Rovatok

2024 első félévben több lakáshitelt vett fel a lakosság, mint 2023-ban egész évben

Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd Ft-ot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10%-kal meg is haladja a 2023. év egészében felvett lakáshitelek összegét.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy fél év alatt egy teljes évnyi hitelfelvétel megvalósuljon, sőt annál közel 10%-kal több is. A növekedés hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg: § 2023. év a recessziós környezet és a még jelenlévő inflációs problémák, valamint reálbér csökkenés miatt egy hatalmas visszaesés hozó év volt a lakáshitelpiacon § 2024 elejére a lakáshitelkamatok 2,5-3,5%-kal lettek alacsonyabbak a 2023 elején jellemző szinthez képest, mely az újonnan felvett hitelek havi törlesztő részletében 17-23%-os csökkenést eredményezett § 2024 januárjától érhető el az új támogatott hitelkonstrukció, a CSOK Plusz, mely a korábbinál kevesebb jogosult számára, de magasabb elérhető hitelösszeget eredményez (maximum 50 millió Ft) § A CSOK Plusz mára a teljes lakáshitelfelvétel 25-30%-át adja. Júniusban már mind az ingatlanpiaci tranzakciók száma, mind a lakáshitelkereslet mérséklődés jeleit mutatta. Júliusban és augusztusban így a második negyedévben jellemző 127 milliárd Ft-os havi átlagos lakáshitel volumen 100 milliárd Ft körüli értékre mérséklődhet. Fogyasztói bizalom szempontjából további enyhe javulást és változatlan lakáshitelkamatokat feltételezve 2024-et 1200 milliárd Ft körüli volumennel zárhatja a lakáshitelpiac. Ez az érték megfelel a magyar lakáshitelpiac 2022-es teljesítményének, mely azonban egy egyszeri 300 milliárd Ft-os extra tételt is tartalmazott az MNB által létrehozott Zöld Otthon Program keretében kihelyezett, maximum 2,5%-os lakáshitelek miatt. A magyar lakáshitelpiac csúcsa 2021-ben 1303 milliárd Ft-os összesített szerződési érték volt. A 2024-ben várható 1200 milliárd Ft-os piac 34%-kal elmarad reálértéken a 2021-es csúcstól.

Az MNB és az Eurostat adatai alapján a magyar lakosság egy főre jutó lakáshitel tartozása 2024 februárjában 18 ezer EUR értékkel az EU-ban a legalacsonyabb volt, mindösszesen az EU átlag (124 ezer EUR) 15%-a, de még a román 59 ezer EUR értéknek is kevesebb, mint a harmada. Összességében – szemben az állam eladósodottságával – a magyar lakosság lakáshitel állománya kifejezetten alacsony és jelentős mértékben nőhet anélkül, hogy jelentős kockázati szintet érjen el. A lakásvásárlást tervezők számára ma 6,7%-os átlagos lakáshitelkamat található a bankok kínálatban. 20 millió Ft-os jellemző hitelértékkel és 20 éves futamidővel számolva mindez 152 ezer Ft-os havi törlesztőrészletet jelent. Megkeresve a legjobb standard banki lakáshitel ajánlatot (350 ezer Ft átlagos, medián bér mellett) 6,3%-os kamatszinttel találkozhatunk, mely ugyanazon hitelértékre vetítve 147 700 Ft-os havi törlesztőt jelent. A bankok speciális, egyedi kedvezményeit kihasználva, jellemzően 700 ezer Ft nettó havi családi jövedelem felett 5,7-5,9%-os kamatszintek is elérhetőek a hiteligénylőknek.

Forrás: Bankmonitor 

2024. 07. 17 

Balatoni ingatlanpiac: a négyzetméterárak stagnálnak, a kínálat a harmadával nőtt májusban 

Májusban a Balaton környékén meghirdetett ingatlanok négyzetméterára közel azonos (+0,2%), mint tavaly az év ugyanezen időszakában, miközben az északi és déli parton is jóval több a meghirdetett ingatlanok száma. Az északi parton közel 23, míg a déli parton több mint 10%-ot nőtt a kínálat. Az ingatlan.com májusi adatai, valamint az aktuális hazai ingatlanpiaci trendek alapján a money.hu összegyűjtötte, hol lehet érdemes most nyaralót vásárolni, és hogyan finanszírozható akár hitelből is egy balatoni víkendház.

Változatos képet mutatnak a balatoni ingatlanok négyzetméterárai: a leginkább felkapott településeken (Balatonfüred, Tihany, Siófok, Zamárdi) továbbra is 1,1-1,6 millió forintos átlagos négyzetméterárakkal kell számolni. Idén májusban ehhez a körhöz csatlakozott Felsőörs és Balatonakali is, mindkettő esetében szignifikáns emelkedés figyelhető meg: előbbi településen közel a duplájára drágult (956 ezer Ft/m2) a meghirdetett ingatlanok négyzetméterára, utóbbinál 32%-os a drágulás, vagyis négyzetméterenként több mint 1,1 millió forintot kell fizetni.

Hol érdemes nyaralót venni a Balaton környékén? 

„A Balaton-környéki ingatlanpiac jelenlegi tendenciái azt mutatják, hogy a vevők számára igencsak kedvező alkupozíciók alakultak ki, különösen az északi part kevésbé ismert településein. Ezzel együtt a déli parton, a tótól kicsit távolabb eső területeken is egyre több megfizethető ingatlan található” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az északi parton eladó ingatlanok száma közel 23%-kal nőtt, így az érdeklődők idén májusban több mint 6100 eladó ingatlan közül válogathatnak, ráadásul több településen is kedvezőbbé váltak az ingatlanvásárlási feltételek. A Szent György-hegy lábánál fekvő Hegymagason, a Keszthelyi-hegység közelében található Lesencetomajon, valamint a Hegyestű mellett Szentantalfán is jelentős árcsökkenés tapasztalható. Hegymagason közel a felére, 46%-kal, Szentantalfán 41%-kal, Lesencetomajon pedig 15%-kal csökkentek az ingatlanárak.  Mindezek mellett Barnag és Lesencefalu is jóval előnyösebb kondíciókkal bír, mint 1 évvel ezelőtt: előbbi esetében a négyzetméterárak a felére csökkentek, utóbbi esetében a kínálat nőtt a háromszorosára. Aki a Balaton déli oldalán, a part közvetlen közelében kíván ingatlant vásárolni, annak továbbra is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Akik viszont hajlandók bevállalni a parttól egy 5-10 perces autóutat, azok számára idén több megfizethető lehetőség jöhet szóba, mint tavaly ilyenkor.  Siójuton 437 ezerről 315 ezer, Kerekin 575 ezerről 349 ezer, Balatonújlakon pedig 428 ezerről 384 ezer forintra csökkentek a négyzetméterárak, ami átlagosan közel 38%-os esést jelent. A kínálat a déli parton is nőtt, méghozzá több mint 10%-kal, aminek köszönhetően jelenleg több mint 7600 eladó ingatlan közül lehet válogatni.

Hogyan lehet hitelt felvenni nyaraló vásárlására? 

A nyaraló vásárlása piaci kamatozású lakáshitel igénybevételével is finanszírozható, támogatott hitelek (pl. CSOK Plusz hitel, falusi CSOK hitel) azonban nem használhatók fel erre a célra. A CIB, Erste, K&H, Magnet és OTP bankoknál elérhető lakáshitelek nyaraló vásárlására is felhasználhatók, és a hitelösszegtől, valamint a jóváírástól függően kamatkedvezmények is igénybe vehetők. „Az ingatlan besorolása kiemelten fontos szempont a nyaraló vásárlásakor, mivel a bankok kevésbé hitelezik a nyaraló besorolású ingatlanokat. Ha az ingatlan lakóingatlan besorolású és belterületen helyezkedik el, akkor a pénzintézetek rendszerint elfogadják fedezetként és nyújtanak rá lakáshitelt, azonban külterületi lakóingatlanok esetében ez nem garantált. Pótfedezet bevonásával akár önerő nélkül is finanszírozható a nyaraló vásárlása” – emelte ki Korponai Levente, a money.hu vezetője.  Példaként egy 20 millió forintos és 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztőrészlete jelenleg 148-156 ezer forint között mozog, és a teljes visszafizetendő összeg 35-38 millió forint. Egy 30 millió forintos hitel esetében a havi törlesztő 222-234 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 53-56 millió forint között alakul (kamat: 6,29-6,97%, THM: 6,57-7,37%).

