Két napig Magyarország látta vendégül a nemzetközi szakértőket

2024. második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját, amelynek alkalmából számos szakmai eseménynek ad otthont. Szeptember 12-13-án informális ülést tartott a Tanács exporthitelekkel foglalkozó munkacsoportja Budapesten, ahova 22 ország mintegy 50 szakértője látogatott el. A találkozó szervezésében az EXIM Magyarország szakértői vettek részt, akik a munkacsoport vezetését is ellátják a félév során.

Idén július 1. és december 31. között Magyarország végzi el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos teendőket, amin belül az EXIM felelős az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport elnökléséért. A feladatok közé tartozik a tárgyalandó témák meghatározása, az ülések megszervezése és lebonyolítása, továbbá a tagállamok közötti közös álláspontok koordinálása. Az exporthitelezéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy összehangolja az EU-s országok közötti szakmai együttműködést az exportfinanszírozás és az exporthitelbiztosítás területén. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselet brüsszeli kollégái mellett az EXIM szakértői hajtják végre a soros elnöki feladatokat, illetve a munkacsoport vezetőjét is az EXIM adja.

Szeptember 12-13-án informális keretek között Budapesten ülésezett a munkacsoport. Az első napon megtartott szakmai konferencián, ahol a nemzetközi résztvevők elsőként Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának prezentációját hallgatták meg a jelenlegi makrogazdasági folyamatokról, majd az exporthitelezéssel és a globális exportpiacok aktualitásaival kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vitatták meg. A prezentációt követően kollégáink a különböző szakmai üléseken összesen 22 ország delegációjának álláspontját egyeztették. A találkozón az európai uniós intézmények képviselői mellett a tagállamok szakértői vettek részt, akik az adott ország exportfinanszírozásáért felelős minisztériumától vagy exporthitel-ügynökségétől érkeztek.

Forrás: EXIM 

2024. 09, 16

MBH Bank: Kiemelkedő eredmények csökkenő környezetben is

Tranzakciós illeték: nem visszük Ausztriába a pénzünket

Nem várható az, hogy a hazai vagyonosok pénzük döntő részét külföldre viszik a megemelt tranzakciós terhek miatt – ám az igen, hogy a vagyon rendszeresen forgatott részének, a megtakarítások 10-30 százalékának alternatív, külföldi szolgáltatónál keresnek helyet, márpedig ez sem kis pénztömeg. A kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak, s a rendre új terhekkel állandó csengőfrászban tartott befektetők esetleges inaktivizálódása nem segíti a gazdaság helyreállását sem – vázolta a várható folyamatokat Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Júliusban már látszott, mit okoz a pénzügyi tranzakciós illeték emelése, illetve a deviza konverziós extra illeték bevezetése a pénzintézeti állományokban. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint jórészt a július elején bejelentett, augusztustól érvényes intézkedéssel magyarázható, de legalábbis nem függetleníthető tőle az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint júliusban közel 1200 milliárd forinttal apadt a pénzintézetek betétállománya és az sem, hogy az ügyfelek 492 milliárd forint értékben növelték deviza betétállományukat – még illetékmentesen váltva át azokat.

Nem a 20 ezer forint fáj

A hazai privátbanki szakma legnagyobb elemzőcégének vezetője szerint tévesek azok a beállítások, amely szerint a tranzakciós díj, illetve a konverziós díj növelése közvetlenül teljes vagyonmozgatással mozdítaná meg a 25 ezer privátbanki ügyfelet – az ő esetükben jellemzően akkora értékek forognak, amely esetében érdemi költségnövekedésként alig hathat a 20 ezer forintos tranzakciónként felszámított maximális illeték.

Karagich István szerint az extra váltási illeték sokkal komolyabb mértékben érinti a prémium banki és az affluens ügyfélréteg csaknem 700.000 számláját: az ő esetükben a tranzakciós volumen alapján már érdemi költségvonzatként jelenik meg a tranzakciók után fizetendő 0,9 százalékos extra teher. Ez az a két réteg, amelyik vagyonkoncentráció ellenére a következő hónapokban, években a legmasszívabban tudna fejlődni a gazdasági növekedés erősödése esetén – vélekedett a Blochamps ügyvezetője.

