A kormány elkötelezett a kkv-k versenyképességének javítása mellett

A kkv-k versenyképességének javítása a kormány kiemelt célja, ami a magyar uniós elnökség fő prioritása is. A GINOP+ keretében a foglalkoztatási támogatások bizonyítottan elősegítik a cégek munkaerő-utánpótlását, ami a fejlődésük egyik pillére.

Ennek megfelelően valótlan az az állítás is, hogy ezek a programok nem kapcsolódnának a versenyképességhez, mivel azok a munkaerő tartalék mozgósítását, a munkaerőhiány kezelését szolgálják, ami közvetlenül összefügg az érintett vállalkozások versenyképességével és növekedési lehetőségeivel. A kritikával illetett programok elődprojektjei 2015-2023 között 364 ezer álláskereső foglalkoztatásához járultak hozzá közvetlen támogatással.

A sajtóban megjelent téves állítás szerint az uniós társfinanszírozással megvalósuló foglalkoztatási programok állami feladatok ellátását finanszíroznák. Mind az „Ifjúsági Garancia Plusz”, mind „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” című projektek keretében továbbadott mikrotámogatásokat finanszíroznak az uniós források. Azaz a cikk állításával szemben a források a vállalkozásokhoz és a munkavállalókhoz jutnak el végső soron. Ezeknek a programoknak a célja, hogy aktivizálják a munkaerő-tartalékokat és segítsék a foglalkoztatás bővítését elsősorban a kkv szektorban: az előző programozási időszakban több ezer kisvállalkozás részesült új munkavállaló felvételéhez bérjellegű támogatásban, emellett a programok az álláskeresők munkaerőpiaci igényeknek megfelelő átképzéséhez, a mobilitás ösztönzéséhez is hozzájárultak.

A programok fő célja, hogy a vállalkozások számára ott és akkor álljon rendelkezésre a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállaló, amikor és ahol rájuk szükségük van. Mindkét program elindult már, fél év alatt mintegy 13 ezer álláskereső felvételéhez kaptak eddig támogatást a vállalkozások. A projektek megvalósítása azért ebben a formában történik, mert a kormányhivatali rendszer rendelkezik országos, járási lefedettséggel és támogatásközvetítői szerepkörrel, ezzel is segítve a vállalatok gyors és hatékony forráshoz juttatását a pályázati rendszernél gyorsabb, kérelemre induló támogatási rendszer keretében. A támogatásokkal kapcsolatos információk a kormányzat foglalkoztatási portálján keresztül érhetők el, amit a vállalkozások – ellentétben a cikk írójával – jól ismernek. Emellett olyan programokat is tervezünk indítani, amelyek a kkv-k meglévő munkavállalóit hivatottak támogatni munkavédelem és az munkahelyi egészség fejlesztésével, ami szintén versenyképességi tényező. A cikk utolsó állítása sem igaz, miszerint nem segítenék a források a versenyképességet, hiszen 2013 követően 10 év alatt a kkv-k esetében közel 50 százalékkal nőtt az exportértékesítés árbevétele, megduplázódott a beruházásaik mértéke, miközben 440 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottaik száma. Mindezek hatására nagymértékben nőtt a kkv termelékenysége is, például a kisvállalkozások esetében 131 százalékkal. Fontos, hogy ezek a programok az Európai Bizottság jóváhagyásával és támogatása mellett valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy az érintett cikk, az elérhető információk tanúsága szerint uniós támogatással jelent meg, különösen fontosnak tartjuk, hogy az uniós források kapcsán valós információk kerüljenek publikálásra.

2024.10.02

Forrás: NGM 

Magyarország az Európai Mesterséges Intelligencia Testület első levezető elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami
felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően,2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván. Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős
szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a
tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok
egységesítését. Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes
államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció
munkájában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.09.17

Két napig Magyarország látta vendégül a nemzetközi szakértőket

2024. második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, amelynek alkalmából számos szakmai eseménynek ad otthont. Szeptember 12-13-án informális ülést tartott a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja Budapesten, ahova 22 ország mintegy 50 szakértője látogatott el. A találkozó szervezésében az EXIM Magyarország szakértői vettek részt, akik a munkacsoport vezetését is ellátják a félév során.

Idén július 1. és december 31. között Magyarország végzi el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos teendőket, amin belül az EXIM felelős az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport elnökléséért. A feladatok közé tartozik a tárgyalandó témák meghatározása, az ülések megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tagállamok közötti közös álláspontok koordinálása. Az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy összehangolja az EU-s országok közötti szakmai együttműködést az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás területén. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet brüsszeli kollégái mellett az EXIM szakértői hajtják végre a soros elnöki feladatokat, illetve a munkacsoport vezetőjét is az EXIM adja.

Szeptember 12-13-án informális keretek között Budapesten ülésezett a munkacsoport. Az első napon megtartott szakmai konferencián, ahol a nemzetközi résztvevők elsőként Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának prezentációját hallgatták meg a jelenlegi makrogazdasági folyamatokról, majd az exporthitelezéssel és a globális exportpiacok aktualitásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatták meg. A prezentációt követően kollégáink a különböző szakmai üléseken összesen 22 ország delegációjának álláspontját egyeztették. A találkozón az európai uniós intézmények képviselői mellett a tagállamok szakértői vettek részt, akik az adott ország exportfinanszírozásáért felelős minisztériumától vagy exporthitel-ügynökségétől érkeztek.

Forrás: EXIM 

2024. 09, 16

NGM: Kedvezőek az üzemanyagárak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján augusztusbanvMagyarországon a benzin átlagára 7 forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára megegyezett azok átlagával.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin augusztusi átlagára 605 forint volt, ami 7 forinttal, 1,1%-kal volt alacsonyabb a szomszédos országok 612 forintos átlagértékénél. A dízel augusztusi átlagára hazánkban 611 forint volt, ami megegyezett a környező országokban augusztusban mért átlagárral. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag esetében érdemi csökkenés ment végbe a júliusi havi átlagárhoz képest: a benzin esetében 7, a gázolaj esetében 10 forintos mérséklődés következett be.
Augusztusban Magyarországhoz képest a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb benzinár volt megfigyelhető, míg a dízelolaj átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket. A mai napon a nagykereskedelmi üzemanyagárak tovább csökkentek, így a háború okozta magas üzemanyagárak letörésével, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosság jelenleg 57 forinttal olcsóbban tankolhat benzint valamint 61 forinttal olcsóbban dízelt azok áprilisi és februári csúcsértékeihez képest.

Forrás: NGM 

2024.09.07 

Turisztikai konferencia Szombathelyen

2024. májusában nagy sikerű turisztikai konferenciát szervezetünk Szombathelyen, melyen a régió turisztikai kihívásait és lehetőségeit vitattuk meg a szakma kiemelt szakértőinek részvételével.

Gazdasági fórum Szombathelyen

2024. májusában a régiót érintő külgazdasági fórumot szerveztünk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével.

Fizetésemelés, egyéb juttatások jöhetnek a kkv-szektorban

Infláció feletti fizetésemelésre és cafeteria juttatásokra is számíthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adatai alapján a kkv szektorban 8,2 százalékos béremelés várható és a cégek fele béren kívüli juttatással is tervez a következő egy évben. Emellett a foglalkoztatottság is kedvezően alakulhat.

Akár a Magyar Nemzeti Bank által idei évre várt 3-4,5 százalék közötti, akár a 2025-re jelzett 2,5-3,5 százalék közötti éves inflációt nézzük, a kkv szektor bérei ezt meghaladó mértékben emelkedhetnek a következő egy évben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a szektorban átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedést jeleznek a vállalkozások. „Az inflációt meghaladó mértékű fizetésemelések vélhetően az elmúlt években jellemző kétszámjegyű infláció lassú korrigálását jelentik, de emellett a képzett és tapasztalt munkaerő megtartásának szándékát is mutatja. Ezt erősíti az is, hogy az év eleji 66 százalékhoz képest jelenleg már 71 százalék számol béremeléssel” – részletezte az eredményeket Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

Plusz juttatásra is számíthatnak a kkv dolgozók

A bérek várható kedvező alakulása mellett a fizetésen kívüli juttatások szempontjából is pozitív a szektor: az előző negyedévhez képest 40-ről 50 százalékra emelkedett a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ezen belül is főként a 13. havi fizetést, jutalmat (18%), a SZÉP kártya-juttatást (11%) és a cég saját döntése alapján nyújtott utazási költségtérítést (9%) terveznek nyújtani dolgozóiknak a következő egy év során, a törvény által kötelezően előírt közlekedési költségtérítésen felül, ami a cégek 15 százalékát érinti. Emellett erősödött az egészségpénztári befizetésben gondolkodó cégek aránya: az előző negyedévi 3 százalékhoz képest jelenleg a kkv-k 6 százaléka tervez ezzel.

A kkv-k azonban nem mondhatók egységesnek a béren kívüli juttatások szempontjából, nem mindegy, hogy mekkora és az ország melyik részén működő vállalkozásról van szó. Az ország nyugati részében a cégek 47 százaléka tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak, a keleti országrészben ehhez nagyon hasonlóan 49 százalék, míg a közép-magyarországi régióban 59 százalék ez az arány. Ennél is nagyobb eltérés látható a cégméret szerint: a legkisebb, 100 millió forint éves árbevétel alatti cégeknek 42 százaléka vezetne be béren kívüli juttatást, míg ez a 100-300 millió forint árbevétel közötti cégek esetében 54, az e fölötti, 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégek esetében pedig kiugróan magas, 71 százalék.

Forrás: K&H 

2024.08.29 

A Gazdasági Versenyhivatal reagálása az NGM kezdeményezésére

A GVH panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára kiemelten fontos a magyar családok védelme. A nemzeti versenyhatóság versenyélénkítő beavatkozásai, közte az online Árfigyelő rendszer működtetése szakértők egybehangzó állítása szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához, az infláció letöréséhez. 2023-ban a GVH több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez.

A GVH panaszeljárás keretében megvizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszi a szükséges intézkedéseket. A GVH elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.

Forrás: GVH 

2024.08.28 

Újraindítási akcióterv a Gazdasági Kabinettől

Megkezdte őszi munkáját a Gazdasági Kabinet, melynek első ülésén a Kabinet tagjai áttekintették a globális és európai gazdasági folyamatokat, különös tekintettel a magyar gazdaság helyzetére.

A Kabinet megállapította: a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez békeköltségvetésre van szükség, amely részeként kiemelten szükséges támogatni a magyar családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat. A Gazdasági Kabinet megvizsgálta a gazdaság újraindításának feltételeit és a kidolgozás alatt lévő újraindítási akciótervet. Az akcióterv lakosságot érintő részeként áttekintette a 17-22 év közötti fiatalokat segítő szakmunkáshitelt, a családi adókedvezmény növelését és lehetséges lépéseket az otthonteremtés tekintetében. A Kabinet megvizsgálta az is, hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából.

A kkv-kat érintő lépések részeként a Kabinet megtárgyalta a kkv-k beruházásait célzottan támogató 1+1 programot, valamint a kkv-k digitalizációját előmozdító programot annak érdekében, hogy minden kkv saját honlappal és email elérhetőséggel rendelkezzen. Emellett a Gazdasági Kabinet áttekintette a kkv-k finanszírozásának javítását célzó intézkedéseket, a lehetséges új hitel-, tőke- és garancia programokat. Az elfogadott döntéseket a Kabinet a Kormány szeptemberi ülésre terjeszti elő.

Forrás: NGM 

2024.08.28 

Czomba Sándor: egyre többen és egyre gyorsabban tudnak elhelyezkedni

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel 4,765 millióra bővült a foglalkoztatottak száma.

A foglalkoztatottak mellett a gazdaságilag aktívak száma is tovább nőtt, számuk 2023 júliusához képest 36 ezer fővel 4,974 millióra bővült, miközben a munkanélküliek aránya változatlanul alacsony maradt. Ezzel Magyarország ebben a hónapban az Európai Unió hetedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt.Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a júliusi munkaerőpiaci adatok is az aktivitás növelését célzó programok eredményességét tükrözik: folyamatosan olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, ezáltal töretlenül bővül az aktivitás, a munkaerőpiacra lépők többsége pedig szinte azonnal el is tud helyezkedni. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány célja 2010 óta változatlanul az, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson. Így a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. A regisztrált álláskeresők száma pedig továbbra is történelmi mélyponton van. Mindezek eléréséhez a hazai és uniós finanszírozással megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is érdemben hozzájárultak.
A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságat a 20-64 évesek körében.

Forrás: KSH, NGM 

2024.08.23 

Magyarország-Korea: fókuszban a jármű- és az akkumulátoripar

Budapest, 2022. május 26.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án.
MTI/Balogh Zoltán

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Yi Kang Myung-ot a koreai SungEel Hitech Co. első számú vezetőjét és kollégáit, akiket Hong Kyu Dok a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete kísért el a találkozóra. A megbeszélésen a felek folytatták az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetéről valamint az ágazat előtt álló kihívásokról és a zöld átállásban rejlő lehetőségekről szóló tárgyalásokat.

Nagy Márton kiemelte: Magyarország már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásban, hiszen hazánk GDP arányos exportja az
akkumulátorok és akkumulátor alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között. A miniszter hozzátette, hogy fontosnak tartja az olyan cégekkel való kapcsolatfelvételt, mint a SungEel, mert az akkumulátor-feldolgozás és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása jelenleg hiányzó iparág Magyarországon és egész Európában. A koreai SungEel HiTech cégcsoportnak sikerült először nagy mennyiségben visszanyerni a használt lítium-ion akkumulátorokból származó nyersanyagokat. A cég az akkumulátorok újrahasznosításán túlmutatóan aktívan támogatja a fenntartható, környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítási technológiák használatát, valamint törekszik az akkumulátorokban lévő újrahasznosítható anyagok arányának növelésére is.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.08.22 

Hogyan állunk a GDP-vel?

A KSH nemrégiben kiadott második negyedéves GDP adatai kapcsán a sajtó nagyobb része ismét riogatni kezdett, hatalmas válságot vízionál, pedig a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája, s az eddig ismert 14 tagország közül mindössze Spanyolországban, Portugáliában és Litvániában volt nálunk nagyobb javulás – derül ki Szalai Piroska összeállításából. 

Nézzük a tényeket!

A KSH idén már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzé teszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az unió azon országainak egyike lettünk, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést. A részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak a rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon kiadta az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát.

Láthatjuk, hogy a jelenleg ismert országok közül nálunk volt a 4. legnagyobb, 1,3%-os növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7%) és az euroövezet átlaga (0,6%) fele a magyar dinamikának. Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi, sőt a németeknél még a tavalyihoz viszonyítva is csökkent a GDP.

Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP adatokat az előző negyedévhez hasonlítani. A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, a pontos érték szerint az első becslés szerint -0,2%-kal csökkent. Ezt próbálták úgy magyarázni egyes elemzők, mintha már itt lenne a gazdasági összeomlás. Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7%-kal növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is. Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5%-os növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.

 

Nagy Márton: hatékonyak az infláció elleni eszközök

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában éves alapon 4,1 százalékot ért el az infláció mértéke, ami a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog.

A fogyasztói árak összességében kis mértékben, 0,7 százalékkal nőttek az előző hónaphoz viszonyítva, míg az élelmiszerek ára mindössze 0,6 százalékponttal emelkedett. Mérséklődés figyelhető meg a háztartási energia árát tekintve, mely éves viszonylatban 4,5 százalékkal csökkent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve hangsúlyozta, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt. Az online árfigyelő rendszer
működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac
stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést.
A miniszter kiemelte, hogy az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hisz a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. A szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az
év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.

Forrás: KSH, NGM 

2024.08.08 

Többlettel zárt a költségvetés júliusban

A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány erősíti az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel a kormány mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét.

Az intézkedéseknek is köszönhetően a költségvetés július végén 213 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója – derül ki a PM közleményéből.

Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2 443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 473,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 168,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 138,5 milliárd forintos hiányt mutattak. Júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213,0 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel. Kiemelendő, hogy július végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2 217,0 milliárd forint volt, amely 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél.

Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3 803,7 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1 562,6 milliárd forintot fordítottunk az év első hét hónapjában.

Forrás: PM 

2024.08.08 

A kkv-hitelezés fennmaradását az Európa-bajnok kezességvállalás biztosította Magyarországon

 Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez.

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80 százalékára vállaltak kezességet, összességében pedig minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott áll a Garantiqa.

Annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18 százalékát éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre komolyabb részét érik el. A legfrissebb adatok szerint tavaly az összes hazai kkv 10,6 százalékát segítette már garanciaintézmény, ami a régiónkban a legmagasabb arány. (Öt éve, 2018-ban a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 2,6 százalékát tudták támogatni szolgáltatásaikkal a magyar garanciaintézmények.)

Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat. Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben. „Kezességvállalási aktivitásunknak köszönhetően a hazai vállalkozások nem akadtak fel a banki kockázati szűrőkön, s így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában módjuk volt arra, hogy a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket vehessenek fel” – emlékeztetett Szabó István Attila.

Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégek korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit az orosz-ukrán háború következményei jelentenek (energiaárak emelkedése, ellátási lánc zavarai, kereskedelmi szankciók stb.). A mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulás, jól mintázza a garanciaintézmények anticiklikus szerepét. Magyarország a kormány egyértelmű szerepvállalásának köszönhetően ebben a tekintetben is az unió előtt jár: a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több, mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, aminek köszönhetően naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5 százalékos kamaton elérhető kölcsön felvételére.

Szabó István Attila hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság újraindulásában kiemelt szerep jut. Az ő lehetőségeiket, terveik megvalósítását nagyban befolyásolja, hogy mennyire és milyen költségek mellett férnek hozzá a hitelpiachoz. A Garantiqa a kkv-hitelezés erőre kapását azzal is segíti, hogy év elejétől átlagosan közel harmadával csökkentette garanciavállalási díjait. Az elnök-vezérigazgató szerint a Garantiqa idén is 1000 milliárd forintot meghaladó új kezességvállalással fogja megkönnyíteni a hazai kkv-k hitelhez jutását.

Forrás: Garantiqa

2024. 08.07 

Czomba Sándor: közel 9 ezren helyezkedtek el munkaerőpiaci programokkal

Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal.

Az Ifjúsági Garancia Plusz és a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programokra eddig összesen több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra. A kormány által indított munkaerőpiaci programoknak köszönhetően a regisztrált álláskeresők száma tovább csökkent, ami érdemben hozzájárult a foglalkoztatás további növekedéséhez is. A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot mozgósítsa, ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indított uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Ennek is köszönhetően 2024 júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, így a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.

Az aktivitást növelő intézkedések célja, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra nőjön a foglalkoztatottság, ennek érdekében a vállalkozások és munkát keresők mindkét uniós finanszírozású kormányzati program esetén részesülhetnek bér-, és képzési támogatásban; lakhatási-, illetve utazási térítésekben. Az Ifjúsági Garancia Plusz programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását. A 30 év felettieket támogató programmal pedig közel 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja a kormány az elkövetkezendő időszakban.

Forrás: NGM 

2023.08.07 

NGM: béke kell az ipari fellendüléshez!

A Központi Statisztikai Hivatal naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, míg az előző hónaphoz képest 0,5 százalékos emelkedés figyelhető meg.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár az ipari adatokat elemezve kiemelte: a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek. Ezt tükrözi a reálbérek 9 és a kiskereskedelmi forgalom 6 hónapja tartó dinamikus növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. Az ipar teljesítményének helyreállását azonban továbbra is késlelteti az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság háború miatti gyengélkedése, melyet a vállalatok a gyakorlatban csökkenő keresletként érzékelnek.
Az államtitkár kifejtette: a háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg forrást von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket. A háború véget érésével helyreállhat a kereslet, így az ipar
teljesítménye is, a magyar növekedés pedig ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet. A kormány a kedvezőtlen exportkörnyezet ellensúlyozása érdekében olyan beruházásokat ösztönző intézkedésekkel támogatja a belföldre termelő hazai ipar fellendülését, mint az 1200 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, vagy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 0 százalékos fix kamatozású hitelt biztosító, 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz Hitelprogram.

Forrás: NGM 

2023.08.07 

Júniusban újabb jelentős növekedés a kiskereskedelmi forgalomban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júniusában 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, vagyis már hatodik hónapja töretlen a fogyasztás bővülése.

Ezzel az idei év január-júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal haladta meg az előző év első hat hónapjában mértet. Júniusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,6 százalékos növekedése mellett az élelmiszerés élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 3,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbin belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát teszik ki, 4,1 százalékos növekedést mutattak. Ez azt jelenti, hogy júniusban csak az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben több mint 594 milliárd forintot költöttek a családok, azaz mintegy 20 milliárd forinttal többet, mint tavaly júniusban.
Az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése mellett figyelemre méltó az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenének 14 százalékos bővülése is. A kiskereskedelmi forgalom bővülésében fontos szerepet játszott az infláció visszaszorítása, amelyet a kormány hatékony intézkedései továbbra is alacsony szinten tartanak. 2024 júniusában az infláció 3,7 százalékot ért el, ráadásul az élelmiszer-infláció éves alapon 1,1 százalékra mérséklődött, sőt júniusban az élelmiszerek ára az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent.

Forrás: KSH, NGM 

2024. 08.06

Egységes irányítás alatt a kereskedelempolitika és a fogyasztóvédelem

2024. augusztus 1-jétől a nemzetgazdasági miniszter Magyarország Kormányának fogyasztóvédelemért felelős tagja. Ezáltal az idén januártól a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozó kereskedelem és az azzal szorosan összefüggő fogyasztóvédelem egységes szakmai irányítás alá kerül, amely a mikro-, kis és középvállalkozások támogatása mellett egyidejűleg teszi lehetővé a magyar fogyasztók még hatékonyabb védelmét.

A Kormány kiemelt célja a magyar állampolgárok anyagi biztonságának és egészségének garantálása. Ezért továbbra is szigorúan fellép annak érdekében, hogy a jogsértő, tisztességtelen vállalkozások ne élhessenek vissza erőfölényükkel, súlyos anyagi hátrányt és egészségügyi károkat okozva ezzel a magyar családoknak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan elvárja a szakmai irányítása alatt álló, fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloktól, hogy a magyar emberek védelme érdekében a jövőben is szigorúan járjanak el a jogsértések megakadályozása érdekében. Ahogy tették azt az infláció letörését célzó szabályok betartása érdekében és a légiközlekedés területén kialakult reptéri káosz idején is.  A miniszter nyomatékosította, hogy a kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt elkötelezett a fogyasztóvédelem alapvető céljainak biztosítása, így a család- és gyermekvédelem, a fogyasztók online térben való fokozott védelme, az egységes jogalkalmazás, a termékbiztonsági szabályok betartatása, az elérhetőség biztosítása, az alternatív vitarendezési fórumként eljáró békéltető testületek szakmai hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztói tudatosság erősítése iránt.

