még visszatérnek a házaspárok, családok.

Végh Andor elárulta: nemzetiségi összetétel szerint változásokat tapasztaltak a vendégek körében. Zalakarost eddig háromnegyed részben magyar vendégek látogatták most, ez, ha kismértékben is, de változott. Az elmaradó hazai turisták helyett érkeztek szlovák, cseh, lengyel, horvát és szlovén látogatók is. Utóbbi két nemzet tagjai még csak egy-egy éjszakát töltenek a fürdővárosban, viszont a szlovákok megjelenése érezhető, s különösen szívet melengető, hogy a felvidéki magyarok lakta részekről is sokan érkeznek. Most a szállásadók jelzése alapján az előre foglalt vendégéjszakák azt mutatják: szép ősz és tél vár a fürdővárosra.

Forrás: Zaol.hu

2023.09.28

GFM: Javultak a munkavédelmi mutatók 2022-ben

A munkakörülmények javulását jelzik a munkavédelmi mutatók, melyek alapján a munkabalesetek és halálos kimenetelű munkabalesetek száma is csökkent.

A nemzetgazdaság 2022. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentése minden évben felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállalói egészség megóvásának fontosságára. A munkabalesetek száma a 2021-es 21591-ről 21 273-re mérséklődött 2022-re, ugyanezen időszakban a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 84-ről 68-ra csökkent. Az adatok kedvezőbb alakulása mellett továbbra is tenni kell a munkavédelmi helyzet javítása érdekében. A munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi a fokozottan veszélyes ágazatokat is, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetése érdekében, és a törvényben előírt
esetekben bírságot alkalmaz. A munkavédelmi hatóságnak jelentős szerepe van a tájékoztatásban és a tanácsadói tevékenységben is, ezzel is elősegítve a munkavédelmi szabályok érvényesülését. A kormány és a munkavédelmi hatóság célja, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkenjenek, ezzel elősegítve a munkavállalók munkavégző képességének megőrzését, az egészség és a biztonság fenntartását a munkahelyeken. (A jelentés megtalálható a foglalkoztatási portálon.)

Forrás: GFM

2023.09.28

Az MNB megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését, az ideit pedig pontosította

Az MNB megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését, az ideit pedig pontosította

Megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését 4–6 százalékra, az ideit pedig pontosította 17,6–18,1 százalékra a Magyar Nemzeti Bank, amely a kamatdöntéssel párhuzamosan tette közzé az inflációs jelentés főbb számait. A gazdasági növekedési előrejelzését a jegybank mindkét évre rontotta: idén 0,5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak, jövőre pedig fél százalékponttal csökkentették az előrejelzési sáv mindkét értékét. A részletes jelentést csütörtökön teszik közzé.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző, júniusi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalékos inflációt jelzett előre az idei évre, ezt kedden, a szeptemberi jelentés közzétételét megelőző előzetes adatközlésben pontosította 17,6–18,1 százalékra, a jövő évi prognózist azonban megemelte 3,5–5,5 százalékról 4–6 százalékra.

A GDP teljesítménye 2023-ban félszázalékos csökkenés és ugyanekkora növekedés közé eshet, miközben júniusban még 0,0–1,5 százalék volt a központi pénzintézet várakozása. Jövőre a nyár elején előre jelzett 3,5–4,5 százalékkal szemben 3–4 százalék lehet a gazdasági növekedés.

A korrekciókra számítani lehetett elemzők szerint, a 2024-es inflációra hatnak a jövő év elejétől várható törvénymódosítások, a gazdasági növekedést pedig a keresletcsökkenés befolyásolja negatívan – erről írt korábban a Világgazdaság.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U1NTFkZTU2MWViYjQ2NWI4NDIwY2ZlMGQwZGQwOGYz.jpeg

A jegybank a főbb mutatók, azaz az infláció és a növekedés 2025-ös számain nem változtatott. A jelentést csütörtökön teszik közzé, abban feltehetőleg – például a folyó fizetési mérleg számokban is – lesznek még korrekciók.

Virág Barnabás: újra az alapkamat az effektív kamat, egyszerűsödik a jegybank eszköztára

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 15 órától tartott sajtótájékoztatóján a keddi kamatcsökkentést követően – válaszul arra a kérdésre, hogyan értékeli Orbán Viktor azon mondatát, hogy a kormány átveszi az infláció letörésének szerepét – elmondta: a kormány és a jegybank egy platformon van, mindenki érzi, hogy az első számú közellenség az infláció. Virág szerint minden inflációt csökkentő lépés segíti a gazdaság helyreállását

2023. szeptember 26.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kallus György, Világgazdaság

Döntött a jegybank: jelentősen szűkült a kamatfolyosó, az izgalmak csak most jönnek

Döntött a jegybank: jelentősen szűkült a kamatfolyosó, az izgalmak csak most jönnek

Ismét ülésezett a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésen 250 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, amelynek a felső széle így 14 százalékra mérséklődött, ezzel szimmetrikus lett hosszú idő után. Bár az alapkamathoz ezúttal sem nyúlt, ettől lényegesebb, hogy az egynapos betéti eszköz kamata tovább csökkenhetett, erről azonban csak Virág Barnabás, az MNB alelnöke a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján számolhat be. Ha így lesz, azzal egy év után összezárhat a két kamatszint, tehát lezárult a tavaly október óta tartó szakasz.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 250 bázisponttal tovább szűkítette a kamatfolyosót, ami ezzel 14 százalékra mérséklődött, így hosszú idő után újra szimmetrikus lett. Mindez arra utal, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően csökkenhetett az egynapos betéti eszköz kamata, tehát tavaly október után összezárhatott a két kamatszint. Hogy valóban ez történt-e, az csak a 3 órától kezdődő sajtótájékoztatón derül ki, amelyet ezúttal is Virág Barnabás, az MNB alelnöke tart. Az esemény élőben közvetítjük.

Ezzel tehát fontos szakasz zárhat le a hazai monetáris politika, jó eséllyel a jegybank kivezeti a tavaly októberben, a piaci turbulenciák idején bevezetett eszközöket, amivel ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta.

Nagy kérdés azonban, hogy mikor kezdődik el az alapkamat csökkentése, a nemzetközi és hazai fejlemények arra engednek következtetni, hogy lehet, hogy egyelőre kivár a nemzeti bank.

Virág Barnabás a legutóbbi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik, bár ez nem jelenti azt, hogy ne az infláció lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy amellett hogy a forint az elmúlt időszakban gyengült, és az olaj ára is emelkedett, e két tényezőnek olyan jelentős az inflációs kockázata, ami óvatosságra kell, hogy intse az MNB-t. Július óta az üzemanyagárak mintegy 10 százalékkal emelkedtek, ami a teljes inflációs pályát feljebb tolja. Így nem októberben, hanem csak novemberben kerülhet csak 10 százalék alá a drágulás mértéke. Ami az alapkamatot illeti, egyelőre nagy a bizonytalanság, az elemzői várakozások év végére 10,5 és 12 százalék között szóródnak, csak az a biztos, 7 év után ismét pozitív lehet a reálkamat, aminek a legkevésbé a növekedés beindításán dolgozó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter örülhet.

Nagy cikkcakkok jellemezték az MNB kamatpályáját

A Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában indította el kamatemelési ciklusát, ami igazán hektikusra sikeredett. Két ízben a korábbi döntését is felül kellett írnia: előbb 2022 júniusában az inflációs várakozások fokozódásával és az európai energiaválság súlyosbodása nyomán látott forintgyengülés állította kényszerhelyzetbe Matolcsyékat, ekkor 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelték az alapkamatot, majd októberben a pénzpiaci stabilitás megingása miatt kellett lényegében újraindítania az előző hónapban lezárt kamatemelési ciklusát.

Nincs értelme tovább menni két számjegyű alapkamatnál

– tette egyértelművé 2022 szeptemberében Matolcsy György jegybankelnök, majd októberben még is volt. a forint látványos összeomlása miatt óriásit emelt a kamatfolyosón, miközben 17-18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg gyorstendereket. Bár az MNB elnöke a legutóbbi vándorgyűlésen természetesen a kormányt okolta a magas inflációért, és a jegybank kényszerű lépéseiért, Varga Mihály pénzügyminiszter azzal vágott vissza, még a kamatemelések idején is vásárolt állampapírokat a jegybank, ahogy az sem volt túl jó döntés szerinte, hogy a kamatemelési ciklust akkor zárták le, amikor javában zajlott a világban a monetáris szigorítás.

Májusban indult el a normalizációs szakasz

A fordulathoz az infláció februárban megkezdett csökkenésére, illetve a külső egyensúly javulására egyaránt szükség volt. Virág Barnabás április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a Monetáris Tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol 450 bázisponttal szűkült a kamatfolyosó, majd májustól a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát is el kezdték 100 bázisponttal havonta faragni. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank. Eddig a Monetáris Tanács is eszerint hozta meg döntéseit.

2023. szeptember 26.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kallus György, Világgazdaság

Nagy Márton: bankadó helyett a hitelezést!

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn délután hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői, különös tekintettel a bankokra, stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat.

Nagy Márton a tárgyaláson kifejtette, hogy a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában. A miniszter hozzátette, hogy míg 2023 a szankciós infláció letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, addig 2024-ben a növekedést kell helyreállítani.
A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése.

Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a Kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetése érdekében.
A Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter ezért megállapodott abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a Kormány asztalára tesz egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.
Nagy Márton összegzésképpen kiemelte, hogy a Kormány, mint ahogy eddig, úgy ezután is a családok és a vállalkozások oldalán áll. A bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, ugyanakkor jelenleg az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Ezért új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, azaz most a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk.

Forrás: OS

2023.09.26

Egyre több "feketeöves" bringás dolgozik a Balatonon

Elkezdődött Balatonföldvaron a Magyar Turizmus Akadémia és a Balatonbike365 együttműködésében az a nyolc napos kerékpáros túravezető képzés, amely segíthet abban, hogy a jövőben az eddigieknél is izgalmasabb legyen a kerékpározás a tó körül. A tanfolyamon 16 fő vesz részt. Ez már a 4. csoport, és olyan komoly az érdeklődés, hogy a jövő hétvégén indul az 5. csoport, Vonyarcvashegyen – mondta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke.A képzés Balaton-specifikus: a turisztikai és a desztinációs ismeretek, helyismeret, a térség kínálatának ismerete mind megjelenik a tematikában, annak érdekében, hogy minden felmerülő kérdést és helyzetet kezelni tudjon a túravezető. A korábbi csoportokban tanúsítványt szerzett túravezetők közül sokan már dolgoznak is túravezetőként, illetve a Balatont „nagykövetként” képviselik – mondta Princzinger Péter. Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke hozzátette, a régióba érkezők közül, egyre többen tudják, hogy már „feketeöves „, profi kerékpáros túravezetőket is „bérelhetnek” kirándulásaikhoz. Ők azok, akik az oktatás részeként kommunikációs tréningen, szakmai, műszaki, gyakorlati, turisztikai ismeretek és persze túravezetési terepgyakorlaton vettek részt annak érdekében, hogy az ide látogatóknak segíteni tudjanak kirándulásaik alkalmával.Fekte Tamás szerint, a bringás szezon idén egészen ősz végéig tart, de a hidegebb időszakban is egyre többen merészkednek a Balatonra bringázni. Mindez érthető, hiszen az igazán elhivatott bringások úgy tartják, hogy a „kerékpározáshoz sosincs rossz idő, csak nem megfelelő ruházat.” – mondta Fekete Tamás.

Forrás: Magyar Kerékpáros Szövetség

2023.09.25

Belassult a magyarországi bérfelzárkózás

Júliusban az átlagkereset növekedési üteme az előző havi 16,0 százalékról 15,2 százalékra lassult, ami kedvezőtlen hírt jelent, hiszen májusban az átlagos keresetnövekedés még 17,9 százalék volt. Ezzel júliusban a 17,6 százalékos infláció eredményeként a reálkeresetek 2,0 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az átlagkereset emelkedésének lassulása a vállalkozásokhoz köthető, itt csökkent a béremelkedési ütem 17,3 százalékról 15,4 százalékra. Ezzel szemben a közszféra béremelkedési üteme 12,6 százalékról 14,4 százalékra gyorsult, azaz a két szektor közötti különbség mérséklődött, bár még mindig a közszférában jelent nagyobb problémát a reálkeresetek csökkenése.

Noha idén a keresetek összességében kedvezőtlenül alakulnak, a reálkeresetek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek, két tényezőre azért érdemes felhívni a figyelmet. Egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlag mögött jelentős szóródás lehet: lehetnek olyanok, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve. A keresetek felzárkóztatása a munkaerő megtartása és a belső kereslet felélesztése szempontjából fontos feladat. Itt az államnak és a versenyszférának egyaránt van feladata, hiszen a legkisebb átlagos béremelést elérő ágazatok között egyaránt találunk olyanokat, ahol az állam a fő munkáltató (oktatás 13,5 százalék, egészségügy 12,9 százalék), illetve olyanokat, ahol a versenyszféra (szállítás, raktározás 11,5 százalék, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13,0 százalék). Az év első hét hónapjában a keresetek átlagosan 13,9 százalékkal növekedtek, amely a reálkeresetek 7,2 százalékos csökkenését jelenti.

Várakozásaink szerint a következő hónapokban az átlagkeresetek növekedési üteme csak kismértékben módosulhat. Kockázatot jelent, hogy tavaly augusztus-szeptember környékén történtek pótlólagos béremelések, ami az átlagkereset indexét néhány százalékponttal felfelé módosította, idén pedig kérdés, hogy történik-e hasonló béremelés idén. Várakozásaink szerint a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben (szerencsés esetben augusztusban) tér vissza a pozitív tartományba, amikor is becslésünk szerint az infláció 12,3 százalékra lassul. A mai adatok alapján már kérdés, hogy ez a változás a versenyszférában előbb be tud-e következni, ahogyan azt korábban vártuk.

2024-ben az átlagkeresetek esetében már növekedésre számítunk reálértelemben is. Ebben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is, amelynél a várt 6 százalék körüli infláció mellett figyelembe szükséges venni a minimálbér idei 16 százalékos és a garantált bérminimum 14 százalékos emelését, valamint a 18 százalék körüli inflációból következő reálérték-csökkenést is. Ebből következően tehát jövőre nem tűnik indokolhatatlannak egy kétszámjegyű, 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés sem. Ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséhez szükséges az infláció kordában tartása is, amelynek alapfeltétele a mostani 390-es szintnél erősebb forintárfolyam.

Forrás: Makronóm Intézet / Regős Gábor vezető közgazdász

2023.09.25

A globális minimumadóról egyeztet Varga Mihály vállalatvezetőkkel

Egyeztetést kezdeményez Varga Mihály a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről magyarországi nagyvállalatok vezetőivel. A kormány célja, hogy a magyar adórendszer versenyképességét a globális minimumadó ellenére is megőrizze, és a magyar cégek továbbra is Európa egyik legalacsonyabb közterhét fizessék.

Az Európai Unió irányelvként fogadta el az OECD által kidolgozott globális minimumadó szabályozást, amelyet Magyarországnak is át kell ültetnie jogrendjébe 2024. január 1-ig. A kormány célja, hogy a magyar gazdaságot visszaállítsa a növekedési pályára és növelje Magyarország versenyképességét. Ezért a kormány a globális minimumadó szabályozását is úgy alakítja ki, hogy hazánk továbbra is vonzó adókörnyezetet biztosítson a vállalkozások számára.

A Pénzügyminisztérium a globális minimumadóról szóló uniós irányelv átültetésének részletszabályait a vállalati javaslatok figyelembevételével az őszi adótörvények benyújtásakor nyújtja be az Országgyűlésnek.

Forrás: PM

2023.09.25

Nagy Márton: 18 intézkedéssel indítja be a növekedést a kormány

Jelenleg a reálbérek helyreállítása a legfontosabb, ugyanakkor el kell kerülni, hogy a lakosság óvatoskodjon – erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben. A tárcavezető szerint a fogyasztás helyreállása a költségvetés szempontjából is kulcsfontosságú, mert mint mondta, a fogyasztás mindennek az alapja. A növekedés idén 0 százalék körül lehet, ám jövőre már 4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Reagált Matolcsy György előző napi kijelentésére is: Nagy szerint az inflációt nem tudtuk volna elkerülni, az ugyanis a gazdaság struktúrájából fakadt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólalásával ért véget a 61. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben. Az előző napon a hazai gazdaságpolitika két nagyágyúja, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök vitatkozott egymással. Az esemény nem volt mentes az odamondogatástól.

A fogyasztásra épül a költségvetés

A magyar költségvetés fogyasztási adókra épül, ezért van most bajban a költségvetés a tárcavezető szerint. Ha egy fogyasztási probléma történik, és azt helyreállítják, akkor a költségvetés is helyreáll.

A világ és a régió legmagasabb reálkamata lesz az év végén

– mutatott rá a miniszter, aki szerint ezen a ponton kell nagyon figyelni, ugyanis a reálkamat visszaveti a fogyasztást. Az idei év még a infláció leszorításának éve, jövőre már a növekedés helyreállításáé lesz – összegzett Nagy Márton.

Lehet sajnálni a bankokat, de van elég pénzük

Nem tudtuk volna elkerülni az inflációt – reagált Nagy Márton Matolcsy szavaira, hozzátéve, hogy nem akar belemenni abba a vitába, hogy kinek a felelőssége a magas infláció, ami szerinte a struktúrából fakadt, ez azonban nem hiba, senki nem gondolta, hogy ilyen típusú válsággal nézünk szembe.

Ez az ára egy ilyen tipusú válságnak

– mondta, hozzátéve, hogy novemberben lehet 9,5 százalék az infláció, majd decemberben 8 százalék. Az inflációs pálya azonban feltolódott az üzemanyagárak miatt. Megnézzük most, hogy az üzemanyagáraknál hol lehet beavatkozni – jegyezte meg. A hitelkamatok közben 2008 óta nem látott magasságokba emelkedtek, „hülye az aki, ilyenkor hitelt akar felvenni”. Ezzel együtt van egy fajta fordulat a szerződésekben, vissza tudják húzni a vállalati hitelezést, meg tudják akadályozni a teljes kiszáradást. A hitelpiaci kamatcsapda ellen 4 intézkedést hoztak, ezek nélkül mély recesszió lenne szerinte. Elismerte, hogy nagyon erősen beavatkoztak a folyamatokba a befektetési alapok befektetési szabályainak módosításával és a Szocho kiterjesztésével. A rövid hozamokon jelentős kamatleszorítás történt, június-július folyamán majdnem 900 milliárd forint áramlott az állampapírokba. Hozzátette, hogy nőnek a kamatkiadások, de ezt a lakosság felé fizetik és nem külföld felé.

Energiacsapdából ki kamatcsapda be

Az energiaárak elszállása a rezsivédelem miatt a külkereskedelmi mérlegen kívül a költsévetésre is nagy tehert helyez. A költségvetés rezsivédelmi terhei viszont jelentősen csökkeni fognak 2024-re, évente GDP-arányosan 1 százalékkal mérséklődnek a terhek. Az energiacsapdából ezzel kikerültünk, a probléma, hogy ezt a mogásteret a magas kamatokon elbukjuk. A kormány nagyon bátran extraprofitadót vetett ki, amit azóta több uniós ország is követett. Ezzel tudták védeni a lakosságot a rezsicsökkentésen keresztül. Viszont a vállalati oldalon nagy más a helyzet. A magyar vállalatok körében csak a gáz esetén az energiaárak mérséklődése, az áramszerződések magas szinten ragadtak be fix konstrukciók miatt. Azt lehet látni, hogy ma 30 eurón van a gázár, amit 50 eurón kapnak a cégek, ami jó dolog, mert a határidős árak is ott vannak. Az áramnál viszont nagyon nagy gond van, kétszeresen áron fizetnek a vállalatok

„Ez egy tragédia”

Jelezte, hogy az európai energiaárak mára jelentősen mérséklődtek, de a válság előtti szintekhez képest még mindig 2-2,5 szeresek. A magyar gazdaság energkiakitettsége az egyik legmagasabb az unión belül, ismertetése szerint 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 13, 2023-ban 8,5-9 milliárd eurót fizetünk energiáért, ez egy tragédia – fogalmazott a miniszter, aki szerint ennyitől estek el a magyar családok, még mindig messze vagyunk a 6 milliárd eurós korábbi szinttől, bár ezen javítani fognak, közben épül el egy olyan energiaintenzív iparági struktúra, amit ez szintén növelni fog sajnos ezt elszenvedtük, nincs mit tenni – tette hozzá

Egy számjegyű infláció mellett el lehet kezdeni a növekedés beindítását

Az elsődleges cél, hogy a csapdákat elkerüljük, védekező üzemmódban vagyunk – kezdte az előadását Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, míg az idei az infláció letörésének az éve, 2024 már a növekedés helyreállításának éve. Egy számjegyű infláció mellett el lehet kezdeni a növekedés beindítását – hangsúlyozta a tárcavezető, szerinte az egyensúly helyreállítását és a növekedés beindítását egyszerre lehet ösztönözni. A csapdahelyzetekről azt mondta, van egy energiacsapda, amin túl vagyunk, van egy infláció okozta kamatcsapda, illetve az infláció okozta fogyasztás-visszafogási csapda.

Forrás: vg.hu

2023. 09. 22

Századvég: javult a vállalkozások konjunktúraérzete

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. szeptemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete enyhén kedvezőtlenebbé vált, míg a vállalkozások konjunktúraérzete javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –21,4-ről –23,0-ra csökkent, míg a vállalati mutató értéke –19,3-ről –17,5-re javult. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború, a továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben gyengült az augusztusi adattal összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,2-ről –5,9-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, habár ez a mutató javult az augusztusi összeghez képest, hiszen –85,3-ről –84,7-re nőtt. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –30,3 pontos értékről –30,4-re, azaz hibahatáron belül, míg az anyagi helyzeté –18,9-ről –20,9-re romlott.

Pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági prognózisban az a tény, hogy kicsivel többen vélekednek úgy, hogy a jövőben markánsan csökken majd az infláció. Azaz arra a kérdésre, hogy „Jövőre hány százalékos lesz az infláció?” többen mondtak alacsonyabb mértékűt, mint egy hónappal ezelőtt: 3,0 százalék (0,2 százalékponttal nagyobb arányban) 1-2 százalékot vár, 2-4 százalékra teszi, azaz az inflációs célsávba várja azt a megkérdezettek 5,9 százaléka (1,5 százalékponttal nagyobb mértékben), míg további 7,3 százalék szerint a 4-5 százalékos sávban lesz és 7 százalék szerint pedig az 5-6 százalékosban. Előbbi 1,7 százalékponttal, míg utóbbi 0,9 százalékponttal haladja meg az augusztusban mért arányokat. Szeptemberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkavégzés időtartamát illetően alakult ki. Az előző havi kiugró adat után egy visszarendeződés figyelhető meg. Jelentősen csökkent ugyanis (56,4 százalékról 51,5 százalékra) a heti több, mint 30, de kevesebb, mint 45 órát dolgozók aránya. Mindeközben jelentősebben, 3,7 százalékponttal, 6,4 százalékosról 10,1 százalékosra emelkedett a legfeljebb 30 órában munkát vállalók, és ennél kisebb arányban, 1,4 százalékponttal nőtt (36,5 százalékról 37,9 százalékra) a több, mint 45 órát dolgozók aránya. A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –34,7-ről –31,9-re, az üzleti környezet mutatója –29,2-ről –26,6-re és az iparági környezeté –15,6-ről –11,9-re csökkent, addig a termelési környezeté enyhébben –13,0-ről –11,9-re javult. A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás az elmúlt egy évben megvalósult beruházások terén volt. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű csökkenő trendbe illeszkedik a szeptemberi adat: 30,0 százalék (az előző havi 32,8 százalék után) jelezte a beruházás megtörténtét az elmúlt évre vonatkozóan.

A leginkább pozitív változás a vállalatoknál a következő egy évben megvalósítandó exporttevékenység becslésében alakult ki. Ugyanis egy egyértelmű elmozdulás érhető tetten a növekvő export irányába. Míg augusztusban még csak a vállalatvezetők 3,1 százaléka, addig szeptemberben már a 4,7 százaléka mondta azt, hogy a következő évben az export kismértékben növekszik. Jelentős exportnövekedést a megkérdezett vállalatvezetők továbbra is kismértékben becsülnek előre (0,2 százalék az előző havi 0,4 százalék után). Jelentős exportcsökkenést prognosztizál a megkérdezettek 0,1 százaléka, az előző havi 0,8 százalék után. Kismértékű exportcsökkenéssel számol a megkérdezettek 1,5 százaléka (0,4 százalékponttal többen az előző hónapban mért arányhoz képest). Változatlan exportot 8,0 százalék feltételez, ami 1,6 százalékponttal kisebb arány az augusztusi felméréshez képest. A kérdésre a megkérdezett vállalatvezetők 85,4 százaléka a „nem exportál és várhatóan a következő egy évben sem fog” választ adta, ami 0,8 százalékponttal magasabb arány az előző hónapban mértnél.

Forrás: Századvég

2023.09.22

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

„A családok hamarosan kezükbe vehetik azokat a banki tájékoztatóleveleket, amelyek segítenek az értékálló megtakarítások választásában. Mindenki egy könnyen értelmezhető táblázatban, számszerű példákon keresztül bemutatva láthatja majd, hogy mekkora bevételre tehetett volna szert, ha megtakarítását a biztonságos és magas hozamot adó állampapírokban helyezi el” – fejtette ki Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Kormány döntése kapcsán.

Az államtitkár kiemelte: a Kormány elkötelezett a családok védelme és a pénzügyi edukáció mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a háztartásokat, hogy megtakarításaikat értékálló eszközökbe fektessék. A szankciós infláció miatt a lakosságnál lévő mintegy 7 ezer milliárd forintnyi látra szóló bankbetét értékállóságának megőrzése kiemelten fontos. Annak érdekében, hogy mindenki számára azonos és közérthető információ álljon rendelkezésre, a Kormány egységes tájékoztatást írt elő, melyben a banki folyószámla által elért éves kamatbevételt a Kincstári Takarékjegy, a Diszkont Kincstárjegy valamint a Bónusz Magyar Állampapír által elérhető éves bevétellel vethetik össze a családok.
A Kormány mindenkit arra biztat, döntsön tudatosan megtakarításairól. A lakossági levél fel fogja hívni a figyelmet, hogy az állampapír-vásárlási lehetőségekről részletes információk a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők, állampapír közvetlenül pedig az államkincstárnál
vásárolható.

Forrás: GFM

2023.09.21

Széchenyi István Egyetem: a gyógyításban hasznosuló eredmények születhetnek a Catalyst Europe programban

A győri Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája az MIT (Massachusetts Institute of Technology, azaz Massachusettsi Műszaki Egyetem) LinQ Catalyst módszertana alapján szeptember 19. és 21. között megvalósult szakmai rendezvénynek. Az esemény középpontjában a kielégítetlen egészségügyi igények feltárása állt, amelynek első lépése egy kutatási projektportfólió kialakítása. A cél az, hogy e projektek közül minél több megvalósuljon, hozzájárulva az orvostudomány fejlődéséhez és az egészséggel kapcsolatos eredmények javulásához. Az eseményen a hét országból érkezett 12 Catalyst EU ösztöndíjast ugyanennyi amerikai, német, spanyol, luxemburgi és magyar mentor szakember segítette.

A Catalyst Europe (Catalyst EU) egy, az MIT LinQ által kifejlesztett Catalyst programon alapuló, egyedülálló módszertanú oktatási program, amely egészségügyi kutatási projektek generálására és támogatására irányul. Célja, hogy paradigmaváltást idézzen elő a kutatási megközelítésekben, felgyorsítva az eredmények hatását az egészségügyben.

A Széchenyi István Egyetem a Catalyst Europe meghatározó partnere, melynek programjára a csaknem 40 jelentkezőből 12-en nyertek felvételt Spanyolországból, Olaszországból, Luxemburgból, Németországból, továbbá Magyarországról a Széchenyi-egyetem mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Semmelweis Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről. A különböző tudományterületek egymást erősítve vezethetnek innovatív megoldásokhoz, ezért nemcsak egészségügyi szakemberek, orvosok vannak a résztvevők között, hanem mérnökök, informatikusok, közgazdászok is. Ők szeptember 19. és 21. között a győri intézményben megtartott szakmai rendezvényen az öt országból érkezett mentoroktól nemcsak tanultak, hanem ahhoz is segítséget kaptak, hogy csoportokat alkotva olyan kutatási projekteken kezdjenek el dolgozni, amelyek néhány éven belül tényleges, az orvoslást segítő fejlesztést, terméket eredményezhetnek.

A mentorok rendkívül neves szakemberek. Köztük van például Petra Barbara Krauledat, aki műszaki projektvezetője volt annak a projektnek, amelynek keretében megalkották az első, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által is tanúsított hepatitis C-tesztet. Ennek során szorosan együtt dolgozott Harvey J. Alter és Michael Houghton kutatókkal, akik a 2020-as orvosi Nobel-díjat kapták a hepatitis C-vírus azonosításához vezető, nagy hatású munkájukért. Magyar mentorok is segítik az ösztöndíjasokat, így a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának professzora, Rácz István, az Oncompass Medicine Hungary Kft. munkatársai, Dóczi Róbert és Vodicska Barbara, valamint a Debreceni Egyetem docense, Uray Iván.

„A Catalyst módszertan azt szolgálja, hogy megváltoztassa az akadémiai kutatási projektek generálásának paradigmáját: az új tudás létrehozása és a publikációk lehetnek ugyan »melléktermékek«, de a lényeg a valódi piaci hatás elérése. Ez a megközelítés képes átalakítani az akadémiai kutatás kultúráját, hogy a valós világra gyakorolt hatás a siker kulcsfontosságú szempontjai között szerepeljen. Mi a Catalyst közösségben izgatottan várjuk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve elindíthassuk a Catalyst Europe új időszakát, és megvizsgáljuk, hogyan lehet ezt a módszert a magyar és más európai kutatási ökoszisztémák értéknövelésére felhasználni. Az emberek munkamódszerének megváltoztatása időt igényel, és csak olyan tartós és határozott vízióval érhető el, mint amilyet a győri egyetem képvisel, amely más partnerekkel – például a GE Healthcare-rel együtt – a lehető legtöbbet hozza ki a

Catalyst módszertanból a régióban” – fogalmazott Martha Gray professzor, az MIT LinQ igazgatója és a Catalyst program vezetője.

„A Széchenyi István Egyetem számára egyaránt fontos, hogy hozzájáruljon a nemzetközi színvonalú technológiai kutatásokhoz és a társadalom jóllétéhez. Ez a program mindkét célt szolgálja azzal, hogy általa az orvostudomány fejlődését elősegítő eredmények születhetnek” – hangsúlyozta a program kapcsán dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

2023.09.22

Egyre elterjedtebb, de még mindig sok a tévhit a munkaerő-kölcsönzés körül

Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Népszerű téma

A vizsgált 12 hónapos időszakban a magyar közösségi térben kb. 14 ezer alkalommal kapott említést a munkaerő-kölcsönzés, és a téma piaci trendekkel, toplistákkal, foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatos tartalmakban merült fel leggyakrabban. Az Ipsos és a Neticle közösségi internetes tartalomelemzése ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a munkaerőkölcsönzés megosztó téma, esetenként negatív érzelmek köthetők hozzá. A Prohuman egyike azon kevés szolgáltatóknak, akik pozitív véleményárfolyammal kerültek ki a vizsgálatból.

A kutatóvállalat átfogó, többfázisú U&A (Usage & Attitude) piacvizsgálatának második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a magyar munkakorú lakosság körében a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és piaci ismereteiről. Az országos minta az alapvető demográfiai jellemzők, így nem, kor, régió, iskolai végzettség szerint reprezentálja a célcsoportot. A tanulmány szerint a válaszadók egyötödének van személyes munkaerő-kölcsönzési tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkoztatási formáról.

Tévhitek és félelmek

A munkaerő-kölcsönzés terén személyes tapasztalattal rendelkező munkavállalók negyede (26%) ajánlaná ezt a foglalkoztatási formát ismerőseinek. A szolgáltatással szemben élesen él az a tévhit, hogy kevesebb fizetéssel, magas jutalékokkal, és általában nagy kiszolgáltatottsággal jár együtt. „A kölcsönzés mint foglalkoztatási forma már régóta a munkaerőpiac része, néhány kérdésben mégis tetten érhető a tájékozatlanság. Ez a megoldás is törvényi szabályozás alá esik, így a kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyi fizetés és szabadság jár, mint ugyanolyan beosztású, főállású kollégájának. A munkaerőkölcsönző nem von le jutalékot, viszont sok adminisztratív terhet levesz a válláról” – mondja Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője.

Forrás: Prohuman

2023.09.21

Hende Csaba további bizalmat kapott a frakcióvezető-helyettesi pozícióra

Hende Csaba fideszes képviselõ felszólal napirend elõtt az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. május 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Tisztújítást tartott az esztergomi kihelyezett ülésén a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, amely három évre újraválasztotta Kocsis Máté frakcióvezetőt.

A kormánypárti képviselők bizalmat szavaztak az eddigi frakcióvezető-helyetteseknek is, így a posztot ezután is Balla György, Bánki Erik, Dunai Mónika, Font Sándor, Halász János, Hende Csaba, Hörcsik Richárd, Kósa Lajos, Kubatov Gábor, Németh Szilárd, Németh Zsolt, Selmeczi Gabriella és Zsigó Róbert tölti be.

Forrás: Fidesz

2023.09.21

Új kinevezés a Procter & Gamble-nél

A Procter & Gamble szenior alelnöki tisztségét 2023. szeptember 1-jétől Uluc Ayik tölti be a közép-európai régióban, ahol 10 ország – köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna és a balti államok – üzletmenetéért és működéséért felel.

„Megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a P&G közép-európai szervezetének vezetését. Alig várom, hogy együtt dolgozhassak a P&G tehetséges és elkötelezett munkatársaival, innovációinkkal a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk a régió 120 millió fogyasztójának, és partnereinkkel közösen értéket teremtsünk. Közép-Európa a maga kiterjedésével és óriási növekedési potenciálja miatt kulcsszerepet játszik a P&G európai és globális üzleti tevékenységében, ezért fontos célnak tartom, hogy továbbra is szolgáljuk a közösségek javát, valamint a gazdasági növekedés motorjaként működjünk” – mondta az új vezető.

Uluc Ayik az isztambuli Boszporusz Egyetem üzleti menedzsment és adminisztráció szakán szerzett diplomát, majd 1996-ban csatlakozott a török P&G szervezetéhez. Karrierjét különböző marketing, értékesítési és általános vezetői pozíciókban, köztük helyi és regionális vezetői pozíciókban töltötte. Felelős volt a P&G több alapkategóriájának üzletmenetéért Törökországban és azon kívül is. Mielőtt Közép-Európáért vállalt volna felelősséget, a textilápolási kategória vezető alelnökeként dolgozott Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, ahol több mint 70 ország fogyasztóit szolgálta ki. Uluc nős és két fia van.

Forrás: Procter & Gamble

2023.09.21

Hamar eldől, hogy a lányok nem lesznek mérnökök

A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást – állapítja meg a CETIN Hungary Zrt. kutatása. A független, integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató ezen szeretne változtatni: a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakmai partnerségével középiskolás lányoknak ingyenes tehetségprogramot indít.

A STEMpowered by CETIN elnevezésű program legfontosabb célja, hogy a pályaválasztás előtt álló, 11. évfolyamos lányoknak olyan alternatívát mutasson, amelyre ritkán vagy egyáltalán nem gondolnak, és segítsen az előttük álló korlátok lebontásában. Az ingyenes program a matematikai készségek és digitális kompetenciák fejlesztésén túl a természettudományos területek összekapcsolásával mutatja meg a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) szakmákban rejlő izgalmas lehetőségeket. Emellett segítséget nyújt a pályaorientációban, kiegészíti a tanórai munkát, elmélyíti az ott szerzett tudást és sikerélményhez juttatja a benne részt vevő tanulókat.

„Magyarországon a nők aránya a foglalkoztatásban 45 százalék fölötti, a technológiai területen viszont nem éri el a 14 százalékot^[1]. A NaTE szakmai segítségével indított STEMpowered by CETIN programmal ösztönözni szeretnénk a nők karrierépítését a műszaki, technológiai szakmában. Kutatásunk adatai is alátámasztják, hogy ehhez már középiskolában fel kell kelteni az érdeklődést, és fejleszteni az arra nyitott lányoknál a továbbtanuláshoz fontos tárgyakat és az önérvényesítéshez szükséges képességeket – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. – A programmal az is a szándékunk, hogy a jelentkező lányok szerepmodellt lássanak: cégünk vezetésében három nő is található. Hadd hozzak személyes példát is: engem a matematika és a fizika is nagyon érdekelt, de a pályaválasztáskor viszonylag kevés lehetőségem volt szakmai karrierutakról beszélgetni, így végül a közgazdaságtant választottam. A STEMpowered by CETIN megmutatja a mai lányoknak a választási lehetőségeket és betekintést kínál a mérnöki szakma szépségeibe.”

„Határozott célunk, hogy a fiatalok bátran és magabiztosan induljanak el a STEM területek irányába. Fontosnak tartjuk, hogy ne társadalmi vagy családi elvárásokat követve, hanem saját tapasztalataik és élményeik alapján hozzák meg a döntést. A tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pálya végtelenül szép és izgalmas – szeretnénk elérni, hogy az ebben rejlő óriási lehetőséget a fiatal lányok is észrevegyék. Büszkék vagyunk, hogy olyan partnerrel dolgozhatunk együtt, akinek ugyanilyen fontos a lányok bátorítása a STEM pályák irányába – mondta dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke. – Öröm számunkra, hogy CETIN Hungary-vel életre kelthetjük új tehetséggondozó programunkat, aminek köszönhetően a részt vevő lányok kapcsolatba lépnek a szakmákban dolgozó nőkkel és férfiakkal, úgy tekinthetnek ezekre a karrierekre, mint maguk számára is izgalmas és reális lehetőségekre, ezzel együtt a STEM területek izgalmas világát is felfedezhetik.”

A CETIN Hungary által készített reprezentatív kutatás* arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a nőket a hivatás – és kiemelten a műszaki, technológiai pálya – választásában. Vizsgálta az ismerősök, a család, az iskola és a kortárs csoportok hatását, illetve a belső motivációkat is.

Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a nőket a STEM pálya választásában, a legnagyobb arányban (27%) megjelölt válasz szerint az oktatásban nem szentelnek elég figyelmet annak, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a műszaki-technológiai terület iránt. A két nem között ebben érdemi különbség figyelhető meg: a nők ezt az okot súlyosabbnak érzik, és 32 százalékban jelölték meg ezt az opciót, a férfiak közül viszont csak 22 százalék (a válaszadók itt több lehetőséget is megadhattak).

Ennél több férfi (27%) szerint a karrierút már gyerekkorban eldől: a lányok kevesebbet játszanak kütyükkel, így kevesebb lehetőségük van megkedvelni a területet (ezt az opciót a nők 19 százaléka választotta).

A női válaszadók szerint – az említett szempontok mellett – erősebben játszik közre még a női példaképek hiánya (19%), illetve az, hogy a lányoknak kevés az önbizalma, és úgy gondolják, egy ilyen szakterületen nem lehetnek sikeresek (22%).

Ez is lehet az oka, hogy a válaszadó férfiaknak csak a fele (48%) nem gondolt arra, hogy ezen a területen helyezkedjen el, míg ez az arány a nők esetében lényegesen magasabb, 69 százalék. A pályaválasztás egyébként legtöbbször – a megkérdezettek 57 százalékánál – viszonylag hamar, felső tagozatban, illetve középiskolában dől el, és ebben kicsi a különbség a férfiak és nők között. A megkérdezettek nagyobb része (59%) egyébként nem tartja férfiasnak a műszaki-technológiai pályát, mintegy egyharmaduk szerint (29%) viszont a szakma inkább férfiasnak tekinthető.

STEMpowered by CETIN – program a tehetségekért

A heti rendszerességű, STEM-fókuszú foglalkozássorozat matematikai és digitális kompetenciákat fejleszt egy tanéven keresztül. A komplex kezdeményezés célja nemcsak az ismeretek átadása, hanem az egyéni és csoportos mentorálás is, amelynek során a résztvevők olyan készségeket is fejlesztenek, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres pályaválasztáshoz és a választott pályán való érvényesüléshez.

A bevont szakemberek nem csak szakmai tudást közvetítenek, de a magabiztosság, a tudatosság és a nagyobb önbizalom kialakításában is segítenek az érdeklődő középiskolás lányoknak.

A program a résztvevők STEM területek iránti elköteleződését az önálló tanulás során elengedhetetlen soft skillek – például időmenedzsment, nem rutinszerű problémamegoldás, alkalmazkodóképesség, komplex kommunikációs és társas készségek, önbizalomnövelés – rendszeres fejlesztésével erősíti.

Az érdeklődő 11. osztályos lányok a https://nokatud.hu/event/stempower2023-jelentkezes/ oldalon szeptember 28-áig jelentkezhetnek az október 10-én induló programra.

*A véleménykutatás az Opinio piackutató applikációval történt 1258 fő megkérdezésével 2023. augusztus 23-26. között. Az eredmény országosan reprezentatív a 16-59 éves, okostelefonnal rendelkező magyarokra, kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típus és lakóhely szerint.

Forrás: CETIN

2023.09.21

Csúcstechnológia a hadseregben: túljelentkezés a Lynx-zászlóaljba

Molnár Zsolt ezredes parancsnoki köszöntőjével indult szeptember 13-án a hódmezővásárhelyi MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz bevonult katonák alapkiképzése. Több százan – Zalából heten – jelentkeztek az „Embert a vasra” elnevezésű kampányra, aminek keretében a csúcstechnológiás Lynx gyalogsági harcjármű személyzetét képezik majd ki.

Augusztus közepén Orbán Viktor miniszterelnök átadta Zalaegerszegen a Rheinmetall Lynx (Hiúz) páncélozott harcjárműgyárát. A rendezvényen részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki egy héttel előtte jelentette be Szentesen, hogy várják a fiatalokat a Lynx-zászlóaljba. A tárcavezető a közelmúltban úgy nyilatkozott, a várakozásuknál többen jelentkeztek, így kétnaposra bővült a jelentkezési folyamat első állomása. Hozzátette, a Lynx üzemeltetése komplex katonai munka, így a legalkalmasabbak kerülhetnek be a programba, munkájukat pedig havi bruttó 737 ezer forintos illetménnyel honorálják. Többhetes alapozást követően kezdik meg a kiválasztottak kiképzését a speciális harci járműre. Akik pedig nem férnek be a Lynx-zászlóaljba, azoknak is ad ajánlatot a Magyar Honvédség más alakulatoknál. Mint köztudott, 2029-ig 218 Hiúz harcjármű kerül a honvédség állományába, ebből az első 46 a Rheinmetall németországi gyárában készül, a további 172 már a zalaegerszegi gyárból kerül ki.

– Különleges toborzásról van szó, már csak az idő rövidsége miatt, valamint azért is, mert világszínvonalú technikájú harci járműre és kiemelt illetménnyel hirdették meg a programot – felelte kérdésünkre Ferge László őrnagy, a Zalaegerszegi Toborzóiroda vezetője. – Itt alapvetően a járművet vezető katonákat és toronylövészeket képeznek ki. Talán kevésnek tűnhet a zalaiak száma, ám tudni kell, hogy a régióból leginkább Kaposvárra, Tatára, Székesfehérvárra, Győrbe, Veszprémbe, esetleg a fővárosba jelentkeznek azok, akik a katonaságnál képzelik el a jövőjüket.

Hódmezővásárhely valóban messzebb van, ám a zalaiak számára van lehetőség közelebbi szolgálatra, mondta Ferge László, aki hozzátette: szeptember elsején megalakult Kaposváron a Magyar Honvédség Klapka György I. Páncélosdandár 3. zászlóalja, így a toborzóirodák várják a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárokat. A 8 általános osztályt végzettek a legénységben kapnak feladatot, az érettségizettek altiszti, a diplomások tiszti beosztást tölthetnek be.

– A honvédség új elemeként alakult meg a kaposvári lövész zászlóalj, sokféle beosztásra keresünk jelentkezőket, a lövészeken át a logisztikusokig. Egy új alakulathoz tartozni mindig különlegesség, hiszen a felvettek úttörő módjára vehetnek részt annak létrehozásban. Elsősorban fiatalokat szólítunk meg, de az idősebb korosztály ugyancsak megtalálhatja a számítását. Természetesen hölgyek ugyanúgy jelentkezhetnek, egyre több nő teljesít szolgálatot nálunk. Ha valaki tehát kedvet érez a katonai pályához, bátran keressen minket. Kaposváron a szerződött katona kezdő legénységi illetménye havi bruttó 400 ezer forint, míg a kezdő altiszt bruttó 510 ezer forintot, a kezdő tiszt pedig bruttó 570 ezer forintot vihet haza. Mellette lakhatási, iskolakezdési támogatást, cafeteriát, dolgozói kedvezményeket tudunk nyújtani. A szolgálatteljesítés ideje a 8 hetes alapkiképzést követően heti 40 óra munkanapokon.

A toborzóiroda vezetője hangsúlyozta, a magyar hadsereg komoly technikai fejlődésen megy keresztül, miközben egyre több csatornán népszerűsítik a haza védelmét. Emlékeztetett, szeptemberben hat középiskolában megkezdődött a honvédelem tantárgy oktatása, így a tanulók tisztában lesznek azzal, milyen feladatok várnak a katonákra. Egyértelmű, hogy a digitális és modern világ magával hozza a hadseregfejlesztést is, tette hozzá Ferge László.

– Ez természetesen nemcsak a csúcstechnológiát jeleni, hanem a személyi állomány létszámfejlesztését, illetve a kiképzés menetének változását egyben. A Magyar Honvédség folyamatosan halad előre. A toborzóirodákban minden szükséges információt megtalálnak az érdeklődők. Egyre nyitottabbak vagyunk a civil társdalom felé, sok helyen mutatjuk meg magunkat, különféle rendezvényeken találkozhatnak velünk. Ez valóban élethivatás, miközben akár munkahelyváltásnál is tudunk alternatívát javasolni vagy éppen pályakezdésnél nyújtunk segítséget. Nem kell attól félni, hogy nincsen munkatapasztat.

Sokunkban él még az évtizedekkel ezelőtti kötelező sorkatonaság képe, több tízezren követték képernyőn a 80-as években az Angyalbőrben című filmsorozatot is. Némi nosztalgiával tekintünk vissza azokra az időkre, ma már azonban teljesen más szél fúj a hadseregben.

– A katonai élet bizonyos elemei megmaradtak: alaki kiképzés, öltözködés. Ha a szülők, nagyszülők mesélnek a gyerekeknek, az fontos, mert ez egyfajta információ, hogy mi várhat itt rájuk. Mi ezekhez a történetekhez szeretnénk hozzátenni mindazt, hogy mit jelent a mai magyar honvédség. Némileg más a kiképzési rendszer, mások a mindennapjaink, minden szempontból a mai megváltozott világhoz, annak kihívásaihoz igazodunk. Ha csak a technikai fejlődést nézzük, ez már inkább a gépek forradalma, nem annyira a közelharcról szól. Persze, ha valaki nagyobb adrenalinlöketre vágyik, az külszolgálatot vállalhat. A fiatalok részéről klasszikus kérdés a továbbtanulás, emellett arra kíváncsiak, hogy a honvédség milyen pluszt tud adni ahhoz, hogy a képességeik fejlődjenek. Alapvetően a honvédség felkészítési, kiképzési rendszeréről beszélünk nekik. Úgy vélem, egyre jobban érdekli őket az, hogy a fegyverhasználat mellett megtanulják az önvédelmet, a közelharcot, kíváncsiak arra, hogyan védjék meg családjukat, a hazát. A kérdések egyre inkább kiéleződnek a gyakorlati részre, amit némileg a szomszédban dúló háború is befolyásolhat. Számunkra, akik régóta vagyunk katonák, nemcsak munkahely, hanem hivatás a honvédség kötelékében szolgálni. Ezt a szemléletet, a személyes tapasztalatokat szeretnénk továbbadni, azt, hogy miért vállalkoztunk a haza megvédésére és milyen pluszképességeket szereztünk az itt töltött idő alatt.

Forrás: zaol.hu

2023.09.19

Megszületett a megállapodás, Orbán Viktor a Telekom vezérigazgatójával tárgyalt

Megszületett a megállapodás, Orbán Viktor a Telekom vezérigazgatójával tárgyalt

Közös nyilatkozatot írt alá Magyarország kormánya és a Magyar Telekom, melyben megerősítették, hogy folytatják hosszú távú együttműködésüket Magyarország digitális átalakítása érdekében – tájékoztatott erről a vállalat, illetve a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember 15-én a Karmelita kolostorban fogadta Timotheus Höttgest, a Deutsche Telekom vezérigazgatóját és Rékasi Tibort, a Magyar Telekom vezérigazgatóját. A találkozón a felek nyilatkozatban erősítették meg, hogy Magyarország digitális átalakítása közös cél, melynek érdekében továbbra is együttműködésben dolgoznak – derült ki a Magyar Telekom közleményéből.

A közös megállapodás arra enged következtetni, hogy a német–magyar kapcsolatok nemcsak az autóiparban, hanem a telekommunikáció területén is változatlanul erősek, sőt fejlődnek.

Történtek konkrét vállalások

A nyilatkozat alapján a Magyar Telekom megerősíti, hogy szándéka a hosszú távon fenntartható vezetékes és mobil-infrastruktúra fejlesztésének és a ráépülő szolgáltatások elterjedésének előmozdítása, hozzájárulva az EU digitális évtized programjához, a 2030-as célkitűzések megvalósításához, összhangban a Nemzeti Digitalizációs Stratégiával. Ennek érdekében kulcsfontosságú az ország lakossága és vállalkozásai számára a gigabites hozzáférés biztosítása. A Magyar Telekom vállalja, hogy további 1 millió háztartást lefedő gigabitképes sávszélességet biztosító vezetékes hálózatot épít ki 4 év alatt, és ezzel 2027 év végére 4,5 millió magyar otthon, illetve vállalkozás számára teszi elérhetővé a vezetékes gigabitképes hálózati infrastruktúrát.

FELGYORSÍTJA AZ 5G LEFEDETTSÉG KIÉPÍTÉSÉT, MELYNEK EREDMÉNYEKÉNT 2026-RA A LAKOSSÁGSZÁM-ARÁNYOS KÜLTÉRI 5G LEFEDETTSÉGET KÖZEL 99 SZÁZALÉKRA NÖVELI.

Magyarország digitális átalakulása érdekében a kormány megerősítette szándékát arra vonatkozóan, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó-fizetési kötelezettséget 2024 januárjától és a távközlési pótadót 2025 januárjától megszünteti. „Legfontosabb célunk, hogy a digitális világba való belépés lehetőségét megteremtsük Magyarország lakosai és a hazai gazdaság szereplői számára, melyet befektetésekkel, hálózatépítéssel és edukációval támogatunk. Ez a cél összhangban van a magyar kormány szándékával, ezen az úton haladunk tovább egy erős, hosszú távú partnerségben” – fogalmazott Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Nagy Márton írta alá a kormány részéről

A lakosság és a vállalkozások digitális kompetenciáinak növelése; a vállalkozások versenyképességének elősegítése; a digitális megoldások integráltságának fokozása; a K+F és innovációs tevékenység erősítése; valamint az egyetemi együttműködések előmozdítása érdekében pénteken Magyarország kormánya és a Magyar Telekom Közös Nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyet a kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a Magyar Telekom részéről Rékasi Tibor vezérigazgató írt alá – összegzi a tárca.

A NYILATKOZAT ALÁÍRÁSÁRA ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉNEK ÉS TIMOTHEUS HÖTTGES, A DEUTSCHE TELEKOM AG VEZÉRIGAZGATÓJÁNAK JELENLÉTÉBEN KERÜLT SOR A KARMELITA KOLOSTORBAN.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emlékeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése, a digitalizáció és a technológiai előrelépés óriási fejlődési és gazdasági potenciált jelentenek a magyar gazdaságnak, amelyek hozzájárulhatnak a termelékenység növekedéséhez és az értékláncokban történő feljebb lépéshez.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint

ki kell használni a technológiai fejlődést, amely egyik eredményes és hatékony eszköze lehet annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése intenzívből extenzív szakaszába lép át, azaz a minőségi teljesítményre, a magas hozzáadott értékre helyezi a hangsúlyt, részben megoldva ezzel a közepes fejlettségű országok csapdahelyzetét is.

Majd azt hangsúlyozzák, a versenyképesség megőrzéséhez, az olyan új és innovatív megoldások, mint például az ipar 4.0, a mesterségesintelligencia-vezérelt okosmérők, a big data eszközök használatához azonban elengedhetetlen a megfelelő és megbízható infrastruktúra biztosítása. Jelenleg a közép-kelet-európai régión belül Magyarországon az egyik legfejlettebb az internetes, telekommunikációs hálózat, azonban a kedvező pozíció tartós megőrzéséhez, sőt javításához a digitális technológiák alkalmazásának ösztönzése, valamint további infrastrukturális fejlesztések végrehajtása szükséges.

Nagy Márton azt is kiemelte, „a kormány kiemelt célja a magyar gazdaság termelékenységének és versenyképességének növelése, ezért alapvető fontosságúnak tartjuk támogatni azokat a beruházásokat, amelyek a magyar gazdaság fejlődését szolgálják”. A megállapodás szerint a célok előmozdítása érdekében az állam vállalja, hogy

JANUÁR 1- JÉTŐL MEGSZÜNTETI A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓKAT TERHELŐ KÖZMŰADÓT, VALAMINT 2025. JANUÁR 1-JÉTŐL A HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓKAT TERHELŐ TÁVKÖZLÉSI PÓTADÓT IS.

A Magyar Telekom az elektronikus hírközlési piac egyik legfőbb szereplője, amely közvetetten mintegy 10 ezer embernek ad munkát, az elmúlt 20 évben pedig közel 1800 milliárd forintos beruházással járult hozzá a hazai infrastruktúra fejlődéséhez.

2023. szeptember 15.

Forrás: index.hu

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)

A fotón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter [elöl j] és Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója [elöl b] együttműködési nyilatkozatot ír alá Orbán Viktor miniszterelnök [hátul j] és Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója [hátul b] jelenlétében a Karmelita kolostorban 2023. szeptember 15-én.

Új sebességfokozatba kapcsol a kormány: lépni sem tudunk majd az e-töltőktől

Új sebességfokozatba kapcsol a kormány: lépni sem tudunk majd az e-töltőktől

A kormány bő hatvanmilliárd forintot szán a hazai elektromos járművek töltését szolgáló infrastruktúra bővítésére és annak támogatására, hogy a gazdasági társaságok tisztán elektromos járművet vásároljanak. Mindezt jó lenne uniós forrásból finanszírozni, de a pénzügyminiszter is készül arra az esetre, ha mégis hazai forrást kellene előteremtenie.