Megjelennek a szimultán számlák

Karagich István az intézkedésben két komolyabb kockázatot lát. Egyrészt a 15 százalékos kamatadó mellé 2023. júliusában bevezetett 13 százalékos szocho bevezetését követően közel pontosan egy évvel érkező új teher elbizonytalaníthatja a kellő pénzügyi tudatossággal bíró hazai, befektetőként és megtakarítóként aktív ügyfeleket, s azok dönthetnek úgy, hogy megtakarításaik egy részét/egészét külföldre viszik, ahol nem változnak olyan gyorsan a szabályok és terhek, mint Magyarországon. A Blochamps adatai szerint a privát- és prémiumbanki szolgáltatók az elmúlt hetekben sok tucatnyi megkeresést kaptak külföldi számlanyitási lehetőségek iránt érdeklődve. Egyre több nemzetközi hálózattal rendelkező bank teszi lehetővé, hogy a náluk vezetett hazai forintszámlája mellé az ügyfeleik nem csupán hazai devizaszámlát, de igény esetén kvázi szimultán, külföldi devizaszámlák nyitását is, ahol a devizában nominált ügyleteket a bankcsoport más országban lévő leányvállalatánál lehet intézni. A pénzintézetek ilyen lépései érthetőek, hiszen már ma is elérhető számos olyan pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás szolgáltatása Magyarországon, akik határon átnyúló szolgáltatásként a magyarországi extra terhek nélkül nyújtanak betétgyűjtési vagy brókerszolgáltatásokat magyar ügyfeleknek. Velük más megoldással nem tudnak versenyezni a magyar pénzügyi intézmények, márpedig sok éves tapasztalat, hogy a külföldre allokált lakossági vagyonelemeket csak verejtékes kampányokkal tudja hazacsalogatni az állam.

Biztos ezt akarjuk? A forgatott pénz van igazán veszélyben

Mindazonáltal Karagich István szerint nem várható az, hogy a Magyarországon őrzött vagyonok jelentékeny része külföldre települne. Az igazi kockázatot a Blochamps Capital ügyvezetője szerint inkább az jelenti, hogy a vagyonosabb ügyfelek pontosan azt a vagyontömeget viszik külföldi szolgáltatókhoz, amelyet folyamatosan forgatnak – ez befektetési kategóriáktól függően a vagyon 10-30 százaléka lehet. Ezzel a lépéssel ugyanis a pénz áramlása kerül külföldre, miközben a statikus befektetett vagyon nem járul hozzá a gazdaság és a pénzpiac növekedéséhez. A pénzügyi szolgáltatóknak és – a kamatadón, a szochón, valamint a tranzakciós illetékeken keresztül közvetlenül, a pénzforgás gazdasági katalizátorszerepe miatt közvetetten – a költségvetésnek is az az érdeke, hogy a pénzügyi vagyon mind nagyobb része itthon vegyen részt a pénzpiaci forgalomban. Ha ez a forgási mennyiség csökken, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége romlik, a befektetői bizalom ernyed, az állam pénzforgalmi bevételei csökkenhetnek, ráadásul a gazdaság finanszírozása is megnehezül – figyelmeztetett Karagich István.

Forrás: Blochamps Capital

2024.08.21 

A kkv-hitelezés fennmaradását az Európa-bajnok kezességvállalás biztosította Magyarországon

 Az európai átlagot négyszeresen meghaladó gdp-arányos kezességvállalással segítették a magyar garanciaintézmények a hazai vállalkozások hitelhez jutását. Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint mindez kis- és középvállalkozások sokaságának tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a megugró finanszírozási költségek között hozzáférjenek a túlélést biztosító alacsony kamatozású államilag támogatott hiteltermékekhez.

2022 után 2023-ban is Magyarországon segítették a leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat a garanciaintézmények, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVGHA). A Garanciaintézmények Európai Szövetségének (AECM) legfrissebb adatai szerint a magyar vállalkozások a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,4 százalékát kitevő kezességvállalás felhasználásával tudtak megjelenni a hitelpiacon, miközben az AECM országok átlagában csak a GDP 1 százalékát teszi ki a garanciaintézmények szerepvállalása. Magyarország mögé a dobogóra Franciaország és Románia került, ahol a GDP 2,5-2,5 százalékát kitevő garancia segíti az adott ország vállalkozásainak működését.

Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a kkv-szektornak juttatott új hitelek 80 százalékára vállaltak kezességet, összességében pedig minden második, a szektorban lévő hitel mögött ott áll a Garantiqa.

Annak ellenére, hogy Magyarországon a vállalati hitelállomány a GDP mindössze 17-18 százalékát éri el, ami az EU-átlagának nagyjából a fele, az AECM statisztikái szerint a hazai garanciaintézmények a kkv-k egyre komolyabb részét érik el. A legfrissebb adatok szerint tavaly az összes hazai kkv 10,6 százalékát segítette már garanciaintézmény, ami a régiónkban a legmagasabb arány. (Öt éve, 2018-ban a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 2,6 százalékát tudták támogatni szolgáltatásaikkal a magyar garanciaintézmények.)

Európában a koronavírus-járvány idején életre hívott, sok esetben a nagyvállalati kört támogató garanciaprogramok lezárása miatt a fennálló garanciavolumen 22,5 százalékkal zuhant, s az újonnan nyújtott kezességvállalások volumene tavaly 8 százalékkal csökkent. A Garantiqa kezességvállalási portfóliója ezzel szemben 2023-ban is 6 százalékkal növekedett, a társaság közel 37 ezer új szerződést kötött, ami 1,3 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat. Mindezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban a kkv-szegmensben 17 százalékkal alacsonyabb volt az új vállalati kihelyezések volumene, mint a megelőző évben. „Kezességvállalási aktivitásunknak köszönhetően a hazai vállalkozások nem akadtak fel a banki kockázati szűrőkön, s így a megugró infláció és hitelkamatok időszakában módjuk volt arra, hogy a túlélést jelentő, kigazdálkodható kamatozású államilag támogatott hiteleket vehessenek fel” – emlékeztetett Szabó István Attila.

Az AECM adatai szerint a garanciaszerződések számában mindössze 0,6 százalékos visszaesés volt tapasztalható az elmúlt évben, a garanciaintézmények pedig egyre inkább a mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulnak üzleti aktivitásukkal. Ez annak fényében érthető, hogy a kisebb cégek korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeznek a hitelpiachoz, s érzékenyebbek az olyan gazdasági ingadozásokra, mint amit az orosz-ukrán háború következményei jelentenek (energiaárak emelkedése, ellátási lánc zavarai, kereskedelmi szankciók stb.). A mikro- és kisvállalati szegmens felé fordulás, jól mintázza a garanciaintézmények anticiklikus szerepét. Magyarország a kormány egyértelmű szerepvállalásának köszönhetően ebben a tekintetben is az unió előtt jár: a kis- és középvállalkozások elsőszámú hitelterméke, a 2002-ben indult Széchenyi Kártya Program több, mint két évtizede segíti a hazai vállalkozásokat: csak tavaly több mint 46 ezer szerződést kötöttek a bankok a cégekkel közel 1700 milliárd forint összegben. A Széchenyi Kártya program valamennyi kölcsönéhez automatikusan kapcsolódik a Garantiqa kezességvállalása, aminek köszönhetően naponta továbbra is 300-400 kisvállalkozás számára nyílik meg a lehetőség a maximum 5 százalékos kamaton elérhető kölcsön felvételére.

Szabó István Attila hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokra a gazdaság újraindulásában kiemelt szerep jut. Az ő lehetőségeiket, terveik megvalósítását nagyban befolyásolja, hogy mennyire és milyen költségek mellett férnek hozzá a hitelpiachoz. A Garantiqa a kkv-hitelezés erőre kapását azzal is segíti, hogy év elejétől átlagosan közel harmadával csökkentette garanciavállalási díjait. Az elnök-vezérigazgató szerint a Garantiqa idén is 1000 milliárd forintot meghaladó új kezességvállalással fogja megkönnyíteni a hazai kkv-k hitelhez jutását.