Forrás: money.hu

2024.05.29

Élénkült a kereslet, de a 60 milliónál drágább lakásokat már bajosan fizetik ki a vevők

Továbbra is jó helyzetben vannak a lakásvásárlást tervezők, mert a vevők lélektani árhatára és az ingatlanok ára sem emelkedett, ami alapján idén sem számíthatunk jelentős drágulásra – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanhirdetési portál szakemberei az eladó lakásokra és házakra érkező több mint 260 ezer érkező érdeklődés alapján azt vizsgálták, hogy mely árkategóriába tartozó ingatlanokra mutatkozik a legnagyobb kereslet a különböző településtípusokban.

“Az év első két hetében ötödével nőtt az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma az egy évvel korábbihoz képest, és több mint 145 ezer érdeklődés érkezett már ezekre az ingatlanokra. Tavalyhoz képest tehát jelentősen erősödött a kereslet. Ahogy a múlt év elején, így az idén is a vevők zöme a 60 millió alatti ingatlanokat keresi. A magasabb árkategóriákban, a 80 milliónál magasabb áron eladásra kínált ingatlanok iránti érdeklődések aránya egyáltalán nem emelkedett. Mivel a kereslet árkategóriák szerinti eloszlása sem változott, ez arra utal, hogy az ingatlanárak sem emelkedtek.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember a jelenséget azzal magyarázta, hogy hiába mozog összességében több vevő a lakáspiacon, a kereslet fizetőképessége nem változott, ami a jelentős drágulásnak is gátat szab.

Melyek a legnépszerűbb árkategóriák és hol a lélektani határ?

A részletes, településtípusokra bontott adatokból kiderül, hogy a fővárosban a 41-60 milliós lakóingatlanok fedik le a 2024-es érdeklődések 30 százalékát. A 21-40 milliós ársávba tartozó lakások szintén népszerűek, a részesedésük 28 százalékos. A budapesti vevők 60 százaléka 60 millió forintnál olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődik az ingatlan.com-on. A 80 millió forint pedig lélektani határnak számít a fővárosban, mert az érdeklődések 77 százaléka érkezik az ennél olcsóbb ingatlanokra. A budapesti lakásdrágulás kifulladását jól jellemzi, hogy a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra érkezett az érdeklődések 14 százaléka, ami pontosan megfelel a tavalyi aránynak. Más árkategóriában gondolkodnak a vevők a Budapesten kívüli piacon. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken a 21-40 millió forintért eladásra szánt lakóingatlanokat keresik a legtöbben, a teljes kereslet 49 százaléka koncentrálódik erre az árkategóriára. A nagyvárosokban a lélektani határ 60 millió forintnál húzódik meg, mert az érdeklődések 80 százaléka ennél olcsóbb ingatlanokra érkezik. A kisebb városokban szintén 21-40 milliós lakások a legnépszerűbbek, az érdeklődők harmada szeretne ennyiért lakást ezeken a településeken. A községekben keresik legtöbben a legolcsóbb lakásokat. A 20 millió forint alatti ingatlanok részesedése a keresletből 30 százalékos, a 21-40 milliósak pedig az érdeklődések 29 százalékát tudhatják magukénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a községekben lakóingatlant keresők közel kétharmada 40 milliónál olcsóbb kiadással szeretne elköltözni a mostani lakhelyéről.

Forrás: ingatlan.com

2024.01.17 

Lépéskényszerbe hozza a CSOK Plusz az újlakás-piac szereplőit

Az új építésű ingatlanok eladóit lépéskényszerbe hozza a CSOK Plusz, mert a beruházóknak árak szintjén is versenyképes új lakásokat kell kínálni a vevőknek. A CSOK Plusz által biztosított támogatást ugyanis tetszőlegesen használhatják fel az igénylők új vagy használt lakások vásárlásra. Az árelőny miatt viszont a támogatás nagyobb része a használt lakások piacán landolhat – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

 Jelentősen nőtt az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, részben az új lakástámogatásoknak köszönhetően. A CSOK Plusz ugyanakkor lépéskényszerbe hozhatja az újlakás-piac szereplőit is. – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.  “Az év első hetében a használt lakások iránti országos kereslet – éves összevetésben – 11 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan az új építésűeknél 48 százalékos volt az erősödés. Főként a Budapesten és a községekben lévő új építésű lakóingatlanok iránt nőtt az érdeklődés. Fontos körülmény viszont, hogy az érdeklődések mindössze 5 százaléka irányult az új lakásokra. A kereslet eltolódása a használt lakások irányába, azért sem meglepő, mert a januárban indult Csok Plusz már nem tesz különbséget használt és új lakások között, márpedig előbbiek jóval olcsóbbak.” – ismertette az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 955 ezer forint volt az első hét végén, ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, de meghaladja a két hónappal korábbi 944 ezer forintot. “A 2024 elején felfutó kereslet eredményeként a múlt év során bekövetkezett pár százalékos árcsökkenés a fővárosi használt lakásoknál eltűnt” – tette hozzá a szakember. A fővárosi új lakásoknál azonban másként alakultak az árak: a jelenlegi, alig több mint 1,31 millió forintos szint enyhe drágulást jelent az egy évvel korábbi 1,29 millióhoz képest, egyúttal stagnálást jelent a két hónappal ezelőtti árakhoz képest. A vármegyeszékhelyeken minimális drágulás következett be: a használt lakások négyzetméterára átlagban 592 ezer forintot tett ki január elején, szemben a novemberi 588 ezer forinttal, illetve a múlt év elején látott 582 ezer forinttal. Közben a vármegyeszékhelyeken eladásra kínált új építésű lakóingatlanok átlagára lényegében nem változott, 844 ezer forintnál jár. “A visszafogott kereslet miatt az új építésű lakások áremelkedése átmenetileg leállt, annak ellenére, hogy az építési költségek emelkedtek. Ez viszont feladja a leckét az újlakás-fejlesztőknek. Lépniük kell, hogy sikerrel vegyék fel a verseny a használt lakásokkal az árak szintjén is. Ez az év részben arról is szól majd, hogy milyen megoldásokkal próbálják vonzóvá tenni az új lakóingatlanokat a beruházók. Ennek a jelenségnek pedig egyértelműen a vevők lehetnek a nyertesei.” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője. Bár az elmúlt időszak nem a lakásépítések élénküléséről szólt, mégis a kínálatra nem lehet panasz a szakember szerint. január elején több mint 8200 új építésű lakóingatlan-hirdetésből válogathattak a vevők, ami 22 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben.

Forrás: ingatlan.com 

2024.01.09 

Októberben élénkült a lakáspiaci kereslet

● Októberben országszerte éves szinten éves szinten 17 százalékkal nőtt a lakáspiaci kereslet. A fővárosban 22 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó lakóingatlanokra. Fejér, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében 24-30 százalékkal nőtt az érdeklődések száma éves összevetésben – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

● Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

● Az új lakástámogatási program, a CSOK Pluszról szóló bejelentés a fővárosi lakások iránti keresletnek látható lendületet adott.