Ki kell dolgozni és el kell indítani a hazai elektromostöltő-hálózat bővítését célzó programot egy augusztus végi kormányhatározat szerint, amely a feladatot a területfejlesztési miniszterre testálta azzal, hogy működjön együtt az energiaügyi miniszterrel, a munkával pedig végezzenek 2024. március 1-jéig. E két tárcavezetőnek, valamint a gazdaságfejlesztési miniszternek kell gondoskodnia a tisztán elektromos meghajtású járművek gazdasági társaságok – kiemelten car-sharing szolgáltatók, flottaszolgáltatók és taxitársaságok – általi beszerzését támogató program kidolgozásáról és elindításáról, szintén a jövő év márciusára.

Jobb lenne uniós pénzt használni

A megjelölt támogatási programokat elsősorban európai uniós forrásból kell finanszírozni, de ha nem sikerül, vagy késik az uniós pénz, akkor a pénzügyminiszternek kell előteremtenie 60,35 milliárd forintot. Ebből legfeljebb 30,35 milliárd fordítható a töltőhálózatot érintő támogatásokra, és maximum 30 milliárd az e-járművek beszerzésének megsegítésére.

Magyarországon 2023 első negyedéve végén 2279 engedélyköteles e-töltő működött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, míg három évvel korábban csak 930. A legtöbb ilyen berendezés Budapesten található (766), majd Pest vármegyében (315), a legkevesebb pedig Nógrádban (17.) Néha csökken is a töltők száma, erre a legtöbb példa 2020 harmadik negyedévében volt, tíz megyében is. Zöld rendszámmal az idei első negyedév végére közel 70 ezer (69466) autó rendelkezett, de ebből csak bő 38 ezer (38420) volt tisztán elektromos hajtású. A 4725 töltőcsatlakozó meghatározó része Type2 típusú volt (3583 darab), a többi CCS2 (624 darab), illetve CHAdeMO (422 darab).

Kötelező e-töltőt telepíteni, de jó üzlet is

A törvény Magyarországon 2017 óta kötelezi a napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzleteket arra, hogy a parkolójukban évről évre több töltőhelyet alakítsanak ki attól is függően, hogy mekkora lakosú településen működnek. 2026 január elsejére már a 20 ezresnél kisebb települések áruházainak parkolóiban is két töltőhelynek kell lennie 100 parkolóhelyenként. 2025. január 1-jétől minden új építésűingatlanhoz is kell ilyen berendezést telepíteni, sőt, azokhoz is, amelyeket felújítanak, de néha kapható haladék. A töltőhelyek száma tehát a törvényi előírásoknak eleget téve, illetve piaci alapon is nő Magyarországon. E téren a legfrissebb hír az, hogy a kínai Sunnic társaság a lakossági ügyfeleknek két év gyári garanciával és általa versenyképesnek mondott árazással támogatott otthoni elektromosautó-töltőket kínál majd.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E4MjIzNTkyZDE2ODQyMjM4NGQyYjdjYzY5ZjRlNzc5.jpg

A Világgazdaság korábbi cikke szerint

nagy segítség lenne az e-autósok számára, ha Magyarországon létezne egy egységes átlátható szabályozása az áramvételezésnek.

A lehetőség annyiban adott, hogy a KPMG e tárgyban már tavaly decemberre elkészített egy 300 oldalas tanulmányt az MEKH megbízásából. Nem tudni azonban, hogy az abban körbejárt e-roaming bevezetése egybecseng-e a mostani kormányzati állásponttal.

Használhatnák a személyautósok is a buszok töltőit

A napokban az ABB Kft. által szervezett sajtóbeszélgetésen az derült ki, hogy összességében derűlátóak a hazai e-mobilitás helyzete és jövője kapcsán a szakterület szereplői. Mint a társaság honlapján olvasható összefoglaló szerint elhangzott, a nehézséget a nagyvállalati környezetben a magasabb beruházási költségek, az elektromos járművek beszerzési ára mellett a töltőinfrastruktúra kiépítése okozza. Ugyanakkor a Volánbusz esetében 15-20 éves használati időtartam mellett így is kedvezőbb eredmények adódnak, különösen ha a töltési költségeket saját napelemparkkal csökkentik.

A buszok elsősorban éjjel használják a kiépített töltőinfrastruktúrát, így a megtérülést gyorsíthatná, ha megnyitnák a töltőállomásokat az elektromos autósok számára.

Az is extra bevételt ígér, ha megjelenhetne egy jelentős méretű autóbuszflotta-akku kapacitása a szabályozási piacon. Gond, hogy az elektromos buszokat a finanszírozók egyelőre nem tartják eléggé likvid terméknek. Erre megoldást jelenthetne, ha a gyártók az akkumulátort lízingbe adnák értékesítés helyett.

A Waberer’s egyelőre kísérletként tekint a flottájuknak még apró részét jelentő 5 elektromos tehergépkocsira és 3 vontatóra, de az LNG-meghajtású járművekkel együtt már így is a társaságé Közép-Európa legnagyobb alternatív flottája.

Az Arval Kft. ügyfelei egyre inkább keresik a tisztább üzemű járműveket, de egyelőre a hibridekre nagyobb az igény, mint a tisztán elektromos személyautókra. A legnagyobb nehézséget a munkahelyi és otthoni töltési megoldások kiépítése jelenti, utóbbit nemcsak technikai, de elszámolási problémák is nehezítik, mivel jelenleg a munkáltatók csak munkabérként (annak minden adóterhével) tudják kifizetni az alkalmazottak otthoni töltését, nincs mód egyszerű költségtérítésre.

2023. szeptember 12.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kalcsú György, Világgazdaság

Győr és Sopron a nyugat-dunántúli régió két legdrágább városa

Egyedül a nyugat-dunántúli büszkélkedhet vándorlási többlettel a hat vidéki régió közül, míg a dunántúli nagyvárosok esetében Győr és Sopron a legdrágább az első féléves adatok alapján, mutatta ki az Otthon Centrum régiós összegzése.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Nyugat-Dunántúlon tavaly 13 665 adásvétel történt, ami az országos adásvételek 10,4 százaléka. Ez az érték a Dunántúl három régiója (Közép-, Dél-, és Nyugat-) közül a legmagasabb, mégis csupán a negyedik a hat vidéki régió alkotta sorban. Az Otthon Centrum elemzői 14 ezret meghaladó tranzakcióra számítanak a Nyugat dunántúli régióban, ami 5 százalékkal magasabb a jelenleg ismert értéknél. A legtöbb adásvétel az öt megyei jogú városban valószínűsíthető a Dunántúlon: Győr (1940), Szombathely (1240), Sopron (962), Zalaegerszeg és Nagykanizsa (710) sorrenddel. Az idei évben azonban a lomha piac miatt a pillanatnyi becslések szerint akár 15 százalékkal kevesebb tranzakció várható.

„Ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, a legtöbb adásvétel a kisebb településeken történt, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak nagyobb hatása van a fajlagos érték alakulására” – árnyalta az adásvételi adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az ezer főnél népesebb településeket összegző lista első öt helyén egyaránt Zala vármegyei település áll ebben a sorrendben: Kehidakustyány (57 ezrelékkel), Hévíz (47,8), Zalacsány (41,1), Galambok (31,4) és Zalakaros (28,4 ezrelékkel). Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy ezek a települések gyógyfürdőik miatt eleve kedveltek, vagy összenőttek termálvizes szomszédaikkal.

A nagyvárosok elhanyagolható különbséggel követik egymást a középmezőnyben az adásvételek ezer lakosra vetített fajlagos rangsorában: Nagykanizsa (16,3 ezrelék), Sopron (16), Szombathely (15,7), Győr (15,1) a sorrend, kicsivel leszakadva az utolsó Zalaegerszeg (12,9 ezrelékkel). Az ismert és kedvelt turisztikai központok ennél magasabb értéket produkáltak a Nyugat-Dunántúlon, Fertőd vezet (18,9 ezrelékkel), majd Őriszentpéter (18,6) és Keszthely (17,3 ezrelék) következik.

A legtöbb járás enyhén pozitív, 1 és 10 ezrelék közötti vándorlási többletet tud felmutatni. A leggyengébb Szentgotthárdi és Zalaegerszegi járásokban is mindössze -1 ezrelékes vándorlási veszteség mutatható ki. A legnagyobb vándorlási nyereséggel a Téti járás büszkélkedhet (21,6 ezrelékkel), amelyet a Pannonhalmi (15,9) és a Vasvári követ (10,1 ezrelékkel). „Utóbbiak azért figyelemre méltó értékek, mert – a közép-magyarországit leszámítva – a hat vidéki régió közül egyedül a nyugat-dunántúli könyvelhetett el vándorlási többletet” – értékelte az adatokat a szakember. Az Otthon Centrum idei adatai alapján a dunántúli öt nagyváros közül Győr és Sopron a legdrágább. A téglalakások esetében Győr a listavezető négyzetméterenkénti 651 ezer forintos átlagárral, amelyet Sopron követ 518 ezer forinttal. A további sorrend az idei eladások alapján Szombathely (500 ezer), Zalaegerszeg (450 ezer) és Nagykanizsa (400 ezer forint). A panellakások esetében azonban helyet cserélt a két város, Sopron 640 ezer forintos átlagos fajlagos árral a legdrágább, Győr 554 ezer forinttal a második. Szombathely ezúttal is harmadik 490 ezer forinttal, majd Zalaegerszeg (420 ezer) és Nagykanizsa (395 ezer forint) következik. Ugyanez a sorrend a használt házaknál is: Sopron 700 ezer forinttal vezet, majd Győr (500 ezer forint), Szombathely (430 ezer), és Zalaegerszeg következik, végül pedig Nagykanizsa zárja a sort (300 ezer forint). Ezekkel az árakkal csak az üdülő települések tudják felvenni a versenyt: Keszthelyen a használt házak átlagos négyzetméterára fél millió forint felett van (550 ezer Ft/m²), amivel Győrt is megelőzi. De Kőszegen is ezzel azonos átlagár az irányadó idén, csakúgy, mint a Keszthely melletti Balaton-parti településeken.

Forrás: Otthon Centrum

2023.09.12

A gazdaság lassulása sem csillapítja a cégek toborzási aktivitását

A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés. A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.” Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek. Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.

Forrás: Manpower

2023.09.12

Nagy Márton bemondta, hogy mekkora béremelés jöhet

Helyreáll a fogyasztási sokk, ha a kormány sikeresen letöri a béreket felfaló inflációt – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert hétfőn az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián kérdeztük Magyarország jelenlegi makrogazdasági kilátásairól.

„A második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható. Fontos hangsúlyozni, az ipari szektor egyes szegmensei, például a feldolgozóipar és az akkumulátoripar, valamint a turizmus jól teljesített” – válaszolta az Index érdeklődésére Nagy Márton. A tárcavezető a jelenlegi makrogazdasági helyzetről azt is megosztotta, hogy augusztusban nemcsak a külföldi turisták jelenléte adott lendületet, hanem ezzel párhuzamosan nemzetközi sportesemény is ösztönözte a nemzetgazdasági teljesítményt.

Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad.

Nagy Márton úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Előrejelzése szerint ezzel a fogyasztás is helyreáll majd.

A reálbér-növekedés a legfontosabb

„A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál” – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:

REÁLISNAK TARTJA A MINIMÁLBÉREKNÉL A 10 SZÁZALÉKOS EMELÉST.

„Személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után, 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot” – szögezte le a tárcavezető.

Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – mondta. Tehát, ha az infláció csökken, akkor a bérek vásárlóereje nő, ám Nagy Márton szerint a versenyszférában biztosra vehető idén a reálbér-növekedés.

A jegybank kamatpolitikája

A Matolcsy György által vezetett jegybank kamatpolitikáját óvatosan, ám úgy értékelte Nagy Márton, hogy szeptembertől az infláció olyan mértékben csökken, hogy az effektív kamatláb alá kerül. Ez pedig azt jelenti, hívta fel ismételten a figyelmet a miniszter, hogy hosszú idő után pozitív reálkamat alakul ki a gazdaságban. Ez olyan tekintetben egyeduralkodó, hogy más országokban is ritka eset – még az eurózónára sem igaz. Ez annak az eredménye, hogy a jegybank követi a kamatpolitikáját, és nem gondolja, hogy a globális gazdaság, illetve a keretrendszer módosul. Ha csökken az infláció, akkor helyreáll a fogyasztás, ám az egyszámjegyű tartományban az infláció további csökkentésével óvatosan kell bánni. Mert a növekedési hatás nem egyértelmű, nem lineáris a növekedés és az infláció közötti összefüggés – fogalmazott Nagy Márton, aki szerint ezért át kell gondolni, hogy az egyszámjegyű infláció kialakulása után mi a hosszú távú cél, mi az új egészséges szint. „A jegybank ragaszkodik ahhoz, hogy eldöntse a hosszú távú inflációs célt, és ehhez minden joga megvan”.

EZ AZT IS JELENTI, A JEGYBANK NEM SZERETNE AKKORA BÉRKIÁRAMLÁST LÁTNI, MINT A KORMÁNY.

„Ez sajnos jövőre a gazdaság helyreállítását nehezíti” – húzta alá a gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint jelenleg a legnagyobb kérdés a gazdaságpolitikában a fogyasztás helyreállítása, hiszen ha ez újra megfelelő pályán lesz, akkor az ipari szektor és a beruházások is helyreállnak. Minden a fogyasztáson keresztül állhat helyre, természetesen úgy, hogy az infláció továbbra is egyszámjegyű marad.

A külgazdasági kérdések között a legnagyobb problémát Németország útkeresésében látja, hiszen ez jelentősen befolyásolja Magyarország pozícióját is:

Elvesztették az olcsó energiájukat, mert leépítették az atomenergiájukat, közben az autóiparban kihívójuk akadt. Gyorsan készítenek ugyan újraindítási terveket, de ezek látszatintézkedések. Németország esetén nem tudni, hogy most milyen stratégiát alkalmaz, pedig ez számunkra kulcskérdés– összegezte a miniszter, aki hangsúlyozta a Kínában rejlő lehetőségeket is. Szerinte a gazdaságuk nagyon erős, és a mostani problémákat gyorsan kezelik majd. A közvetlen külfölditőke-befektetésekről (FDI) úgy fogalmazott, hogy ez a kormány igazi sikere.

Emlékeztetett arra, hogy a külgazdasági és külügyminiszter menetrendszerűen jelenti be az újabbnál újabb beruházásokat.Példának a miniszter azt hozta fel, hogy ha a fogyasztás helyreáll, akkor az élelmiszeripari szerkort beruházási rátája újra növekedési pályára állhat. Majd arra is kitért, hogy ehhez megfelelő beruházási kedv is kell, ami visszavezethető arra, hogy a nemzetközi szereplők optimisták és pozitívak az ország megítélését illetően.

2023. 09.12

Forrás: index.hu

Fotó: Kaszás Tamás, index

Nagy Márton újabb jóslata kezdett el valóra válni

Idén júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,7, naptárhatástól megtisztítva 7,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Januártól júliusig a forgalom volumene 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 7,6 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,1 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal mérséklődött.

A KSH azt is kiemelte, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,5 százalékkal csökkent:

a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,8 százalékkal nőtt,
ugyanakkor a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparicikk-üzletekben 5,7,
a használtcikk-üzletekben 6,1,
a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 6,2,
az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11,
a bútor-, műszakicikk-üzletekben 16 százalékkal kisebb lett.

Még szinte mindenhol csökkenés látható

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal nőtt. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 20,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,4 százalékkal mérséklődtek.

Idén júliusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1570 milliárd forintot ért el. Továbbá az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Fontos kiemelni, hogy az első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,7 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Enyhe javulás látható

Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,7, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Akkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal elmaradt az előző havitól.

A SZAKÉRTŐK SZERINT A MAGAS INFLÁCIÓ ÉS A NYOMÁBAN CSÖKKENŐ REÁLBÉREK ÉREZTETTÉK HATÁSUKAT A BOLTOKBAN.

Júniusban pedig arról számolt be a KSH, hogy az előző év azonos időszakához képest 8,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor 0,7 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. Így jól látható, hogy a mostani 7,6 százalékos csökkenés éves szinten, valamint 0,2 százalékos csökkenés az előző hónaphoz képest enyhén, de jobb adatnak számít.

Korábban szintén beszámoltunk arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június végén az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy „egy fogyasztási sokk” alakult ki – összegezte, majd hozzátette: a SZÉP-kártyával, a babaváróval és a csokkal kapcsolatos intézkedésnek pontosan az a célja, hogy ezt „simítsák”. Optimista volt abból a szempontból, hogy a negyedik negyedévben fordulatot láthatunk a fogyasztásban is.

Fontos kiemelni, továbbra is csökkenés látható az adatokban, de talán a trendforduló megtörténhetett. Ezt erősítette meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője is, aki szerint az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben éves alapon még visszahúzza a gazdasági teljesítményt, negyedéves alapon azonban lehetséges a növekedés.

Nincs jól a magyar gazdaság

A Makronóm Intézet elemzése szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusi adataiban szerepet játszik a bázishatás is: egyrészt az ársapka miatt tavaly kiemelkedően magas üzemanyag-forgalom, másrészt a tavaly tavaszi kormányzati transzferek nyomán a magas fogyasztás.

Éves alapon csökkenti a fogyasztást a reálbérek mérséklődése, illetve a háztartások alacsonyabb vásárlókedve – a forgalom visszaesésének mértéke meghaladja a vásárlóerő csökkenését.

Regős Gábor azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a fogyasztás és így a kiskereskedelmi forgalom ismét növekvő pályára álljon, szükséges a háztartások vásárlóerejének növelése. Ebben fontos szerepe van az infláció leküzdésének, de lényeges a bérek emelkedése is. Ám fontos a fogyasztói bizalom helyreállása is.

Arra is kitért, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése jelentősen visszaveti a hazai ipar termékei iránti keresletet is: amint az előző hónapokban is láttuk, az ipar exporttermelése kedvezően alakul, ám a hiányzó belső kereslet miatt az ágazat termelése összességében mérséklődött. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése nem hazai jelenség, bár az uniós átlagot meghaladja. A forgalom legkorábban az év végén vagy a jövő év elején növekedhet éves alapon a bázisidőszaki magas üzemanyag-forgalom kifutásával – tette hozzá.

Forrás: index.hu

2023. 09.06

Fotó: Németh Kata, index.hu

Szép termés ígérkezik kukoricából Vas vármegyében

Egyenes, erős, egészséges száron áll a kukorica, a rekord sok csapadék mellett szépen fejlődött a növény: a zöldellő levelek között már aranylanak a bólogató csövek. A látvánnyal bármelyik gazda elégedett lenne, az ígért felvásárlási árak azonban ürömöt hoznak az örömbe.

A megszokottnál később, április utolsó napjaiban vetették a kukoricát Nagy Imréék Bozzai határában. Amit az ültetés idején a csapadékos időjárás elvett, azt később vissza is adta: éppen akkor jött a meleg, mikor a magok földbe kerültek, majd érkezett az aranyat érő májusi eső. A június eleje hozott némi szárazságot, ami azonban ezután jött, arra nem mostanában volt példa: 30 nap alatt mintegy 300 milliméternyi csapadék hullott a környéken. Szó szerint tengerben úszott a tengeri (népies nevén a kukorica – szerk.).

– Ha valamikor, akkor most megmutatta magát a fajtaválasztás jelentősége, a sok csapadék kihozta a különbségeket – magyarázza a szakember, miközben kiérünk a táblához: a kora délelőtti órában, az árnyékban elkel még a pulóver, a nap azonban perzsel és melegít. A kukoricaszemeknek éppen erre van szükségük. Nagy Imre kibontja csuhéjából a csövet, 15-16 sort számol rajta: szép és egészséges, szinte teljesen megtermékenyült, de a szemek víztartalma még magas, száradniuk kell. A rekord sok csapadék ellenére a talaj felszíne ugyan már repedezett, most elsősorban jó időre van szüksége a növénynek.

Idén ez különösen kardinális kérdés, a szárítási díjak a tavalyihoz képest közel duplájára emelkedtek. Ráadásul jelen pillanatban a felvásárlási árak sem optimálisak, tonnánként 50-58 ezer forintot adnak a kukoricáért. Ez az önköltségeket alulról súrolja – tudjuk meg a szakembertől, aki részletezi az okokat: tavasszal, a talajelőkészítés időszakában a vetőmag és az imputanyagok ára nagyon magas volt. Egyes helyeken, ahova nem tettek talajfertőtlenítőt, nagy károkat okozott a drótféreg és újra kellett vetni, ráadásul az engedélyezett szerek ellen rezisztenssé váló gyomok ellen is egyre nehezebb felvenni a versenyt. – A kukorica jövedelmezhetősége az idei évtől nagyon megkérdőjelezhető, ha tíz tonnás hozammal kijövünk plusz nullára, már örülhetünk – húzza alá.

A bozzai családi gazdaságban 60 hektáron termesztenek kukoricát, az előző évhez képest 10 százalékkal kisebb területen. Országosan jóval nagyobb mértékben, egymillió egyszázezerről 850 hektárra csökkent a kukorica vetésterülete.

Forrás: vaol.hu

2023.09.16

Szakértő: kívánatos lenne a minimálbér újbóli emelése

Nem csupán az inflációt követné, hanem a családi jövedelmeket is emelné, ha az idei évhez hasonlóan jövőre is jelentősebb mértékben emelkednének a legkisebb keresetek – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Kedvező lenne, ha a jövőre a minimálbér ismét jelentősebb mértékben növekedne, hiszen ez a családok jövedelmének emelkedését is eredményezné, például magasabb lenne a gyed összege – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa arra a sajtóinformációra hivatkozva, hogy az idei őszi bértárgyalásokon napirendre kerülhet a mostani minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Így a legalacsonyabb bér akár 35 százalékkal is emelkedhet, amely ezáltal meghaladhatja a 300 ezres minimumfizetést is. Mindez többeket érint a közszférából, például a szociális ágazatból.

Hazánkban pár százezer a minimálbérre bejelentett munkavállaló, ám egy 30 százalékos emelés jelentősen növelné a családi jövedelmeket is.
Fotó: Sipeki Péter

A szakértő szerint kívánatos, hogy érjen el sikereket a Liga Szakszervezetek fóruma, hiszen mindez tisztább, átláthatóbb viszonyokat jelentene, ugyanis gyakran hasonlítják a hazai minimálbérszintet a román szinthez.

Ez azért nem korrekt – emelte ki Szalai Piroska –, mert ott sokkal több a minimálbérre bejelentett munkavállaló, mint itthon, hiszen hazánkban ez pár százezer főt jelent, szemben az ottani magasabb aránnyal. Hazánkat inkább a lengyelekhez vagy a szlovákokhoz kellene viszonyítani,

ahol tavaly az országos bruttó átlagbér 1304 euró volt. Szlovákiában a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dolgozik minimálbérért, viszont a legszegényebb, a keleti Eperjes megyében a kialkudott minimálbér kifizetése már gondot okozhat. A képhez hozzátartozik, hogy a mostani, bruttó 700 euróból adózás után 569 euró marad, ám a munkaadónak a szuperbruttó, azaz valamennyi járulék beszámítása után a minimálbér voltaképpen 946,40 eurós kiadást jelent.

Szakértőnk szerint a fizetések emelkedése például a versenyszférában már augusztustól kompenzálhatja az inflációt. Szalai Piroska arra is emlékeztetett, hogy az idei első félévben a versenyszféra 17,8 százalékkal emelte átlagosan a béreket, így a köz- és civil szférával együtt is 16,3 százalék az év első felének átlagos bruttó bérnövekedése.
A kormány 2023-ban a minimálbért 16 százalékkal, a garantált bérminimumot 14 százalékkal emelte, miközben a KSH adatai szerint az infláció most júliusban 17,6 százalékos volt és pénteken jön az új inflációs adat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pár nappal ezelőtt jelezte: dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése. A fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés gyors visszalendüléséhez.

Forrás: vg.hu

2023.09.05

Az állam értékesíti a Posta Biztosítókban lévő tulajdonrészét

A Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét.

A nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolítására Deloitte nemzetközi tanácsadócég került megbízásra. A folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis tervezetten október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
A Magyar Állam korábban deklarálta, hogy nem célja a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonának a hosszú távú megtartása. A Magyar Állam átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a biztosítási piac konszolidációját kívánja elősegíteni, az állami tulajdonosi érték maximalizálása mellett. A tranzakció – összhangban a lakosság érdekeivel – hozzájárul a biztosítási piacon megfigyelhető verseny és a szolgáltatásminőség javításához.

Forrás: GFM

2023.09.05

Állást ajánl az épülő, kaposvári üveggyár

Rengeteg betöltésre váró állást kínál az épülő török üvegcsomagoló gyár Kaposváron. Jelenleg a munkaerő toborzása zajlik.

Csütörtöktől megkezdődött az építési munka a felvonulási területen, elsőként irodák, kiszolgálóépületek és a szálláshelyek kialakításával. Itt helyezik el az építőmunkásokat. Jelenleg 100 munkással dolgoznak, de az elképzelések szerint három hónap múlva már 1200 ember lakik majd az átmeneti városban, amit a munkások számára hoznak létre.

Kaposvárról felvettek könnyű- és nehézgépkezelőket, és a keresést kiterjesztették egész Somogyra. Kapcsolatban állnak munkaerő-közvetítő cégekkel és a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával. Arról, hogy mi a jelentkezés módja, és milyen állásokra keres munkavállalókat a kivitelező cég, legújabb podcastünkből értesülhetnek.

Forrás: sonline.hu

2023.09.02

Nagy Márton: A Moody’s szerint is állja a sarat a magyar gazdaság

Magyarország gazdasága erős, egyaránt ellenáll az immár évek óta egymást követő válságok és a gazdasági sokkok sorozatának. Ezt igazolja vissza a Moody’s mai jelentése is, amely stabil kilátással megerősítette hazánk államadósságának befektetésre ajánlott (Baa2) besorolását.

A Kormány a pandémia óta megfeszített munkát végez annak érdekében, hogy megvédje a családokat, valamint a beruházás- és export alapú gazdaságot. A Kormány intézkedései hatékonyan működnek, amelynek eredményeképpen Magyarországgal szemben töretlen a nemzetközi befektetői és piaci bizalom. A stabil és kedvező besorolást sem az elhúzódó háború, sem a káros és elhibázott brüsszeli szankciók, sem pedig a brüsszeli bürokraták által politikai okokból visszatartott uniós források nem tudták megtörni. Ezt jól tükrözi, hogy az idei évben az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is rendkívül jelentős érdeklődés mellett bonyolított le forrásbevonást, továbbá a külföldi működőtőke beáramlása is folyamatos hazánkba.
Nagy Márton kifejtette, hogy a magyar gazdaság erős, 2022-ben a háború és a szankciós energiaválság közepette is 4,6 százalékkal nőtt, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak 6. legmagasabb növekedésének bizonyult. Ennek köszönhetően nem tört meg, sőt 2,3 százalékponttal tovább folytatódott az ország uniós fejlettséghez való felzárkózása, uniós összehasonlításban megelőzzük Portugáliát és Görögországot is. A gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, hogy „2023-ban a Kormány legfontosabb célja, hogy hazánk kivédje a recessziót, egy számjegyűre szorítsa le az inflációt, mielőbb reálbérnövekedést érjen el, és így a fogyasztás ismételt bővülésével újra helyreállítsa a növekedést. Az első félévben látott kedvezőtlenebb teljesítményt követően a Kormány intézkedéseinek – többek közt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, Széchenyi Kártya Program – köszönhetően a gazdaság gyorsan vissza fog pattanni, így 2024-ben újra dinamikusan, 4 százalékkal növekedhet a GDP.”
Magyarország pénzügyi helyzetének stabilitása és erősítése iránt a Kormány továbbra is elhivatott, ezért szigorú költségkontrollt tartva elkötelezett az alacsony hiánycél mellett úgy, hogy folyamatosan csökkenti az államadósság szintjét is. Az inflációt a Kormány brutálisan hatékony intézkedései – mint pl. az online árfigyelő és a kötelező akciózás – letörték, az infláció leszorítása a dinamikus csökkentés időszakába lépett, így a januári csúcsponthoz képest már több mint harmadával alacsonyabb a szankciós infláció mértéke. A miniszter kiemelte, hogy „a Kormány célja változatlan, év végére – vagy akár már azt megelőzően – egy számjegyűre csökkenti a szankciós inflációt. Ennek a folyamatnak köszönhetően, remélhetően már augusztusban ismételten megindulhat a reálbérnövekedés Magyarországon.”
A Kormány gazdaságvédelmi intézkedései megvédték és megvédik a munkahelyeket, ma már közel 4,8 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van, ezzel is tovább erősítve a munkaalapú társadalom alapjait. Összességében tehát Magyarország helyzete stabil, töretlen a nemzetközi bizalom hazánkkal szemben, erre mutat rá a Moody’s értékelése, valamit az is, hogy a jelentős hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriában tartják Magyarországot – tette hozzá Nagy Márton. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a Kormány tovább folytatja az aktív és előretekintő gazdaságpolitikát annak érdekében, hogy a kockázatot jelentő problémákat idejében hatástalanítsa, mint ahogyan tette ezt a koronavírusjárvány, az energiaválság vagy épp a szankciós infláció időszakában is.

Forrás: GFM

2023.09.01

Németország bődületes öngólt rúgott, és ez a magyaroknak is fáj

Európa legnagyobb gazdasága éves szinten 0,2 százalékot zsugorodott a második negyedévben.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője rávilágított, hogy Németország problémája az egész EU és Magyarország problémája is, mivel tízezer szállal kötődünk a német gazdasághoz. Árokszállási Zoltán szerint a német gazdaság lassulásához öngólok is hozzájárultak, például a német atomerőművek erőltetetten gyors leállítása. Szakértőkkel jártunk utána, milyen hatással van hazánkra a német gazdaság lassulása.

„A német gazdaság komoly bajban van – ezt mostanra már az orosz propagandával nehezen vádolható véleményformáló angolszász és német gazdasági sajtó is látja, érzékeli” – fogalmazott elemzésében Tatár Mihály. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője rámutatott, hogy egymást érik az olyan szalagcímek, mint például „a német gazdaság – az EU beteg embere?” vagy a német sajtóban megjelenő „A Deutschland AG pilótafülkéjét magára hagyták a pilóták”.

Európa legnagyobb gazdasága éves szinten 0,2 százalékot zsugorodott 2023 második negyedévben. A gyenge második negyedév alapján úgy tűnik, hogy Németország a stagnálás és a recesszió között jár kötéltáncot, és valószínű, hogy a GDP-növekedés 2023 végéig elhanyagolható lesz – mondta Carsten Brzeski, az ING Germany globális makrogazdasági vezetője. Tatár Mihály arra is rávilágított, hogy a német gazdasági modell válsága rávetül a régiós devizák és különösen a forint megítélésére is

Európa beteg embere minket is megfertőz

A magyar gazdaság erősen függ a némettől; tavaly a magyar áruexport közel negyede Németországba irányult. A német gazdaság gyengélkedése tehát negatívan befolyásolja a magyar gazdaságot is – mutatott rá az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője hozzátette, hogy bár a közelmúltban bejelentett, elsősorban akkumulátoripari beruházások valamelyest csökkenthetik idővel a német gazdaságtól való függés mértékét, továbbra is kiemelten fontos a magyar gazdaság és ipar számára, hogy Németország hogyan teljesít. A német gazdaság problémái egyébként nem új keletűek: már a koronavírus-járvány előtt alacsony, 1 százalék körüli növekedés volt jellemző.

A német problémák sok esetben nemcsak német problémák, hanem tulajdonképpen az egész Európai Unióé – és mivel tízezer szállal kötődünk a német gazdasághoz, ezért a problémák végső soron nálunk is megjelennek – ezt már Regős Gábor jelezte lapunknak. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a német gazdaság nehézségei nem egy tényezőre vezethetők vissza, hanem problémák sokasága adódik össze.

Regős Gábor kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan zajlik egy erőltetett zöldítés, amely jelenti például az atomerőművek leállítását – ezzel ismét pluszköltséget okozva. Németország jelentős erőforrásokat összpontosít a zöldátállásra – innovációra már sokkal kevesebbet. Ez pedig azt jelenti, hogy az új technológiák, az új szabadalmak már nem Németországból, nem Európából jönnek, hanem az Egyesült Államokból vagy Kínából.

MÁR NEM NÉMETORSZÁG, NEM EURÓPA JÁR ÉLEN A MODERN TECHNOLÓGIÁKBAN – hangsúlyozza a közgazdász, rámutatva, hogy ez abban is megjelenik, hogy az SAP óta nincs értelmezhető méretű német technológiai cég. Az elmúlt időszakban az infrastruktúra fejlesztése, karbantartása is sok esetben elmaradt – talán a túl szigorú fiskális politika eredményeként is. A német ipar ráadásul a járműgyártásban kevéssé követte le az elektromos autókra való átállást. A szakértő szerint ezenkívül problémát jelent a munkaerőhiány kérdése is, ugyanis a német gazdaságnak is hiánya van jól képzett munkaerőből. A geopolitikai helyzet sem a németek vitorláját dagasztja, a kínai gazdaságról való lekapcsolódás („kockázatmentesítés”) szándéka szintén nem segíti a gazdasági teljesítményt.

Öngólt rúgott Németország

Árokszállási Zoltán ismertette, hogy a német kereskedelmi és iparkamara nemrégiben készült felmérése szerint a megkérdezett vállalatok több mint felének versenyképességére „rossz” vagy „nagyon rossz” hatással van az energiaköltségek emelkedése, és közel harmaduk azt tervezi, hogy átköltözteti termelését külföldre – vagy már el is kezdte ezt végrehajtani.

AZ ENERGIAKÖLTSÉGEK MEGEMELKEDÉSÉHEZ ÖNGÓLOK IS HOZZÁJÁRULTAK, PÉLDÁUL A NÉMET ATOMERŐMŰVEK ERŐLTETETTEN GYORS LEÁLLÍTÁSA, AMI EGYÉRTELMŰEN POLITIKAI NYOMÁSRA KÖVETKEZETT BE, ÉS MÉG A KLÍMACÉLOKNAK SEM FELTÉTLENÜL FELEL MEG – világított rá az Equilor vezető elemzője, magyarázva, hogy az atomerőművek kiesése miatt fosszilis erőműveket kell csatasorba állítani. Az energiarendszer zöldítését és a leválást az orosz energiahordozókról viszont megmagyarázható lépéseknek tartja.

Kínos bakik Németországban

Árokszállási Zoltán rámutatott, hogy a nehézkes bürokrácia is rontja Németország versenyképességét, ami például abban ölt testet, hogy az OECD átlagához képest Németországban kétszer olyan hosszú ideig, 120 napig tart egy vállalkozás működési engedélyeit megszerezni.

Eközben erősödnek a versenytársak is. Kínában például hosszú évekig a Volkswagen számított a legnépszerűbb autómárkának, azonban mostanra egy helyi gyártó, a BYD átvette ezt a szerepet a német vállalattól – jelezte a szakértő, majd megjegyezte, hogy a német ipar továbbra is magas színvonalú termékeket állít elő, de erősödik a verseny, miközben a helyi termelési költségek magasak.

A szakértő szerint a fentiek mellett egyre inkább visszaütni látszik a német „Schwarze Null” költségvetési politika mindenáron való betartása is. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy a költségvetés nem, vagy csak minimális mértékben lehet hiányban. „Bár ez nyilvánvalóan jó hatással van az államadósságra, azonban azzal, hogy az alacsony kamatok korában, a 2010-es években ehhez a politikához ennyire ragaszkodott az ország, fontos infrastrukturális beruházásokra nem jutott forrás, amit a mai, magasabb kamatkörnyezetben már drágább megvalósítani, bepótolni. A szélessávú internet elterjedtsége Németországban emiatt például bőven hagy maga után kívánnivalót. De ide lehet sorolni azt is, hogy a Deutsche Bahn vonalain a vonatok késése egyre gyakoribb, illetve a kínos példák közé sorolandó, hogy a külügyminiszter, Annalena Baerbrock már többször kényszerült hivatalos külföldi útjának megszakítására, mivel az őt szállító repülőgép nem volt megfelelő műszaki állapotban, amihez közrejátszhatott az alulfinanszírozottság – sorolta az Equilor vezető elemzője. A közgazdász szerint a fentiek ellenére nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a német gazdaság visszafordíthatatlan válságban lenne. Bizonyos lépések megtétele inkább elhatározás kérdése, hiszen a német államadósság továbbra sem túl magas, így a fontos infrastrukturális beruházásokat végre lehetne hajtani. A bürokratikus akadályok csökkentését is el lehetne érni, illetve az energiapolitikát is át lehetne gondolni, racionálisabb megfontolások mellett.

Elöregedik és gyengül Németország

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy az egész Európát érintő elöregedő társadalom problémája mindenképp jelentős korlátot képez a német gazdaság növekedésének is. Ami németspecifikusabb tényező, az az ipari ágazat gyengélkedése: A NÉMET IPARI TERMELÉS SZINTJE A 8 ÉVVEL EZELŐTTI KIBOCSÁTÁSÁT SEM ÉRI EL 2023-BAN, FŐKÉNT A JÁRMŰIPARNAK BETUDHATÓAN – jelezte az Erste elemzője, hozzátéve, hogy az elektrifikáció terén az európai, elsősorban német konszernek számottevő lemaradásban vannak az amerikai és a kínai riválisokkal szemben, és az alternatív meghajtások elterjedésével ez egyre inkább kiütközik.

A német lassulás lehúzhatja a forint árfolyamát is?

Árokszállási Zoltán nem számít arra, hogy a forint komolyan gyengülne a német folyamatok miatt, ha Németországban lassan meg tudna indulni a növekedés. Regős Gábor szerint valamekkora hatása van a forint árfolyamára a német gazdaság gyengélkedésének, de nem jelentős. Egyébként minden kedvezőtlen adat gyengíteni szokta a forintot.

Mivel a német gazdasággal szoros a kapcsolatunk, így ott ez a hatás erősebb lehet, de nem szabad a forint trendszerű gyengülését a német gazdaságra fogni, hiszen ez a régiós valutákat nem jellemezte – mutatott rá a Makronóm Intézet vezető elemzője, megjegyezve, hogy a magyar fizetőeszköz erejét a magyar gazdaság határozza meg. Ezt természetesen befolyásolja a német gazdaság is, de mint az előző években – már a világjárvány előtt is – láttuk, messze nem csak az. Regős Gábor a forint kapcsán elmondta, hogy most minden szem a monetáris politikára szegeződik – nem véletlen, hogy az e heti lazítás után némi forinterősödést láttunk. A jegybanki tájékoztatót ugyanis lehetett úgy értelmezni, hogy az érdemi kamatkülönbözet fennmarad, ez pedig erősíteni tudja a forintot. A szigorú monetáris politika tehát tudja még erősíteni a forintot – ez egy bizonyos szintig tudja is segíteni a magyar gazdaságot. A kockázatok között egyértelműen az uniós források visszatartását említette a szakértő, illetve a forint sérülékenységét: minden kedvezőtlen hírre erőteljesen szokott reagálni a piac.

Magyarország a német gazdasági sikerben érdekelt

Regős Gábor kiemelte, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, így nem mindegy, hogy mennyi pénze van a német háztartásnak, mennyit tud fogyasztani. Az sem mindegy, hogy a német ipar mekkora kereslettel rendelkezik a magyar beszállító termékei iránt. A német vállalatok hazai jelenléte továbbra is kiemelkedő, így tehát hazánk alapvetően a német gazdaság, a német ipar sikerében érdekelt – fogalmazott a szakértő, ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar (és egyébként a lengyel) ipar teljesítményének alakulása különvált a némettől, itt akkor is volt növekedés, amikor Németországban nem. Ezt részben magyarázza a többirányú orientáció, részben pedig az, hogy nálunk még mindig olcsó a munkaerő, és így, ha elbocsátások vannak, nem nálunk van leépítés, illetve az, hogy hazánkban jelentős beruházások mentek végbe az elmúlt években.

2023. 09.01

Forrás, fotó: index.hu

GFM: A gazdaság gerincét jelentő feldolgozóiparban tovább nőtt a beruházások volumene

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2023 második negyedévében az előző évhez képest a beruházások volumene 13,5 százalékkal mérséklődött, miközben folyó áron tovább folytatódott a beruházások növekedése.

Az adatok szerint 2023 második negyedévében további 31 milliárd forinttal nőtt a beruházásokszintje folyó áron, míg 2023 első félévében összességében 436 milliárd forinttal, 6.434 milliárd forintra emelkedett a beruházások értéke. Az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve kiemelhető, hogy a gazdaság gerincét jelentő feldolgozóipar nem csak folyó áron volt képes növelni a beruházások szintjét a háború és a
szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére, hanem volumenét tekintve is 7,7 százalékos növekedést tudott elérni.
A beruházások volumenében látható csökkenést elsősorban az elhibázott szankciók miatt létrejött infláció, valamint az így kialakult kedvezőtlen kamatkörnyezet okozta, továbbá a bázishatáson keresztül meghatározó a tavalyi időszak erős teljesítménye is. Az árnövekedésen
túlmutatóan a beruházásokat az is visszavetette, hogy a brüsszeli bürokrácia két ország esetében kizárólag politikai okokból tartja vissza a forrásokat, így sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem jut hozzá a neki járó pénzügyi eszközökhöz.
A Kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. A Kormány a beruházás- és exportvezérelt
gazdaság további megerősítése érdekében legutóbb arról hozott döntést, hogy a mezőgazdasági beruházások elősegítését szem előtt tartva az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül többlettámogatott hitelekkel segíti a gazdálkodókat. Az intézkedésnek köszönhetően az agrár mikro-, kis- és középvállalkozások számára a források a jelenlegi szankciós kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, 5 százalékos kamat mellett lesznek elérhetők.

Forrás: GFM

2023.08.31

Sok a megrendelés, ezért munkaerő-felvételt hirdetnek

Új exportmegrendelés, illetve gyártósor-telepítés miatt a nyár végén több nagy somogyi ipari és élelmiszeripari cég is munkaerő-felvételt hirdet. Van, ahol már a jövőre a bérekbe építhető új elem előkészítésével foglalkoznak, máshol több száz millió forintos műszaki fejlesztést terveznek. Szakértők szerint a vállalkozások ezzel a jövőbe fektetnek.

Ojtó Lajos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kiemelte: a gépgyártástól az elektronikán át a feldolgozóiparig folyamatos munkát biztosítanak a somogyi vállalkozások. A munkaerőhiány azonban sok cégnél továbbra is kisebb-nagyobb gondot jelent, ezért komoly energiát kell fordítani a szakmai képzésre, s az utánpótlás biztosítására.

Udvaros Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi alelnöke hangsúlyozta: traktorosok és szerelők jelentkezését éppúgy igényli az ágazat, mint a frissen végzett mezőgazdászokét. Semperger János, az Ipartestületek Országos Szövetségének kaposvári elnöke szerint az ipari, építőipari vállalkozások is tárt karokkal várják a betanított és szakmunkásokat.
A kaposvári Fusetech Kft.-nél már javában készülnek a következő projektre, hamarosan új gyártósort helyeznek üzembe, s ezért tovább kívánják erősíteni a csapatot. – Most éppen műszakvezetőt, villamosmérnököt, minőségellenőrt továbbá informatikust, gépbeállítót és raktárost akarunk felvenni – mondta el érdeklődésünkre Gazdag Viktória, a cég HR-vezetője. – Összesen tíz új dolgozóval bővülhet a csapatunk.
Az ipari társaság két telephelyen már közel 400 munkatársat foglalkoztat, folyamatos a termelés, s hetente kétszer útnak indítják az áruval megrakodott kamionokat. Gazdag Viktória hangsúlyozta: termékeik száz százalékát exportálják, amelyet szinte a világ minden részére szállítanak. Időről időre újabb dolgozók csatlakoznak a cégükhöz, s az elmúlt három év bérpolitikájának köszönhetően gyorsan munkába álltak azok alkalmazottak, akiknek a szakértelmére szükségük van. Gépbeállítókat és karbantartókat továbbra sem könnyű találni, ám igyekeznek vonzó feltételeket teremteni. A HR-vezető szerint annak ellenére, hogy 400-an vannak a cégnél, közvetlen a hangulat, s családias légkör uralkodik a vállalatnál.
– Az idén egyszer emeltünk bért, az előző három esztendőben viszont évi két-két alkalommal – hangsúlyozta. – Jövőre is nőnek a fizetések, új bérelemet is szeretnénk bevezetni, a részletek kidolgozás alatt állnak.
A kaposvári Kapos Atlas Kft.-nél a nyár végén nyolc–tíz új munkatárs alkalmazását tervezik. Biró Krisztina HR-vezető azt mondta: mivel rövidesen bővül a termékpalettájuk, így tervezőmérnököt vesznek fel. Ezen kívül nehéz gépkezelő-targoncavezető, hegesztő, lakatos és CNC forgácsoló munkakörökben is felvételt hirdettek. Cégük kiemelten kezeli a társadalmi felelősségvállalást, s megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak, alapvetően termeléstámogató területen. Pillanatnyilag tizenkettő munkatársat alkalmaznak így, döntően udvaros és takarítói munkakörökben. S most további két–három megváltozott munkaképességű munkatársat vehetnek fel, tette hozzá Biró Krisztina.

Forrás: sonline.hu

2023.08.31

Innovatív tervek: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a thyssenkrupp Automotive

Közös kutatásokat, szabadalmakat, illetve spinoff vállalkozások megvalósítását is eredményezheti a győri Széchenyi István Egyetem és a thyssenkrupp Components Technology Hungary együttműködési megállapodása, amelyet az egyetem által alapított Tudományos és Innovációs Park projekthez kapcsolódva írt alá a két fél augusztus 31-én.

A Széchenyi István Egyetem tevékenységét széles körű partnerségre építi, amely a csütörtöki aláírással tovább bővült. Az intézmény az egykori győri kekszgyár ikonikus épületének átalakításával hozza létre győri Tudományos és Innovációs Parkját, és ehhez kapcsolódóan kötött hosszú távú együttműködést a thyssenkruppal. A partnerség keretében a felek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységüknek, valamint a park céljainak megfelelően keresik a közös projektek lehetőségét, amelyek kutatásokban és az eredmények közös hasznosításában is testet ölthetnek.

„Eddig is fontos szerep jutott vállalatunk életében a győri Széchenyi István Egyetemnek, és nagy öröm számunkra, hogy a mostani megállapodással egy minőségileg magasabb szintre emeljük a kooperációt. Győrben már jó ideje jelen van a thyssenkrupp, és helyben is végzünk fejlesztési feladatokat. Vállalatunk, az egyetem, a hallgatók és az ország közös érdeke, hogy a legújabb technológiai trendek és irányok ismeretével felvértezve lépjenek ki az életbe a fiatalok, ebben nagy előrelépés ez a megállapodás” – fogalmazott az ünnepélyes aláíráson Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője.

Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, az intézmény kiemelt feladata a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása. „Ahhoz, hogy a jövő szakembereit felkészítsük a világ mindenkori fejlesztési feladatainak magas színvonalú megoldására, nélkülözhetetlen az élenjáró technológiákat fejlesztő és alkalmazó vállalatokkal való szakmai együttműködés. Az ilyen kooperáció a partnercégnek kiváló munkatársakat biztosít, hallgatóinknak pedig a kiemelkedő szakmai karrier lehetőségét nyújtja” – húzta alá a rektor. Hozzátette, az egyetem új innovációs parkjában folytatandó hosszú távú tudományos együttműködés célja korszerű technológiák közös fejlesztése.

Prof. dr. Bokor József, az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese elmondta, a Széchenyi István Egyetem olyan innovációs ökoszisztémát épít, amelyben a térség gazdasági szereplőivel együttműködve, közös célokat megfogalmazva alapozhatnak az intézmény, valamint a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó cégek – így az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt. – kompetenciáira építve. „A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. fontos szereplője a járműipari szegmensnek, amelyben egyetemünk is jelentős szerepet tölt be, így kölcsönösen erősíteni tudjuk egymást a képzések mellett az innováció területén is” – hangsúlyozta a cég képviselője.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

2023.08.31

Kedvezően alakultak a szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok

A szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok a második negyedévben kedvezően alakultak, az euróban számított többlet 2,7 milliárd eurót, rekord szintet ért el – hasonlóan a júniusi termékkülkereskedelmi adathoz.

Éven belül ráadásul jellemzően a harmadik negyedévben a legnagyobb az egyenleg a turizmus miatt, így ekkor nem kizárt az újabb rekorddöntés. Ez alapján tehát a gyenge második negyedéves GDP adatot biztosan nem a külkereskedelmi egyenleg alakulása idézte elő – a KSH pénteki adatközléséből kiderül majd, hogy akkor mi indokolta.

A nemzetközi turizmus újjáéledését a mai adat is alátámasztja: az export euróban számított értéke 27,8 százalékkal, míg az importé 42,6 százalékkal emelkedett – továbbra sem igaz tehát az az állítás, hogy a magyaroknak ne lenne pénzük utazni, csupán külföldön teszik ezt, miközben a külföldi turisták itthoni költései nem nőnek ilyen ütemben. Az egyenleg ugyanakkor ennek ellenére is javulni tudott, 137 millió euróval. A szállítási szolgáltatásoknál az export értéke 5,9 százalékkal, míg az importé 13,1 százalékkal csökkent – nem egyértelmű, hogy emögött mennyiben áll árhatás és mennyire volumenhatás. Itt az egyenleg 57 millió euróval javult. Ehhez hasonló mértékű a javulás az üzleti szolgáltatásoknál, ahol az export euróban számított értéke 3,5, míg az importé 1,9 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében nehézség, hogy csak folyó áras adatok ismertek, ez pedig a mostani volatilis árkörnyezetben nehezebben értelmezhető. Az ugyanakkor látszik a mai adatokból, hogy a nemzetközi turizmus volumene növekszik, ami azért is fontos, mert hazánknak e területen a koronavírus előtt jelentős többlete volt, ezt pedig kívánatos lenne visszaszerezni. Itt a harmadik negyedév egy erős nyári szezonnal és az atlétikai világbajnoksággal még erősebb egyenleget hozhat. Ez tehát azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelően a nettó export az idén pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény változásához úgy a termékek, mint a szolgáltatások oldaláról. Ez egyben a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását is jelenti, amely a várakozásoknál is nagyobb lehet, a tavalyi jelentős hiány után az egyenleg az idén megközelítheti az egyensúlyi szintet – itt a kérdés a profitkiáramlás nagysága lesz.

Forrás: Makronóm Intézet

2023.08.30

Együttműködési megállapodást kötöttünk a Soproni Egyetemmel és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségével

Együttműködési megállapodást kötöttünk a Soproni Egyetemmel és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségével.

Az együttműködés célja, hogy a közöttünk lévő szinergiákat a lehető legjobban kiaknázhassuk, melynek során nem csupán a hatékony információáramlást biztosítjuk majd egymás között, hanem erősítjük és segítjük egymás regionális és országos szintű céljainak megvalósulását és vállaljuk az egymás eseményein való aktív részvételt is.

A címlapfotón (balról, jobbra): Szajlai Csaba, a West Hungary Projekt főszerkesztője, projektvezetője

Prof. Dr. habil Széles Zsuzsanna, a Soproni Egyetem dékánja

Tóth Gergely, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége főtitkára

Dr. habil Horváth Bianka, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége elnöke

Dr. Szajlai Mónika, a West Hungary Projekt koordinátora

Dr. Kis-Kádi Tamás, a West Media Group ügyvezetője

Egyeztetés vas vármegyei együttműködési lehetőségekről

Az együttműködési lehetőségekről egyeztettünk Kondora Bálinttal, a Vas Vármegyei Önkormányzati Közgyűlés alelnökével.

Elhangzott, hogy a vármegyében jelenleg zajló gazdasági projektek mellett célszerű lenne „felmelegíteni” a szlovén- és az osztrák kooperációkat is, valamint Vas vármegyében a piaci szereplők köréből igény merült fel egy idegenforgalmi konferenciára.

A fotón (balról, jobbra) Szajlai Csaba, a West Hungary Projekt vezetője, a whpr. hu főszerkesztője, Dr. Szajlai Mónika, a West Hungary Projekt koordinátora és Kondora Bálint a Vas Vármegyei Önkormányzati Közgyűlés alelnöke. E

2023. augusztus 30.

Czomba Sándor: 3 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, augusztusban a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére is mindössze 228.504 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy „ez az elmúlt három évtized harmadik legjobb eredménye, egy év alatt 3 ezerrel, 2010-hez képest pedig már több mint 400 ezerrel esett vissza a regiszterben szereplők száma. Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, addig a nemzeti kormány közel elérte a teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már majd 4,8 millióan dolgoznak.”
Czomba Sándor hozzátette: a 2010 óta tett kormányzati intézkedések eredményesek voltak a munkaerő-kínálat növelésében, foglalkoztatási fordulat következett be, a munkanélküliség harmadára csökkent, a hazai aktivitási ráta 63,5 százalékról 78 százalékra nőtt. Ez a javuló trend
az elmúlt évben is folytatódott. A gazdaságilag aktív népesség száma egy év alatt 67 ezer fővel emelkedett, amivel az aktivitási ráta 1,1 százalékponttal tovább javult. Így ma már a munkavállalási korú férfiak 82,6 százaléka, a nők 73,3 százaléka van jelen a magyar munkaerőpiacon. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az uniós rangsor utolsó előtti helyéről a tagállami lista középmezőnyébe zárkózott fel.

Forrás: GFM

2023.08.30

Jelentős energetikai beruházás és új csúszdák a Vulkán fürdőben

Mintegy 1,2 milliárd forintot nyert a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő Üzemeltető Kft. energetikai korszerűsítésre. A beruházás részeként napelemrendszert telepítenek és a megfelelő minőségű és hőfokú víz reményében 2200 méter mélységű kutat fúrnak. A részleteket szombaton ismertették projektnyitó sajtótájékoztatón.

Lapunk is beszámolt róla, éppen két héttel ezelőtt ünnepelte nagykorúvá válását a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő, a jubileum alkalmából köszöntötték az egymillió-nyolcszázezredik vendéget. Évente egyébként mintegy 130-140 ezer látogatója van a létesítménynek, továbbá a gyógyászati részlegen 550 ezer vendéget fogadtak mostanáig. Ez csak az egyik mérföldkő volt a fürdő életében az elmúlt 18 esztendőben, amely most egy újabb nagy beruházás előtt áll. A 2004–2005- ben épült fürdőkomplexum az akkori időszak technológiai adottságait teljesen kihasználta, de még így is jelentős mennyiségű gáz- és villamos energia szükséges a rendszerek üzemeltetéséhez.