Forrás: Garantiqa

2024. 08.07 

Megerősítette az Eximbank hitelbesorolását a Fitch

A Fitch Ratings június 18-án közzétette legfrissebb jelentését az Eximbankról. A nemzetközi hitelminősítő megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós korábbi ’BBB/F-2’ hitelbesorolását, amely összhangban áll a Magyar Állam besorolásával. A szakértői elemzés idén is kiemeli, hogy a hitelintézet stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában.

A Fitch Ratings ismét megerősítette az Eximbank hosszú- és rövid lejáratú adós ’BBB/F-2’, vagyis befeketésre ajánlott besorolását június 18-i közleményében. A nemzetközi hitelminősítő közleménye alapján az Eximbank elsőbbségi fedezetlen kötvényeinek minősítése szintén ’BBB’ lett. A pénzintézet nemzetközi minősítése a Magyar Állam összes forrásbevonást lefedő, és az EXIM törvényben rögzített készfizető kezessége miatt pontosan megegyezik a Magyar Állam mindenkori minősítésével. A Fitch véleménye szerint a pénzügyi intézmény számára rendelkezésre álló állami finanszírozás mértéke elegendő mozgásteret biztosít a tervezett hitelállomány-növekedéshez. A bank hozzáférése a nemzetközi tőke- és pénzpiacokhoz, a magyar pénzügyi szektor magas likviditása, valamint a bank hosszú távú finanszírozási profilja pedig korlátozza az esetleges refinanszírozási nyomást. A 18,8%-os tőkemegfelelési mutató továbbra is jelentős puffert biztosít a szabályozói minimumkövetelmény felett. Az Eximbank tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolói szerint a bővülő hitelezésnek köszönhetően 2023-ban a bank mérlegfőösszege több mint 74%-kal 3642 milliárd forintra emelkedett, hitelállománya 50%-os növekedéssel megközelítette a 2500 milliárd forintot az év végére. A hitelfolyósítások összértéke tavaly közel 1444 milliárd forint volt, így a 2022. évi folyósítások két és félszeresét is meghaladta.

A nemzetközi piacokon Magyarországgal szemben továbbra is töretlen volt a bizalom 2023-ban, amelyet az Eximbank tavalyi két kiemelkedően sikeres kötvényaukciója igazol. A pénzügyi intézmény 2023 tavaszán 1,25 milliárd dollár értékben hajtott végre sikeres devizakötvény-kibocsátást, amely a Magyar Állam kibocsátásait leszámítva az egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakció volt a magyar tőkepiacok történetében. Ősszel pedig 1 milliárd euró értékben értékesített a pénzintézet kötvényt a nemzetközi tőkepiacokon több mint 10 év után.

Forrás: EXIM 

2024. 06. 19.

Intenzív éven van túl a Garantiqa

Kimagasló eredményekkel és a kezességvállalási portfólió jelentős bővülésével zárta a 2023-as évet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., amely nemrég tette közzé a tavalyi pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját – derül ki a cég közleményéből. A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt működő állami garanciaintézmény 2023-ban összesen közel 1430 milliárd forint garanciát vállalt a hazai kis- és középvállalkozások hitelei mögé. A Garantiqa teljes garanciaállománya 6 százalékos növekedéssel tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt, aminek köszönhetően mintegy 3330 milliárd forint garantált hitelállomány támogatta a hazai kkv-szektor beruházásait, fejlesztéseit, forgóeszköz-ellátását és napi likviditásának biztosítását. A készfizető kezességvállalási szerződések száma szintén dinamikusan növekedett, 2023 végére meghaladta a 73 ezret.