A korábbi visszafogott hónapokhoz képest októberben az ébredezés jeleit mutatta az országos lakáspiac, ami leginkább a keresleti oldalon látható. – derül ki az ingatlan.com legújabb összesítéséből, amely megvizsgálta azt is, hogy az új állami lakásprogramról, a CSOK Pluszról szóló októberi bejelentés milyen hatással volt a piacra. “A kereslet országosan 17 százalékkal nőtt éves összevetésben, ám fontos, hogy alacsony szinthez képest következett be a növekedés. Budapesten 22 százalékkal nőtt az érdeklődők száma. A vármegyék többségében is nőtt a kereslet, Fejérben 30, Hajdú-Biharban és Győr-Moson-Sopronban 29-29, Vas vármegyében pedig 24 százalékkal. Tolnában, Nógrádban és Békésben viszont visszaesés és stagnálás látható tavalyhoz képest.” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlan.com szakértője azt is elmondta, hogy a CSOK Pluszról szóló bejelentés óta alig egy hét telt el, így messzemenő következtetéseket egyelőre nem lehet levonni a változásokról. Balogh László szerint viszont figyelemre méltó a budapesti keresletváltozás mértéke. 2023 októberében a napi érdeklődések átlagos száma a CSOK Plusz-bejelentést követően országosan 14 százalékkal csökkent, ám Budapesten érezhetően javulást hozott a 2024-es lakástámogatási program kihirdetése. A fővárosi eladó lakóingatlanok iránti napi érdeklődések száma ugyanis több mint 20 százalékkal nőtt október 26-tól kezdve. Az októberben meghirdetett eladó lakások és házak friss kínálata éves összevetésben 12 százalékkal csökkent, de az elérhető teljes hirdetésállomány tavaly október végéhez képest 20 százalékkal bővült. Már több mint 150 ezer eladó lakóingatlan hirdetésből válogathatnak a vevők, de az alacsonyabb fordulatszámon pörgő kereslet nem képest felszívni a kínálatot a piacról.

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

A történelmi távlatokban is mélypontról induló idei lakáspiaci kereslet élénkülésének jövőre extra lendületet adhat a CSOK Plusz. “Ha a bejelentés utáni első napokban látott tendencia hosszabb távon kitart, akkor elsőként Budapesten és a nagyvárosokban tapasztalható majd látványosabb mozgás a lakáspiacon. Rövid távon érdekes módon nem a gyermeket tervező családok mozgatják a keresletet, hanem azok a többgyermekesek, akik még idén szeretnének élni az úgynevezett nagyvárosi CSOK jelenleg elérhető kedvezményeivel.” – fogalmazott Balogh László. Az ingatlan.com szakértője szerint azok a befektetők is hozzájárulhatnak az élénküléshez, akik a támogatásra jogosult vevők idei vagy 2024-es piacra lépése előtt keresik a beszállási pontokat, azaz a jó lehetőséget az ingatlanvásárlásra.

Forrás: ingatlan.com 

2023.11.0 2. 

Egekben a garázsárak Szombathelyen

Néhány éve még garzonlakáshoz lehetett jutni azon az áron, amiért most garázst kínálnak a vármegyeszékhelyen. A havi bérleti díjak is jelentősen emelkedtek Vasban, országos szinten itt az egyik legmagasabbak az ingatlan.com elemzése alapján. A jelenség mögött feltételezhetően prózai ok áll: az autó egyre több, a hely pedig egyre kevesebb a városban, a parkolódíjak pedig jelentősen emelkedtek – aki tud, sajátba menekül.

Míg 2021 szeptemberében átlagosan 4,9 millió forintba került egy garázs Szombathelyen, addig rá egy évre már 6,8 millióba. Más nagyvárosokban is hasonló a tendencia: Debrecenben például 56 százalékkal 7 millió forintra, Győrben 48 százalékkal 6,2 millió forintra, Szegeden 73 százalékkal 8,4 millió forintra, Székesfehérváron 42 százalékkal 6,8 millió forintra nőtt a kínálatban szereplő garázsok átlagára. Kecskemét kivétel, ahol a 6 millió forintos ár lényegében stagnálást jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Körbenéztünk a legfrissebb hirdetések között is: Szombathely belvárosában most például 6,7 millió forintot kérnek egy önálló helyrajzi számon található 14 négyzetméter alapterületű ingatlanért. A Széll Kálmán utcában egy – elektromos kapuval felszerelt – garázsért 8,5 milliót kellene fizetni, ez visszaosztva 607 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Sárvár árai is vetekednek a fővároséval: 7,69 millió forintért hirdetnek egy 18 négyzetméter garázst a városközpontban év végi átadással.

Az elemzés szerint a kiadó garázsok havidíja Szombathelyen és Veszprémben átlagosan 30, más vármegyeszékhelyeken 20-25 ezer forint. Ezzel az értékkel még egyes fővárosi kerületek árait is megelőzzük. Mi több: a hirdetések között két kiadó garázst is találtunk a Joskar-Ola lakótelepen, egyiket havi 32, a másikat 40 ezer forintért kínálják, egy Wesselényi utcai garázst pedig havi 35 ezer forintért adnak ki. A Parkerdő lakókertben, a Síp utcában, pedi egy 5 négyzetméteres parkolóhely 15 ezer forint.

A szakértő szerint a garázsdráguláshoz az is hozzájárult, hogy az építőipari árrobbanás miatt az új építésű társasházak eladó parkolóhelyeinek bekerülési költsége is jelentősen növekedett.

Forrás: vaol.hu 

2023.10.18

Csak Zalaegerszegen emelkedtek a lakásárak

Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a KSH legfrissebb, 2023 második negyedéves adatai szerint. Miközben például Győrben is stagnálást mutatnak a lakásárak, addig Zalaegerszegen három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak. 

Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti az október elején Magyarországra jellemző kínálati árakat is, továbbá bemutatja az uniós lakásárak változását, ezen belül a drasztikus németországi árcsökkenést is.

Utoljára 2009 végén csökkentek így a lakásárak

Az idei második negyedévben a használt lakóingatlanok ára 2,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest a KSH-adatai alapján. Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés. “A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára.” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette, hogy a KSH előzetes adatai alapján a második negyedéves lakásárcsökkenés ellenére éves összevetésben még több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.

Németország történelmi pofont kapott

A magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az EU-ban. Éves összevetésben pedig 1,1 százalékkal estek vissza. Az uniós országok között kiugró árcsökkenés ment végbe Németországban, ahol éves szinten közel 10 százalékkal zuhantak az árak. Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet. “A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet” – értékelt Balogh László. Ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya. A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak 2023-ban.

Árkörkép Magyarországról

Az ingatlan.com a saját adatai alapján kiszámolta az október elején a magyar nagyvárosokra vonatkozó kínálati árakat is. Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.

A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest. Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után. Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél. Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár. Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről, Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről. Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos át. A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak, amelyben szerepet játszanak a vármegyeszékhelyen átadott és folyamatban lévő munkahelyteremtő beruházások.

Forrás: ingatlan.com 

2023.10.04 

Győr és Sopron a nyugat-dunántúli régió két legdrágább városa

Egyedül a nyugat-dunántúli büszkélkedhet vándorlási többlettel a hat vidéki régió közül, míg a dunántúli nagyvárosok esetében Győr és Sopron a legdrágább az első féléves adatok alapján, mutatta ki az Otthon Centrum régiós összegzése.

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Nyugat-Dunántúlon tavaly 13 665 adásvétel történt, ami az országos adásvételek 10,4 százaléka. Ez az érték a Dunántúl három régiója (Közép-, Dél-, és Nyugat-) közül a legmagasabb, mégis csupán a negyedik a hat vidéki régió alkotta sorban. Az Otthon Centrum elemzői 14 ezret meghaladó tranzakcióra számítanak a Nyugat dunántúli régióban, ami 5 százalékkal magasabb a jelenleg ismert értéknél.  A legtöbb adásvétel az öt megyei jogú városban valószínűsíthető a Dunántúlon: Győr (1940), Szombathely (1240), Sopron (962), Zalaegerszeg és Nagykanizsa (710) sorrenddel. Az idei évben azonban a lomha piac miatt a pillanatnyi becslések szerint akár 15 százalékkal kevesebb tranzakció várható.

„Ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, a legtöbb adásvétel a kisebb településeken történt, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak nagyobb hatása van a fajlagos érték alakulására” – árnyalta az adásvételi adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az ezer főnél népesebb településeket összegző lista első öt helyén egyaránt Zala vármegyei település áll ebben a sorrendben: Kehidakustyány (57 ezrelékkel), Hévíz (47,8), Zalacsány (41,1), Galambok (31,4) és Zalakaros (28,4 ezrelékkel). Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy ezek a települések gyógyfürdőik miatt eleve kedveltek, vagy összenőttek termálvizes szomszédaikkal.

A nagyvárosok elhanyagolható különbséggel követik egymást a középmezőnyben az adásvételek ezer lakosra vetített fajlagos rangsorában: Nagykanizsa (16,3 ezrelék), Sopron (16), Szombathely (15,7), Győr (15,1) a sorrend, kicsivel leszakadva az utolsó Zalaegerszeg (12,9 ezrelékkel). Az ismert és kedvelt turisztikai központok ennél magasabb értéket produkáltak a Nyugat-Dunántúlon, Fertőd vezet (18,9 ezrelékkel), majd Őriszentpéter (18,6) és Keszthely (17,3 ezrelék) következik.