– Ez most egy kevésbé látványos, de nagyon jelentős lépés a fürdő életében – fogalmazott Fehér László polgármester köszöntőjében. Az energetikai fejlesztés uniós forrásból, a magyar állam társfinanszírozásában valósul meg mintegy 1,2 milliárd forintból. Így lehetőség nyílik a fürdőkomplexum energiaellátásának racionalizálására a geotermikus-, illetve a napenergia felhasználásával. A jelenlegi projekt célja, hogy a megújuló energiaforrásokkal minél nagyobb mértékben kiváltható legyen a jelenlegi földgáz- és villamosenergia-fogyasztás. A polgármester szólt a „Vulkántól Vulkánig” projektről is: a Vulkán fürdő területén egy négyes csúszdaparkot, Kneipp taposókat és kerékpárutat alakítanak ki 360 millió forintból. A második európai uniós ciklus fejlesztéseként pedig további 530 millió forintos beruházást jelent a Vulkánparknál, a Ság hegy lábánál várhatóan idén ősszel átadásra kerülő kisvasút, illetve játszótér.

– Régi álmok beteljesülésének lehetünk most tanúi – kezdte beszédét Ágh Péter, a térség országgyűlési képviselője, aki azt hangsúlyozta: – akkor tudunk hinni a turizmusban, akkor tudunk hinni abban, hogy egy térség vonzó lehet mások számára, ha mi magunk annak tartjuk és szeretjük. A celldömölkiek így voltak, vannak ezzel. Ágh Péter szólt arról is: a háború és a szankciós politika rámutatott, szükség van energetikai fejlesztésekre. Észszerű, ha abba fektetünk be, hogy később spórolhassunk – ezt célozza meg ez a beruházás is, amely egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy a város még élhetőbb legyen. A képviselő kiemelte: a vármegye által kezelt TOP-os forrásokból összesen ötmilliárd forint érkezett Celldömölkre az elmúlt években. Ez bizonyítja, mindig lehetett számítani a kormányra.

– Jelen uniós források tulajdonképpen még nincsenek itt, a magyar költségvetés finanszírozza meg többek között ezt a beruházást is. Bízunk benne, hogy később benyújthatjuk Brüsszelnek a számlát – fűzte hozzá. – Egyetlen projekt sem nyert ekkora összeget a vármegye által kezelt pályázatokon mostanáig – mondta köszöntőjében Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke. Ezen beruházásnak köszönhetően a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő energetikai rendszere úgy újul meg, hogy hozzájárul a zöldebb, karbonmentes Európa célkitűzéshez. Egyúttal elérhető közelségbe került az is: a következő 18 évben ne veszteséget termeljen a fürdő.

Forrás: vaol.hu

2023.03.28

Felvételünk illusztráció

Nagy Márton: Az online árfigyelő gyilkos árversenyt okozott

Már októberben elérhető lehet az egyszámjegyű infláció, és augusztustól növekedésnek indulhat a keresetek reálértéke – minderről Nagy Márton beszélt a tihanyi Tranzit fesztiválon. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a hazai hitelpiac jövő év nyarára konszolidálódhat.

A legfontosabb a mostani helyzetben, hogy a magyar gazdaság alapszövete ne sérüljön. Ennek alapja a beruházások támogatása, a munkahelyek teremtése és az export növelése – mondta Nagy Márton a Tranzit fesztiválon Tihanyban. Ez a gazdasági alapszövet nem sérült, de a pandémia óta nagyon feszített munkát végez a kabinet – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. 2022 óta létrejött egy energiacsapda, egy kamatcsapda, és az infláció okozta fogyasztói csapda – tette hozzá. Az energiacsapda azért okozott problémát, mert a magyar gazdaság energiaigényes, és ezért ez a válság komolyan érintett minket – mutatott rá a miniszter.

A válság az ország energiaszámláját 10 milliárd euróval növelte meg, és ez eltűnt a gazdaságból. Ezzel párhuzamosan meg kellett védeni a rezsicsökkentést legalább az átlagfogyasztásig – mondta Nagy Márton. A rezsicsökkentés megvédése miatt volt szükség az extraprofitadóra. Összesen 900-1000 milliárd forintot vont el a kormány az extraprofitadók révén – tette hozzá. 2023-ban 1400 milliárd, míg 2024-ben 900 milliárd forint körül lesz a rezsivédelmi alap – hangsúlyozta a miniszter. Nagy Márton szerint 2023-ban elkezdett konszolidálódni az energiapiac, de ez automatikusan nem jelent meg a cégeknél.

Az alacsonyabb energiaárak biztosítása érdekében a kormány kidobálta a fix áramszerződésekből a kkv-kat, gyármentő program és energiahatékonysági beruházások indultak. Mostanra sikerült külkereskedelmi többletet felmutatni, tehát az export érintetlen maradt.

Az inflációról azt mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy ez egy veszélyes dolog, és ezen is változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan pedig a hitelek is elszálltak, és ezért indított a kormány Baross Gábor Programot, Széchenyi Tőkeprogramot. Nagy Márton közölte, hogy mindezeken felül a magas kamatok miatt az államadósság finanszírozása is megemelkedett.

ERRE AZT LÉPTE A KORMÁNY, HOGY KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁRA EGY HÓNAP ALATT A LAKOSSÁG 600 MILLIÁRD FORINTNYI ÁLLAMPAPÍRT VÁSÁROLT – ismertette a miniszter. Nagy Márton szerint ezért 2024-re kikerülünk a kamatcsapdából.

A fogyasztási csapdáról azt mondta Nagy Márton, hogy az összeroppant, és sokként jelent meg. 10-11 év óta nem látott a magyar lakosság reálbércsökkenést, várhatóan augusztusban lesz reálbér-emelkedés. Jövőre visszatérhet a 4-5 százalékos reálbér-emelkedés – mondta a miniszter. Nagy Márton úgy látja, a probléma ott van, hogy a következő hónapokban kialakulhat az a helyzet, hogy az inflációhoz képest jóval magasabb lesz a jegybanki alapkamat, tehát a fogyasztás ettől nem fog növekedni. A fő kérdés, hogy a fogyasztást milyen gyorsan sikerül helyreállítani – tette hozzá.

Ne csak a munkahelyeket védjük meg, hanem a fogyasztásnak is vissza kell térnie a korábbi pályára. A miniszter szerint az infláció elleni küzdelemben nagy segítséget jelentett a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer. Az online árfigyelő gyilkos árversenyt okozott, és tényleg működik – tette hozzá. Nagy Márton szerint már októberben elérhető lehet az egyszámjegyű infláció.

A gazdasági növekedésről azt mondta, hogy sem a beruházásokkal, sem az exporttal nincsen probléma. A hitelezési helyzet helyreállításában pedig a jegybank segítségére is szükség lesz, ha az infláció lemegy – ismertette a miniszter. Nagy Márton úgy látja, a hitelpiacok helyreállása jövő év nyarára történhet meg.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy látja, hogy Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az elektromobilitás. Ennek az egyes elemei az elektromosautó, a napelemek, az akkumulátor és a chipek. Ennek az egésznek a gyártási ökoszisztémájáról szól a mostani háború is – mondta Nagy Márton. Ebben a háborúban mi kicsik vagyunk, de helyet adunk ennek az egész ökoszisztémának – tette hozzá. Mi ide szeretnénk hozni ezt az egész ökoszisztémát. A mi gazdaságunkat rá kell húzni erre az ökoszisztémára – ismertette Nagy Márton.

“Engem nem érdekel, hogy a németek leválnak a kínai gazdaságról nemzetbiztonsági érdekből, de ne kényszerítsék ránk ezt az ostobaságot.

A német cégek jöjjenek ide, és ha ők jönnek, akkor még több kínai jön, és ez jó a magyar gazdaság számára – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter nagy feladatnak nevezte az ország szempontjából, hogy a lehető legjobb és leggyorsabb közlekedési feltételeket biztosítsa, hogy az áruk a lehető leggyorsabban jussanak el az egyik pontról a másikra.

2023. augusztus 26.

Forrás: origo.hu

Fotó: Ladóczki Balázs / origo.hu

Bővítik az online árfigyelő rendszert, új funkciók jönnek

Többek között online bevásárlólista funkcióval is bővítik az online árfigyelő rendszert – írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az online árfigyelő rendszert, amely 62 élelmiszer termékcsoport esetében teszi lehetővé a fogyasztói árak átlátható módon történő összehasonlítását, egyúttal jelentősen fokozza a piaci versenyt a hazai kiskereskedelmi szektorban, így a családok megvédése érdekében megakadályozza a túlárazást és elősegíti a háború és a szankciók okozta infláció letörését.

Az árfigyelő hatékonyságát jól mutatja, hogy a 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 6,9 százalékkal csökkentek az átlagárak a rendszer indulása óta. Az élelmiszerárak csökkenésének 0,6 százalékpontos inflációcsökkentő, valamint mintegy 1,9 százalékpontos élelmiszerinfláció-csökkentő hatása lehetett a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve. Július elsejétől a tojás ára több mint 29 százalékkal, a spagetti és a zöldségek átlagára 17 százalékot meghaladó mértékben csökkent. A kelkáposzta, a fejes káposzta, a zöldpaprika és a fokhagyma ára 25-30 százalékkal, míg a paradicsomé több mint 40 százalékkal mérséklődött. A margarinok átlagosan közel 16 százalékkal, a lisztek pedig 12 százalékkal lettek olcsóbbak az árverseny hatására. A húsokat tekintve leginkább a pulykamellfilé ára csökkent, átlagosan 12 százalékkal, de például a csirkeszárny is 9 százalékkal kevesebbe kerül, mint július elején.

Az elmúlt egy hét során 33 termékkategóriában tovább csökkentek az átlagárak. Egy hét leforgása alatt a legnagyobb mértékben a kelkáposzta ára csökkent, közel 15 százalékkal. A fejes káposzta, az alma és a paradicsom ára is 10 százalékot meghaladó mértékben mérséklődött. A húsok közül a sertéscomb több mint 8 százalékkal olcsóbb volt, mint egy héttel korábban. Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított, illetve augusztus 1-jével kibővített kötelező akciózás is támogatta. Az online platform népszerűségét a látogatottsági adatok is alátámasztják, ugyanis az indulás óta a látogatók száma már megközelíti az 1,1 milliót.

Az oldalon végzett szabad szavas keresések száma közel 565 ezer, amelyek során az elmúlt héten leginkább a csirkemell, cukor, tej, tojás és olaj szavakra kerestek. A terveknek megfelelően és a felhasználói visszajelzések figyelembevételével újabb felhasználóbarát funkciókkal bővül az árfigyelő rendszer, többek között egy többfunkciós, szabadon összeállítható bevásárlólista segíti majd a fogyasztókat a vásárlási döntéseik meghozatalában. Az új funkció az egyes üzletek árainak a korábbinál is jobb átláthatóságával további versenyre ösztönözheti a kereskedelmi láncokat, így jelentősen hozzájárul a háború és a szankciók okozta infláció mielőbbi egy számjegyűre történő csökkenéséhez.

2023.08. 25.

Forrás: vg.hu

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Nyár végére már nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel tette közzé a keresetek júniusi alakulásáról szóló statisztikát, amely szerint a bruttó átlagkereset 16 százalékkal, a rendszeres keresetek 14,9 százalékkal, a versenyszféra keresetei pedig 17,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi mértéket.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint ezek az adatok alulmúlták a piaci várakozásokat, amire főként a rendszeres keresetek alakulása utal, amely alacsonyabb növekedést ért el, mint a nem rendszeres elemeket is magában foglaló érték. A közgazdász szerint ugyanakkor szintén érdemes a mediánbér növekedési ütemét is figyelembe venni, melynek éves szintű 15,6 százalékos emelkedése lassulást jelent az előző hónaphoz képest. Ennek ellenére Virovácz az adatokból arra következtet, hogy júniusban a bónuszkifizetések erősebben alakultak a korábbi időszakhoz képest, elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében.

Virovácz arra is rámutat, hogy míg a vállalati szektorban érdemben lassult a bérkiáramlás növekedése, addig a közszférában erősödött az előző hónaphoz képest. Ennek oka júniusban az állami szektor egyszeri kifizetéseiben keresendő, azonban a versenyszféra gyengébb adatai mögött húzódhat az idénymunkások számának növekedése is, mely lefelé húzta az átlag- és mediánbért. Ez a mezőgazdasági és szálláshely szolgáltatási területek kereseteinek alakulásán is látható.

Fontos szempontot jelent az is, hogy a reálbérek júniusban nagyobb mértékben, (éves szinten 3,4 százalékkal) csökkentek, mint májusban. Azonban Virovácz szerint a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre ismét pozitív reálbér-növekedésre van kilátás, ám ez szerinte nem fogja gyorsan helyreállítani a fogyasztást, mivel a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte megtakarításai nagy részét.

Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, melyet egyelőre a reálgazdasági környezet lassulása és az erőteljes kamatemelések sem törtek meg, köszönhetően a kiemelten feszes munkaerőpiacnak és az alacsony munkanélküliségnek.

Az elemző szerint ezért a tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütemet idén 15 százalékos tempó követheti, ami jövőre 8,5 százalékra lassul. Mindennek hatására még az erőteljes infláció ellenére is idén átlagosan csak 1,8 százalékot veszíthetnek értékükből a fizetések éves szinten. Horváth szerint már augusztusban várható a reálbérek növekedése.

Horváth szerint a megnövekedett költségek további áremelésekhez is vezethetnek a vállalatok részéről, ami a bérköveteléseket is felfelé hajthatja, ám ez ellen szól a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása, valamint a korábbi, input-költségeket meghaladó áremelések.

Nemzetközi kitekintésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas, ami elkerülhetetlenné teszi, hogy a már most is a semleges szint fölötti, növekedést korlátozó kamatok a fejlett országokban rövid távon fennmaradjanak a bérinfláció és a várakozások szükséges szintre csökkentése érdekében.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint nem meglepetés, hogy júniusban lassult a bérek növekedése, ugyanis inkább a májusi 17,9 százalékos ütem volt kiugró szemben a korábbi hónapokat jellemző 15,5-16,6 százalék közötti értékekkel. Virováczhoz hasonlóan Regős is felhívta a figyelmet a közszféra és a versenyszféra bérei közötti eltérésre, ám a Makronóm kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami szférában mindössze 12,6 százalékot nőttek az átlagbérek egy év alatt, miközben a vállalkozások körében 17,3 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A bérnövekedés üteme az ágazatok mindegyikében elérte a kétszámjegyű értéket a béremelések szintje, kivéve az egészségügyben, ám ez júliusban már kedvezőbb lesz Regős szerint az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén. A legmagasabb bérnövekedést az ingatlanügyletek (19,9 százalék) és a feldolgozóipar (19,7 százalék) ágazatai produkálták.

A közgazdász kiemelte, hogy továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról, hiszen a reálbérek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak, míg az ár-bér spirálnak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést. Regős szerint szeptemberben vagy esetleg már augusztusban változhat meg ennek a folyamatnak az előjele, ekkor térhet vissza a reálbérek emelkedése, ugyanakkor a versenyszférában ez már júliusban is bekövetkezhetett. Szemben Virováczcal Regős ezt kiemelkedő fontosságúnak tartja a fogyasztás beindítása érdekében.

2023. augusztus 24.

Forrás: vg.hu

Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

A kormány intézkedéseinek hatására jelentősen nőtt az állampapírok iránti kereslet

A kormány elkötelezett a családok védelme mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a lakossági szereplőket abban, hogy a megtakarításaik a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket – hangsúlyozta szerdai közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A lakossági folyószámlákon található több mint 7 ezermilliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonosoknak. A kormány ezért úgy döntött, hogy egy négy elemből álló intézkedéscsomagot vezet be, amelynek hatására csökkennek az állam kamatkiadásai és javul az önfinanszírozási képessége, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.

A NÉGY INTÉZKEDÉSBŐL KETTŐ A LAKOSSÁGI SZEREPLŐK MEGTAKARÍTÁSAIT TERELI AZ ÁLLAMPAPÍROK FELÉ, KETTŐ AZ INTÉZMÉNYI SZEREPLŐK (BANKOK ÉS BEFEKTETÉSI ALAPOK) KÖRÉBEN NÖVELI AZ ÁLLAMPAPÍR-KERESLETET.

A lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy

A BANKOKNAK TÁJÉKOZTATNIUK KELL ÜGYFELEIKET A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROKRA VONATKOZÓ BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEKRŐL, BEMUTATVA, HOGY EGY ÉVES IDŐSZAKRA SZÁMÍTVA AZ ÜGYFELEK MEKKORA TÖBBLET KAMATBEVÉTELT ÉRHETTEK VOLNA EL, HA MEGTAKARÍTÁSAIKAT FOLYÓSZÁMLA HELYETT KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAMPAPÍROKBAN TARTJÁK.

Második intézkedésként idézi fel a GFM, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.

AZ INTÉZMÉNYI SZEREPLŐKNÉL A KORMÁNY LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT A BANKOK SZÁMÁRA, HOGY CSÖKKENTSÉK AZ EXTRAPROFIT-ADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜKET, HA NÖVELIK A HOSSZÚ LEJÁRATÚ ÁLLAMKÖTVÉNYEIKET

– emlékeztetett a harmadik lépésre a GFM. Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, az intézkedések bevezetése óta számos látványos eredmény mutatkozik meg az állampapír-piacon, illetve a megtakarítási piacon. Az intézkedések hatására a banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba valamint az állampapírok felé áramlottak. A befektetési alapok esetén előírt szabályok módosításával jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően 2023. július végére a DKJ idei évi többletkibocsátása elérte a 280 milliárd forintot.

A BEFEKTETÉSI ALAPOK EGYETLEN HÓNAP ALATT, JÚNIUSBAN KÖZEL 320 MILLIÁRD FORINTTAL NÖVELTÉK AZ ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYUKAT.

A GFM kiemelte, hogy eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, aminek eredőjeként az önfinanszírozás erősödött.
Az intézkedések bevezetése előtt a legjelentősebb befektetési alap kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részaránya – a magas betétállomány miatt – mindössze 45 százalék körül alakult, ez az arány döntően a jelentős állampapír-vásárlásoknak köszönhetően 60 százalék közelébe emelkedett.

A jelentős állampapír-portfólió bővülés nemcsak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplőknél is. 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forint betéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte. Emellett az utolsó „szochomentes” hónapban jelentősen, több mint 325 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát is.

Összegzésként a GFM megállapította: az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni. Emellett a kormányzati intézkedések hozzájárulnak, hogy a lakossági szereplők egyre tudatosabban hoznak döntéseket a megtakarításaikat illetően, hiszen magas hozamkörnyezetben a magasabb kamatozású eszközök felé fordultak. A kormány továbbra is arra biztatja a lakosságot, hogy tájékozódjon és megtakarításait értékálló befektetésben helyezze el – ajánlotta végezetül a GFM.

2023. augusztus 23.

Forrás: origo.hu

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Új favoritja lehet a lakosságnak az állampapírok közt

Új favoritja lehet a lakosságnak az állampapírok közt

Az év első felében két kézzel zsákolták a rövid távú megtakarítást keresők a diszkontkincstárjegyeket. A hozamok viszont nagyon lejöttek, most mást érdemes venni a DKJ-k helyett rövid távra.

Továbbra is egy számjegyűek a rövid kötvényhozamok Magyarországon, az ÁKK referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapokra: 9,32 százalék, 9,61 százalék és 9,47 százalék. Ezeket a diszkontkincstárjegyeket az intézményi befektetők mellett a lakosság is nagy erőkkel vásárolta idén, főleg akkor, amikor sokkal magasabb, akár 15 százalék éves hozamot is lehetett realizálni a tartásukkal. Most viszont a hozamok jelenlegi állása alapján a lakossági befektetőknek már nem érdemes DKJ-ban gondolkodniuk, számukra van jobb rövid távú befektetés. Ez pedig az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP).

Utóbbi évi 9 százalékkal kamatozik, és hasonlóan a Magyar Állampapír Pluszhoz, minden héten jegyezhető. A DKJ-kra viszont napi eladási árfolyamot állapít meg a Kincstár és azt is feltüntetik, hogy aki aznap vásárol, lejáratig hány százalék éves hozamra tehet szert. A szerdai árfolyamok alapján a DKJ-hozamok 8,74 és 9,02 százalék közt szóródtak, és a megvehető 17-féle DKJ-papír közül egynek a hozama kereken 9 százalék (lejárata 2024. június 26.), egynek 9,02 százalék (lejár 2024. március 30.), a többié 9 százalék alatti.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE0NTg1YzU3Zjk0YjQzYmU5NjA2ZGMyNjVhM2YxNDYy.jpg

Egyébként az Egyéves Magyar Állampapír szépen is fogy, a múlt héten 10,9 milliárd forintért jegyeztek a lakossági megtakarítók, ezzel hetek óta ez a papír a legnépszerűbb a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) után. Utóbbin meglátszik, hogy a lakosság nehezen barátkozik meg annak új kondícióival, vélhetően néhányan keveslik az infláció felett már csak 0,25 százalékos kamatprémiumot. Ennek is jele, hogy PMÁP-ból kevesebb mint 19 milliárdnyit vettek a magyarok a múlt héten. Állományszinten az 1MÁP nem jelentős, az augusztus 15-i állapot szerint 466,5 milliárd forintnyit tartottak belőle a megtakarítók, míg PMÁP-ból több mint 13-szor ennyit: 6333,5 milliárd forintnyit. Sőt, az 1MÁP-ból 2022 végén a jelenleginél 341 milliárd forinttal több parkolt a lakosságnál, utána már jelentkezhetett a DKJ-k elszívó hatása.

Nem lényegtelen kérdés, hogy DKJ vagy 1MÁP előnyösebb, ha valaki a lejárat előtt kénytelen megválni tőlük. A DKJ-k árjegyzése szerint a vételi és eladási árfolyamok különbözete (lejárati időtől függően) 0,2-0,6 százalékpont. Aki pedig 1MÁP-ot tart, tőle a névérték 99 százalékán veszi vissza azt a forgalmazó (hasonlóan a PMÁP-hoz) és természetesen a felhalmozott kamat is a befektetőé.

A június végi DKJ-állomány 2506 milliárd forint volt piaci értéken, ennek közel fele (1204 milliárd) volt lakossági kézben.

Aki egy évre szeretné kölcsönadni a pénzét az államnak, természetesen nem muszáj egyéves kötvényben gondolkodnia. Vehet PMÁP-ot is, amelynek a jelenleg forgalmazott sorozata 2033-ban jár le, az első éves kamat 14,75 százalék, amelynek tört részét (6,91 százalék) kifizetik jövő januárban. Utána pedig a 2023-as átlagos infláció plusz 0,25 százalék lesz a kamat. Ez a kötvény is eladható lejárat előtt, a Kincstár jelenleg a névérték 99 százalékán veszi vissza, de nincs rá garancia, hogy ez nem változhat.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RkY2E2MWJlYzhlYjRmMDRiZWI1Y2VhZDI0NTI3ODQz.jpg

2023. augusztus 23.

Forrás: vg.hu

Fotó: Róka László / MTI

Ezt gondolják a vezérigazgatók a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató (CEO) bevonásával készült nemzetközi kutatása.

A felmérés szerint az MI:

Legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd (65%).
Az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az MI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel.
A kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók.
Tízből kilenc (88%) CEO már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie.
A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben.
Általános várakozásuk, hogy az MI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).

A felmérés eredményei kapcsán Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője elmondta:

„Az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába és felkészülniük arra, hogy óvhatják meg tőle szervezetüket. Az MI megfelelő alkalmazásával ugyanis elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét.”

Az EY CEO felmérésről

2023 júniusában és júliusában az FT Longitude az EY megbízásából összesen 1200 vezérigazgatót kérdezett meg Brazíliában, Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában. A válaszadók a következő iparágakból kerültek ki: fejlett gyártás és mobilitás; fogyasztási cikkek és kiskereskedelem; energia és erőforrások; pénzügyi szolgáltatások; egészségtudományok és wellness; valamint technológia, média és távközlés.

Forrás: EY

2023.08.23

Látogatás a Völgyzug tanyán

Herczeg Lajos és Szabó Erzsébet öt esztendeje vásárolt birtokot Csáford Alsóhegyen. A gyönyörű zalai vidéken a Hold-járás szerint kertészkednek. Vegyszer és gyomirtómentes gazdaságukban a növények és állatok különleges együttélésével találkoztunk. Hanthy Kinga írása.

A Völgyzug tanyához esőben lehetetlen autóval felmenni, ilyenkor az anyagos út csúszóssá, járhatatlanná válik. Előfordul, hogy napokra a hegyen reked az ember. Mi is nagy eső után érkezünk, a négykerék meghajtású Suzuki nehezen kapaszkodik fel a meredek úton, de a sofőr rutinos, jól tudja merre kormányozza. Az öt hektároPedig nem szabályos, rendezett gazdaságot találunk, inkább vadvidéket: szőlőültetvényt, facsemeték sorát, színes konyhakertet, benne különleges paradicsomok teremnek a feketétől a cirmosig, szerteszét tök indázik, krumpli és batáta, gyönyörű zöld paprikák. Herczeg Lajos azt mondja, eleinte rendszeresen lenyírta a füvet, de kiderült, hogy a növények nem fejlődnek, mert a föld kiszárad. A talajt borító zöldtakaró tartja meg a nedvességet.

Sétára indulunk. A távolban a sümegi vár sziluettje, a nagy Somló. Körbejárjuk a birtokot, megcsodáljuk az egyhektáros szőlőültetvényt, pöfeteggombákat és gyógynövényeket kerülgetünk, meglátogatjuk az állatokat. Az öt hektáros Völgyzug tanya multikulturális világ. A hatalmas bukovinai pásztorkutya a Fótról érkezett kismacskákkal játszik, a kameruni birkák békésen hűsölnek a karám árnyékában, a különféle színű és fajtájú tyúkoknak nincs félnivalójuk, biztosak lehetnek benne, hogy nem végzik a fazékban. Itt minden állatnak feladata van. Rendben tartják a birtokot, ellátják tojással a gazdáikat. Csak a konyhakertek rémei, a meztelencsigák nem élhetnek békében, azokat az indiai futókacsák pusztítják.

A Herczeg házaspár Pest megyéből került Zalába. Laktak Fóton, Őrbottyánban, aztán Nemesbükön, de lassan mindenhol kinőték a birtokot, idézi fel a kezdeteket Lajos. Nagyobb területet kellett keresniük. Sokáig nézelődtek, mire a legjobbat, a maguknak és a növényeiknek a legalkalmasabbat megtalálták. Ez itt a magasban nyáron hűvösebb, télen melegebb vidék, jó a növényeknek, és a hegyek karéja védelmet nyújt az időjárási kilengések ellen is. A magaságyásban megterem a gyömbér, a kurkuma, de a füge, naspolya és a jujuba is szereti a helyét, ami Erzsébetnek fontos. Már találkozásuk előtt is a vegyszermentes gazdálkodás elkötelezett hívei voltak.

Kereskedelemben dolgoztak, vagyis nem szakmabeliek, veszi át a szót Erzsébet. Folyamatosan tanulnak és mindent ketten csinálnak. Kicsinosították a meglévő régi lakóházat, a tetejére napelem került, ólakat, kocsibeállót, fatárolót építettek, vízgyűjtő tavat ástak, mély vermet télire a zöldségeknek. Rögtön az elején ezer szőlőoszlopot kellett kézzel leverni. Erzsébet ma már csak mosolyog a kezdeti erőfeszítéseken. Közben folyamatosan terjeszkedtek. Megvásárolták a környékbeli eladó földeket, így már nem kellett attól tartaniuk, hogy a szomszéd vegyszerei bekerülnek a birtokra.

A Hold járása szerint kertészkednek, több év tapasztalatát leszűrve kifejlesztették saját módszereinket, ami ötvözi a biodinamikus gazdálkodást, a perm kultúrát, a növénytársítást, a talajtakarást, helyenként a mélymulcsos technikát. A Hold ugyanis nemcsak az óceánok vizét vagy a testünkben lévő hetven százaléknyi víz áramlását szabályozza, hanem a növényekben lévő nedvekét is, magyarázza Herczeg Lajos,. Ezért ehhez az áramláshoz kell igazítani az ültetést és az aratást. A biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner útmutatása szerint alakult ki, mely Magyarországon Mezei Ottóné kitartó munkája alapján vált ismertté. A minden évben megjelenő Maria Thun féle vetési naptár nagy segítséget jelent a kertészkedőknek. A biodinamikus gazdálkodás nagyon összetett rendszer, szorosan összefügg a Hold és a bolygók járásával, illetve az állatövben történő tartózkodásukkal. Mindezt könyvekből és tapasztalatból lehet megtanulni. Ha például a retket vagy petrezselymet nem jó időben ültetik el, akkor felmagzik. A rossz minőségű föld kitartó munkával jó minőségű talajjá alakítható, az időjárással azonban a gazda nem tud mit kezdeni, annak ki van téve, mondja házigazdánk. Ezért érdemes olyan területet választani, mely kicsit védettebb, majd fák, bokrok ültetésével védeni a növényeket.

Erzsébet terve, hogy gyógy-és fűszernövény kertet alakít ki a tanyán, amit nemcsak bemutat, de tanítja is az ide látogatókat. Minden fűszernövény gyógynövény is egyben, magyarázza. Tanfolyamokat hirdetnek, a jelentkezőket megtanítja főzni, befőzni, növényt szárítani, fermentálni. A covid alatt még jöttek az emberek, mondja, most inkább a horvát tengerparton nyaralnak. Pedig nem lehetnek biztosak abban, hogy erre a tudásra a jövőben nem lesz még szükségük.

A birtoklátogatás mellé ebéd is jár. Ami a tányérunkra kerül – zöldségek, fűszer- és gyógynövények –, mind itt terem. Amikor Lajos megkérdezi, mi lesz az ebéd, Erzsébet azt szokta felelni: amit a kertben talál. Hamarosan bebizonyosodik, hogy ebben egy csepp túlzás sincs. Öt fogás kerül az asztalra, egyik szebb és színesebb, mint a másik. A levest céklának gondoljuk, de kiderül, hogy rafinált ízét a benne lévő sokféle zöldségnek köszönheti, édességét pedig a datolya adja. Aztán érkezik a három színű lecsó, benne a mángold, a paprika, a paradicsom, cukkini és cékla mellett különleges, vagy inkább ehhez az ételhez szokatlan fűszernövények. Majd érkezik a sült camembert párolt almával, kapribogyóként savanyított szőlővel, medvehagyma- és pitypangvirággal, bodzadzsemmel. Követi a juhtúróval töltött gomba – ez is a birtok adománya – a túróval töltött fekete paprika, a tormakrémmel töltött céklás palacsinta, mellé zöldbab és lilakrumpli saláta. A végére marad a desszert, a lilabatátás pogácsa, amelyhez a zellersót is Erzsébet készítette.

A Herczeg házaspár tele van még tervekkel. Ha megkérdezzük, nem érzik-e olykor fárasztónak, soknak a munkát, hiszen a hatalmas terület nem engedi a megállást, azt felelik: az öröm a fontos. Az elültetett mag olyan, mint a gyermek. Figyelik, hogyan nő, mire van szüksége, nem szomjas vagy éhes-e. De olykor csak leülnek és nézik, ahogy a csibék az anyjuk hátán ugrálnak. Az ember mindettől máshogy látja a világot, és azt vallják, csak így érdemes.

Forrás: zaol.hu

2023.08.23

Itt a pálinkaszezon: idén kevesebben főzetnek a korábbi éveknél

Nehézkesen indul az idei pálinkaszezon: az elhúzódó tavaszi fagyok miatt a korai bogyós gyümölcsökből és csonthéjasokból is csak minimális cefre készült, az almában, körtében, szőlőben bízhatnak még a szakemberek.

Jó pálinka jó cefréből, jó cefre jó gyümölcsből készül – szögezi le gyorsan Buti Károly, miközben elhaladunk az üst mellett, amelyben éppen sárgabarack csordogál. A helyiséget belengi a jellegzetes, erjedt illat. Itt kétlepárlásos módszerrel készül a párlat, illatolás alapján döntik el a főzőmesterek, mikor jön el az alkohol finomításának ideje. Sok a visszajáró ügyfél, legtöbben rábízzák a szakemberekre a döntést: az se baj, ha kevesebb, de jó minőségű legyen a végeredmény.

Buti Károly úgy tapasztalja, a pálinka fogyasztásának és készítésének is kialakult mára a kultúrája: régen előfordult, hogy valaki egész gyümölcsöt akart kifőzetni. A jó cefre alapja pedig az érett gyümölcs (amelyikbe magunk is szívesen beleharapnánk), titka a gondoskodás: kimagozni, keverni és tárolni kell megfelelő körülmények között. Megtudjuk: ha valaki szereti a mandulaízt, a sárgabarack cefréjében hagyhat néhány magot. Ma már az is ritka, ha valaki 50 fokos vagy annál erősebb párlatot rendel. A klasszikus fajtáknak a 48, a vadon gyümölcseiből készült pálinkáknak a 45 fokot ajánlják – így kiadja a gyümölcs illatát, aromáját.

Képünkön Buti Károly, aki úgy tapasztalja: a tavalyinál kevesebb főzetnivaló érkezett mostanáig, többen még az almában, körtében, szőlőben bízhatnak.
Fotó: Unger Tamás

Egyre többen nem félnek tanácsot kérni: itt, Vönöckön mindig szívesen segítenek a kezdő főzetőknek. A gyümölcstermés szempontjából nagyon gyenge év az idei. Az elhúzódó fagyok ellen nehéz volt a védekezés. A cseresznye és a sárgabarack szinte teljesen elfagyott, a meggynek jó része, az almának és a szilvának pedig a fele lett oda. A szilvaszedést tovább nehezítette a hetes eső, így még egy része kárba ment – mondja Buti Károly, aki úgy véli: akik több hektáron termesztenek, azoknak maradt valamennyi gyümölcsük, de a kiskertesek nagy gondban vannak.

Ez abból is látszik, hogy alig hoznak főznivalót. Volt, hogy a cseresznyével elkezdődött a szezon júliusban, azt most szinte senki nem hozott. Sárgabarack most érkezik egy kevés, de van, akinek nem jött össze egy főzetrevaló. Mivel mindenki cefréjét teljesen külön kezelik, azt minimum 100 litertől fogadják – így a cefre minőségétől függően akár 10 liter párlat lesz belőle. A visszatérő főzetők most máshonnan próbálnak meg gyümölcsöt venni, szerezni. Közben a gyümölcsösben is sok a tennivaló: a kiadós csapadék megsokszorozta a növényvédelmi munkákat, az almának is kellett még egy adag permet. Hektikusan csapott le a fagy a vármegye különböző részein, utóbbiban és a körtében még többen bízhatnak, a szőlőtermés pedig kifejezetten jónak ígérkezi

Forrás: vaol.hu

2023.08.22

Balatoni borokat kóstoltak a külföldi szakemberek

Indiából, Ausztráliából, Olaszországból, Görögországból és Tajvanról is érkeztek bor importőrök és szakújságírók Balatonőszödre az Androsics Pincészetbe. Megismerték és megkóstolták a dél-balatoni borokat.

Indiából érkezett Balatonöszödre Amrita Singh. – Betekintést nyertem a helyi borválasztékba és ez a találkozó olyan lehetőséget nyújt a szakmai közönség számára, ami rendkívül értékes – emelte ki a szakember, aki hozzátette, hogy a rendezvény segít megérteni a borok árpozícióját is, mint például a különleges Irsai Olivér, az Olaszrizling vagy a Kadarka szőlőből készült nedűk, hogy hol állnak a nemzeti versenyképességében. – Még nincs magyar bor a portfoliómban, de vannak olyan fajták, amelyeket bordeauxi vállalkozásomban is bemutatnék – tette hozzá a borkereskedő.

– Nemzetközi borversenyen vettünk részt és ott jött a felkérés, hogy mutassuk be borainkat – mondta el Androsics Ferenc, az Androsics Pincészet borásza. Hozzátette: minden balatoni pincészet próbálja felvenni a versenyt, kihasználni az állami és uniós pályázatokat fejlesztésekre. – Nagyon szép gyümölcsös borokat tudunk készíteni és bízok benne, hogy minél több külföldi vendégünknek ízleni fog – jegyezte meg a borász.

– Sokkal kevesebbet tudnak a magyar borokról, mint mi gondoljuk, az átlagemberek még Tokajt sem ismerik, a hozzáértők is csak tokaji aszúról és az egri bikavérről hallottak – mondta el Németh Ágnes, a hungarianwines.eu tulajdonosa. Hozzátette: a csütörtöki találkozón tizenkét kereskedő, borszakíró kóstolta meg a dél-balatoni borokat. – A borászok képesek arra, hogy összefogjanak és hatékonyabb, ha töbebn mutatják be sokszínű boraikat – emelte ki Németh Ágnes. Megjegyezte: az elmúlt évtizedek alatt rengeteget fejlődtek a hazai borászatok. – A fiatalok külföldi tapasztalatokat szereznek, modernizálódnak a pincészetek, nincs probléma a higiéniával, szinte csak elvétve van hibás bor – jegyezte meg a szakember. Kiemelte: jelen vagyunk például az Egyesült Királyság borpiacain, de folyamatos és állandó külföldi jelenlétre van szüksége a hazai boroknak.

Nem lesz rekordév az idei

Augusztus 10-én megkezdődött a szüret a Balatonboglári Borvidéken. Először a Csabagyöngye szőlőfajtát szedték a kombájnok, majd az Irsai Olivérrel folytatják. A csapadékos időjárás kedvezett a gombás kórokozóknak. – Ahol sikeres volt a védekezés, ott is látszanak a betegség nyomai, sokáig nem hagyhatjuk lábon a szőlőt, gyorsan le kell szedni, ha beérett – emelte ki Tóth Dániel, a Viticoop Kft. ügyvezető igazgatója. – Az eddigi mérések alapján hektáronként tíz tonna szőlőt tudtunk szüretelni, ez a mennyiség gyenge termésnek minősül – tette hozzá az ügyvezető. A tervek szerint augusztus 20-a után folytatják a szüretet az Irsai Olivérrel.

Forrás: sonline.hu

2023.08.21

Megszereztük Lázár János féltve őrzött listáját: ezeket az új beruházásokat indítja el a kormány – tényleg a vidék jön

Kéttucatnyi fejlesztésről döntött a kormány. Debrecentől Iváncsáig, Zalaegerszegen és Nyíregyházán át meghatározó közúti és vasúti projektek indulnak el. Az is kiderült, mi lesz az M4-es, az M49-es, az M76-os és az M100-as gyorsforgalmi úttal.

Összesen 24 projekt megindításáról döntött a kormány júliusban – erről az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tájékoztatta a Világgazdaságot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett beruházásoknál megkezdődhetnek a tervezésre irányuló közbeszerzési eljárások.

Mindez nem valamilyen távlati terv, hanem egészen konkrét és küszöbön álló:

ugyanis a 24 fejlesztésből 19-nél már az idei harmadik negyedévben megindul a tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás.

Az ÉKM a pontos beruházásokat tartalmazó listát is megosztotta lapunkkal, amit most közzé is teszünk. Ebből tisztán látszik, hogy az ÉKM-et vezető Lázár János miniszter nem a levegőbe beszélt akkor, amikor azt ígérte, hogy „a vidéket preferáló fejlesztéspolitikai fordulat jön”. A szóban forgó beruházások ugyanis kivétel nélkül vidéki városok, így

Debrecen,
Iváncsa,
Dunakeszi,
Zalaegerszeg,
Nyíregyháza
és Kecskemét térségében

valósulnak meg abból a célból, hogy fejlesszék az ottani ipari infrastruktúrát.

M4, M49, M76, M100: mi történik ezekkel a beruházásokkal?

A lista ismertetése előtte azonban érdemes tisztázni néhány fontos fejlesztés helyzetét,amelyek korábban szintén felmerültek azok között, amelyek a rossz gazdasági helyzet ellenére zöld lámpát kaphatnak a kormánytól. Ilyen egyebek mellett az M4, az M76 és az M100 gyorsforgalmi utak. Lázár János tárcája világosan beszélt ezekről is.

Az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós–Kisújszállás közötti szakasza állami beruházásként valósul meg. Itt a kivitelezés 2023 év első negyedéve óta az ütemtervnek megfelelően zajlik. A folytatást jelentő Berettyóújfaluig tartó szakaszt az autópálya koncesszió szerződése értelmében a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. valósítja meg.

Az M76 és M100 gyorsforgalmi utak fejlesztéséről viszont egyelőre nem rendelkezik kormányhatározat, így ezeknél továbbra is érvényben van a felfüggesztés.

Nem úgy az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös–Csenger (országhatár) közötti szakasz, amelynél folyamatban van a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása. Ugyanez igaz a Mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építésére, illetve a Hercegszántó-Backi Breg (Béreg) közúti határátkelő fejlesztésére.

Most pedig következzen a lista, milyen beruházások indulnak el hamarosan országszerte.

Milyen beruházások lesznek Debrecenben?

A sor elejére kívánkozik Debrecen, ahol szerteágazó fejlesztések körvonalazódnak. Ezek egyik bázisa az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ). Debrecen önkormányzatának szándéka, hogy a város külterületén kialakítsa az ÉNYGÖ-t. Ezzel összefüggésben döntés született közúti infrastruktúra fejlesztésekről. Két építési (Csigekert utcai csomópont, Vezér utcai kikötés) és három tervezési (Debrecen-Józsa Északi tehermentesítő út, 35.sz. főút négynyomúsítása, illetve a 33-35.sz. főúti csomópont fejlesztése) közbeszerzési eljárás indul el 2023. harmadik negyedévben.

Szintén az ÉNYGÖ kapcsán a vasúti infrastrukturális fejlesztések is nagy hangsúlyt kapnak. Ezeknek két üteme lesz. Az elsőben

• korszerűsítik és megerősítik a 108. sz. Debrecen–Füzesabony vasútvonalat Debrecen és Macs állomások között. A 108-as vasútvonal az ÉNYGÖ mentén húzódik Macs megálló-rakodóhely közelében, éppen ezért egy, az ehhez a területhez csatlakozó új rakodó pályaudvar kiépítése is szükséges. A személyforgalom sem marad ki a fejlesztésből, új peronokat terveznek Tócóvölgy állomáson a Debrecen–Macs szakaszon, valamint a rakodó pályaudvar körzetében. Mindez már a végéhez közelít, a műszaki átadás-átvétel hamarosan végbemehet.

A második ütem két részre bomlik.

• Az elsőben a közelmúltban megkezdődtek a Debrecen–Balmazújváros közötti részbeni vasúti infrastruktúra fejlesztések. Ezek tartalmazzák a vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek felújítását Macs állomástól Balmazújváros állomásig. A pályán az engedélyezett sebesség 100 km per óra. A balmazújvárosi állomást is átépítik és a teljes szakasz biztosítóberendezését is korszerűsítik. A projekt Debrecen belterületén tervekkel és engedélyekkel rendelkező Derék utca és Nyugati Ipari Park vasúti megállóhelyek kiépítését is tartalmazza a kapcsolódó zajvédelmi feladatokkal együtt. Ugyancsak megvalósul az új távvezérlő központ Macs Ipari Park állomáson, amely a vonalszakasz távvezérlését látja el. De a beruházás magában foglalja a Keleti-főcsatorna feletti vasúti híd felújítási munkáit, valamint a vonali kisműtárgyak és átereszek átépítését. A szakaszon található nyolc szintbeni közúti keresztezést is átépítik, Balmazújváros állomásnál pedig P+R parkolókat hoznak létre és a megközelítő út és állomási előtér és megújul. Ugyanitt a meglévő felvételi épület átalakítását, valamint új üzemi épület létesítését is tervezik.

• A második rész Macs Ipari Park Terminál és a Debrecen „FATÉR” kisállomás megvalósításáról szól. Előbbi területén szintén megkezdődtek a szolgáltatási színvonalat és működési hatékonyságot növelő beruházások. Így kamerás biztonsági rendszert telepítenek, új irodaépületet létesítenek, beléptető rendszert építenek ki, illetve megtörténik a korábbi ütemben megépült tűzivíztározó végleges földmunkáinak kivitelezése és a tározómedence burkolása. A másik fókusz Debrecen állomás úgy nevezett „Külső Fatér” területén egy kisállomás és vágánycsoport, illetve egy új üzemi épület létrehozása, a meglévő acél fűtőházi üzemi gyalogos felüljáró szerkezetének átépítése, valamint a 108-as vonal kétvágányú szakaszának folytatása a kezdőpont felé.

Ez zajlik tehát az ÉNYGÖ területén, de ezzel még nem értek véget a debreceni vonatkozású projektek.

A Debrecen Déli Gazdasági Övezetben ugyanis hasonló léptékű elképzelések vannak napirenden. Itt is közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek. A debreceni Déli Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján öt tervezésre (Debrecen keleti elkerülő út, 481.sz. főút fejlesztése, 47.sz. főút fejlesztése, csomóponti fejlesztések a 47. sz. és a 481. sz. főúton) irányuló közbeszerzési eljárás indul el tervezetten 2023. harmadik negyedévben.

Ami a vasutat illeti, ezeknek a beruházásoknak a célja a Debrecen Déli Ipari Park bővítése miatt a területen jelenleg áthaladó 106. számú Debrecen–Nagykereki (-Létavértes, 107) vasútvonal nyomvonalának korrekciója, illetve tehervonati terminál kialakítása. A fejlesztésre vonatkozóan megvalósíthatósági tanulmány készült, amelynek tartalmát a kormányzat és Debrecen is elfogadott még 2022-ben. Az ÉKM most arról számolt be, hogy a beruházás előkészítésének következő lépése az engedélyezési tervek elkészítése. A közbeszerzési eljárás előkészítése is folyamatban van.

De ezzel még mindig nincs vége a debreceni projekteknek. Ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztérium azért, hogy javítsa Debrecen gazdasági övezeteinek megközelítését további három (Rakovszky – Ótemető utcai, Hétvezér – Budai Nagy Antal utcai, Szoboszlói – Külsővásártér utcai csomópontok) építésre, illetve két (Vágóhíd utca, Nyíl utca) tervezésre irányuló közútfejlesztési közbeszerzési eljárás indítását tervezi 2023. harmadik negyedévében.

Milyen beruházások lesznek Iváncsán?

Az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggésben szintén közút- és vasútfejlesztési beruházások készülnek. A vonatkozó kormányhatározat alapján egy eljárás keretében indul meg a közútfejlesztési elemek kivitelezőjének kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzés az idei harmadik negyedévben. A projekt keretében az iparterülethez közvetlenül kapcsolódóan 9,5 kilométeres út építésére, valamint Iváncsa belterületen egy 10,4 kilométeres út felújítása történik meg kerékpárút fejlesztésével együtt.

Az ÉKM szerint a kormány elkötelezett az Iváncsa község külterületén megvalósuló ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításában, ennek pedig elmaradhatatlan része a területet kiszolgáló vasúti infrastruktúra fejlesztése is. Adonynál a 42-es vasútvonalból új építésű, zöldmezős, nyíltvonali normál nyomtávú 5,1 kilométer vasúti iparvágány kivitelezése valósul meg három szintbeni kereszteződéssel. Az ipari park szomszédságában megépül egy körülbelül 20 ezer négyzetméteres vasúti rakodó körüljáró vágánnyal és beton burkolatú rakodófelülettel.

A megvalósítás tervezési és kivitelezési közbeszerzési eljárása és az ajánlatok kiértékelése zajlik. Ennek eredménye alapján kezdődhet meg a megvalósítás.

Milyen beruházások lesznek Dunakeszin?

A fentieken túl Lázár János minisztériuma előre tekintettek 2024-re is. Jövőre ugyanis további hasonló ipari parkos beruházások is szerepelnek a beruházási tervekben. Dunakeszin például a vasúti rakodó terminál előkészítéséhez kapcsolódó közbeszerzési kiírás még az idén augusztusban megjelenhet. A projekt előkészítésének szakaszában Dunakeszi-gyártelep megállóhelytől az iparterületig a vonalon érintett műtárgyak építéséhez, átépítéséhez, bontásához szükséges engedélyezési tervek elkészítése, a tenderdokumentáció összeállítása, valamint az építési engedélyek megszerzése a cél.

A komplex feladat során meghatározzák az iparterület majdani helyét, kijelölik a vasúti kocsik rakodására alkalmas rakodóterületeket körüljárható vágánnyal, illetve megtervezik a vasúti létesítmények, az érintett közműkiváltások, a vasúti rakodó és a már üzemelő, illetve hozzá kapcsolódó ipari létesítmények közötti közúti kapcsolatokat. Sőt, Dunakeszi-Gyártelep megállóhelyen terveznek egy fordítóállomást is a Sólyom utcai aluljáró fejlesztésével együtt. A megállóhelyen a peron felújítása és akadálymentesítése, utasforgalmi létesítmények fejlesztése, illetve az utastájékoztatás kiépítése is a terv része.

Milyen beruházások lesznek Zalaegerszegen?

A Zalaegerszeg–Zalaszentiván térségben konténerterminál valósul meg. Ehhez kapcsolódóan a Zalaegerszeg ipari feltáró út és a 7328 jelű út keresztezésében körforgalom épül. A kivitelező kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása 2023 harmadik negyedévben esedékes.

A vasúti koncepció jóval szélesebb a közútinál. A zalaegerszegi-zalaszentiváni térségben ér össze ugyanis az RFC6 Mediterrán és RFC11 Borostyán vasúti árufuvarozási korridor. Ebből adódóan az érintett vonalszakasz teherforgalma kiemelkedő. A 25. számú vasútvonal Zalaszentiván–Zalaegerszeg vonalszakasz része a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózatnak, ezen felül országos törzshálózati vasúti pálya, amely teljes hosszában egyvágányú és villamosított. Jelentős lépés, hogy Zalaegerszeg és Zalaszentiván között épülhet meg Európa egyik legmodernebb vasúti-közúti konténerterminálja.

Ehhez azonban szükséges a vonalszakasz

• kétvágányú kialakítása kitérők beépítésével,
• biztosítóberendezési és villamosítási átalakítások,
• valamint a fejlesztés következtében szükséges egyéb szakági átalakítások, úgy mint útátjáró átépítés vagy közműkiváltások.

A kivitelezési projekt ajánlati felhívása augusztus 14-én megjelent. Hogy konkretizálódhasson a megvalósítás, a sikeres és eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása után még miniszteri döntésre és forrás biztosítására is szükség lesz.

Milyen beruházások lesznek Nyíregyházán?

A Nyíregyházi Ipari Parkhoz kacsolódóan négy közúti tervezés (M3 autópályán különszintű csomópontok, kapcsolódó országos úti fejlesztések, 4.bsz. főút – 100. sz. vasútvonal külön szintű keresztezésével az ipari parkba történő bekötés vizsgálata, 4. sz. főút bevető szakasz kapacitásbővítő fejlesztésének vizsgálata) közbeszerzési eljárás indul meg tervezetten 2023. harmadik negyedévben.

Nyíregyházán is lesznek vasúti fejlesztések. Ennek célja, hogy az ipari park bővítéséhez kötöttpályás kapcsolat jöjjön létre a környezetbarát szállítás biztosítása érdekében az Északról a 113-as vasútvonal, Délről az M3 autópálya által határolt területen. Ehhez a nyíregyházi önkormányzat által készített közlekedési koncepciót veszik alapul. Ennek értelmében a 113-as vasútvonal korrekciójával az ipari park és a módosított nyomvonal között alakítanák ki a vasúti rakodó terminált. A Nyíregyházi Ipari Park közlekedési kapcsolatai fejlesztése érdekében megvalósul egyebek mellett

• a vasúti rakodási, szállítási igények és technológiák,
• a vasúti rakodó elhelyezésének és szükséges méretének,
• valamint a vasúti megközelíthetőségének vizsgálata.

Minderről döntés-előkészítő megvalósíthatósági tanulmány készül, amelynek tervezett befejezése 2024. első negyedéve.

Milyen beruházások lesznek Kecskeméten?

Végezetül következzen Kecskemét. A Kecskeméti Ipari Park fejlesztésével összefüggésben a közútfejlesztési beruházásokról kormányhatározat jelent meg. Ez kimondja, hogy egy eljárás (három részben) keretében indul meg a tervezők kiválasztásának feltételes közbeszerzése. A projekt tartalmazza az 5. sz. főút négynyomúsítását 2,5 kilométer hosszan, a 44. sz. főút négynyomúsítását 4,5 kilométer hosszan, valamint egy új nyomvonalon vezetett 3,5 kilométeres út tervezését az 52. sz. és az 541. sz. főutak között.

2023. augusztus 18.

Forrás: vg.hu

Fotó: Lázár János / Facebook

Nagy Márton: A kormány 14 célzott intézkedéssel segíti a gazdaság megerősödését

Nagy Márton: A kormány 14 célzott intézkedéssel segíti a gazdaság megerősödését

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországon éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez viszonyítva kismértékű, 0,3 százalékos mérséklődés volt látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai közleményében a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített”. A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható”.

A GAZDASÁG ALAPJAI ERŐSEK: ÚJABB ÉS ÚJABB, JELENTŐS MÉRTÉKŰ BERUHÁZÁSOK ÉRKEZNEK HAZÁNKBA, EGYRE TÖBBEN, MÁR KÖZEL 4,8 MILLIÓAN DOLGOZNAK MAGYARORSZÁGON, MIKÖZBEN REKORD ALACSONY SZINTRE SÜLLYEDT A REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA.

A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal – sorolta a miniszter.

Megerősítette:,

A KORMÁNY CÉLJA, HOGY 2023-BAN AZ ÉV EGÉSZÉT TEKINTVE ELKERÜLJE A RECESSZIÓT, 2024-BEN PEDIG ELÉRJE A 4 SZÁZALÉKOS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST, MIKÖZBEN MEGVÉDI A NYUGDÍJASOKAT, A CSALÁDOKAT ÉS A MUNKAHELYEKET.

Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot.

Nagy Márton az első pontban jelölte meg, hogy A KORMÁNY LETÖRI AZ INFLÁCIÓT,
amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat. Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően MÁR AUGUSZTUSTÓL ÚJRA EMELKEDHETNEK A REÁLBÉREK,
ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét – sorolta a második pontban a miniszter. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja – szögezte le.
A harmadik pontba sorolta, hogy A KORMÁNY FENNTARTJA HÁZTARTÁSOK SZÁMÁRA A REZSIVÉDELMET
az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta MINTEGY 181 EZER FORINTOS TÁMOGATÁST JELENT MINDEN MAGYAR CSALÁDNAK.
A negyedik pontban említette, hogy A KORMÁNY DÖNTÉSÉNEK MEGFELELŐEN A LAKOSSÁGI JELZÁLOGHITELEKRE VONATKOZÓ KAMATSTOP IS FENNMARAD ÉVVÉGÉIG,
amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, JELENLEG IS 300 EZER CSALÁD BIZTONSÁGÁT GARANTÁLJA.
A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort.
A miniszter ötödik pontja szerint a kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében AUGUSZTUSTÓL 200 EZER FORINTTAL, ÖSSZESSÉGÉBEN 650 EZER FORINTRA EMELTE A SZÉP KÁRTYA KEDVEZMÉNYES KERETÉT,
amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is.
A hatodik pont arról szól, hogy a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését.
AZ 1000 MILLIÁRD FORINTOS KERETTEL RENDELKEZŐ BAROSS GÁBOR ÚJRAIPAROSÍTÁSI HITELPROGRAM
és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramon rendkívül kedvező forrásai minden vállalatnak folyósításra kerül, „eddig a források közel 75 százaléka került leszerződésre” – írta a hetedik pont alatt Nagy Márton.