A tavalyi év fókuszában a Széchenyi-kártya program MAX és MAX+ hiteltermékeihez kapcsolódó kezességvállalások álltak, és nagy hangsúlyt kapott a Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram is. A Széchenyi-kártya program hitel- és garanciatermékei – az állami kamat- és díjtámogatásnak is köszönhetően – 2023-ban rendkívül kedvező feltételekkel voltak elérhetők a hazai kkv-k számára, így a kereslet meghatározó része ebben az ügyletkörben jelentkezett. Az év végi garanciaportfólió volumenének 80 százaléka a Széchenyi-kártya program különböző hiteltermékeihez kapcsolódott. Az ügyfélkört vizsgálva a tavalyi évben jellemzően továbbra is a mikro- és kisvállalkozások hiteleihez kérték legnagyobb mértékben a bankok a Garantiqa kezességvállalását. A többéves tendenciáknak megfelelően a kereskedelem, a szolgáltatás és az építőipar voltak a legjelentősebb ágazatok. „Az elmúlt év során a magas infláció és a megugró hitelkamatok miatt a hazaikkv-szektor számára létkérdés volt, hogy hozzáférjen a kigazdálkodható kamatok mellett elérhető támogatott forintforrásokhoz. A Garantiqa tevékenysége révén tavaly ismét számos olyan vállalkozás jutott a túlélést biztosító hitelhez, amely a kezességvállalás nélkül a kereskedelmi bankoknál nem kapott volna kedvező elbírálást hiteligénylése során” – emelte ki Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tavaly az év második felében a kkv-szektor hitelfelvételének közel 80 százalékában vettünk részt garanciavállalással, összességében pedig immár minden második kkv-knak juttatott hitelforint mögött a Garantiqa kezessége áll – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Szabó István Attila hozzátette: „a Garantiqa 2024-ben, a gazdaság újraindulásának évében is a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb partnere lesz a finanszírozásban, fejlesztéseik megvalósításában. Év elejétől átlagosan 30 százalékkal csökkentettük garanciavállalásai díjainkat, egyes beruházási hitelek mellé költségmentesen tettük elérhetővé a kezességvállalást. Emellett új termékkel is segítjük a beruházások, fejlesztések megvalósítását.”

A Garantiqa ebben az évben indítja InvestEU Garanciaprogramját, amely az Európai Bizottság 95 százalékos viszontgaranciájával megközelítőleg 600 milliárd forint nagyságrendű hitelállomány garantálását teszi lehetővé 2028 végéig. A program célja felgyorsítani a kedvezményezett vállalkozások termelékenységének növekedését és hatékonyságát, ezáltal javítva versenyképességüket.

Forrás: vg.hu

2024.06.04

A támogatott konstrukciók húzták a lízingpiac növekedését

Ugyan az idei első negyedévben is növekedni tudott a magyarországi lízingpiac, a bővülés jelentős részben az állami támogatással nyújtott konstrukcióknak köszönhető. Figyelemre méltó azonban, hogy az év első hónapjaiban az autófinanszírozási területen hirtelen megugrott a kereslet.

Ellentétes mozgásokat mutatott az idei első negyedévben a magyar lízingpiac: az ellátási láncok helyreállásával a szállítási nehézségek a legtöbb szegmensben megszűntek, ezzel szemben újra előtérbe kerültek a nehéz gazdasági helyzetből és a pesszimista jövőképből adódó keresleti problémák, ezért szinte valamennyi eszközfinanszírozási területen – így a nagyhaszonjárműveknél, a mezőgazdasági gépeknél, az ipari gépeknél – csökkentek az eszközeladások – hívták fel a figyelmet a CIB Lízing szakértői a napokban megjelent friss lízingpiaci statisztikák alapján.  Szintén figyelemre méltó, hogy az első negyedévben már az egyes eszközök eladási ára, így finanszírozott értéke sem tudott tovább emelkedni, sőt a forgalmazási piacokra már mérsékelt árcsökkenés volt jellemző 2023-hoz képest: mindez magával húzta a lízingfinanszírozási volumenek csökkenését is.* A csökkenést ugyanakkor – egyelőre – hatékonyan ellensúlyozni tudják az állami támogatással kínált termékek: a forintban nyújtott finanszírozás esetén a KAVOSZ-nál elérhető Széchenyi Lízing konstrukciók (ezek főként a mezőgazdasági gépek, kishaszonjárművek beszerzésénél keresettek), míg az euróalapú finanszírozás esetén a Baross Gábor program EXIM által nyújtott termékei. A piaci racionalitással némiképp ellentétesen mozgott a retail személyautófinanszírozási piac: miközben itt most nincs elérhető államilag támogatott finanszírozási termék, és a releváns forgalomba helyezési statisztikák is inkább stagnálásnak beillő, egyszázalékos emelkedést mutattak, az első negyedévben bő 50%-kal ugrott a finanszírozott összeg a lízingpiacon. A CIB Lízing a kissé ellentmondásosan alakuló piaci környezetben is javította pozícióit: az ügyfélportfólió közel 7,5 százalékkal növekedett 2023 első negyedévéhez képest. Ezen belül az autófinanszírozás területén közel 14, a flottafinanszírozásnál több mint 40 százalékkal nőtt az ügyfélszám. Az eszközportfólió több mint 4,5 százalékkal nőtt a CIB Lízingnél éves összevetésben, amihez jelentősen hozzájárult a nagyhaszonjárműveknél mért közel 15 százalékos és a gépek/berendezések területén mutatkozó több mint 33 százalékos növekedés. A portfólió minősége eközben továbbra is stabil a CIB Lízingnél, az NPL-ráta az autófinanszírozásnál 2,5, az eszközfinanszírozásnál pedig 3,5 százalék környékén alakult.