Forrás: NGM 

2024. 08.01 

Nagy Márton: békeköltségvetésre van szükség a gazdaság újraindításához!

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben 0,2 százalékkal csökkent. A magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.

A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, amely külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8%-kal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont. A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira. A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy az Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében – ez most megtörni látszik. A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére, és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is. A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására. A kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni. Egy olyan költségvetési tervet, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik. Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából.

Forrás: NGM 

2024.07.30 

Rekordot ért el az év első hat hónapjában a hazai szálláshelyek forgalma

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2024 első félévében minden korábbinál több, 7,5 millió vendéget fogadtak a hazai szálláshelyek, mely 12,8%-kal meghaladta az előző év adatait.

A belföldi vendégek száma közel 3,9 millió volt, ami tavalyhoz képest 7,4%-os növekedést jelent, míg a külföldről érkezett 3,6 millió nemzetközi turista száma 19,3%-kal múlta felül a 2023 első hat hónapban látott eredményeket. A vendégéjszakák számát tekintve az év első felében a tavalyi rekordévhez képest is 7,6%-os növekedés figyelhető meg, összesen több mint 17,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai
szálláshelyek. Ennek 52%-át, azaz 9,3 millió vendégéjszakát külföldiek töltöttek el hazánkban, mely 12,2%-kal múlta felül az előző év azonos időszakát. A későn kezdődő iskolai szünidő ellenére a hazai vendégek is közel 8,5 millió éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken,
3,0%-kal meghaladva a 2023. év első hathavi forgalmát.
Amennyiben csak a júniusi adatokat vizsgáljuk, úgy a nyár első hónapja is a turisztikai kereslet dinamikus bővülését mutatja. A KSH és az NTAK adatai alapján 2024 júniusa során 1,8 millió vendég, összesen közel 4,2 millió vendégéjszakát töltött magyarországi szálláshelyeken, mely 11,0%-os, illetve 3,1%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A belföldi vendégek száma 4,8%-kal, 972 ezerre nőtt, míg külföldről 825 ezer turista érkezett, számuk 19,5%-kal múlta felül a 2023. júniusit.

Forrás: NGM 

2024.07.30 

Még kedvezőbb feltételek mellett pályázhatnak a KKV-k a Technológia Plusz hitelprogramra

A kormány elfogadta a vállalkozások és a vállalkozásokat tömörítő szövetségek észrevételeit, és a felmerült piaci igényekre reagálva módosította a 155 milliárd forint keretösszegű, európai uniós társfinanszírozású GINOP Plusz-1.4.3-24 KKV Technológia Plusz hitelprogram részleteit, így még szélesebb kör számára válik elérhetővé és sokrétűbben felhasználhatóvá a 0%-os fix kamatozású finanszírozási forma.

Az új, kedvezőbb feltételek mellett a program célja továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) termelékenységének és hozzáadott értékének növelése a technológiai és szervezeti megújítás támogatásán keresztül. További cél a vállalkozások korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bővítésének támogatása, lehetővé téve energiahatékonysági beruházásokat is. A módosításoknak köszönhetően a pályázó KKV-k ügyletenként már 5 millió hitelösszeget is igényelhetnek, a kötelezően előírt foglalkoztatotti létszám pedig egy főre csökkent. Elszámolhatóvá válnak a meglévő ingatlan átalakításával, bővítésével, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos költségek a projekt összköltségének legfeljebb 50%-a erejéig.
Elszámolhatóvá válik továbbá a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés költsége is, legfeljebb az összes elszámolható költség 30%-a erejéig. Mindezen könnyítések mellett a hitelprogram elérhetővé válik az építőipari vállalkozások számára, illetve építőipari fejlesztési
igényre is.

Forrás: NGM 

2024.07.29 

Ausztria és Magyarország összeköti az autópályáját

Újabb gyorsforgalmi közúti kapcsolat létesül Magyarország és Ausztria között – jelentette be közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedd délelőtt.

Ebből kiderült, hogy megállapodást írtak alá a magyar M80-as gyorsforgalmi út és az osztrák S7-es fürstenfeldi gyorsforgalmi út államhatárnál történő összekötéséről. Magyar oldalról Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, az osztrákról pedig Alexander Grubmayr osztrák nagykövet járt el.

Erről a fejlesztésről néhány hete számolt be a Világgazdaság. Akkor a Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányhatározat, amely a megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazást. A magyar kormány ugyanis egyetért az osztrák és a magyar autópálya összekapcsolódását rögzítő egyezség bemutatott szövegével. Egyúttal felhatalmazza az építési és közlekedési minisztert, Lázár Jánost (vagy az  általa kijelölt személyt), hogy véglegesen – a megerősítés fenntartásával – állapítsa meg a tervezetet.

Ez a folyamat tehát most a végére írt, a két ország aláírta az egyezséget. Így a 2025-ben Szentgotthárdnál létesülő új, határon átnyúló gyorsforgalmi közúti kapcsolat javítja

• a két ország összeköttetését,
• fejleszti a közép európai közúthálózatot
• és növeli hazánk gazdasági erejét.

A Körmend városától az országhatárig vezető, kétszer egy sávos M80-as gyorsforgalmi utat 2021 őszén adták át a forgalomnak. A települések elkerülését, a forgalom hatékony elvezetését és a térség iparterületeinek feltárását biztosító autóút az osztrák oldali gyorsforgalmi út elkészültéig a határ előtt a 8-as számú főútra köt vissza.

A kedden aláírt megállapodás szerint az államhatárt várhatóan 2025-ben elérő S7-es fürstenfeldi gyorsforgalmi utat és az M80-as gyorsforgalmi utat Szentgotthárd és Heiligenkreuz im Lafnitztal (Rábakeresztúr) között kapcsolják össze.

A polgári kormány az elmúlt években kiemelten jelentős eredményeket ért el a közúti infrastruktúra fejlesztésében és hazánk nemzetközi összeköttetésének javításában. Míg 2010-ben mindössze három, hamarosan már tizenegy gyorsforgalmi út éri el hazánkban az országhatárt – hívta fel a figyelmet az ÉKM.

Forrás: vg.hu

2024.07.23 

Ezért nem adómentes a borravaló a gyakorlatban

A miniszterelnök lerántotta a leplet a vendéglátás egyik visszatérő kérdéséről. Elmondta, hogy a gyakorlatban miért nem lehet adómentes a borravaló. Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy ennek lehetőségét megteremtsék. 

Fábián Gergely: ütemezetten halad az Otthonfelújítási Program

2024. július 1-én nagy érdeklődés mellett elstartolt az Otthonfelújítási Program, melynek keretében a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai
korszerűsítését.

Az igénylések megkönnyítése érdekében a program megvalósításában kivitelezőként, valamint tanácsadóként opcionálisan bevonható vállalkozások számára is megnyílt a regisztráció lehetősége. Azon igénylőknek, akik bizonytalanok, hogy saját maguk képesek-e megtervezni a 30% primer energia-megtakarítást – ami a pályázat primer feltétele – elérő fejlesztéseket, javasoljuk, hogy forduljanak tanácsadóhoz vagy integrátorhoz, akik a szakmai tanácsadás mellett a megvalósítás lépésein is átsegítik a pályázókat. A környezetvédelmi célok mentén kialakított, környezeti minősítéssel rendelkező építési kulcstermékek – szigetelési, nyílászáró, használati-melegvíz és fűtéskorszerűsítési termékek – listája az ÉMI Nonprofit Kft. által üzemeltetett weboldalon keresztül érhetők. Mindezt Fábián Gergely, az NGM államtitkára ismertette.

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántók hektáronkénti átlagára tavaly

Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.

Az MBH Termőföldindex értéke 308,1 pontra emelkedett tavaly a 2022-es 300,3-as szintről. A mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató a mezőgazdasági termelői árindex csökkenése révén jelentősen erősödött, 112,5 pontról 137,3-ra nőtt.

A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon drágultak a leginkább a szántóföldek

A szántók átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt, ami ugyan elmaradt a 2022-ben mért 10 százaléktól, viszont meghaladta a 2019 és 2021 közötti értékeket. Míg Közép-Magyarországon 5,5 százalékkal, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb a drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal kellett többet fizetni a szántókért. A Dél-Dunántúlon 7 százalék körüli volt az emelkedés, a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7 százalékkal nőttek az árak. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára. A vármegyék közül Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagárral. Az MBH Jelzálogbank elemzői megvizsgálták azt is, hogy a változó időjárási körülmények hatására miként alakultak az árak a kedvező adottságú és a kevésbé kedvező helyzetben lévő vármegyékben: Borsod-Abaúj-Zemplén például erősen felzárkózott 2010 óta, de Szabolcs-Szatmár-Beregben is megfigyelhető volt a szántóárak nagyobb arányú növekedése Békés és Bács-Kiskun vármegyéhez képest, különösen a 2015 utáni időszakban. 2020 és 2023 között vizsgálva pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Vas és Zala is felértékelődött Békéshez és Bács-Kiskunhoz viszonyítva.

A jobb minőségű és nagyobb területű földek drágultak jelentősebben

Tavaly – megtörve az elmúlt években tapasztalt mintát –, a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben, tehát jelentősebben drágultak a rosszabb területeken tapasztalt 2-4 százalékos dráguláshoz képest. Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak, 180 ezer forint felettiek, míg Zala és Pest megyében 150 ezer forint körül alakultak. Nógrádban, Békés, Fejér, Vas, Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben 100 ezer forint alatt volt a szántók egy aranykoronájáért fizetett összeg. A birtokméretet tekintve a 10 hektárnál nagyobb területek esetében 12 százalékos volt a drágulás 2023-ban, az 1 hektár alattiak esetében 7, az 1 és 5 hektár közöttieknél pedig 6 százalékos emelkedés ment végbe. A 10 hektárnál nagyobb területekért hektáronként átlagosan 2,4 millió forintot kellett fizetni, míg az 1 hektár alattiaknál 2,2 millió forintot. A legdrágábbnak ezzel együtt az 5-10 hektár közötti szántók bizonyultak 2,43 millió forintos hektáronkénti átlagárral, amelyben 11 százalékos drágulás következett be 2023-ban.

A különböző művelési ágakban is vegyesen alakultak az árak

A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. Míg a szántók árai 7,1 százalékkal emelkedtek, a gyümölcsösök árai 1,3 százalékkal csökkentek. A gyepek, rétek és legelők árai többnyire stagnáltak. Az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal, a szőlőké pedig 3,6 százalékkal nőtt. A művelési ágak közül a legtöbbet a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, 2,2 millió forintot, amitől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagára sem. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek és legelők átlagos árai pedig szinte egyformák voltak, előbbiekért 1,28 millió forintot, utóbbiakért 1,31 millió forintot kellett adni hektáronként.  A szőlők a Dél-Dunántúlon voltak a legdrágábbak – egy hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot fizettek a vevők –, Észak-Magyarországon a legolcsóbbak, hektáronkénti kevesebb mint kétmillió forintos átlagárral. A gyümölcsösök Közép-Magyarországon keltek el a legmagasabb áron, mintegy 3 millió forintért, a hektáronkénti legalacsonyabb, hozzávetőleg 1,8 millió forintos áron pedig Észak-Magyarországon lehetett hozzájuk jutni. Az erdők és fásított területek, valamint a gyepek, rétek, legelők hektárja a Dél- és a Közép-Dunántúlon került a legtöbbe, 1,34, illetve 1,69 millió forintba, Észak-Magyarországon a legkevesebbe, 900 ezer, valamint 1,03 millió forintba.

„A termőföldek árának emelkedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozó jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A termőföldek árának emelkedése az elmúlt csaknem 20 évet vizsgálva meghaladta a lakásárak esetében tapasztalt növekedést, és túlszárnyalta a BUX indexét is, az általunk vizsgált eszközök közül pedig egyedül az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg. Vagyis a termőföld komoly értékkel bír” – hangsúlyozta Sánta József, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója. Hozzátette: „Az MBH Banknál célunk, hogy az agrárium vezető finanszírozójaként piaci súlyunkhoz méltón vegyük ki részünket a földértékesítési program most zajló szakaszához kapcsolódó finanszírozási igények teljesítéséből is. Az esetek többségében értékbecslés nélkül be tudjuk fogadni a hiteligényt, hogy ezzel is segítsük ügyfeleinket, akiknek piaci forrású termőföldvásárlási hitel mellett Agrár Széchenyi Beruházási hitel MAX+ kamattámogatott terméket is kínálunk a vásárláshoz.

Forrás: MBH 

2024.07.16 

Hadjáratot hirdet a kormány az online csalók ellen

Javuló kilátások a vállalkozások életében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálat 2024 áprilisi adatfelvételének eredményei szerint a Konjunktúramutató értéke 2024 áprilisában +22 ponton áll, ami a 2023 második félévében bekövetkezett visszaesést követően kis mértékű, három pontos javulást jelent. 

Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése.

• A legkedvezőbb üzleti klímára továbbra is a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak, fontos ugyanakkor, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok kivételével pont ezekben a szegmensekben rendre csökkent a mutató értéke 2023. októberhez képest.
• A Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a csoportban recessziós várakozásokra utal.
• A Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén is.

További részleteket a mellékletben és az alábbi linken találnak:  https://gvi.hu/kutatas/735/javulo-uzleti-helyzet-bizonytalan-varakozasok-az-mkik-gvi-2024-aprilisi-vallalati-konjunktura-adatfelvetelenek-eredmenyei

Forrás: MKIK 

2024.06.21 

A magyar EU-elnökség az uniós versenyképesség helyreállításán fog dolgozni

Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az Unió felzárkózzon a versenytársakéhoz – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.  A tárcavezető kiemelte: magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket.

A találkozón szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – ismertette a tárcavezető. Kifejtette: a magyar álláspont szerint elzárkózás helyett az összekapcsolódás politikájára van szükség a világgazdaságban, ezért elutasítjuk a büntetővámokat. Az európai versenyképesség javítását és tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását egyaránt elősegítheti az az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag, amelynek lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által. Ezt ma még egy tagállam aggályai miatt nem tudtuk elfogadni. Ezzel együtt bízunk abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgoznunk – emelte ki a pénzügyminiszter. Az ülésen a pénzügyminiszterek áttekintették a helyreállítási program végrehajtását is, amelynek kapcsán Varga Mihály leszögezte: a program – szemben eredeti céljával, a járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik. A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot. A tárcavezető emlékeztetett: az álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1%-ot.

Forrás: PM 

 2024. 06. 21.                                                    

Megerősítette az Eximbank hitelbesorolását a Fitch

A Fitch Ratings június 18-án közzétette legfrissebb jelentését az Eximbankról. A nemzetközi hitelminősítő megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós korábbi ’BBB/F-2’ hitelbesorolását, amely összhangban áll a Magyar Állam besorolásával. A szakértői elemzés idén is kiemeli, hogy a hitelintézet stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában.

A Fitch Ratings ismét megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós ’BBB/F-2’, vagyis befeketésre ajánlott besorolását június 18-i közleményében. A nemzetközi hitelminősítő közleménye alapján az Eximbank elsőbbségi fedezetlen kötvényeinek minősítése szintén ’BBB’ lett. A pénzintézet nemzetközi minősítése a Magyar Állam összes forrásbevonást lefedő, és az EXIM törvényben rögzített készfizető kezessége miatt pontosan megegyezik a Magyar Állam mindenkori minősítésével. A Fitch véleménye szerint a pénzügyi intézmény számára rendelkezésre álló állami finanszírozás mértéke elegendő mozgásteret biztosít a tervezett hitelállomány-növekedéshez. A bank hozzáférése a nemzetközi tőke- és pénzpiacokhoz, a magyar pénzügyi szektor magas likviditása, valamint a bank hosszú távú finanszírozási profilja pedig korlátozza az esetleges refinanszírozási nyomást. A 18,8%-os tőkemegfelelési mutató továbbra is jelentős puffert biztosít a szabályozói minimumkövetelmény felett. Az Eximbank tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolói szerint a bővülő hitelezésnek köszönhetően 2023-ban a bank mérlegfőösszege több mint 74%-kal 3642 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya 50%-os növekedéssel megközelítette a 2500 milliárd forintot az év végére. A hitelfolyósítások összértéke tavaly közel 1444 milliárd forint volt, így a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta.

A nemzetközi piacokon Magyarországgal szemben továbbra is töretlen volt a bizalom 2023-ban, amelyet az Eximbank tavalyi két kiemelkedően sikeres kötvényaukciója igazol. A pénzügyi intézmény 2023 tavaszán 1,25 milliárd dollár értékben hajtott végre sikeres devizakötvény-kibocsátást, amely a Magyar Állam kibocsátásait leszámítva az egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakció volt a magyar tőkepiacok történetében. Ősszel pedig 1 milliárd euró értékben értékesített a pénzintézet kötvényt a nemzetközi tőkepiacokon több mint 10 év után.

Forrás: EXIM 

2024. 06. 19.

Kiderült, hogy veszi át a magyar kormány a soros elnökséget

Indul az az otthonfelújítási program

Hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás

Július 1-jétől nyújtható be kölcsönkérelem az otthonfelújítási programra az MFB Pont Plusz lakossági hálózat fiókjaiban. A végleges felhívás június 17-én délután jelenik meg a palyazat.gov.hu oldalon. Az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítésére a kormány döntése alapján még kedvezőbb feltételekkel igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön. A társadalmi egyeztetésen beérkezett rekordszámú észrevételen alapuló módosítások szélesebb kör számára teszik elérhetővé a programot, amely így még jobban illeszkedik az otthonuk felújítását tervező családok igényeihez. Az otthonfelújítási program keretében a kormány kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti, ösztönzi a családi házak energetikai
korszerűsítését. Az európai uniós forrásból biztosított, 108 milliárd forintos keretösszegből a becslések szerint mintegy 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések. A program társadalmi egyeztetése során kiemelkedően sok, több mint 500, jellemzően előremutató és alkalmazható javaslat érkezett be. Az észrevételek alapján több ponton is változott, új elemekkel egészült ki a felhívás.

Forrás: NGM 

2024.06.17 

Nemzeti bajnokaink eredményesek a külpiacokon

Számos olyan magyar vállalatot találhatunk, amely eredményesen ki tudott lépni a nemzetközi térbe és sikeresen megvetette a lábát a külpiacokon – ők a nemzeti bajnokaink. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők arra keresték a választ, hogy miképp legyenek a magyar cégek, termékek és márkák a nemzetközi piacokon is versenyképesek, ismertek, keresettek.

Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg a konferenciát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külpiacok meghódítása hatalmas lehetőséget rejt a magyar cégek számára, az exportpolitikai döntésekben pedig a folyamatokra érdemes figyelni, nem a mindenkori pillanatképek alapján szelektálni, döntéseket hozni. György Ádám Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész felemelő játékával színesítette a konferencia szakmai programját. Ratatics Péter, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások üzletágának ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság több kihívással szembesül, például a szabályozás, a zöldátállás, illetve a külső környezet terén. Európa versenyképessége a világ többi régiójával szemben alapfeltétele a magyar cégek világpiaci sikereinek.  A Mol-csoport a kelet-közép-európai régióban százmilliós piacon versenyez, ahol az egyik fontos szegmens a fogyasztói szolgáltatások. Ebben a szegmensben tudott új márkát építeni a Mol-csoport, miközben az egyes országok helyi hagyományait is tiszteletben tartotta. Az ennek fejlesztésére használt módszerek bemutatása jó példát jelentett a vállalkozóknak. Ratatics Péter kiemelte a digitalizáció és a nemzetközi márka építésének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi térbe lépő vállalatoknak arra is kell gondolniuk, hogy a tevékenységük során miként integrálják be a célország kultúráját, amihez érdemes bevonzani a helyi szakembereket is.

Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy a bank nemcsak a nemzeti bajnokok pénzügyi partnereként határozza meg magát, hanem maga is törekszik a nemzeti bajnok szerepre. A sikeres tavalyi fúzió során a bank több területen is piacvezető lett Magyarországon, a rövid távú stratégiát tekintve a következő lépések között pedig a külföldre való kilépés is felmerül. Előadásában kiemelten foglalkozott a méretgazdaságos működés kérdésével, amit a cégek a külpiacra való kilépéssel tudnak biztosítani, miközben a piacok diverzifikációja biztonságot is nyújt számukra. Hozzátette, hogy mindehhez szükséges az innováció, mivel a külpiacokra új megoldások is kellenek. Hazánkban az export kétharmadát a nagyvállalatok adják, hasonlóan a régiónkhoz. Ezen a területen erősödnie kellene a kis- és középvállalatoknak, illetve fontos lenne, hogy az exportáló cégeknek ne csak a negyede legyen magyar kézben. Az MBH Bank az exportpiacokra való kilépéshez is biztosít különböző forrásokat. Szabó Levente bemutatta az egyik új kezdeményezésüket, a bank ugyanis a Budapesti Értéktőzsdével életre hívta a BÉT&MBH MentorHubot, amely segítheti az exportképes vállalatok belépését a tőkepiacokra. Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta az intézet legújabb kutatását, amely annak feltételeit vizsgálta, hogy mi is kell egy magyar cég külpiaci sikeréhez. A kutatás elsősorban a kis- és középvállalatokra koncentrált. Dobos Balázs kiemelte, hogy a jelenlegi kutatás egybecseng a korábbi Az évtized nyerteseiről készített tanulmányukkal, amely szintén megállapította, hogy a vállalatoknak a sikerhez az exportpiacokon szükségük van vízióra, kell a megfelelő optimizmus, a bizakodás, költeniük kell az innovációra, nyitottnak kell lenniük az exportpiacokra, továbbá meg kell becsülniük a tudást. A Makronóm Intézet felmérése azt is kimutatta, hogy a sikeres exportőrök stratégiai szemmel néznek az exportra, és tudatosan építik azt. Megfelelő embereket alkalmaznak ennek lebonyolítására, és fontos a cégek láthatósága idegen nyelven is. A kkv-k elsősorban saját forrásból finanszírozzák az exportot, tehát náluk van tér a hitelezés bővítésére. Főképp külföldi partnereken, disztribútorokon keresztül értékesítenek, még kevesen építettek ki önálló képviseletet. A megkérdezettek 10 százaléka már fektetett be külföldön, és ez tervben van a 20 százalékuknál. Ezek a beruházások elsősorban a környező országokba irányulnak, főképp az ingatlanvásárlásokat és -fejlesztéseket érintik. Ezt követően György László kormánybiztos vezetésével panelbeszélgetésre került sor, ahol a feltörekvő nemzeti bajnokok képviselői mondták el tapasztalataikat. Vállalati sikertörténeteket mutatott be Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. ügyvezetője, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója. A második kerekasztal-beszélgetésen Nestor Andrea, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség gazdasági igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Kisgergely Kornél, az EXIM Bank vezérigazgatója vitatta meg az exportot támogató ökoszisztéma eredményeit és kihívásait.