2023. augusztus 16.

Forrás: origo.hu

Fotó: Soós Lajos / MTI

Félmilliárdos infrastruktúrafejlesztés Lentiben

Zajlik a Zala Kétkeréken projekt keretében a kerékpárút-fejlesztés a városban. Szerdán a Gyár és Lovarda úton lévő munkaterületen tartottak az érintettek sajtótájékoztatót a beruházásról.

A helyszínen Horváth László, Lenti polgármestere elmondta, hogy a fejlesztés idén márciusban kezdődött el és novemberben be is fejeződik. A munkálatok ideje alatt több mint 5 kilométer hosszban valósul meg a közlekedési infrastruktúra felújítása, illetve új szakaszokat is építenek.

– Legutóbb a Fűz utcánál tartottunk tájékoztatót a beruházás menetéről, azóta megkezdődött a Gyár és Lovarda utca teljes megújítása több mint 1 kilométer hosszban – folytatta a polgármester. – A Gyár utcában a padkázást végzik, a Lovarda utcában pedig aszfaltoznak, ez várhatóan ezen a héten be is fejeződik. Párhuzamosan folynak a munkálatok a Petőfi utcában, itt a járdát szélesítik ki 2,25 méterre, ez kétirányú kerékpáros közlekedést tesz lehetővé. A fejlesztés tovább folytatódik az Akácfa és a Bánffy utcákban a kerékpáros nyom felfestésével.

Horváth László jelezte, hogy jelentős a vármegyei önkormányzattal konzorciumban végzett projekt, a költsége meghaladja a 447 millió forintot. A kivitelező a Lenti székhelyű Le-Ko Kft. A két útszakasz megújítása gazdasági és turisztikai szempontból is fontos, hiszen több cég központja itt található, illetve a kerékpáros összeköttetést is biztosítja Lendvadedes és Rédics felé.

A sajtótájékoztatón dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a TOP pályázatok már befejeződnek, a TOP Plusz pályázatok pedig kezdődnek és láthatók a beruházások, fejlesztési tervek, amelyek megvalósulhatnak az ebben a ciklusban elérhető forrásokból.

-Lenti térségében új kerékpárutak épültek, vagy a régiek megújultak – mondta dr. Pál Attila -, ami a vármegyei koncepció része, megpróbáljuk Zala vármegyét összekötni a szomszédos Szlovéniával, és olyan turisztikai attrakciókkal, mint a Balaton, a Fertő-tó, vagy Budapest. A TOP fejlesztések közt Lentiben először a Béke úti kerékpárút készült el, mely fontos volt turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontból is. Ezután megvalósult az onnan Lentikápolnáig vezető kerékpárút megújítása, a településrészből továbbhaladva Kerkabarabás felújított útján keresztül pedig eljuthatunk Zalabaksára egy alacsony forgalmú szakaszon. Korábban elkészült már a Lenti-Máhomfa kerékpárút is, annak folytatása Kerkateskándig vezet, és már kivitelezés alatt áll az onnan Tornyiszentmiklósig tartó szakasz, illetve tervezés alatt van a Tornyiszentmiklós-Letenye kerékpárút.

Részt vett az eseményen Vigh László, a térség országgyűlési képviselője is, aki szólt a kisebb és nagyobb települések által elérhető különböző pályázati lehetőségekről. Továbbá kiemelte, hogy Lenti fontos turisztikai központ, ezért szükséges, hogy a teljes helyi infrastruktúrát megfelelően fejlesszék, illetve a gazdasági társaságok igényeire is odafigyeljenek, akik családok megélhetését biztosítják és iparűzési adót is befizetnek.

Forrás: zaol.hu

2023.08.16

Hatékonyabbá tennék a követeléskezelést itthon

Azt a szakaszt, amikor már megszűnt a szolgáltatás, mert felmondta a szerződést a bank vagy a közműszolgáltató, de még nincs végrehajtás, jobban ki kellene használnia mind az adósnak, mind a szolgáltatónak – erről beszélt többek között a Világgazdaságnak adott interjújában Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke.

Most ismerte fel az Európai Unió, hogy a nem teljesítő hitelek mekkora rendszerkockázati tényezőt jelentenek, aminek a mérséklésére lépéseket kell tenni, ezért a követeléskezelési piacot szabályozó új irányelvet javasol, amely a követelésvásárlás egyszerűsítését és a követeléskezelés egyes szabályainak egységesítését célozza. Lényege, hogy banki követeléseket bármely tagállamban külön engedély nélkül lehessen vásárolni, ugyanakkor a követeléskezelési tevékenység – az irányelv szóhasználatában hitelgondozás – felügyelete és a fogyasztók védelme továbbra is biztosított legyen – mondta Bódizs Kornél, a Makisz elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában.

Hozzátette: az EU jogszabálya a minimalizmus jegyében született, nem vonatkozik minden követelésre, nem foglalkozik részletesen a felügyeleti kérdésekkel, a tevékenység költség- és adatkezelési vonatkozásaival és az adósvédő szervezetekkel sem. Ezek egyébként a hazai jogban sincsenek kielégítően szabályozva, így a szervezet javaslatokat fogalmazott meg a kormánynak, amelyekkel lefedhetők a szakmai igények.

Arra a kérdésre, hogy ha a szabályozási hiányosságokat sikerül kijavítani, akkor kevesebb ügy kerül-e tovább a végrehajtási szakaszba, az elnök azt mondta: a végrehajtás, ami állami kényszer alkalmazásával zajlik, nem szolgálja az adós érdekét, legyen szó inkasszóról, gépjármű vagy ingatlan lefoglalásáról, árveréséről. Szükséges, hogy legyen egy köztes megoldás: megegyezési lehetőség, párbeszéd a felek között, amely információval segíti az adóst, egyúttal kedvezményeket is kínál azoknak az ügyfeleknek, akik készek ebben együttműködni.

Egy hatékonyan működő rendszer minden gazdaságnak az elengedhetetlen feltétele, de azt a szakaszt, amikor már megszűnt a szolgáltatás, mert felmondta a szerződést a bank vagy a közműszolgáltató, és még nincs végrehajtás, jobban ki kellene használnia az adósnak és a szolgáltatónak is.

Olyan megoldást kell tehát találni, ami kölcsönösen elfogadható mindkét fél számára; ez a mi dolgunk, a követeléskezelés ezt a munkát végzi el – mondta Bódizs Kornél.

Az elnök szerint a mostani szabályozásnak több szűk keresztmetszete is van. A hazai szabályozás definíciószinten nem ismeri a követeléskezelést mint a jogi eljárások megelőzésére szolgáló eszközt, pedig milliós nagyságrendet tesz ki a követeléskezelők ügyfélköre. Olyan tevékenységről van szó, amely mind a jogosultak, mind pedig az adósok érdekében fellépőknél erős szakmai hátteret igényel. Ezért szeretnénk olyan szabályozást – fogalmazott Bódizs Kornél –, amely erős követelményeket támaszt. A magyar piacon a kezelőknek nem mindig egyértelmű szabályoknak kell megfelelniük.

A Makisz elnöke arról is beszélt: 2022-ben közel 121 ezer kedvezménymegállapodást kötöttek. Szerinte ez nagyon nagy szám, és attól függően lehet még nagyobb, hogy mennyi adóssal sikerül felvenni a kapcsolatot.

Amikor kialakul a párbeszéd, amelyben tájékoztatni tudjuk a tartozás keletkezéséről, fennállásáról és a kedvezmény lehetőségéről, akkor az esetek jó részében meg tudunk állapodni. Úgy gondoljuk, hogy a megállapodások számát akár meg is duplázhatjuk, ha az ügyfelek elektronikus, telefonos elérhetőségei kezelésére egyértelmű jogszabályi felhatalmazást kapunk. Nehéz lenne egy jövőbeli jogi szabályozás hatását előre pontosan meghatározni, de ez a szám biztosan tovább növelhető egy szigorú, de átlátható jogi környezetben – vélte.

Borítókép: Bódizs Kornél, a Makisz elnöke (Fotó: Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége)

Forrás: Világgazdaság, Magyar Nemzet

2023.08.16

Nagy Márton: a Kormány 14 célzott intézkedéssel segíti a gazdaság megerősödését

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet,
többek között a német gazdaság stagnálása sem segített.” A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és
negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható.”

A gazdaság alapjai erősek: újabb és újabb, jelentős mértékű beruházások érkeznek hazánkba, egyre többen, már közel 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben rekord alacsony szintre süllyedt a regisztrált álláskeresők száma. A járműipar és az akkumulátorgyártás jól
teljesít, az export pedig szárnyal.

A Kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a Kormány 14
lépéssel erősíti a gazdaságot:

1. a Kormány letöri az inflációt, amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat. Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez;

2. a Kormány intézkedéseinek köszönhetően már augusztustól újra emelkedhetnek a reálbérek, ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja;

3. a Kormány fenntartja háztartások számára a rezsivédelmet az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta mintegy 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak;

4. a Kormány döntésének megfelelően a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop is fennmarad évvégéig, amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, jelenleg is 300 ezer család biztonságát garantálja. A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort;

5. a Kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében augusztustól 200 ezer forinttal, összességében 650 ezer forintra emelte a SZÉP Kártya kedvezményes keretét, amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is;

6. a Kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését;
7. az 1000 milliárd forintos kerettel rendelkező Baross Gábor Újraipírosítási Hitelprogram és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramon rendkívül kedvező forrásai minden vállalatnak folyósításra kerül, eddig a források közel 75 százaléka került leszerződésre;

8. a Kormány folytatja a KKV-kat célzó Széchenyi Kártya Programot, amely keretében csak idén eddig közel 600 milliárd forintra rúg a leszerződött, kamattámogatott hitelek állománya;
9. a Kormány évvégéig fenntartja a kamatstopot a KKV-k számára, amely bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig 28,5 ezer KKV-t véd meg a magas kamatoktól;

10. a Kormány támogatást nyújtott több tízezer energiaintenzív kkv számára megnövekedett rezsiköltségeik és energiahatékonysági beruházásaik finanszírozására;

11. a Kormány januárban kiszabadította a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, aminek köszönhetően több tízezer ügyfél energiaszámlája csökkent le 2023 áprilisában, több mint 50 százalékkal;

12. a Kormány egyes kiemelt ágazatokban júliustól 200 euró/megawattos szinten áramárplafont vezetett be, így 5 ezer vállalkozást szabadított ki a rendkívül magas áron fixált szerződéséből;

13. a Kormány végrehajtja a Gyármentő Programot, amelynek köszönhetően 140 nagyvállalat 300 milliárd forintnyi energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházása valósulhat meg, 120 milliárd forintos célzott támogatás mellett;

14. a Kormány továbbra is erőteljesen ösztönzi a beruházásokat, az egyedi kormánydöntéseken (EKD) keresztül 2023-ban már 35 beruházás megsegítéséről döntött, így 70 milliárd forintos támogatás mellett több mint 350 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.

Nagy Márton hozzátette, hogy a Kormány 14 intézkedésének köszönhetően a fogyasztás vissza fog pattanni, miközben tovább folytatódik a termelés és beruházások növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is. 2023-ban a
Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a kamatstoppok mintegy 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez.

A Kormány célja, hogy miközben megvédi a családokat és a munkahelyeket, helyreállítsa a hazai gazdasági növekedés alapjait annak érdekében, hogy jövőre Magyarország újból a megszokott növekedési pályára álljon, elérje a 4 százalékos gazdasági bővülést.

Forrás: GFM

2023.08.16

Nagykanizsán bővít a Magyar Posta

Automatizált szállítópályával bővült a Magyar Posta Zrt. idén márciusban átadott nagykanizsai csomaglogisztikai üzeme. Az új szállítópályának köszönhetően lényegesen hatékonyabban és gyorsabban zajlik a csomagok szortírozása és feldolgozása. A Posta a csarnokban 88 dolgozót foglalkoztat.

Az online vásárlások volumenének dinamikus növekedése a Magyar Postát logisztikai infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésére sarkallja annak érdekében, hogy ügyfeleit 21. századi minőségben szolgálja ki. A társaság folyamatosan digitalizálja és automatizálja a raktártechnológiáit, szállítópályákat helyez üzembe, modernizálja a szállító járműparkját, és folyamatosan növeli a csomagautomatáinak számát.

dr. Horváth Tamás, a Magyar Posta Zrt. szervezetirányítási vezérigazgató-helyettese az ünnepélyes átadón kiemelte: „A Nagykanizsán élő mintegy 45 ezer ember jelenleg négy postán intézheti postai ügyeit, a jogszabályban elvárt kettő helyett. Folyamatosan újítjuk az eszközparkunkat is, így már ebben a régióban is korszerű, elektromos rásegítésű kerékpárok, illetve háromkerekű elektromos segédmotorkerékpárok segítik a kézbesítőink munkáját. Ez az üzemcsarnok 71 településen végez csomaglogisztikai tevékenységet és 75 postát lát el, ezzel együtt biztonságos, kulturált, korszerű munkakörülményeket biztosít az itt dolgozó 88 munkatársunknak. ”

A szállítópálya óránként átlagosan mintegy 2000 darab küldemény feldolgozására képes, szalagja a 10 dekagrammostól, egészen a 32 kilogramm súlyú küldeményekig mindenféle csomagot képes feldolgozni, miközben a gép azok hitelesített tömeg- és térfogatmérését, sőt azonosítását és irányítását is elvégzi.

„A hazai logisztikai piac növekedési pályán van, ezért a Magyar Posta számára kulcsfontosságú, hogy a küldemények, csomagok feldolgozását a lehető legmodernebb technológiákkal végezze. A postai logisztikai infrastruktúra megújításával, a leghatékonyabb csomagfeldolgozási és kézbesítési folyamatok bevezetésével a társaság célja, hogy teljesítse azt a tulajdonosi elvárást, hogy a belföldi kiscsomagpiac elsőszámú szolgáltatójává váljon. E cél elérésére újabb lépést tett a Posta a nagykanizsai depó automatizált szállítópályájának telepítésével.” – hangsúlyozta az avatón dr. Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

2023-ban Kaposváron, Füzesabonyban, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Hatvanban, Nagykanizsán, Békéscsabán és Veszprémben épített ki automatizált csomagfeldolgozási rendszert a vállalat.

A Posta fejlesztései között szerepel annak a mintegy 300 postának a gépesítése is, amely jelenleg még nem támogatott informatikával. Az év elején meghirdetett postapartneri programban – melynek keretében jellemzően az alacsonyabb lakosságszámú települések számára teszik elérhetővé a postai szolgáltatásokat – a régióban Bázakerettyén és Borsfán már új típusú postapartner biztosítja a postai szolgáltatásokat, 13 településen a Magyar Falu Program keretében valósult meg partneri együttműködés. Fityeházán, Garaboncon, Sandon és Sormáson pedig a manuális technológia kiváltását tervezi a vállalat.

A társaság július 1-jétől október 31-ig új, időgarantált csomagkézbesítési akciót is indított, melyben garantálja, hogy az MPL Üzleti csomagként postázott küldeményeket a feladást követő munkanapon kézbesíti a címzetteknek. Amennyiben mégsem sikerül a csomagot másnap kézbesíteni, vagy a kézbesítést megkísérelni, úgy a Posta a csomag szállításának alapdíját a címzett bankszámlájára utalja. A Magyar Posta arra törekszik, hogy mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek számára a legmagasabb színvonalon nyújtsa szolgáltatásait, és folyamatosan méri az ügyfelek elégedettségét is. A vállalat által egy éve indított közvéleménykutatás szerint az MPL házhoz szállítást – több mint 1 millió visszajelzés alapján – 10 pontból 9,5 pontra értékelték a megkérdezettek.

Forrás: Magyar Posta

2023.08.15

A mezőgazdaság rángathatta ki a recesszióból a magyar gazdaságot

Bár a tavalyi magas bázis miatt éves alapon csökkent a GDP, negyedéves bázison már vélhetően bővülni tudott, azaz egy év után véget érhetett a technikai recesszió Magyarországon. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a mezőgazdaság menti meg az idei növekedést.

„Az egyik szemünk sír majd, a másik pedig nevethet, mindenki talál majd kedvére való statisztikát a saját narratívájához, legyen az ember akár optimista, akár pesszimista” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második negyedéves GDP-adatokat, ez alkalomból kérdeztük az elemzőket, hogy mire számítanak.

Az első negyedévben még mindig technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, 2022 júniusa óta ugyanis már a harmadik egymást követő negyedévben is visszaesett a kibocsátás negyedéves bázison, miközben az éves alapú növekedés 2021 első negyedéve után fordult ismét negatívba (mínusz 0,9 százalék). A VG elemzői konszenzusa szerint az idei második negyedévben a tavalyi magas bázis miatt éves alapon visszaesett ugyan a GDP 1,3 százalékkal, de az előző három hónaphoz képest már 0,4 százalékkal bővülni tudott, tehát véget érhetett a technikai értelemben vett recesszió.

Bár a KSH szeptember 1-jén közli a részletes adatokat is, Virovácz Péter szerint már most nagyjából sejthető, hogy a technikai recesszió végét egyértelműen a mezőgazdaság teljesítményének köszönhetjük. Az időjárás rendkívül kegyes volt eddig, vélhetően nagymértékű negyedéves bázisú növekedést láthatunk majd.

Ennél is nagyobb lehet az agrárium éves bázisú növekedéshez való hozzájárulása: a tavalyi rendkívül gyenge év után egy ilyen szerencsés évkezdet akár soha nem látott mértékű pozitív hozzájárulást generálhat az év per év GDP-növekedés tekintetében – mondta a szakértő, aki szerint ezzel szemben az érme másik oldalán ott áll majd a belső kereslet összeesése miatt tovább zsugorodó építőipari és ipari teljesítmény, miközben a szolgáltató szektor enyhe pozitívra várt növekedése csak kisebb szépségtapasz.

De hiába a meglehetősen erős visszapattanás 2023 második negyedévében, hiszen a tavaly évi bázis rendkívül magas lesz. 2022 első felében ugyanis a rendkívüli kormányzati transzferek nagymértékben fűtötték a gazdaságot, főleg a belső kereslet oldalán. Ebben a tekintetben tehát az optimizmussal szemben a pesszimizmust a továbbra is év per év bázison zsugorodást mutató GDP jelenti majd – tette hozzá.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a második negyedéves adatokban éves alapon biztosan visszaesést látunk, a nagy kérdés azonban a negyedéves volumenváltozás, itt a változás előjelét is nehéz megjósolni. A becslés szerinte már csak azért sem könnyű, mert az egyes ágazatok nagyon eltérő teljesítményt mutathattak az előző negyedévhez képest. Míg az ipar és az építőipar teljesítménye is visszaesett, addig a szolgáltatásoknál kisebb növekedést várható, bár megjegyezte, a szektor súlya miatt ez az, ami legnagyobb mértékben meghatározza a GDP-t, és amiről egyébként a legkevesebb információnk van.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2MxZTI2MzFmM2EwMDQ0YWQ4YjMwOWQ5YmVmOWI2NDFi.jpeg

Éves alapon már könnyebb előrejelzést adni, termelési oldalról a mezőgazdaság kivételével minden ágban csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben az építőiparban. Felhasználási oldalról mérséklődött a fogyasztás a reálkeresetek esése miatt, viszont itt azt sem szabad elfelejteni, hogy a bázisidőszaki adat nagyon magas volt a kormányzati transzferek miatt.

A magas kamatkörnyezet, az uniós források visszatartása és a kormányzati, illetve önkormányzati beruházások forráshiány miatt elhalasztása a beruházásokat éves alapon jelentősen visszafogta. A nettó export várakozásaink szerint pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez: az export bővülni tudott, míg az import az alacsony belső kereslet miatt csökkent – magyarázta a szakember.

Fokozatosan helyreállhat a fogyasztás a csökkenő inflációval

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője azt emelte ki, hogy noha az idei második negyedév gyengén indult, azonban az év második felében az energiaárak meredek visszaesésével párhuzamosan már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt.

A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat

– taglalta a szakember, hozzátéve, hogy a beruházásokat a magas kamatok és az állami, valamint az uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt. Az idei évi kilátásokat az elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat. Mindazonáltal a mezőgazdaság vártnál lényegesen jobb teljesítménye és a csapadékosabb időjárás miatt továbbra is kedvező kilátásai miatt megerősítjük az idei 1 százalékos növekedési prognózisunkat – tette hozzá Suppan Gergely.

Virovácz szerint is a mezőgazdaság lesz idén a mérleg nyelve, ez dönti el azt is, hogy a stagnáláshoz vagy épp az 1,5 százalékos növekedéshez leszünk-e közelebb. Jelenleg az ING alapforgatókönyve inkább az előbbit valószínűsíti, vagyis hogy valahol 0,0–0,5 százalék között lehet a gazdaság idei növekedése. Jövőre már 3 százalék feletti növekedéssel számol, ám ez sokban múlik majd azon, hogy milyen dinamikusan tud helyreállni a belső kereslet a vásárlóerő újbóli növekedésének következtében.

2023. augusztus 14.

Forrás: vg.hu

Fotó: Dodó Ferenc / Kelet-Magyarország

Csökkent a be nem jelentett foglalkoztatás Magyarországon

Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján.

A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében. A kormány célja, hogy a jogszerű foglalkoztatás mértéke tovább nőjön idehaza, ami hozzájárul a teljes foglalkoztatottság megvédéséhez.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célja a kockázatok értékelésén alapuló célpontkiválasztással, az erőforrások hatékony felhasználása, így elsősorban a súlyos jogsértések feltárása, azaz a jogsértő munkáltatók „kiszűrése”. Az akcióellenőrzés 852 vállalkozás – 2 818 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 73 százalékánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 56 százalékát érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzésbe vont 2 818 munkavállaló 25,8 százalékát (727 munkavállaló) érintette a be nem jelentett foglalkoztatás, azaz a jogviszonyuk rendezetlen volt. Ez alacsonyabb a 2022. évi nyári akcióellenőrzés adataihoz képest, amikor az ellenőrzött munkavállalók 30,4 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.
A be nem jelentett foglalkoztatással leginkább érintett építőiparban is javulás látható. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók számához viszonyítva az építőiparban dolgozók 25,96 százalékát foglalkoztatták „feketén”, ami 2015 óta a legkedvezőbb adat, ugyanakkor még így is a munkavállalók több mint egynegyedét érintette a feketefoglalkoztatás. A munkabérrel kapcsolatos szabályok érvényesülése is pozitív irányba mozdult el az elmúlt években. A nyári akcióellenőrzésen így országosan mindössze 62 munkavállalót érintett munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2023. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően 2023. június 26. és július 14. között folytatta le a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést.

Forrás: GFM

2023.08.14

Jelige: „Garázst keresek azonnal”

Szó szerint varázslat kellene ahhoz, hogy Zalaegerszegen – de egyáltalán a nagyvárosokban – azonnal találjunk eladó vagy kiadó garázst. A kereslet bizony nagy, a kínálat ennél sokkal kisebb, s ez a piaci helyzet nem fog változni az elkövetkezendő években sem.

Az önkormányzat vélhetően mindent megtesz azért, hogy az utóbbi években megháromszorozódott autómennyiségnek megoldja a parkolási gondját Zalaegerszegen. Az arányos városfejlesztést szem előtt tartva próbál minden városrészben minél több helyet lefaragni a parkolóhelyek kialakítására, miközben azt is figyelembe kell venni, hogy mindez ne menjen a zöldfelületek rovására. Napi szinten mintegy 50 ezer gépkocsi közlekedik Zalaegerszegen és vonzáskörzetében. Aki nem elégszik meg azzal, hogy éjszakánként a szabadban hagyja autóját, annak bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia vagy szemfülesként azonnal lecsapni egy-egy eladó-kiadó garázsra.

– Sokkal több a kereső ügyfél, mint amennyi garázs előadóvá válik a városban. Részben befektetési, részben saját célú felhasználásra szeretnének vásárolni gépkocsitárolót. Nagyon szűk ez a piac – tájékoztatta lapunkat Juhász Judit, a GDN Ingatlanhálózat Zala ingatlaniroda tulajdonosa, aki közel tíz éve dolgozik ebben a szakmában. Először hitelközvetítéssel foglalkozott, majd ezt kiegészítette az ingatlanközvetítéssel. Két évvel ezelőtt alapította saját irodáját. – A befektetési célú garázsvásárlás azért éri meg, mert kevesebb pénzt kell költenie, mint egy bérbeadásra szánt lakás esetében. Másrészt nem kell attól tartani, hogy lelakják vagy tönkreteszik azt. Az árakról elmondhatjuk, hogy nagy mértékben emelkedtek az utóbbi években. Egy belvárosi garázs 7 millió forinttól indul és akár 15 millió forintért is gazdát cserélhet. A landorhegyi és a kertvárosi részben, illetve a peremkerületekben 5-6 millió forint az irányár.

A bérbeadási árak aránya is hasonló mértékű, mondta a szakember. Míg a Kertvárosban vagy a Landorhegyen átlagosan 25 ezer forintért bérelhetünk zárt kocsibeállót, addig a frekventált helyeken 5-10-15 ezer forinttal többe kerül. Természetesen mindenki azt szeretné, ha a lakóhelyéhez minél közelebb lenne az ingatlan, ezért 2-300 méternél messzebb már nem keresnek garázst.

– A vásárlók és bérlők abszolút hosszútávon gondolkodnak. Akár drágább, akár olcsóbb autóról van szó, a tulajdonosok nem szívesen hagyják a szabadban vagy közterületen a járművet. Hozzáteszem, nem annyira jellemző, hogy ingatlanközvetítőt vesznek igénybe vásárlásnál vagy akár bérlésnél, ugyanis nagyon hamar gazdára talál a meghirdetett garázs.

A legtöbb új építésű ingatlannál igyekeznek figyelembe venni az igényeket, így több garázst vagy udvari beállót terveznek, a régi lakásoknál, tömbházaknál értelemszerűen nem tudnak bővíteni, tette hozzá a szakember. Nem beszélve arról, hogy manapság egy háztartás akár kettő-három gépjárművel is rendelkezik. Érdekesség, hogy van olyan belvárosi rész, ahol a nagyobb terepjárók, modern autók be sem férnek a szűk garázsajtók miatt. Hiába, a gépkocsik már nem Lada és Trabant méretűek.

Juhász Judit még elmondta, országos tendencia, hogy mindenhol emelkednek a garázsárak. Ritkán, de akad egyébként, aki inkább raktározásra vagy értékek tárolására és nem a gépjármű részére keres kocsibeállót. Érdeklődésünkre egy másik ingatlaniroda vezetője hasonlóan azt nyilatkozta, hogy egy évvel ezelőtt adtak el utoljára garázst. Hirdetés nélkül, ismerősök útján szinte azonnal megvan az új tulajdonos.

Forrás: zaol.hu

2023.08.14

Elúszhat a milliárdos kertészeti gigaprojekt a Bezenye és Hegyeshalom közötti területen

Egymilliárd eurós kertészeti gigaprojektbe fogott néhány éve a Fakt AG. Most úgy tűnik, a német társaságot érintő vállalati csődvédelmi eljárás miatt elúszhat a háromezer új munkahelyet is ígérő Lajtánia.

A Bezenye és Hegyeshalom határában lévő mintegy 330 hektáros terület már sokak fantáziáját megmozgatta. Ezek közül kiemelkedett egy leendő Eurovegas ötlete, egy kaszinóvárosé a hármas határ közelében. Amikor ez a terv elúszott, jött egy giga kertészeti projekt híre. Egy német társaság, a Fakt AG állt a beígért fejlesztés mögött. Ennek előrehaladtáról a Kisalföldben is többször beszámoltunk. Most azonban újabb hírek érkeztek a Lajtánia Park névre keresztelt beruházásról.

A témában az Agrárminisztériumhoz fordultunk. Érdeklődésünkre arról számoltak be, hogy a tárca sajnálattal értesült a Fakt AG-t érintő vállalati csődvédelmi eljárási folyamatról, hiszen a cég egy rendkívül komoly, az agrárium tekintetében is kiemelten jelentős kapacitásokat magában foglaló beruházást kívánt megvalósítani Bezenye és Hegyeshalom térségében. Hozzátették: a fejlesztési terület rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, így bízunk benne, hogy a vállalatot érintő jogi eljárások mihamarabb lezárulnak, és ez lehetőséget ad a terület mielőbbi hasznosítására.

A projekt részben hegyeshalmi, részben bezenyei területen valósult volna meg. A települések első körben telekadó révén jutottak pluszforintokhoz. – A Fakt AG tavaly az első félévben még a telekadó teljes összegét kifizette, utána viszont részletfizetést kértek, amit nem teljesítettek. Idén már nem is számoltunk ezzel az adóbevétellel – hangsúlyozta érdeklődésünkre Szőke László hegyeshalmi polgármester, megjegyezve, hogy a jelzálogjog bejegyzése az elmaradt összegben megtörtént a területre. – Ez a kertészeti projekt életképesebbnek tűnt, mint egy kaszinóváros – fűzte hozzá a településvezető.

– Remélem, mihamarabb rendeződik a vállalkozás helyzete, és elindul a fejlesztés a területen. Lehet az kertészeti projekt, vagy ami a falu hasznára válik – vélekedett Márkus Erika bezenyei polgármester. A korábbi tervek szerint Közép-Európában egyedülálló központ jött volna létre mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására és forgalmazására. Üvegházakat, feldolgozóközpontokat és hűtőraktárakat, valamint logisztikai épületeket emeltek volna. Egy területrészen energiaközpontot és egy szennyvíztisztítót képzeltek el, Bezenye nyugati oldalán pedig haltenyészetet. Egy modern lakóövezet terve is kirajzolódott: több mint ezer lakóházzal, családi házakkal és sorházakkal, vásárlási lehetőségekkel és gasztronómiai kínálattal, többek között két szállodával és konferenciatermekkel. Egy tehervasút-állomás kialakítása is felmerült. Háromezer új munkahelyet ígértek.

Forrás: Kisalföld

2023.08.14

Már most rekordot döntött a magyar szervezésű atlétikai világbajnokság

A lelátón szurkoló nézők számát tekintve is rekordot hoz az atlétikai vb sportolóinak versenye.

Még nyolc nap van a nyitónapig, de már most a rekordok világbajnoksága a budapesti atlétikai vb. A sportág világversenyeinek történetében soha nem adták le annyian a nevezésüket, mint a magyar rendezésű világbajnokságra: 202 országból 2187 atléta érkezik, ezzel megdől a 2009-es berlini vb csúcsa – közölte a budapesti atlétikai világbajnokság sajtóosztálya. A sportolók száma mellett a lelátón szurkoló nézők számát tekintve is rekordot hoz az atlétika szuperhőseinek versenye. Magyarország legnagyobb sporteseménye minden idők legmagasabb nézőszámával büszkélkedhet: nyolc nappal a vb-nyitány előtt már több mint 300 ezer belépőt adtak el. A sajtóközlemény szerint korábban nem váltott ki ekkora érdeklődést hazai rendezésű sportrendezvény.

A közlemény kiemelte, hogy mindennap más és más csoport, fogyatékossággal vagy nehezített körülmények között élők, Covid-árvák vagy éppen állami gondozottak foglalják el a kiemelt szektor ülőhelyeit, ahonnan nem csak az indulást, de a célba érkezést is a lehető legjobb pozícióból láthatják.

2023. augusztus 11.

Forrás: vg.hu

Fotó: Árvai Károly / Mediaworks

Recessziótól tarthatnak a befektetők – meglódult az arany ára

További áremelkedést valószínűsítenek az elemzők, ugyanis a recessziós félelmek felhajtják a nemesfém árát.

Már az elmúlt 12 hónapban is lekörözte az arany pályája a legtöbb eszközosztályt, de elemzők szerint a ralinak koránt sincs vége. Erre utal az is, hogy a héten hónapok után először, a kereskedés alatt, mindössze egy pillanatra, a sárga fém unciája az azonnali piacon 2072 dollár fölé szúrt. Ez pedig megnyitotta az utat a tartósan 2000 dollár feletti kurzusok irányába, illetve a piacon egyesek már 2500 dolláros unciánkénti árat vizionálnak. Hogy a jóslatok mennyire megalapozottak, azt nehéz megmondani, de az tény, hogy a nemesfém a legtradicionálisabb menekülőeszköz, azaz kedvezőtlen helyzetben szinte mindig felértékelődik, és tömegek jelennek meg az arany piacán, hogy bevásároljanak, és egy ősi idők óta értékes fémben parkoltassák pénzüket.

Az egyik legoptimistább elemzést a Livermore Partners jegyzi, az elemzőcég ugyanis 26 százalékos áremelkedés valószínűsít az elkövetkező egy évre, s ezt a recessziós félelmek erősödésével magyarázza. Emellett úgy vélik, hogy a tovább csökkenő kamatok miatt is a hozamvadász befektetők fókuszába kerül az arany. A CNBC-nek nyilatkozó piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az aranyárrali tartós lehet, 2024-ben újabb árcsúcsok várhatók. Ezzel egyetért a TD Securities ügyvezető igazgatója, Bart Melek is, szerinte új kereskedési szint van kialakulóban az arany piacán 2100 dollár körül.

Hozzátette azt is, hogy ha a Fed szünetelteti a kamatemeléseket, akkor várhatóan a mostaninál több befektető jelenik meg az arany piacán. Erre nagy esélyt lát, ugyanis szerinte az amerikai jegybank befejezi a kamatemeléseket, még mielőtt az infláció elérné a 2 százalékos célt.

A Fed egyébként tavaly márciusban kezdte el a kamatemeléseket, amikor az infláció 40 éves csúcsra gyorsult. Kevesebb mint két év alatt a hitelfelvételi költségeket 5,25 és 5,5 százalék közé emelte.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRiYjNmNmU3YTQ3NzRjM2VhMTZkYmRjZWNkYTg0MzYw.jpeg

Hagyományosan jól teljesít

Melek szerint az arany az elmúlt évben lekörözte a legfontosabb eszközosztályokat, ismét bebizonyította, hogy ellenáll az emelkedő kamatoknak, és az infláció ellen is védelmet nyújt. Véleményét a nemesfém egyéves árgráfja is alátámasztja. Ugyan 2022 ősze lejtmenetet hozott, de a trendforduló megtörtént februárban, és immár hetedik hónapja szinte töretlenül drágul az arany.

Míg februárban egy unciáért 1650 dollár körül kellett fizetni, mára az 1950 dollár körüli szint a jellemző, ha a kiugrásokat nem nézzük.

Igazán nagy ugrást jelez előre David Neuhauser, a Livermore Partners alapítója. Úgy véli, hogy 26 százalékos pluszt hoz az elkövetkező év a nemesfém árában, és 2500 dollárt ér majd az arany unciája 2024 végén. Kiemelte, hogy az árugrást a recessziós félelmek magyarázzák, ismét felértékelődik az arany menekülőeszköz-jellege, ugyanis Neuhauser azt várja, hogy a következő éveket a stagfláció jellemzi majd globálisan, azaz 3-5 százalék alá semmiképpen sem esik az infláció.

Az amerikai recessziós veszély, és a kínai lassulás egyértelműen az arany malmára hajtja a vizet – hangsúlyozta a Wheaton Precious Metals vezérigazgatója, Randy Smallwood. Egyetért kollégáival, és biztos benne, hogy néhány éven belül 2500 dollárba kerül majd a nemesfém unciája.

A Fed-kamatemelések közelgő felfüggesztése és a dollár várható enyhe gyengülése egyaránt fűti majd az arany piacát – hangsúlyozta Heng Koon How, a UOB Bank piackutatásért felelős vezérigazgatója. Emellett biztosan átmeneti az ékszerek iránti lanyha kereslet. Mind a kínai, mind pedig az indiai gazdaság stabilizálódik hamarosan, a kiskereskedelmi forgalom emelkedésnek indul, ami elhozza az arany ékszerek „reneszánszát” – véli a szakértő. Piaci törvényszerűség azonban, hogy a kamatok emelkedésével az arany iránti kereslet csökken, ugyanis az egyre nagyobb hozamot kínáló kötvények vonzóbbá válnak a befektetők számára. A jelenség csak még intenzívebb, ha ez együtt jár a mérséklődő inflációval. Az egyes gazdaságok között az infláció üteme tekintetében igen nagyok a különbségek, például az Egyesült Államokban a havi alapú árindex 0,2 százalék lett júniusban, míg idehaza 0,3 százalékos havi rátát mért a KSH. A kép persze igencsak más, ha az éves adatokat nézzük, ugyanis az éves hazai árindex 17,6 százalék, míg a tengerentúlon ugyanez 3,2 százalék. Van azonban még egy, ritkábban követett aranypiaci tényező: a jegybanki aranyvásárlások. Ha ezt nézzük, akkor egyre erősebbek a központi banki aranyvásárlások. Miután a jegybankok tonnaszám veszik a nemesfémet, ez is erőteljes árfelhajtó tényezőnek mondható. Nicky Shiels, az MKS PAMP nemesfémipari vállalat fémstratégiai vezetője szerint a feltörekvő piaci jegybankok folyamatosan fordulnak el a dollártól, és folyamatosan növelik az arany arányát a tartalékukban.

2023.08.11

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

Egy garázs ma már aranyat ér, Győrben és Sopronban már tudják

Egyre több az autó, miközben még az új társasházakhoz sem feltétlenül építenek lakásonként garázst – derül ki a Kisalföld cikkéből.

A gyorsan szaporodó autók, a családonkénti két-három jármű hatására egyre drágábbak a garázsok Győr-Moson-Sopron vármegyében is a Kisalföld összeállítása szerint. Győrben Balogh Ádám, az I4You ingatlaniroda értékesítője szerint egy garázsért átlagosan 6-8 millió forintot kérnek, és a belvárosi mélygarázsbeállókért is gyakran kérnek annyit, mint egy külvárosi komplett garázsért. Felszíni beállót viszont már 900 ezer és 1,5 millió forint között is találni a megyeszékhelyen, míg a havi bérleti díjak 25–35 ezer forint között mozognak.

20191106 Debrecenfotó: Matey István MI Hajdú-Bihari NaplóTetlegességig fajult a vita két garázsszomszéd között, ehhez készült illusztráció Debrecenben. — A kép illusztráció, egy debreceni garázst ábrázol.
Fotó: Matey István / Mediaworks

Sopronban az eladó garázsok átlagos négyzetméterára már 400-500 ezer forint között mozog Tabajdi Daniella, a Duna House Sopron értékesítője szerint, megváltoztatva azt a korábbi helyzetet, amikor a garázsok négyzetmétere feleannyiba került, mint egy felújítandó lakásé.

A beállók is kifejezetten drágák, az Aranyhegyen egy fedetlen udvari beállóért is elkérnek 3-4 millió forintot is.

A bérleti díjak pedig Sopronban is 25-35 ezer forint körül mozognak havonta.

Mosonmagyaróváron egy kocsibeálló 3,5-4 millió forintba kerül egy mélygarázsban vagy teremgarázsban, míg a szabadtéri kocsibeállók jellemző ára 1-1,2 millió forint körül mozog – mondta el Bubla Zoltán mosonmagyaróvári ingatlanszakértő, aki szerint az önálló helyiségekért 5-9 millió forintot is elkérnek, ám ennek ellenére sincs túlságosan nagy kínálat eladó garázsokból a városban.

Az elmúlt években ugyanis a garázsárak is évi 20-35 százalékot nőttek, így ma egy kocsibeállóért egy garzonlakás 6-7 évvel ezelőtti árán lehet hozzájutni. Ráadásul a fejlesztők számára is jókora pluszköltséget jelent az egy lakás-egy garázs elv érvényesítése a magas telekárak és a drága mélyépítési munkálatok miatt.

Forrás: Kisalföld

2023. 08. 10

Orbáni lépéssel lepte meg a bankokat az olasz kormány

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette kabinet meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett adót, amihez hasonlót a magyar kormányzat már tavaly júniusban bevezetett. Az olasz kormány célja, hogy az állami költségvetésben tátongó hiányt betömje.

2022. június 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadóról szóló rendelet, amelyben átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a kormány hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra.

Az intézkedés a többletnyereség váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség megadóztatását jelentette. Idén már terítékre került az extraprofitadó csökkentése is, a lapunknak adott év eleji exkluzív interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter elárulta, hogy az extraprofitadót fokozatosan kivezeti a kormányzat. „A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképp csökkenteni fogjuk. Van ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás” – fogalmazott a miniszter a lapunknak akkor.

Korábban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója ismertette a bank tavalyi eredményét, amelyből nagy szeletet hasítottak ki a kormányzati intézkedések: „138 milliárd forint olyan terhet is kellett viselnünk, amelyet az állam intézkedései raktak ránk, különadó, extraadó, moratórium formájában” – jelezte a bankvezér.

A kormány azóta pedig szemmel láthatóan elindult az extraprofitadó csökkentésének útján, júniusban a különadó megfelezéséről is döntött, de ezt állampapír-vásárláshoz köti. Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából – mondta korábban Nagy Márton az Indexnek.

Az olaszok a magyar utat követik?

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette kabinet meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett 40 százalékos adót. Ez az adó egy széles körű intézkedéscsomag részeként került bevezetésre, amely a taxis engedélyektől a külföldi befektetésekig terjed. A bevezetett adó több mint 2 milliárd eurót hozhat az államkasszába az ANSA hírügynökség szerint. Az új adó az Európai Központi Bank kamatemeléseit követő magasabb kamatbevételeket célozza a kormány keddi nyilatkozata szerint.

A BANKOK NYERESÉGÉBŐL 19 SZÁZALÉKOT HARAP MAJD KI AZ INTÉZKEDÉS

– állapították meg a Citi elemzői. A lépés nem sokkal azután történt, hogy az olasz bankok kiemelkedő eredményt mutattak fel: az Intesa és az Unicredit az Európai Központi Bank gyors szigorításának hatására már a második egymást követő negyedévben emelte egész éves előrejelzését. Az UniCredit nettó kamatbevétele például 42 százalékkal nőtt az első félévben – mutatott rá elemzésében a Bloomberg. A kormány közleménye szerint két lehetőség közül választanak, azok közül is azt, amelyik a legmagasabb összeget rakja az államkasszába. A pénzt egy olyan alapba helyezik, amely a családokra és a vállalatokra nehezedő adóterhek csökkentését célzó intézkedéseket finanszírozza.

Az első lehetőség 40 százalékos adót vetne ki a 2022-es és a 2021-es nettó kamatbevételek közötti különbségre – ha a különbség meghaladja az 5 százalékot. A második lehetőség a 2021 és 2023 közötti nettó kamatjövedelmek különbségét célozná meg – 10 százalékos alsó határral. Az adó nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének 25 százalékát. Korábban az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány elemzésében gyűjtötte össze, hogy az egyes országok milyen formában vezették be vagy tervezik bevezetni a különadókat.

Más országok is lecsapnak a bankok extraprofitjára

Az Egyesült Királyságban a bankokat „nyerészkedéssel” vádolják, mivel az emelkedő kamatlábak jobban növelik hitelezési árrésüket, mint megtakarítási ajánlataikat, miközben nyomást gyakorolnak az ügyfelekre. A múlt hónapban a brit pénzügyi szabályozó hatóság felszólította a bankokat, hogy gyorsítsák fel a legjobb megtakarítási kamatlábakhoz való hozzáférés javítására irányuló erőfeszítéseiket. Egyes ellenzéki politikusok a megélhetési válság nyomán több adó bevezetésének gondolatát vetik fel.

A spanyol kormány is meglepte a befektetőket tavaly, amikor bejelentette, hogy a kamatlábak emelkedésével a bankokat váratlan adókkal sújtja, hogy két év alatt 3 milliárd eurót szedjen be. Az adó a tervek szerint 2023-ban és 2024-ben lép életbe, és része annak az intézkedéscsomagnak, amelyet Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetett be az infláció hatásának enyhítését célzó politikák finanszírozására.

2023. augusztus 8.

Forrás: index.hu

Borítókép: Giorgia Meloni. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images

Nagy Márton az inflációra nézett, és nyugtázta: hatékonyak a kormányzati intézkedések

Befutottak a friss, júliusi inflációs adatok kedd reggel, ami már sokkal kedvezőbb képet mutat az előző havinál. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rögtön tollat is ragadott, hogy kiemelje a kormány szerepét az infláció letörésében.

Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A júliusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 20,1 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban még 44 százalékon járt, júliusra 23,1 százalékra mérséklődött. “Brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések, a kormány már októberre egy számjegyűre csökkentheti a szankciós inflációt – jelezte közleményében Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adatokat úgy értékelte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszerkereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.

Az Árfigyelő a kormány egyik fő fegyvere

Nagy Márton közleményében kiemelte az online árfigyelő szerepét az infláció letörésében. Korábban az Index is bemutatta, hogy a kormány különböző intézkedésekkel célozta meg az infláció letörését, először árstopokkal, majd kötelező akciózással, és újabban az online árfigyelő rendszerrel, melynek hatását már érezhetjük a júliusi inflációs adatokban, hiszen július elsejével élesítették. Korábban bemutattuk, hogy egyes közgazdászok attól tartottak, hogy az élelmiszerárstop eltávolításával elszállnak a korábban ársapkás termékek árai, de nem így történt, a cukor kivételével az összes ilyen termék olcsóbban is megtalálható volt az Árfigyelőben az árstopos árnál.

Korábban lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője is rávilágított:

AZ ÁR-ÖSSZEHASONLÍTÓ RENDSZER NAGYBAN ELŐSEGÍTETTE A BOLTOK KÖZÖTTI VERSENY FOKOZÓDÁSÁT, ÉS EZEN KERESZTÜL SEGÍT VISSZASZORÍTANI AZ INFLÁCIÓT.

Ez Nagy Márton szerint is így történt, a miniszter ugyanis megállapította, hogy az online árfigyelő rendszer nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a vállalatokat.

Nagy Márton: Az inflációt a porba kell taposni

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elindított online árfigyelőt már közel egymillióan használták, az így generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 csoportban csökkentek az árak, átlagosan közel 8 százalékkal. A kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi az inflációs folyamatok alakulását és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A Gazdasági Versenyhivatal ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy megelőzze az árspekulációt, a kormány pedig augusztustól 10-ről 15 százalékra emelte a kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette azt az árstopos termékekre is – fogalmazott a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy „az inflációt a porba kell taposni, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció”. Nagy Márton kiemelte, hogy erre az adatok alapján már 2023 októberében sor kerülhet, azaz már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció, amit egyébként az elemzők többsége is így lát.

2023. augusztus 8.

Forrás: index.hu

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Költségvetés 2024: több adószabály is változik jövőre

A 2024-es adómódosítások célja a családok védelme, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése és a gazdaság további kifehérítése. Az egyik legfontosabb változásként jövő év elejétől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója, pontosabban hazánk is az uniós szinthez igazítja januártól az üzemanyagokra rakodó adóterhet. A Világgazdaság új sorozatában a jövő évi büdzsét, illetve második alkalommal az adózásban bekövetkező változásokat tekintjük át.

Az egyik legfontosabb változásként emlegetik, hogy 2024 elejétől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója: ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alatt alakul, akkor a benzin literenkénti jövedéki adója 125 forint helyett 157 forint lesz, 50 dolláros árszint fölött pedig az eddigi 120 forint helyett 152 forint adót fizetnek az autósok a tankoláskor. A dízel esetében – ugyanilyen bontásban – 153, illetve 143 forintra nő az adóteher literenkénti összege.

A Pénzügyminisztérium indoklása szerint hazánk már évek óta az uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatta azzal, hogy az Európai Unió elvárásával ellentétben alacsonyabban tartotta a jövedékiadó-szintet. A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedékiadó-kötelezettség alá, ami miatt – érvelt az egyik közleményében a pénzügyi tárca – „a légi közlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony”. Így – hasonlóan több európai uniós tagállamhoz – a légitársaságok hozzájárulása zöldadó formájában Magyarországon is fennmarad, a kevésbé környezetszennyező repülőgépeknek ugyanakkor kedvezményt adnak.

Csökkenő fogyasztás, emelkedő áfabefizetés

A lakossági fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom ismételt fellendülése azért is kiemelten fontos a kormánynak, mert 2024-ben rekordmagas, 8574 milliárd forintnyi áfabefizetést vár, így ez lesz a jövő évben a központi költségvetés legjelentősebb bevétele. A személyi jövedelemadóból pedig 4475 milliárd forint jön be a büdzsé célösszege szerint.

A forgalmiadó-bevétel évről évre növekvő volumenét – a korábbi évek fogyasztási bővülése mellett – azzal is indokolta a pénzügyi tárca, hogy míg 2010-ben a tervezett bevételhez képest 22,3 százalék volt az áfacsalás összesített mértéke idehaza, addig mára ez az arány 5,1 százalékra csökkent, és ezzel Magyarország érte el az EU tagállamai közül a legjobb eredményt az ezen a téren folyó küzdelemben.

„A kormány jövőre is folytatja a gazdaság kifehérítését” – ígérte Varga Mihály a költségvetési expozéban.

Maradnak a családi adókedvezmények

A mostani helyzet jelentősen eltér a korábbiaktól, elsősorban a közelünkben dúló háború miatt. Ám ebben a helyzetben is megvédik a családbarát adórendszert, ebből nem enged a kabinet. Éppen ezért marad

Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadója,
a családi adókedvezmények,
a négy vagy több gyermeket nevelő és a 30 év alatti anyák adómentessége, továbbá
a 25 év alatti fiatalok adómentessége.

Emellett a kormány ezentúl is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát, ráadásul

a családpolitikai kiadások és a családok számára elérhető adókedvezmények együttes összege jövőre több mint 3300 milliárd forintot ér el.

A PM-nél korábban leszögezték, fontos volt a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése, mégpedig két cél érdekében: egyrészt, hogy az adózók jogkövetését megkönnyítse a kabinet, másrészt hogy az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosításokat a magyar jogrendbe iktathassa. Egyértelműen a munkavállalók helyzetének megkönnyítését szolgálja a kormány 2022 végén és az idei év elején elfogadott több olyan intézkedése, amelyek a családok jólétének növelését szolgálják.

A jövőre hatályba lépő, elfogadott adótörvények tartalmazzák a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó rendelkezéseket és a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat megillető emelt összegű családi kedvezmény szabályait. Változatlan formában épül be az szja-törvénybe az a szabály is, amelynek értelmében kilométerenként legfeljebb 30 forint összegben térítheti adómentesen a munkáltató az alkalmazottak munkába járással kapcsolatos költségeit, ha más településről járnak be naponta dolgozni, vagy időszakosan állandó lakhelyükre utaznak haza.

Az egyszerűsített foglalkoztatás változik, mégpedig úgy, hogy törvényi szintre kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatást érintő, már az elmúlt év második felében alkalmazott szabályok. Ezek a mindenkori minimálbér függvényében határozzák meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizethető napidíjak mértékét, illetve az arra épített ellátások alapját.

Adóadminisztráció-csökkentő lépések

A jövőre érvényes adóadminisztráció-csökkentő lépések között a kormány egyszerűsíti az innovációs járulék szabályozását a kisvállalati adóalanyok számára. Ennek értelmében a vállalkozások a jövőben járulékfizetési kötelezettségüket az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapjuk szerint is meghatározhatják. Az elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítését, bővítését jelentik a regisztrációs adóval kapcsolatos módosítások. A mára már szükségtelen, elavult rendelkezéseket hatályon kívül helyezik.

Mi a helyzet az extraprofitadókkal?

Az extraprofitadókkal kapcsolatban fontos leszögezni: az elhúzódó orosz–ukrán háború következtében elszálltak az energiaárak, ezért hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot a kormány. Ezek forrását azok az ágazatok biztosítják, amelyek ebben a világgazdasági helyzetben is extraprofitra tesznek szert. Ebből a két alapból finanszírozza a kabinet a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét. Az ilyen adóknak egyébként tipikusan nincs hatásuk az inflációra, mivel azokat olyan ágazatokra vetik ki, ahol a vállalatok az árak kiigazítását akadályozó piaci anomáliák, tökéletlenségek miatt egyértelműen extra nyereséget érnek el.

A gazdaság kifehérítését folytatja a kormány 2024-ben is: a fiktív, csalárd adózók kiszűrése a célja annak az új jogszabálynak, amely két súlyos mulasztással kiszélesíti az adószám törlésének tényét. Egyrészt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, ha nem rendelkeznek elektronikus tárhellyel, másrészt azok a bevallásmulasztó gazdálkodók, amelyek 180 napon belül, a felszólítás ellenére sem küldik el a hiányzó bevallásukat, számolhatnak az adószámuk törlésével. A székhelyszolgáltatási szabályokat visszaélésszerűen kihasználókkal szemben lehet hatékony eszköz az adóhatóság nyilatkozattételre történő felhívása.

Félmillió forintos bírságot kockáztat ugyanis az a székhelyszolgáltató, amely nem nyilatkozik arról, hogy a nála bejelentett cégnek van-e lefoglalható vagyontárgya. A másik oldalon ugyanakkor az adóhatóságok ügyfélcentrikusságát bővíti az az új szabály, amely a bejelentés elmulasztását nem azonnali bírsággal szankcionálja, hanem – törvényben garantált – lehetőséget biztosít a mulasztás (például a bejelentés, a változás-bejelentés) pótlására.

Kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre

Az is pozitívum, hogy jelentősen kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre: ugyanis ebbe a csoportba már nemcsak nullaforintos tartozással lehet bekerülni. Köztartozásmentesnek minősül majd az a személy vagy vállalkozás is, akinek (amelynek) nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása. Sőt, érdemi könnyítéssel számolhat több mint félmillió jogi személy is, hiszen évente egyszer élhetnek az automatikus részletfizetéssel. Új lehetőség lesz az, hogy az egymillió forint alatti tartozást hat hónapon keresztül pótlékmentes részletekben fizethetik meg az érintettek. Ez az intézkedés a cégek likviditását érdemben segítheti és a versenyképességüket is növelheti.

2023 augusztus 7.

Forrás: vg.hu

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság (archív)

Ha bejött Nagy Márton taktikája, akkor Orbán Viktor már kedden hátradőlhet

Egy számjegyű lesz idén az infláció – ezzel a kijelentéssel már minden gazdasági elemző egyetért. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a júliusi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem készül senki meglepetésre, ugyanis számos tényező együttes hatása eredményezheti azt, hogy a mutatók tovább csökkentek. Továbbá az sem elhanyagolható: már hosszú ideje a magyar infláció a legmagasabb az Európai Unióban, így Nagy Márton megfogalmazása szerint van mit a „földbe döngölni”.