Forrás: CIB 

2024. 05. 13.

Nagyon pörög a Baross Gábor Hitelprogram

Villámgyorsan zajlik a február közepén lezárult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram igényléseinek elbírálása. Alig három hónap leforgása alatt a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékára már meg is kötötte a hitelszerződéseket a magyar vállalkozásokkal az EXIM. A korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált, immár kizárólag beruházási célú hiteltermékek iránt rendkívüli volt az érdeklődés, egy hónap alatt a teljes keret kimerült. Az EXIM Magyarország eddig 784 szerződést kötött a magyar vállalatokkal összesen 183,4 milliárd forint értékben.

A kormány 200 milliárd forintos keretemelési döntésének köszönhetően január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kérelmeinek befogadását, a kedvezményes hiteltermékek pedig ismét népszerűek voltak a magyar vállalkozások körében. Február közepére a 200 milliárd forint többletforrással megnövelt hitelprogram keretét teljes egészében lefedték az érdeklődő vállalatok által beadott hitelkérelmek. A benyújtott igénylések elbírálása és a jóváhagyást követő szerződéskötések folyamatosan zajlanak. Alig 3 hónap leforgása alatt a programon belül eddig összesen 784 darab szerződés jött létre 183,4 milliárd forint értékben, amely a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékát jelenti. A magyar vállalkozások 107 darab 156 milliárd forint összértékű beruházási hitelszerződést, illetve 677 darab 27,4 milliárd forint összértékű lízingszerződést írtak alá.

A beruházásokat támogató Baross Gábor Hitelprogram kérelmeinek 80 százaléka euró alapú hitelre szól. Az eddig jóváhagyott kérelmeket vizsgálva az ügyfelek 46 százaléka a kkv-szektorból kerül ki, az ügyfelek döntő része közép-magyarországi vállalkozás. A jóváhagyott hitelkérelmek 97 százalékát az EXIM által refinanszírozott banki partnereken keresztül fogadták be. „Már a program kezdetekor látható volt, hogy a magyar vállalati szektor részéről óriási az igény a kedvezményes finanszírozási lehetőségek iránt, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikere azóta is töretlen. A 200 milliárd forinttal megnövelt finanszírozási keret egy hónap alatt telt be, mi pedig igyekszünk minél hamarabb forráshoz juttatni a magyar vállalkozásokat. A szerződött ügyletek közel negyedében már a folyósítások is megtörténtek” – mondta dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettese. A vezető hozzátette: „A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a bank 30 éves fennállásának jelentős mérföldköve, hiszen minden eddiginél nagyobb volumenben, összesen már 1200 milliárd forinttal járultunk hozzá a magyar vállalatok sikereihez.”

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik.