Forrás: MBH Makronóm

 2024. 06.11.

Rekord a külker egyenlegben

Áprilisban ismét rekordot döntött a termékkülkereskedelmi egyenleg: az egy évvel korábbihoz képest 1,4 milliárd euróval javult és 1,8 milliárd eurót tett ki. Ez mindenképpen kedvező meglepetés, hiszen a fogyasztás beindulásával az import nagyobb mértékű bővülésével számolnánk.

A kedvező egyenlegre szükség is van, hiszen a forint az elmúlt napokban érdemben gyengült az euróval szemben, a kedvező termékkülkereskedelmi egyenleg és az ebből fakadó folyó fizetési mérleg pedig támaszt jelenthet a forintnak, ez pedig segítheti a jegybankot a kamatkondíciók további mérséklésében. Az adat hatására egyébként a forint valóban erősödött is kismértékben – remélhetőleg ez a folyamat a nap további részében fennmarad.

A kedvező egyenleg az export euróban számított értékének 8,8, míg az import értékének 3,5 százalékos bővüléséből adódik. A javulásnak csak minimális része származik a cserarányok javulásából az előző havi árindex alapján (az energiaárak normalizálódása miatt az import ára némileg jobban csökkent, mint az exporté euróban kifejezve), így a volumeneknek kellett kedvezően alakulniuk. A korábbi árindexek alapján az export volumene éves alapon 13-14, míg az importé 8-9 százalékkal bővülhetett. Ezt részben okozza a munkanaphatás: az idén áprilisban 3-mal több munkanap volt, mint egy évvel korábban, de ez még önmagában kevés lehetett az ekkora bővüléshez. Ebben szerepet játszhatott az előző havi kedvezőtlen ipari termelési adat – az elmaradt termelés a jelek szerint áprilisban legalább részben pótlásra került, így az ipari termelés is kedvezően alakulhatott. Ennek pontos értéke a pénteki adatközlésből fog kiderülni. Kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós folyamat vagy mennyire csak egyszeri, hónapok közötti ingadozás. Az export növekedése természetesen húzza magával az importot is. Az importot felfelé húzza a fogyasztás bővülése is, itt azonban kedvező lehet, hogy a fogyasztás inkább a szolgáltatásoknál bővül, aminek az importigénye kisebb, mint például a tartós fogyasztási cikkeké. A beruházások és különösen is a gépberuházások vélhetően továbbra is csökkennek, ezt pedig mérsékli az importot. A következő hónapokban remélhetőleg a kedvező tendencia fennmarad – ez lényeges az árfolyam szempontjából és így a folyó fizetési mérleg a növekvő fogyasztás mellett sem kellene, hogy negatívra változzon.

Forrás: Gránit Alapkezelő

2024.06.05

Intenzív éven van túl a Garantiqa

Kimagasló eredményekkel és a kezességvállalási portfólió jelentős bővülésével zárta a 2023-as évet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely nemrég tette közzé a tavalyi pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját – derül ki a cég közleményéből. A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami garanciaintézmény 2023-ban összesen közel 1430 milliárd forint garanciát vállalt a hazai kis- és középvállalkozások hitelei mögé. A Garantiqa teljes garanciaállománya 6 százalékos növekedéssel tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt, aminek köszönhetően mintegy 3330 milliárd forint garantált hitelállomány támogatta a hazai kkv-szektor beruházásait, fejlesztéseit, forgóeszköz-ellátását és napi likviditásának biztosítását. A készfizető kezességvállalási szerződések száma szintén dinamikusan növekedett, 2023 végére meghaladta a 73 ezret.

A tavalyi év fókuszában a Széchenyi-kártya program MAX és MAX+ hiteltermékeihez kapcsolódó kezességvállalások álltak, és nagy hangsúlyt kapott a Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram is. A Széchenyi-kártya program hitel- és garanciatermékei – az állami kamat- és díjtámogatásnak is köszönhetően – 2023-ban rendkívül kedvező feltételekkel voltak elérhetők a hazai kkv-k számára, így a kereslet meghatározó része ebben az ügyletkörben jelentkezett. Az év végi garanciaportfólió volumenének 80 százaléka a Széchenyi-kártya program különböző hiteltermékeihez kapcsolódott. Az ügyfélkört vizsgálva a tavalyi évben jellemzően továbbra is a mikro- és kisvállalkozások hiteleihez kérték legnagyobb mértékben a bankok a Garantiqa kezességvállalását. A többéves tendenciáknak megfelelően a kereskedelem, a szolgáltatás és az építőipar voltak a legjelentősebb ágazatok. „Az elmúlt év során a magas infláció és a megugró hitelkamatok miatt a hazaikkv-szektor számára létkérdés volt, hogy hozzáférjen a kigazdálkodható kamatok mellett elérhető támogatott forintforrásokhoz. A Garantiqa tevékenysége révén tavaly ismét számos olyan vállalkozás jutott a túlélést biztosító hitelhez, amely a kezességvállalás nélkül a kereskedelmi bankoknál nem kapott volna kedvező elbírálást hiteligénylése során” – emelte ki Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tavaly az év második felében a kkv-szektor hitelfelvételének közel 80 százalékában vettünk részt garanciavállalással, összességében pedig immár minden második kkv-knak juttatott hitelforint mögött a Garantiqa kezessége áll – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Szabó István Attila hozzátette: „a Garantiqa 2024-ben, a gazdaság újraindulásának évében is a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb partnere lesz a finanszírozásban, fejlesztéseik megvalósításában. Év elejétől átlagosan 30 százalékkal csökkentettük garanciavállalásai díjainkat, egyes beruházási hitelek mellé költségmentesen tettük elérhetővé a kezességvállalást. Emellett új termékkel is segítjük a beruházások, fejlesztések megvalósítását.”

A Garantiqa ebben az évben indítja InvestEU Garanciaprogramját, amely az Európai Bizottság 95 százalékos viszontgaranciájával megközelítőleg 600 milliárd forint nagyságrendű hitelállomány garantálását teszi lehetővé 2028 végéig. A program célja felgyorsítani a kedvezményezett vállalkozások termelékenységének növekedését és hatékonyságát, ezáltal javítva versenyképességüket.

Forrás: vg.hu

2024.06.04

Bővülésnek indult gazdaságunk: a fogyasztás lehet a meghatározó

Második becslésében a KSH megerősítette az első becslésben közölt GDP-adatokat, azaz a gazdaság az első negyedévben negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon a nyers adatok szerint 1,1, a kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal bővült. A második becslést a korábbinál némileg nagyobb izgalom övezte e tekintetben, tekintettel arra, hogy az első becslés mostantól korábban, a negyedév vége után 30 nappal jelenik meg, így kevesebb információt tud felhasználni, bizonytalanabb.

Termelési oldalról kellemetlen meglepetést a húzóágazatnak szánt területek okoztak: 4,8 százalékkal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, amelyen belül a KSH külön is kiemelte a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása ágazatok visszaesését – ez utóbbihoz tartozik az akkumulátorgyártás is. Ez alapján tehát az első negyedévben az elektromos autózásra történő átállás minden szándék ellenére nem tudott hozzájárulni a növekedéshez. A tavalyi gyenge bázis után ugyanakkor emelkedett az élelmiszeripar teljesítménye: a reálbérek emelkedése nyomán kezd visszatérni a kereslet a boltokba, mérséklődik a lefelé vásárlás – derül ki a Gránit Alapkezelő elemzéséből. Az építőipar 3,0 százalékos teljesítménybővülése a havi adatok alapján nem meglepő, a kedvezőtlen környezet alapján talán már inkább – itt azért a jövőben javulhat a helyzet az uniós források megindulásával és a kamatkörnyezet javulásával.

Szijjártó Péter: Megáll az ész, nem csak Szombathelyen, hanem Európában is

Megáll az ész, nem csak Szombathelyen, Európában is – jelentette ki Szijjártó Péter a Fidesz Szombathelyi Szervezetének péntek esti kampányzáró nagygyűlésén. A külgazdasági és külügyminiszter a június 9-ei európai parlamenti és önkormányzati választás tétjéről beszélt.

Dr. Hende Csaba köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Puskás Tivadart, Szombathely korábbi polgármesterét, dr. Perger Gyula atyát, a Fidesz-KDNP jelenlegi önkormányzati képviselőit és képviselőjelöltjeit is.  – Több, mint 600 ezer hadisírt gondoz a Honvédelmi Minisztérium szerte Európában, s persze ennél több hadisír van idehaza. A két világháborút egybeszámítva a magyarság az, amely a legnagyobb véráldozatot hozta, és ha megkérdezzük, hogy miért, azt kell mondanunk, magyar szempontból semmiért. Hiszen idegen érdekekért, idegen földön, mások háborúiban estek el két világháborúban katonáink – kezdte beszédét Szombathely országgyűlési képviselője.  Hazánk kétharmadát és népünk egyharmadát elveszítettük, mert nem tudtunk kimaradni mások háborúiból. Kedves Barátaim, harmadszorra nem hibázhatunk, mert az történelmünk végét jelentené – húzta alá, majd arról beszélt: a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. – Nemzetünk védelmének érdekében a mi pajzsunk, a mi erősségünk Szijjártó Péter külügyminiszter – köszöntötte az est vendégét az Országgyűlés alelnöke.

Bejelentette azt is: a Kúria pénteken hozott végzésében választási eljárás megsértése miatt elmarasztalta az Agora Savaria NKft-t, a Szombathelyi Vásárcsarnokot és a Szova NZrt-t. Emlékeztetett, ezek a gazdasági társaságok a szombathelyiek pénzéből elárasztották óriásplakátokkal, hirdetésekkel a várost úgy, hogy azok az Éljen Szombathely (ÉSZ) választási plakátjaival azonos grafikát hordoztak. Kijelentette: a ma reggeli kúriai ítélet szerint még a mai napon le kell szedniük az összeset, mert jogsértő módon jártak el.

– Európa és Szombathely jövőjéről döntünk június 9-én – ezt már dr. Puskás Tivadartól, Szombathely és Vas vármegye díszpolgárától hallottuk. Úgy fogalmazott: Választhatunk aközött, hogy háború vagy béke, választhatunk aközött, hogy fejlődés vagy egy helyben topogás, választhatunk, hogy szabadság vagy a csatlósok mostoha sorsa, választhatunk, hogy hangzatos jelszavak, vagy valódi munkával elért eredmények. Ezek között választhatunk. Szerintem egyértelmű, hogy mit választunk mi – húzta alá dr. Puskás Tivadar, aki reményének is hangot adott, hogy minden jószándékú szombathelyi ugyanígy tesz, és a Fidesz-KDNP szövetségére szavaz. Szombathely korábbi polgármestere azt kívánta: Nyerjünk Európában, nyerjünk Magyarországon, nyerjünk Vas vármegyében és nyerjünk Szombathelyen. Isten éltesse Európát, Magyarországot, Vas vármegyét, Szombathelyt és Lenkai Nórát!  – zárta köszöntőjét dr. Puskás Tivadar, szavait pedig vastaps követte.

Lenkai Nóra: Együtt az új Szombathelyért!

Lenkai Nóra választási programjából több pontot is kiemelt: a kátyúk megszűntetéséről, az utak felújításáról, a városüzemeltetés átszervezeséről, a közbiztonság javításáról, a szociális szféra támogatásáról is beszélt. A fiatalokat megszólítva felvetette egy egyetemi negyed kialakításának ötletét. Szerinte olyan rendezvényekre és olyan beruházásokra van szükség Szombathelyen, amiknek köszönhetően a felnövekvő generáció tagjai is a városban képzelik el jövőjüket és a vasi megyeszékhelyen maradnak.

Június 9-én választást kell nyernünk. Elszántak vagyunk és kitartóak. Csapatunk tagjait összeköti a tenniakarás, a közös célokért való küzdelem – mondta a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, aki azzal zárta beszédét: „Együtt az új Szombathelyért! Hajrá, győzelemre fel!”

Péntek délelőtt még a NATO külügyminiszteri  tanács ülésén tárgyalt, délután Szombathelyen a Galambos cégcsoport második logisztikai telephelyének átadásán , majd a TDK Hungary Components új gyártóközpontjának avatásán vett részt Szijjártó Péter, így érkezett a Haladás Sportkomplexumba a Fidesz választási nagygyűlésére.  – A háborús őrület Európát továbbra is túszként tartja fogva – összegzett a miniszter, aki emlékeztetett: 13 szankciós csomagból egy sem vezetett eredményre, miközben közvetlen vay közvetett orosz gazdasági együttműködéseik által a nyugat-európai országok és az USA a függöny mögött továbbra is megcsinálják a nagy business-t. Jön az európai parlamenti választás, és úgy látom az európai vezetők kezdik érezni, hogy eljöhet a felelősségrevonás pillanata is. Először a politikai, aztán a morálisé, aztán még ki tudja milyen felelősségrevonás. S ezért állnak elő őrültebbnél őrültebb ötletekkel. Olyan ötletekkel, amik segítenek eterelni a figyelmet a saját felelősségükről, és segítenek abban, hogy elodázzák a felelősségrevonást. S azt sem bánják, hogy ha ezzel európai emberek tízmillióinak életét sodorják veszélybe – mondta Szijjártó Péter.

Tönkretette a német és a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború

Több mint két év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy ennyi idő után levonjuk a következtetéseket a konfliktus gazdasági hatásairól. Bár a hétköznapi vásárlónak valószínűleg nem kell külön elmagyarázni, mit okozott a szomszédunkban dúló háború, hiszen az árak ma 30-40-50 százalékkal is magasabban vannak, mint 2020–2021 tájékán, a gazdasági növekedés mérése már nehezebb kérdés.

A Covid okozta leállás következtében óriási kilengések voltak a növekedési adatokban, normál körülmények között nem fordul elő olyan, mint ami 2020 második negyedévében történt, amikor a gazdaság egy negyedév alatt több mint 10 százalékkal zuhant, hogy aztán ugyanannyival felpattanjon. Pont emiatt, vagyis a bázishatások kiszűrése okán célszerűbb nem éves, hanem negyedéves alapon összevetni a GDP-adatokat. A minta a 2010-es évek növekedési trendje, ami ugyan teli volt cikcakkokkal, hisz volt egy euróválság is, nem beszélve arról, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csak a 2010-es évek derekán vett lendületet, ám a fejlődés így is egyértelmű. Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal.

2022 és 2024 első negyedéve, tehát a háború kitörése óta eltelt két évben azonban mindkét országban jóval kisebb számokat látunk: Németországban már csak 0,1 százalék, Magyarországon pedig 0,21 százalék a növekedés átlagosan, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére, illetve harmadára olvadt.

Az adatok alapján jól látszik, hogy Németország és Magyarország mellett az átlagnál jobban sújtja az orosz–ukrán háború a balti és a visegrádi országokat:

• Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal,
• Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni,
• Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.

De hogy mennyire relatív egy ország fejlődése, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a V4-eknél is van tragikusabb helyzetben lévő gazdaság. A 2010-es évek egyik éltanulójának számító Észtországban a háború kitörése óta nem volt olyan negyedév, amikor nőtt volna a kibocsátás, az elmúlt két évben átlagosan negyedévente 0,6 százalékos recessziót regisztráltak. De Lettországban és Litvániában se sokkal jobb a helyzet (0,2, illetve 0,12 százalékos negyedéves növekedést mértek átlagosan.)

A PIGS-országok ezt a válságot megúszták, Horvátország dübörög

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem minden országot egyformán visel meg a háború. Meglepő módon kifejezetten jól állják a sarat a korábbi válságok során PIGS-országoknak csúfolt mediterrán gazdaságok, amelyek közül Spanyolország, Portugália és Görögország növekedése is bőven meghaladja Csehország vagy Németország teljesítményét. A szomszédaink közül pedig Romániának és Horvátországnak sincs szégyenkeznivalója, az utóbbiban majdnem 1 százalékos negyedéves növekedést mért az Eurostat átlagban, ez a 27 ország közül a legmagasabb.

A német és a magyar gazdaságot is megviseli a háború

Talán az sem a véletlen műve, hogy ezt a háborút leginkább azok az országok szenvedik meg, amelyek ezer szálon kötődnek a német iparhoz. Európa vezető gazdaságának növekedési modellje – amely az olcsó orosz nyersanyagra épült – elvesztette mára a versenyképességét. A német gazdaság bajait pedig csak tetézik a berlini kormány sokszor érthetetlen döntései, ez pedig mind-mind olyan tényező, amely alól a magyar gazdaság sem tud kibújni. Hiába a növekedés ösztönzése és az újrainduló fogyasztás, exportgazdaságként lehetetlen küldetés függetleníteni magunkat a kivitelünk 25 százalékát adó Németországtól. Emiatt aztán nem meglepő módon három hónap után vissza is vágta az idei 4 százalékos növekedési várakozását a kormány.

Forrás: vg.hu

2024.05.23 

A magyar elnökség a versenyképességre és a demográfiai kihívásokra is hangsúlyt helyez

Magyarország egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, célunk, hogy kulcsfontosságú területeken lépjünk előre – jelentette ki Varga Mihály, miután Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszterrel tárgyalt Brüsszelben. A magyar tárcavezető a magyar elnökség prioritásait ismertetve elmondta: nagy hangsúlyt fordítunk majd az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra és a fenntartható adósságpályára is.

Az európai versenyképesség kulcsfontosságú lesz az elnökségünk során, fontos feladat, hogy újraindítsuk a gazdasági növekedést az Unióban, és csökkentsük a globális versenytársakkal szembeni lemaradást – fejtette ki Varga Mihály. Mint mondta: az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből, a magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd a folyamat visszafordítására. A tárcavezető kijelentette: a magyar álláspont szerint az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, a határvédelem terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást – fejtette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy ennek előmozdítása érdekében az elmúlt hetekben személyes látogatásra is invitálta Johannes Hahn uniós költségvetési biztost a magyar határra. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak is, a romló népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás, amelyre a magyar felfogás szerint a bevándorlás ösztönzése helyett a családok támogatása a helyes megoldás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter. Varga Mihály megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére is.

Forrás: PM 

2024. 05. 14.

Az elektromos autózás jelenti a jövőt

Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Hui Zhang-gal, a NIO Europe elnökhelyettesével egyeztetett, valamint látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Center-ében.

A 2014-ben alakult NIO úttörő és vezető vállalat a prémium intelligens elektromos járművek piacán, tavaly több mint 160 ezer elektromos járművet értékesített. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményeképpen mintegy 8.600 (függőben lévő és engedélyezett) szabadalommal rendelkezik. A társaság olyan K+F rendszert hozott létre, amely akkumulátorok, elektromos hajtásrendszerek, intelligens rendszerek és intelligens alváz tartományvezérlők fejlesztését, valamint egy egyedülálló akkumulátorcsere technológiát is magába foglal. Nagy Márton a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. Megállapította, hogy az elektromos autózás további térnyerése tekintetében a modulok cseréje, azaz az akkumulátorok vagy azok egy részének cserélhetősége lehet a megoldás. Mindez érdemben növelheti a keresletet a használt elektromos autók iránt, tovább javítva az
ágazat piacképességét. A NIO kiemelkedő projektje az akkumulátor csereállomások létrehozása, amelyeknél a tulajdonos a lemerült akkumulátort rövid idő alatt, szinte várakozás nélkül kicserélheti. Ezért a kormány külön figyelemmel kíséri a NIO fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a hosszú távon is fenntartható elektromobilitás kialakításához.
A tárcavezető a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre és partnerségre törekszik, nincs ez másképp a német és a kínai vállalkozások esetében sem. Hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve high tech technológia. Ez az elektromos autóiparban példamutatóan valósul meg hazánkban, ahol a vezető német autógyártók és a legfejlettebb kínai autóipari vállalkozások működnek együtt.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy az európai autóipar problémáira a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok nem jelentenek megoldást. A probléma feloldását nem a protekcionizmus jelenti, hanem az európai autógyártás versenyképességének megerősítése.

Forrás: NGM

2024. 05.14

Pódiumbeszélgetés pénzügyeinkről – Sebestyén Géza és Pogátsa Zoltán volt az MCC vendége

Mennyi volt és mennyi maradt a zsebünkben? címmel gazdasági évértékelő pódiumbeszélgetésre hívta a közönséget szerdán az MCC Szombathelyi Képzési Központja. Sebestyén Géza okleveles matematikus és közgazdászt, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét és Pogátsa Zoltán közgazdászt, a Soproni Egyetem docensét Páli Ádám MCC-s diák, a Jurisich-gimnázium 11. osztályos tanulója kérdezte.

Forrás: vaol.hu

2024.05.09 

Az exportpiacok gyengélkedése továbbra is rontják az ipar teljesítményét

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2024 márciusában a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző évhez képest. A nyers adatok szerint a visszaesés mértéke 10,4 százalék volt, de ezt a mértéket elsősorban a húsvéti ünnepek márciusra esése okozta, hiszen emiatt három munkanappal kevesebb volt ebben a hónapban.

Az ipar teljesítményét jelentősen befolyásolta az ünnepek miatti leállás, valamint a továbbra is meghatározó a gyenge európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Ennek hatására az exportaktivitás jelentősen csökkent. A kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése. A hazai ipar teljesítményének tartós helyreállását egyfelől az élénkülő belső kereslet, a reálbérek érdemi növekedési pályára állása, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása, így a fogyasztás növekedése támogatja, másfelől pedig a kormány
beruházásokat támogató intézkedései segítik, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program és az önkéntes kamatplafon. Az ipari termelés volumenének növekedéshez mindezek mellett a
júniusban induló otthonfelújítási program hozzájárul.

Forrás: NGM 

2024.05. 8.

Itt a kormány bejelentése az üzemanyagárakról!