„Idén júliusban várhatóan szokatlanul nagymértékben csökken az inflációs mutató. Egyrészt ez a tavalyi magas bázisból fakad, mivel tavaly júliusban (egy hónap alatt) több mint két százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Ezzel szemben idén júliusban várhatóan némi árcsökkenés következett be. A havi alapon 0,1 százalékos defláció elsődleges motorja az élelmiszerek áresése. Havi alapon ugyanis jelentős, 2-3 százalék körüli csökkenéssel számolok ebben a termékkörben” – mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, hozzátéve: a kiskereskedelmi forgalom bezuhanása miatt rendkívüli mértékben megnőtt a verseny a piacon.

Ehhez társul a szezonalitás és a termelői árak, így a beszerzési árak csökkenése. Az elemző szerint ebben szerepet játszik az itthon jól alakuló kínálat a kedvező mezőgazdasági teljesítmény következtében, de csökkent az energia- és a szállítási költség is, valamint az importőrök számára is könnyebbséget jelentett, hogy a forint tavasszal és nyáron jóval erősebb volt, mint a tavalyi év második felében.

Vagyis egy meglehetősen összetett, soktényezős hatásról beszélhetünk, amelyben szerepet játszik a kormányzati intézkedések sora is. Ám nem kizárólag csak ennek tudható be a kedvező irányba forduló élelmiszer-infláció

– emelte ki az ING vezető elemzője. Ami még szintén fékezhette a júliusi árindexet, az a háztartások átlagos energiaszámlájának folytatódó mérséklődése és a ruházati cikkek szezonális árcsökkenése.

Nem lesz meglepetés

Ezzel szemben az inflációt felhajtó hatás jelentkezhetett a tartós fogyasztási cikkek, a szolgáltatások és az üzemanyagok esetében is. Ezeket ellensúlyozta az élelmiszerek erős árcsökkenése. Mivel mind a nyers, mind a feldolgozott élelmiszerek esetében jellemző volt a defláció, így nemcsak a fő inflációs mutató, de a maginfláció is stagnálás körüli állapotot mutathatott júliusban – havi alapon. Az ING vezető elemzője kiemelte:

EZEK FÉNYÉBEN MINDKÉT FONTOS INFLÁCIÓS ADAT 18 SZÁZALÉK ALÁ ESHETETT (AZ INFLÁCIÓ 17,3 SZÁZALÉKRA, A MAGINFLÁCIÓ 17,8 SZÁZALÉKRA).

A következő hónapokban folytatódhat ugyan az élelmiszerek áresése, de az üzemanyagok jelenlegi drágulása ezt túlkompenzálhatja, ahogyan a forint újbóli gyengülése is kedvezőtlenül hathat az árszínvonal változására.

A szolgáltatások esetében a bérek folytatódó emelkedése és a szezonalitás lehet a legfontosabb hajtóerő. Összességében azonban olyan lényeges kockázatot nem látok, amely felülírná az év végére vonatkozó egyszámjegyűinfláció-várakozást.

Az ING vezető elemzője azt is hangsúlyozta, szerencsés esetben – a forint erősödése és a nyersanyagok árának csökkenése révén – akár már októberben is meglehet a 10 százalék alatti mutató. Jelenleg azonban nagyobb biztonsággal állítható, hogy egy hónappal később, novemberre már érdemben ez alatt lesz az infláció.

Az elemző szerint a forint és a nyersanyagok áralakulása mellett az év vége felé egyre jelentősebb kockázattal bírhat a visszatérő reálbér-növekedés. Minél erősebb ugyanis a dezinfláció, annál hamarabb és erősebben térhet vissza a vásárlóerő növekedése. „Jelen helyzetben bár úgy látom, a lakosság elsősorban a megtakarításokra fókuszál majd, egy esetleges pozitív reálbér meglepetés esetén elképzelhető, hogy a vártnál gyorsabban tér vissza a kereslet a kiskereskedelem egyes szegmenseibe és a szolgáltatószektorba” – összegezte.

A JÚLIUSBAN JELENTŐSEN FÉKEZŐDŐ INFLÁCIÓ NEM OKOZ MAJD MEGLEPETÉST A PIACOT JÓL ISMERŐK VAGY A GAZDASÁGPOLITIKUSOK SZÁMÁRA.

A jegybank kamatpályáját és az előrevetített lazítási ciklust nem befolyásolja majd a friss júliusi adat. Virovácz Péter szerint érdemes lesz figyelni a forint árfolyamának alakulását. Amennyiben folytatódna a hazai deviza trendszerű alulteljesítése a régiós fizetőeszközökkel szemben, előbb-utóbb az elérhet olyan szintet, amely veszélyezteti a jegybank inflációs céljának most előrevetített elérését. Ugyanakkor nincsen jól körülhatárolható indok, amit kezelve visszafordítható lenne az árfolyama: „Sok kisebb tényező és inkább hiedelmek, semmint adatok vezérlik a forint gyengülését” – emelte ki.

Nem lehet hátradőlni

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője is azzal számol, hogy a legutóbbi inflációs adat után az árak emelkedésének üteme még tovább lassul. „A kötelező akciózás mértékének augusztus 1-jével való emelése és annak inflációcsökkentő hatása a legfrissebb mutatóban még nem jelenik meg, de az online árfigyelő rendszer bevezetésének hatása már kimutatható lehet. A kötelező akciózás hatását immáron két hónapos terminusban láthatjuk, és ma már jól kirajzolódik, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok sokszor egymásra licitálva csökkentik a saját áraikat” – hangsúlyozta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint augusztusban az árak pályáját leginkább a korrigáló reálbérek és az ennek hatására az utóbbi évvel való összehasonlításban 8,3 százalékkal visszaeső kiskereskedelmi forgalom mozgatja.

Több év nominál és reálbér-növekedés után a megváltozó inflációs környezet miatt a reálbérek jelentősen visszaestek Magyarországon, mely beszűkülő fogyasztást eredményez rövidebb távon. (Az infláció mérséklődésével egyébként már ősszel visszatérhet a reálbér-növekedés hazánkban.) A kiskereskedelmi fogyasztás is korrigál a korábbi évek látványos bővülése után.

Pásztor Szabolcs arra is kitért, a kiskereskedelem visszaesését és az árak lefelé való korrekcióját leginkább a reálbérek csökkenése mozgatja, de az infláció mérséklődését jól katalizálja az online árfigyelő rendszer, a kötelező akciózás és a kormányzat által bevezetett egyéb intézkedések.

A PIAC TELJES EGÉSZÉBEN BEÁRAZTA, HOGY ALAPVETŐEN MINDEN SZEREPLŐ AZ ÁRAK CSÖKKENÉSÉRE SZÁMÍT ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA FŐ CSAPÁSIRÁNYA AZ INFLÁCIÓ CSÖKKENTÉSE.

„Mindennek tükrében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnál a júniusi adathoz képes 2-3 százalékos inflációmérséklődést várunk. Ezt követően az augusztusi, majd a szeptemberi adat még látványosabb csökkenést eredményezhet, annak ellenére is, hogy a kőolajpiacon egyelőre tartós maradhat az árak növekedése” – nyilatkozta az Indexnek Pásztor Szabolcs, majd emlékeztetett arra, hogy az ársapkák kivezetését nem kísérte és nem is kísérheti tekintélyes árnövekedés, ugyanis az időközben megváltozott keresleti környezet nem teszi lehetővé a kiskereskedelmi láncok számára, hogy a termékek árazásakor kiugróan magas profitrátával számoljanak.

2023. augusztus 7.

Forrás: index.hu

Fotó: Papajcsik Péter, index.hu

Fónagy János: Folyamatos az élelmiszerárak esése

Fónagy János: Folyamatos az élelmiszerárak esése

Folyamatos az élelmiszerárak esése, a kormány által az év végére prognosztizált egyszámjegyű infláció nagy biztonsággal elérhető – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fónagy János azt mondta, rendkívül hatékonynak bizonyult az egy hónapja működő online árfigyelő rendszer,

A MEGFIGYELT 62 TERMÉKKATEGÓRIÁBAN AZ ÁTLAGÁRAK CSAKNEM 8 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTEK.

A részletekről szólva ismertette, hogy az elmúlt hónapban a legnagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal a spagetti ára esett vissza, több mint 14 százalékkal csökkent a zöldségek és 7 százalékkal a gyümölcsök ára. A kenyerek, a margarin, a sertészsír és a tejtermékek árai átlagosan 10 százalékkal mérséklődtek egy hónap alatt. A húsok közül leginkább a pulykamell ára csökkent, közel 11 százalékkal, míg a csirkeszárnyé több mint 6 százalékkal.

Fontos változásként említette, hogy augusztus 1-jétől megszűnt az élelmiszerárstop, emelkedett a kötelező akciózás mértéke és SZÉP-kártyával is lehet hidegélelmiszert venni az üzletekben.

Az árstop kivezetésével együtt

A KORMÁNY AZ ÁRVERSENY TOVÁBBI FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN 10-RŐL 15 SZÁZALÉKRA EMELTE A KÖTELEZŐ AKCIÓZÁS MÉRTÉKÉT,

a korábbi árstopos termékek is ebbe a körbe kerültek.

Az akciózásnak és az online árfigyelő rendszernek komoly árleszorító hatása van, a kiskereskedelmi hálózatok között erős, esetenként kíméletlen árverseny indult meg – fejtette ki Fónagy János.

Az államtitkár kiemelte, hogy az ellenőrzés nagyon szigorú, és az esetleges jogsértő magatartás, hibás adatszolgáltatás, rosszhiszemű eljárás esetén rendkívül szigorúak a szankciók. Hozzátette, hogy a kiskereskedelmi hálózatok túlnyomó többsége jogkövető.

A piac jó működése a vásárlóknak és élelmiszer-kereskedelmi láncoknak is érdeke – fogalmazott.

Fónagy János kitért arra is, hogy a fogyasztók még tudatosabbak lettek, rövid idő alatt megismerték és használják az online árfigyelőt.

2023 augusztus 6.

Forrás, fotó: origo.hu

Szijjártó Péter: Hétfőtől változnak a szabályok, szélesítjük a támogatást

Szijjártó Péter: Hétfőtől változnak a szabályok, szélesítjük a támogatást

Szélesebb körben igényelhetik hétfőtől a vállalatok a beruházási támogatásokat – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy jelentős könnyítéseket vezetnek be a beruházási támogatások rendszerében. A miniszter közölte, hogy csökken a minimálisan elvárt beruházási volumen, így a kisebb vidéki településeken – az eddigi négymilliárd forint helyett – már 1,2 milliárd forintos beruházáshoz is igénybe vehető lesz a támogatás, ezzel pedig számos magyar tulajdonú vállalkozás számára megnyílik a lehetőség, hogy akár 50 százalékos támogatást kapjon fejlesztéseihez.

EMELLETT EGYSZERŰSÖDIK A TÁMOGATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIZTOSÍTÉKI RENDSZER, ÉS A JÖVŐBEN BUDAPESTEN IS TÁMOGATHATÓVÁ VÁLNAK MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉSRE VONATKOZÓ BERUHÁZÁSOK.

Mindezek mellett Magyarország egész területén elérhetővé válik egy újfajta támogatás a környezetet kímélő gazdaságra történő átállást segítő stratégiai beruházásokhoz.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy az elmúlt három esztendőben kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt, a globális válság ellenére azonban a magyar gazdaság sorra döntötte a rekordokat: megdőlt a foglalkoztatotti, az export- és a beruházási rekord is.

Megjegyezte, hogy az idei év is hasonlónak ígérkezik: az export 10 százalék feletti növekedése mellett az év első hét hónapjában eddig több mint 3000 milliárd forint értékben születtek beruházási döntések, ami a tavalyi első héthavi érték három és félszeresét jelenti.

A tárcavezető szerint a recept bevált, mert a beruházások munkahelyeket teremtenek, a munkából pedig megélhetés és gazdasági teljesítmény lesz, ezért a kormány feladata továbbra is biztosítani azt, hogy a magyar gazdaság a jövőben is növekedési pályán tudjon maradni.

2023. augusztus 6.

Forrás: index.hu

Fotó: Szijjártó Péter, Facebook

Kedvező fordulat előszelét látják a kiskereskedelmi adatokban az elemzők

Kedvező fordulat előszelét látják a kiskereskedelmi adatokban az elemzők

A hazai kiskereskedelem forgalmának volumene éves bázison naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent júniusban. Több elemző is pozitív meglepetésnek tekinti az adatot.

Az idén júniusban a hazai kiskereskedelem forgalmának volumene – erős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakában mérthez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint.

A kiskereskedelem júniusi teljesítménye meglehetősen komoly pozitív meglepetést hozott, ezzel ellensúlyozva az iparban látott negatív meglepetést

– emelte ki kommentárjában Virovácz Péter. Az ING szenior elemzője szerint ez annak tudható be, hogy rendkívüli mértékben erősödött a nem élelmiszerüzletek forgalmának teljesítménye. A havi alapú 2,5 százalékos növekmény kirívónak számít, hiszen legutóbb 2022 februárjában volt ennél nagyobb mértékű havi alapú bővülés ebben a szegmensben.

Virovácz szerint azt nehéz megállapítani, hogy ez egy trendforduló kezdete, vagy sem, hiszen az elmúlt három évben kétszer is azt tapasztalhattuk, hogy júniusban meglepően erős volt a nem élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye. Ez egyfajta újonnan kialakuló szezonalitást sejtet a szakértő szerint.

Az infláció fékeződésével és a szeptembertől várhatóan újra emelkedő vásárlóerővel párhuzamosan megindulhat a lassú, trendszerű fordulat a kiskereskedelemben

– foglalta össze az ING szakértője, hozzátéve, hogy ez ugyanakkor már aligha tudja a 2023-as év egészét megmenteni, azaz egyértelműen visszaesésre számít a teljes éves teljesítményt tekintve.

Ha nem is támadt még fel a kiskereskedelmi forgalom, de legalább éledezik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az éves alapú visszaesés jelentős része az üzemanyag-forgalomból származik, melynek csökkenése 24,2 százalék volt az ársapka jelentette magas bázis miatt

– írta a kiskereskedelmi adat kapcsán Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Úgy látja, hogy a forgalom normalizálódásának megkezdődésében szerepet játszik a reálkeresetek lassabb csökkenése is, mivel az infláció mérséklődik, és májusban a béremelkedési ütem is gyorsult, így a háztartások többet költhettek júniusban, mint az előző hónapban.

Regős szerint a reálbérek alakulása a következő időszakban is kulcsfontosságú lesz a kiskereskedelem szempontjából, az infláció lassulásával a forgalom éves alapú volumenindexe kedvezőbbé válhat,

a pozitív tartományba azonban az üzemanyagok okozta magas bázis miatt csak az év vége, jövő év eleje felé kerülhet.

Ugyanakkor az élelmiszer-forgalom volumene már szeptemberben meghaladhatja az egy évvel korábbit. A friss adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben is negatívan befolyásolhatta a GDP-t.

Suppan Gergely úgy véli, hogy a magas infláció és a háztartási energiaáraknak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára nagymértékű emelkedése okozza a kiskereskedelmi forgalom visszaesését.

A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenésétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat vagy a más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat növelik

– tette hozzá az MBH Bank vezető elemzője.

A szakember éves szinten 6 százalékos visszaesést prognosztizál.

Suppan Gergely szerint az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést. A közelmúltban bejelentett, az élelmiszerek egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések és a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom élénküléséhez és a vásárlók

2023. augusztus 4.

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

Fontos az erős mezőgazdaság, de soha nem fog annyi jövedelmet termelni, mint az autóipar

Fontos az erős mezőgazdaság, de soha nem fog annyi jövedelmet termelni, mint az autóipar

Természetesen fejleszteni kell a hazai agráriumot, mert óriási potenciállal rendelkezik, de ettől még tény, az autóipar hozzáadott értéke jóval magasabb – ezzel magyarázták a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők, hogy miért fontos az aktív iparpolitika, és miért nem a mezőgazdaságra vagy az élelmiszeriparra épül a magyar gazdaság. Ráadásul ma jóval magasabbak a fizetések is a járműgyártásban, mint az egykoron húzóágazatnak számító agráriumban.

Az akkumulátorgyárak Magyarországra telepedése jó ideje foglalkoztatja a hazai közvéleményt, főként a vélt környezeti hatások miatt, ugyanakkor olyan véleménnyel is találkozni, amely szerint nem az autóiparra, hanem adottságaink révén sokkal inkább a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra kellene a gazdásunkat építeni. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlen látják így.

A világgazdaságban azok az országok, amelyek nyers termékek, mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékek exportjára rendezkedtek be, csak jóval vontatottabb növekedést tudtak elérni, mint azok, akik exportképes feldolgozóipari terméket, félkész, de leginkább készterméket tudtak exportálni

– mondta lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Hozzátette: a közgazdasági gondolkodás mindig a nagyobb hozzáadott érték, annak bővítési lehetőségei mellett teszi le a voksát. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyan van növekedési potenciál, de ha a például a közlekedési eszközök árának időbeli alakulását figyeljük meg, akkor jól látható, hogy a folyamatosan bővülő műszaki tartalmat magasabb és magasabb árak kísérték.

A mezőgazdaságban ráadásul vannak olyan tényezők is, amelyek már a kezdetektől szűkebb keresztmetszetet jelentenek: elaprózott birtokméret, nem minden esetben modern fajtaválaszték és a klímaváltozás miatt folyamatosan változó nagyságú terméshozam. Arról nem is beszélve, hogy a feldolgozottsági fokot növelni tudó termelési folyamatok többségében külföldi szereplők kezében vannak.

Több százezerrel többet lehet keresni a járműgyártás területén

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője lapunk kérdésére annyiban árnyalta a képet, hogy szerinte a két ágazat közötti kapcsolat nem a vagy, hanem az és szóval írható le, ugyanis mindkettőre szükség van, és mindkettőnek megvan a maga helye a magyar gazdaságban. A két két ágazat hozzáadott értékét tekintve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adta együttesen a hazai hozzáadott érték 6 százalékát a 2019–2021-es években, a járműgyártásnál ez az arány alacsonyabb, 3-4 százalék.

Az, hogy a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban együttesen 336 ezer fő volt 2022-ben, míg a járműgyártásban 152 ezer, viszont mutatja a járműgyártás nagyobb hatékonyságát, miután az ágazatban egy foglalkoztatott több hozzáadott értéket állít elő. Ebből következnek a magasabb bérek is:

a legfrissebb májusi adatok szerint míg a mezőgazdaságban a bruttó átlagkereset 443 ezer forint, az élelmiszeriparban 503 ezer forint, addig a járműgyártásban 770 ezer forint volt.

Ebben szerinte szerepet játszhat az is, hogy a mezőgazdaságban nagyobb a szürkefoglalkoztatás szerepe, illetve hogy a három ágazat szerkezete teljesen eltérő: a hatékonyabb és így jellemzően magasabb bért adó nagyvállalatoknál dolgozók aránya a járműgyártásban 85,7 százalék, az élelmiszeriparban 38,7 százalék, míg a mezőgazdaságban 12,0 százalék. „Összességében tehát a járműiparban dolgozók pénztárcája nem örülne, ha a mezőgazdaságban kellene munkát vállalniuk, ugyanakkor a jó minőségű élelmiszer biztosításához, illetve az ebben rejlő gazdasági potenciál kiaknázásához elengedhetetlen az élelmiszeripar és a mezőgazdaság is, azaz mindhárom ágazatnak fejlődnie kell, hiszen hazánk mindkét területen kiváló adottságokkal rendelkezik” – magyarázta a szakember.

A magyar iparosodási és bérstatisztikai adatokat is érdemes szemügyre venni, ugyanis jól kimutatható, hogy ahol az iparosodottság foka magasabb, ott a fizetések is az átlag fölött vannak, ennek köszönhető, hogy Magyarországon jelenleg a három legiparosodottabb vármegye (Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom) vezeti területi bontásban a fizetési rangsort. Ahogy talán az sem véletlen, hogy

Bács-Kiskun vármegye is jelentősen előrelépett az elmúlt évtizedben a keresetek terén a Mercedesnek és beszállítóinak köszönhetően.

A korábban mezővárosnak számító Kecskemét a legjobb példa arra, hogy az iparosodás milyen hatásokkal van a bérekre, az elmúlt évtizedben a legnagyobb bérnövekedési dinamikát is a vármegyében regisztrálták.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU1OWVmMjM2YjlkYjQ4YmNhYTE3Njc2MDU0OGE4NDg3.jpeg

Az egész világ iparosítási lázban ég

A szakértők arra is rámutattak, hogy jól láthatóan az egész világban újraiparosítási verseny zajlik. A tengerentúlon az inflációellenes törvénnyel (IRA) egy komplett támogatási csomagot állítottak össze azzal a céllal, hogy a gyártás teljes vertikumát belföldön tartsák, így például akkor kaphat egy vállalat támogatást, ha az adott termék gyártásának meghatározó része az Egyesült Államokban történik. Ebben a folyamatban egyaránt szerepet játszanak geopolitikai szempontok, mint a Kínáról való leválás igénye, illetve az ellátásbiztonság felértékelődése.

„Korábban évtizedeken keresztül az volt a jellemző, hogy a környezetet terhelő és az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő ipari termelést olyan országokba szervezték ki, ahol lazábbak voltak a környezetvédelmi szabályok, olcsóbb volt a munkaerő, és alacsonyak voltak a szállítási költségek. A már fejlett országok ezzel párhuzamosan kutatásra, fejlesztésre és például a dizájn vagy a marketing kialakítására rendezkedtek be. Mindez ahhoz vezetett, hogy bizonyos termékekből a már fejlett ország függő helyzetbe került a beszállítójától” – magyarázta Pásztor Szabolcs, aki szerint erre leginkább az új típusú koronavírus-járvány hívta fel a figyelmet, a később megjelenő geopolitikai feszültségek pedig, mint az orosz–ukrán háború, már egyértelmű lépéskényszerbe hozták a döntéshozókat.

A cél jelenleg az, hogy a korábban sérülékenységnek kitett országok legyenek önellátóbbak, legyen önálló ipari termelőbázisuk, és enyhüljön az ipari termékek gyártásának koncentrációja. Szerinte ez még akkor is fontos, ha a jövőben a termelői árak növekedését hozza magával az új iparpolitika, a friendshoring vagy éppen a nearshoring.

„Jól látható, hogy az újra erősödő regionalizációs folyamatokban kimondott cél a függőség csökkentése, ezt pedig állami iparpolitikával, célzott támogatásokkal, protekcionizmussal lehet elsősorban elérni” – tette hozzá.

A zöldátállás sem érhető el modern ipar nélkül

A harmadik szempont, amelyet a döntéshozóknak is mérlegelniük kell, amikor egyes gazdasági ágazatokat előnyben részesítenek, a zöldátállás. A gazdaság és a nagy autógyártók is egyértelműen ebbe az irányba indultak el, legfeljebb ennek végső módja kérdéses, hogy milyen technológiával, hogyan és milyen ütemben történik meg. A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint ez veti fel az igazi kérdést, ezt kell leginkább figyelembe venni a döntéseknél.

A mai állás szerint kellenek akkumulátorok, hiszen az elektromos autózás felé mozdul el a világ

– fogalmazott Regős Gábor, hozzátéve, hogy Magyarország pozícióját a nemzetközi versenyben javíthatja, ha az autóipari termelési lánc minden eleme országhatáron belül megtalálható, és így a geopolitika nem befolyásolja a termelést. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy hány akkumulátorgyár kell, illetve fontos a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása és betartatása – emelte ki a szakember.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Újvári Sándor / MTI

Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDP

Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDP

A kormány arra számít, hogy jövőre az ország legtöbb gazdasági mutatója kedvezően alakul, a kabinet erre alapozva állította össze a 2024-re elfogadott költségvetést, amelyben a 2023-as büdzséhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a rezsi- és a honvédelem. Az elemzők többsége szerint pozitív fordulat előtt áll a magyar gazdaság, amely jövőre újra 4 százalék fölötti növekedést érhet el.

A törvényjavaslat parlamenti beterjesztése idején is elhangzott az a kritika, hogy a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán háború miatt jobb lenne, ha nem nyáron szavazna a következő évi büdzséről az Országgyűlés, a kormány és a parlament kormánypárti többsége mégis ragaszkodott a kilenc éve működő eljáráshoz, és ezúttal is a nyári rendkívüli ülésszakban döntött a jövő évi büdzséről a parlament. A Pénzügyminisztérium vezetése ugyanis továbbra is úgy ítéli meg, hogy a vállalkozásoknak és a családoknak legalább fél évvel a következő esztendő előtt ismerniük kell a kormányzat jövő évre szóló elképzeléseit, ezzel párhuzamosan az adótörvényeket. A Világgazdaság új sorozatában a jövő évi büdzsét vesszük górcső alá, első részben a főbb számokat.

Csökken a deficit, beindul a növekedés

Az elfogadott költségvetés egyik legfontosabb sarokpontja, hogy a GDP 2,9 százalékára csökken az államháztartás hiánya. Az Európai Unió a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanásakor három évre felfüggesztette a tagállamok számára a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra vonatkozó előírások teljesítését, de 2024-től a tagországoknak ismét be kell tartani a maastrichti követelményeket, azaz 3 százalék alatt kell tartani az államháztartási deficitet. Korábban, a koronavírus előtti években a magyar büdzsé hiánya rendre a maastrichti előírás alatt volt, ezzel távol kerültünk az esetleges uniós túlzottdeficit-eljárástól. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2024. évi a kiadási főösszegét 40 755 milliárd 101,1 millió forintban, a bevételi főösszegét 38 240 milliárd 315,2 millió forintban, a hiányát 2514 milliárd 785,9 millió forintban állapította meg.

Az elmúlt három év alatt a magyar kormány is élt az Európai Bizottság által engedélyezett lazítással, de azért figyelt az előírásokra, idén már csak 3,9 százalékra tervezte a Pénzügyminisztérium a deficitet. Az egyik államháztartásra vonatkozó közleményben rögzítették, hogy „a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is tartja az erre az évre kitűzött hiánycélt”.

A közleményben arról is írtak, hogy az idei májusi hiány az elmúlt hét év legalacsonyabb ötödik havi deficitje volt. A kormány 2024-re 2,9 százalékos államháztartási célt tűzött ki, ennek betartása is komoly feladat lesz a kabinet számára. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kockázat övezi a büdzsét, ezek közé sorolta egyebek között a vártnál kisebb GDP-növekedést és az állami bevételek esetleges kisebb teljesülését, illetve azt, ha az EU-s pénzek folyósítása továbbra is akadozna.

A gazdasági növekedés jövő évi mértékét a Magyar Nemzeti Bank szakértői 3,5–4,5 százalék közé várják, de a legtöbb elemző is arra számít, hogy 2024-től tartósan 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság. A szakértők az elmúlt esztendőkben bejelentett nagy volumenű beruházásokra alapozzák a bruttó hazai termék számottevő bővülését, amelyek középtávon újra a hazai gazdasági növekedés gyorsulásához vezethetnek.

Erre az évre 1 százalékos növekedést jeleznek előre az NBH Bank elemzői, mivel az orosz–ukrán háború és az energiaválság idén még erőteljesen érezteti a hatását. Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy idén a mezőgazdaság minden valószínűség szerint jobban teljesít majd, mint 2022-ben, mivel a tavalyi aszály miatt a mezőgazdaságnak nagyon alacsonyak a múlt évi bázisadatai, másrészt ebben az évben a csapadékosabb időjárás miatt is sokkal jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt.

Mérsélődik az államadósság is

Ha megnézzük a deficit és a növekedési cél mellett a jövő évi költségvetésnek az államadósság alakulására vonatkozó adatait, kedvezően alakuló jövő évi számokat látunk. Az államadósság GDP-arányos szintje a pénzügyi tárca számításai alapján 2024. december 31-ére várhatóan 66,7 százalékra csökken, ami 3 százalékpontos mérséklődés az idei év végére várt értékhez képest. A csökkenés alkotmányos kötelezettség is, amit a Költségvetési Tanács is teljesíthetőnek tart.

2023. augusztus 3.

Forrás: vg.hu

Fotó: Tamas Marek / Shutterstock

Túlteljesítette terveit az év első felében a Garantiqa

Túlteljesítette terveit az év első felében a Garantiqa

A vállalat kezességvállalási állománya 2545 milliárd forintra emelkedett. A Garantiqa olyan cégeket juttat hitelhez, amelyek garancia nélkül nem kapnának.

Az első fél évben 2 százalékos növekedéssel 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya – jelentette be csütörtökön a társaság. Szabó István Attila, a cég vezérigazgatója a közleményben emlékeztetett, hogy a Garantiqa kezességvállalása az első fél évben szinte teljes mértékben az állami (kamat)támogatott konstrukciókhoz kapcsolódott. A Garantiqa kezességvállalása révén számos olyan kkv juthatott hitelhez, amelyek garancia nélkül nem lettek volna alkalmasak a kedvezményes hitelek felvételére.

A Garantiqa kezességvállalásával biztosított hitelállomány a 2022. első félévi 3059 milliárd forintról 5 százalékkal, 3203 milliárd forintra emelkedett. Szabó István Attila jelezte, hogy az elmúlt évi bázisadatokat számottevően megdobta a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2022. június végi lezárását megelőző kiugró kereslet.

Csak tavaly júniusban a Garantiqa majdnem akkora értékben vállalt kezességet új kkv-hitelek mögé, mint 2016 egész éve alatt.

Ennek a hitelboomnak a megismétlődése nem volt várható idén, ezért a társaság az új kihelyezések visszaesésével számolt. Az első félévi adatok szerint ugyanakkor az állami támogatott hitelprogramok megnövekedett kereslete azt eredményezte, hogy

a Garantiqa 669 milliárd forint összegű új kezességet tudott vállalni az első hat hónap során, ami a 2023. évi üzleti terv 65 százalékát teszi ki.

A gazdasági környezet normalizálódásával a második fél évben bátrabban jelenhetnek meg a cégek a hitelpiacon, így a Garantiqa kezességvállalása felülmúlhatja az előzetesen megfogalmazott terveket.

Az új garanciavállaláson belül a húzóerőt a Széchenyi Kártya Programok adják. Az év első negyedében még volt lehetőség a Széchenyi Kártya MAX hiteltermékeihez kezességvállalást igényelni. A Garantiqa több mint 15 ezer ilyen hitelszerződést garantált, az 525 milliárd forintnyi kezesség 656 milliárd forint kedvezményes hitel felvételét tette lehetővé a vállalatoknak. A januártól elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ hitelek esetében a korábbi termékhez hasonló felfutás érzékelhető.

2022-höz hasonlóan a hiteltörlesztések elmaradása miatt beváltott garanciák összege jelentősen elmarad a tervezett mértéktől. Az első fél évben garanciabeváltás miatt 25,3 milliárd forint kifizetést teljesített a Garantiqa, ami az egész évre tervezettnek csupán 26 százaléka.

2023 augusztus 3.

Forrás, fotó: Garantiqa Hitelgarancia ZRT.

(a fotón Szabó István Attila a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója)

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint már csak karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatástól

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint már csak karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatástól

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az elmúlt három évtized második legjobb munkanélküliségi adatát láthattuk a júliusi adatközléskor. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint alig több mint 227 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy 2010 óta 430 ezerrel csökkent a regiszterben szereplők száma.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. Az év hetedik hónapjában 227 341-en szerepeltek a nyilvántartásban, azaz 2010 elejéhez képest már több mint 430 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy

ez az elmúlt három évtized második legjobb adata, ráadásul tavaly júliushoz képest újabb háromezerrel csökkent a regiszterben lévők száma,

ami óriási eredmény a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben. A kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatás elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Magyarországon 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak száma pedig egyre inkább megközelíti a 4,8 milliót.

Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkahelymegtartó programok mellett az új munkahelyek létrehozását is segíti, és fontosnak tartja, hogy megtalálja és támogassa azokat a kkv-kat, amelyek képesek a nagy multinacionális cégek beszállítójává válni. Ezt szolgálja az augusztus elsején elindult, vállalkozóvá válást elősegítő Vállalkozó Start II. program, amelynek köszönhetően több mint ezer új vállalkozás jöhet létre.

A kkv-k a foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkát, így a program érdemben hozzájárul a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

2023. augusztus 2.

Forrás: vg.hu

Fotó: Nagy Norbert, Mediaworks

Rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. Az év hetedik hónapjában 227.341 fő szerepelt a nyilvántartásban, azaz 2010 elejéhez képest már több mint 430 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy ez az elmúlt három évtized második legjobb adata, ráadásul tavaly júliushoz képest újabb 3 ezer fővel csökkent a regiszterben lévők száma, ami óriási eredmény a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben. A Kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatás elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak száma pedig egyre inkább megközelíti a 4,8 milliót.
Czomba Sándor hozzátette, hogy a Kormány a munkahelymegtartó programok mellett az új munkahelyek létrehozását is segíti és fontosnak tartja, hogy megtalálja és támogassa azokat a kkv-kat, amelyek képesek a nagy multinacionális cégek beszállítójává válni. Ezt szolgálja az augusztus elsején elindult, vállalkozóvá válást elősegítő Vállalkozó Start II program, amelynek köszönhetően több mint ezer új vállalkozás jöhet létre. A kkv-k a foglalkoztatottak
kétharmadának adnak munkát, így a program érdemben hozzájárul a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

Forrás: GFM

2023.08.02

Fitch Ratings: az Eximbank stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában

Fitch Ratings: az Eximbank stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában

Az Exim Magyarország változatlanul elkötelezett abban, hogy segítse a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában, hozzájárulva a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez is. 2023 februárjában a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogrammal a valaha volt legnagyobb hazai kedvezményes hitelezési konstrukciót indította el ezermilliárd forint keretösszeggel.

A Fitch Ratings közzétette jelentését az Eximbankról. Elemzésükben a nemzetközi hitelminősítő szakértői kiemelik, hogy a pénzintézet stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában. A hitelminősítő júliusban megerősítette az Eximbank hosszú és rövid lejáratú adós korábbi BBB/F-2 hitelbesorolását, összhangban a magyar állam besorolásával – tájékoztatott az Eximbank.

Töretlen az Exim Magyarország iránt a befektetői bizalom, amit a pénzintézet közelmúltban megvalósított, sikeres nemzetközi kötvénykibocsátása és a 2022-es év várakozásokat túlszárnyaló üzleti eredményei is jeleznek

– tette hozzá közleményében a hitelintézet.

Az Eximbank 2023 februárjában a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogrammal a valaha volt legnagyobb hazai kedvezményes hitelezési konstrukciót indította el 1000 milliárd forint keretösszeggel. Ez Magyarország 2023-ra előrejelzett GDP-jének mintegy 1,25 százaléka. A program célja a hazai vállalatok versenyképességének elősegítése és az energiahatékonyságot növelő beruházások támogatása.

Áprilisban a bank több mint 1,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki ötéves lejáratú devizakötvényt a nemzetközi piacon, amelynek során jelentős túljegyzés történt, nagymértékben meghaladva az 500 millió dolláros piaci benchmarkot. A kibocsátáson széles körű földrajzi diverzifikáció mellett kimagasló számú, mintegy 150 befektető vett részt. A magyar összevetésben kiemelkedő összeget az Eximbank a meglévő adósság refinanszírozására és a tervezett hitelbővülés finanszírozására fordítja.

A BBB/F-2 hitelminősítői besorolás megerősítése nincs kihatással a bank stabil működésére, üzleti stratégiájának végrehajtására, valamint a már meghirdetett finanszírozási programok megvalósítására, a pénzintézet tevékenységét a megszokott módon végzi.

Az Eximbank nemzetközi minősítése megegyezik a magyar állam mindenkori hitelminősítésével. Ennek eredményeként a magyar állam hitelminősítésének vagy a minősítés kilátásainak változását az értékelést végző intézmények rövid idő alatt átvezetik, megváltoztatva az Eximbank minősítését – közölte az Eximbank.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

A Savaria Egyetemi Központ táplálja a régió munkaerőre éhező multijait

A Savaria Egyetemi Központ táplálja a régió munkaerőre éhező multijait

A tavalyinál 26 százalékkal többen jelentkeztek az ELTE szombathelyi képzéseire, új slágerszak a pszichológia, a régi klasszikus pedig a pedagógus- és a gépészmérnök-képzés.

Sok tekintetben rekordokat, kiemelkedő számokat hozott az idei felvételi, hiszen 2011 óta nem jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint az idén, megdőlt a legmenőbb szak tavalyi pontrekordja, és a mennyiségi listavezető Eötvös Loránd Tudományegyetemre felvettek száma is.

Az ELTE összesen 12 225 jelentkezőt vett fel a képzéseire, akik közül nappalin 9620-an, levelezőn 2416-an, esti munkarendben 189-en tanulnak majd tovább. A gólyák 85 százaléka, másképpen 10 396 fő ráadásul állami ösztöndíjas formában tanulhat tovább.

A felvettek oktatási formák szerinti bontása pedig így fest:

alapszakon: 7802
mesterszakon: 2964
osztatlan szakon: 1279
felsőoktatási szakképzésben: 180

Az egyetem töretlen népszerűsége természetesen az alegységekre is hatással van, az ELTE Savaria Egyetemi Központban például 2019 óta folyamatos a hallgatói létszám növekedése, de idén kilőtt, hiszen 26 százalékkal ugrott meg a szám.

Korábban a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartoztunk, 2006-ban csatlakoztunk az ELTE-hez, amelynek ez az egyetlen vidéki campusa. Ez mentőakciónak számított, mert akkor rossz állapotban voltunk, azóta viszont felfelé ívelő pályán mozgunk, a régió meghatározó oktatási intézményévé váltunk

– kezdte Lenkai Nóra, a Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa.

Mely karok találhatók meg Szombathelyen?

Frissítették a portfóliót, a valós piaci igényekhez igazították a képzéseiket, és sok társadalmi, gazdasági, civil, valamint sportszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást.

A diákok nemcsak az ELTE magas színvonalú elméleti oktatását kapják meg, hanem gyakorlatorientálttá váltak a képzések, a végzősöket gyorsan felszívja a régió munkaerőpiaca.

E folyamatokat a nagyvállalatokkal, a kkv-kkal és a kamarákkal, illetve a sportegyesületekkel együtt folyamatosan monitorozzák.

Az ELTE szervezeti egységei közül Szombathelyen megtalálható:

a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, amely a pedagógusképzések centruma a nyugat-dunántúli régióban
a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely a pszichológia és sportszervezés szakokkal produkált jelentős növekedést
a Társadalomtudományi Kar, amely először indít új mesterképzésként vállalkozásfejlesztés szakot
és az Informatikai Kar, amelynél meghatározó a programtervező informatikus (felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzésben is), a gépészmérnök (alapképzés, duális képzés), valamint a műszaki menedzser alapszak is

Melyek a legnépszerűbb szakok?

A felvételi eredmények azt mutatják, hogy a vezető szerepet a bölcsészettudományi és a pedagógus képzési terület tölti be – a felvettek több mint 50 százalékát ez a két terület adja –, a harmadik helyre a gazdaságtudományok kerültek 23 százalékos részaránnyal.

A Szombathelyen működő négy kar közül a pedagógiai még a központ egészére vetített növekedésnél is nagyobbat, 28 százalékosat produkált.

A legnépszerűbb szakok közé tartoznak az angol nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára, a testnevelő, gyógytestnevelő tanár, valamint a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanári szakok. Idén először iskoláztak be hallgatókat az újonnan meghirdetett természettudomány-környezettan szakos tanári szakra. Az alapképzések közül az anglisztika és a tanító szakra jelentkeztek a legtöbben.

Összedolgozva a multikkal

„A pedagógusképzés a fő profilunk, Nyugat-Magyarországon fellegvárnak számítunk e tekintetben, hiszen teljes a portfóliónk” – folytatta Lenkai Nóra. A rektori biztos hozzátette: a pszichológia új képzés náluk, és azonnal nyolcszoros volt a túljelentkezés, noha általában úgy szokott befutni egy szak, hogy megvannak a gyökerei.

A legnépszerűbb szak, mint országosan, itt is a gazdálkodási és menedzsment volt, és a legmagasabb felvételi pontszám is ide kellett az államilag finanszírozott területen 418 ponttal –miközben az országos felvételi tekintetében elég szélsőségesen alakultak a ponteredmények.

A gépészmérnök képzésen pedig a tavalyi 320-as ponthatárral megduplázták a felvételi létszámot.

Az összes multi a partnerünk, hagyományos és duális formában is oktatunk. Az utóbbi révén a tanulók és a cégek egymásra találása nyomán kint töltik a gyakorlatukat, azokkal a gépekkel és munkatársakkal, illetve munkafolyamatokban dolgoznak, amelyekkel utána munkavállalóként is, mivel ezek a cégek a diplomázásuk után fel is veszik őket

– mondta Lenkai Nóra, aki szerint a régióban jelen levő tizenkét-tizenöt multinacionális vállalat ki van éhezve a munkaerőre.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

A ZÖLDNYOMDA A PAPÍRT IS ZÖLDÍTI

A ZÖLDNYOMDA A PAPÍRT IS ZÖLDÍTI

A nyomtatott papír már akkor is fenntarthatónak számít, ha olyan beszállítótól kerül a zöldnyomdába, aki garanciát vállal a kivágott fa újratelepítéséért.

A Gelbert Eco Print, gyermekeink jövőjét szem előtt tartva, Magyarországon az elsők között választotta a fenntarthatóság útját – fejti ki Fekete Viktor Iván, az ötcsillagos minősítésű zöldnyomda, a cég kereskedelmi vezetője. Ennek szellemében honosították meg ökoüzemükben azt a környezetbarát nyomtatási technológiát, amivel drasztikusan csökkenteni lehetett az ózonképződésben szerepet játszó illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátását.

„A tulajdonosi kör és a menedzsment a kezdetek óta elkötelezett az olyan gépek és technológiák telepítése iránt, amelyek a kisebb energiafelhasználás és a nagyobb teljesítmény eredményeként tovább csökkentik a nyomda ökológiai lábnyomát. Ehhez kapcsolódva olyan zárt gyártási rendszert alakítottunk ki, ahol a beszerzéstől a kész termék csomagolásáig mindent a fenntarthatóság elve vezérel” – elemez a szakember. A nyomda így szerezte meg az ISO 14001 Környezetirányítási rendszer szerinti megfelelést, ami a szigorú belső minőség-ellenőrzési rendszerük, az ISO 9001 szabvány előírásait egészíti ki.”

Amellett, hogy alapvetően a hagyományos termékek környezetbarát módon történő előállítása és az alap-, illetve segédanyagok tudatos kiválasztása teszi zölddé a nyomdát, a Gelbert Eco Print szakemberei sok esetben már a tervezés fázisában is együtt gondolkodnak ügyfeleikkel a zöldmegoldások – például a lakkok és fóliák helyett a strukturált felületű, natúr szépségű nyomathordozók – alkalmazásában. Mivel központi festékezőrendszerük azt is lehetővé teszi, hogy nyomdagépekbe csőrendszer segítségével adagolják a festéket, ezzel a colormanagementtel nemcsak a nyomda festék- és energiafelhasználása, hanem a keletkezett hulladék mennyisége is jelentősen lecsökkent. De a későbbi újrahasznosítás érdekében még ezt is különválogatják aszerint, hogy például nyomatlan szélvágott, vagyis tiszta, vagy színes nyomott papírról van-e szó.

A fenntartható technológia alkalmazása ráadásul többféle előnnyel is együtt jár, mivel a pormentes, a nem szívóképes felületek gyors és hatékony szárítását biztosító UV LED-nyomtatás révén nemcsak a környezetterhelés csökken, hanem a technológiához szükséges magas páratartalom a légúti megbetegedések megelőzéséhez hozzájárulva a munkatársak egészségmegőrzésében is segít

– mondja Feketem Viktor Iván.

A végtermék, a nyomtatott papír kapcsán (a fatermékek fenntartható felhasználását szigorúan nyomon követő) FSC-akkreditációval is rendelkező Gelbert Eco Print szakembere kifejtette: zöldnyomdaként nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az FSC-certifikált és a nem certifikált termékeik is kizárólag fenntartható forrásból származó papírra készüljenek. Ezért csak olyan európai uniós beszállítókkal dolgoznak együtt, akik igazoltan zárt láncú termelést folytatnak. Aminek az a lényege, hogy a saját tulajdonú erdőkbe mindig legalább annyi – de általában több – gyorsan növő fát ültetnek, mint amennyit onnan a papír készítéséhez kivágnak. A papír kapcsán az is jó hír, hogy megfelelően begyűjtve akár többször is újrahasznosítható, amivel kapcsolatban különösen biztató, hogy

ma már Európában a papírhulladék több mint 80 százaléka begyűjtésre és így újrafelhasználásra kerül.

Az exportbővítésre fókuszáló Gelbert Eco Print, két év alatt 2 milliárd forintra megduplázta árbevételét, miközben 20 százalékkal, közel 80 főre növelte a létszámot. A zöld nyomda tavaly, a fenntarthatóságot szem előtt tartva költözött az új telephelyre, Dunakeszire, ahol a saját napelempark már a 15 százalékát adja a villanytermelésnek, miközben a fővároson belül és az ország különböző pontjaira is elektromos autóval szállítják a termékeiket.

2023. július 31.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Gelbert Eco Print

15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke

A kormány folytatja az inflációcsökkentő intézkedéseket. Augusztus 1-jétől 15%-ra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is.

Az élelmiszerek kötelező árakciózása június 1-jén elindult – derült ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből. Az intézkedés eredményes: az élelmiszerárak csökkentek, a bolthálózatok sorra jelentik be az újabb kedvezményeket, az akciózás is hozzájárul az infláció csökkentéséhez. A Kormány az árverseny további fokozása érdekében arról döntött, hogy augusztus 1-től másfélszeresére – 10%-ról legalább 15%-ra – emeli a kötelező bolti akciózás mértékét. Emellett a Kormány úgy vezeti ki a 1,5 éve működő élelmiszer-árstopot, hogy a kötelező akciózás az érintett termékkörökre is kiterjed. Az alapvető élelmiszerek tehát továbbra is kedvező áron lesznek megvásárolhatók.

A kötelező akciózás az alábbi termékkategóriákra terjed ki jelenleg is: baromfi-, sertés- és marhahús, hal, halkonzerv, húskészítmények, tej, tejföl és helyettesítői, joghurt egyéb savanyított készítmények, egyéb tejtermék, sajt, vaj, margarin és készítményei, egyéb zsiradékok, kenyér, péksütemények, száraztészta, rizs, egyéb cereáliák, liszt, cukor, tartósított lisztesáru, friss zöldség és gyümölcs, gyümölcs-, zöldséglé, készételek, fűszerek, ételízesítők, kávé, tea, ásványvizek és üdítőitalok.

Augusztustól a kötelező akciózás az alábbi termékfajtákkal egészül ki: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó étolaj, házi sertés comb,csirkemell, csirkefarhát, 2,8%-os UHT tej, tojás, étkezési burgonya, kivéve újburgonya. A Kormány döntése értelmében tehát a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15%-ra emelkedik, másrészt a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15%-kal olcsóbban kínálni. Ráadásul átmenetileg a fennmaradó 6 termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár.

A Kormány a kötelező akciózással és az online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakult ki, az élelmiszerárak drasztikusan csökkennek, így az infláció már év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet – írta a GFM a közleményben.

Forrás: figyelo.hu

2023.07. 31

Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság

SZÉP-kártya: változások augusztustól

Augusztustól 650 ezer forintra emelkedik a SZÉP-kártya kedvezményes kerete és élelmiszerre is felhasználható lesz – közölte a GFM.

Augusztustól nemcsak az élelmiszerek 15%-os akciózása, hanem a SZÉP-kártyát érintő kormányzati intézkedések is segítik a családokat és az infláció letörését. A Kormány által nyújtott adókedvezménnyel a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel dolgozóik SZÉP-kártyáját, amelyet az év végéig élelmiszervásárlásra is fel lehet használni.
Az elhúzódó háború és a hibás brüsszeli szankciók súlyos károkat okoznak a gazdaságban. A Kormány ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és megvédje a családokat, a munkahelyeket. A Kormány döntése értelmében 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a munkáltatók a jelenlegi kereten felül a SZÉP-kártyára egyszeri legfeljebb 200 ezer forintos többlet összeget utalhatnak dolgozóiknak. Így 2023-ban 650 ezer forintra emelkedik a rendkívül kedvező adóés járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege, valamint ebben az időszakban a SZÉP-kártyákon rendelkezésre álló összegeket a családok hidegélelmiszerek vásárlására is felhasználhatják.
A SZÉP-kártya keretének megemelése bővíti a turisztikai keresletet, a felhasználás kibővítése pedig számottevően növeli a családok vásárlóerejét. Az intézkedés jelentősen növeli a fogyasztást, segíti az élelmiszeripart, végső soron hozzájárul a magyar gazdasági teljesítmény növekedéséhez és a munkahelyek megvédéséhez.

Forrás: GFM

2023.07.31

Az árfigyelő rendszer 2 százalékkal csökkentette az élelmiszerinflációt

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén sikeresen elindította az online árfigyelő rendszert – derült ki a hivatal közleményéből. Az árfigyelő célja, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztói döntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat, ezzel is hozzájárulva a szankciós infláció mielőbbi letöréséhez, a családok megvédéséhez.

Az adatok már kezdetben is az árfigyelő hatékonyságáról tanúskodtak, a rendszer elindulását követően az érintett áruházláncok számos termék esetében határozottan csökkentették áraikat. Ezt a hétről-hétre szolgáltatott napi áradatok rendre megerősítik. Az elmúlt egy hétben az online platformra kötelezően szolgáltatandó 62 termékkategóriából 32 termékkategóriában mérséklődtek tovább az átlagárak: leginkább a paradicsom, a narancs, a kígyóuborka és az alma árai csökkentek.

Idén július 1. és július 26. között 62 termékkategóriából 53 termékkategóriában csökkentek a termékek átlagárai. A 62 termékcsoport termékei esetén az átlagárak átlagosan 7,4%-kal mérséklődtek, amelynek közel 0,7 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 2 százalékpont körüli élelmiszerinflációt csökkentő hatása lehet a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Az árfigyelő elindulása óta legnagyobb mértékben, közel 14%-kal mérséklődtek a zöldségárak, ezen belül több zöldség (zöldpaprika, étkezési újburgonya, paradicsom, fokhagyma) ára 20%-ot meghaladó mértékben. A gyümölcsök átlagosan 8,3%-kal lettek olcsóbbak, de például az alma ára több mint 20%-kal mérséklődött. A margarin és spagetti ára 12-13%-kal, a sertészsír, kenyerek és a tojás pedig átlagosan 8-9%-kal kerülnek kevesebbe, mint a hónap elején.

A húsok közül legnagyobb mértékben a pulykamell ára csökkent, közel 10%-kal. Az árak csökkenését a kormányzat által június 1-jétől elindított kötelező akciózás is támogatta. Az online platform népszerűségének bizonyítéka, hogy alig egy hónap alatt 684 ezer látogatója volt, és összesen közel 47 millió letöltés történt az oldalon. A szabadszavas keresések száma megközelíti a 264 ezret, amelyek során a látogatók leggyakrabban a tej, csirkemell, sajt, vaj és tojás szavakra kerestek.

Az árfigyelő rendszert létrehozó munkacsoport tagjai továbbra is dolgoznak azon, hogy újabb, felhasználóbarát fejlesztésekkel egészítsék ki a rendszert. A cél, hogy a szankciós infláció leszorítása és a családok megvédése érdekében tovább fokozódjon a piaci verseny és a vásárlók minél komplexebb segítséget kapjanak a számukra legkedvezőbb ajánlatok kiválasztásában. Az élelmiszerárak alakulása alátámasztja a Kormány határozott elképzelését, miszerint az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet a Kormány intézkedéseinek köszönhetően.

Forrás: GFM

2023.07.29

EU: jöhet 880 milliárd forintnyi támogatás Magyarországra

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/07/most-mar-elkerulhetetlen-tenyleg-akkunagyhatalomma-valik-magyarorszag

Az Európai Bizottság is rábólintott arra a magyar programra, amelyen keresztül 880 milliárd forintot biztosítana a vállalatok zöldátállást segítő beruházásaira. A támogatás 2025. december 31-ig lesz elérhető a stratégiai ágazatok cégeinek.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a klímasemleges gazdaságra való átállásra irányuló, 2,36 milliárd euró (mintegy 880 milliárd forint) összegű magyar programot – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken. Az uniós bizottsági közlemény szerint a magyar program a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek megfelelően a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítását segíti majd.

A programot az Európai Bizottság a március 9-én elfogadott, ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyta jóvá, amelynek célja a zöldátállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása. Emlékeztettek: az új keret módosítja és részben meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott, majd két ízben módosított ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok a jelenlegi geopolitikai válság közepette támogassák a gazdaságukat.

A magyar intézkedés kedvezményezettjei olyan vállalatok, amelyek akkumulátorokat, napelemeket, szélturbinákat, hőszivattyúkat, elektrolizátorokat, szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló berendezéseket és az ezekhez felhasznált alkatrészeket gyártják, illetve a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat állítják elő.

A közlemény szerint a brüsszeli testület megállapította, hogy a magyar program összhangban áll az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel, mert a támogatás ösztönözni fogja a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz szükséges berendezések gyártását.

Az Európai Bizottság szerint a magyar támogatási program szükséges, megfelelő és arányos intézkedés, amely meggyorsítja a zöldgazdaságra való átállást, és hozzájárul olyan gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez, amelyeknek jelentős szerepük van a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari terv megvalósításában.

A támogatás 2025. december 31-ig nyújtható.

2023.07. 28.

Forrás: vg.hu

Fotó: Oliver Hostlet / MTI

Még az elemzőket is meglepte a rekordfoglalkoztatottság

Az Európai Unióban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje.

Júniusban 4 millió 766 ezret tett ki a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, miközben 187 ezren voltak munka nélkül. Az előbbi több mint 50 ezerrel magasabb, mint egy hónapja, az utóbbi pedig hajszálpontosan ugyanannyi, mint a májusi adat – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait elemezve.

A június hónapra vonatkozó modellbecslés adata (3,8 százalék) és a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája (3,9 százalék) egyaránt változatlan maradt az előző hónap adatközléséhez képest. Az ING közlése szerint ennek alapján a munkanélküliek száma továbbra is 190 ezer körül alakul. Ezek a mutatók még mindig meghaladják az egy évvel korábbi szintjüket, de az még mindig meglehetősen szokatlan jelenség, hogy egy három negyedéve tartó technikai recesszió közben ilyen kedvezők a munkaerőpiaci mutatók. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a havi adatokat vizsgálva talán a legfontosabb változás, hogy jócskán, mintegy 50 ezerrel megnőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a növekmény nem a munkanélküliek felszívásából fakadt, ezért sem változott a foglalkoztatás bővülése ellenére a munkanélküliségi ráta. Hozzátette, hogy sokkal inkább a munkaerőpiaci aktivitás növekedése táplálta a foglalkoztatás emelkedését. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ebben nincs semmi meglepő: a nyári, szezonális munkák beindulásával – elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban – erősen megnő a munkaerő iránti igény, és az idénymunkások száma is ezzel együtt.