Forrás: EXIM 

2024.05.08 

MAKISZ-elnök: a kamatstop segített az adósoknak

„Annak ellenére, hogy már véget ért a hiteltörlesztés és felmondási moratórium, a vállalkozások számára pedig áprilisban megszűnt a kamatstop, a banki portfóliók egészségesek és nem nő a kintlévőségek mértéke. A lakossági kamatstop június elsejei kifutása után sem számolunk a késedelmes állományok növekedésére. vagyis elmondhatjuk, hogy a kamatstop elérte a célját, mert a Covid, majd a kiemelkedő infláció időszakában sem képződött olyan óriási bedőlt állomány, mint amire sokan számítottak. Ebben az is szerepet játszik, hogy a lakossági fizetési késedelmeket elsősorban a munkaerőpiac helyzete határozza meg és Magyarországon ma kiemelkedően magas a foglalkoztatottság mértéke” – magyarázza Bódizs Kornél.

Bódis Kornél (Fotó: Makisz)

Hozzátette: azzal, hogy a kormány a 2022 októberi szinten fagyasztotta be a lakossági kamatokat, jelentős segítséget adott az ügyfeleknek akkor, amikor később, a 18 százalékot is elérte a piaci kamatszint. A mostani, konszolidáltabb környezetben viszont már indokolatlan és káros lenne a kamatstop fenntartása, mert miközben a 8 százalékos jegybanki kamaton alapuló piaci kamatszint már kigazdálkodható, ha a 2 százalékos kamatkörnyezetben rögzített kamatstop fennmaradna, hosszabb távon a tisztességesen fizető, megtakarító, előre gondolkodó ügyfeleknek kellene megfizetniük a kamatstop feletti kamatkülönbözet árát.  Bódizs Kornél azt is elmondta, hogy a MAKISZ rendelkezésére álló adatok alapján, a magyar bankok problémás követeléseinek aránya és mértéke nagyjából az európai átlagnak megfelelő. Ebben annak is szerepe van, hogy miközben a kamatstop megvédte a háztartásokat attól, hogy a törlesztőrészetek durván megemelkedjenek, a magas kamatok erőteljesen visszafogták a hitelezést. Jól mutatja ezt, hogy 2023-ben összességében csökkent a banki kihelyezések volumene.

„Miközben azt tapasztaljuk, hogy a bankoknál a személyi kölcsönök mértéke és a hitelkártyák kihasználtsága enyhe növekedést mutat, a késedelmes állományok eddig nem növekedtek: a legfrissebb adatok szerint nagyjából 3 százalék körül van. Ahol a fizetési elmaradás növekedését már tapasztaljuk, az a távközlési és a közüzemi szektor. Ráadásul a távközlési szektor cégeinél március-április időszakában valósult meg az a jelentős, inflációkövető áremelés, amelynek hatására a telefonszámlák összege érezhetően emelkedik. Ezért azzal számolunk, hogy a késedelmes tartozások száma és mértéke a közeljövőben is tovább fog növekedni a távközlési szektorban.” Ugyanez igaz a közműszolgáltatási – víz, villany, gáz – szektorra is. Amit jól mutat, hogy a követelésvásárlók állományának nagy részét – legalábbis ami a darabszámot illeti -, a távközlési és a közüzemi számlák teszik ki. Az egy ügyletre jutó magasabb összegek legnagyobb részét természetesen a banki követelések adják, de újonnan bedőlő hitelekből továbbra is nagyon kevés jelenik meg a követelésvásárlási piacon. „A munkaerőpiac elsősorban az alkalmassáról, a képzettségről, illetve a tapasztalatról szól. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál magának munkahelyet. A munkaerőpiac tehát láthatóan jól működik, és a munkabér a legfontosabb forrása a késedelmes kötelezettségek teljesítésének is. Ez a helyzet akkor is, ha már végrehajtás alatti követelés teljesítéséről van szó: a legjobb a tartozások önkéntes teljesítése, de ha ez nem történik meg, a letiltás, vagy a bírósági végrehajtás során vállalt önkéntes részletfizetés is jobb annál, minthogy a tartozást és annak kamatait, valamint költségeit továbbra is maga előtt görgesse az adós.” A MAKISZ álláspontja szerint az ilyen esetekben, a minden érdekelt számára előnyös megoldás csak az lehet, ha az adós, akár a bírósági végrehajtás alatt is, a megállapodás szándékával megkeresi a hitelezőjét vagy az ügyében illetékes követeléskezelőt. A követeléskezelő ugyanis mindig a megállapodásban érdekelt. Abban, hogy a nehéz helyzetbe került adóssal együtt, annak életkörülményeit, lehetőségeit figyelembevéve – akár az egyénre szabott részletfizetést, vagy más kedvezményt biztosítva – olyan, vállalható konstrukciót dolgozzon ki, ami a tartozás kigazdálkodását, rendezett teljesítését elősegíti.