„A mai nappal a kormány megállapította, hogy elértük a környező országok átlagárait, azonban itt is kell tartani őket. Ezért a kormány továbbra is elvárja, hogy a kereskedők fenntartsák ezeket az árakat” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a doorstep sajtójékoztatóján, amit a kormányülést megszakítva tartott. Két héttel ezelőtt a kormány felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy csökkentsék az hazai üzemanyagok árát a régiós szintre, különben keményebb intézkedésekkel nézhetnek szembe. Erre két hetet adott a kereskedőknek, aminek határideje most járt le. A miniszter üzenetét megértették a kereskedők, azóta ugyanis jelentősen mérséklődtek az árak, a benziné és a gázolajé mintegy 30 forinttal.

A miniszter hozzátette, a mai ülésén a kormány úgy ítélte meg, hogy a kereskedők alkalmazkodtak, és a kérésnek eleget tettek. Ráadásul szerda reggel további árcsökkentésről született döntés.  Ez azt jelenti, hogy az áprilisi csúcsértékhez képest a 95-ös benzin 34 forinttal csökkent, 5 százalékkal, míg a gázolaj ára a februári csúcshoz viszonyítva 54 forinttal mérséklődött, azaz 8 százalékkal mérséklődött. A kormány emellett mérlegelte a kereskedők javaslatát, hogy a régiós árak helyett a szomszédos országok átlagát vegyék figyelembe, azaz kerüljön ki a referenciaértékből Lengyelország, Csehország és Bulgária. Azaz ezentúl csak a szomszédos országok áraihoz viszonyítsanak, Ukrajna kivételével. Ennek a kérésnek a kabinet eleget tett. A miniszter azt ígérte, hogy kéthetente rá fognak nézni az üzemanyagárakra.

Elégségesnek bizonyult a kormány intervenciója – tette hozzá, ezzel együtt úgy gondolják, hogy ezeket az árcsökkentéseket a kereskedők a profit marzsukból le tudják nyelni, ezért egyik kereskedő sem szembesül veszteséggel.

Elege lett a kormánynak az áremelésekből, a KSH adta meg a kegyelemdöfést

Mint korábban beszámoltunk róla, Nagy Márton az elmúlt időszakban többször szóvá tette, hogy elcsúsztak régiós átlagárakhoz képest a hazai árak, mivel a miniszter szavai szerint a kormány türelme is kezd elfogyni, ezért arra szólította fel az olajszektor képviselőit, hogy tartsák be a korábbi megállapodásukat. Tavaly szeptemberben a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Mol képviselőivel egyezett meg arról, hogy a régiós középmezőnyhöz igazítják az áraikat. Bár sokáig úgy tűnt, hogy a megállapodást sikerül betartatni, az április folyamán látott áremelkedés a kormány gyanúját is felkeltette.

A Központi Statisztikai Hivatal április 19-én közölt régiós összehasonlítása is megerősítette, hogy valóban van elcsúszás az árakban, habár nem is olyan mértékben, mint arra előzetesen számítani lehetett. A korábbi becslés 7- 9 százalékról szólt, ehhez képest a benzin ára a KSH szerint 3, míg a gázolajé 5 százalékkal magasabb, mint a régiós átlag.

Ezt követően Nagy Márton egy sajtóeseményen már arról beszélt, hogy a szerdai kormányülésen javasolni fogja, hogy nyúljon bele az üzemanyagárakba a kabinet, egyúttal rögtön jelezte, hogy ez nem feltétlenül a 2022 decemberében megszüntetett, akkor ellátási zavarokat okozó benzinársapka újbóli alkalmazását takarja, ugyanis több lehetősége is van a kormánynak arra, hogy csökkentse az üzemanyagárakat. A miniszter szavaiból arra lehetett következtetni, hogy ő sokkal inkább a kereskedők árrését vagy profitját vágná meg, amit azzal indokolt, hogy a benzin esetében egy literen 80, míg a gázolaj esetében 45 forint haszna származik a kereskedőknek. Ezért mondta azt a hét elején bejelentett árcsökkenésre is, hogy érzik, már a kereskedők, hogy túl nagy árréssel dolgoznak. Hogy a kép tovább bonyolódjon, Lantos, energiaügyi miniszter a 24.hu podcastjában podcastjében már arról beszélt, hogy dinamikus árplafonban gondolkodik a kormány, azaz úgy igazítanák a régiós árakhoz az üzemanyagárakat, hogy valamiféle rugalmasságot vinnének a rendszerbe, szemben a 480 forintos hatósági árral.

A kérdésben végül Orbán Viktor szava lehetett a döntő, aki a múlt pénteki szokásos rádióinterjújában azt mondta, hogy azt kérte a minisztertől, hogy a „szkanderozás” helyett lehetőleg egyezzenek meg a kereskedőkkel. Továbbá tisztázta, hogy a jövőben nem a régió, hanem a szomszédos országok árszintjéhez fogják hasonlítani a hazai benzin és gázolaj árát.

Forrás: vg.hu 

2024.05.09

Nagyon pörög a Baross Gábor Hitelprogram

Villámgyorsan zajlik a február közepén lezárult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram igényléseinek elbírálása. Alig három hónap leforgása alatt a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékára már meg is kötötte a hitelszerződéseket a magyar vállalkozásokkal az EXIM. A korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált, immár kizárólag beruházási célú hiteltermékek iránt rendkívüli volt az érdeklődés, egy hónap alatt a teljes keret kimerült. Az EXIM Magyarország eddig 784 szerződést kötött a magyar vállalatokkal összesen 183,4 milliárd forint értékben.

A kormány 200 milliárd forintos keretemelési döntésének köszönhetően január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kérelmeinek befogadását, a kedvezményes hiteltermékek pedig ismét népszerűek voltak a magyar vállalkozások körében. Február közepére a 200 milliárd forint többletforrással megnövelt hitelprogram keretét teljes egészében lefedték az érdeklődő vállalatok által beadott hitelkérelmek. A benyújtott igénylések elbírálása és a jóváhagyást követő szerződéskötések folyamatosan zajlanak. Alig 3 hónap leforgása alatt a programon belül eddig összesen 784 darab szerződés jött létre 183,4 milliárd forint értékben, amely a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékát jelenti. A magyar vállalkozások 107 darab 156 milliárd forint összértékű beruházási hitelszerződést, illetve 677 darab 27,4 milliárd forint összértékű lízingszerződést írtak alá.

A beruházásokat támogató Baross Gábor Hitelprogram kérelmeinek 80 százaléka euró alapú hitelre szól. Az eddig jóváhagyott kérelmeket vizsgálva az ügyfelek 46 százaléka a kkv-szektorból kerül ki, az ügyfelek döntő része közép-magyarországi vállalkozás. A jóváhagyott hitelkérelmek 97 százalékát az EXIM által refinanszírozott banki partnereken keresztül fogadták be. „Már a program kezdetekor látható volt, hogy a magyar vállalati szektor részéről óriási az igény a kedvezményes finanszírozási lehetőségek iránt, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikere azóta is töretlen. A 200 milliárd forinttal megnövelt finanszírozási keret egy hónap alatt telt be, mi pedig igyekszünk minél hamarabb forráshoz juttatni a magyar vállalkozásokat. A szerződött ügyletek közel negyedében már a folyósítások is megtörténtek” – mondta dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettese. A vezető hozzátette: „A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a bank 30 éves fennállásának jelentős mérföldköve, hiszen minden eddiginél nagyobb volumenben, összesen már 1200 milliárd forinttal járultunk hozzá a magyar vállalatok sikereihez.”

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik.

Forrás: EXIM 

2024.05.08 

MAKISZ-elnök: a kamatstop segített az adósoknak

„Annak ellenére, hogy már véget ért a hiteltörlesztés és felmondási moratórium, a vállalkozások számára pedig áprilisban megszűnt a kamatstop, a banki portfóliók egészségesek és nem nő a kintlévőségek mértéke. A lakossági kamatstop június elsejei kifutása után sem számolunk a késedelmes állományok növekedésére. vagyis elmondhatjuk, hogy a kamatstop elérte a célját, mert a Covid, majd a kiemelkedő infláció időszakában sem képződött olyan óriási bedőlt állomány, mint amire sokan számítottak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a lakossági fizetési késedelmeket elsősorban a munkaerőpiac helyzete határozza meg és Magyarországon ma kiemelkedően magas a foglalkoztatottság mértéke” – magyarázza Bódizs Kornél.

Bódis Kornél (Fotó: Makisz)

Hozzátette: azzal, hogy a kormány a 2022 októberi szinten fagyasztotta be a lakossági kamatokat, jelentős segítséget adott az ügyfeleknek akkor, amikor később, a 18 százalékot is elérte a piaci kamatszint. A mostani, konszolidáltabb környezetben viszont már indokolatlan és káros lenne a kamatstop fenntartása, mert miközben a 8 százalékos jegybanki kamaton alapuló piaci kamatszint már kigazdálkodható, ha a 2 százalékos kamatkörnyezetben rögzített kamatstop fennmaradna, hosszabb távon a tisztességesen fizető, megtakarító, előre gondolkodó ügyfeleknek kellene megfizetniük a kamatstop feletti kamatkülönbözet árát.  Bódizs Kornél azt is elmondta, hogy a MAKISZ rendelkezésére álló adatok alapján, a magyar bankok problémás követeléseinek aránya és mértéke nagyjából az európai átlagnak megfelelő. Ebben annak is szerepe van, hogy miközben a kamatstop megvédte a háztartásokat attól, hogy a törlesztőrészetek durván megemelkedjenek, a magas kamatok erőteljesen visszafogták a hitelezést. Jól mutatja ezt, hogy 2023-ben összességében csökkent a banki kihelyezések volumene.

„Miközben azt tapasztaljuk, hogy a bankoknál a személyi kölcsönök mértéke és a hitelkártyák kihasználtsága enyhe növekedést mutat, a késedelmes állományok eddig nem növekedtek: a legfrissebb adatok szerint nagyjából 3 százalék körül van. Ahol a fizetési elmaradás növekedését már tapasztaljuk, az a távközlési és a közüzemi szektor. Ráadásul a távközlési szektor cégeinél március-április időszakában valósult meg az a jelentős, inflációkövető áremelés, amelynek hatására a telefonszámlák összege érezhetően emelkedik. Ezért azzal számolunk, hogy a késedelmes tartozások száma és mértéke a közeljövőben is tovább fog növekedni a távközlési szektorban.” Ugyanez igaz a közműszolgáltatási – víz, villany, gáz – szektorra is. Amit jól mutat, hogy a követelésvásárlók állományának nagy részét – legalábbis ami a darabszámot illeti -, a távközlési és a közüzemi számlák teszik ki. Az egy ügyletre jutó magasabb összegek legnagyobb részét természetesen a banki követelések adják, de újonnan bedőlő hitelekből továbbra is nagyon kevés jelenik meg a követelésvásárlási piacon. „A munkaerőpiac elsősorban az alkalmassáról, a képzettségről, illetve a tapasztalatról szól. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál magának munkahelyet. A munkaerőpiac tehát láthatóan jól működik, és a munkabér a legfontosabb forrása a késedelmes kötelezettségek teljesítésének is. Ez a helyzet akkor is, ha már végrehajtás alatti követelés teljesítéséről van szó: a legjobb a tartozások önkéntes teljesítése, de ha ez nem történik meg, a letiltás, vagy a bírósági végrehajtás során vállalt önkéntes részletfizetés is jobb annál, minthogy a tartozást és annak kamatait, valamint költségeit továbbra is maga előtt görgesse az adós.” A MAKISZ álláspontja szerint az ilyen esetekben, a minden érdekelt számára előnyös megoldás csak az lehet, ha az adós, akár a bírósági végrehajtás alatt is, a megállapodás szándékával megkeresi a hitelezőjét vagy az ügyében illetékes követeléskezelőt. A követeléskezelő ugyanis mindig a megállapodásban érdekelt. Abban, hogy a nehéz helyzetbe került adóssal együtt, annak életkörülményeit, lehetőségeit figyelembevéve – akár az egyénre szabott részletfizetést, vagy más kedvezményt biztosítva – olyan, vállalható konstrukciót dolgozzon ki, ami a tartozás kigazdálkodását, rendezett teljesítését elősegíti.

Forrás: Figyelő 

2024.05.06 

A magyar növekedés az élmezőnybe tartozik! 

Nagy Márton a kamara elnökével a KKV uniós fogalmának megváltoztatásáról egyeztetett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Az egyeztetés folyamán a felek a magyar gazdaság aktuális helyzete mellett áttekintették a magyarországi vállalatok versenyképességét befolyásoló hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat, a rövid és hosszú
távú célokat, kihívásokat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Nagy Márton és Parragh László egyetértett abban, hogy
a gazdasági növekedés újraindítása közös cél és érdek. A felek megállapították, hogy a növekedést segítő folyamatok már most is kifejezetten pozitív irányba tartanak, azonban további lépésekre van szükség. Bíztatónak ítélték meg többek között, hogy – az infláció sikeres
letörésének köszönhetően – fél éve dinamikusan növekvő reálbérek hatására, a kiskereskedelmi forgalom megkezdte a helyreállást.
Tekintettel arra, hogy a magyar EU-elnökség egyik kiemelt fókuszpontja a versenyképesség lesz, ezért a felek egyetértettek abban, hogy Európa versenyképességének visszaszerzése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a 2005. óta hatályos KKV fogalom
újrafogalmazására is. Így célszerűnek mutatkozik többek közt a 250 fős létszám 500 főre emelése vagy a jelenlegi 50 millió eurós árbevételi határ 100 millió euróra növelése. Nagy Márton támogatásáról biztosította Parragh Lászlót az elképzeléssel kapcsolatban, hiszen a KKV
fogalmának megváltoztatása bővítheti a magyar vállalkozások támogatási lehetőségeit, így hozzájárulhat azok további megerősítéséhez.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. április 29.

Csak visszafogott bővülésre számítanak a német vállalatok

A hazai és a német gazdaság gyengesége tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatainak üzleti hangulatában is. A vállalati visszajelzések szerint 2024-re sem várható a gazdasági növekedés érezhető gyorsulása.

Ez derül ki a DUIHK szerdán bemutatott konjunktúrajelentéséből, amelyhez a Kamara mintegy 250 tagvállalatot, valamint más külföldi társkamarák magyarországi tagjait kérdezte meg. A jelentés szerint a munkaerő-piaci feltételek továbbra is komoly kihívást jelentenek a vállalatok számára. Ugyanakkor a befektetési környezet minőségét tekintve nem történt nagyobb meglepetés, pozitív és negatív változások egyaránt tapasztalhatók.  A DUIHK elnöke, Sávos András a konjunktúrajelentés bemutatásakor elmondta, hogy a tavaly őszi felmérés nagyon pesszimista gazdasági várakozásai után most talán elértük a mélypontot, de jelentős fellendülés nem várható. Ezt mutatja a felmérés számos eredményét összegző DUIHK Befektetői Hangulat Index is, amely a múltban többnyire meglehetősen pontos képet adott Magyarország általános gazdasági fejlődéséről. Idén az index szinte pontosan megegyezett az előző évi +3-as értékkel, ami legjobb esetben is csak nagyon enyhe növekedést jelez.

Az előző évi szinten maradhatnak a beruházások és a foglalkoztatás

A résztvevők mindössze 14 százaléka értékelte jónak a magyar gazdaság helyzetét, 41 százaléka pedig rossznak, ami a tavalyinál is kedvezőtlenebb arány. Az idei kilátások tekintetében viszont érezhetően javultak a várakozások. Míg 2022-ben ‒51 és 2023-ban ‒36 százalékpont volt a pozitív és a negatív válaszok egyenlege, ez az idén ‒4-re javult, ami azonban még mindig messze van egy érezhető gazdasági növekedést jelző szinttől. A gyenge nemzetgazdasági környezet rányomja a bélyegét a vállalatok saját teljesítményére is. A jelenlegi üzleti helyzetet idén csak 27% tekinti jónak (2023: 39%), a legtöbben (59%) csak kielégítőnek, 14% pedig rossznak érzi azt. Az idei évre vonatkozóan 29% számít az üzleti helyzet javulására, de 25% szerint még mindig romlás várható. Nagyon hasonló a kép a vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékait illetően, mindkettő várhatóan az előző évi szint körül marad. Mind az nemzetgazdaság, mind a saját üzleti folyamatok tekintetében a magyarországi felmérés eredményei régiós összevetésben legfeljebb átlagosak, jellemzően azonban gyengébbek a térség legtöbb országában mért mutatóknál.

Régiós középmezőnyben a hazai üzleti környezet megítélése

A gyenge makrogazdasági környezet közepette a vállalatok számára még fontosabb, hogy legalább a beruházási feltételek ne okozzanak további terheket. Ezzel összefüggésben Sávos András arról számolt be, hogy olyan területeken, mint a jogbiztonság vagy a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az elmúlt évek pozitív tendenciája ‒ amely azonban még korántsem vezetett összességében kielégítő értékeléshez ‒ már 2023-ban megtört, 2024-ben pedig ismét enyhe romlás volt tapasztalható. Idén a válaszadók 60%-a volt többé-kevésbé elégedetlen a kiszámíthatósággal, 48%-a pedig a jogbiztonsággal ‒ utoljára 2017 körül mért hasonlóan rossz számokat a Kamara. Sávos hozzátette, hogy például a vészhelyzeti, rendeleti jogalkotás 2020 óta tartó folyamatos gyakorlata biztosan nem járul hozzá a tervezhetőség és a kiszámíthatóság növeléséhez. Az adók tekintetében is trendforduló volt tapasztalható. Miután 2012-től 2022-ig folyamatosan nőtt az adórendszerrel való elégedettség, 2023-ban és 2024-ben a felmérés ismét gyengébb elégedettségi mutatókat hozott, ami a Kamara szerint többek között sok ágazati különadónak vagy úgynevezett extraprofit-adónak is tulajdonítható. A jelentés sok kérdésben összehasonlítást nyújt a közép- és kelet-európai régió 15 másik országával is. Ezekben az országokban azonos időben és azonos tartalommal végezték el a felmérést, az összesen több mint 1.500 résztvevő válaszainak elemzését és kiértékelését pedig a DUIHK végezte el. Ezen adatok elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok közötti különbségek sok területen inkább csekélyek. Magyarország általában a középmezőnyben helyezkedik el, de vannak kivételek is ‒ pozitív és negatív értelemben egyaránt. A pozitív eltérések közé tartozik például az adórendszer, a közigazgatás és az infrastruktúra megítélése, ahol Magyarország az első öt ország között szerepel. Ezzel szemben olyan területeken, mint a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a jogbiztonság, Magyarország mutatói az átlag alatt alakul ‒ ráadásul úgy, hogy ezeken a területeken a régió átlagos elégedettsége egyébként is meglehetősen alacsony. Összességében Magyarország az üzleti környezetet meghatározó 25 vizsgált tényező tekintetében a tavalyi 3,11-es után idén 3,06-os elégedettségi pontszámot ért el (az 1 = nagyon elégedett és 5 = nagyon elégedetlen közötti skálán), amivel a 7. helyen áll a 15 vizsgált ország között. Az első helyeken idén Észtország, Litvánia és Lengyelország végzett.

Átlagosan 11 százalékos béremelést várnak 

A DUIHK felméréseiben a munkaerőpiac szempontjai mindig kiemelt szerepet kapnak. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya és a bérköltségek alakulása évek óta a legfontosabb kihívásoknak számítanak. Az előbbi jelenleg is súlyos gondot jelent, még akkor is, ha kis mértékben enyhült, főleg a gazdasági lassulás hatására. Ennek ellenére a megkérdezettek 55%-a elégedetlen a munkaerő-kínálattal ‒ ezzel Magyarország a régiós átlagnak felel meg. A felmérés szerint a munkaerőhiány különösen jellemző az ipari termelésben dolgozó fizikai munkások, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében. A második kihívást a munkaerőköltségek jelentik. Bár a magyarországi költségszint Európában a legalacsonyabbak közé tartozik ‒ 2023-ban a német munkaerőköltségeknek csak mintegy harmadát tette ki ‒, az elmúlt években tapasztalt erőteljes emelkedést nem tudják ellensúlyozni a vállalatok a termelékenység hasonló mértékű növelésével. Ennek az eladási árakra hárítása azonban rontja a versenyképességet, figyelmeztetett Wölfer. A vállalatok 2024-re jelenleg újabb 11%-os emelkedéssel számolnak, annak ellenére, hogy az infláció mértéke valószínűleg ennél jóval alacsonyabb lesz. Összehasonlításképpen a kutatás szerint Lengyelországban „csak“ 8,2%-os, Csehországban pedig 6,7%-os bérnövekedést várnak.

Az árfolyam-ingadozások vonzóbbá teszik az euró bevezetését 

Végül a felmérés kitért arra a kérdésre is, hogy Magyarországnak be kellene-e vezetnie az eurót. Idén a válaszadók 73%-a válaszolt igennel ‒ ilyen magas arányt utoljára 2011-ben mért a Kamara. Ezt az elmúlt év erős árfolyam-ingadozásai magyarázzák, amit az is alátámaszt, hogy a legmagasabb támogatottságot 2009-ben, a pénzügyi válság csúcspontján mérték, amikor a vállalatok 94%-a kívánta az eurót.

Forrás: DUIHK 

2024.04.29 

Közel 8 milliárd forintot költhetnek a szociális partnerek kapacitásfejlesztésre

Közel 8 milliárd forint uniós forrás támogatja a szociális partnerek kapacitásfejlesztését a GINOP Plusz 3.2.3-24 projekt pályázati felhívásának köszönhetően, melynek célja, hogy elősegítse a hatékonyabb érdekképviseleti tevékenység ellátását.
A pályázatban vissza nem térítendő forrásként, önerő nélkül juthatnak támogatáshoz a hazai szociális partnerek. Pályázat benyújtására önállóan, vagy konzorciumi keretek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma és az Ágazati párbeszéd bizottságok tagjai, valamint munkahelyi munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek számára nyílik lehetőség.
A pályázható összeg 15-500 millió forintig, szervezeti szinttől függően, az új munkahelyekhez és képzésekhez arányosítva igényelhető. Új munkavállaló alkalmazása, belföldi képzéseken való részvétel, nem képzési célú szakmai rendezvények finanszírozása, tanulmányutakon való
részvétel, nemzetközi tagdíjak befizetése támogatható. A szociális partnerek a rendelkezésre álló kapacitásaik fejlesztésével növelni tudják képviseleti erejüket, így a jövőben hatékonyabban tudnak részt venni a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában. A felhívással a kormányzat tág mozgásteret biztosít a pályázóknak a támogatás felhasználására, ami figyelembe veszi az eltérő szervezeti sajátosságokat és igazodik az egyedi igényekhez. A részletes információk már elérhetők a kormányzat hivatalos pályázati portálján.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. április 25.