A legtöbb járás enyhén pozitív, 1 és 10 ezrelék közötti vándorlási többletet tud felmutatni. A leggyengébb Szentgotthárdi és Zalaegerszegi járásokban is mindössze -1 ezrelékes vándorlási veszteség mutatható ki. A legnagyobb vándorlási nyereséggel a Téti járás büszkélkedhet (21,6 ezrelékkel), amelyet a Pannonhalmi (15,9) és a Vasvári követ (10,1 ezrelékkel). „Utóbbiak azért figyelemre méltó értékek, mert – a közép-magyarországit leszámítva – a hat vidéki régió közül egyedül a nyugat-dunántúli könyvelhetett el vándorlási többletet” – értékelte az adatokat a szakember. Az Otthon Centrum idei adatai alapján a dunántúli öt nagyváros közül Győr és Sopron a legdrágább. A téglalakások esetében Győr a listavezető négyzetméterenkénti 651 ezer forintos átlagárral, amelyet Sopron követ 518 ezer forinttal. A további sorrend az idei eladások alapján Szombathely (500 ezer), Zalaegerszeg (450 ezer) és Nagykanizsa (400 ezer forint). A panellakások esetében azonban helyet cserélt a két város, Sopron 640 ezer forintos átlagos fajlagos árral a legdrágább, Győr 554 ezer forinttal a második. Szombathely ezúttal is harmadik 490 ezer forinttal, majd Zalaegerszeg (420 ezer) és Nagykanizsa (395 ezer forint) következik. Ugyanez a sorrend a használt házaknál is: Sopron 700 ezer forinttal vezet, majd Győr (500 ezer forint), Szombathely (430 ezer), és Zalaegerszeg következik, végül pedig Nagykanizsa zárja a sort (300 ezer forint). Ezekkel az árakkal csak az üdülő települések tudják felvenni a versenyt: Keszthelyen a használt házak átlagos négyzetméterára fél millió forint felett van (550 ezer Ft/m²), amivel Győrt is megelőzi. De Kőszegen is ezzel azonos átlagár az irányadó idén, csakúgy, mint a Keszthely melletti Balaton-parti településeken.

Forrás: Otthon Centrum 

2023.09.12 

Jelige: „Garázst keresek azonnal”

Szó szerint varázslat kellene ahhoz, hogy Zalaegerszegen – de egyáltalán a nagyvárosokban – azonnal találjunk eladó vagy kiadó garázst. A kereslet bizony nagy, a kínálat ennél sokkal kisebb, s ez a piaci helyzet nem fog változni az elkövetkezendő években sem.

Egy garázs ma már aranyat ér, Győrben és Sopronban már tudják

A gyorsan szaporodó autók, a családonkénti két-három jármű hatására egyre drágábbak a garázsok Győr-Moson-Sopron vármegyében is a Kisalföld összeállítása szerint. Győrben Balogh Ádám, az I4You ingatlaniroda értékesítője szerint egy garázsért átlagosan 6-8 millió forintot kérnek, és a belvárosi mélygarázsbeállókért is gyakran kérnek annyit, mint egy külvárosi komplett garázsért. Felszíni beállót viszont már 900 ezer és 1,5 millió forint között is találni a megyeszékhelyen, míg a havi bérleti díjak 25–35 ezer forint között mozognak.

Sopronban az eladó garázsok átlagos négyzetméterára már 400-500 ezer forint között mozog Tabajdi Daniella, a Duna House Sopron értékesítője szerint, megváltoztatva azt a korábbi helyzetet, amikor a garázsok négyzetmétere feleannyiba került, mint egy felújítandó lakásé.

A beállók is kifejezetten drágák, az Aranyhegyen egy fedetlen udvari beállóért is elkérnek 3-4 millió forintot is.

A bérleti díjak pedig Sopronban is 25-35 ezer forint körül mozognak havonta.

Mosonmagyaróváron egy kocsibeálló 3,5-4 millió forintba kerül egy mélygarázsban vagy teremgarázsban, míg a szabadtéri kocsibeállók jellemző ára 1-1,2 millió forint körül mozog – mondta el Bubla Zoltán mosonmagyaróvári ingatlanszakértő, aki szerint az önálló helyiségekért 5-9 millió forintot is elkérnek, ám ennek ellenére sincs túlságosan nagy kínálat eladó garázsokból a városban.

Az elmúlt években ugyanis a garázsárak is évi 20-35 százalékot nőttek, így ma egy kocsibeállóért egy garzonlakás 6-7 évvel ezelőtti árán lehet hozzájutni. Ráadásul a fejlesztők számára is jókora pluszköltséget jelent az egy lakás-egy garázs elv érvényesítése a magas telekárak és a drága mélyépítési munkálatok miatt.

Forrás: Kisalföld 

2023. 08. 10 

Dunántúli ingatlanpiac: Veszprém viszi a pálmát

Csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt a régió ingatlanpiacán Veszprémmel, a megyei jogú város az összes szegmensben vezet: ugyanakkor a kiemelkedő vándorlási többlet már azt mutatja, hogy a Velencei tó és környéke az ingatlanpiac új slágere ebben a térségben.

Az Otthon Centrum becslése szerint a régióban a települések közül a legtöbb adásvételre Székesfehérváron lehet számítani 1300 darabbal, amelyet a többi megyei jogú város, Tatabánya (1050), Dunaújváros (880) és Veszprém (720) követ. A majdnem egy éve megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom (380) a hetedik a tranzakciós rangsorban. Fajlagosan ezer lakosra vetítve azonban már más sorrend jellemzi a közép-dunántúli régiót. A településszerkezet elaprózottsága okán csak az ezer főnél népesebb településeket vizsgálta az Otthon Centrum régiós összesítése, melyben Alsóörs lett az első 32,5 ezrelékkel, majd Almásfüzitő (23,6 ezrelékkel) és a dunaújvárosi járásban található Daruszentmiklós (21,5 ezrelékkel) került a lista harmadik helyére.

Vándorlás terén kiemelkedően teljesített a Martonvásári és Gárdonyi járás, előbbit 10, utóbbit 20 ezrelék feletti vándorlási többlet jellemzi, ugyanakkor a Balatonalmádi 10 ezreléke is figyelemre méltó eredmény. Számottevő elvándorlás csak a Veszprémi járásban tapasztalható, míg a többi járás vándorlási egyenlege +/-5 ezrelék között váltakozik. „Az Otthon Centrum adatai szerint a négyzetméterárak tekintetében idén is erősen teljesítettek a régió nagyvárosai, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár” – ismertette az árlistát Soóki-Tóth Gábor.

A téglalakás szegmensben Veszprém a legdrágább, 750 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért, majd Székesfehérvár (620 ezer), Esztergom (500 ezer), Tatabánya és Dunaújváros (430 ezer) következik az év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján átlagolt árlistán. A panellakásoknál is ugyanez a fajlagos átlagár sorrendje: Veszprém (620 ezer), Székesfehérvár (580 ezer), Tatabánya (470 ezer), Esztergom (450 ezer), Dunaújváros (350 ezer forint). Ahogy a családi ház szegmensben is Veszprémben a legmagasabb egy négyzetméter ára 600 ezer forinttal, kicsivel leszakadva Székesfehérvár (580 ezer) és Tatabánya (560 ezer), majd Dunaújváros (380 ezer), Esztergom (300 ezer forint). Veszprémmel csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt: Balatonfüreden, Balatonalmádiban a használt házak átlagára négyzetméterenként 1 millió forintra nőtt idén, míg a többi tóparti település átlaga is 700-800 ezer forint között alakult. Ugyanakkor a vízparti ingatlanok esetében mindenhol a települési átlagár duplája a fajlagos ár.

Forrás: Figyelő

2023.07.17 

Jelentős ingatlanpiaci változásokat hozhat a csok és a babaváró átalakítása

Jövőre változni fog az állami lakástámogatási rendszer, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lesz. A csokos támogatások és a babaváró hitel átalakítása miatt a jogosultak egy része még idén extra keresletet hozhat a lakáspiacra – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. 