Ennek megfelelően akár a háromhavi átlagmutatót, akár a havi modellbecslést nézzük, mindkettő esetében elmondható, hogy rekordmagasra emelkedett az aktivitási ráta. E mögött két folyamat húzódhat meg: egyrészt az előző évekhez képest sokkal jobbnak tűnik a mezőgazdasági teljesítmény (a kedvező időjárás következtében), ami többletmunkát biztosíthat. Másrészt a turizmus – elsősorban a külföldiek érkezése – is élénkebb az elmúlt évekhez képest. Ez szintén növelheti a munkaerő iránti igényt. Ám mindez mit sem érne, ha nem lenne kínálat. A munkaerőpiac kínálati oldalát pedig az extrém magas inflációs környezet élénkíti.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint a növekedés elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon következett be, ugyan nőtt a hazai háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma, azonban még mindig több mint 10 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti szinttől. Mérséklődött emellett éves alapon a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, aminek oka, hogy az enyhülő, de a gazdaságban továbbra is jelen lévő munkaerőhiány mellett a programokban dolgozók is tudnak piaci állást találni.

A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan érdemben bővült az aktivitás is, ennek oka a bérek, illetve a megélhetési költségek emelkedése, de szerepet játszik benne az Ukrajnából érkező menekültek megjelenése is a munkaerőpiacon. Az aktivitás fokozódása miatt a foglalkoztatás növekedése ellenére is éves alapon nőtt a munkanélküliek száma, ám az első negyedévhez képest már csökkenést mutatnak az adatok, míg a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta továbbra is alacsonynak tekinthető.

Előretekintve nem számítunk érdemi változásra a foglalkoztatás esetében az év hátralévő részében. A munkaerőhiány miatt a vállalatok igyekeznek megtartani a meglévő munkavállalóikat, mivel arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés második fél évre várt beindulását követően nehezen találnának munkaerőt – fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy hosszabb távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelentik a növekedési korlátot a foglalkoztatás terén. Így a gazdasági teljesítmény fokozásához elengedhetetlen a munkaerő-állomány képzettségi szintjének javítása.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint helyre kell állítani a gazdasági növekedést, és meg kell őrizni a magas beruházási aktivitást. E célok elérése, továbbá a versenyképesség megerősítése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el. Czomba Sándor kiemelte, hogy az EU-ban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje, Görögországban és Spanyolországban pedig meghaladja a 10 százalékot.

2023.07. 28.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Vas Népe / Szendi Péter

Eegyüttműködésre lépett a Széchenyi István Egyetem és a Kaposi Mór Oktató Kórház

Együttműködési megállapodást kötött a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházzal a győri Széchenyi István Egyetem, valamint fenntartója, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány. A partnerség lehetővé teszi a felsőfokú graduális és posztgraduális képzés, valamint a kutatás, az innováció és a technológiai fejlesztés tovább erősítését, nemzetközileg is jelentős eredmények elérését.

A Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház, a Széchenyi István Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány július 26-án, Kaposváron kötött stratégiai együttműködést, amelyet dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, az alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint dr. Inczeffy István, a kórház főigazgatója látott el kézjegyével.

„A Széchenyi-egyetem jelentős műszaki, technológiai hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézmény, ahol folyamatosan fejlesztjük az e tudáson túlmutató területeket is. Az egyik ilyen az egészségtudomány, amely már huszonöt éve jelen van az intézmény képzései között. A tudományterület technológiai fejlődéséhez szeretnénk nagymértékben hozzájárulni, amelyben fontos lépés a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal, valamint a Semmelweis Egyetemmel létrejött együttműködés után a kaposvári kórházzal kötött megállapodásunk” – fogalmazott prof. dr. Palkovics László.

Dr. Kovács Zsolt a gondolatmenetet folytatva kiemelte, az egyetem a technológiát és a fenntarthatóságot tűzte zászlajára, ami az egészségtudomány területére is igaz. „Azért hozzuk létre egészségtechnológiai kompetenciaközpontunkat, illetve azért fejlesztünk egészségügyi szolgáltatásokat, hogy az e területeken elért eredményeinket hasznosítani tudjuk. Ebben fontos stratégiai partnerünk lehet a Kaposi Mór Kórház. Oktatási palettánkat új képzésekkel tervezzük színesíteni, ilyen a közeljövőben induló egészségügyi menedzser mesterképzés, amelyben a kaposvári kórház szakemberei is szerepet vállalnak” – emelte ki.

Dr. Inczeffy István, a kórház főigazgatója kifejtette, az együttműködés hangsúlyos eleme az a közös oktatási program, amely az orvos-, az egészség-, a gazdaság-, a pedagógiai és az állattudományok terén új, akkreditált képzések elindítását célozza angol és német nyelven is. „Az egyetemen tervezett egészségügyi menedzser képzésben a kaposvári kórház munkatársai tantárgyfelelősként és oktatóként vesznek részt. Intézményünk emellett a képalkotó diagnosztikában elért hazai és nemzetközi eredményeinek felhasználásával támogatja a győri radiográfus képzés indítását” – sorolta a főigazgató.

Elmondta, a partnerség az oktatáson kívül kiterjed a multidiszciplináris kutatás, a kutatási pályázatok és az egészségügyi szolgáltatások területére is. „A képalkotó diagnosztikai innovációk térnyerése érdekében a két intézmény kifejezi szándékát a hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló megoldások alkalmazására” – fogalmazott.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

2023.07.28

Még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon

Uncategorized

Czomba Sándor: 4,766 millió a foglalkoztatottak száma, még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon

A Kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz a munkahelyek megvédése érdekében. A KSH adatai szerint egy év alatt 51 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, így júniusban már 4 millió 766 ezer fő dolgozott hazánkban. A Kormány intézkedései tehát nemcsak megvédték, hanem tovább növelték a munkahelyeket, soha ennyin még nem dolgoztak Magyarországon. Eközben a munkanélküliek aránya 3,8%-ot ért el. Czomba Sándor kiemelte, hogy az EU-ban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje, Görögországban és Spanyolországban pedig meghaladja a 10%-ot.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Kormány célja a munkahelyek és a családok megvédése. Ehhez helyre kell állítani a gazdasági növekedést és meg kell őrizni a magas beruházási aktivitást. E célok elérése, továbbá a versenyképesség megerősítése érdekében a Kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el. A Kormány áramár-plafont vezetett be és kiszabadította a vállalkozásokat a fixáras áramszerződésekből, 650 ezer forintra emelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét. Emellett a kkv-kra kiterjesztett kamatstop bevezetésekor 60 ezer, jelenleg pedig mintegy 28,5 ezer vállalkozást véd meg a magas kamatoktól. A munkahelyek és a családok megvédését szolgálja továbbá a 6 milliárd forintos kerettel augusztus 1-től elinduló Vállalkozó Start II. program is.

Forrás: GFM

2023.07.28

Az ELTE szombathelyi képzései egyre népszerűbbek

Rekordszámú a hallgatói létszám emelkedése az ELTE szombathelyi képzésein – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Július 26-án este nyolc óra után hozták nyilvánosságra a 2023 szeptemberében induló képzések ponthatárait, amelyből kiderült, töretlen az ELTE népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az intézmény rekordszámú, 12 225 jelentkezőt vett fel képzéseire. Alapszakra 7802, mesterszakra 2 964, osztatlan szakra 1 279, felsőoktatási szakképzésre 180 fő került be. A felvettek közül 9 620-an nappali, 2 416-an levelező és 189-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 85%-a, 10 396 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.

A közlemény alapján kiugróan magas a hallgatói létszám emelkedése az ELTE Savaria Egyetemi Központban. A július 26-án véglegessé vált felvételi adatok alapján a 2019-től tartó folyamatos hallgatói létszám bővülésről számolhatunk be az ELTE szombathelyi képzéseit tekintve. A 2017 februárja óta az ELTE-hez tartozó szombathelyi campusra felvételt nyert hallgatók összlétszáma a normál felvételi eljárásban idén 904 fő. (2019-ben ez 591 fő, 2020-ban 642 fő, 2021-ben 701, 2022-ben 717 fő volt.)

Megállapítható, hogy 2017 óta az ELTE szombathelyi képzései egyre népszerűbbek a régió fiataljai körében, a hallgatói létszám folyamatosan emelkedik. A 2023-as évben +26%-kal több hallgatót vettünk fel az ELTE szombathelyi képzéseire, mint egy évvel korábban.

Forrás: ELTE

2023.07. 27

A Dunaferr vevőjével tárgyalt Nagy Márton

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a mai napon hivatalában fogadta Sanjeev Guptát, a Liberty Steel Group ügyvezető elnökét és a cég vezetőségét – írja a Magyar Nemzet.

A találkozón a felek áttekintették a Dunaferr működtetésének helyzetét, továbbá megállapították, hogy a Dunaferr stabil működése és fejlesztése, valamint a munkahelyek megvédése érdekében tovább folytatódik a megkezdett munkafolyamat és a szoros együttműködés. A megbeszélésen a Liberty hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a zöldacélra történő mielőbbi átállás mellett, ez jelenti az ágazat jövőjét.

A Dunaferr, a korábbi külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók miatt vált fizetésképtelenné. A Vasmű megmentésében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium aktív szerepet vállalt. A nyílt és transzparens felszámolási eljárás keretében végül a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot, így a Dunaferr értékesítése sikerrel zárult.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az értékesítés fontos mérföldkő, azonban a munka neheze csak most kezdődik. A kormány elkötelezett az acélipar és a magyar ipar jövője szempontjából is kiemelkedő zöldátállás mellett, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig továbbra is mindent megtesz a térség országgyűlési képviselőjével, Mészáros Lajossal együttműködve a munkahelyek és a családok megvédése, a Dunaferr helyzetének hosszú távú rendezése érdekében – áll a tárca közleményében.

2023.07. 26

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán

Az új lakásfelújítási támogatással mindenki jól járhat

Akár négymillió forintos vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt is magában foglal az a lakossági energetikai felújítási program, amelyet az állam számára nullszaldós formában dolgozott ki az építőipari szakszövetség.

Tizenkétmillió forint értékű energetikai célú épületfelújítás után négymillió forintnyi áfa, szja, társadalombiztosítási járulék, szocho és társasági adó folyna vissza az állami kasszába, ezáltal a központi költségvetés számára nullszaldós lenne az a lakossági felújítási támogatási program, amelyre a napokban tett javaslatot a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) – tudta meg a Világgazdaság.

Ismét napirendre került az a rezsicsökkentő javaslat, amely a lakóépületek teljes termikus burkának kiépítésével tenné lehetővé az épületek fűtési és hűtési költségének nagyarányú lefaragását. Az ÉVOSZ friss számításai szerint

a homlokzati hőszigetelés 5 millió forint,
a homlokzati nyílászárók cseréje 4 millió forint,
a födém hőszigetelése 2 millió forint,

ennek alapján a termikus burok kiépítésének teljes költsége 11 millió forintból megvalósítható.

Mindezt az állami energetikai felújítási program a lakosságnak 3 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítené, és további egymillió forint vissza nem térítendő támogatást kapnának a gépészeti felújításra vállalkozók.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Lakáspolitika Fejlesztéséért Felelős Főosztályának megküldött javaslat konkrét számításokkal támasztja alá, hogy a vállalkozási ár egyharmada visszakerül a költségvetésbe, ami 12 millió forintos felújítási költséggel kalkulálva éppen 4 milliós adó- és járulékbevétel.

Az állami bevétel számításakor a felújításnál a következő tételekkel számolnak:

az anyagoknál 27 százalék áfa,
a munkadíjnál a munkáltatótól 13 százalék szocho,
a munkavállalótól pedig 15 százalék személyi jövedelemadó és
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék,
valamint a vállalkozások eredményéből 9 százalék társasági adó.

Ez összességében pontosan annyi, mint amennyi vissza nem térítendő támogatás összege.

A modell szerint a felújítás bekerülési összegének maximum 50 százalékáig támogatná az állam a lakosságot.

A felújításoknál ökölszabály, hogy az összes költségen belül 40 százalék a felhasznált építési termékek aránya, és 60 százalék az élőmunka, vagyis a munkadíj.

A jelenlegi piaci körülmények között a verseny erősödésével a vállalkozók 5–10 százalék közötti árbevételarányos nyereségre törekednek. Így lett a várható megrendelői költség együttesen 12 millió forint, amelynek az önrészét zömében kamattámogatott hitellel tudnák előteremteni a pályázók, ha zöld utat kap az ÉVOSZ javaslata.

A kedvezményes felújítási célú hitel maximum 5 millió forintig évi 5 százalékos kamatlábbal segítené a felújításokat. Ez a számítás arról szól, hogy a lakásfelújítás élénkítése hogyan lehet nullszalldós a költségvetésnek – magyarázta a Világgazdaságnak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Hatalmas lépés lenne, ha még a nyáron megszületne a támogató döntés,hogy legalább a kisebb felújításokat még a fűtési szezon előtt el lehessen végezni – szögezte le a szakember. A lakossági felújítási piacon is jelentősen csökkent a megrendelésállomány. Az ideálisnak tartott évi 250 ezer helyett idén legfeljebb 180 ezer háztartásban végeznek valamilyen mértékű korszerűsítést, ezek egy része még a korábbi évek támogatásaiból megvalósuló lakásfelújítás. Az építőipar teljes megrendelésállománya 30 százalékkal, az új rendelésállomány 37 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, az ágazati munkák 20 százalékát a lakásépítések és -felújítások teszik ki. Az energiafelhasználás csökkentését szolgáló lakossági felújítás támogatási program egyszerre szolgálná a lakosság, az építőipari ágazat és az állam érdekeit, ezért a javaslattevő szakszövetség nagyon bizakodó, hogy a nullszaldós modell meggyőző lesz a kormányzat számára is.

Kinek éri meg?

A számítás a több mint 25 éve épült és nagy felújításban még nem részesült, átlagosan 100 négyzetméteres ingatlanokra vonatkozik, hazai gyártású építési termékeket figyelembe véve, 2023. évi áron. A gépészet pluszköltség, de ugyancsak fontos része a beruházásnak, miután számítások szerint a gázkazán helyett a hőszivattyús rendszerre való áttérés az üzemeltetési költséget egyharmadára csökkenti. A hőszivattyú ára átlagosan hat év alatt térül meg, az egymillió forintos vissza nem térítendő támogatást figyelembe véve.

2023.07. 26

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

A kormány augusztus 1-től 15 százalékra emeli a kötelező akciózás mértékét

Tusványos után újra összeült a kormány, Orbán Viktor kijelölte a legfontosabb feladatot.

Tusványos után ismét a karmelita kolostorban ült össze a magyar kormány. A kormányülésen megvizsgáltuk az infláció elleni harc eddigi eredményeit, és áttekintettük azt is, milyen lépésekre lehet még szükség az infláció megállítására – olvasható Magyarország Kormányának Facebook-oldalán.

A kormány augusztus 1-jétől 15 százalékra emeli a kötelező akciózás mértékét, és további termékekre is kiterjeszti – olvasható Orbán Viktor Facebook-oldalán.

Szinte példátlan árverseny zajlott le az elmúlt három hétben a legnagyobb magyarországi boltok polcain – ez állapítható meg a júliusban eddig végbement árváltozásokat megvizsgálva. A folyamatot egyértelműen a kormányzati árfigyelő elindulása generálta, amely azzal szembesítette a kiskereskedelmi szektor vezető szereplőit, hogy nyilvánosan, bárki számára láthatóvá vált, melyik bolt hogyan árazza az egyes termékeit.

2023.07.26

Forrás:vg.hu

Újabb kemény üzenetet küldött Nagy Márton

Újabb kemény üzenetet küldött Nagy Márton

Az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia, ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az Európai Unió Bilbaóban megrendezett Versenyképességi Tanácsának ülésén július 24–25-én. A gazdaságfejlesztési miniszter a versenyképesség kapcsán kifejtette, „jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést” – áll a tárca közleményében.

Míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – pl. kötelező akciózást és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.

A közleménye szerint a miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát, és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

Vázolta az elengedhetetlen szempontokat

Nagy Márton kifejtette, a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villam osenergia importját.
Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja.

Rendkívül károsak a nyilvános utalások

Majd a közlemény szerint a tárcavezető kiemelte: a kamatok alacsony szintre történő visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani a növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését.

Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter hangsúlyozta:

„AZ ÁRFOLYAMOT A PIACNAK KELL MEGHATÁROZNIA. EZÉRT IS RENDKÍVÜL KÁROS A GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRŐL MINDEN EGYES, ÁRFOLYAMSZINTRE TETT NYILVÁNOS UTALÁS.

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is” – zárta közleményét Nagy Márton.

Ezzel feltehetően Matolcsy György is egyetért

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban véleménycikkben fejtette ki erről az álláspontját a jegybank honlapján. Ebben úgy fogalmaz: „Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna. Szerinte vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak.” Majd a jegybankelnök úgy folytatta:

Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez.

Ezt követően szembesítette az álláspontjával Varga Mihályt, szerinte a pénzügyminiszter akkori beszédében a harmadik állítás mindenen „túltesz, ez már valami más”.

Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?

– írta Varga Mihály akkori kijelentéseire. Emlékeztetett arra, hogy szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz.

A TELJES ÁRSTABILITÁST ŐRZI, RÁADÁSUL MÁSOKKAL SZEMBEN ELÉRI INFLÁCIÓS CÉLJÁT.

„Nem a benzin, gázolaj, forint, részvények, lakások, az alma vagy a körte árának a változatlan szintjét próbálja megtartani, ha megpróbálná, abból nagy baj lenne” – fogalmazott, majd hozzátette:

kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében? Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti? Ugye azt sem hiszi, hogy használ Magyarországnak, ha – nem először – meggondolatlanul beszél a forint árfolyamáról?

Az akkori írását Matolcsy György úgy zárta, hogy javaslatot tett Varga Mihálynak: „hallgasson az ősi bölcsességre: Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle. /Talmud, Ószövetség/”.

2023. július 25.

Forrás, fotó: index.hu

Újabb árcsökkenések jönnek, 10-ről 15%-ra nő a kötelező akciók mértéke

Újabb árcsökkenések jönnek, 10-ről 15%-ra nő a kötelező akciók mértéke

Augusztustól a kötelező akciók mértéke 10-ről 15 százalékra növekszik az áruházakban, amelyeket kiterjesztenek az árstop alól kivont termékekre is. A kötelező akciózás mellett az online árfigyelő rendszer is jól vizsgázott: határozottan csökkentek az árak, ami hozzájárult az infláció csökkenéséhez is. A csökkenő árak mellett pedig az is segíti a családokat, hogy augusztus 1-től hideg élelmiszerre is felhasználható a SZÉP-kártya kerete.

Növekvő bérek, csökkenő árak és csökkenő infláció

A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567 800 forintot tett ki.

EZ 86 EZER FORINTTAL TÖBB, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN, ÍGY A BÉREK ÉVES ALAPON 17,9 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK.

– írta kedden a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). A közlemény hozzáteszi, a kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt.

A kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött:

JÚNIUSTÓL TÖBBEK KÖZT BEVEZETTE A KÖTELEZŐ AKCIÓZÁST, AMINEK MÉRTÉKE AUGUSZTUSTÓL 10-RŐL 15 SZÁZALÉKRA EMELKEDIK, JÚLIUSBAN PEDIG ELINDULT AZ ONLINE ÁRFIGYELŐ RENDSZER, AMELYNEK KÖSZÖNHETŐEN A MEGFIGYELT TERMÉKEK ÁTLAGÁRA MÁR 6,7 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT.

Az árfigyelő célja, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztóidöntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat.

Ahogy arról az Origo beszámolt, láthatóan jól is vizsgázott az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás, július eleje óta, néhány hét alatt közel 7 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára.

JÚLIUS ELEJE ÓTA JELENTŐSEN, TÖBB MINT 20 SZÁZALÉKKAL MENT LEJJEBB A ZÖLDPAPRIKA, A FOKHAGYMA ÉS AZ ÚJBURGONYA ÁRA, TÖBB MINT 15 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT AZ ALMA, A KELKÁPOSZTA, A SPAGETTI ÉS A TELJES KIŐRLÉSŰ KENYÉR ÁRA, VALAMINT 10 SZÁZALÉKOT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN A FEHÉR KENYÉR, A FEJES KÁPOSZTA, A KEFÍR, A MARGARIN, A NATÚR JOGHURT, A SERTÉSZSÍR ÉS A VÖRÖSHAGYMA ÁRA IS. A HÚSOK KÖZÜL A BAROMFIHÚSOK ÁRAI CSÖKKENTEK A LEGINKÁBB, JELLEMZŐEN 5-10 SZÁZALÉK KÖZÖTTI MÉRTÉKBEN.

Az árfigyelő rendszert létrehozó munkacsoport tagjai egyébként folyamatosan dolgoznak azon, hogy újabb, felhasználóbarát fejlesztésekkel egészítsék ki a rendszert. A cél, hogy a szankciós infláció leszorítása és a családok megvédése érdekében tovább fokozódjon a piaci verseny és a vásárlók minél komplexebb segítséget kapjanak a számukra legkedvezőbb ajánlatok kiválasztásában.

Augusztus 1-től ráadásul 15 százalékra emelkedik a kötelező akciózás mértéke, amit kiterjesztenek az árstop alól kivont termékekre is.

A csökkenő élelmiszeráraknak 0,6 százalékpontos inflációcsökkentő, és 1,8 százalékpontos élelmiszerár-infláció csökkentő hatása figyelhető meg, tehát

EGYRE NAGYOBB ESÉLY MUTATKOZIK ARRA, HOGY A KORMÁNY HATÁROZOTT SZÁNDÉKÁNAK MEGFELELŐEN, A SZANKCIÓS INFLÁCIÓ MÁR AZ ÉV VÉGE ELŐTT EGY SZÁMJEGYŰRE CSÖKKENHET.

Újabb segítség a bevásárláshoz: a SZÉP-kártya

Az árafigyelőn és a kötelező akciókon kívül újabb segítséget jelenthet a családoknak a bevásárlásnál, hogy

AUGUSZTUS 1-TŐL DECEMBER 31-IG HIDEG ÉLELMISZER IS VÁSÁROLHATÓ SZÉP-KÁRTYÁVAL.

A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként meghozott rendelet arról is döntött, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további, legfeljebb 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.

Ez az egyszeri juttatás béren kívüli juttatásnak minősül. Ugyanakkor,

HA A MUNKAVÁLLALÓNAK AZ ADOTT IDŐSZAKBAN TÖBB MUNKÁLTATÓJA VAN, A 200 EZER FORINT TÁMOGATÁST MINDEN MUNKÁLTATÓTÓL MEGKAPHATJA.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

Számos döntést hozott tehát a kormány annak érdekében, hogy segítse a családokat, és hogy egy számjegyűre csökkentse az inflációt,

AZ INTÉZKEDÉSEK PEDIG LÁTHATÓAN EREDMÉNYESEK, A JANUÁRI TETŐZÉSHEZ KÉPEST MÁR ÖTÖDÉVEL CSÖKKENT AZ INFLÁCIÓ MÉRTÉKE HAZÁNKBAN.

2023 július 25.

Forrás: orogo.hu

Fotó: Sutterstock

Jót tesz a vásárlóknak az árverseny

Az inflációcsökkentő kormányzati intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer létrehozása hatásosnak bizonyultak, a Szép-kártyát újra feltölthetik a munkáltatók és élelmiszervásárlásra is fordítható lesz.

Az infláció megugrásában több tényező együttesen játszott szerepet: a háború és a szankciók nyomán az energiaárak elszabadulása, az árfolyam gyengülése, a tavalyi súlyos aszályhelyzet, de a vállalatok agresszív árazása is befolyással volt rá – válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Mint mondta, az árfigyelő bevezetése, valamint a kötelező akciózás ez utóbbi tényező szerepét igyekszik ellensúlyozni. Felhívta a figyelmet, jelentős probléma volt a tavalyi évben, hogy a kereskedelmi láncok között nem volt érdemi verseny, a béremelkedés és a kormányzati transzferek következtében kialakult magas keresletet kihasználva a boltok nyugodtan emelhették áraikat, az nem járt a kereslet visszaesésével.

Idén fordult a helyzet, a reálbérek csökkenése nyomán visszaesett a kereslet is, amely fokozta a versenyt a kereskedelemben. Lényegében ezen versenynek adnak keretet a kormányzati intézkedések – tette hozzá az elemző. A kötelező akció következtében a termékek széles körében csökkennek az árak a megelőző hónaphoz képest, míg az árfigyelő használata erősíti a versenyt a láncok között, így pedig hozzájárul az árak csökkenéséhez. Az árak mérséklődésével pedig a fogyasztás emelkedik.

Molnár Dávid kiemelte azt is, hogy emellett támogatja a fogyasztás növekedését a SZÉP Kártya szabálymódosítása is, amely értelmében a munkáltatók további 200 ezer forint juttatást adhatnak munkavállalóiknak kedvezményes adózási és járulékszabályok mellett, amellyel a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme emelkedik.

Arról, hogy lehet-e egyszámjegyű az infláció, az elemző elmondta: a kormányzati cél tavaly októberi bejelentéskor ezt még nehezen lehetett elképzelni, most viszont szinte minden szakértő egyetért ezzel, sőt, már annak is nagy az esélye, hogy ez december előtt bekövetkezik. Az infláció kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni, hogy annak jelentős része még a tavalyi évről húzódik át: a júniusi 20,1 százalékos infláció 75 százalékát még a 2022-es történések, például a rezsicsökkentés átalakítása vagy az élelmiszerek esetében az aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának gyengülése magyarázza, ezen hatások azonban a második félévben fokozatosan kifutnak. Így pedig az infláció a második félévben gyorsuló ütemben csökkenhet, decemberben a szakember várakozása szerint 8,2 százalékos lehet az áremelkedési ütem.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos inflációs aggodalmakra jól hatott és valóban hatásos eszköznek bizonyult az árfigyelő rendszer – fejtette ki Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Hozzátette: immár „szabad szemmel” is látható, hogy az infláció jelentős csökkenő pályára állt. Az árfigyelőre visszatérve kiemelte, hogy alig néhány hét alatt több millió kattintás történt az oldalon, ami azt jelenti, hogy a vásárlók hasznosnak találják a fejlesztést.

A szakértő úgy véli, ennek eredményeképpen a résztvevő boltokban átlagosan 6-7 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak résztvevő boltoknál lettek alacsonyabb árak, hanem a nagyobb áruházláncoknál is. „Kialakult egy árverseny, melynek egyértelműen a vásárlók a nyertesei.” A SZÉP Kártyával kapcsolatban elmondta, hogy itt a kormány már egy „ismerős” eszközrendszerhez nyúlt vissza, hiszen a COVID alatt is kiterjesztették a keretet. Ez a bevált módszer most is nagyon hasznosnak bizonyul, jelen esetben két fontos dolog történt: kiterjesztették a SZÉP Kártyát hideg élelem vásárlására is, valamint megemelték az adható keretösszeget is a munkáltatók számára.

Fotó: MTI / Hegedűs Róbert

Forrás: figyelo.hu

2023.07. 25

Nagy Márton a versenyképességről és az árfolyamról

Nagy Márton a versenyképességről és az árfolyamról

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, ezáltal lesz folytatható a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat.

Jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre való leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára szükséges helyezni a növekedést – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Magyarországot képviselte az Európai Unió Bilbaóban megrendezett versenyképességi tanácsi ülésen július 24–25-én.

A tárcavezető hozzátette, hogy míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – például kötelező akciózás és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot szükséges végrehajtani – írja a Világgazdaság.

“A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal lesz folytatható az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je pedig 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.”

– fogalmazott, ezáltal megismételve Orbán Viktor Tusványoson elmondott szavait.

Nagy Márton kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára szükséges csökkenteni a villamos energia importját.
Nagyobb ütemben kell átállni az Ipar 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, ennek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni szükséges a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni szükséges a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
Hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja – húzta alá Nagy Márton.

A tárcavezető elmondta, hogy a kamatok alacsony szintre való visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését.

AZ ÁRFOLYAM-POLITIKA KAPCSÁN KIEMELTE, HOGY AZ ÁRFOLYAMOT A PIACNAK KELL MEGHATÁROZNIA. EZÉRT IS RENDKÍVÜL KÁROS A GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRŐL MINDEN EGYES, AZ ÁRFOLYAMSZINTRE TETT NYILVÁNOS UTALÁS.

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is.

2023 július 25.

Forrás: origo.hu

Fotó: MTI/Soós Lajos

Nagy Márton: A német útkeresésről szól Berlin Kína-stratégiája

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint Magyarország az amerikai–kínai gazdasági háború időszakának az egyik legnagyobb nyertese lehet. A Peking felé nyitás fontosságát nem csak hazánk ismerte fel.

Az Európai Unió kapcsolata Kínával beárnyékolódott a pandémia óta. A járvány és a háború ugyanis ráébresztette a nyugati világ döntéshozóit arra, hogy stratégiai fontosságú termékek és iparágak terén (az egészségügyi eszközöktől az energián át a hadiiparig) egyoldalú függőségbe kerültek más országoktól. Ezzel pedig leértékelődött a nyugati típusú globalizmus ideológiája, mert át-, illetve – új elvek alapján – repolitizálódik a globális gazdaság – írta a Magyar Nemzetnek írt véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető kiemelte, hogy a két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Kína politikai és gazdasági szembenállása során

Európának törekednie kell arra, hogy ne essen két szék között a pad alá, ne váljon a világgazdaság senkiföldjévé.

Ugyan az EU számára Washington mindig egyfajta igazodási pont, a Kínától való elszigetelődés csak árthat a kontinensünknek. Az átpolitizálódó világgazdaságban csodaszámba megy, hogy Magyarországon, mintegy utolsó európai országként, kínai beruházási boom történik: az unióban szinte csak hazánkban nem apadt el a kínai tőke beáramlása – fogalmazott Nagy Márton. A miniszter kiemelte, hogy

a kínai tőke nagy nyugati célországai (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) mellé emelkedett Magyarország is, ebben a négy országban valósul meg a kínai beruházások 88 százaléka.

A tárcavezető szerint hazánk az amerikai–kínai gazdasági háború időszakának az egyik legnagyobb nyertese lehet, ehhez azonban az is kell, hogy az EU ne legyen a konfliktus kárvallottja. Ezt már felismerte Németország is, nem véletlen, hogy júliusban nyilvánosságra hozta új Kína-stratégiáját.

A két ország viszonyának tisztázása amiatt is kulcsfontosságú, mivel Kína Németország legfőbb kereskedelmi partnere, még akkor is, ha a kapcsolat kissé féloldalas, hiszen a németek importja egyre növekszik, az export viszont csak minimálisan emelkedik.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, hogy a német dokumentum egyik fontos pillére a kritikus elkötelezettség, vagyis Berlin elkötelezett marad a kínai kapcsolatai megőrzése mellett, azonban emberi jogi és más ügyekben azért megengedi magának a kritikát. Szerinte a stratégia fő célja az, hogy Németország bővíteni szeretné gazdasági kapcsolatait Kínával, javítva az ázsiai piachoz való hozzáférést. A Peking felé való nyitás mellett a tárcavezető úgy látja, hogy Berlin továbbra is több erő között egyensúlyoz majd. A stratégia a kommunikációs panelek mögött tehát nem Kína ellen, hanem a német ipar és szuverenitás mellett érvel. Így az olvasónak olyan érzése lehet, hogy a dokumentum valójában nem is Kínáról, hanem a német útkeresésről szól – zárta véleménycikkét Nagy Márton.

Fotó: Vémi Zoltán

Forrás: figyelo.hu

2023.07. 25

Háromszor annyit vihetünk haza, mint 2010-ben

86 ezer forinttal 567.800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon – derül ki a GFM közleményéből.

A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567.800 forintot tett ki. Ez 86 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, így a bérek éves alapon 17,9 százalékkal nőttek. A nettó kereset ezzel párhuzamosan 391.500 forintra emelkedett. Megállapítható, hogy egy átlagos munkavállaló már közel háromszor annyit vihet haza, mint 2010-ben.
A Kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt. A Kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött: júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent.
Az intézkedések hatékonyak és eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke. A családok és a gazdaság védelme érdekében a Kormány 200 ezer forinttal megemelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése pedig újra megnyitja az utat a reálbérek növekedése előtt.

Forrás: GFM

2023.07.25

Decemberre 7-8 százalékra mérséklődik az infláció

Szeptemberben felülvizsgálja a kormány a költségvetést, és ha kell, további intézkedésekről döntenek – mondta a Reutersnek Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyelőre nem látja indokoltnak, hogy beavatkozzanak a költségvetési terv végrehajtásába, szerinte a hiánycél tarthatónak tűnik. Az inflációról azt mondta, decemberre 7-8 százalékra lassulhat.

A júniusi 20,1 százalékról decemberre 7-8 százalékra lassulhat az infláció Magyarországon – mondta a Reutersnek adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető hozzátette, egyelőre nincs szükség további intézkedésekre a költségvetési hiány megfékezésére, ugyanakkor szeptemberben megvizsgálják a költségvetést és ha kell, a kormány intézkedik. Ezzel együtt teljesíthetőnek tartja az idei 3,9, illetve jövő évi 2,9 százalékos hiánycélt. Mindez azért fontos, mert ebben az esetben nem kell kiigazításokat végrehajtani.

Mint a pénzügyminiszter mondta: „Optimista vagyok abban, hogy a régióban van elég potenciál ahhoz, hogy ha le tudja küzdeni az energiaproblémákat és az inflációt, akkor a kelet-közép-európai országok ismét a leggyorsabban növekvő gazdaságok lehetnek az Európai Unióban” – fogalmazott Varga Mihály. kormány az idén mindössze 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, ami jövőre 4 százalékra gyorsul, ugyanakkor a Reuters elemzőkre hivatkozva megjegyezte vannak kockázatok a növekedést illetően. Ugyanis egyelőre visszaeső fogyasztás látszik, ami viszont csökkenti az adóbevételeket. Emiatt a hiány a vártnál akár magasabb lehet.

A tárcavezető szerint

A STABIL FORINT KULCSFONTOSSÁGÚ AHHOZ, HOGY A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELŐRE TERVEZHESSENEK, SZERINTE AZ AZ ELKÉPZELÉS, HOGY AZ EXPORT FELLENDÍTÉSÉHEZ GYENGE VALUTÁRA VAN SZÜKSÉG, IDEJÉTMÚLT.

Beszélt a jegybank veszteségéről is, jelezve, hogy a kormány 2024 januárjától módosítja a jegybanktörvényt, hogy ne kelljen a bank veszteségeit a költségvetésből fedezni. „A Magyar Nemzeti Bankkal megállapodtunk abban, hogy olyan megoldást javasolunk az EKB-nak, amely lehetővé teszi, hogy az MNB középtávon, azaz körülbelül 3-5 évig korrigálja a veszteségeit” – tette hozzá.

Forrás: origo.hu

Fotó: MTI / Kovács Tamás

2023. 07.21

Tényleg odasózott az élelmiszeráraknak az online árfigyelő rendszer

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a július elsején bevezetett rendszer fontos lépés az infláció elleni küzdelemben. Az online árfigyelőt több mint hatszázezren keresték fel.

Július óta közel 7 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára, ami azt jelenti, hogy eredményes az online árfigyelés és a kötelező akciózás – ismertette pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal július elsején indította el az online árfigyelő rendszert. Ennek célja az, hogy az egyes élelmiszeripari termékek napi eladási árának megjelenítésével segítse a fogyasztói döntéseket, és a piaci verseny fokozásán keresztül lejjebb szorítsa az árakat, ezzel is hozzájárulva az infláció mielőbbi letöréséhez.

A minisztérium közleménye kiemelte, hogy az adatok már a rendszer elindítását követő első két hétben is az árfigyelő hatékonyságáról tettek tanúbizonyságot, amelyet az elmúlt hét során szolgáltatott napi áradatok még tovább erősítettek. Az árfigyelő érdemben fokozza a versenyt, és eredményesen szorítja le az árakat. Az elmúlt egy hétben az online platformra kötelezően szolgáltatandó 62 termékkategóriából 38-ban tovább mérséklődtek az átlagárak: leginkább a kefir, a margarin, a spagetti és a zöldpaprika árai csökkentek.

A 2023. július 1. és július 19. közötti időszakban a 62 termékkategóriából 53-ben csökkentek a termékek átlagárai. A 62 termékcsoport termékei esetén az átlagárak átlagosan 6,7 százalékkal mérséklődtek, aminek csaknem 0,6 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve 1,8 százalékpontos élelmiszer-inflációt csökkentő hatása lehet a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Július eleje óta jelentős, több mint 20 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető a zöldpaprika, a fokhagyma és az újburgonya esetében, több mint 15 százalékkal csökkent az alma, a kelkáposzta, a spagetti és a teljes kiőrlésű kenyér ára, valamint 10 százalékot meghaladó mértékben ment lejjebb a fehér kenyér, a fejes káposzta, a kefir, a margarin, a natúr joghurt, a sertészsír és a vöröshagyma ára is. A húsok közül a baromfihúsok árai csökkentek a leginkább, jellemzően 5–10 százalék közötti mértékben.

Az árak csökkenését az árfigyelő rendszer mellett a június elsejétől elindított kötelező akciózás is támogatta.

Az online platform népszerűségét mutatja, hogy nem egész három hét alatt 615 ezer látogatója volt, és összesen több mint 42 millió letöltés történt az oldalon. A szabadszavas keresések száma megközelíti a 234 ezret, amelyek során a látogatók leggyakrabban továbbra is a tej, a csirkemell, a sajt és a vaj szóra kerestek rá.

Forrás: vg.hu

2023. 07.21

Kapóra jött a tartós befektetéseknek a szocho

Növekedésnek indulhat a tartós befektetési számlák (tbsz) száma a megtakarítási hozamok adózásának júliustól érvényes új szabályai nyomán. Az állampapírokat favorizáló kisbefektetőknek viszont továbbra sem éri meg tbsz-t nyitni.

Egyáltalán nem jön rosszul a tartós befektetési konstrukciók szempontjából a szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése, hiszen a tartós befektetési számlákon (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) elhelyezett pénzek hozamai után egy bizonyos idő eltelte után nem kell számolni az új adóteherrel sem – írja a Világgazdaság. Ahogy korábban beszámoltunk róla, életbe lépett az a kormányrendelet, amely szerint a 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) kell fizetni a 2023. július 1. után keletkező kamatok és a megvásárolt értékpapírok hozama után. Az adófizetési kötelezettség a 2023. június 30. után lekötött betétek, nyereménybetétek, kötvények és a befektetési jegyek kamatjövedelmére vonatkozik. A kormányrendelet hatálya alól egyértelműen kivételt képeznek az ingatlanalap befektetési jegyéből származó hozamok, az állampapírokból származó kamatjövedelmek, valamint a nyugdíj-előtakarékossági vagy a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok jövedelmei.

Mindezek nyomán okkal feltételezhető, hogy az előttünk álló időszakban nagyot növekszik a kereslet a tartós befektetési konstrukciók iránt, vagyis emelkedik majd az újonnan nyitott tbsz-ek és nyeszek száma– írja a lap.

A keresleterősítő hatás elsősorban az előbbieknél lehet számottevő, hiszen a nyesznél legalább tíz év eltelte és (alapesetben) a megtakarító nyugdíjba vonulása is szükséges az adómentesség eléréséhez. Ez pedig kétségtelenül nagyon jól jön az említett konstrukcióknak, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az elmúlt években nem volt túl acélos az érdeklődés irántuk. A bankoknál, befektetési szolgáltatóknál és hitelintézeti fióktelepeknél vezetett tbsz-ek száma ugyan 2,1 százalékkal, 262,1 ezerre emelkedett a 2023. március végéig számított egy év alatt, ám ez a közelében sincs a 2017 novemberére kimutatott, több mint 360 ezres számnak.

A nyesznél pedig még egyértelműbb a csökkenő tendencia: itt 2022 tavasza és az idei év márciusa között 5,5 százalékkal, 90,6 ezerre olvadt az élő számlák száma, miközben 2018. elején még 118,7 ezer szerződést tartott nyilván az MNB.

Túlzott várakozásokat azonban hiba lenne megfogalmazni a már öt év után teljes adómentességet biztosító tbsz kapcsán, még úgy is, hogy a pénzügyi szolgáltatók beszámolói szerint már az elmúlt hetekben is érezhetően nőtt az érdeklődés a konstrukció iránt. Ennek egyik oka, hogy a kisbefektetők jelentős részének jókora visszatartó erő, hogy öt évre le kell mondjon a befektetett pénzéről: ez még úgy is igaz, hogy a számla futamidő lejárta előtti feltörése esetén is kevesebb adóteherrel kellene számolni, mint egy „normál” értékpapírszámlánál, hiszen a szocho megfizetése alól ekkor is mentesül a megtakarító.

A másik, hogy – a befektetési jegyek népszerűségének növekedése ellenére is – a lakossági értékpapír-állomány legnagyobb szeletét az állampapírok adják – májusban 57,2 százalékkal részesedtek a teljes portfólióból –, márpedig az állami adósságpapírok egyébként is mentességet élveznek a kamatadó és a szocho alól. Ennek megfelelően azoknak a kisbefektetőknek, akiknek az értékpapír-befektetései kizárólag állampapírokra korlátozódnak, a tbsz nem nyújt érdemi alternatívát.

Forrás: figyelo.hu

Foto: freepik.com

2023. július 20.

Egyre távolabb az évközi minimálbér-emelés, csak augusztus végén ülnek le a szakszervezetek és a munkaadók

Egyre távolabb az évközi minimálbér-emelés, csak augusztus végén ülnek le a szakszervezetek és a munkaadók

Habár korábban júliusban tervezték összehívni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, augusztus vége előtt erre biztosan nem kerül sor, amivel az esélye is jelentősen csökkent egy évközi minimálbér-emelésnek – tudta meg a Világgazdaság. Ha lenne is egy megállapodás, október előtt valószínűleg nem lépne életbe, akkorra ráadásul már el kell indulniuk a jövő évi tárgyalásoknak.

A magas infláció június elején ismét egy asztalhoz ültette a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevőit. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló testület azok után tartott tapogatózó egyeztetéseket, hogy a minimálbérek vásárlóereje az év eleje óta folyamatosan csökken. A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékos, a múlt évi bérmegállapodásban rögzített növekedése még mindig alatta van az inflációnak, amelyjanuár óta végig 20 százalék fölött tartózkodott.

Bár a szakszervezeti oldal a nyár elején még bizakodó volt, mivel a munkaadók sem zárkóztak el a tárgyalásoktól,

azzal, hogy augusztus végére tolódik a VKF, szinte minimális az esélye annak, hogy bármilyen megállapodás legyen egy évközi emelésről, ugyanis ezzel összecsúsznak az idei és jövő minimálbérről szóló egyeztetések.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság érdeklődésére a késlekedést azzal magyarázta, hogy egyelőre nincsenek meg azok az első féléves adatok, amelyek birtokában érdemben tudnának egyeztetni, ráadásul augusztus közepe táján a kormányzat is teljesen leáll, tehát egyedül a hónap végi időpont maradt, amikor meg lehet tartani a VKF-et. Továbbra is az infláció éves átlagos alakulása a kérdéses, amely a kabinet várakozása szerint még mindig 15 százalék, ez azonban az elemzők által prognosztizált 18 százalékos körüli ütemtől elmarad. Mészáros Melinda szerint legjobb esetben is stagnálás lehet éves szinten a bérek váráslóerejében.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, különböző forgatókönyveket készítettek arra az esetre, ha júliusban meg tudtak volna állapodni, de már most látszik, hogy ez torlódást fog okozni. Ugyanis ha augusztus végén ülnek össze, és bármiféle sikeres tárgyalást lebonyolítanak, az egy hónap, tehát legjobb esetben is október lenne, mire az hatályba lépne.

Nyilvánvalóan fel fog vetődni a munkáltatók részéről, hogy arra a pár hónapra már nem kellene módosítani a megállapodást

– mondta a munkavállalói oldal képviselője. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára június középén lapunknak ugyanezt pedzegette, amikor arról beszélt, hogy egy évközi emelés számos adminisztratív pluszteherrel jár a cégekre nézve, amelyeknek üzleti vagy költségtervüket újra kellene írniuk. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig egyenesen a vágy kategóriájába sorolta.

Ezzel együtt Palkovics Imre hangsúlyozta, a Munkástanácsok véleménye az, hogy nem muszáj bérként kifizetni a különbözetet, lehet egy összegű kifizetést meglépni. „Egy a lényeg, hogy a munkavállalók reálveszteségét még idén pótolni lehessen. Valószínűleg felvetődik a munkaadók részéről, hogy a jövő évi tárgyalások során kompenzáljanak, de azt mi nem tudjuk elfogadni” – fogalmazott.

Mészáros Melinda arról is beszélt, hogy kivárás a jellemző a munkavállalók körében, példaként említette, hogy van olyan cég, ahol a fluktuáció idén lesz a legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. Szerinte a munkahelyváltás lebegtetése sok helyen csak a szavak szintjén van meg, „úgy tűnik, hogy kezd felértékelődni a munkahely biztonsága” – jegyezte meg.

2023 július 20.

Forrás: vg.hu

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI (illusztráció)

Tízből hat cégnél emelték a fizetéseket

Míg tavaly tízből nyolc cégnél emeltek a béreken a 2023-as terveknél csökkent a fizetésemelési hajlandóság: 2023 januárjában már csak tízből hat vállalat kalkulált bérfejlesztéssel az idei évre vonatkozóan, átlagosan 12,2%-os emeléssel terveztek. Ezzel szemben az első félév során 76%-nál már megtörtént a bérfejlesztés, és ez a szám még várhatóan emelkedhet, hiszen a munkaadók több mint fele jelezte, hogy év végéig még nem tudják, hogy lesz-e emelés, de nem tartják kizártnak.

A cégek 2023-ra vonatkozó bérfejlesztéseiről és az erre vonatkozó terveikről készített felmérést a Profession.hu az első félév végén. A válaszadók – amelyek körében mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagy vállalatok is szerepeltek – háromnegyedénél már emeltek idén a munkavállalói béreken: 67%-uknál egy alkalommal, míg 9%-nál többször is. Ez az arány meghaladja az év eleji terveket: januárban a cégek 62%-a nyilatkozta, hogy számolnak az idei bérfejlesztésekkel.

Azokon a munkahelyeken, ahol idén már volt fizetésemelés, a leggyakrabban (minden második vállalatnál) maximum 10%-ot eszközöltek, de 3%-nál a 20%-ot is meghaladta ennek mértéke. Vannak olyan vállalatok (11%), ahol egy második körös bérfejlesztéssel is számolnak még idén. Jelen állás szerint a többségében fehérgalléros állásokat kínáló cégeknél várható még a második félévben fizetésemelés, valamint a nehézipar, gépgyártás, adminisztráció és szolgáltatást támogató területeken működő vállalatoknál.

A cégek többsége (54%) egyelőre nem tudja biztosan, hogy fog-e még fizetésemelést adni 2023-ban, ők kivárnak ezzel a döntéssel, több, mint negyedüknél azonban már el is dőlt, hogy nem lesz bérfejlesztés. A cégek 18% még tervezi: többségük 10%-ot nem meghaladó összeget biztosítana, de vannak (26%), akiknél ez akár a 30%-os növelést is elérheti majd. A cégek mintegy 3%-a nem emelt idén a béreken és nem is tervezi az elkövetkezendő hat hónapban ezt megtenni.

„Januárban a vállalatok elsősorban azért terveztek béremelést vagy plusz juttatást, hogy ezzel kompenzálják a munkavállalók megnövekedett megélhetési költségeit – mindezzel a dolgozók megtartása volt a cél. Ekkor a munkavállalók több, mint fele számított arra, hogy 2023-ban megemelik a fizetését, rendszeres juttatását, vagy fizetéskiegészítésként, egyösszegű juttatásként kap kompenzációt, de többségük magasabb összeget szeretett volna, mint amit kapott” – mondja el az év eleji előzményeket Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Az első félév végére már több helyen volt fizetésemelés, mint ahogyan azt a vállalatok korábban tervezték, de az is látható, hogy ez még emelkedhet az év hátralevő részében a bérfejlesztések terén: a felmérésünkben résztvevő vállalatok fele nyilatkozta, hogy nem tudja még, hogyan alakulnak a fizetésemelések a továbbiakban” – tette hozzá a szakértő.

Forrás: Profession.hu

2023.07.20

Felpörgött a hitelprogram

A megemelt, ezermilliárd forintos keretből eddig 862 milliárd forintnyi hitelkérelmet hagytak jóvá.

Eddig 2192 hitelkérelem érkezett a Baross Gábor programban, amelynek (az igényelt összeg szerint) fele volt forgóeszköz- és fele beruházási hitelkérelem – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a programban részt vevő Prohuman Kft. vezetőjével egyeztetett. A Világgazdaság cikkéből kiderült: a hitelprogram előrehaladása megfelelő, a megemelt, ezermilliárd forintos keretből eddig 862 milliárd forintnyi hitelkérelmet hagytak jóvá, a szerződött hitelek értéke 691 milliárd forintot ér el, a kifizetések összege pedig meghaladja a 446 milliárd forintot.

A szerződött ügyfelek 68 százaléka kis- és közepes vállalat, a szerződött hitelállomány (ügyletérték alapján) 40,8 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30,6 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez, 7,4 százaléka pedig a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területhez köthető.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, amelyben a Prohumán 2004 Kft. is sikerrel pályázott, a kormány a háború és szankciók okozta gazdasági hatások ellensúlyozása, a munkahelyek megvédése, a vállalkozások versenyképességének növelése és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében hirdette meg. A hitelprogram a jelenlegi magas kamatkörnyezetben a vállalkozások számára rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett elérhető forrást biztosít – forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euróhitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten.

Forrás: vg.hu

2023.07.19

Osztrák háttér, magyar igazgatás

Több mint tíz éve működik Szentgotthárdon egy osztrák érdekeltségű, magyar igazgatású csomagolóanyag-gyár.

Az Innsbruckban született Boldizsár Gábor bár osztrák állampolgár, magát mégis magyarnak vallja. Nem csoda, hogy a munkája is ideköti, ugyanis tíz éve egy osztrák cég segítségével alapított leányvállalatot Szentgotthárdon, amely elsősorban a helyi Opel-gyárat látja el csomagolóanyagokkal, de másoknak is szállít, vannak partnereik Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is.

„2012. április elsején Szentgotthárdon a selyemgyár csarnokában kezdtük az operatív gyártást tizenkét emberrel, 1400 négyzetméteren. Ma több mint hétezer négyzetméteren végezzük a munkát, 38 munkatárssal” – mondta a VAOL-nak Boldizsár, akinek nagy szívfájdalma, hogy egyik fő célkitűzését nem sikerült elérnie a céggel.

„Amikor Magyarországra jöttem, eltökélt szándékom volt, hogy magyar embereket foglalkoztatok és magyar alapanyagokat használok. Ez utóbbi sajnos csak részben sikerült. Sokáig kerestem olyan magyar céget, amely megfelelő minőségű fát szállít, és ezzel arányban álló árat számít fel. Sajnos, ez nem sikerült, így Magyarországról csak részben veszünk alapanyagot” – mondta az üzletember. Az anyacég bécsi központú, idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Telephelyeik Csehországban és Szlovéniában is megtalálhatók.

Forrás: vaol.hu

2023.07.19

Raiffeisen: jelentősen felgyorsul az infláció csökkenése

A gazdasági növekedés idén még stagnálni fog, ám az év második felében a pénzromlás üteme jelentősen mérséklődik, már december előtt meglehet az egyszámjegyű infláció – áll a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves helyzetértékelésében. Az év végére az irányadó kamat 11.5 százalékra csökken, az euróért pedig várhatóan 380 forintot kell majd fizetni.

Akár 8% alá is mehet 2023 végére az infláció mértéke – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az éves átlagos infláció 17.9% lehet. 2024 végére az infláció jelentősen, 5.5%-ra fog csökkenni, vagyis jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a korábbi időszakban tapaszalt drágulás jelentősen lelassul.

A magyar gazdaság az első negyedévben még recesszióban volt, ám úgy tűnik, elindult a növekedés, ezzel együtt az idei évben a GDP növekedése nulla százalék körül várható, jövőre azonban már 3%-os növekedést prognosztizálnak a bank elemzői. A következő negyedévekben még nem valószínű, hogy az összkép sokat változik – a gazdaság várhatóan hasonló dinamikát mutat majd, mint az első negyedévben: gyengélkedő ipar és építőipar, vegyes szolgáltatási szektor és jelentős javulás a mezőgazdaságban a termelési oldalon; tovább javuló nettó export, mély csökkenés a bruttó állóeszköz-felhalmozásban. Ezt a javuló fogyasztási adatok ellensúlyozhatják.

Az építőipar a magas kamatlábak okozta finanszírozási problémák és a nagy állami beruházások egy részének halasztása miatt várhatóan továbbra sem mutat majd derűs képet Török Zoltán véleménye szerint.

Az euróövezetben az infláció folyamatosan csökken. Az úgynevezett headline infláció júniusban már csak 5,5% volt, előreláthatólag a javulás az év második felében sem torpan meg. Izgalmas lesz azonban az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntése, ami okozhat a piacon meglepetéseket. Egyelőre még a döntéshozók is megosztottak abban a kérdésben, hogy szükség van-e további monetáris szigorításra. Az EUR/HUF árfolyamban túl nagy meglepetés a mostani becslések alapján nem várható, 380 forint környékén mozoghat a következő időszakban a kurzus – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.

Az olaj iránti kereslet valószínűleg még ebben az évtizedben tetőzik, utána pedig csökkenésnek indulhat, ami jelentősen át fogja rendezni a többek között a Közel-Keleti olajkitermelő országok gazdasági lehetőségeit – erre több országban, például Szaúd-Arábiában már meg is kezdték az előkészületeket, ugyanakkor az Egyesült Államok vagy éppen az Emirátusok tovább növelik kitermelésüket. Mindez a hazai benzinárakra is hosszú távon hatással lesz, a közeljövőben azonban jelentősebb áringadozásra várhatóan nem kell számítani– jelezte Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője.

Az Egyesült Államokban továbbra is magas a munkahelyükről önként távozók aránya, elsősorban a magasabb kínált bér miatt, a tartósan magas árak ugyanakkor lassítják a fogyasztás intenzitását a következő időszakban. A FED kamatdöntéseit és a piaci mozgásokat az ősztől beinduló elnökválasztási kampány is befolyásolni fogja, amelynek kilátásai egyelőre meglehetősen képlékenyek.A dollár jelentős visszaerősödése nem valószínű, az év végén 339 forintot kell majd várhatóan fizetni az amerikai valutáért.