Magyarország készíti az Unió jövő évi költségvetését

Hazánk idén második alkalommal, egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Thomas Westphalt, az Európai Unió Tanácsának főigazgatóját. A tárcavezető kiemelte: a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, emellett nagy hangsúlyt fordítunk majd az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra is.

A magyar elnökség során válaszokat kell találnunk az Európai Unió versenyképességének növelésére – emelte ki a tárcavezető. Mint mondta: az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben, a folyamat a járvány és a háború alatt felgyorsult. A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, hogy érdemben csökkenjen az Unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék – hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető kijelentette: kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak, amelyek alapjaiban határozhatják meg a kontinens jövőjét, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában: a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter. Mint fogalmazott: a magyar álláspont szerint az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell, és ennek terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást. A felek egyeztettek a vámunió reformjáról is, a magyar elnökség alatt egy új uniós vámhatóság és vámadatközpont jöhet létre, amely az e-kereskedelem új kihívásaira adhat választ.

Forrás: Pénzügyminisztérium

2024. 04. 23.                                                           

Sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piachódító hadjárathoz

A tárcavezető szerint célul tűzték ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, 60 százalékot meghaladó szintről elérjen száz százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból 20-ról 30 százalékra növeljük.  Az újraiparosítás és az exportrobbanás a munkaerőpiac szintlépésével együtt valósul meg, ahol a foglalkoztatási rátát 80-ról 85 százalékra növeljük. Ezek a részcélok együttesen biztosítják, hogy fő célunkat, az uniós fejlettség 90 százalékának elérését is megvalósítsuk – írja a miniszter, hozzátéve, hogy a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon, azaz többet hoznak ki kevesebből, okosabban és hatékonyabban működve.

A miniszter hangsúlyozza, hogy az első stratégiai feladata a kormánynak, hogy még eredményesebben segítse a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását. A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét, és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel. Míg ma a „Tier 2”-ban a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a „Tier 1”-ban a magyar árbevételi részesedés 20 százalékon áll.  Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.

Több exportképes magyar tulajdonú kkv-t és nemzeti bajnokot!

Ugyanakkor nemcsak az erős magyar beszállítók felépítését kell elősegítenie a kormánynak, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építenie, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal. A hazai szektor közepes és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben. Ma csaknem tizenhatezer exportképesnek tekinthető magyar tulajdonú kkv működik, és legalább húszezer exportképes kis- és középvállalkozásra lesz szükségünk a jövőben a dualitási problémák enyhítéséhez.

Azaz sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piaci hódító hadjárathoz – írja, hozzátéve, hogy ha sikerül elérnünk a több száz potenciális magyar vállalat közül a nemzeti bajnok cégek számának duplájára, azaz negyvenre történő növekedését, akkor nagyot fordíthatunk a gazdasági sorsunkon is. Már most is kiváló példák mutatkoznak a magyar gazdaság nemzeti bajnokaira, a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, 4iG, UBM, Hell, Bonafarm, Master Good, Duna Aszfalt, Waberer’s.

Meg kell szüntetni a negatív profitegyenleget

Leszögezi, cél az is, hogy a külföldi jövedelmek váljanak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordítsuk profitegyenlegünket (is). Ez fontos feladat, amelyben az elmúlt évtizedben egyelőre még csak kis lépéseket sikerült tennünk, mert először szinte a semmiből kellett kiépítenünk a külföldi pozícióinkat. 2022-ben a profitegyenlegünk GDP-arányosan mínusz 3,9 százalék volt, azaz hat és fél milliárd eurós hiányt mutatott, mivel a magyar vállalatok külföldön megkeresett hárommilliárd eurójával szemben a külföldi vállalatok kilenc és fél milliárd eurós profitja állt.  Profit­egyenlegünk egyébként a régiós átlagnak megfelelő, deficitünket nem teljesen, de 60-70 százalékban kompenzálják az uniótól visszakapott források. Vannak azonban ágaza­taink, ahol már eléri vagy meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét, ami jelzi, hogy vállalataink egyre több területen lesznek képesek annyira hatékonyan működni, mint a nemzetközi cégek. Összegezve, a fentiekből négy fő cél rajzolódik ki: a hazai »Tier 1 és 2« beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni, a nemzeti bajnokaink számának el kell érnie a negyvenet, mögöttük húszezer exportképes kkv-nak kell adnia a reálgazdasági derékhadat, a profit­egyenleg hiányát pedig nullára kell leküzdeni – írja véleménycikkében Nagy Márton, hozzátéve, hogy ezzel a legfőbb törésvonalakat betemethetjük, ami maga után vonzza a vidék és a (fő)város, a tőke és a munka, a hazai kis- és nagyvállalatok és még a határon inneni és azon túli magyar gazdaság fejlettségbeli közeledését is.

Forrás: Magyar Nemzet, vg.hu 

2024.04.19 

 

Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Vas vármegyében

Idén, immár huszonnegyedszer tartották meg a közlekedésfejlesztési és beruházási konferenciát. Ágh Péter, Észak-vas vármegye országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára ismertette az elmúlt év eredményeit.

Fónagy János miniszterhelyettes, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke kiemelte, a hetvenöt éves szakmai szervezetnek 4000 önkéntes, illetve 100 pártoló tagja van. A szakemberek felelősségét rangját jelzi, hogy a közlekedési rendszerek, utak, vasutak évtizedekre, évszázadokra is kihatnak.

A bükfürdői tanácskozáson a szakemberek előadásokat hallhattak többek között a közlekedési szabályozás aktuális feladatairól, Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési beruházásairól. Miként arról is szóltak, miként lehetne növelni a magyar-ukrán határszakaszon a vasúti forgalmat, hogyan lehet fokozni a biztonságot a vasúti informatikai rendszereben. Ismertették az Infrastruktúra Versenyképesség Javító program főbb elemeit. Szó esett továbbá a szombathelyi vasútállomás korszerűsítéséról, az új biztosítóberendezés létesítéséről. A vasiakat is érintette a Győr-Budapest vasútvonal felújítása, hiszen egy szakaszon az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szállították. Az egyik előadás témája, az itt megszerzett tapasztalatok ismertetése volt.

Forrás: vaol.hu

2024.04.17

Az autóiparról egyeztetett Nagy Márton és Robert Habeck

Az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot – mondta Nagy Márton Németországban. A nemzetgazdasági miniszter mások mellett Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel is egyeztetett a kérdésről. A magyar tárcavezető jelezte azt is, hogy fel kell venni a versenyt az amerikai és a kínai gazdaság rohamtempójú fejlődésével.

Hazánk álláspontja szerint fokozni szükséges a digitalizációt, a támogatáspolitikát célzottabbá kell tenni, valamint olyan új egységes európai iparstratégiára van szükség, amely az ágazati szereplők véleményén alapszik.

Nagy Márton kiemelte, hogy míg 2018-ban Európában az újonnan eladott autók egy százaléka volt tisztán elektromos, addig 2023-ban már közel 15 százaléka. A magyar kormány időben lépett, hazánkban az elektromosautó-gyártás területén 21 beruházás valósult meg vagy van folyamatban több mint 16 milliárd euró értékben. Ennek eredményeképpen a járműipar és az elektromosjármű-gyártás ökoszisztémája Magyarországon erős, az ország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja, az akkumulátorexport pedig GDP-arányosan önmagában meghaladja az öt százalékot. A miniszter hangsúlyozta, hogy a zöldenergia a magyar gazdaság jövője.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot.  – Kiemelt figyelmet kell fordítani az adminisztrációs terhek csökkentésére, a töltőhálózat, beleértve az otthoni töltés lehetőségének, valamint a kapcsolódó, energiahálózatot érintő fejlesztésekre, ugyanis jelenleg ezek jelentős akadályt jelentenek – állapította meg a miniszter. A tárgyalópartnerek a töltőhálózat kiemelt fontossága mellett, a karbonsemleges technológiák támogatása kapcsán hangsúlyozták, hogy 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegességet az autómeghajtások esetében és törekedni kell arra, hogy a technológiák egymással versenyezzenek. Továbbá 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltása kapcsán a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire tekinthető reálisnak. Lapunk a minap ismertette azt a beszédes statisztikát, amelyből kiderült, hogy 2023-ban globálisan 14 millió elektromos személyautót adtak el, amelynek 58 százalékát Kínában értékesítették.  Kínában az eladott autók már közel 30 százaléka elektromos, ez az arány Európában 21, az Amerikai Egyesült Államokban pedig csak nyolc százalékot tesz ki. A kormányzat nemrég mutatta be a magyar gazdaság versenyképességi stratégiáját, amelyben a feldolgozóipari teljesítmény mintegy negyedét kitevő és 150 ezer embernek munkát biztosító járműipar kiemelt helyen szerepel.

Forrás: Magyar Nemzet 

2024. 04. 16. 

PM: A kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot

A kedvezőtlen külső gazdasági hatások nagy nyomást gyakorolnak a költségvetésre is. A büdzsé azonban a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja. A kormány célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben a költségvetési hiányt és az államadósságot tovább csökkenti.

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2 321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt, amely 604,0 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszak teljesítésénél. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 1 895,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 588,9 milliárd forintot fordítottunk március végéig. A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki. A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt.

Forrás: PM 

2024.04.09 

Kormány-jegybank: létrejött a kiegyezés

Hosszú idő után újra egymás társaságában mutatkozott Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Úgy tűnik, a személyes ellentétek miatti legendásan rossz kapcsolatot a magyar gazdaság előremozdítása felülírja. 

De miről is volt szó?

Egy kis „szájbarágó” – elnézését a kifejezésért – a végére. Miközben a Magyar Nemzeti Bank független intézmény, elsősorban az árstabilitásért és a rendszerszintű pénzügyek (bankok, biztosítók, pénzügyi szolgáltatók) prudens és transzparens működésért felel, addig a kormány, amelynek mostanság leginkább a gazdasági megtestesítője a Nemzetgazdasági Minisztérium, az ország gazdaságpolitikájáért. Bár a jegybanknak elméletileg semmi köze a kormány gazdasági tevékenységéhez, az a normális dolog, hogyha az érintettek közös úton járnak. Békeidőben a gazdaságpolitika laza, míg a jegybank a monetáris politikáján keresztül inkább szigorú. Most ugyan másként fújnak a szelek, de eljön ez a pillanat is. Örüljünk annak, hogy létrejött a kiegyezés, és a jelek szerint – pestiesen szólva – béke van. A múlt pedig elmúlt.

Forrás: mno.hu 

2024.04.07 

Nagyot szólt a Figyelő-VG győri konferenciája

Két fontos bejelentést is tett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterFotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán

A Magyar Nemzet beszámolója pedig ezenkívül azt emelte ki, hogy a közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL, a fejlesztéseket pedig célzott iparági beruházási programokkal segítették. Nagy Márton szerint a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta: ez annak köszönhető, hogy az inaktívak elkezdtek állást keresni. Azaz: nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem többen lépnek be a munkaerőpiacra – derült még ki a beszámolóból, ahogyan egy másik fontos kormányzati terv is.

A lakossági kamatstop június végéig megmarad, azt követően is csak fokozatosan történik majd meg a kivezetése, mert ha egy csapásra törölnék el, visszavetné a fogyasztást, és hirtelen emelkednének meg a törlesztőrészletek.

Győr dinamikusan tovább fejlődik

A Kisalföld teljes napot lefedő, átfogó beszámolója a várható gazdasági növekedés ütemét emelte ki, miszerint az 2024-ben újraindul, jövőre pedig tovább erősödik.

Győr az unió egyik legdinamikusabban növekvő megyei jogú városa – ez derült ki Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavaiból. A Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint beszélt még arról is, hogy a térség kétarcú, van egy erőteljes agglomeráció Győrrel és Mosonmagyaróvárral – lakosságarányosan akkora vonzáskörzet, mint a fővárosi –, de a van egy másik terület is, a Rábaköz, amely nagyon sok veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban. Négy kitörési pontot említett.

1. A járműipar, amellyel azonban az a gond, hogy míg országosan 25,5 százalékát, addig Győr-Moson-Sopronban ez 74,2 százalékát adja a gazdasági teljesítménynek, ami óriási kitettség.
2. A logisztika – állami beavatkozás nélkül azonban nem fog működni a kamara elnöke szerint, fontosnak nevezte az M8-ast és az M1-est összekötő M81-es megépítését.
3. A turizmus és
4. a mobilitás új útja.

A repülőtér visszavásárlása halad

Az Exim feladata a stratégiai ügyletek finanszírozása, mint a reptér visszavásárlása. Ez a projekt kiválóan halad – jelentette ki Kisgergely Kornél, az Exim Magyarország vezérigazgatója a Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint a helyi kamara vezetőjének szavai után. Ismertette, hogy 30 év alatt tízezer vállalkozást támogattak. A fő funkcióik a következők:

• exportbiztosítási tevékenység, ami olyan cégek számára jelent megoldást, amelyek aktívan jelen vannak az exportpiacokon,
• az anticiklikus gazdaságpolitika támogatása, 2020 óta folyamatosan zajló válságok között célzott válságkezelő pénzügyi termékeket nyújtottak,
• a stratégiai jelentőségű ügyletek finanszírozása, ilyen

a reptér visszavásárlása.

Megjegyezte, a Balkán régi vadászterülete a magyar cégeknek.

Sláger marad a forgóeszközhitel

Mivel a Bubor folyamatosan csökken, egyre inkább meg fognak jelenni a saját forrású termékek, egyelőre azonban még nem tartunk ott – mondta Nyisztor Péter, az MBH Bank ügyvezető igazgatója, a Világgazdaság és a Figyelő beszámolói szerint.

Úgy vélte, olyan magasak voltak a piaci kamatok Magyarországon, amiket lehetetlen lett volna kitermelniük a cégeknek, ezért is volt kiemelt szerepük a finanszírozásban a támogatott hiteleknek. Az MBH Bankról elmondta: jelenleg minden ötödik hazai vállalatot a pénzintézet finanszírozza. A hitelezési fordulatra rátérve azt mondta, hogy 6–6,5 százalék közötti a kamatszint-várakozás. Szerinte a forgóeszközhitel továbbra is slágertermék lesz. Arról is beszélt az ügyvezető igazgató, hogy egyre fontosabb az ESG, tekintettel arra, hogy aki nem felel meg ezen kritériumoknak, az ki fog szorulni a nyugati piacokról.

Forrás: vg.hu 

2024.04.05 

Magyar bajnokokat a gazdaságnak!

Új versenyképességi stratégiát mutatott be a minap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelynek a lelke, hogy nem „papíralapú”, hiszen mintegy 1300 cégvezető véleményét kérdezte meg a szaktárca. Mielőtt a részleteket néznénk, érdemes rámutatni, hogy itt volt az ideje a dokumentum bemutatásának és a munka elkezdésének, miután a legutóbbi versenyképességi rangsorban Magyarország hét helyett csúszott vissza. Ezt a listát a svájci IMD intézet készíti minden évben, s a tavaly ismertetett összefoglalóban a 2022-es hazai teljesítmény nagyon gyengére sikerült: az érintett 64 országból a 46.-ok lettünk.

A 2023 nyarán publikált összeállítás fontos észrevétele, hogy Magyarország még mindig az alacsony társasági adóval és az olcsó, de ehhez képest jól képzett munkaerővel versenyez. Ugyanakkor előnye a megbízható infrastruktúra. A legnagyobb problémák között a magas infláció volt az első helyen, de szerepel még a monetáris és fiskális politika még mindig nem megfelelő összehangoltsága, ehhez kapcsolódva az állami kiadások gyenge hatékonysága és a digitalizáció alacsony szintű elterjedtsége az üzleti szférában. Az IMD szakértői a turizmus teljesítményében, a foglalkoztatottság szintjében és a kereskedelmi szolgáltatások exportjának bővülésében látnak javulást, s kifejezetten előnyként említik a továbbra is alacsony munkanélküliséget.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetünkben zajló változásokhoz az egyes országoknak nem sikerült 2022-ben egyformán jól alkalmazkodniuk. Mert üröm az örömben, hogy a vizsgált 64 országból 37 rontotta és csak tíz javította a versenyképességét. A további hét ország helyezése változatlan maradt. Közben a kormány célja, hogy Magyarországnak 2030-ra a világ húsz legversenyképesebb országa közé kell kerülnie, valamint hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének kilencven százalékát. Utóbbi nagyjából a spanyol–olasz fejlettségi szint, vagyis már nem az osztrák álmot kergetjük.  Nem árt azt sem fejben tartani, hogy a versenyképességi listán előre lépni csak stratégiaváltoztatással lehet: az erőforrások, főleg a humán vagyon felértékelésével, tudásának, képességeinek optimális hasznosításával és folyamatos erősítésével.

Helyes dolog, hogy a versenyképesség a gazdaságpolitika egyik központi kérdése lett, tegyük azonban hozzá, a megfelelő út kijelölése és főképp a nyomvonalon maradás a folyamatosan változó világgazdasági helyzetben nehéz feladat. Erre csak akkor van esély, ha a hosszabb távon követett gazdaságpolitika szilárd elvekre épül. A versenyképességi „boomhoz” szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra is. Nem mindennapi körülmények között élünk, háború van tőlünk keletre, ennek nyomán pedig a nagy európai gazdaságok visszaestek, és nem túl optimisták az előrejelzések sem. Magyarán, olyan változások közepette élünk, amikor nagyot léphetünk előre fejlettségben – vagy ismét lemaradhatunk. A svájci IMD rangsora ebből a szempontból legyen „felkiáltójeles” összefoglaló.

Summa summarum: a magyar gazdaság akkor tud kilépni a jelenlegi helyzetéből, ha nagy és közepes méretű, hazai tulajdonban lévő vállalatai lesznek, és ezek a magyar bajnokok külföldön is képesek lesznek majd terjeszkedni, beruházni, a nyereséget pedig visszahozni, itthon befektetni. Tetszik, nem tetszik, azt a bizonyos kanyart csak velük tudjuk majd bevenni.

Forrás: Magyar Nemzet 

2024.04.02 

A KSH 15 év után újra időmérleg-felvételt hajt végre

Időmérleg-felvételt indít 2024. április 8-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatfelvétel az ország 264 települését érinti. A statisztikai módszerrel, véletlenszerűen kiválasztott résztvevőket postai felkérőlevélben értesíti a hivatal. A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim. A kérdőívet kitöltők ajándékutalványt kapnak.

A Központi Statisztikai Hivatal 2024–2025-ben ismét időmérleg-felvételt hajt végre Magyarországon. A 2024. április 8-án induló felmérés célja, hogy részletes, térben és időben összehasonlítható adatokat szolgáltasson a népesség időfelhasználásáról. A felvételből szerzett információk alapján megtudhatjuk, milyen hatást gyakoroltak az egyének időfelhasználására az elmúlt 15 év társadalmi, gazdasági változásai. A kutatás további célja, hogy naprakész adatokkal segítse a családpolitikai döntések megalapozását; támogassa a munkaidő szabályozását célzó politika kialakítását; információt szolgáltasson az utazási célokról és módokról; betekintést engedjen a kulturális és szabadidős tevékenységek alakulásába; segítse a nemzeti számlákhoz kötődő fejlesztési munkákat, ezen belül elsősorban a háztartások keretében végzett termeléssel kapcsolatban. Az adatfelvételt – nemzetközi módszertani ajánlásokat követve – a KSH végzi az ország 264 településén. A hivatal a felmérés során postai levélben kéri fel közreműködésre a statisztikai módszerrel, véletlenszerűen kiválasztott mintegy 40 ezer személyt. A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim. A terepmunka 2024. április 8. és 2025. április 7. között zajlik.

A felvétel során a válaszadóknak a társadalmi-gazdasági adatokat tartalmazó háttérkérdőíven túl egy naplót is szükséges kitölteniük, amelyben egy adott napon elvégzett valamennyi tevékenységüket tételesen rögzíteniük kell. A válaszadás online önkitöltéssel, illetve kérdezőbiztos közreműködésével, személyes kikérdezés keretében is lehetséges. A kutatásban részt vevők ajándékutalványt kapnak. Az interneten önállóan válaszolók részére 10 000 forint értékű vásárlási utalványt, a kérdezőbiztos közreműködésével személyesen vagy telefonon válaszolók részére a sikeres interjút követően 5 000 forint értékű vásárlási utalványt postázunk. A kutatásról bővebb információ található a https://www.ksh.hu/idomerleg weboldalon.

Forrás: KSH

2024.04.26

Versenyképesség: finomhangolás kell!

A tárcavezető hozzátette, nem fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a versenyképesség javítása érdekében. Azt viszont elismerte, hogy a 4 százalékos növekedés csak jövőre érhető le, idén 2–3 százalék közötti növekedéssel számol a kormány, ezzel tervezik át a 2024-es költségvetést is. A miniszter szerint a legnagyobb probléma idén az exportpiacaink gyengélkedése. Elmondta, hogy a kormány továbbra sem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát. Ennek azonban vannak feltételei: ilyen a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelése, illetve a beruházási ráta 30 százalékon tartása. Ennek köszönhetően a miniszter szerint a gazdaság szerkezete meg fog változni. A termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot. A beruházási ráta az unióban a legmagasabb, erről nem tesznek le, ugyanakkor a vállalatok beruházási rátája 17 százalék, ezt szeretnék 20 százalékra növelni az évtized végéig.  Hangsúlyozta, a konvergencia sikeres felgyorsítása érdekében a külföldi vállalatok mellett a magyar vállalatokra is nagyobb szerep hárul. A versenyképesség célja, hogy az innovációs indexben, amelyben az OECD szerint a 35. helyen vagyunk, bekerüljünk a top 20-ba.