Átalakul az eddigi lakástámogatási rendszer jövőre a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint A falusi csok magasabbak lesznek a támogatások, a babaváró maximális összege 11 millió forintra emelkedik, ugyanakkor a nagyvárosi CSOK igénylők jövőre új támogatási formában reménykedhetnek. Mindez több oldalról is hatással lesz a lakáspiacra, rövid és hosszú távon egyaránt – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

A jövő kulcsa lehet a támogatott hitel és a rezsi

“Alapvető változást hoz a lakáspiacra a csok búcsúja a nagyobb településeken, ám a kormányzati ígéret szerint később lesz helyette másik program, ám ennek részleteiről nem lehet pontosabbat tudni. Mindenesetre a csok megszüntetése apropóján érdemes a lakáspiaci alaptrendeket is megvizsgálni. Az elmúlt években az állam igyekezett a lakásdráguláshoz felzárkóztatni a támogatásokat. Jó példa erre az államilag támogatott csok-hitelek kibővítése a használt lakásvásárlókra vagy a 2021-ben életbe lépett csokhoz kötött illetékmentesség. Mivel a vissza nem térítendő támogatások jelentős növelése nagyobb állami kiadással járna, ezért a magasabb kamatkörnyezet miatt jövőre még nagyobb szerepet kaphatnak a támogatott hitelek.” – értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a csütörtökön bejelentett változtatásokat értékelve. Hozzátette: “A jövőben a lakástámogatási rendszerben ismét szerepet kaphatnak a lakáskorszerűsítések. Nem csak a családok otthonfelújítási támogatásának népszerűsége és sikere miatt, hanem azért is, mert a lakóingatlanok energetikai fejlesztése a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokat is mérsékelhetik.”

A lakáspiacon most elsősorban a magas lakáshitelkamatok fékezik a forgalmat. Az ingatlan.com csoporthoz money.hu szakértői felhívták a figyelmet azonban arra, hogy a CSOK esetében felemás az idei kép. A magas lakáshitel kamatok miatt felértékelődtek a támogatott, kedvezményes kamatozású konstrukciók. Ezt jelzi, hogy az idén az új lakáshitel-szerződések esetében fölénybe kerültek a támogatott hitelek. Ugyanakkor a mindennapi kiadások emelkedése, a bizonytalan környezet miatt összességében támogatások iránti kereslet csökkent, ezért is lehet szükség a támogatások átalakítására. Szakértői becslések szerint idén az új lakások vásárlására, építésére beadott csok-igénylések száma drasztikusan, 75 százalékkal is csökkenhetett. A használt lakások vásárlására benyújtott igényléseké pedig 50 százalékkal eshetett vissza. Összességében sokkal kevesebben kértek csokos konstrukciókat, ám a szűkülő lakáshitelpiacon a támogatott konstrukciók mégis nagyobb szeletet kaptak.

Ezeknek az igénylőknek érdemes sietni

A várakozások szerint 2024-től már a nagyvárosokban is elérhető lesz a lakástámogatások új formája, ami összességében nagyobb anyagi mozgásteret jelenthet a jövőbeni jogosultak számára. A babaváró támogatás átalakítása miatt viszont elképzelhető, hogy 2023 második felében a jogosultak még igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. Balogh László azt mondta: “Lehetnek olyan családok, akiknek érdemesebb lehet még idén kihasználni a babaváró hitel jelenlegi konstrukcióját. Elsősorban azon családoknál jelenthet ez opciót, akik nagyvárosi lakásba költöznének és a házaspár női tagja 30-39 éves, de csak pár év múlva terveznek gyermeket. Ők ugyanis idén még felvehetik a babaváró hitelt, amire jövőre már nem lesz lehetőségük csak akkor, ha 2024 végéig igazolással rendelkeznek a családanya várandósságáról. A 10 millió forintos potenciálisan kamatmentes kölcsön kiesését viszont nem biztos, hogy kompenzálja számukra a jövőre életbe lépő új lakástámogatások. “Fordított a helyzet a falusi csok esetében, mivel ez a támogatási forma megmarad, ráadásul januártól komolyabb összegekkel. Így az idei falusi csokos igénylések száma mérséklődhet, mert a jogosultak a nagyobb dotáció érdekében megvárhatják az évfordulót.

Átmenetileg nagyobb lehet a lakásárcsökkenés a városokban

Az ingatlan.com szakértője szerint átmenetileg jobban csökkenhetnek a nagyvárosi lakásárak, attól függően, hogy mikor fogadják el és jelentik be a 2024-tól érvényes támogatásokat. “Az eladók egy része ugyanis még az idén érvényes lakástámogatásokra tekinthet biztos pontként vagy még 2023-ban szeretnék igényelni a babaváró támogatást, és úgy költöznének tovább. Az idei gyengébb forgalmú lakáspiacon viszont csak akkor tudják hamarabb eladni ingatlanukat, ha csökkentik az árát.” – fogalmazott Balogh László. Hozzátette: “Ez megfizethetőbb tartományba tereli a lakásárakat, ami a jövőre életbe lépő új lakástámogatási formákkal együtt 2024-ben az ideinél sokkal élénkebb lakáspiacot eredményezhet.

Forrás: ingatlan.com 

2023.06.25 

460 ezer forint felett egy négyzetméter Szombathelyen

Egy év alatt 22-25 százalékkal emelkedett a téglaépítésű lakások négyzetméterára Szombathelyen, így 460 ezer forintnál is többe került egy négyzetméter. Az Ausztriába ingázók egy része ebben a városban vagy környékén bérel lakást, így a bérleti piac is élénk – derül ki a Privátbankár összeállításából. 

 Nem kerülte el a vasi nagyvárost sem az áremelkedés, ami a növekvő kereslet és a durván megemelkedett kivitelezési költségek miatt nem meglepő. Érdekes, hogy Szombathelyen – ellentétben más országrészekkel – nem a panel a legnagyobb sláger, hanem a téglalakás.

A belvárosban két nagyobb lakásberuházás is tart, növelve ezzel a kínálatot. Ugyanakkor a lakások 35-50 százalékát már a tavaly bejelentett rezsidrágítás előtt sikerült eladni, így a kínálat jelenleg elég szűkös. A külső körzetekben lévő Olad és Kámon városrészeken is vannak közepes méretű 20-60 lakásos projektek, ezek értékesítettségéről viszont nincs hír.

Az új építésű lakások ára viszont kihat a használtakéra, különösen azokra, amelyeknek az energetikai mutatói jobbak az átlagnál. Az új otthonokat most 750 és 800 ezer forint közötti négyzetméteráron kínálják, az újszerűeket 8-12 százalékkal alacsonyabb áron.

Értékbefolyásoló tényezők Szombathelyen

• a társasház építésének éve
• a társasházon belüli elhelyezkedés, tájolás
• műemléki védettségű-e az épület
• tartozik-e garázs a lakáshoz
• megosztható-e belül a lakás bérbeadás céljára
• szociális infrastruktúra közelsége

Vannak már a piacon olyan társasházi lakások is, amelyeket 4-6 éve építettek és így korszerűnek mondhatók. Többségük azonban messze van az „A” kategóriától, leginkább „BB” kategóriájúak, radiátorosak vagy mennyezeti hűtés-fűtés van bennük, viszont a gázt már sok helyütt kiiktatták a beruházók, s ez most növeli az értéküket. Ezeknek a kínálati ára mára már meghaladta a 700 ezer forintot négyzetméterenként, s egyelőre nem is fog csökkenni, a tulajdonosok inkább kivárnak.

A régebben, mondjuk 15-20 éve épült társasházi lakások átlagos négyzetméterára jelenleg a négyzetméterenkénti 370-600 ezer forintos sávban mozog. A magasabb érték az időközben teljes felújításon (gépészet, nyílászárók, szigetelés, burkolatok, szaniterek cseréje) átesett ingatlanoknál jellemzőbb.