Forrás: Raiffeisen Bank

2023.07.17

Felvételünkön Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője

Dunántúli ingatlanpiac: Veszprém viszi a pálmát

Csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt a régió ingatlanpiacán Veszprémmel, a megyei jogú város az összes szegmensben vezet: ugyanakkor a kiemelkedő vándorlási többlet már azt mutatja, hogy a Velencei tó és környéke az ingatlanpiac új slágere ebben a térségben.

Az Otthon Centrum becslése szerint a régióban a települések közül a legtöbb adásvételre Székesfehérváron lehet számítani 1300 darabbal, amelyet a többi megyei jogú város, Tatabánya (1050), Dunaújváros (880) és Veszprém (720) követ. A majdnem egy éve megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom (380) a hetedik a tranzakciós rangsorban. Fajlagosan ezer lakosra vetítve azonban már más sorrend jellemzi a közép-dunántúli régiót. A településszerkezet elaprózottsága okán csak az ezer főnél népesebb településeket vizsgálta az Otthon Centrum régiós összesítése, melyben Alsóörs lett az első 32,5 ezrelékkel, majd Almásfüzitő (23,6 ezrelékkel) és a dunaújvárosi járásban található Daruszentmiklós (21,5 ezrelékkel) került a lista harmadik helyére.

Vándorlás terén kiemelkedően teljesített a Martonvásári és Gárdonyi járás, előbbit 10, utóbbit 20 ezrelék feletti vándorlási többlet jellemzi, ugyanakkor a Balatonalmádi 10 ezreléke is figyelemre méltó eredmény. Számottevő elvándorlás csak a Veszprémi járásban tapasztalható, míg a többi járás vándorlási egyenlege +/-5 ezrelék között váltakozik. „Az Otthon Centrum adatai szerint a négyzetméterárak tekintetében idén is erősen teljesítettek a régió nagyvárosai, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár” – ismertette az árlistát Soóki-Tóth Gábor.

A téglalakás szegmensben Veszprém a legdrágább, 750 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért, majd Székesfehérvár (620 ezer), Esztergom (500 ezer), Tatabánya és Dunaújváros (430 ezer) következik az év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján átlagolt árlistán. A panellakásoknál is ugyanez a fajlagos átlagár sorrendje: Veszprém (620 ezer), Székesfehérvár (580 ezer), Tatabánya (470 ezer), Esztergom (450 ezer), Dunaújváros (350 ezer forint). Ahogy a családi ház szegmensben is Veszprémben a legmagasabb egy négyzetméter ára 600 ezer forinttal, kicsivel leszakadva Székesfehérvár (580 ezer) és Tatabánya (560 ezer), majd Dunaújváros (380 ezer), Esztergom (300 ezer forint). Veszprémmel csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt: Balatonfüreden, Balatonalmádiban a használt házak átlagára négyzetméterenként 1 millió forintra nőtt idén, míg a többi tóparti település átlaga is 700-800 ezer forint között alakult. Ugyanakkor a vízparti ingatlanok esetében mindenhol a települési átlagár duplája a fajlagos ár.

Forrás: Figyelő

2023.07.17

2024-es költségvetés: 6 százalékos inflációval számol a kormány

Elfogadta az Országgyűlés pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter korábban védelmi költségvetésnek nevezett.

A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt – közölte az MTI. A tárcavezető a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Kiemelte: ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll. A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz. A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja. Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.

2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg. Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra. 2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak az energiaszektor szereplői 513 milliárd, a légitársaságok 39 milliárd, a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal, a bányajáradékból 192 milliárd, a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.

A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben. Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka, ami meghaladja a NATO-elvárást. Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja. Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.

A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta, jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot. Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható. A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.

Forrás: figyelo.hu

2023. 07. 05

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

„Innováció a gyakorlatban”– innovációs klubest Zalaegerszegen

„Innováció a gyakorlatban”– innovációs klubest Zalaegerszegen

Gondolatébresztő pódiumbeszélgetésre invitálta szerdán a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a WH Projekt szakmai támogatásával az érdeklődőket. Az Innovációs Klubban ezúttal a fejlesztések szükségességéről és lehetőségeiről szóltak.

Bali Zoltán alpolgármester, Fatér Balázs, a ZVKIK térségi elnöke, Németh István fizikus, oktatási szakértő, Arany János, digitális evangelista, Viant Zsolt, a Scintilla Fémalkatrész Kft. kereskedelmi vezetője és Balogh Zsolt, a cég zalaegerszegi gyárának operatyv igazgatója

Az eseményen a megjelenteket Bali Zoltán alpolgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy az innováció Zalaegerszegen is jelen van, hiszen az elmúlt évek változásai új technológiai megoldásokat és a korábbitól eltérő szervezeti struktúrákat hívtak életre. A meghívott előadók – Németh István fizikus, Arany János digitális evangelista, Viant Zsolt, a Scintilla Fémalkatrész Kft. kereskedelmi vezetője és Balogh Zsolt, a cég operációs igazgatója – az elmélet mellett a gyakorlatot vázolták. A szakemberek hangsúlyozták, az innováció tanulható, nem könyvekből, hanem a helyzetek megéléséből, a folyamatos kérdésfeltevésből. Mindig vizsgálni kell, hogy a meglévő adottságok hogyan igazíthatók a piaci viszonyokhoz, s azt, kell-e valahol változtatni a működésen.

Alapfeltétel a jó szervezeti háttér, az együttgondolkodás, az új utak keresése, majd a források felkutatása. Fontos a helyi vállalkozók erősítése, ösztönzése, hogy új, jövőbe mutató technológiákat hozzanak. A cégeknél a beérkező, s gyárthatatlannak tűnő megrendelések esetén is keresni kell, hogyan lehet az elképzelést lehetőleg a piacinál kedvezőbb áron megvalósítani. A szemléletformálást egyébként gyermekkorban kell kezdeni. Meg kell tanítani, hogy a változás az élet része, és abból a lehető legtöbbet kell kihozni. Jó példakánt említették a Zalaegerszegen kialakított projektalapú oktatást, melynek keretében az előzetes, kiscsoportos munkavégzés után a vizsgán egy probléma megoldását kell bemutatni. A diákokat személyre szabottan kezelik, számukra egyéni hallgatói utakat jelölnek ki. A fiatalok mellé digitális partnert rendelnek, mely a lekérdezések alapján a szükséges ismeretekkel látja el őket. Így vélhetően olyan szakembereket képeznek, akik hivatásukban a kihívások közepette is megállják majd a helyüket, s képesek lesznek mindig megújulni, újítani.

2023. július 5.

Az est az INHOLD Zrt támogatásával valósult meg.

Nagy Márton: A magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) adják a magyar gazdaság gerincét – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán hétfőn Budapesten. Beszélt arról is, hogy a magyar kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják.

A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta: van tér a magyar kkv-k fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a vállalkozások versenyképesebbé válnak. Ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát – emelte ki, hozzátéve: el kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába. Beszélt arról is, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat. Hangsúlyozta: hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort.

A kormány ezen programjai nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a hazai gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani.

A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10 százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter. A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekord magas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekord alacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – tette hozzá.

Nagy Márton felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított, Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum” Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel. A fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség végtelen című projektje. Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett. Az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.

Forrás: figyelo.hu

2023. 07. 06

Borítókép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

GFM: Az ipar teljesítménye túl van a mélyponton

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 májusában az egy évvel korábbihoz képest 6,9 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene. Ez lényegesen kedvezőbb adat, mint az áprilisban látott 8,3 százalékos csökkenés, ráadásul az előző hónaphoz képest az ipar teljesítménye már 1,6 százalékos növekedést mutatott.

Az eredmények kapcsán Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár megfogalmazta, hogy „ezzel az eredménnyel a szankciók okozta mélypontján túljuthatott az ipari termelés, az év további részében várhatóan újra növekedési pályára áll az ágazat, miközben továbbra is az autóipar és a villamos berendezések gyártása jelentik a húzóerőt.”
Hozzátette, hogy a háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében a Kormány kimentette a vállalkozásokat a fix áras áramszerződésekből, továbbá a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül olcsó forrásokat biztosít. A Hitelprogram 1000 milliárd forintos keretéből már 641 milliárd forintot tesz ki a szerződött hitelállomány, a források legnagyobb része a feldolgozóiparba, a
kereskedelem és gépjárműjavítás területére irányul. A Kormány által indított programok hozzájárulnak az ipar teljesítményének növeléséhez, a 1,5
százalékos GDP növekedés eléréséhez, valamint a munkahelyek és a családok megvédéséhez – olvasható a GFM közleményében.

Forrás: GFM

2023.07.06

MAM: Sikersztori a babavilágban

A Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjának kitüntetettje idén Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetője, a MAM vállalatcsoport gyártási vezérigazgatója lett. Vele beszélgettünk a vállalatról és az elért eredményekről.

A Kék Innovációs Különdíjat hatodik alkalommal adták át. Pesti Tímea, Joerg Bauer, Ifj. Chikán Attila, Karikó Katalin és Szászi István után idén Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetője, a MAM vállalatcsoport gyártási vezérigazgatója lett a díj kitüntetettje. A Kék Innovációs Különdíj jelöltjeire szakmai szervezetek, a Jelölő Bizottság, a Menedzserszövetség elnökségének tagjai, illetve annak ügyvezetése tehetnek javaslatot.

A több mint 30 éve alapított, osztrák tulajdonban lévő babatermék-gyártó vállalat 15 évvel ezelőtt a cumik mellett elindította a cumisüvegek gyártását is, mely mára a második legfontosabb termékvonallá fejlődött. Azóta folyamatosan fejlesztik a gyártástechnológiát, automatizálnak, robotokat telepítenek, de ezeket mind az emberi értékek figyelembevétele mellett teszik. Ezeknek, és számos egyéb innovációs fejlesztésének köszönhetően a MAM-Hungária Kft.-t mára a térség egyik legmeghatározóbb vállalataként tartják számon.

Az elért eredmények és a több mint húszéves ügyvezetői feladatok után Kiss Katalint 2020-ban a vállalatcsoport gyártási vezérigazgatójává választották, melynek köszönhetően már nemcsak a magyar, de az ázsiai gyártóüzemek munkáját is irányítja, továbbá globális szinten felügyeli az ellátási lánc és a minőségirányítás folyamatait.

– Mi a cég története, hogyan alakult meg 1991-ben?

– Korábban a tulajdonosoknak nem volt saját gyártóüzemük, bérgyártásban állították elő termékeiket. Szerencsés módon éppen a rendszerváltással kinyíltak a határok, a külföldi vállalkozóknak is lehetőségük volt gyárat alapítani Magyarországon. Ezen a területen korábban a helyi termelőszövetkezet egyik mellékága, egy varroda működött egy egészen kis épületben. Onnan indultunk és nőttük ki magunkat odáig, ahol ma tartunk. Ma a régió egyik meghatározó vállalatként több, mint ötszáz munkavállalót foglalkoztatunk. Az egykori 300 négyzetméteren megkezdett termelés mára 15 ezer négyzetméterre nőtt, ahol korszerű üzemben folyik a gyártás. Fontos megemlíteni, hogy nem egy kész külföldi gyárat telepítettek ide, hanem lehetőségünk volt a magyar viszonyokhoz igazítva egy saját működési modellt kialakítani, felépíteni. Sőt, mára a magyarországi telephely nem csupán termelőüzem, hanem a MAM-cégcsoport tudásközpontjaként is működik és Magyarországról vezetjük az egész cégcsoport ellátási láncát, valamint minőségirányítását.

– Hogyan fejlődött, a társaság melyek ma a fő piacai?

– Korábban kizárólag cumikat gyártottunk, ma már mindent, ami a baba szájápoláshoz szükséges. Minden kontinensen ismertek és elismertek a termékeink. Százmilliós nagyságrendben gyártunk és termékeink bizonyos szegmensekben még olyan minőségérzékeny országokban is piacvezetők, mint Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, vagy épp az Egyesült Államok, Brazília, Franciaország.

– Mekkora a verseny? Lehet-e ezen a piacon magyar központi vezetéssel érvényesülni?

– Egy egészséges piaci verseny szükséges ahhoz, hogy ne kényelmesedjen el egy vállalat, egy márka. A versenyt értelmezhetjük egyfajta hajtóerőként is, amely a folyamatos innovációt, az újításokat és a kreatív megoldásokat ösztönzi. Meggyőződésem, hogy egy ekkora méretű piacon helye van különböző méretű és helyzetű vállalatoknak, s ezek jól elboldogulnak, ahogy azt mi is tettük az elmúlt több, mint 30 év folyamán. Azoknak az eredményeknek az elérésekor, amit mi már magunkénak tudhatunk, a vállalat óhatatlanul elkezd “multisodni” már csak a saját és piacának méretéből adódóan is. Mi annyit tehetünk, hogy ezt a folyamatot igyekszünk egy ideális mederben tartani, hogy a már említett multisodás ne hatalmasodjon el azok felett az értékek felett, melyeket vallunk és melyek megkülönböztetnek minket a klasszikus értelemben vett multiktól.

– Számtalan díjat utal a MAM tevékenységére, mennyire tudatosak ezen a téren?Felkészülnek egy-egy díj elnyerésére, vagy az elismerések rendszerint csak „megtalálják” a társaságot?

– Mindkét esetre van példa. Természetesen mindig óriási megtiszteltetés, amikor “megtalálnak” minket egy-egy díjjal, hiszen ezek remek visszaigazolások arra vonatkozóan, hogy jól végezzük a munkánkat. Azokban az esetekben, amikor “felkészülünk” egy-egy díj elnyerésére, általában motivál minket az elismerések nyilvánossága, hiszen így lehetőségünk nyílik megismertetni történetünket, jó gyakorlatainkat és tapasztalainkat más vállalatokkal. Ez azért különösen fontos számunkra, mert egy ilyen méretű vállalatnak igenis kötelessége az, hogy a kisebb, még fejlődő vállalkozások számára egyfajta példaképként mutassa az utat és gondolatot ébresszen. Növeljük abba a lehetőségbe vetett hitüket, hogy egy nap ilyen eredményeket tudhassanak a magukénak.

– Mennyit fordít a cég kutatás-fejlesztésre?

– A vállalatcsoport külön kutatás-fejlesztési irodát működtet Ausztriában, ahol a legújabb és leginnovatívabb módszerek segítségével tudunk felkészülni a világ és a piac változásaira és rezgéseire. A fenntartható megoldások keresése és bevezetése fókuszban van, mind a gyártási technológiákat, mind az alapanyagokat illetően.

– Mennyire innovatív az a piac, amelyen mozognak?

– Alapvetően a cumi az cumi és a cumisüveg az cumisüveg… De azért ez nem ennyire egyszerű. Az innováció magába foglalja a folyamatosan megújuló színeket és motívumokat, amelyek követik a világ trendjeit, illetve a vevők folyamatosan megújuló igényeit. Ahogyan az előző kérdésnél is említettem: a fenntartható megoldások szükségessége maga is megköveteli az innovációt a termékeknél és csomagolásoknál is.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: MAM Hungária

A fotón: Kiss Katalin ügyvezető, MAM Hungária

2023.07.03

Csökkennek az árak az online rendszer hatására

Majdnem kétszázezren vették igénybe az induláskor a honlapot, és az áruházak is egyből reagáltak.

Az online árfigyelő rendszer július elsején kezdte meg a működését. A honlapot a Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hozta létre annak érdekében, hogy a lakosság folyamatosan követni tudja a legfontosabb termékek árait. Az árfigyelő felületén az első két napban majdnem kétszázezren tájékozódtak az online rendszerbe bevont 62 termékkategóriába tartozó termékek nyilvántartott áráról – írja a Világgazdaság.

Az online árfigyelő célja, hogy a piaci verseny fokozásán keresztül az árakat egyre lejjebb szorítsa, ezzel hozzájárulva az infláció mielőbbi letöréséhez. Az első napok tapasztalata alapján megállapítható, hogy az árfigyelő hatékony rendszernek bizonyul, az érintett áruházláncok már több termék esetén is határozottan csökkentették az áraikat.

Az árak mérséklésén keresztül ezt a tendenciát erősítheti a kormány azon intézkedése, miszerint a kötelező akciózás mértéke augusztus 1-jétől a jelenlegi 10-ről 15 százalékra emelkedik, miközben a kötelező akciózást a korábban árstopos termékekre is kiterjeszti azzal a megkötéssel, hogy ezen termékek esetén a kötelező kedvezményt a beszerzési árhoz viszonyítva kell biztosítani, hetente legalább két termékfajtánál. Az infláció júniusban 20 százalék alá is csökkenhet. A kormány szerint ezekkel az intézkedésekkel az infláció hamarabb, már az év vége előtt egy számjegyű lehet.

Forrás: vg.hu

23.07.04

A magánszálláshelyeken csaknem tizedével több a vendég, a szállodák forgalma stagnál

A magánszálláshelyeken csaknem tizedével több a vendég, a szállodák forgalma stagnál

A vendégéjszakák száma 3,8, a vendégeké 7,1 százalékkal emelkedett májusban az egy évvel korábbihoz képest. A bővülést a külföldi vendégforgalom növekedése táplálta, miután a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,1 százalékkal visszaesett. Az év első öt hónapjában a belföldi vendégforgalom 7,3 százalékkal csökkent, a külföldi 13 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a KSH mai jelentése szerint.

A vendégek száma 7,1, a vendégéjszakáké 3,8 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken 2023 májusában – áll a KSH mai gyorsjelentésében.

A kereskedelmi szálláshelyek adták a vendégéjszakák 72 százalékát, de a forgalmuk átlag alatt, 1,7 százalékkal bővült, míg a magán- és egyéb szálláshelyeken 9,6 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint 2022 májusában.

A vendégkör szerint is kettévált a statisztika:

míg a belföldi vendégek száma 3,1, a vendégéjszakáké 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, a külföldiek száma 23, a vendégéjszakáké 13 százalékkal emelkedett.

A belföldi vendégek száma 721 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,6 millió volt a turisztikai szálláshelyeken; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 523 ezer vendéget és 1,1 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 68 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 2,1 százalékkal nőtt 2022 májusához viszonyítva.

A belföldivendég-éjszakák 22, illetve 19 százalékát regisztrálták a Balatonon és a Budapest–Közép-Duna-vidéken.
Mindeközben a turisztikai szálláshelyekre érkezett 573 ezer külföldi közel 1,6 millió éjszakát töltött el, ezek közül 431 ezer vendéget és 1,1 millió éjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák számában 19 százalékkal bővült

2022 májusához viszonyítva.

A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 64 százalékát regisztrálták.

Összesen 22 533 turisztikai szálláshely, ezen belül 2614 kereskedelmi, illetve 19 919 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket a KSH adatai szerint.
A kereskedelmi szálláshelyek közül 954 szálloda és 1079 panzió volt nyitva május egy részében vagy egészében.

A kereskedelmi szálláshelyeken

az összes bruttó árbevétel közel 49 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 31 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken folyó áron 38 százalékkal többet, 3,2 milliárdot fizettek a kártyatulajdonosok májusban.
Január–május között az előző év azonos időszakához képest a turisztikai szálláshelyeken 2,0 százalékkal több, 12 millió vendégéjszakát regisztráltak.
Az év első öt hónapjában a belföldi vendégek 7,3 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több (5,9, illetve 6,1 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken – közölte a KSH.

2023. július 4.

Forrás: vg.hu

Tényleg eladná a Vasivíz Zrt. a termálfürdő területéből több, mint egy hektáros részt

Megerősítette a Vasivíz Zrt: valóban értékesíteni kívánják a termálfürdő területének több, mint egy hektáros részét, rajta a sportpályákkal, kiszolgáló helyiségekkel.

„Ne engedjük, hogy eladják a termálfürdő több, mint egy hektáros sport-és zöldterületét!” – ezzel a címmel jelent meg egy online petíció múlt pénteken. A felhívást elsőként dr. Szendrő-Németh Tamás civil blogger osztotta meg közösségi oldalán egy videófelvétellel együtt. „Kérünk minden lokálpatriótát, sportolni, strandolni szeretőt, és azokat, akik számára fontos a zöld és az egészséges környezet, hogy aláírásával álljon ki a Szombathelyi Termálfürdő területének megóvása mellett!” – olvasható a petícióban. Mint ahogy az is: „Az eladni szándékolt terület pótolhatatlan veszteséget jelentene a termálfürdő sport-és fürdőéletének későbbi fejlesztése során, mellyel a fürdő zöldterülete is jelentősen csökkenne”. Kolesánszky György sportszervező a közzétett videóblogban az egyik strandröplabdapálya mellett arról beszélt: az elmúlt hetekben kapták a hírt, a termálfürdőn a sportpályák területét eladják. Elmondása szerint a sporttevékenységet augusztus végéig folytathatják azon a területen, utána a strand másik részén alakítanának ki számukra új pályát. Most garanciát szeretnének, hogy körülményeik nem romlanak majd az új helyen, és a civil összefogásból megvalósított jelentős fejlesztések is megmaradnak.

Kérték a szombathelyi önkormányzat hozzájárulását

Az eladási szándékról szóló hírek szerkesztőségünkhöz is eljutottak, ezért megkerestük a Vasivíz Zrt.-t, ahol megerősítették: a területet valóban értékesíteni szeretnék. Az ukrajnai háború és az energiaválság nehéz helyzetbe sodorta a vállalatot, így az egyéb bevételek között 203 millió forint értékben ingatlan- és tárgyi eszközértékesítéssel terveztek – derült ki a cég közleményéből. Írtak arról is: a Vasivíz Zrt. hitelfelvételi törekvései sem jártak sikerrel a gazdasági környezet és ágazatuk helyzetének bizonytalansága miatt. „Belső szabályzataink szerint az ingatlanértékesítés az igazgatóságunk hatásköre, azonban a rendkívüli helyzetre való tekintettel kértük Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint a többségi tulajdonosnak a támogatását is” – erre is kitértek a válaszban. A szombathelyi belterületen fekvő, kivett gyógyfürdő megnevezésű, 1,2 hektár területű ingatlan teljes egészében a Vasivíz Zrt. tulajdona. Azon munkásszálló, vegyes hasznosítású épület és sportpályák is találhatóak. Mindezt értékbecslés és kontroll értékbecslés alapján egy szombathelyi ingatlanközvetítő cég közreműködésével kívánják eladni; azt, hogy mennyiért, a hivatalos válaszból nem tudtuk meg.

Hol hirdetik a termálfürdő sportpályáit?

Az ingatlant kerestük, de nem találtuk meg az érintett ingatlanközvetítő cég honlapján a kínálati listában. Érdekesség, hogy a Vasivíz Zrt. honlapján sem a hírek, sem a közérdekű adatok között nem találtuk nyomát annak, hogy eladnák a Termálfürdő területének egy részét. Mint ahogy az értékesíteni kívánt ingatlan- és tárgyi eszközök listáját tartalmazó igazgatósági döntést sem leltük meg a honlapon. A civilek tehát időben emelték fel a hangjukat a terület tervezett eladása ellen. Kérdés: a zrt és a többségi tulajdonos szombathelyi önkormányzat vezetése ezután figyelembe veszi-e a szombathelyiek akaratát?

Forrás: vaol.hu

2023.07.04

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket

Európa-szerte nehéz gazdasági körülményeket okozott a háború és a szankciós energiaválság, amely hazánkban is érezteti a hatását. E nehéz helyzet ellenére is a kormány egyes területeken további adókönnyítést és adócsökkentést hajt végre a jövő évben a ma elfogadott adótörvények alapján. A 2024-es adóeljárási szabályok fókuszában a családi adórendszer védelme, a munkát és a gazdaságot terhelő adók alacsonyan tartása, az egyszerűsítés, a dereguláció és a gazdaság fehérítése áll – olvasható a PM közleményében.

Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét. Brüsszel azonban úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját Magyarországnak jövőre meg kell emelnie. Így 2024-től teljesítenünk kell az uniós előírást, ezért Brüsszel nyomására a jövedéki adó szintjét jövőre az uniós minimumszinthez igazítjuk. A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedéki adókötelezettség alá, így a légiközlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony. Ezért – hasonlóan a többi uniós országhoz – a légitársaságok hozzájárulása zöld adóként Magyarországon is fennmarad, kedvezményt biztosítva ugyanakkor a kevésbé szennyező repülőgépeknek.

A kormány jövőre is folytatja a gazdaság fehérítését: míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfacsalás mértéke, mára ez 5,1 százalékra csökkent, ezzel Magyarország érte el az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt az áfacsalás elleni küzdelemben. Ezzel nyernek a tisztességesen működő vállalkozások, nyer a gazdaság és a költségvetés is.

A most elfogadott adótörvények megfelelő alapot adnak a jövő évi költségvetéshez, amellyel a kormány megvédi a családbarát adórendszert, megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát. A családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege így jövőre meghaladja a 3300 milliárd forintot. A jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal elfogadta

Forrás: PM

2023.07.04

Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön

A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben.

Jó hír a cégeknek, hogy évről évre motiváltabbnak bizonyul a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force HR-szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A megkérdezettek több mint 45 százaléka öt évre, vagy annál hosszabb időre tervez egy munkahelyen és közel 85 százaléka látja magát magasabb pozícióban. A legtöbb fiatal úgy gondolja, két éven belül előre tud majd lépni szakmai karrierjében, míg 46 százalékuk 3 és 5 év között látja a feljebbjutást reálisnak. Elenyésző volt azok száma, akik kevesebb, mint egy évvel számolnak ugyanannál a munkaadónál. A megkérdezettek 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken, amit a többség két éven belül meg is valósítana. Emellett a fiatalok nyitottak voltak új karrierlehetőségek iránt is, a pályakezdők 64 százaléka más szakterületet is elsajátítana az elkövetkező években.

Ami a jövőbeli terveket illeti, a megkérdezettek többsége szeretne elismert lenni a szakmájában és egy csapat hasznos tagjának lenni. 2022-ről 2023-ra 12 százalékkal csökkent azon válaszadók aránya, akik különösebb ambíciók nélkül végzik munkájukat, míg dupla annyian felelték azt, hogy szeretnének egyszer vezetők lenni és több ember munkájáért felelni. Tavaly óta nőtt azok száma is, akik egy vállalat élén állnának, és közel kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, mint tavaly ilyenkor.

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyakornoki programok már a fiatalabb diákok körében is, hiszen ezekkel valós munkakörnyezetben szerezhetnek szakmai tapasztalatot és fejleszthetik készségeiket. Ilyen pozíciókban a diákok gyakran elkezdik kiépíteni a szükséges kapcsolatrendszert későbbi karrierútjukhoz, hiszen olyan mentorokkal találkozhatnak, akik navigálják őket ezen az ösvényen. Azt látjuk, hogy a fejlődni vágyó gyakornokok a későbbiekben is könnyebben tudnak mozogni a munkaerőpiacon” – nyilatkozta Papp Tamás, Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Fotó: Gépészmérnök-képzés Szombathelyen

Forrás: Work Force

2023.07.04

Élénkül a hazai idegenforgalom

Kissé élénkült a szálláshelyek forgalma az előző hónapokhoz képest, így a magánszálláshelyeket is figyelembe véve 3,8%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma májusban. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 4,1%-kal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 13,3%-kal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja – derül ki az MBH elemzéséből.

A szálláshelyek árbevétele májusban 31%-kal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, tükrözve az árak emelkedését is, míg az emelkedő vendégszámon az egy évvel korábbihoz képest a magánszálláshelyek számának növekedése miatt 18.6%-kal több működő egység osztozott, miközben a kereskedelmi
szálláshelyek száma 3,7%-kal csökkent, ami azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek. A kedvező forgalmi adatok és alacsonyabb energiaköltségek hatására újranyitásokra is sor került, amit tükröz, hogy a februári mélypont óta 741-gyel nőtt a működő kereskedelmi egységek száma.
Az első öt hónapban 2%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké 7,3%-kal csökkent, a külföldieké 13,1%-kal nőtt. A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Májusban a légi utasforgalom 13,8%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 11,7%-kal marad el a négy évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 májusi szinthez képest.
A tavalyelőtti májusi fokozatos nyitást követően érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma. A korlátozások feloldása miatt kedvező kilátásokkal indult a tavalyi év, egyre több tengerentúli járat is visszatért. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítette és élénkíti továbbra is,
világszerte megfigyelhető az utazási kedv élénkülésének folytatódása. A szigorú kínai járványellenes korlátozások feloldása újabb lendületet adhat a nemzetközi turizmusnak, mivel a távol-keleti vendégek eddig kimaradtak a nemzetközi turizmus helyreállásából, és feltehetően erős kielégítetlen igény
halmozodóhatott fel az elhalasztott utazások miatt, amit egyes beszámolók megerősítenek.

Az idei évben Veszprém Európa Kulturális Fővárosa címe, valamint a nyáron megrendezendő atlétikai világbajnokság is hozzájárulhat a turizmus további lendületéhez. A belföldi vendégforgalmat az ünnepekhez kapcsolódó hosszú hétvégék is élénkíthetik, így a következő hónapokban ismét növekedést mutathatnak a szálláshely szolgáltatással kapcsolatos adatok, a belföldi turizmust azonban egyrészt fékezik az átmenetileg romló reáljövedelmek, másrészt a hazai háztartások külföldi utazási kedvének jelentős növekedése is. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a hazai reálbérek csökkenése fékezheti. A szálláshely-szolgáltatók számára messze a legnagyobb kockázatot az energiaköltségek elszállása jelentette, így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba kerülhettek, átmeneti, vagy végleges bezárásra is kerülhettek. A fűtési szezont követően azonban számos szálláshely újra kinyithatott, amit a meredeken csökkenő energiaárak is támogathatnak. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetők.

Forrás: MBH Bank

2023.07.04

Nagy Márton: A hazai kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) súlya jelentős a magyar gazdaságban, ők adják a magyar gazdaság gerincét – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán hétfőn Budapesten.

Kiemelte, a magyar kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják. Tavaly a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest. Kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a vállalkozások versenyképesebbé válnak. Hozzátette, ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. El kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába. Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat. Beszédében a miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort.

Rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban. Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi 41,2-ről – sorolta a miniszter. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a miniszter. Megjegyezte, ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani. A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10 százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter.

A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekord magas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekord alacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki Nagy Márton. Felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított, Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum” Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel. A fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség végtelen című projektje. Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett. Az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.

Forrás: MTI

Fotó: Soós Lajos

2023.07.03

Magyarország és Kuvait kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt Nagy Márton

A kereskedelmi forgalom 2022-ben 33 millió dollár volt Magyarország és Kuvait között. A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton szerint ezen a területen jelentős javulást lehet elérni. A tárcavezető hétfő találkozott Szalem Abdullah Al-Dzsaber asz-Szabáh kuvaiti külügyminiszterrel, akivel a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak megerősítéséről tárgyalt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a kuvaiti külügyminisztert hétfőn, a találkozón a felek az aktuális világgazdasági folyamatok mellett áttekintették a magyar–kuvaiti gazdasági kapcsolatok helyzetét és állapotát, valamint a további együttműködések lehetséges területeit – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). A közlemény szerint a találkozón Nagy Márton kiemelte, hogy Kuvaitban a munkanélküliség rendkívül alacsony, mindössze 2,5 százalékos, ami példaértékű. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi forgalom 2022-ben 33 millió dollárt ért el, ebben nagy tér mutatkozik a fejlődésre: az energetikai kapcsolatok fejlesztésen túlmutatóan előremutató lehet a két ország együttműködésének megerősítése a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területén.

Nagy Márton hozzátette, hogy Kuvait pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központtá kíván válni 2035-re. Magyarország érdeke, hogy ebben a folyamatban részt vegyen, a hazai vállalkozások pedig képesek legyenek aktívan bekapcsolódni az átalakulásba. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak megerősítése érdekében aktív párbeszédet kell fenntartani, így az egyeztetések folyamatosak maradnak a jövőben is – áll a GFM közleményében.

Forrás: vg.hu

2023.07.03

Működhet Nagy Márton terve: az állam már most tízmilliárdokat spórolhatott a kamatokon

Felgyorsították a kormány intézkedései az állammapírpiacon várható hozameséseket, ami az elemző szerint több tíz milliárdos megtakarítást jelenthet.

Egyértelműen a kormányzati intézkedések eredménye a diszkontkincstárjegyeknél június utolsó egy-két hetében látott masszív hozamesés – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, a Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, miután az elmúlt egy hónapban elképesztő ütemben estek a hozamok a hazai állampapírpiacon, 14 százalékról egészen 10-ig. A szakember emlékeztetett, hogy május végén jelent meg a jogszabály, amely kötelezően előírja a befektetési alapoknak, hogy a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam diszkontkincstárjegyeiben (DKJ) kell tartani, ez pedig erőteljes pluszkeresletet generált. Árokszállási szerint a diszkontkincstárjegy-hozamok az infláció csökkenésével amúgy is mérséklődtek volna, ugyanakkor a kormány intézkedései ezt felgyorsították, így szerinte a hatás tízmilliárdos, amennyiben pedig a hosszabb papírokon elért hozamcsökkenést is hozzáadjuk, akkor még jelentősebb. Ugyanis nemcsak a rövid oldalon, hanem az állampapírpiac éven túli szegmensében – június első felében, az új szabályok bejelentését követően – is érdemi hozamesés volt: mintegy 60-80 bázisponttal csökkentek a hosszabb hozamok. Igaz, itt nem annyira a likvid értékpapírokra vonatkozó szabályok hatottak, hanem a bankok és befektetési alapok állampapír-vásárlási előírásai. Az elemző arra is rámutatott, hogy a határidős kamatláb-megállapodásoknál is jelentős mérséklődést látni: a hat, valamint kilenc hónapos kamatszintek körülbelül 70 bázisponttal estek június második felében.

“Ez a mérték nem éri el a DKJ-piacon látott több száz bázispontos eséseket, ugyanakkor jelzi, hogy a piacok fél-egy éven belüli időtávra a néhány héttel korábbihoz képest alacsonyabb kamatokkal számolnak” – magyarázta a közgazdász. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt időszakban látott hozamesésre van-e esély a továbbiakban, azt mondta, kevésbé valószínű, ahogy azonban az MNB tovább mérsékli a kamatokat, és látható lesz az infláció csökkenése, a rövid hozamok is érdemben 10 százalék alá csökkenhetnek, ami szerinte a jövő év első hónapjaiban lehet realitás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a 2022-es évhez képest az idén érdemben magasabb kamatkiadással kell számolni, ami 2024-ben tovább emelkedhet. Az elmúlt egy-két évben megnőtt hozamkörnyezetben kibocsátott állampapírok magas kamatait még évekig kell fizetnie a költségvetésnek.

Energiacsapdából ki, kamatcsapdába be

Orbán Viktor márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt először arról, hogy a hazai pénzügypolitika számára nem kis fejtörést fog okozni a megemelkedett kamatkörnyezet, ugyanis míg a 2010 előtt felvett magas kamatokat ki lehetett váltani alacsonyabbakkal a nemzetközi pénzpiacokon, most ennek pont az ellenkezője történik, mivel az egész világon elszálltak a kamatok. Bár azt is mondta, közvetlen veszély nincs, azóta már tudjuk, jövőre a GDP 3,8 százalékát teszik ki a kamatterhek, ami mintegy másfél százalékos emelkedés néhány év leforgása alatt: számszerűsítve: 2024-ben 3144 milliárd forintot tesz ki az államadósság törlesztése.

Hogy legyen mivel összehasonlítani, 2019-ben még mindössze 1139 milliárd forint volt ez az összeg, tehát öt év alatt nominálisan megháromszorozódott.

Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában többek között erre mondta azt, hogy ahogy kikerültünk az energiacsapdából, úgy kerültünk be a kamatcsapdába, ezért most a legnagyobb kérdés, hogy miképp lehet a költségeket mérsékelni – a májusban meghozott kormányzati intézkedések is ezt a célt szolgálják.

Nem biztos, hogy népszerű, de hasznos

A kormány arról is döntött, hogy július elsejétől a bankbetétek, a vállalati kötvények, befektetési jegyek és egyes életbiztosítások hasznára az eddigi 15 százalékos szja mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, viszont az állampapírok adómentesek maradnak.Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen is elismerte, a cél, hogy az állampapírok felé tereljék a megtakarításokat. Szerinte ugyanis hazai befektetési alapok, beleértve a kötvényalapokat is, az elmúlt időszakban érdemben növelték a betétállományaikat, és ez az állampapír-kereslet visszaesését eredményezte.

Forrás: vg.hu

2023. 06.30

Sosem helyezett még ki annyi hitelt az Eximbank, mint tavaly

Fellélegezhet a kormány: megerősítette Magyarország adósbesorolását a Fitch Ratings

Új csúcsra emelkedett az Eximbank hitelkihelyezése tavaly. A bank összesen 567 milliárd forintot folyósított hitel formájában. A legkeresettebb pénzügyi termék tavaly a Fordulat hitelkonstrukció volt, amelyet 102 milliárd forint értékben folyósítottak.

Minden idők legmagasabb hitelkihelyezésével zárta a 2022-es évet az Eximbank: a hitelfolyósítások összértéke 567 milliárd forint volt, a bank mérlegfőösszege pedig év végén közel 30 százalékos növekedéssel elérte a 2091 milliárd forintot – közölte a pénzintézet az MTI-vel szerdán. A bank adózás utáni eredménye, 0,8 milliárd forinttal felülmúlva az előző évi szintet, elérte a 2,25 milliárd forintot. Mindezen dinamikus növekedés mellett az Eximbank kiemelkedően magas tőkeellátottsággal és kedvező likviditási helyzettel zárta a 2022-es évet. A legkeresettebb pénzügyi termék tavaly a Fordulat hitelkonstrukció volt, amelyet 102 milliárd forint értékben folyósítottak.

2022-ben az Exim tovább erősítette és szélesítette a hazai vállalatokat támogató tevékenységét: portfólióját zöldhiteltermékekkel egészítette ki. A dinamikus bővülés, elsősorban a Baross Gábor hitelprogram elindításának eredményeképpen 2023-ban is folytatódik, támogatva a hazai vállalati szektor kedvező feltételek melletti finanszírozását – írták. A tájékoztatás szerint az Eximbank 2022-ben kiemelt figyelmet fordított a volatilis gazdasági környezetben működő hazai vállalatok kedvezményes finanszírozási termékekkel történő támogatására, valamint a kormány anticiklikus gazdaságpolitikájának erősítésére. A megfelelő finanszírozási források elérhetősége az elhúzódó háború és a szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben és az így kialakult magas kamatkörnyezetben felértékelődött. A refinanszírozási hitelek 480 milliárd forintot tettek ki az összes hitelkihelyezésből. A 2021-ben lezárt, a pandémia kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt súlyos átmeneti likviditási nehézséggel küzdő vállalatoknak nyújtott Kárenyhítő hitelkonstrukció folyósítása is folytatódott tavaly 42,6 milliárd forint összegben. Az Eximbank teljes hitel- és leszámítolásállománya az év végén 1629 milliárd forintot ért el, 17,7 százalékkal meghaladva az előző évi értéket.

Megerősítette Magyarország államadósság-besorolását a Fitch Ratings, a londoni székhelyű elemzőház a péntek esti tőzsdezárást követően kiadott közleménye szerint továbbra is befektetésre ajánlott BBB osztályzatot tart érvényben, negatív kilátással hazánk esetében.

Az Eximbank forrásállománya 2022-ben ugyancsak rendkívül dinamikusan, 27 százalékkal nőtt, összértéke 1694 milliárd forintot tett ki. A gyarapodás hátterében egyrészt a jelentős piaci érdeklődés mellett lebonyolított kötvénykibocsátási aukciók – ezek során a bank 322,5 milliárd forintnyi forrást vont be –, másrészt egyéb hosszú és rövid lejáratú hitelek állnak. A bank teljes forrásállománya továbbra is nagymértékben diverzifikált a főbb hazai és nemzetközi forrásbevonási csatornák és eszközök között. Hoffmann Mihály, az Exim Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy az elmúlt év kihívásai ellenére is tetemes növekedést értek el 2022-ben. A hazai vállalati hitelezési piacon tavaly már meghaladta a 10 százalékot a részesedésük, az idén pedig – köszönhetően elsősorban az útjára indult Baross Gábor hitelprogramnak – várhatóan ezt is túlszárnyalják, összhangban a hosszú távú törekvésekkel.

Forrás: vg.hu

2023. 06. 28

Egyeztetés a Savaria Egyetemi Központ és a WHPR között

Projektegyeztetés történt a Savaria Egyetemi Központ rektori biztosával, Lenkai Nórával, hogy a későbbiekben a West Hungary Projekt és a Campus egymást segítve a szombathelyi felsőoktatást népszerűsítik, a legfontosabb programokról beszámolnak, és szakmai partnernek tekintik egymást.

Miként szóba került az egyeztetésen, a felek írásos megállapodása után egymás tevékenységét internetes honlapjain is feltűntetik, és az előre leegyeztetett módon megbeszélt információkat, szakmai anyagokat publikálják. A felek szándékában áll, hogy kihasználva a szinergiákat egymás szakértőinek a munkáját különböző felületeken megjelenítik, és a legfontosabb adatokkal, esetenként tudományos munkákkal hozzájárulnak a partneri együttműködéshez.

A felek közös célnak tekintek a nyugat-magyarországi régió felsőoktatási képzésének konvergenciáját, erős integrációját a magyarországi felsőoktatásba, valamint a külföldön történő elismerések megszerzését, a nemzetköziesítését – hangzott el az összejövetelen.

Forrás: WHPR

2023.06.27

Felvételünkön: dr. Szajlai Mónika projektkoordinátor, dr. Kis-Kádi Tamás ügyvezető igazgató, Lenkai Nóra rektori biztos és Szajlai Csaba projektvezető

Fut tovább a vállalkozások megsegítésére irányuló hitelprogram

A kormány már több mint háromszorosára, összesen 313 milliárd forintra növelte a kis- és közepes vállalkozások számára elérhető forgóeszköz-hitelprogram keretösszegét annak érdekében, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben hozzájuthassanak a jelentős segítséget nyújtó forráshoz – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

A hitelprogramban a cégek ügyletenként minimum ötmillió, maximum százötvenmillió forintra pályázhattak nagyon kedvező feltételekkel. A programra főként mikro- és kisvállalkozások nyújtottak be kérelmet, legnagyobb számban a kis- és nagykereskedelemi, a feldolgozóipari és az építőipari ágazatokból. A programban eddig több, mint háromezer ügyfél részére, 210 milliárd forint értékben történt már meg az előleg folyósítása.

A rendkívül sikeres hitelprogram folytatása segítséget jelent a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, hogy a megnövekedett működési költségek mellett is megőrizhessék stabilitásukat, illetve megtarthassák munkavállalóikat. A forgóeszköz típusú kölcsön felhasználható készletbeszerzésre, illetve működési költségek finanszírozására, a szükséges anyagok beszerzésére, az igénybe vett szolgáltatások, munkabérköltségek, illetve közüzemi díjnak minősülő rezsiköltségek fedezésére.

A kormány döntése alapján a Magyar Fejlesztési Bank 2022. december 8-tól tette újra elérhetővé a KKV forgóeszköz-hitelprogramot, amely a vállalkozások működési költségeinek fedezésére kínált megoldást nullaszázalékos kamat mellett, 100 milliárd forint keretösszeggel. A kölcsönkérelmeket 2022 decemberében az MFB-pontok országos hálózatának több mint háromszáz pontján fogadták be, összességében közel hatezer kölcsönkérelem benyújtására került sor, melyek összértéke jelentősen meghaladta a keretösszeget.

A programot kísérő jelentős érdeklődésre tekintettel határozott arról a kormány, hogy több mint háromszorosára, összesen 313 milliárd forintra növeli a program keretösszegét annak érdekében, hogy a kérelmet benyújtó vállalkozások a lehető legszélesebb körben hozzájuthassanak a jelentős segítséget nyújtó forráshoz. Így az eredeti százmilliárd forintos kerethez átcsoportosítással további 105 milliárd forint európai uniós forrást, valamint a legfrissebb döntése szerint 108 milliárd forint hazai forrást rendelt a kormány. Ezáltal a program – az újranyitást követően – összességében több mint ötezer vállalkozásnak nyújthat támogatást.

Forrás: Figyelő.hu

2023.06.27

Borítókép: illusztráció, forrás: Shutterstock

Ennek a hírnek az MNB és a forint is örülni fog: óriásit javult a magyar fizetési mérleg

Ennek a hírnek az MNB és a forint is örülni fog: óriásit javult a magyar fizetési mérleg

Ahogy kikerült az energiasokkból a magyar gazdaság, azonnal elkezdett helyreállni a folyó fizetési mérleg, ami tavaly megannyi gondot okozott. Ezért kezdhette el a lazítást a jegybank a múlt hónapban.

Az idei első negyedévben 774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest – hívta fel rá a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank első háromhavi adatai alapján.

A fizetési mérleg javulásában a legnagyobb szerepet a külkereskedelmi deficit alakulása játszotta, ami 835 millió euróra mérséklődött az egy évvel ezelőtti 2,769 milliárdos deficithez képest. Az elemző szerint áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, ami hozzájárult az import csökkenéséhez. Tavaly három olyan hónap is volt, amikor az egymilliárd eurót meghaladta a külkereskedelmi hiánya, sőt, augusztusban, amikor 350 euróig kúszott a holland tőzsdén a gáz ára, a 1,5 milliárdot is elérte, ez pedig a forint árfolyamára is csapást mért.

A mostani hír azért fontos a magyar gazdaságnak, mert lényegében a folyó fizetési mérleg felborulására vezethető vissza a hazai fizetőeszköz leértékelődése, és a piaci stabilitás megingása, ami miatt 2022 októberében a Magyar Nemzeti Banknak újra kellett indítana a korábban lezárt kamatemelési ciklust. Ez a javulás pedig a következő hónapokra is biztosítja, hogy folytassa a jegybank a normalizációt.

Tavaly 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1-ről, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárdra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról 6,1-re.

Suppan szerint a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozó-árak miatt, aminek a hatására a cserearányjavulás 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt.

A visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergia-termelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet

– vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy az átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Az idén 4-4,3, jövőre pedig 2-2,5 milliárd euró hiányra számít folyó fizetési mérlegben.

2023 június 27.

Forrás: vg.hu

Nemzetközi elismerés az eredményes adósságkezelésért

Nemzetközi elismerésben részesült Magyarország az eredményes adósságkezelésért – adta hírül közösségi oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter jelezte: Magyarország két kategóriában is megnyerte a londoni székhelyű GlobalCapital Award díját.

– Folytatjuk az eredményes adósságkezelést: jövőre 67% alá csökkentjük az államadósság arányát, amely 10 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál – szögezte le a miniszter. A tavalyi év után ismét hazánk lett Közép-Kelet-Európa legfigyelemreméltóbb kötvénykibocsátója, emellett Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatóját az adósságkezelő szakemberek között díjazták első helyen.

Forrás: Figyelő.hu

2023.06.27

Borítókép: Varga Mihály, pénzügyminiszter rés Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. (Fotó: Varga Mihály Facebook)

Nagy Márton az Audi Hungaria győri központjába látogatott

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a mai napon az Audi Hungária Zrt. győri központjában egyeztetett Alfons Dintner igazgatósági elnökkel, az igazgatóság tagjaival, valamint a vállalat vezetőivel.

A látogatás során a felek áttekintették a legfrissebb gazdasági, világgazdasági eseményeket és azok Magyarországra gyakorolt hatásait. Az Audi Hungária fejlesztései mellett a megbeszélés lényegi pontját adta a hazai járműipar helyzetének kérdése, valamint a szektorban jelentkező globális kihívások, különös tekintettel az elektromos átállásra.
Nagy Márton kiemelte, hogy az autóipar, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó akkumulátorgyártás a magyar gazdaság húzóereje, amely egyik legmeghatározóbb alapja a dinamikus gazdasági növekedésnek, a munkahelyek bővítésének és megőrzésének. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta az Audi gazdaságban betöltött szerepét: részt vesz a duális képzésben, 12 ezer családnak biztosít megélhetést, árbevétele pedig megközelíti
a 8 milliárd eurót. Az egyeztetést követően Nagy Márton megtekintette gyártótelephelyet, valamit az elektromos hajtások – PPE (Premium Platform Electric) – gyártófelületeinek működésébe és a legújabb győri modell, a CUPRA Terramar gyártásának felkészülési folyamataiba is betekintést nyert.

Forrás: GFM

2026.06.27

Jelentős ingatlanpiaci változásokat hozhat a csok és a babaváró átalakítása

Jövőre változni fog az állami lakástámogatási rendszer, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lesz. A csokos támogatások és a babaváró hitel átalakítása miatt a jogosultak egy része még idén extra keresletet hozhat a lakáspiacra – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Átalakul az eddigi lakástámogatási rendszer jövőre a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint A falusi csok magasabbak lesznek a támogatások, a babaváró maximális összege 11 millió forintra emelkedik, ugyanakkor a nagyvárosi CSOK igénylők jövőre új támogatási formában reménykedhetnek. Mindez több oldalról is hatással lesz a lakáspiacra, rövid és hosszú távon egyaránt – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

A jövő kulcsa lehet a támogatott hitel és a rezsi

“Alapvető változást hoz a lakáspiacra a csok búcsúja a nagyobb településeken, ám a kormányzati ígéret szerint később lesz helyette másik program, ám ennek részleteiről nem lehet pontosabbat tudni. Mindenesetre a csok megszüntetése apropóján érdemes a lakáspiaci alaptrendeket is megvizsgálni. Az elmúlt években az állam igyekezett a lakásdráguláshoz felzárkóztatni a támogatásokat. Jó példa erre az államilag támogatott csok-hitelek kibővítése a használt lakásvásárlókra vagy a 2021-ben életbe lépett csokhoz kötött illetékmentesség. Mivel a vissza nem térítendő támogatások jelentős növelése nagyobb állami kiadással járna, ezért a magasabb kamatkörnyezet miatt jövőre még nagyobb szerepet kaphatnak a támogatott hitelek.” – értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a csütörtökön bejelentett változtatásokat értékelve. Hozzátette: “A jövőben a lakástámogatási rendszerben ismét szerepet kaphatnak a lakáskorszerűsítések. Nem csak a családok otthonfelújítási támogatásának népszerűsége és sikere miatt, hanem azért is, mert a lakóingatlanok energetikai fejlesztése a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokat is mérsékelhetik.”

A lakáspiacon most elsősorban a magas lakáshitelkamatok fékezik a forgalmat. Az ingatlan.com csoporthoz money.hu szakértői felhívták a figyelmet azonban arra, hogy a CSOK esetében felemás az idei kép. A magas lakáshitel kamatok miatt felértékelődtek a támogatott, kedvezményes kamatozású konstrukciók. Ezt jelzi, hogy az idén az új lakáshitel-szerződések esetében fölénybe kerültek a támogatott hitelek. Ugyanakkor a mindennapi kiadások emelkedése, a bizonytalan környezet miatt összességében támogatások iránti kereslet csökkent, ezért is lehet szükség a támogatások átalakítására. Szakértői becslések szerint idén az új lakások vásárlására, építésére beadott csok-igénylések száma drasztikusan, 75 százalékkal is csökkenhetett. A használt lakások vásárlására benyújtott igényléseké pedig 50 százalékkal eshetett vissza. Összességében sokkal kevesebben kértek csokos konstrukciókat, ám a szűkülő lakáshitelpiacon a támogatott konstrukciók mégis nagyobb szeletet kaptak.

Ezeknek az igénylőknek érdemes sietni

A várakozások szerint 2024-től már a nagyvárosokban is elérhető lesz a lakástámogatások új formája, ami összességében nagyobb anyagi mozgásteret jelenthet a jövőbeni jogosultak számára. A babaváró támogatás átalakítása miatt viszont elképzelhető, hogy 2023 második felében a jogosultak még igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. Balogh László azt mondta: “Lehetnek olyan családok, akiknek érdemesebb lehet még idén kihasználni a babaváró hitel jelenlegi konstrukcióját. Elsősorban azon családoknál jelenthet ez opciót, akik nagyvárosi lakásba költöznének és a házaspár női tagja 30-39 éves, de csak pár év múlva terveznek gyermeket. Ők ugyanis idén még felvehetik a babaváró hitelt, amire jövőre már nem lesz lehetőségük csak akkor, ha 2024 végéig igazolással rendelkeznek a családanya várandósságáról. A 10 millió forintos potenciálisan kamatmentes kölcsön kiesését viszont nem biztos, hogy kompenzálja számukra a jövőre életbe lépő új lakástámogatások. “Fordított a helyzet a falusi csok esetében, mivel ez a támogatási forma megmarad, ráadásul januártól komolyabb összegekkel. Így az idei falusi csokos igénylések száma mérséklődhet, mert a jogosultak a nagyobb dotáció érdekében megvárhatják az évfordulót.

Átmenetileg nagyobb lehet a lakásárcsökkenés a városokban

Az ingatlan.com szakértője szerint átmenetileg jobban csökkenhetnek a nagyvárosi lakásárak, attól függően, hogy mikor fogadják el és jelentik be a 2024-tól érvényes támogatásokat. “Az eladók egy része ugyanis még az idén érvényes lakástámogatásokra tekinthet biztos pontként vagy még 2023-ban szeretnék igényelni a babaváró támogatást, és úgy költöznének tovább. Az idei gyengébb forgalmú lakáspiacon viszont csak akkor tudják hamarabb eladni ingatlanukat, ha csökkentik az árát.” – fogalmazott Balogh László. Hozzátette: “Ez megfizethetőbb tartományba tereli a lakásárakat, ami a jövőre életbe lépő új lakástámogatási formákkal együtt 2024-ben az ideinél sokkal élénkebb lakáspiacot eredményezhet.

Forrás: ingatlan.com

2023.06.25

Továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat a Fitch Ratings

A Fitch Ratings a háborús válság ellenére továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, miután megerősítette hazánk ’BBB’ besorolását változatlanul negatív kilátás mellett. A hitelminősítő kedvezően értékelte a kormány hiány- és adósságcsökkentő politikáját, a magas beruházási rátát, a stabil bankrendszert és az infláció egyszámjegyűre csökkentését az év végére. Magyarországot jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlja, és két osztállyal magasabbra sorolják, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A péntek este kiadott értékelésében a Fitch hitelminősítő ügynökség elismerően írt Magyarország erős strukturális gazdasági mutatóiról. Mint fogalmaztak: a tavalyi 4,6%-os gazdasági növekedés mellett a bankszektor stabil, míg a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődhet: 2023-ban 68,1% lehet, ami kedvezőbb, mint a kormány 69,7%-os előrejelzése. A jelentés rögzíti továbbá, hogy a fizetési mérleg hiánya 2023-ra 3,4%-ra csökkenhet, az infláció az idei év végére 8-10% közötti alakulhat, amely egybevág a kormányzat által megfogalmazott céllal. Magyarország célja világos: vissza kell térni arra az egyensúlyi pályára, ahol a gazdaság a COVID-járvány és a háború előtt volt. Ezért a válságok ellenére a kormány 2024-ben 2,9%-ra csökkenti a költségvetési hiányt és 66,7%-ra javítja az államadósság szintjét, ami 10 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál, miközben a hazánknak járó forrásokat Brüsszel még mindig visszatartja. A hitelminősítő az uniós forrásokról megállapítja, hogy az agrártámogatások és az előző 7 éves pénzügyi keretből rendelkezésre álló források folyamatosan érkeznek Magyarországra. Kiemelik, hogy a nemrégiben hatályba lépett új törvény az igazságügyi reformokról mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrást kell, hogy hozzáférhetővé tegyen a kohéziós alapokból Magyarország számára.