A magas nyomású gazdaság fenntartása

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági filozófiája továbbra is a magas nyomású gazdaságra épül, ez a nyomás azonban a vállalatokra fog nehezedni, ami kikényszeríti a vállalati hatékonyság növekedését. Nemcsak a minőségi hatékonyságjavulást, hanem a mérethatékonyság erősítését is fontosnak tartják, ugyanis ha nagy bérnövekedés valósul meg, akkor csak úgy tudnak a piacon maradni, ha a költséghatékonyságukat is javítják. A minőséggel egyetértünk, de a méretre is szeretnénk a hangsúlyt helyezni. A vállalatok ne csak organikusan növekedejnek, hanem közben versenytársakat is megvásárolják. Ezt már látjuk bizonyos ágazatokban – mondta Nagy Márton, aki szerint ha a mérethatékonyság megvan, akkor a cégek a magasabb bért és a magasabb növekedést is ki tudják gazdálkodni. De hogy ebből ne alakuljon ki többletinfláció, ahhoz szükség van a munkaerő bevonására.

Forrás: vg.hu

2024.04.25

MBH Bank: A nagyberuházások hajtják a motort az autóiparban

Tavaly a járműipar szinte egyedüliként volt képes növekedést felmutatni az egyébként túlnyomórészt recesszióba süllyedő feldolgozóipari ágazatok között. A szektor motorját a folyamatosan érkező nagyberuházások hajtják, a keresleti oldalon ugyanakkor kihívásokkal néz szembe az autópiac. Az új autók értékesítését a jövőben egyre inkább felfutó nyílt végű lízingelés dobhatja meg – derült ki az MBH Bank ágazati kitekintő rendezvénysorozatának járműipari trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a terület finanszírozása során nyert üzleti tapasztalataiba is.

Kiugró mértékben emelkedtek tavaly az autóipari beruházások

Magyarországon a járműgyártás kibocsátása a nemzetgazdaság teljes kibocsátásához képest hozzávetőleg 10 százalék körül mozog, ám az ágazat valódi súlyát inkább a bruttó hozzáadott érték alapján érdemes megítélni, mely nagyjából 3,5 százalékos arányt mutat.  Jelenleg a beszállítói szektor súlya az autógyárak teljesítményének mintegy felét teszi ki – így a szektor összesített hozzáadott értéke 6,0 százalék körül lehet.

„Noha 2023-ban, éves összevetésben, az ipar 5,5 százalékkal csökkenő teljesítményt mutatott, pozitív tendenciákat jelez, hogy a szinte végig recessziós gazdasági környezet ellenére, a járműgyártás egyike volt azoknak a feldolgozóipari ágazatoknak, ahol növekedni tudott a termelés. Ezt a trendet a jövőben tovább erősítheti, hogy a járműipari beruházások volumene tavaly kiugróan magas arányban, mintegy 41 százalékkal emelkedett” – mutatott rá Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.

Ellentmondásos trendek a hazai autópiacon

Az autógyártásban folyamatosan növekvő hazai szerepvállalással ellentétben a magyarországi újautópiac még európai összevetésben sem bonyolít igazán jelentős forgalmat. Tavaly a globálisan regisztrált újautó-eladások mindössze 21 százaléka kötődött Európához, s ennek nagyjából 0,7 százaléka, vagyis összesen 108 ezer új autó került itthon forgalomba. „Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen egyrészt mint piac nagyon kicsi, így az importőrök számára kevésbé vonzó, másrészt viszont az ipari jelenléte egyre fokozódik, s emiatt sok márka mégis megkülönböztetett figyelmet szentel az országnak” – emelte ki Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az ezer főre jutó személyautók számában Magyarország lényegesen elmarad az EU átlagától: Több mint 30 százalékkal, 1,2 millió autóval kéne többnek futnia a hazai utakon ahhoz, hogy elérjük az uniós középmezőnyt. Ezzel összefüggésben pozitív fejlemény, hogy 2023-ban a használtautó-piac rekordközeli, 821 ezer darabos forgalmat bonyolított. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy amennyiben a nagy európai piacok – elsősorban is a fő beszerzési forrást jelentő Németország – gazdasága újra magára talál, külföldön ismét nagyobb választékból és kedvezőbb áron, kevesebb kompromisszum vállalásával lehet majd autóhoz jutni.

Fordulat jöhet az autóipari vállalatok finanszírozásában

Az MBH Bank a sajtóbeszélgetés keretében betekintést engedett a járműipari vállalatok finanszírozása során szerezett üzleti tapasztalataiba is. Záhonyi Ádám, a bank járműipari ügyfélkapcsolatokért felelős vezetője kiemelte: A magas infláció és az ebből eredő magas forintkamatszintek egyértelműen nehézséget jelentettek minden járműipari szereplőnek, melyet még fokozott a növekvő működőtőke-igény a hirtelen megugró készletszintek miatt. A finanszírozás nehézségeit sok ágazati szereplő a 2023-ban előtérbe kerülő támogatott hitelek – kkv-k számára a Széchenyi Kártya Program, illetve nagyobb vállalatok számára a Baross Gábor Program – segítségével hidalta át.

Idén várhatóan a banki finanszírozásban a saját forrású euró hitelek mellett a forint hitelek is egyre nagyobb teret nyernek.  Ebben segítséget jelent a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium januári megállapodása, melynek értelmében a cégek az új, változó kamatozású vállalati forinthiteleket a futamidő első hat hónapjában a BUBOR szintjével egyenlő kamatozással érhetik el. „A hitelezéssel kapcsolatban jelentős lépéselőny számunkra, hogy az egymilliárd forintot meghaladó árbevételű járműipari cégek 40 százaléka rendelkezik MBH Bankos kapcsolattal és bankszámlával, így vezető piaci pozíciónknak köszönhetően első kézből, korai fázisban értesülünk az ügyfelek igényeiről, melyekre a hatékony szervezeti struktúránkra támaszkodva gyorsan tudunk megoldással, tanácsadással szolgálni” – mutatott rá Záhonyi Ádám.

Évről évre egyre népszerűbb a lízingelés

A hazai lízingpiac aktuális trendjeit a sajtóbeszélgetés keretében Hanczár Zsolt, az MBH-csoporthoz tartozó Euroleasing Zrt. gépjármű divíziójának vezetője foglalta össze. Ennek alapján alapvetően pozitív képet mutat, hogy a lízingkihelyezések volumene Magyarországon 2020 óta évről évre emelkedik. A Lízingszövetség statisztikája szerint tavaly az – autók mellett mezőgazdasági gépeket, nagyhaszongépjárműveket és építőipari eszközöket is tartalmazó – összesített kimutatás alapján megközelítőleg 910 milliárd forint volt a lízing kihelyezések nagyságrendje. Ennek az összegnek közel a felét az autófinanszírozás teszi ki, mely – a flottakezelők állományával együtt – önmagában 441 milliárd forintra rúgott 2023-ban.

„Tavaly a lízingpiac három legnagyobb területén, az autó, a nagyhaszongépjármű és a mezőgazdasági gép szegmensben is az Euroleasing helyezte ki a legtöbb új finanszírozást. Társaságunk piacrésze ezen területek mindegyikén 20 százalék feletti – de az idei év célja, hogy ezt a mutatót minden szegmensben 30 százalék fölé emeljük” – húzta alá Hanczár Zsolt.

Mivel új autók vásárlása során meghatározó szempont a finanszírozás, a döntést nagymértékben megkönnyíti, ha több elérhető konstrukció is kínálkozik. Ezt a lehetőséget teremti meg a nyílt végű pénzügyi lízing magyarországi meghonosítása, mely Nyugat-Európában régóta bevett megoldást ad a nagyobb értékű autók finanszírozására, és néhány éve már a hazai magánszemélyek számára is elérhető. Bár a konstrukció alkalmazásán és kiterjesztésén jelenleg még dolgoznak a piaci szereplők, az már napjainkban is látható, hogy a nyílt végű lízing segítségével – a nyugati példák alapján – lényegesen alacsonyabb havi díjakat lehet elérni, így ez a finanszírozási forma a hazai piac egyik fontos innovációja lesz a közeljövőben.

Forrás: MBH Bank 

2024.03.19 

Kőkemény üzenetet küldött a SPAR-nak a kormány – „Alaptalan álhíreket terjeszt”

A SPAR-nak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania – erről adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.

A Nagy Márton vezette tárca egyúttal visszautasítja a vállalat valótlan állításait. Ahogy arról a Világgazdaság a hétvégén beszámolt, minden jel szerint elmérgesedett a viszony a Spar tulajdonosai és a magyar kormány között. A fő konfliktus a kiskereskedelmi különadó, amelyre most válaszul masszív vagyonelemeket szerveztek ki a magyar leánycégtől, az osztrák Spar vezérigazgatója pedig a kivonulás forgatókönyvére is kitért.  A némiképp szokatlanul éles kirohanás nem előzmény nélküli. A napokban derül ki, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék és azokra vonatkozik, akik nettó 100 milliárd forint felett árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Tekintve, hogy sem a kiskereskedelmi különadó (ez 2020 májusától jelent meg újra), sem az élelmiszerárstop (ezt tavaly augusztusban már kivezették) nem új intézkedés, felmerül a kérdés, hogy a Spar miért éppen most nyitotta ki a vitát uniós szinten.

Miért vezetett be különadókat a kormány?

Az NGM úgy fogalmazott, hogy a valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek. Kifejtették, hogy ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a rezsivédelmi alap finanszírozását. „A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük” – olvasható a minisztérium nyilatkozatában. Egyúttal rávilágítottak, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.

Kőkemény üzenet a SPAR-nak: kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt

Az NGM szerint a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, hanem annak valós oka a vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt – emelte ki a tárca. Végezetül jelezték, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.

Forrás: vg.hu 

2024.03.18 

Varga: A magyar gazdaság növekedése az EU élmezőnyében lehet

A Bizottság rontotta az Európai Unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Brüsszelben. A pénzügyminiszter kiemelte: a Bizottságnak többévnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is 5%-kal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5%-os uniós átlaggal.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a brüsszeli találkozón áttekintették az uniós gazdasági és költségvetési helyzetet. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért a következő években fokozatosan 3 százalék alá csökkentjük a költségvetési hiányt – emelte ki Varga Mihály. A pénzügyminiszterek megvitatták a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) félidős értékelését is. A tárcavezető emlékeztetett: két évnyi politikai időhúzás után december óta folyamatosan érkeznek a korábban blokkolt források Magyarországra: december vége óta már több mint 550 milliárd forintot kaptunk meg ezekből – tette hozzá. Magyar részről továbbra is azt szorgalmazzuk, hogy a helyreállítási tervet minél hamarabb hajtsák végre, hiszen ennek eredeti célja éppen a gyors helyreállítás lett volna – húzta alá Varga Mihály. A pénzügyminiszter kifejtette: az ülésen kiemelt szerepet kaptak a szociális célú befektetések, amelyeket magyar részről is támogatunk, azonban úgy látjuk, hogy az ilyen típusú intézkedéseknek inkább hosszú távon lehet hatásuk. Ezért is építettük ki Magyarországon Európa legerősebb családtámogatási rendszerét, amelynek keretében idén mintegy 3300 milliárd forintot fordítunk a magyar családok támogatására – tette hozzá. A magyar álláspont szerint Európa demográfiai és munkaerőpiaci problémáira nem a bevándorlás, hanem a családok támogatása a megoldás.

Forrás: PM

2024. 03. 12.                       

"A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták"

Parragh László szerint jól állnak a csillagok, látszódik a befektetésekben, hogy jönnek vissza Európába, ráadásul Kína egyre gyakrabban ruház be itt a kontinensen. Szerinte az egészséges szuverenitás és függőség terén meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A világgazdaság dimenzióváltásának nyertesei kell, hogy legyünk, tette hozzá. A tavalyi évben 0,8 százalékos recessziót hozott össze a gazdaságban, miközben a munkaerőpiac továbbra is feszes, ezt tartja Parragh a legnagyobb eredménynek. A beruházások ugyan csökkentek, de mindig magas az arány, ezt mutatja a tavalyi FDI-arány. Válságok sorozatán vagyunk túl, de stabil számokat produkálunk – mondta a kamara elnöke, hozzátéve, a gazdasági szereplőknek kell kihasználniuk a lehetőségeket, amit a kormány megteremt. A növekedés gátló tényezőkről elmondta, hogy a lakosság nagyon óvatos, erre koránban figyelmeztettek, de szerinte ez teljesen normális.

„Nagyon sok pénz van a lakosságnál és a vállalatoknál, az infláció letörése megtörtént”, fogalmazott Parragh. A német-magyar gazdaságot is összehasonlította, míg a németek időben helyreálltak 2008 után, azóta viszont fordult a kocka, kétszer akkora volt a magyar növekedés, tehát megvalósult a reálfelzárkózás. A német GDP is csökkent tavaly, ez azért baj, ‘ha a németeknek nem megy jól, nekünk se megy jól”, de úgy látja, ezt ellensúlyozhatja a keleti nyitás.  Parragh hangsúlyozta, hogy nem lehet a migrációval megoldani a demográfiai krízist.  A piaci igényeket nem támogató kamatkörnyezetben vagyunk – utalt szűkszavúan a jegybank és kamara között fennálló vitáról, ugyanakkor többet nem kívánt erről mondani. A munkaerő-utánpótlásra rátérve elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány 2 százalék, tehát „bőven van hova fejlődni”. Az osztrák GDP 2,7 szerese a magyarnak, ez 3 százalék volt 2010-ben. Ugyanakkor 2030-ra nem fogjuk utol érni őket, figyelmeztetett, hozzátéve, hogy folytatni kell ezt a trendet ezzel együtt. Hangsúlyozta, hogy a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet teremt, a kormány dolga pedig a szigorú szabályozás. Az új gazdasági növekedési modell szerinte új egyensúlyi háromszögben jöhet létre. Látszik a minden napok  szintjén, hogy a zöldberuházások milyen jelentőséggel bírnak a gazdaságra nézve. A növekedést támogató hitelezés kulcskérdés, itt a valós folyamatoktól elszakadtunk, jegyezte meg Parragh, aki szerint törekedni kell a fix kamatozású hitelek fenntartására. A vállalatok biztonsága szempontjából ugyanis fontos. A harmadik pillér pedig a növekedés fenntartása, ebben minden vállalkozásnak szerinte megvan a felelőssége, ezt a felelősséget nem vállalhatja fel a kormány szerinte. A magyar cégek helyzetéről elmondta, hogy szükséges egy organikus növekedés, kellenek a magyar közepes kkv-k, mint a német modellben, de közben jelentős kihívásokkal kell szembesülniük. Mindenesetre leszögezte, hogy külső segítségre van szükség, ilyen egy növekedés-barát adórendszer, vagy adatszolgáltatás rendszerének felülvizsgálata.  Az MKIK elnöke szerint az EU csatlakozási szerződés alapja az volt, hogy a négy szabadság elve érvényesül, ezt Magyarország megtette, bizonyos értelemben lemondtunk a piacaink részéről, így átadtuk az élelmiszerpiacunk egy részét. Szerinte sikerült sokat változtatni, de mindig van helye a magyar tulajdonszerzésnek.

„Épp ezért az EU-források nekünk járnak, ez nem alamizsna” – hangsúlyozta Parragh, hozzátette, hogy a cégeknek a költségeiket is racionalizálni kell a tudatos finanszírozás mellett. De szükség van válságállóságra is, vállalati kultúra fejlesztésére, ami csak tudás alapon képzelhető el, „ezt más nem fogja helyettünk elvégezni”. Kiemelte azokat a programokat, amelyekben a jegybank részt vett, ilyen a Baross Gábor Hitelprogram vagy a Széchenyi Kártya Program, szerinte egy hatékony piaci termék, ugyan 5 százalékos, de szeretnének kialkudni 3-4 százalékos kamatozású hiteleket. Magyarország ma ott van Európa legjobb szakképzési rendszerei között – vélekedett Parragh, hozzátéve, hogy az Euroskills versenyen második helyet értek el a magyar fiatalok, sőt, ma már többen járnak szakképzésbe, mint gimnáziumba.

Varga Mihály: stabilitás és fellendülés

A suszter maradjon a kaptafánál – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint egy ilyen nyitott gazdaság mint a magyar nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel. Európa, ahova az exportunk kétharmada irányul, még mindig lejtmenetbe van – mondta a tárcavezető, kitért a német gazdaság kilátásaira, ahol 0 százalék körül van az üzleti hangulat. Nem véletlen szerinte, hogy 1,3-ról 0,2 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési prognózisát. „Javulgat a helyzet, de lényegesen lassabban, mint vártuk”. Varga Mihály szerint a nehezén túl vagyunk, az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak el Ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdaság tavalyi évével nem lehetünk elégedettek.  Az államháztartás kapcsán rávilágított, hogy túlságosan magasak, de olyan pályát határozott a kormány, ami a következő években újra visszaviszi 3 százalék alá a hiányt. Nagyjából 6,5-7 százalék körül volt a deficit tavaly, idén 4,5 százalékot célzott meg a kormány, jövőre 3,7 százalékot, 2026-ra 2,9 százalékot. A pénzügyminiszter szerint ezzel nem lógunk ki a régióban. Az államadósság újra csökkenő pályán van ugyanakkor. Emlékeztetett, hogy 2010-ben még 80 százalék fölött volt, ezt sikerült lehozni 65 százalékra 2019-ben. Bár a járvány alatt felemelkedett, most újra csökkenő pályán van. Rámutatott: az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre már a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb.

Sikerült legyőzni az ikerdeficitet

A GDP és az egyensúlyról elmondta, ledolgoztuk a visszaesést, már 2021 nyarán elértük a 2019-es szintet, ezzel szemben Csehország még mindig nem. Ugyanakkor kockázat még az államadósság, a kamatkiadások jelentős terhet jelentenek. Viszont rögzítette, hogy csak azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol alacsonyabb a hiány és az államadósság, ilyen Dél-Korea, Németország.  Jó hír viszont, hogy a folyó fizetés mérleg visszapattant, az energiaárak normalizációja segíti ezt a folyamatot, a kormány is különböző intézkedésekkel vett részt a korrekcióban. Varga Mihály rámutatott: közben az ország nettó adóssága 10-15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével. amikor 50 százalék fölött volt. Ezért a magyar gazdaság jóval kisebb kockázattal fut ma, mint mint 10-15 évvel ezelőtt. A magyar adórendszerre rátérve elmondta, hogy központi eleme a családtámogatások fenntartása, ebből továbbra sem szeretnének visszalépni. A tárasági adó 10 százalék alatt van, Svájccal egy csoporban vagyunk ezzel, ami kedvező szerinte.

Átalakulás a világgazdaságban

A bevallások kora lejárt – mondta a pénzügyminsizter, aki szerint az eÁFA adminsztrációs könnyítést jelent a vállalatok számára. A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon, szerinte nagyon összetett, bonyolult szerkezete van a gazdaságnak, ami jó. De még fontosabbnak tartja, hogy zajlik egy átalakulás a világban. Az exportunkban 32 százalékról 26,5 százalékra csökkent a német részesedésünk.  Ugyanakkor a közép-európai piacok is egyre dominánsábbá válnak, ami egy fontos szerkezeti átalakulásra mutat rá Varga szerint. A lakossági állampapír állományról elmondta, hogy 2010-ben még 3 százalék volt a teljes adósságon belül, most 22 százalék. Emiatt sokkal stabilabb a finanszírozás, „szerencsére a magyar lakosság egyre jobban megtanulja, mit jelentenek az állampapírok”, jegyezte meg, hozzátéve, hogy az adósság szerkezete is kedvezőbb lett. Rámutatott: 2024-ben az állami kamatkiadások majdnem felét jelentik a lakossági törlesztésnek. „Sokkal jobb, ha Szabó Józsi bácsi kapja meg az állampapírok hasznot, mint a Templeton”, mondta a pénzügyminiszter.

Nagy Márton: kulcsfontosságú a lakossági óvatosság oldása

A minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi csomagot tesz le az asztalra, kezdte a beszédét Nagy Márton, aki jelezte, hogy a növekedés a vállalatokon és a lakosságon múlik, ezért fontos az óvatossági mótivum oldása. Sok válságot láttam már, de ez egy nagyon nehéz válság volt  – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2019-ben szépek voltak az adataink, a hiány, az adósság, a kamatok , a munkanélküliségi ráta. Szerinte hét-nyolc év, mire visszajövünk ezekből a válságokból. A covid válság kapcsán úgy vélekedett, hogy a beruházásvezérelt gazdaságpolitika jó modell, de a covid válságban és az energiaválságban volt egy nagy különbség: a covid idején a fiskális és monteráris politika és ösztönzőleg hatott, ezzel szemben az energiaválság alatt az fiskális politika ösztönző, a jegybanki restriktív volt. Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha mindkettő egyszerre restriktív – jegyezte meg. Az ikerdeficit megoldódott, ugyanakkor leszögezte, hogy a folyó fizetési mérleg kinyílása miatt történt meg. Az ikerdeficit nem fenyeget már minket, tette hozzá.

Jó hír a munkanélküliségi ráta emelkedése

Az inflációról elmondta, hogy erős defláció van, az ipari termelői árak is ezt erősítik. A munkahelyek megmaradtak, a foglalkoztatottsági ráta 80 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi ráta emelkedése jó hír – mondta a miniszter, aki ezt azzal magyarázta, hogy egyre több inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon. A reálbérek újra emelkednek, ugyanakkor azt mondta, hogy nem fenntartható a mostani szint, az év egészében 5 százalék körüli mérték a kívánatos.Úgy látja, hogy tavaly növekedés terén „bementünk” az unió átlaga alá, ez 2024-ben és 2025-ben megfordul. Odaszúrt Matolcsynak is, itt nem arról van szó a fogyasztás ösztönzése terén, hogy a modell változna meg. A kiskereskedelem 0 és 1 százalék közé érkezhet januárban szerinte, miközben a turizmus már 10 százalékkal növekedett. Tehát egy helyreállás van a fogyasztás terén. Megkérdezték a lakosságot is, csináltak egy felmérést, hogy miért történt a fogyasztás visszaesése: 80 százalékban a magas inflációval magyarázták, de szerinte ezeket a tényezőket a kormány elhárította. A vásárlásoknál pedig az élelmiszerekre fordította a legtöbb kiadását a lakosság. A belgazdaságra nem tudok pozitívumot mondani – mondta a miniszter az ipar teljesítményéről. 2023 decemberében még mindig visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az a támaszték, ami a tavalyi növekedést megtámasztotta, kezd visszaesni. Viszont jó hír, hogy a fogyasztás helyreállásával a belgazdaság kezd magára találni. Itt is végeztek felmérést a cégek körében, amiből kiderült, hogy az energiaárak még mindig problémát jelentenek. Viszont saját tőkéből akarnak beruházni, ami a magas kamatkörnyezetből és a nagy likviditásból fakad.