Szombathelyen a belső városrészeket régóta nyomasztja, hogy kevés a parkoló, viszont növekvőben vannak a sétaövezetek. Ez az autóval is rendelkező ottani ingatlan tulajdonosokat arra kényszerítette, hogy kijjebb keressenek parkolóhelyet vagy garázst. A meglévő belvárosi vagy ahhoz közeli mélygarázsokban 4-5 millió forintba kerül egy-egy beálló, kijjebb is hasonló árakkal találkozunk, igaz, azok már garázsokra vonatkoznak.

A Duna House 2022-es tranzakciós adatai alapján Vas megyében 10 millió forinttal többet költöttek átlagosan a vásárlók ingatlanra, mint a pandémia sújtotta 2020-as évben. Otthonteremtés céljából a legkeresettebb Szombathely és környéke, a tranzakciók több mint 60 százaléka zárult ezen a területen tavaly. A vármegye aktuális kínálatában egyre gyakoribb a 100 millió forint felett meghirdetett otthonok előfordulása. Természetesen a közkedvelt kulturális, illetve egészségturisztikai utazási célpontok, vagyis Kőszeg és Sárvár továbbra is népszerűek a vásárlók körében.

Forrás: Privátbankár 

2023.06.06 

Fordulat a lakáspiacon: európai trend érvényesül hazánkban is

A hazai lakáspiacon az európai országok többségéhez hasonlóan 2022 második felében fordulat következett be. 2022 negyedik negyedévében az adásvételek száma jelentősen, 36 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest, a lakásárak pedig enyhén, mintegy 3,6 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez viszonyítva. A lakáspiac keresleti és kínálati oldalán egyaránt kivárás tapasztalható, és az alacsony kereslet és piaci aktivitás 2023 első negyedévben is megmaradt.

2022-ben európai összehasonlításban is alacsony szinten alakult a felépült új lakások száma, és 2023-ban sem számíthatunk a kínálat érdemi bővülésére. Az építési engedélyt megszerzett, de még el nem indított fővárosi társasházi lakásfejlesztések bővülése a kereslet visszatérése esetén növekedési tartalékot jelenthet. 2022 második felében a gazdasági kilátások bizonytalansága, az infláció emelkedése, valamint a monetáris kondíciók szigorodása a lakáspiaci ciklus fordulópontját eredményezte – mindez a jegybank friss elemzéséből derül ki.

A fordulat mind az adásvételek számában, mind a lakásárak csökkenésében tetten érhető volt. 2023-ban a magas inflációs környezet miatt a háztartások reál értelemben vett rendelkezésre álló jövedelmének mérséklődése várható, ami miatt fennmaradhat az alacsony kereslet, tovább hűtve a lakáspiacot. A 2014 óta tartósan emelkedő lakásárak 2022 harmadik negyedévében 1,6 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, melyet a negyedik negyedévben országos átlagban 3,6 százalékos mérséklődés követett. Ezzel 2022 végére az éves lakásár-dinamika 10,6 százalékra lassult. Területi alapon az árak csökkenése heterogén képet mutat, ami a Budapest és vidék közötti árolló további nyílását eredményezte. Negyedéves alapon a fővárosban 1,1 százalék, a vidéki városokban 2,9 százalék, a községekben pedig 6,6 százalék volt a lakásárak csökkenése 2022 negyedik negyedévében. A mérséklődő lakásárak, valamint a bérek nominális növekedése, illetve a továbbra is feszes munkaerőpiac következtében összességében enyhült a lakásárak fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége. Európában 2022 második felétől egyre több országban már a lakásárak mérséklődése volt megfigyelhető. A régióra jellemző folyamatokba a hazai trendek mind a lakástranzakciók, mind az árak alakulása tekintetében beleillenek. A 2023 első negyedévében megvalósult lakáspiaci tranzakciók száma 43 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, mely nemzetközi összevetésben is jelentős. Az alacsony aktivitás hozzájárult az irányárak csökkentéséhez és a piaci alku növekedéséhez. Az energiaárak 2022 2/2 második felében megfigyelhető növekedése kihatott a hazai lakáspiacra is, így az alacsony energiahatékonyságú ingatlanokat valamelyest érzékenyebben érintette a piaci aktivitás mérséklődése. Becslési eredményeink alapján 1,2 százalékkal emelkedett 2022 negyedik negyedévében azon lakóingatlanok árindexe, amelyek átlagos gázfogyasztás alattiak, míg a rezsicsökkentés fogyasztási határát túllépő lakóingatlanok esetében 1,3 százalékos árcsökkenés következett be. A lakáshitelek februári kibocsátása 68 százalékkal volt alacsonyabb az előző évihez képest, amiben a szerződésszámok mérséklődése mellett a megkötött hitelszerződések átlagos hitelösszegének csökkenése is közrejátszott. A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján 2023 első negyedévében a hitelintézetek változatlanul hagyták a lakáscélú hitelek sztenderdjeit, melyen a következő fél évben sem terveznek módosítani.

Az első negyedévben az intézmények a lakáshitelek iránti kereslet további csökkenését tapasztalták, előretekintve azonban már keresletélénkülést valószínűsítenek. 2022-ben 20,5 ezer új építésű lakóingatlant adtak át, ami mindössze 3,2 százalékkal haladta meg a 2021. évi szintet, viszont a 2023. első negyedévi átadások 20,2 százalékkal csökkentek éves összevetésben. A magyar lakásállomány 0,45 százalékos éves megújulási rátája európai viszonylatban továbbra is alacsony. A hazai építőipar számára a munkaerőhiány mellett egyre nagyobb korlátot jelent a termelésben az elégtelen kereslet, és az anyag- és munkaerőköltségekben megfigyelhető kétszámjegyű éves áremelkedés is megnehezíti az új projektek elindítását. 2022-ben 17 százalékkal nőtt éves összevetésben a kiadott építési engedélyek lakásszáma. A családi házak esetében visszaesés, míg a többlakásos épületekben kiadott lakásépítési engedélyeknél jelentős bővülés volt megfigyelhető. Utóbbit a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa átmeneti jellege döntően befolyásolta. 2023 első negyedévében a kiadott új építési engedélyek lakásszáma 37,6 százalékkal csökkent éves összevetésben, a budapesti többlakásos épületek tekintetében ugyanakkor ennél mérsékeltebb a visszaesés. A fővárosi újlakás-fejlesztések terén bővült azon építési engedélyt szerzett projektek lakásszáma, ahol a kivitelezés és értékesítés még nem kezdődött el, ami növekedési tartalékot jelenthet a kereslet ismételt élénkülése esetén.

Forrás: MNB 

2023.05.22

Megjött az igazi árcsökkenés a magyar lakáspiacon

A drágulás fokozatos lefékeződése után megjött az igaz árcsökkenés az ingatlanpiacon – hívja fel a figyelmet az Ingatlannet.hu. A KSH friss lakáspiaci árindexe már 2 százalékos csökkenést jelez az előző negyedévhez képest. Az árak ugyanakkor még így is 16,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette előzetes adatait a lakásárak tavalyi utolsó negyedéves alakulásáról. Az összevont lakáspiaci árindexe – amely a használt és az új lakások indexeinek súlyozott átlaga – 2 százalékos csökkenést mutat 2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest. Az első negyedévi kiugró, közel tíz százalékos drágulás után fokozatosan mérséklődött a lakásárak emelkedése: a második negyedévben 6 százalék körüli, a harmadikban 2 százalékot meghaladó áremelkedést mértek, a negyedik negyedévben viszont már 2 százalékos csökkenést. Ez azonban előzetes adat, amit később módosíthat a statisztikai hivatal. Az új és a használt lakásoknál az év elején még 9,7, illetve 9,8 százalékos volt a drágulás. Az új lakásoknál a második negyedéves 4 százalékos emelkedés után az utolsó félévben már stagnáltak az árak. A használt lakásoknál az áremelkedés 6, majd 3 százalékra mérséklődött, az utolsó negyedévben viszont már 2 százalékot meghaladó volt az csökkenés.

16 százalékra mérséklődött az éves áremelkedés üteme

Éves alapon mérséklődött az áremelkedés üteme: míg az első negyedévben 23 százalékos, a másodikban 25 százalékos, a harmadikban mintegy 23 százalékos drágulást mértek a teljes lakáspiacon, az utolsó negyedévben már „csak” 16 százalék körülit.