Az elmúlt évtized munkájának köszönhetően mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot, és két osztályzattal magasabb besorolást tartanak érvényben most, mint 10 évvel ezelőtt. Mindez azt jelzi, hogy a nemcsak a befektetők, hanem a hitelminősítők is bíznak a magyar gazdaságban.

Forrás: PM

2023.06.25

Audi Hungaria: 30 éves sikertörténet Győrből

Az Audi Hungaria különleges és inspiratív helyszínen, termékei és szolgáltatásai széles palettáját, valamint új stratégiáját bemutatva ünnepelte 30 éves jubileumát szerdán Budapesten, a Millenárison rendezett eseményen. Ikonikus motorhangok felhördülésévél és a győri négykarikás vállalathoz köthető, exkluzív modellekkel: Audik, Lamborghinik és egy Benley kíséretében nyitották meg a márkaestet.

Több mint 12 milliárd euró beruházás a vállalat alapítása óta
Prémium minőségű termékek és szolgáltatások, innovatív technológiák és fenntarthatóság Győrből a világnak
Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke: ,,30 év szaktudásával fenntarthatóan alakítjuk a jövő mobilitását”

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a vállalat magyar gazdaságban betöltött szerepét méltatta. – Az Audi és Magyarország harminc éve tartó együttműködése igazi sikertörténet, amelynek hatalmas a jelentősége a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából is – jelentette ki.

– Az elmúlt évtizedek legveszélyesebb korszaka köszöntött Európára, ezáltal felértékelődtek a biztos pontok, a megbízható partnerségek jelentősége. Kiváló példa Magyarország, Győr és az Audi kapcsolata, amely immáron három évtizedre tekint vissza – fogalmazott Szijjártó Péter.

Nincs ok a félelemre

A miniszter kiemelte, hogy nagy viták folynak Magyarországon arról, hogy az elektromos autóipari beruházások milyen veszélyekkel járhatnak, és ez 30 évvel ezelőtt az Audi Hungaria győri alapításakor sem volt másként. Azt hiszem, három évtizednyi távlatból világossá válhat mindenki számára, hogy egy új beruházástól semmilyen módon nem kell félni, főleg akkor nem, ha a beruházók szigorú szabályokkal szembesülnek, és azokat mind be is tartják – hangsúlyozta.

-Az autóipar forradalmi megújulása szükségszerű, ha megakarjuk őrizni a bolygót a következő nemzedékek számára. A közlekedés adja a globális károsanyag-kibocsátás 14 százalékát, így ezt csökkentenünk kell -fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Öt éve kezdődött Győrben az elektromos motorok sorozatgyártása. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez lendületet adó momentuma volt annak, hogy a kormány stratégiai irányként határozta meg azt, hogy Magyarország, mint a hagyományos autóipar egyik európai fellegvára az új korszakban is a kontinens vezető országai közé tartozzon.

Az Audi a legnagyobb beruházó

– Az Audi Hungaria Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata és legnagyobb exportőre, amely 8 százalékát adja a teljes magyar GDP-nek. A vállalat a három évtized alatt 12 milliárd eurót fektetett be hazánkban, és ezzel egyértelmű birtokosa „a magyar járműgyártás legnagyobb beruházója” címnek. Az Audi folyamatos fejlesztései nélkülözhetetlenek voltak, hogy a magyar autóipar termelési értéke átléphesse a régóta álomhatárnak számító 10 ezer milliárd forintot. Átütöttük az „üvegplafont”, és rögtön 12 ezer milliárd forintot sikerült elérni. Magyarország az Audival képzeli el a jövőt, és az Audi is Magyarországgal képzeli el a saját jövőjét” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
– Harminc éve az AUDI AG megalapította Németországon kívüli, első külföldi gyártótelephelyét Magyarországon. Az akkori tervekben egy 600 fős, évente 600 000 motor gyártására képes termelőüzem létrehozása szerepelt. Ma az Audi Hungaria a világ legnagyobb motorgyára, ahol közel 12 000 munkatárs évente mintegy 1,6 millió motort és 170 000 autót gyárt – tekintett vissza az elmúlt három évtizedre Alfons Dinter, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Hozzátette, hogy a győri négykarikás vállalat évente kétmillió motor és kétszázezer autó gyártására is képes, ezért céljuk, hogy ismét elérjék ezeket a számokat.

Forrás: Kisalföld

2023.06.21

Együttműködési megállapodást kötöttünk

A West Hungary Projekt (WHPR) és a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum együttműködési megállapodást kötött, amelynek a lényege, hogy a térségi szakoktatást népszerűsítik, csakúgy mint egymás programjait is.

A legfontosabb programokról beszámolnak, és szakmai partnernek tekintik egymást. Egymást internetes honlapjain feltűntetik, és az előre leegyeztetett módon megbeszélt információkat, szakmai anyagokat publikálják.

A felek szándékában áll, hogy kihasználva a szinergiákat egymás szakértőinek a munkáját különböző felületeken megjelenítik, és a legfontosabb adatokkal, szakmai munkákkal hozzájárulnak a partneri együttműködéshez.

Felvételünkön Büki Zoltán főigazgató-helyettes és Szajlai Csaba projektvezető látható

2023.06.23

Czomba Sándor: Megvédtük a munkahelyeket, egyre többen dolgoznak

A Kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is megvédte a munkahelyeket, éves alapon 26 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 2023 májusában már 4 millió 714 ezren dolgoztak. 2010 óta 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent – derül ki a Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár közléséből.

A munkanélküliek száma 2010 májusához képest 286 ezer fővel csökkent. Ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma Debrecen és Szolnok összlakosságával egyenértékű számban csökkent. A Kormány célja, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést, megvédje a munkahelyeket, a családokat és a magas beruházási aktivitást. Ennek érdekében 2030-ig 500 ezer fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, ezt szolgálja a nemrégiben elfogadott, vendégmunkásokra vonatkozó törvény is. A Kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A vállalkozások stabilitása és a munkahelyek megvédése érdekében a Kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ami árplafont vezet be egyes szektorokban az áramárra vonatkozóan, valamint lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók beruházásaikat figyelembe véve leírják az extraprofitjuk felét.

Forrás: GFM

2023.06.23

Digitális kioszkot adott át a győri egyetemen az MBH Bank

Digitális kioszkot adott át a győri egyetemen az MBH Bank

Az MBH Bank megnyitotta a „jövő bankfiókját” a Széchenyi István Egyetemen

A győri Széchenyi István Egyetemen is digitális ügyfélkiszolgáló pontot nyitott az MBH Bank. Az aulába telepített kapszulában személyes ügyfélszolgálati jelenlét nélkül, biztonságosan és kényelmesen lehet számlát nyitni. A magyar FaceKom által fejlesztett, első körben tíz digitális banki kioszkot magyarországi egyetemeken telepíti a bank. A tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül a digitális kioszkok kínálata.

Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: „Széleskörű modernizációs programba kezdtünk az előd bankjainktól örökölt, közel 500 fiókot számláló hálózatunkon, amelynek célja egy modern, több szakértőt alkalmazó, országszerte egységes szolgáltatási színvonalat biztosító, elsősorban tanácsadásra épülő fiókhálózat kialakítása. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a fiatalabb korosztálynak más igényei, bankolási szokásai vannak, kevésbé a személyes jelenlétet, mint inkább a digitális ügyintézési lehetőségeket keresik. Ezért folyamatosan kutatjuk a bankolás jövőjét, és nyitottak vagyunk az olyan innovációk irányában is, amelyek az ő elvárásaiknak is megfelelnek. Az egyetemi digitális banki kioszk vonzó, biztonságos környezetet nyújt a számlanyitáshoz, emellett az asszisztált ügyintézési folyamat hozzájárul pénzügyi tudatosságuk erősítéshez is. Célunk, hogy a jövőben további szolgáltatásokkal és termékekkel bővítsük az egyetemi digitális kioszkok funkcionalitását.”

A nagyvállalati távoli ügyfélazonosítási megoldások területén piacvezető FaceKom koncepciója és fejlesztése alapján készült okos kapszula olyan professzionális, a biztonságos online ügyfélazonosításhoz szükséges eszközökkel, megvilágítással felszerelt mobilszoba, amelyben lehetőség van a teljesen privát és kényelmes távoli ügyintézésre. A kapszula és a kezelőfelület akadálymentes elérhetőséget is biztosít, így például kerekesszékkel közlekedő ügyfelek is használhatják a szolgáltatást. Az MBH Bank digitális kioszkjaiban gyors ügyfélazonosítási folyamatot követően, videós távsegítséggel számlát nyithatunk, de a tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül majd a digitális kioszkok kínálata.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kifejtette: kiemelt céljuk, hogy az egyetemi polgárok számára nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak. „Hallgatóinkat a korszerű kollégiumi férőhelyek, a sportpark vagy a vendéglátó- és szórakoztatóegységek mellett bankok is várják a győri kampusz területén. Ez a széles paletta hazánkban egyedülálló lehetőségeket és kényelmet nyújt a nálunk tanuló fiatalok, valamint kollégáink számára. Hozzájárul ehhez a mostani fejlesztés is, amelynek különlegessége, hogy az ügyfelek számára valódi, 21. századi megoldással digitális ügyintézést tesz lehetővé” – jelentette ki dr. Filep Bálint, hozzátéve: az egyetem képzéseiben, kutatásaiban ugyancsak kulcsfontosságúnak tartja a digitalizációt, amely a jövőben a fenntarthatóság egyik alappillére lehet.

Háttérinformációk

MBH Bank Nyrt.

Az MBH Bank Magyarország egyik vezető hitelintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági- és vállalati-intézményi ügyfeleit egyaránt.

Az MBH Bank közel kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 445 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány meghaladja a 6400 milliárd forintot, míg a bruttó hitelállomány megközelíti az 5000 milliárd forintot. Az MBH Bank rendelkezik a legtöbb fiókkal Magyarországon, és több mint 9500 munkavállalót foglalkoztat.

A banknak számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciója, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet végez.

A hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva az MBH Bank átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukra, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankjává váljon, és megjelenjen a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Széchenyi István Egyetem

A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM (SZE) Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Mintegy 14 ezer fős hallgatói közösségét hetven ország fiataljai alkotják. Rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a technológiai és az informatikai képzések terén, amelyeket minőségi gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, pedagógiai, társadalomtudományi, művészeti, egészség- és sporttudományi, valamint mezőgazdaság- és élelmiszer-tudományi képzések egészítenek ki. Az intézmény kiemelkedő számú ipari-gazdasági kapcsolattal rendelkezik. A Széchenyi István Egyetem a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, míg a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek”, a „tisztességes munka és gazdasági növekedés”, valamint a „béke, igazságosság és erős intézmények” kategóriákban a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény további fejlődését többek között a Győrben, valamint a zalaegerszegi ZalaZONE mellett már épülő tudományos és innovációs parkjai segítik majd elő.

Forrás: MBH / Goodwill Communications

2023. 06. 22

GFM: 76 ezer forinttal nőtt az átlagkereset

2023 áprilisában tovább folytatódott a bérek gyarapodása, a KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 15,5 százalékot növekedve elérte az 568 300 forintot, miközben a nettó bér 391 700 forintra nőtt. Bár a reálkereset áprilisban az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt kialakult nehéz helyzet miatt 6,9 százalékkal csökkent, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése újra megnyitja az utat a reálbérek bővülése előtt – reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) csütörtökön a legfrissebb kereseti statisztikákra.

„A bruttó bérek 76 ezer forintos emelkedése azt jelenti, hogy a fizetések egy év alatt nagyobb összeggel nőttek, mint amennyit a baloldali kormányok idején egy minimálbéres havonta megkeresett” – írták, hozzátéve, hogy 2010-HEZ KÉPEST MA EGY MUNKAVÁLLALÓ ÖSSZESSÉGÉBEN MÁR 2,8-SZOR MAGASABB FIZETÉST VIHET HAZA.

„A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz, hogy megvédje a családokat és a munkahelyeket, segítse a gazdasági növekedést, támogassa a bérek emelkedését. Így a Kormány új gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, miközben a családtámogatásokkal, az adócsökkentések és a nyugdíjak védelmével, a rezsicsökkentett árakkal, béremelésekkel, kötelező árakciókkal, árstopokkal és a SZÉP-kártyára érkező támogatás növelésével segíti a lakosságot” – fogalmazott a minisztérium.

Forrás: MTI/origo.hu

2023. 06. 22

Ötezer vállalkozást szabadít ki a kormány az energiaárcsapdából

A gazdaság védelme és az ipar fejlesztése érdekében a Kormány 5 ezer vállalkozást szabadít ki az extrém magas áron kötött fix áras áramszerződéséből – derül ki a GFM közléséből.

Az elhúzódó háború és a hibás szankciók egész Európában energiaválsághoz vezettek: a gázár 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamos energia 650 euró/megawattóra feletti áron tetőzött. Az energiaár-robbanás hazánkban egybeesett a gáz- és villamosenergia szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része a félelemtől vezérelve rendkívül magas áron kötött szerződést, amelynek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz képest és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához.

Különösen aggasztó a helyzet a villamosenergia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki, amely rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz. Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is. A Kormány a gazdaság és a vállalkozások érdekében már korábban is több intézkedést vezetett be, hogy megóvja a hazai vállalatokat az energiaár-emelkedés romboló hatásaitól. 2022
októberében meghirdette a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot, majd az ügyfelek érdekében célzott kezességvállalási programot indított az energiakereskedők számára, végül 2023 áprilisában a „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozásokat támogatta kedvező átkötési ár biztosításával. Az intézkedések több tízezer vállalkozást támogattak, így több százezer munkahelyet, azaz családot védtek meg a nehéz helyzetben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023. június 12-én bejelentett javaslatára a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, majd a Kormány is részletesen megvizsgálta a fix áras energiaszerződések helyzetét. A Kormány megállapította, hogy elsősorban az áramszerződések esetén magas azoknak a vállalatoknak az aránya, akik fix és általában magas, sőtsokszor extrém magas áron kötöttek szerződést.
A villamos áram tekintetében a szerződések 81 százaléka fix áras, a 2023. évre vonatkozó fix áras áramszerződések átlagára pedig a rendelkezésre álló adatok alapján 250 euró/megawattóra körüli, ami – még az alacsonyabb áron történt újraszerződések és a váltófix szerződések piaci áron történt fixálása ellenére is – többszöröse a jelenlegi 100 euró/megawattóra körüli tőzsdei árszintnek. A fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen megfizetni. Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza, azáltal hogy számos vállalat az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe.
Annak érdekében, hogy hazánk elkerülje a recessziót, év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt, megvédje a családokat, a munkahelyeket és a vállalkozások versenyképességét, a Kormány az alábbi intézkedésről döntött.

A Kormány nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizálja a fizetendő villamosenergiadíjat, azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással vannak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparral, a szálláshelyszolgáltatással, valamint a raktározás, szállítással foglalkozó
vállalatok számára. A Kormány ezen összeghatár felett 2023. július 1. és 2023. december 31. között, azaz 6 hónapos időtávra az állam támogatja az áramköltséget. Az intézkedés azon szerződésekre vonatkozik, amelyek alapján 2023. június 1. napján fixált ár szerint fizettek a
vállalkozások. Az érintett vállalkozások száma a feldolgozóipar esetében meghaladja a 4200 darabot, a szálláshelyszolgáltatás esetén közel 600 darabot tesz ki, a szállítás, raktározás esetében pedig több mint 200 vállalkozást érint.
A lépés összességében mintegy 40 milliárd forintos segítséget jelent a több mint 5 ezer cég számára, azaz vállalkozásonként közel 8 millió forint támogatást biztosít a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedése. A Kormány azt várja el a cégektől, hogy növeljék a teljesítményüket és
érvényesítsék értékesítési áraikban a kapott támogatást. A döntés így egyszerre mérsékeli az inflációt és hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Forrás: GFM

2023.06.19

Minden eszközzel támogatja a kormány a kkv-szektort

Fontos, hogy az innováció ne csak a nagyvállalatoknál, hanem a kisvállalatok körében is megvalósuljon, a sikeres innovációhoz pedig megfelelően felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő szükséges – mutatott rá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A kormány támogatja és minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja a hazai kkv-szektor megerősödését, nemzetközi versenyképességének javítását – jelentette ki a távirati iroda tudósítása szerint Czomba Sándor az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) nemzetközi szakmai konferenciáján.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint különösen fontos, hogy az innováció ne csak a nagyvállalatoknál, hanem a kisvállalatok körében is megvalósuljon, a sikeres innovációhoz pedig megfelelően felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő-állomány szükséges.

– Magyarországon a kkv-k a gazdasági súlyukhoz képest meghatározó módon vesznek részt a foglalkoztatásban, ezért a munkaerőhiány a szektort súlyosabban érinti, mint a nagyvállalatokat – mutatott rá az államtitkár. Czomba Sándor jelezte: a következő időszak beruházásai mintegy félmilliós munkaerőigényt generálnak a magyar gazdaságban, ami a kkv-szektor számára is komoly fejlődési lehetőséget biztosít.

– A kormány a munkaerőhiányt elsősorban a hazai, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék aktivizálásával és foglalkoztathatóságának javításával, valamint a külföldön munkát végző magyar állampolgárok hazatérésének ösztönzésével kívánja enyhíteni. Harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között, és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni – hangsúlyozta az államtitkár.

Majd megjegyezte: a kormány számos szakpolitikai intézkedéssel segíti a kkv-k munkahelyteremtését és a foglalkoztatás elősegítését. A koronavírus-járvány időszakában jelentős állami forrásokat fordítottak a munkahelyek megvédésére, majd ezt követően újra a munkahelyteremtés támogatása került előtérbe. Jelenleg is több olyan konstrukció működik, ami elsősorban a kkv-szektor foglalkoztatási problémáit enyhíti.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a lakhatás és a munkába járás támogatása mellett a szakpolitikai intézkedéscsomag meghatározó eleme a munkásszállások kialakításának ösztönzése 2017 óta. A konstrukció lényege, hogy az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt munkásszállók létesítéséhez.

A támogatási konstrukció kedvezőbb a kis- és középvállalkozások esetében, így ezek a vállalkozások az állami támogatás kedvezményezettjei között ma már többségben vannak. A program eddigi hat kiírása során az állam 61 munkásszállás kialakításához 24 milliárd forintot biztosított, ami országszerte 8500 férőhely létrehozását teszi lehetővé.

Németh László, az IPOSZ elnöke kifejtette: a kkv-k szerepe meghatározó a gazdaság stabilitásában. – A világban soha nem látott informatikai, technológiai és digitális forradalom zajlik, amely messzemenően érinti a kis- és középvállalkozásokat; a gazdaság jövőjének egyik alapkérdése, hogy ezek a vállalkozások milyen mértékben és milyen gyorsan tudják elsajátítani az új technológiákat – fogalmazott az elnök.

Forrás: figyelo.hu

2023. 06. 16

Zalaegerszeg is felkerült a Napenergia Térképre

Magánkezdeményezésként alig egy hónap alatt fejlesztette ki az Envirosense Hungary Kft. és a Solar ViewPoint Kft. Debrecen Napenergia Térképét. A részben ingyenes szolgáltatást mostantól az egerszegi magán- és céges beruházók is elérhetik, a szolgáltatás a www.napenergiaterkep.hu oldalon tekinthető meg.

A sajtótájékoztatón Bali Zoltán és dr. Tomor Tamás, aki bemutatta a térkép használatát
Fotó: Pezetta Umberto

Bali Zoltán alpolgármester emlékeztetett, hogy az energiaválság okozta gazdasági nehézségek miatt egyre többen választják az alternatív megoldásokat, s az önkormányzat is egyre többet költ a megújuló energiák felhasználására. A digitalizált térképen minden háztartás, épület fellelhető, így gyorsan, egyszerűen lehet tervezni, hogy érdemes-e napelemes rendszert kiépíteni. A nagy felbontású légi távérzékelt adatok segítségével meg lehet nézni például a benapozottság mértékét, illetve azt, hogy az adott felület mennyi elektromos áramot tud termelni. Az alpolgármester hozzátette, Zalaegerszegen nagy az igény a napelemre, sokan adtak be pályázatot a kiépítésére.

A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az ingyenes szolgáltatás egy olyan potenciáltérkép, ahol többek között az éves villamos energia becsült mennyisége, illetve az éves megtakarítás látható. A feltüntetett adatok az Envirosense Hungary Kft. által 2020-ban végzett légi felmérés alapján, valamint a partnereik közreműködésével végzett besugárzási elemzéssel jöttek létre, folytatta dr. Tomor Tamás. A kereskedelmi igazgató kifejtette, az adatokból számtalan elemzés nyerhető ki, egyik ilyen a benapozottság. Az épületek tetejének geometriája, a tetősíkok dőlésszöge és mérete, tájoltsága alapján számítógépes programmal kiszámítható, hogy egy átlagos évben a tetőn mekkora napenergiamennyiség realizálódik. Az ingyenes szolgáltatás mellett természetesen további lehetőségek is kérhetők, ha valaki komolyabban tervez, így például részletes 3D-s tetőmodell-napelemkiosztást tudnak készíteni lakóházra vagy ipari létesítményre egyaránt.

Milyen termelés várható el a napelemektől?
Magyarországon 1 kW-os napelemrendszerrel számolva ez az érték, alapul véve a már meglévő napelemes rendszerek adatait, 1050 és 1250 kilowattóra között van évente. Ugyanakkor ezt az adatot nagyban befolyásolja a tető tájolása, dőlésszöge és a földrajzi helyzet és a tetőárnyékoltság is. A legnagyobb hatékonyság a déli tájolású telepítéssel érhető el. (forrás: e.on)

Dr. Tomor Tamás elmondta még, a közeljövőben érdemes energiaközösségeket létesíteni, amivel nemcsak egy ház, hanem akár egy városrész vagy nagyobb komplexum áramellátását biztosíthatják. Debrecenben már zajlik egy, az egész városra kiterjedő hasonló vizsgálat, mondta az igazgató.

Forrás: zaol.hu

2023.06.14

Munkaerőpiaci fórum – Munkaerő, de honnan?

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és szakmai partnerként a Trenkwalder Magyarország 2023. június 7-én munkaerőpiaci fórumot szervezett „Munkaerő, de honnan?” címmel a téma iránt érdeklődők számára.

Molnár Ágota a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy cégvezetőként jelenleg a legnagyobb kihívás Magyarországon megfelelő munkaerőt találni. Így örül annak, hogy ZMKIK szervezésében egy ilyen aktuális témával kapcsolatos előadásokat hallgathat meg e közönség.

Elsőként Szarvas Péter a Trenkwalder Magyarország Quality menedzsere tartotta meg előadását. A fél órás előadáson szó esett az adatvezérelt megoldásokról a HR szakmában. Az előadásból kiderült, hogy Zala megyében az országos átlag alatti a munkavállalók munkabérrel kapcsolatos elégedettségi indexe, emellett jelentős az utazási hajlandóság. Az előadás során bemutatásra került a cégcsoport egyedi Sliding Screen megoldása is: egy-egy munkáltató igényére valós idejű választ tudnak adni a KSH és a saját adatok felhasználásával. Konkrét példaként megemlítésre került, hogy a munkaerőigény leadásakor meg tudják pontosan mondani többek között azt is, hogy mennyi a munkavállalók létszáma az adott körzetben, ezek milyen képzettséggel rendelkeznek, ebből mennyi a munkát keresők száma, és mekkora a jellemző bér az adott pozícióra,valamint milyen közlekedési lehetőségek vannak körzetben.

A következőkben Páli Nóra a cégcsoport Student Services Vezetője vette át a szót. Kiemelte, hogy a jogszabályok kedvezően befolyásolják a diák munkaerő alkalmazását abban az esetben, ha ez diákszövetkezeten keresztül történik. Így lehetőség van rugalmasan a napi, heti, alkalmi munkaerő foglalkoztatására is, mindamellett, hogy ez a megoldás az adminisztrációs, adó- és járulékos teher tekintetében jóval kedvezőbb.

A rendezvénye egy pódiumbeszélgetéssel folytatódott, melyet Vergerné Vincze Csilla a Trenkwalder Service Delivery Menedzsere moderalt. Beszélgetőtársai Csirke Balázs az iSi Automotive HR vezetője és Csizmazia Balázs a Ziehl-Abegg Kft. HR vezetője volt.

A beszélgetésen az alábbiakról esett szó a 3. országbeli munkavállalókkal kapcsolatban:

kevés az elérhető magyar munkavállalók létszáma,
a harmadik országbeli munkavállalók jellemzően Ázsiából érkeznek,
integrálásukhoz idő kell,
figyelni kell arra, hogy a szabadidejüket normális keretek között töltsék el,
munkában jellemzően az átlag feletti eredményeket érnek el,
2+1 évig szeretnék foglalkoztatni őket,
fel kell készülni arra, ha a nagyszámú 3. országbeli munkavállalónak nagyjából egy időben jár le a tartózkodási engedélye, így előre kell gondoskodni a pótlásukról vagy a munkafolyamatok automatizációjáról,
a munkaerőpiacot felboríthatja az, hogy Németország július 1-től megnyitja a kapuit az ázsiai munkavállalók irányába, így vélhetőe még nehezebb lesz a hazai szereplőknek munkaerőt találni.

Az esemény zárásakor Vörös Anikó a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára elmondta, hogy megalapítják a HR Klubot, amely küldetése, hogy a HR tapasztalatokat és jó gyakorlatokat átadják a kkv szektor részére, ezáltal fejlesztve a megyei gazdaság teljesítményét.

ZTV

Fotók: Szabó Anna / Trenkwalder Magyarország.

Zalai munkaerőpiac: minden szegmensben hiány

Munkaerő, de honnan? címmel tartottak szakmai fórumot a napokban Zalaegerszegen. A rendezvényen a téma iránt érdeklődő cégek HR-munkatársai vettek részt.

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Trenkwalder Recruitment Kft. szakmai közreműködésével Munkaerő, de honnan? címmel tartott fórumot a napokban Zalaegerszegen, a Kamarák Házában. A konferencia célja az volt, hogy bemutassa a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet és lehetőségeket – írta a Zaol.hu.

Schlosser, BjörnBudapest, 2021. szeptember 30.
Björn Schlosser, a Trenkwalder Recruitment Kft. vezérigazgatója beszédet mond a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder budapesti irodájának felavatásán 2021. szeptember 30-án.
MTI/Máthé ZoltánBudapest, 2021. szeptember 30.Björn Schlosser, a Trenkwalder Recruitment Kft. vezérigazgatója beszédet mond a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder budapesti irodájának felavatásán 2021. szeptember 30-án.MTI/Máthé Zoltán — Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A rendezvényen a téma iránt érdeklődő vállalkozások és cégek HR-munkatársai vettek részt. A találkozó egyúttal a HR Club megalakulásának nyitórendezvénye volt. Vörös Anikó kamarai titkár kiemelte, hogy a kezdeményezés a jó gyakorlatok és tapasztalatok átadása mellett arra irányította a figyelmet, hogy miként tudja a humánerőforrás-menedzsment a vállalatok versenyképességét megőrizni a kor kihívásaihoz, különösen a munkaerőhiányhoz alkalmazkodva.

Vergerné Vincze Csilla, a Trenkwalder szolgáltatásüzemeltetési menedzsere arról számolt be, hogy minden szegmensben jelen van a munkaerőhiány, ezért egyre több vállalkozás foglalkoztat külföldi dolgozót.

A résztvevőket Molnár Ágota kamarai elnök köszöntötte, majd Szarvas Péter, a Trenkwalder minőségi toborzási menedzsere az adatvezérelt megoldásokról, Páli Nóra pedig a diák-munkaerőpiac keresletéről és kínálatáról szólt. Csizmazia Balázs, a Ziehl-Abbeg Kft. HR-vezetője, a pódiumbeszélgetés egyik résztvevője kihangsúlyozta, hogy vállalatuk egy éve 35 mongol kollégát alkalmaz. A munkahelyi teljesítményük kiváló, viszont a kulturális különbségek miatt fontos őket integrálni a magyar társadalomba, meg kell őket ismertetni a helyi vállalati és társadalmi szokásokkal.

A beszélgetésen résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen előnyökkel járhat a külföldiek foglalkoztatása, megoldást jelent-e minden problémára. A rendezvény zárásaként Vörös Anikó ismertette a hallgatósággal a kamara HR Clubját és annak jövőbeni terveit.

Forrás: zaol.hu

2023.06.13

Európai éllovas Magyarország hitelgaranciában

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa.

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd – mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

Az év során a Garantiqa kezességvállalási állománya 28 százalékkal, az AVHGA állománya 6,5 százalékkal növekedett. A garanciaszervezetek hangsúlyosabb szerepvállalását az állam által nyújtott viszontgarancia biztosította. A merészebb garanciavállalás a magas inflációval és magas hitelkamatokkal terhelt időszakban számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a hazai vállalkozások hozzáférjenek a működésük fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állami kamattámogatás mellett nyújtott hitelekhez, a tavaly júniusban kifutó krízis hitelekhez, majd az ősztől elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve az év során megújult Széchenyi Kártya Program hiteltermékeihez. Összességében hazánkban minden harmadik kkv hitel felvételét támogatta állami hátterű hitelgarancia.Szabó István Attila emlékeztetett arra, hogy a garanciaszervezetek működése jellemzően anticiklikus vonásokat mutat. Ezt támasztja alá az AECM legfrissebb felmérése is, mely szerint – az európai gazdaságot sújtó energia válság és az orosz-ukrán háború okozta nehézségek miatt – a tagszervezetek közel kétharmada a garanciavállalási portfoliók növekedésével számol az idei évben. A Garantiqa vezérigazgatója szerint a kereskedelmi bankok is számítanak a társaság aktív közreműködésére, ezt bizonyítja, hogy a körükben végzett felmérés szerint tavaly a Garantiqa kezeségvállalásával biztosított hitelállomány a bankok kétharmadánál legalább 40 százalékkal nőtt, a válaszadók 21,4 százalékánál a kezességgel biztosított állomány bővülése meghaladta a 75 százalékot.A bankok 15 százaléka minden általuk bonyolított kkv-hitelügyletben igénybe vették a Garantiqa Krízis Garanciaprogram termékeit, 71 százalékuk a pedig a legtöbb kölcsön esetében segítségül hívta a Garantiqát. Ennek köszönhető, hogy tavaly a társaság kezességvállalási állományának bővülése több, mint kétszerese volt a hazai kkv-hitelállomány 12,7 százalékos bővülésének.

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

2023.06.13.

A Széchenyi Kártya Programban folyamatosak a kifizetések

Különös tekintettel arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak döntő részét és több millió család megélhetését biztosítják, a kormány elkötelezett a szektor versenyképességének fokozása, a kkv-k megerősítése mellett. Ezt szolgálja a Széchenyi Kártya Program is, amelynek köszönhetően fennállása óta mintegy 440 ezer ügylet jött létre több mint 6100 milliárd forint értékben – derül ki a GFM közléséből.

A Széchenyi Kártya Program és költségvetési támogatása – a kormányzati hitelprogramok egyik zászlóshajójaként – példátlan mértékben, részben a Covid, részben pedig a háború okozta szankciók és infláció eredményeképpen előálló hitelbefagyás negatív hatásainak csökkentése érdekében a megelőző évekhez képest többszörösére emelkedett.
A Széchenyi Kártya Program a 2023. január 1-jével az önálló tárcaként létrejött Gazdaságfejlesztési Minisztérium feladat és hatáskörébe került. A GFM a tőle telhető legrövidebb határidővel megteremtette a Program továbbműködtetéséhez és felgyorsításához szükséges feltételeket. Ezek alapján kiállításra és a kormány honlapján közzétételre kerültek a Program kedvezményezettjei részére kibocsátott csoportos támogatói okiratok és megindultak a kifizetések a támogatásokat megelőlegező pénzügyi intézmények részére. A támogatói okiratok kiállítása folyamatos, a korábbiakhoz képest lényegesen felgyorsult, a kifizetések pedig ütemezetten zajlanak. 2023-ban ezidáig közel 20 Mrd forint került a Program keretében a pénzügyi intézmények részére kifizetésre, és ez a szám folyamatosan növekszik.
A GFM szándéka, hogy 2023. június végéig, egy új módszertan bevezetésének is köszönhetően, a tárcához eddig benyújtott összes igény tekintetében a támogatói okiratok haladéktalanul kiállításra kerülnek és a kifizetések is maradéktalanul megtörténnek. Az elmúlt hetekben erről a gyorsításról tájékoztattuk a Programban részt vevő pénzügyi intézményeket is.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium mind a Bankszövetség tagjait, mind a pénzügyi vállalkozásokat folyamatosan tájékoztatja a Széchenyi Kártya Program csoportos támogatói okiratainak kiállításáról és a kifizetések előrehaladásáról és ütemezéséről.

Forrás: GFM

2023.06.12

A magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

Nagy Márton: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

Biztos vagyok abban, hogy a szigorú monetáris, valamint fiskális politikai és kormányzati beavatkozások egy számjegyű inflációt hoznak év végére – jelentette ki a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter úgy tartja, a kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor Program 2.0. Elárulta, hogy sok befektetővel tárgyalnak a világ összes táján, és komolyan veszik a reptér visszavásárlását. Szerinte a működő tőke kiválthatja az uniós forrásokat. Az árstopok kivezetésének szándékát pedig viccesnek tartja.

Egy esztendeje annak, hogy kinevezte a miniszterelnök gazdaságfejlesztési miniszternek. Milyen mérleget von az azóta eltelt időszakról?

Nehéz volt a tavalyi év, ha röviden kellen jellemezni, akkor egy energiacsapdába kerültünk. Egy olyan hatalmas sokkot kellett kivédekezni 2022-ben, ami a külkereskedelmi egyenleget 10 milliárd, a költségvetési egyenleget a rezsivédelmen keresztül közel 5 milliárd euróval billentette ki, és mivel mindkettőt egyszerre ütötte, ezért egy ikerdeficites állapotot hozott létre. Hatalmas bravúr, hogy ezt az energiacsapdát kivédekeztük a külkereskedelmi oldalon az FDI és az export növelésével, a költségvetési oldalon pedig az extraprofitadók bevezetésével.

Ahogy azonban az energiacsapdából kiléptünk és az ikerdeficit megszűnt, beléptünk a kamatcsapdába.

A háború okozta szankciós infláció növekedése ugyanis magas kamatokat hozott. Az infláció káros hatásait az árstopok és a kamatstopok enyhítették. Sőt, tavaly – a korábbi évek kedvező gyakorlatának megfelelően – a reálbérek is növekedni tudtak, azaz az infláció nem ette meg a fizetéseket. Erre az idén is minden esélyünk megvan. Az infláció leszorítása most tehát a kulcskérdés, azzal a kamatcsapda leküzdése is egyszerűbb lesz.

Sajnos a kamatcsapda első hatása azonnal érződött, az év első három hónapjában a hitelpiac ugyanis teljesen kiszáradt mind a lakosság, mind a vállalatok esetén. Pontosan ezért avatkozott be a kormány, a Baross Gábor Tőke- és Hitelprogrammal májustól megtámasztottuk a hitelezést. Ugyanakkor itt ébernek kell lenünk.

Szeptember–október környékén, amikor a program kifut és több forrás nem kerül a gazdaságba, a hitelpiac újra kiszáradhat, mivel akkor várhatóan még mindig két számjegyűek maradnak a rövid kamatok. Így elképzelhető, hogy lesz Baross Gábor program 2.0.

Felmérések szerint a Baross Gábor és a Széchenyi kártya program összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okozott az idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon.

Ez nem gyengíti az infláció ellen küzdő jegybank monetáris politikáját?

Sokan azt mondják, hogy ezzel is ellene megyünk a jegybank politikájának. Én viszont azt gondolom, hogy a vállalati hitelprogramok az inflációt negatívan nem befolyásolják, mert ez a kínálati oldalt támogatja. Ha a vállalati kínálati oldal fennmarad, nem lesz benne törés, az inkább csökkenti az inflációt, tehát pont az ellenkezője igaz, egy magasabb kamatkörnyezetben a vállalati hitelösztönzés az infláció leszorítását segíti. Ennek költségeit, a kamattámogatás összegét pedig fiskális oldalról ki kell fizetni. Az a jó gazdaságpolitikai eszköz, ami a GDP-t is növeli, és az inflációt is csökkenti, azaz olyan eszközöket kell keresni, ami egyszerre jó irányba mozgatja mind a kettőt.

Akkor könnyen elérhető év végén az egy számjegyű infláció?

A három nagy fundamentális ok, amely az inflációt okozta, megoldódott: az egyik az energia ára, aminek esetén jelentős áresést láttunk, a másik a forint árfolyama, ami stabilizálódott, a harmadik pedig, ami szintén felhajtotta az inflációt, a vállalatoknál tapasztalt ár-profit spirál, aminek ugyancsak végét látjuk. Olyan mértékű volt az élelemiszer-kiskereskedelmi forgalom visszaesése, hogy a túlzó nyerészkedésen alapuló magatartás, ami eddig jellemezte a vállalatokat mára teljesen kiszorítaná őket a piacról, így tehát ez teljesen bekorlátozza az áremelési lehetőségeiket. Sőt, azok a kormányzati intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy a hamarosan bevezetendő online ár-összehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszer-inflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben. Biztos vagyok abban, hogy a szigorú monetáris, valamint fiskális politikai és kormányzati speciális beavatkozások egy számjegyű inflációt hoznak év végére.

Minek tulajdonítható, hogy a magyar infláció a legmagasabb Európában?

Ezen nem lepődöm meg, hiszen ez a hazai gazdaság szerkezetéből adódik. Mivel jelentős az energiaimportunk, ezért az energiaárak emelkedése egyszerre ütötte meg a gazdasági növekedést, a külkereskedelmet, a költségvetést és az inflációt. Az ikerdeficit pedig törvényszerűen elmozdította az árfolyamot. Az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60-70 százalékban felelős az inflációért, 20-30 százalékban pedig az ár-profit spirál. Ez a három hatás mára megszűnt.

Attól nem kell tartani, hogy az infláció magasabb szinten beragadhat?

Az inflációt 5 százalék alá visszaszorítani lesz igazán nehéz feladat, hiszen az inflációs várakozásokat nem lesz könnyű lehozni, de emellett vannak további nehezítő tényezők. Az inflációt befolyásoló tényezők közül a ciklikus mellett fontos nézni a trendszerű hatásokat is. Nagy kérdés, hogy a deglobalizáció, a kínai de-coupling vagy de-risking, az erősödő amerikai protekcionizmus, illetve az energiaárak a válság előtti szinthez képesti magasabban való stabilizálódása, mit jelent majd a globális inflációra nézve. Nem tartom kizártnak, hogy a globális infláció hosszú távú szintje feljebb került időközben.

A magas kamatok, szigorú monetáris politika mellett, hogy lesz jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés?

Év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak. A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat. A növekedésünk legfőbb támasza továbbra is a beruházások és az export marad, a visszahúzó erők közül a pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok. Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5–4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3-5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés.

Meddig maradhat az élelmiszerárstop?

Az infláció és az élelmiszer-infláció is már gyorsulva csökken. A kötelező akciózás és az online ár-összehasonlítás további árleszorító hatást fejthet ki. Azt gondolom, hogy a kormány ebben a hónapban, amikor dönt az élelmiszerárstop jövőjéről, a korábbiaknál sokkal több kedvező tendenciát vesz majd figyelembe venni. Ma már csak 1 százalék környéki inflációleszorító hatása van az árstopnak.

És a kamatstopokat mikor lehet kivezetni?

Nagyon kevésszer hangzik el, hogy a kamatstop valójában miről szól. Általában az jelenik meg, hogy megkárosítjuk a bankokat és a jegybank politikáját nehezítjük. Valójában,ó a magas kamatok mellett a törlesztőrészletek emelkedéséből adódó pénzügyi terheket nem szabad 300 ezer lakossági ügyfélre ráengedni annak a kockázatával, hogy elveszíthetik a lakásukat. Elfogadhatatlan, hogy emberek egy olyan válságban veszítsék el az otthonaikat, amit a háború és az elhibázott szankciók okoznak. A helyzet hasonló 60 ezer kkv esetén is: amennyiben ugyanis ezek a vállalatok csődbe mennének, akkor a munkanélküliség radikálisan emelkedne és az emberek megélhetése kerülne veszélybe. Ezen a két ponton tehát meg kellett fogni a kamatokat,

a kamatstop a „védelmi” gazdaságpolitika fontos része.

A jegybank független, de a jegybank normatív kamatpolitikájára nekünk is reagálni kell, a negatív mellékhatásokat kezelni kell. A kamatstopot akkor vezethetjük ki nagy bizonyossággal, ha az infláció után a jegybanki irányadó kamatláb is egy számjegyű lesz. A kkv-k esetén a kivezetés egy lépésben történhet meg, a lakosság esetén a rögzített kamatláb és piaci kamatláb jelentős távolsága miatt – minden bizonnyal – két lépésben.

Közben a jegybank a kamatemelésekkel a keresletet drasztikusan visszafogta. Hogy ítéli meg ez a lépést?

Nem tisztem kommentálni a magyar jegybank politikáját. Általánosságban inkább azt lehet elmondani, hogy az inflációt döntően kínálati oldali tényezők uralják, most nem a monetáris politika, sokkal inkább a fiskális politika tud eredményesebben hatni. Sokan a hetvenes évek válságával jönnek példaként, de a helyzet nem ugyanaz, felejtsük el. A jegybankoknak most sokkal célozottabb eszközöket kellene használniuk azért, hogy ott hassanak, ahol tényleg kell.

Most jött ki a jegybank eredménykimutatása, e szerint rekordveszteséget hozott össze, és az idén is nagyon nagy vesztesége lehet sok piaci elemző szerint. Ezt hogy kommentálná?

A jegybanknak alapvetően nem erre kell figyelnie, hanem elsődleges céljára és mandátumaira. Persze ez nem jelenti azt, hogy bármekkora vesztesége lehet a jegybanknak, mivel ezt a költségvetésnek meg kell téríteni, és a fiskális politika könnyen csapdahelyzetbe kerülhet. A jegybanki tőkeszivattyú nagyon veszélyes lehet, hiszen növeli a költségvetési hiányt, az államadósságot és a finanszírozási költségeket, a gazdaságfejlesztés és családtámogatás elől veszi el pénzt. Gondolom, ezzel nem mondok újat. Ha a jegybank saját tőkéje masszívan negatív, mint ahogy már látszik 2023 áprilisában, a jegybanknak is jobban oda kell figyelnie, hogy a veszteségét hogyan tudja minimalizálni.

A kormány 2024-re védelmi költségvetést készített. Sok vita előzte meg a parlamenti benyújtást?

Igen, sokat vitatkozunk. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter a végén viszont „kiegyenesített” mindent. A GDP-arányos 2,9 százalékos hiány tartható, úgy, hogy a védelmi vonalakat nem kellett feladnunk, sőt erősödtek. Nem mondunk le a GDP-arányos 2 százalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk. A gazdaságfejlesztési célban is történt változás, az építőipar helyett az energiaipari beruházásokat támogatjuk, ez összefügg egy új FDI-stratégiával.

Sokat beszéltünk a kamatcsapdáról. A kormány legutóbbi döntése értelmében az állampapírpiac felé terelné a megtakarításokat, de mintha kicsit későn jöttek volna ezek az intézkedések.

A 2024-es költségvetésből jól látszik, hiába csökkent az energiaszámlánk, a kamatköltségek megemelkedtek, szinte ugyanannyival, 1000 milliárd forinttal. Ebből adódóan a büdzsé ahelyett, hogy kikönnyült volna, továbbra is feszes helyzetben van. Ilyenkor tehát az is feladatunk, hogy a kamatcsapdából gyorsan kikerüljünk, az infláció leszorításán és az állampapírpiac erősítésén keresztül. Az állam finanszírozása stabil, nem erről, hanem a költségekről van szó. Az a kérdés, hogy lehet-e alacsonyabb kamatok mellett finanszírozni magunkat. Ezzel együtt természetesen előtérbe kerülnek azok a célok is, amelyek a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzéséről szólnak, például hogy mit keres 8000 milliárd forint pénzügyi megtakarítás látra szóló betétben 0,5 százalékos kamat mellett, miközben az infláció 20 százalék feletti. Miért hagyjuk, hogy a lakosság vagyona elinflálódjon? Mi nem adóztatjuk a megtakarításokat, hanem olyan megtakarítási formák felé tereljük a lakosságot ahol, a pénz megőrzi a reálértékét. Itt van például az önfinanszírozás kérdése is mint stratégia cél. A külföldiek részaránya újra növekszik, miközben az lenne inkább a fontos, hogy inkább belföldről finanszírozzuk magunkat, a hazai lakosság és az intézményi befektetők legyenek túlsúlyban.

Végül nagyon nem értek egyet a Bankszövetség kritikájával, hogy ezek versenytorzító hatású lépések. Jelenleg ugyanis nincs semmilyen árverseny, egyszerűen nincs mit torzítani, maga a szó sem létezik, hogy árverseny.

Ezek a beavatkozások már most mutatják a hatásaikat, a legutóbbi kötvényaukciók és a piaci hozamok esése visszaigazolta az intézkedések helyességét. Igaz, talán lehetett volna egy kicsit hamarabb is lépni.

Térjünk vissza a válság értelmezéséhez. Ha, olyan speciális ez a válság akkor mit kell ebből tanulnunk?

Mindent egybevetve szerintem ez a legfontosabb kérdés. A gazdaságunk energiaintenzív iparágakra épül, és ebben nem lesz változás. Hiba lenne az FDI szerkezetét úgy változtatni, hogy autóipar helyett csak szoftverfejlesztéssel foglalkozzunk. Az ipar mellett persze kell szolgáltatás is, de az ipari dominancia nem törhető meg. A válság sokkal inkább azt üzeni számunkra, hogy az energiaintenzív iparunkat nekünk kell energiával ellátnunk, az energiaszuverenitást növelni kell, az állami építőipari helyett energiaipari beruházási programot kell hirdetni. Idetartozik Paks II, gázalapú erőművek építése, a hálózat felújítása. Növelni kell energiaár-versenyképességünket, fontos kérdés, hogy milyen áron tudjuk adni az energiát a vállalatoknak. Összességében elmondható, hogy a gazdaságunk jól vizsgázott a válságban.

A gazdaság továbbra is beruházás- és exportvezérelt. A gazdaság alapszövetei tehát nem sérültek, emiatt nagyon gyorsan tud gyógyulni.

Az idén elkerüljük a recessziót, 1,5 százalékos növekedés lesz, a teljes gyógyulást pedig 2024-ben fogjuk látni, 4 százalékos növekedést tudunk majd felmutatni.

Jelentős külföldi működőtőke-beruházások érkeztek az országba az elmúlt években, mennyire lett ez a magyar növekedési modell alapja?

A beruházási rátánk a GDP közel 30 százaléka, míg a GDP-arányos export közel 90 százalék. A magyar modell nem dominánsan, de jelentősen támaszkodik a külföldi működőtőkére (FDI). A beruházások 20 százalékát finanszírozza FDI, 15 százalékát az EU, azaz egyharmad jön külföldről. A maradék kétharmad belföldi, ebben van költségvetési forrás, bankrendszeri hitelforrás, tőkeforrások és az újrabefektetett profit.

Ugyanakkor az FDI valójában azért fontos, mert multiplikatív hatásokat válthat ki, felerősíti a növekedés horizontális, illetve vertikális, magyar szereplők bevonásán keresztül érvényesülő hatásait. A horizontális hatás kutatás-fejlesztést jelent, az egyetemekkel közös vállalkozások, science parkok létesítését. A vertikális hatások a magyar beszállítók megjelenését és a beszállítói láncban az egyre magasabb pozíciók megszerzését jelentik.

Amikor tehát FDI-stratégiáról beszélünk, sok célt kell összehangolni. Egyrészt folyamatosan évente 5-6 milliárd euró új FDI-t kell behozni, másrészt a bent lévő közel 100 milliárd dollár értékű FDI 10 százalékos évi hozama által képződött évi 10 milliárd dolláros profitot bent kell tartani az országban, azaz az újrabefektetést kell ösztönözni az osztalékfizetéssel szemben. Eközben a nyugati és keleti összekapcsolódást fenn kell tartani. Erősíteni kell az FDI horizontális és vertikális hatásait. Végül meg kell oldani az emelkedő energia- és a munkaerő-szükségletet.

Ez igaz az akkumulátorgyárakra is, és válogathat-e Magyarország a beruházások között?

Az, hogy nekünk autógyártásunk van, az kötelezővé teszi az akkumulátorgyártást is. Ha azt mondjuk, hogy ne legyen akkumulátorgyártás, akkor mondjunk le az autóiparról is, ez kéz a kézben jár. Ezek összekapcsolt iparágak, Magyarország pedig összekapcsolódásban hisz a híd szerepében, ezért valósul meg itt. Az akkumulátorgyárakról sokan azt hiszik, hogy egy egyszerű dolog és nincs alatta beszállítói lánc. Ezzel szemben itt is meg kell keresni a beszállítókat, szükség van az akkumulátor kompetencia fejlesztésére.

Az FDI kiválthatja-e az uniós forrásokat?

Kiválthatja, sőt a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás. A formáját tekintve mindkettő deviza-, és vissza nem térítendő forrás. Ha a tőke bejön és épít egy gyárat, előbb-utóbb újra meg újra fejleszteni kell, itt marad nálunk az az érték, nem úgy van, hogy holnap megfogom a gyárat, lebontom, aztán áthelyezem más országba. Hatását tekintve viszont az FDI jobb, a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy „mit kell csinálnia”. Az uniós forrás elosztását a kormány végzi, ránk van bízva, és persze megpróbáljuk jól csinálni. De azt gondolom, hogy ha a piac osztja magának a forrásokat, az mindig hatékonyabb, mint egy állami újraelosztás. Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, ugyanakkor, ahogy említettem, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás.

Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk.

A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre. Ez persze nemcsak FDI-t jelent, hanem hitel- és tőkeforrást is. Nemzetközi összehasonlításban a magyar 57,5 százalékos GDP-arányos FDI-állomány viszonylag még mindig alacsony, nem is beszélve a hitelpenetrációról, a vállalati hitelek GDP-arányos 17 százalék körüli arányáról. Mindkettő megduplázódhat 2030-ig, miközben a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP EU-átlaghoz viszonyított arányos fejlettségünk 77,8 százalékról 90-re emelkedhet.

A kormány félmillió új munkahelyet szeretne teremteni a következő években, maradunk a munkaintenzív növekedésnél?

Az automatizáció, a robotizáció és az intenzív növekedési modell mellett is lesz 500 ezer fős munkaerőigény a gazdaságban. Itt elsősorban azt kell megnézni, hogy növelhető-e az aktivitás, rendelkezésre áll-e megfelelő munkaerő, területileg lehet-e kezelni a hiányt vagy átképezni. A magyar munkahelyek a magyaroké. Ha nincs munkaerő, akkor lehet behozni vendégmunkást, aminek szabályozott keretei vannak. Minden évben lesz egy kvóta, amit a Gazdaságfejlesztési Minisztérium bocsát ki, hogy hány vendégmunkás fog dolgozni az országban. Lehet növelni a munkaaktivitási rátát a gazdaságban, de realisták vagyunk, vendégmunkásokra is szükség lesz.

Hogy áll a repülőtér visszavásárlása, és miből finanszírozzuk?

Nagyon sok befektetővel tárgyalunk a világ összes táján, nagyon komolyan vesszük a reptér visszavásárlását. Olyan baráti befektetőket keresünk, amely egyben operátor is, és hatékonyan, illetve nyereségesen tudja majd működtetni a repteret. Azt tudom mondani, hogy vannak nagyon ígéretes tárgyalások, ezt az üzletet év végéig le lehet zárni. Ami a finanszírozást illeti, a fejlesztési bankok az idén eddig már 2,375 milliárd dollár forrást gyűjtöttek, de egy ilyen stratégiai vásárlásnál, ahogy a Vodafone esetén, itt is felmerülhet az állami devizakötvény-kibocsátás lehetősége. A finanszírozás megoldott, attól nem félek, egy jó dealt kell kötni.

Milyen feltételeket támaszt az állam a befektető felé?

Beruházás, beruházás, beruházás és persze a jó együttműködés. Lehet látni a reptér állapotát, túlzsúfolt, a gyorsforgalmi utat fel kellene újítani, gyorsvasutat megépíteni, egyszóval rengeteg infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség. A reptér egy stratégia eszköz, nemzetgazdasági jelentősége van.

Végül hadd kérdezzem meg, hogy mit szól az EU gazdaságpolitikai kritikáihoz. Úgy érzem, minden, amit itt elmondott, szöges ellentétben van az EU-ajánlásokkal.

Kicsit úgy érzem, akármit csinálunk, az nem számít, egyszerűen nem jó nekik. Még jó, hogy nem ők mondják meg, hogy mit kell itthon tennünk. Az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom. Egyrészt a legfontosabb árstop a rezsivédelem, ami 2013 óta több millió magyar családot véd az elszegényedéstől, miért is kellene ezt kivezetni? De ilyen a kamatstop is, ami több száz ezer családot helyezett biztonságba. Háborús helyzetben „védelmi” gazdaságpolitikára van szükség, nemcsak a hon védelmét kell ellátnunk, hanem a gazdaság, a családok védelmét is. Az extraprofitok kivezetését elkezdtük, de sok szektorban fennmaradtak a nem indokolt profitráták, sőt, részben emiatt emelkedett meg az infláció is, így a teljes kivezetés nem indokolható.

Jó lenne megnézni más EU-s ország gazdaságpolitikáját is, és nem „kiszerkeszteni” és folyamatosan igaztalan kritikával illetni a magyar esetet.

Ma már több országban is van árstop, rezsivédelem és extraprofitadó. Ami pedig a fiskális számokat illeti, 2024-re az EU úgy számol, hogy huszonhét államból tizenegyben a költségvetés hiánya eléri, vagy meghaladja a GDP 3 százalékát, és 7 országban a 4 százalékot is. Mindenki háborús időket él…

Forrás: vg.hu

2023.06.06

460 ezer forint felett egy négyzetméter Szombathelyen