Problémák az exportunkban

Az exportra rátérve elmondta, hogy a jármű expot és az akku export decemberben minuszba fordult. Szerinte ha áruszinten és GDP szinten is elől vagyunk Európában, úgy, hogy nincs benne a BYD és a CATL. Van egy technikai kitettségünk Nagy Márton szerint.  Akár hiszik az emberek, akár nem, 10 milliárd euró akkumulátort exportálunk évente, döntően Németországba. A probléma egyik oka, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít.

Fél millió új munkavállalóra van szükség

A foglalkoztatottság terén egyre jobb állunk, a 15-64 éves korosztály majd 90 százaléka dolgozik. Az idősebb korosztály egyre aktívabb, itt már 70 százalék az arány, szemben a 15-24 év közöttiekkel. Ezért itt van a tartalék  Továbbra is azt gondoljuk, hogy fél millió új munkavállalóra van szükség, fel fog menni 5,2 millióra foglalkoztatotti létszám – ismételte meg Nagy Márton, ezért a munkaerőpiac aktivitását kívánja növelni a kormány GINOP programokon keresztül.

A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint eddig gondolták

Végezetül rátért a lakosági vállalati hitelezésre, Tavaly év végén már elmozdulás látható, van egy nagyon erős fordulat szerinte. Hangsúlyozta, nem fokozatos, sokkal erősebb ez a fordulat, ami a vállalati és a személyi hiteleknél látszódik. A hitelpiac gyorsabban áll helyre, mint gondoltuk, mondta Nagy Márton.  Hozzátéve, hogy ebben a kormányzati programok is szerepet játszottak, „ebben jól állunk”. A Baross Gábor HItelprogram forrásai egyre inkább a beruházásokra helyeződik át. Emlékeztetett rá, hogy az NHP-ban is, amihez neki is köze volt, a piac tisztázása miatt a forgóeszköz hitelezés volt fókuszban, ezt a tendenciát most is követik. A fogyasztás, a belgazdaság  és a hitelpiac helyreállítása zajlik, az export egy „challange”, kihívás, fogalmazott a miniszter.

Orbán Viktor: a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak

A miniszterelnök szerint a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, úgy látja, hogy a sikeres gazdaságpolitika feltételei a gazdasági kihívásokat kezelő minisztériumok és a bázist jelentős kamara is helyén van. Akkor mire való a miniszterelnök, tette fel a kérdést, aki szerint józan paraszti ésszel nyugvó tételekre van szükség, ezért tartják a kormányt is.  Van egy paraszti bölcsesség, hogy mindig az a jobb, ha nekünk tartoznak, nem mi tartozunk, de ez a helyzet még nem áll fenn – mondta a kormányfő, hozzátéve, nagyon magas adóssággal küzdünk. A második bölcsesség szerinte, hogy mindig többet kell keresni, mint amit elköltünk. A költségvetés hiány etekintetben nem állja ki az idő próbáját, tette hozzá. A harmadik bölcsesség, hogy jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ezért minden erőt arra kell mozdulni, hogy az embereket meggyőzzék, hogy van értelme dolgozni. A negyedik tétel, hogy mindig az a jobb, ha mi keresünk másokon, nem mások mi rajtunk. Azt a jó hírt hoztam, hogy a gazdasági stabilitás a gazdasági és a pénzügyminiszter , valamint a kamara együttműködésének köszönhetően adott – fogalmazott. A kormányfő szerint visszakapcsolásos időszakot éltünk, most arra van esély, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tudunk venni. Erre azért vagyunk képesek, mert a korábbi válságok nem zúztak minket össze. A korábbi válságok olyan lemondással jártak, hogy az ember úgy érezte, hogy mindent vagy semmit játszik. Most azt látják, hogy a reálgazdaság átvészelte ez az időszakot. Ez annak köszönhető, hogy hagyták, hogy a vállalatok és lakosság is keressenek.

Átvették a nyugat szerepét a keletiek

A második dolog, hogy a nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el gondolkodni a kormány. Amíg a nyugatiak nem tudnak beruházni, akkor a keleti gazdaságok ruháznak be, mondta a kormányfő.  Ezzel együtt szerinte azonban szégyen, hogy a magyar vállalatok a beruházások terén csak a negyedik helyen vannak. Olyan mélyről indultunk, hogy ez megbecsülendő, tett hozzá.

A nyugat lecsatlakozna

A háborúra rátérve Orbán emlékeztetett rá, hogy a teljes világgazdaság átszabásáról beszélt egy évvel ezelőtt, ez a folyamat azóta pedig felgyorsult. A geopolitikai változásról elmondta, hogy súlyos dilemmát állít elénk. ” Azt látjuk, hogy a világ nyugati fele homlokegyenest eltérően ítél meg, mint a világ nem nyugati fele”.  A világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban. Ugyanígy áll a helyzet a Tajvan körüli konfliktusban és az Izraelben is. Szerinte ezzel a geopolitikai realitás felülírja a gazdasági ésszerűséget, lényegében a technológiai fejlődést is már politikai szempontok határozzák meg. A lecsatlakozás műszó arról szól, hogy a nyugat válassza le magát a világ többi részéről, ugyanis az a veszély fenyeget, hogy elveszít erőforrásokat a keletiekkel szemben. Szerinte Európa nem is hiszi el magáról, hogy olyan belső változásokat indítson el, amik a nyugati vállalatok versenyképességét a keletiek szintjére emelné. Hogy ez a vita hogy alakul, alapvetően befolyásolja Magyarország lehetőségét. Ha visszatér a hidegháború, akkor Magyarország két világ határára fog kerülni. Mi arra tettünk fel lapot, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állaptot fenntartani. Ugyan a nyugat részei vagyunk, de nem választhatjuk le magunkat a világ keleti feléről – magyarázta a magyar kormány külpolitikai motivációit a miniszterelnök.

Kifektető magyar vállalatokra van szükség

A miniszterelnök a profit egyenlegről is beszélt. Szerinte az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Meg van győződve arról, hogy csak egy nyitott gazdaság adhat méltó életet a magyaroknak, ezt ezt a helyzetet meg kell oldani. Általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból, ennek is van haszna ugyan, de ez kimegy. A dilemma abból fakad, hogy ha profit tilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.

Ehhez még hozzá lehet venni az uniós támogatásokat, de akkor is még nem jön ki az egyenleg. Ezért azt a kérést fogalmazta meg, hogy megtámogassák azokat a nemzeti bajnokokat, akik képesek arra, hogy külföldön profiot termeljenek. Külön megemlítette a MOL-t és az OTP-t, de szerinte nem kell kishitűnek lenni. Ha van kifektetései stratégia, akkor azoknak menniük kell a következő időszakban, különben mindig marad kizsákmányoltság érzésünk. Így nem lehet élnünk, ezt meg kell oldani, szögezte le a miniszterelnök.

Négy éve lesz a kormánynak visszatérne az alacsony hiányhoz

A kormányfő szerint ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. Eközben az unió most tér vissza a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez. Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy puffer évünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsük.

Forrás: vg.hu

2024.03.04 

NGM: Magyarország a mesterséges intelligencia terén is vezető szerepre törekszik

A szabályozás főként a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának kockázataira fókuszált, megtiltja a legkockázatosabb eseteket, például tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint a felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.

A rendelet továbbá szigorú szabályok mellett és az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is biztosítva a technológia használatát is lehetővé teszi. Ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetekben, például egy csetbot használata esetén ugyanakkor a közlemény szerint elég lesz alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, például számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.

A szabályozás a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni a tájékoztatás szerint. A kormány úgy véli, hogy a nemzeti – köztük a magyar – hatóságoknak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítaniuk a hazai vállalkozásoknak, melynek keretében MI-fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. Mint írják, ez rávilágíthat a jogszabály módosításának szükségességére is. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendeletről szólva hangsúlyozta a digitális gazdaság egyre növekvő szerepét, mivel az már a GDP legalább 25 százalékát adja, miközben a fejlett technológiák – úgymint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált.

Az államtitkár szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió digitálisan legfejlettebb tíz országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Mint mondta, cél, hogy az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete versenyelőnyt nyújtson a magyar gazdaság szereplőinek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez. Fábián Gergely hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G-koalíció is. Az NGM pedig szeretné Magyarországot feltenni az MI-világtérképre, ezért a magyar uniós elnökség egyik fő témája is az MI-re való felkészülés lesz. Ennek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy az MI használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak.  A mesterséges intelligenciában rejlő gazdaság lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén felülvizsgálják a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is – zárja közleményét a tárca.

Forrás: VG

2024.02.21

Magyarok Ausztriában: új rekord született

Február elején tette közzé friss népességadatait a Statistik Austria. A 2024. január 1-jére vonatkozó, előzetes statisztikából már látható: mostanra átlépte a 100.000 fős lélektani határt az Ausztriában élő magyar állampolgárok létszáma.

Az osztrák statisztikai hivatal előzetes adatai szerint január elsején 107.347 magyar állampolgár élt Ausztriában. Létszámuk egy év alatt közel 8 százalékkal emelkedett – adta közzé a volksgruppen.ORF.at. A tartományok közül a legtöbb bevándorló magyar a fővárosban él. Bécsben számuk 29 ezerre tehető. Burgenlandban több mint nyolcezer magyar állampolgárról tud a Statistik Austria. Érdekesség, hogy utóbbi az egyetlen olyan osztrák tartomány, amelyben több Magyarországon született személy él, mint ahány magyar állampolgár.

Töretlenül emelkedik a honosítások száma is.

Tavaly 358 olyan személy kapott osztrák állampolgárságot, aki korábban magyar állampolgár volt. A honosítások éves száma 2012 óta megötszöröződött, olvasható ki a Statistik Austria adataiból.  Mivel Ausztria fő szabályként nem fogadja el a kettős honosságot, az újdonsült osztrákoknak le kell mondaniuk magyar állampolgárságukról.

Forrás: Kisalföld 

2024.02.19

Jön a kamatmentes hitel!

A gazdasági növekedés helyreállításához elengedhetetlen a hitelezés felpörgetése, ám a magas kamatkörnyezetben ez egyelőre nem működhet. A kormány ezért az elmúlt időszakban több programmal is igyekezett segíteni a vállalkozások helyzetén. Most újabb lépés készül, a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi kerettel kedvező hitelprogram nyílik meg a kis és közepes cégek előtt. Sőt, már az ezt követő intézkedés is előkészítés alatt áll.

Az infláció sikeres visszaszorítást követően 2024-ben a kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, négy százalék körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozásokat, új beruházásokra, a hatékonyság és a termelékenység érdemi növelésére van szükség. Ennek elérését fogja támogatni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) prioritása is, amelyen keresztül a kormány elsősorban olcsó és célzott hitelekkel összesen 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a cél az, hogy ezek a források mielőbb a gazdaságba kerüljenek. A kormány a második negyedévtől kezdődően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a 450 milliárd forintos keretből 130 milliárd forintnyi könnyen elérhető, kedvező hitelprogramot indít. A KKV technológia plusz hitelprogram célja a cégek olyan beruházásainak a támogatása, amelyek esetében a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek jelenleg akadályozzák a finanszírozást. A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható. Az igényelhető összeg nagysága tízmillió és százmillió forint között lesz, amelyet a kormány nullaszázalékos kamat mellett biztosít.

A kölcsön felhasználható a többi között gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is. A minisztérium közölte azt is, hogy a program részletes termékleírását márciusban hirdetik ki, a hitelkérelmeket, pályázatokat várhatóan áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon. A második negyedévben induló hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további lehetőségek fogják segíteni.

Forrás: NGM 

2024.02.19 

A GINOP Plusz programról egyeztetettek

Lóga Máté gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár, Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár és dr. Balogh Szilvia foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkár hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökét, Eppel Jánost.

Az egyeztetés középpontjában az aktuális gazdasági folyamatok mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz nyújtotta fejlesztési és beruházási lehetőség álltak. A minisztérium célja, hogy a GINOP Plusz program vállalkozásfejlesztési és munkaerőpiaci
aktivitást növelő forrásai, amelyek összege 910 milliárd forintot tesznek ki, a lehető leghamarabb a gazdaságba kerüljenek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli GDP bővülés eléréséhez. A megbeszélésen a VOSZ elnöke  megosztotta észrevételeit a GINOP Plusz programmal kapcsolatosan, felvázolva mindazon szempontokat, amelyek leginkább segíthetik a
vállalkozások fejlődését és a beruházások ösztönzését. A felek megállapították, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének növelése közös érdek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletszabályok megalkotásakor figyelembe veszi a VOSZ javaslatait, és felkéri a szervezetet, hogy hívja fel tagjait a GINOP Plusz nyújtotta lehetőségekre.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 15.

Beruházásösztönző konzultáció Nagykanizsán

Nagykanizsa számíthat a kormányzat támogató politikájára – hangzott el több előadó szájából Szerdán a Honvéd Kaszinóban, ahol a kanizsai kamara szervezett beruházásösztönző konzultációt.

A kamarai rendezvény egy nagyobb sorozat része volt, korábban már több szakminisztérium és kormányzati szereplő is meghívást kapott. A konzultációk témája minden esetben a város gazdaságának fejlesztése, új beruházások ösztönzése volt. Ezúttal Czunyiné dr. Bertalan Judit, az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója és Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető- és Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója volt a vendég.

Hetven hektár szabad terület

Utóbbi előadó elmondta: Nagykanizsán a keleti ipari park területén közel 70 hektárnyi, közművesített szabad területtel rendelkeznek, mely területet folyamatosan ajánlanak hazai és külföldi befektetők számára. A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a térségben, Zalaegerszeget és Kaposvárt is beleértve szinte ez az egyetlen olyan ipari park, ahol még komolyabb szabad területáll rendelkezésre, éppen ezért várható, hogy a jövőben új cégek, vállalkozások jelennek meg.

Szegeden és Pécsen már elkezdődött

– A kormányzat az ország déli régióban szeretné folytatni a befektetések ösztönzését, ez már el is kezdődött Szegeden és Pécsen, de tudjuk jól, hogy a dél-zalai régióban is várják a beruházókat – ezt már Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetője mondta, aki hozzátette: tavaly az ügynökség 13 milliárd euró befektetést hozott tető alá, ami a környező országokhoz képest messze a legmagasabb összeg. – A múlt évben közel 70 cégnek ajánlottuk a zalai befektetési helyszíneket, így reményeink szerint hamarosan beérik a munka gyümölcse – fogalmazott a vezérigazgató, aki a hazai vállalkozások támogatásáról szólva hangsúlyozta: a beruházásokhoz 30 százalékos támogatási intenzitást, míg új termékek kifejlesztéséhez akár 50 százalékos támogatási intenzitást tudnak nyújtani. Emellett képzési támogatást is tudnak biztosítani, illetve az úgynevezett „zöld átálláshoz” szükséges fejlesztésekhez, naperőművek, hőszivattyúk telepítéséhez is tudnak támogatást nyújtani.

Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos arról beszélt, hogy a területfejlesztési források felhasználása terén Nagykanizsa is számíthat támogatásra, de a jövőben mindenképpen célszerű lenne a Zalaegerszeggel való szoros gazdasági együttműködés, hiszen ebből mindkét település profitálhat.

Logisztikai központ

A rendezvényen Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, Balogh László polgármester és dr. Polay József kamarai elnök is a város jó földrajzi elhelyezkedését emelte ki, ami egy logisztikai központ kiépítésében csúcsosodhatna ki.

Forrás: zaol.hu 

2024.02.15

Fenntarthatóság és vállalati fejlődés - Szombathelyen

Fenntarthatóság és vállalati fejlődés – ezzel a címmel szervez hagyományteremtő szándékkal szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), az ELTE Savaria Egyetemi Központ (ELTE SEK), a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), valamint a West Hungary Projekt 2024. február 22-én, csütörtökön 14 órától Szombathelyen, az ELTE Savaria Egyetemi Központban (9700 Szombathely, Károly Gáspár tér 4.).

A rendezvény elérhető lesz az MKT YouTube-csatornáján is.

A konferencia előadói között ott lesz Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke;

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, országgyűlési képviselő, az ELTE tudományos főmunkatársa;

Horváth Bianka, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a GTTSZ elnöke, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnökségi tagja;

Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász, a GTTSZ Gazdasági és Külgazdasági Tagozatának társelnöke;

Vitkovics Péter változásmenedzser;

valamint Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője és további vállalatvezetők.

Az érdeklődőket Lenkai Nóra, az ELTE rektori biztosa köszönti. Zárszót Varga Imre, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója mond.

A konferencia moderátora: Szajlai Csaba, a Világgazdaság főszerkesztője.

A rendezvényen a személyes részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A szervezők kérik, hogy az érdeklődők a részvételi szándékukat szíveskedjenek előzetesen jelezni a https://regs.hu/fenntarthatosag-es-vallalati-fejlodes-konferencia/ linken.

Nagy Márton: a GDP megtorpanása átmeneti

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza.

Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére. A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés
helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.
Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak.
Az előbbi, gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét.
Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a
turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 14.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment az infláció

460 milliárd forinttal támogatja a kormány a munkaerőpiaci aktivitás növelését

2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a munkaerőpiaci aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését és a munkakörülmények javítását.

A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a munkaalapú társadalom megszilárdult, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak aránya pedig 74,7%, így meghaladja az EU átlagát. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4% körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát. A kormány célja, hogy a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 78%-ról 85%-ra növekedjen. A GINOP Plusz program aktivitás és foglalkoztatás növelését szolgáló prioritásain keresztül ezért több mint 460 milliárd forintot biztosít a gazdaság, a vállalkozások számára. A forráskeretek háromnegyedét az álláskeresők és inaktívak elhelyezésére szolgáló programok teszik ki. A hazai álláskeresők elhelyezkedését segítő programok priorizálása jól mutatja a kormány azon elvárását, hogy a munkaerőhiánnyal érintett vállalkozások elsősorban magyar munkavállalókat alkalmazzanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a foglalkoztatottság és aktivitást növelő források csaknem teljes egésze minél előbb, azaz még az idei évben meghirdetésre kerüljön, azok felhasználásával is segítve a növekedési célok elérését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02.7. 

A külpiacok gyengélkedése miatt csökkent az ipari teljesítmény

A háború és a szankciók negatív hatásai jelentős károkat okoztak a gazdaságban, a gyenge európai konjunktúrával együtt járó gyenge kereslet pedig az exporton keresztül negatívan befolyásolta a hazai ipar teljesítményét is. Ennek hatására decemberben éves alapon 8,7%-kal csökkent az ipari teljesítmény, míg az év egészét tekintve 5,5%-kal mérséklődött az ipari termelés volumene. A teljesítményt negatívan befolyásolta egyes vállalatok év végi leállása, különösen a járműgyártás területén.

2024-ben a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben emelkedjen a GDP. Ennek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, és 25%-os szint felett kell tartani a beruházásokat. A kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, így megfelelő mennyiségű és árú energia álljon rendelkezésre, a képzett és elegendő munkaerő, valamint a beruházásokhoz szükséges finanszírozási lehetőségek is biztosítva legyenek. Ezt fogja tükrözni a véglegesítés előtt álló és a vállalkozások megkérdezésén alapuló iparstratégia is. Az ipari teljesítményt rövid és középtávon érdemben növelhetik a közeljövőben üzembe helyezendő exportkapacitások, azaz az új termelő, gyártási kapacitások. Az ipar teljesítményét és beruházásait olyan kormányzati támogatott programok is segítik, mint az 1.200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program, továbbá a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jént elindult önkéntes akciója is, amely 0%-ra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen csökkentve a hitelkamatokat és ösztönözve a beruházásokat. A dinamikus fejlődés támogatása és a vállalkozások fejlesztése érdekében a kormány – mindezek mellett – a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 06. 

Megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség

A közel 40 éves múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség (JVSZ) harmadik alkalommal rendezte meg nagyszabású, “Companies for the Future Award” Gálaeseményét. Február 3-án, szombaton a Lovardában, közel 300 cégvezető részvételével a JVSZ összesen már 6 kategóriában tüntette ki tagvállalatait. Az este folyamán a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség több szakmai területen átívelő stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.

A JVSZ fontos küldetése, hogy tagvállalatai jó gyakorlatainak és tapasztalatainak megosztásával támogassa a hazai vállalatok fejlődését és szélesebb körben terjessze el a példaértékű vállalati programokat. Az elismeréseket az előző évben kiemelkedő eredményeket elért, valamint
a gazdaság jövőjét szem előtt tartó, felelősen és tudatosan működő vállalatok nyerhették el immáron 6 kategóriában.
Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke büszkén számolt be a Szövetség „Companies for the Future Award” kezdeményezésének fejlődéséről. „Célunk minél nagyobb láthatóságot teremteni és minél több területen díjazni a JVSZ tagvállalatait, így a 2021-ben megalapított „Companies for the Future Award” elismeréseink sorát az eddigi sikerek folytatásaként 2024-re tovább bővítettük.” A nagyvállalati és a középvállalati fődíjak mellett, idén már 4 különdíj kategóriában lehetett pályázni a JVSZ „Companies for the Future Award” rangos elismerésére. A JVSZ kategóriánként mindhárom dobogós vállalatot nyertesnek tekinti, hiszen a díj bírálati szempontjainak komplexitása mellett a második és harmadik helyezés is hatalmas elismerést jelent. A fődíjak esetében az OPTEN által összeállított szempontrendszer alapján rangsorolták a
vállalatokat, a különdíjakra pedig pályázni lehetett. A díjazottak sorrendjéről minden kategória esetében egy, az adott díj elbírálására felkért, magas presztízsű szakmai zsűri döntött. Már második éve, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a kezdeményezés mellé állt, és az
esemény fővédnökeként Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter adta át a példaértékű, jövőnkre is pozitív hatást gyakorló nagyvállalatoknak, valamint középvállalatoknak járó rangos elismeréseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség egyaránt kiemelkedő értéknek tartja a párbeszédet, a vállalkozások és a kormányzat közötti kommunikáció elősegítését, a Magyarországon működő vállalatok versenyképességének növelését, a vállalatok digitalizációs fejlődésének támogatását, a zöld és fenntartható működésre történő átállás segítését, az Európai Uniós programok még hatékonyabb felhasználásának elérését, a generációváltás szakmai és gazdasági támogatását, a tudásmegosztást a nagy-, közép- és kisvállalatok között, valamint az etikus üzleti kultúra megteremtése érdekében történő közös fellépést. Az együttműködés további
elmélyítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség között együttműködési megállapodás aláírására is sor került.