A használt lakásoknál a harmadik negyedévi 24 százalék után a negyedik negyedévben 17 százalékos volt az áremelkedés, míg az új lakásoknál a harmadik negyedévi 19 százalék után az utolsó negyedében 13 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2021 utolsó negyedévében.

A 2022. utolsó negyedévében már kimutatott árcsökkenés 2023. első negyedévében megmaradhatott. A keresletet erősen szűkíti, hogy tartósan és nagymértékben visszaesett a lakáshitelek folyósítása, ami kihat a vásárlásokra is, hiszen ezek jelentős része kölcsönből történik – hívja fel a figyelmet az Ingatlannet.hu.

2023.04.04

Árcsökkenés a szombathelyi ingatlanpiacon

Bár éves szinten még mindig jelentősnek mondható a lakásdrágulás, januárhoz képest már több helyen, köztük nagyvárosokban csökkentek az ingatlanárak. A használt lakások kínálata Budapesten 20 százalékkal, a vármegyeszékhelyeken több mint 60 százalékkal bővült, miközben a kereslet csökkent.

Továbbra is a széles szakadék a lakáspiacon, ami a kínálat és a kereslet alakulását illeti. Ez pedig egyre jobban látszik a használt lakások átlagos négyzetméterárának alakulásán – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a március végén jellemző kínálati árakat mutatja be.

Trendforduló árcsökkenéssel

Bár éves összevetésben még mindig jelentős drágulás látható az átlagos négyzetméterárak alapján az országos piacon, tavaly ősszel megtorpant az áremelkedés. Sőt, bizonyos lokációk kínálatában már csökkentek az árak. Ezen felül a vásárlók alkupozíciója a tavalyi szint másfélszeresére, 6-8 százalékra nőtt 2023-ban. Így nem túlzás azt mondani, elindult az árcsökkenés – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a legfrissebb adatokat kommentálva. A folyamat hattérében elsősorban az áll, hogy a magas lakáshitelkamatok, a bizonytalan környezet miatt sok háztartás későbbre halasztotta a tervezett költözést.
Miközben az eladó lakások iránt érdeklődők száma csökkent, a kínálat jelentősen nőtt. Budapesten több mint húsz százalékkal bővült tavaly márciushoz és majdnem tíz százalékkal idén januárhoz képest. A vármegyeszékhelyeken összességében több mint hatvan százalékkal nőtt a kínálat egy év alatt, de az idei év első hónapjához képest is két számjegyű, több mint 11 százalékos bővülés következett be.

Árcsökkenés több fővárosi kerületben

Budapesten március végén 952 ezer forint volt az eladó használt lakások átlagos négyzetméterára, ez több mint 8 százalékkal haladja meg a tizenkét hónappal ezelőttit. Ugyanakkor a januárhoz képest mindössze 0,4 százalékos emelkedtek az árak, ami már csak stagnálást jelent. Több városrészben csökkentek az árak az év elején látott szintekhez viszonyítva. Az egyik legnépszerűbb fővárosi lokációnak számító XIII. kerületben 1,7 százalékkal 1,06 millió forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár. A XV., a XX., a XXI. és a XXII. kerületben 2-3 százalékos csökkenés ment végbe két hónap alatt, így a négyzetméterár 698-971 ezer forintra változott.

A vármegyeszékhelyeken 3-34 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben

A januári árakhoz képest Szombathelyen, Debrecenben, Pécsen és Kecskeméten 0,7-3,9 százalékkal 518-754 ezer forintra süllyedtek a négyzetméterárak. Számos vármegyeszékhelyen pedig stagnálásról beszélhetünk. Igaz vannak azért kivételek, Egerben, Szolnokon és Tatabányán egyaránt 5 százalék körüli emelkedés következett be január óta, így a négyzetméterárak 471-547 forintra nőttek – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint az infláció visszahúzódása, ezzel együtt a kamatok csökkentésére van szükség ahhoz, hogy élénkülés jöjjön a használt lakások piacán. Egyelőre korai pontos előrejelzést mondani erre, de várhatóan az év második felében már kedvezőbb lesz a helyzet.

2023.03.30 

Nyugaton könnyebb községből városba költözni

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas az ingatlantulajdonlási arány, nehezebben költöznek az emberek, ami nehezíti a mobilitást. A Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből kiderült: hazánkban Győr-Moson-Sopronban és Zalában a legkönnyebb községből városba vagy megyeszékhelyre költözni.

Tarol-e még a „Kádár-kocka?” 

A megugró energiaárak miatt az elmúlt hónapokban előtérbe került az ingatlanok energiahatékonysága, annál is inkább, mert a magyar lakásállomány túlnyomó része elavult energetikai szempontból. Többekben emiatt is felmerülhetett, hogy eladja a nagy alapterületű, energiapazarló ingatlanát, és könnyebben fenntartható, kisebb vagy jobb energetikai jellemzőkkel bíró lakást vagy házat vásároljon helyette.
A szakértők példaként bemutatták: egy „Kádár-kocka” típusú, 1946 és 1980 között épült 100 négyzetméteres és II, vagyis rossz energiaosztályú családi ház éves feltételezett energiaköltsége hozzávetőleg 1,3 millió forint körül mozoghat. Egy 2001 után épült, 4-9 lakásos társasházban lévő 68 négyzetméteres és CC energiabesorolású, azaz korszerű lakás esetében azonban a fizetendő összeg ennek a töredéke, mintegy 90 ezer forint körül alakulhat a fajlagos primer energiafogyasztás alapján. 

A korszerűbb vagy könnyebben fenntartható ingatlanokat kínáló nagyobb településeken azonban a több szolgáltatás és a jobb munkaerőpiaci feltételek miatt jellemzően eleve nagyobb a kereslet és magasabbak az árak, így ezek a hatások együttesen nehezebb helyzetbe hozhatják azokat, akik a kisebb településekről városba és könnyebben fenntartható ingatlanba költöznének.

Extrém drágulás a Nyugat-Dunántúlon

Az elmúlt években jelentős növekedés ment végbe a magyar lakáspiacon, ez azonban eltérő mértékben érintette az ország különböző részeit, és ingatlantípusok szerint is mutatkoztak különbségek. A lakáspiaci felívelés kezdete, vagyis 2014 óta az ingatlanok árának emelkedését mutató Takarék Index értéke nominálisan csaknem 260 százalékkal, reálértéken pedig mintegy 180 százalékkal nőtt 2022 második negyedévéig.  A fajlagos árakat tekintve Közép-Magyarországon volt a legnagyobb a drágulás: több mint 280 százalékos növekedés ment végbe a gazdát cserélő ingatlanok négyzetméterárban 2013 és 2022 első fél éve között. De a legkevésbé dráguló régiókban is szinte háromszorosukra nőttek az árak, a Nyugat-Dunántúlon 195, a Dél-Dunántúlon 192 százalékos volt az áremelkedés.

Településtípusok szerint vizsgálva az árak növekedését, a főváros állt az első helyen, 275 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A községekben ez jóval alacsonyabb mértékű, 100 százalék körüli volt, ami ugyan duplázódást jelent, de így is jelentősen elmaradt a többi településtípus esetében feljegyzett emelkedéstől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a községekben lévő ingatlanok leértékelődtek a vizsgált időszakban a megyeszékhelyi és a városi ingatlanokhoz képest, ami nehezíti a kistelepülésekről a nagyobbak irányába költözést. (1-2. ábra)
A Takarék Index elemzői 2021-2022-es adatok alapján megvizsgálták, hogy mennyire könnyű községből városba vagy megyeszékhelyre költözni Magyarországon. Általánosságban a községekben eladott ingatlanok árából sokkal könnyebb városban, mint megyeszékhelyen másikat vásárolni.

A fajlagos árak általában a családi házak esetében alacsonyabbak, mint a lakásoknál, így egy községi családi ház eladásából egy másik családi ház megvásárlása esetén lehet a legnagyobb alapterületű ingatlanhoz jutni. Városba költözésnél körülbelül az eredeti otthon alapterületének 73 százalékára futhatja, a megyeszékhelyeknél azonban csak az előző ingatlan 45 százalékának megfelelő területű családi ház vásárolható.
Lakások esetén tovább nő a különbség az eladott és a megvásárolt ingatlan alapterülete között: egy községi családi ház árából a kisebb városokban az eredeti alapterület 43-50 százalékának megfelelő tégla- vagy panelotthon vásárolható, megyeszékhelyen azonban csak 35-39 százalék ez az érték. Ez azt jelenti, hogy egy 120 négyzetméteres községi ház eladásából városban hozzávetőleg egy 88 négyzetméteres ház, illetve egy 52 vagy 60 négyzetméteres tégla- vagy panellakás jöhet ki, míg megyeszékhelyre költözve 41 és 54 négyzetméter közötti alapterületű ingatlan vásárolható.