„Célunk meghallani a piac hangját”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az eseményen mondott beszédében megköszönte a vállalkozók elmúlt évben tapasztalt erőfeszítéseit, hiszen 2023 egy nagyon nehéz év volt. Ennek ellenére sok vállalkozás fejlődött és megtartotta a munkavállalóit. Kihangsúlyozta: a kormány célja az infláció sikeres visszaszorítását követően, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést és 4 százalékos GDP emelkedést érjen el a magyar gazdaság. A kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, azaz megfelelő
mennyiségű és árú energia, munkavállaló és finanszírozás álljon rendelkezésre. Ez utóbbiban jelentős szerepe van a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak, a Széchenyi Kártya Programnak és a bankokkal való együttműködésnek is, amely eredményeképp, letörve a
kamatokat, olcsóbb hitelekhez jutnak hozzá a gazdasági szereplők. Legutóbb, február 1-től azt vállalták önkéntes alapon a bankok, hogy a BUBOR feletti kockázati felárat 0 százalékra csökkentik. A gazdasági növekedést a kialakítás alatt lévő GINOP Plusz program is segíteni fogja.
Az NGM célja, hogy a több mint 2 milliárd eurónyi forrás minél gyorsabban a gazdaságba kerüljön, erre az intézményrendszer készen áll.
A miniszter beszédében arra kérte a vállalkozásokat, hogy váljanak hatékonyabbá, merjenek kilépni az exportpiacra, lépjenek előre a beszállítói láncokban és fejlesszék a K+F tevékenységüket, így tud a gazdaság kiugrani a közepes fejlettség csapdájából. Nagy Márton arra is biztatta a vállalkozásokat, hogy osszák meg tapasztalataikat, meglátásaikat, hiszen a gazdasági szereplők azok, akik pontosan tudják, hogy mire van szüksége a gazdaságnak, ezt fogja tükrözni a kidolgozás alatt lévő iparstratégia is. A miniszter kiemelte, ezt a párbeszédet erősíti és szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség együttműködési megállapodása is. „A JVSZ hazánk vezető üzleti szövetsége, a cégcsoportokon keresztül mintegy 1000 céget tömörít. Tagvállalataink a teljes magyar GDP közel egyharmadát lefedik. Felelősségünk tehát, hogy erős hidat képezzünk és valódi párbeszédet teremtsünk a kormányzat és az üzleti szféra között” – tette hozzá Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke.
A fődíjakat az esemény fővédnöke, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, a különdíjakat pedig a díjtámogató vállalatok vezetői: Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, Veres Zsolt, a Schneider Electric Magyarország országigazgatója, Németh Ferenc, az E.ON Hungária döntéshozói kapcsolatok vezetője, valamint Dr. Tálos Péter, a Foxconn Csoport alelnöke adták át.

A fődíjak 2 kategóriájának díjazottjai:

Középvállalati kategória
1. helyezett: DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.
2. helyezett: BI-KA Logisztika Kft.
3. helyezett: Minerva Team Kft.

Nagyvállalati kategória
1. helyezett: Daikin Hungary Kft.
2. helyezett: euJobs HR-Group
3. helyezett: Bonafarm Zrt.

A 4 különdíj kategória díjazottjai:

Best Talent Program a Henkel Magyarország támogatásával
1. helyezett: Nestlé Hungária Kft.
2. helyezett: Robert Bosch Elektronika Kft.
3. helyezett: VGD Hungary Kft.
Best Ecosystem Builder a Schneider Electric Magyarország támogatásával
1. helyezett: MBH Bank
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: Roche Magyarország Kft.
Best ESG Program az E.ON Hungária támogatásával
1. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: NI Hungary Kft.
Best Technology Investment a Foxconn csoport támogatásával
1. helyezett: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.
2. helyezett: Billingo Technologies Zrt.
3. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

A nagyszabású Gálaest visszatérő és kihagyhatatlan eleme a társadalmi célokat szolgáló jótékonysági tombolasorsolás, melynek az idei évi kedvezményezettje az Emberi Bánásmódot a Gyermekeknek Alapítványon keresztül a Cseppkő Gyermekotthoni Központ lett. A Gálán
befolyt teljes tombolabevétel – további vállalati felajánlásokkal – összesen 2,5 millió Ft értékben számukra került felajánlásra. A támogatással a Joint Venture Szövetség és tagvállalati sportszerek adományozásával segíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életét

Budapest, 2024. február 04. –

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tartott konzultációt Nagykanizsán

A következő 10 évben 15 milliárd eurót, azaz 6500-7000 milliárd forintot akar vasúti fejlesztésre fordítani a kormány 

 Magyarország jó befektetési célpont, az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok virágoznak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amcham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) üzleti fórumán előadást tartott a gazdasági élet szereplői számára. Bemutatta a magyar gazdaság helyzetét és méltatta a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai és magyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években töretlenül fejlődtek, partneri a viszony és zavartalan az együttműködés. Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI állomány nagyságrendileg 10%-a köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint pl. a General Electric, a CocaCola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2023 mindenki számára nehéz év volt. A háború és a szankciók hatásai negatívan befolyásolták a gazdasági teljesítményt, miközben a kormány a Gyármentő Programmal, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, az energiaintenzív vállalatok támogatásával küzdött a munkahelyek és a vállalkozások megmentése érdekében. Az erőfeszítések sikeresek voltak, hiszen az inflációt 5,5%-os szintre szorította vissza a kormány, továbbra is több mint 4,7 millióan dolgoznak, bekövetkezett a reálbérfordulat és a gazdaság is növekedési pályára állhatott. Az egyik legfontosabb, hogy nem indult el csődhullám, a vállalkozások működőképesek és versenyképesek maradtak, a magyar munkahelyeket pedig maradéktalanul megőriztük. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést annak érdekében, hogy a GDP újra dinamikusan növekedjen.

A növekedés helyreállítása három alappilléren nyugszik. Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Ezt segíti a bankok önkéntes akciója is, amely mától 0%-ra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat a vállalkozói hitelek esetében, ami a gyakorlatban 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. Harmadik lépésként a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. Mindezzel kapcsolatosan a nemzetgazdasági miniszter ismételten kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése „kéz a kézben jár”, az emelkedő teljesítmény és a növekvő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni. A magyar gazdaság kilátásai kedvezők: csökken az infláció, nő a reálbér, nő a foglalkoztatottság, és a fogyasztói bizalom is visszaerősödött a háború előtti szintre. Nagy Márton végezetül arra kérte az amerikai cégek képviselőit, hogy a Magyarországi profitjuk minél nagyobb részét forgassák vissza a gazdaságba, Magyarország ugyanis jó befektetési célpont. Hozzátette, hogy a kormány nyitott a kettős adóztatás ügyének megoldására. Az egyezmény felmondásának kárát ugyanis mind a két ország viseli, miközben a felek gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak és perspektivikusabbak. A kabinet olyan megállapodásra törekszik, amely kölcsönösen előnyös és megfelel a modern idők elvárásainak.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 01.

Vállalati hitelek: kedvezőbbek lesznek a banki konstrukciók

A Kormány és a Bankszövetség között folytatódtak az egyeztetések. Az új vállalati hitelek esetén a futamidő alatt 6 hónapig 0 százalékra csökken a BUBOR feletti kamatfelár.  

Az elmúlt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség között több alkalommal intenzív és konstruktív szakmai párbeszéd zajlott a piaci hitelezés ösztönzése érdekében. Ebbe illeszkedik a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői által a múlt hét elején elindított szakmai vita is. A szakmai vita középpontjában az állt, hogy a banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamata és az azonos lejáratú Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama lényegesen szétvált – amire az elmúlt 20 évben nem volt példa –, ezzel zavart okozva a pénzpiaci termékek árazásában. Lehetőség nyílt volna referenciakamatként az alacsonyabb DKJ hozamszint alkalmazására. A banki gyakorlat ugyanakkor a piac által ismert, általánosan használt és magasabb kamatszinten lévő BUBOR-t alkalmazza.
A Bankszövetség az NGM jelzésével összhangban elfogadta, hogy e két alapvető referenciakamat között szétválás történt, amely helyzet megoldására konstruktívan reagált. Világossá tette, ahogy a Kormány és a piac, úgy a bankszektor számára is kedvezőtlen
környezetet jelent a magas kamatok miatti alacsonyabb hitelkereslet és beruházási aktivitás. A Bankszövetség a kamat szétválás kezelése érdekében felvetette, hogy a bankok önkéntes csatlakozása alapján vállalnák, hogy a vállalati ügyfelek számára a forint alapú piaci hiteleket átmeneti időszakra „akciósan” kínálják, ami a gyakorlatban egy érdemi hitelkamatcsökkentést jelenthet. A Kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, amelyhez a megoldást ugyanakkor csak az jelentheti, ha a bankok a következő 3 hónapban olyan új vállalati hitelszerződéseket köthetnek, amelyek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat 0 százalékos szintre csökkentik. Ez a felár a hitel folyósításától számított 6 hónapig marad 0 százalékos szinten, majd ezt követően visszaállhat a normál szintre. A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium mai tárgyalásán a Bankszövetség jó megoldásnak találta a Kormány javaslatát. A bankok így önkéntesen fogják vállalni ennek alkalmazását. A Bankszövetség támogatólag felhívja a tagbankjai figyelmét a vállalati hiteleknek a következők szerinti átalakítási lehetőségére. Az akcióhoz önkéntesen csatlakozó egyes kereskedelmi bankok egyedi döntésük alapján vállalják, hogy egy kedvezményes időszak keretében, a 2024. február 1. és 2024. május 1. között megkötött valamennyi új vállalati forinthitel esetében átmenetileg, azaz a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal érdemben csökkentve a vállalati hitelek kamatszintjét.
Az önkéntes vállalás a hitelfelvétel céljától függetlenül érvényes lehet minden vállalati hitelre, beleértve a folyószámlahiteleket, a forgóeszközhiteleket, valamint amennyiben a folyósítás az idei évben megkezdődik, akkor a beruházási hitelekre is, továbbá minden új vállalati hitelre futamidőre való tekintet nélkül. Mindez 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. A nemzetgazdasági miniszter a KKV kamatstop intézményének kivezetésével kapcsolatban tájékoztatást nyújtott a Bankszövetség képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy a kamatstop kivezetésére csak úgy kerülhet sor, hogy senkinek sem növekedhet a törlesztőrészlete.
Hozzá,tette: a jelenlegi folyamatok alapján, a piaci kamatvárakozásoknak megfelelően áprilisig a referenciakamatok 8 százalék alá csökkenhetnek, ami a kamatstop szabályozásában rögzített kamat alatti szint. Ez azt jelenti, hogy a kivezetés senkit sem érintene hátrányosan. Ennek következtében a Kormány szándékai szerint a hatályos jogszabályok alapján 2024. április 1-jével lejáró KKV kamatstop intézménye nem kerül meghosszabbításra. Nagy Márton végezetül megköszönte a Bankszövetség konstruktív hozzáállását és együttműködését, továbbá a hitelezés helyreállítása érdekében tett eddigi erőfeszítéseit. Hozzátette, hogy a vállalati hiteleket érintő most induló önkéntes banki vállalások érdemben fogják segíteni a piaci hitelezés további ösztönzését, a gazdasági teljesítmény növekedését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 2024. 01. 29.

Németország a legnagyobb befektető

 Egyre több francia cég érkezhet Magyarországra

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly január után, a mai napon másodízben tartott előadást a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén, amelyen Claire Legras francia nagykövet asszony mellett többek közt olyan Magyarországon működő vállalkozások vezetői vettek részt, mint például az Auchan, a Cofidis, az Electrolux és a Sanofi.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi
kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentős építőkövét adják. Franciaország hazánk 5. legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működő tőke állomány mintegy 6%-át francia vállalatok adják. A miniszter
emlékeztetett, hogy 2016 és 2019 között Franciaország hazánk 4. legnagyobb befektetője volt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3.700 milliárd forintot.
A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2.000 milliárd forintot. Mindezzel párhuzamosan a magyar-francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom
értéke eléri a 10 milliárd eurót. Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amely három alappilléren kell támaszkodnia.
Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése,
valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy
a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre pozitív hatással van – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében: a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot, és a GINOP Plusz alapok
forrásait. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti
kezességvállalási díjait.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 2024. 01. 23.

Újra dinamikusan, 6 százalékkal nőnek a reálbérek

A KSH adatai szerint 2023 novemberében 621 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, azaz egy év alatt 14,1%-kal, közel 77 ezer forinttal emelkedtek a fizetések. Az infláció sikeres kormányzati visszaszorításának köszönhetően szeptembertől újra növekedésnek indultak a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme.

Novemberben 5,7%-kal nőtt a fizetések vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése további 2 százalékponttal gyorsult az októberi 3,7%-os bővülést követően – állapította meg Czomba Sándor. A Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon. A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány célja, hogy a 15-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen, amelyet a bérek emelkedése mellett a kormány új, célzott munkaerőpiaci programja fog támogatni. A reálbérek és az aktivitás emelkedése együttesen hozzájárul a fogyasztás helyreállításához, így a 4%-os, dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez. 2023. december 1-től a minimálbér 15%-kal, a garantált bérminimum 10%-kal emelkedett, így az infláció visszaszorításának köszönhetően a reálbérek növekedése a 2023. decemberi adatokban még látványosabb lehet, és ez 2024-ben is tovább folytatódhat.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 23.

Czomba Sándor: 5 milliárd forintból indul kapacitásbővítő program a kkv-knak

A munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás további növelése, továbbá a munkanélküliek számának hátrányos helyzetű térségekben történő mérséklése érdekében 5 milliárd forintos forrásból indul kkv kapacitásfejlesztő program. A programnak köszönhetően mintegy kétezer új munkahely jöhet létre, hozzájárulva a hátrányosabb helyzetű területek felzárkózásához.

A kormány a bértámogatás mellett a kkv-k eszközbeszerzéséhez és online fejlesztéséhez is nyújt támogatást. A projekt célja azon kis-, és közepes vállalkozások kapacitás-fejlesztésének támogatása, akik a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) működnek, valamint legfeljebb 10 fős létszámbővítést terveznek. A támogatás célja az is, hogy hosszabb távon segítse a kkv-k alkalmazkodását a zöld és a digitális átállás okozta kihívásokhoz, és ezáltal hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének megerősítéséhez, a létrejövő munkahelyek fenntarthatóságához. A projekt célcsoportját a 15-64 év közötti munkanélküliek képezik, vagyis azok, akiknek a felvételt megelőző hónapban nem volt munkából származó jövedelme. Az új munkavállalók vonatkozásában a támogatott foglalkoztatás ideje 6 hónap, a nem támogatott továbbfoglalkoztatási kötelezettség ideje pedig 4 hónapot tesz ki. A támogatást igénylőknek vállalniuk kell továbbá, hogy a nem támogatott tovább-foglalkoztatási időszakban sem a munkavállaló munkaideje, sem pedig a bruttó bére nem csökken a támogatás keretében folyósított bérköltség alá. A bértámogatás mértéke 6 hónapig alkalmazottanként legfeljebb havi bruttó 400 ezer Ft-ot, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegét érheti el. Emellett a bérköltség 30 százalékát kitevő mértékig eszközbeszerzés, a digitális átállás ösztönzése érdekében online marketing és felhőalapú üzleti szolgáltatásvásárlás, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó horizontális tevékenység szolgáltatási költségei és a továbbadott támogatással kapcsolatos nyilvánossági költségek is támogathatók. A támogatáshoz a vállalkozásoknak 30 százaléknyi állami támogatástól mentes saját forrást, önrészt kell biztosítaniuk. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megállapította, hogy a programnak köszönhetőn egy új foglalkoztatottra összesen mintegy 2,5 millió forintos támogatás érhető el 6 hónap alatt. A részletes pályázati dokumentáció a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. weboldalán már elérhető.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 

2024. 01. 16.

Nagy Márton: Gyorsan eltüntette a kormány az inflációt

A kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Ezt a vállalását a kormány két hónappal korábban, már októberben teljesítette.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5%-ra zuhant, amellyel a csehek (6,9%) után a lengyelekhez (6,1%) és a románokhoz (6,6%) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt infláció. Mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel az infláció ellen, mint a jegybanknak. A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer,
amelyek jelentősen járultak hozzá az infláció gyors letöréséhez. Jelentős eredmény, hogy az előző hónaphoz képest 0,3%-kal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is. Az infláció csökkenését tekintve az utóbbi hónapok további pozitív fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését is, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe újra jelentősebbé válik, szerepe az árstabilitás biztosítása okán megnő. Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4% körüli szintre álljon vissza, amely érdekében három területen kell előre lépni. Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. A növekedést tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy visszatekintve a decemberi 5,5%-os inflációra és a jegybanki 10,75%-os alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5%-os, amely továbbra is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 2024. 01. 12.

PM: A kormány tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot

A 2023-as év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet. Ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is. A büdzsé ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A kormány legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése.

December végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint). A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés. Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembe állítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet jelent.

Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 744,2 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban. Ez 155,4 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben folyósított forrásokat. A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta a tavalyi évben. 2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány a tavalyi évben. Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2%-kal magasabban teljesültek.

Forrás: Pénzügyminisztérium 

2024.01.09 

Gazdaságélénkítő programok indulnak az ipari teljesítmény helyreállítása érdekében

A háború és a szankciók jelentős károkat okoztak a gazdaságban, továbbá a gyenge európai konjunktúra és így összességben a gyengébb kereslet negatívan járult hozzá az ipari teljesítmény alakulásához.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében éves alapon 5,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával
azonban a következő hónapokban már újra növekedés várható az ipari termelés volumenét tekintve. Ezt vetítik előre a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexek is. A hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előre hozott jelentős emelése, a visszaeső infláció is támogatja, de pozitív hatást gyakorol a kamatstop és a bankok önkéntes kamatplafonja, amelyet mind a vállalati, mind a lakáshitel kihelyezések élénkülése is tükröz.
Mindemellett az energia-, és nyersanyagárak csökkenése az energiaintenzív ágazatok termelését könnyebbé teheti, amit az egyes nagyvállalatokkal kapcsolatos információk is alátámasztanak. 2023 az infláció letörésének az éve volt, 2024-et a gazdasági növekedés helyreállítása határozza meg. A kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, amelynek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat.
Az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok  továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja: a Széchenyi Kártya Program kibővítése; a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1.200 milliárd forintra emelése és folytatása; az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszegének közel hatszorosára emelése; továbbá az uniós források felhasználásával a beruházások új programmal történő ösztönzése.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01.09

50 milliárd forinttal bővült a hazai kiskereskedelem

Az infláció visszaszorítása és a reálbérek növekedése mellett egyre reménykeltőbb képet mutat a kiskereskedelmi forgalom alakulása is. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom értéke nominálisan 1.602 milliárd forintot ért el, amely éves alapon 50 milliárd forintos növekedést jelent. Ezzel 2023 első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke már közel
1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Volumenét tekintve 2023 novemberében a kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal mérséklődött, amely a 2023 áprilisában tapasztalt mélypontot követően az eddigi legkedvezőbb adat. Biztató eredmény egyrészt, hogy az előző hónaphoz mérten a kiskereskedelmi forgalom 0,8 százalékos növekedést ért el, másrészt az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene novemberben már elérte az egy évvel korábbi szintet. Ez utóbbira 2022 májusában volt utoljára példa. Havi alapon érdemben nőtt továbbá a ruházati- és a bútor, műszaki boltok forgalma.
2023 az inflációcsökkentés éve volt. A háború, a szankciók és a multik árspekulációja okozta inflációt a kormány hatékony és eredményes intézkedései – többek közt a kötelező akciózás és az online árfigyelés – megfékezték és egy számjegyűre szorították vissza, az infláció mértéke
ráadásul novemberre már 7,9 százalékra, decemberben pedig várhatóan 6 százalék körüli szintre csökkent. Ezzel párhuzamosan szeptemberben bekövetkezett a reálbérfordulat, azaz a családok fizetése ismét egyre többet ér. Mindez a kereskedelmi adatokban is tetten érhető hatásokkal bírt.
A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést. Ennek érdekében a kormány a beruházási ráta 25 százalékos szint felett tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom megerősítésével ismét növekedő pályára állítja a fogyasztást, így az hozzájárulhat a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 08. 

18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánkban

 KSH adatai szerint novemberben 4,736 millióan dolgoztak Magyarországon, így egy év alatt újabb 18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat elemezve megállapította, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom alapjai erősek, a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát, ezzel is tovább
erősítve a magyar családokat.

A Gyurcsány-korszakhoz képest a munkanélküliek aránya kevesebb mint a felére esett vissza és az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, miközben 1 millióval dolgoznak többen, háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is és történelmi
mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma. Aki tehát tud és akar dolgozni, az el is tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért kap. 2023 az inflációcsökkentés éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány célja hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a 2023 szeptemberében bekövetkezett reálbérfordulatot követően idén 4-5%-kal nőhessen a fizetések vásárlóereje. A dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében a kormány célja, hogy helyreállítsa a fogyasztást, 25%-os szint felett tartsa a beruházási rátát és tovább növelje a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 20-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra emelkedjen, amely érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
A gazdaságnak szüksége van a munkás kezekre, ezért minden meglévő munkaerő-tartalékot aktivizálni kell. Ezért a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetben lévő rétegek, úgymint a 25 év alattiak, 55 év felettiek, a kisgyermekes anyák, alulfoglalkoztatottak,
nyugdíjasok mind erőteljesebb bevonása szükséges az elkövetkezendő időszakban. A generációk közötti tudás-átadás és a pályakezdő álláskeresők beilleszkedésének elősegítése érdekében hamarosan célzott foglalkoztatási program indul mintegy 2,6 milliárd forintos
forrásból. Ennek keretében a vállalkozások munkaerő-utánpótlásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében januártól bérkiegészítésre pályázhatnak azok a cégek, akik biztosítani szeretnék nyugdíj előtt álló dolgozóik pótlását. A program célja, hogy az új generációk a
tapasztalt munkavállalóktól tanuljanak. Ezzel könnyebbé válik munkába állásuk, és a vállalkozások munkaerőpótlása is gördülékenyebb lesz. A támogatással több száz pályakezdő álláskereső állhat munkába és szerezhet rövid időn belül olyan tapasztalatot, amivel megállhatja a helyét a munkaerőpiacon. A program részleteiről a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. a weboldalán napokon belül részletes tájékoztatást fog nyújtani.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 5.

Nagy Márton: Gyorsuló ütemű reálbér-növekedés jön idén

Nagy Márton: Gyorsuló ütemű reálbér-növekedés jön idén