A szakértők vizsgálták azt is, hogy városból megyeszékhelyre költözve milyenek a lehetőségek. Az egyetlen eset, amikor az eredetit megközelítő alapterületű ingatlan is elérhető lehet, az, ha téglalakást cserélnek panelre. Családi ház értékesítése esetén azonban csak az eladott ingatlan alapterületének 47-61 százalékát kitevő ingatlan érhető el plusz forrás bevonása nélkül. Tehát egy 120 négyzetméteres városi családi ház árából a fajlagos átlagárak alapján egy nem egészen 74 négyzetméteres ház vagy egy nagyjából 57, illetve 65 négyzetméteres tégla- vagy panellakás vásárolható a megyeszékhelyeken. 

A fenti számokból azonban az is kitűnik, hogy a városokból a kisebb települések irányába költözve nagyobb ingatlanok megszerzésére nyílik lehetőség, vagyis akár egy panellakás eladásából származó összeg is elég lehet egy közepes méretű családi ház megvásárlásához. Egy megyeszékhelyi 60 négyzetméteres panellakás árából egy 150 négyzetméteres községi vagy egy 110 négyzetméteres városi családi ház is vásárolható – világítottak rá a Takarék Index elemzői.

Győr-Moson-Sopronban és Zalában a legkönnyebb városba vagy megyeszékhelyre költözni

A szakértők megyei szinten is megvizsgálták a községből kisebb városba vagy megyeszékhelyre költözés lehetőségeit.
Községből városba költözve és családi háznál maradva az átlagos fajlagos árak alapján a Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Zalában élők helyzete a legkedvezőbb: hasonló vagy akár egy kicsit nagyobb házhoz is hozzá lehet jutni egy ház eladását követően, de Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrád-Csanádban is 85 százalék felett mozgott az eladást követően elérhető új ingatlan területének nagysága. A legnagyobb csoportot azok a megyék alkották, ahol 60 és 85 százalék között alakult a korábbi és az új ingatlan alapterületének aránya, ugyanakkor például Baranya megyében nem érte el a 40 százalékot sem.

Községből városba és házból lakásba költözve szintén Zalában és Győr-Moson-Sopronban a legjobbak a lehetőségek, ebben a két megyében lehet a kiinduló ingatlan alapterületének arányában a legnagyobb téglalakást vásárolni, egy 100 négyzetméteres házból 86-91 négyzetméteres lakást. A legtöbb megyében azonban egy 100 négyzetméteres ingatlanért kapott összeg csak egy 40-60 négyzetméteres otthon megvételére lenne elég, míg Somogyban, Nógrádban, Hevesben és Hajdú-Biharban kevesebb mint 40 négyzetméteres téglalakás lenne megvásárolható.
Ennél nehezebb lehet családi háznál maradva községekből megyeszékhelyre költözni, az eladott ingatlan vételárát jelentősebb összeggel is ki kell egészíteni, ha ugyanakkora négyzetméteren szeretne élni a család. E tekintetben is Zalában és Győr-Moson-Sopronban a legkedvezőbb a cserén gondolkozók helyzete, e két megyében 85 százalék felett mozgott az eladott ingatlanból megvásárolható otthon nagysága az eredeti százalékában. Az ország nyugati részén összességében 60 százalék felett mozgott ez az érték, míg Dél- és Kelet-Magyarországon ennél alacsonyabb: több megyében egy 100 négyzetméteres ház ára egy 40 négyzetméteres házra sem elég a megyeszékhelyen.

Községből megyeszékhelyre és családi házból lakásba költözni a lakásárak magasabb fajlagos ára miatt még nehezebbnek bizonyulhat, de itt is eltérések mutatkoznak az ország egyes részei között. Dél- és Kelet-Magyarországon jellemzően jobban ki kell egészíteni a korábbi ingatlanért kapott vételárat, ha hasonló alapterületű lakást szeretne vásárolni valaki község helyett megyeszékhelyen. Egy korábbi 100 négyzetméteres községi családi ház árából 8-9 megyében a megvásárolható tégla- és panellakások nagysága nem éri el a 40 négyzetmétert sem. Budapesten egy pest megyei 100 négyzetméteres községi családi házért kapott összeg jellemzően egy 51 négyzetméteres házra, 41 négyzetméteres téglalakásra, vagy 54 négyzetméteres panellakásra lehetne elég.

2023.03.23

Izgalmas évet zárt a vas vármegyei ingatlanpiac

Energiatudatosabbak és körültekintőbbek lettek a vásárlók, de radikális árcsökkenésre nem számítanak a szakemberek az ingatlanpiacon Vas vármegyében. Sokan felismerték, az ingatlan még mindig az egyik legjobb befektetési forma. 

Izgalmas esztendő volt a tavalyi az ingatlanpiacon, hosszú évek után először több külső tényező – háború, begyűrűző infláció, rezsiválság – rányomta bélyegét az ágazatra – mondja Zsigmond Balázs, a Duna House szombathelyi franchise partnere, aki úgy tapasztalja: mostanra alábbhagyott a félév környékén jelentkező megtorpanás és pánikhangulat. Végül szinte azonos évet zárt a helyi ingatlanpiac mint 2021-ben, ez a körülmények tekintetében jó eredmény. Szombathelyen és környékén sokféle ingatlan talált gazdára az olcsóbb albérletektől a kastélyig, de keresik a vidéki családiházakat is.
Zsigmond Balázs magyarázza: az utolsó negyedévben, vélhetően a családokat segítő otthonteremtési támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt megnövekedett a kedvezményeket még biztosan kihasználó hitelfelvevők aránya. A hitelpiacra aztán újra kiszámíthatóságot hozott, hogy az év végén kiderült, maradnak az állami támogatások – ahogy eddig, várhatóan ezután is sokan élnek a lehetőséggel.

Csak az állampapír az alternatíva 

A gazdasági helyzet és az emelkedő infláció ellenére mind a fővárosi, mind a vidéki ingatlanpiacon emelkedett a pénzüket ingatlanba fektetők aránya. – A lakosság jelentős megtakarításokkal rendelkezik és az elmúlt hónapokban mindenki azon törte, töri a fejét, mibe fektessen. Ami egyértelmű, hogy klasszikusan bankban tartani nem éri meg. Alternatíva jelenleg az állampapír, ami jó hozammal kecsegtet a magas infláció miatt, de ez maximum 1-2 évben mérhető. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint csökkent az állampapírban lévő megtakarítások aránya év végével. Ezt érezzük mi is, hogy van befektetői vásárlói szándék, de most mindenki tapogatózik és a számára biztosabb formát keresi – húzza alá a szakember. Aztán arról beszél: a teljes ingatlanpiac várhatóan zsugorodik az új évben, de ennek legfőbb oka az emelkedett hitel kamatok. Azok a vásárlók lépnek most vissza, akik jellemzően támogatások nélkül, hitellel kalkulálva vennének ingatlant, a magasabb törlesztőket pedig vagy nem szeretnék, vagy már nem tudják bevállalni.

Korrekció várható az árakban 

Tapasztalja továbbá, a vevők körültekintőbbek és energiatudatosabbak. Ezért biztosan lesznek korrekciók az árakban, de radikális árcsökkenésre nem számítanak, inkább az alku fázisban nőhet a kompromisszumkészség. Az már szinte borítékolható: a nagy alapterületű, korszerűtlen házaknak, lakásoknak csökken az ára. Az elmúlt negyedévben, a Duna House által értékesített ingatlanok adatai alapján megállt az áremelkedés. Panelotthont keleten átlagosan 456 ezer forintért, nyugaton 355 ezer forintért lehetett vásárolni négyzetméterenként. Szombathelyi lakások átlagosan 479 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

Forrás: vaol.hu

2023.03.21