Forrás: Figyelő 

2024.05.06 

Az MFB Pont Plusz hatékonyan közvetítheti az uniós forrásokat

Sikeresen lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyílt, európai uniós jogszabályoknak megfelelő közbeszerzési eljárása, melyet az MFB Pont Plusz lakossági hálózat kialakítására hirdettek meg. A közvetítői feladatok ellátásának jogát az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank által alkotott konzorcium nyerte; a hitelintézetek a 2021-2027-es finanszírozási ciklus lakossági hitelprogramjait összesen 266 bankfiókban teszik elérhetővé az ügyfelek részére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium joggyakorlása alá tartozó MFB nyílt, európai uniós közbeszerzési eljáráson választotta ki hitelintézeti partnereit, melyek a saját, már működő fiókhálózatukon belül végzik az uniós forrásközvetítést. Az eljárás eredményének értelmében az MBH Bank Nyrt., OTP Bank Nyrt., Gránit Bank Zrt. alkotta konzorcium működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot. A nyertes ajánlattevő összesen 266 MFB Pont Plusz megnyitását vállalta, melyek összesen 134 járásban lesznek elérhetőek. Az első 128 MFB Pont Plusz május 30-ig, a további 138 db pedig június 30-ig nyílik meg. A közvetítői szerződés megkötésére várhatóan még áprilisban sor kerül.

A lakossági MFB Pont Plusz fiókok megnyitásával teljes lesz az európai uniós hiteltípusú pénzügyi eszközöket, azaz önálló és kombinált hitelprogramokat közvetítő hálózat, miután a vállalkozásokat kiszolgáló fiókok már teljeskörűen felkészültek az első hitelprogram érkezésére.

Forrás: MFB  

2024. 04. 22. 

Félmillió ügyfelet mozgatott meg a lakásbiztosítási kampány

Több mint 460 ezer ügyfelet mozgatott meg a lakásbiztosítási kampány – jelentették be a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői. A piaci koncentráció ugyanakkor csak kisebb mértékben mérséklődött.

Az előzetes várakozások többségét jóval felülmúló eredményeket hozott a márciusi lakásbiztosítási kampány: a 285 ezer új szerződéskötés mellett 176 ezren vizsgáltatták felül a meglévő szerződésüket – jelentették be hétfői tájékoztatójukon a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára közölte: az előzetes adatok szerint a kampányban összesen 461 ezer lakásbiztosítási szerződés mozdult meg, miközben a lakásbiztosítási penetráció 72-ről 74 százalékra emelkedett.

Az államtitkár szerint a várakozásokat felülmúló eredményekben a Magyar Nemzeti Banknak, a biztosítóknak és az alkuszoknak is jelentős szerep jutott, sikerült növelni a lakásbiztosításokkal kapcsolatos pénzügyi tudatosságot. A munka ugyanakkor – tette hozzá – nem állhat meg, egész évben napirenden kell tartani ezt a témát, és fejleszteni szükséges magát a kampányt is.  Túri Anikó kiemelte: körülbelül egymillió ember átlagos értéken számolva 18 ezer milliárd forint értékű ingatlana áll most korszerűbb, jobb ár-érték arányú védelem alatt.

Túri Anikó elmondta: a kampány életre hívásának célja a családok vagyoni biztonságának elősegítése, fokozása volt. Magyarországon hagyományosan az ingatlan a legfontosabb vagyontárgy, ezért is szerette volna a kormányzat a lakásbiztosításhoz kapcsolódó pénzügyi döntésre felhívni a figyelmet. Kiemelt cél volt a verseny fokozása is a biztosítási piacon, ezt szintén teljesítette a kampány. A kedvező hatások már februárban érezhetők voltak, nőtt a verseny a biztosítók között – fejtette ki az államtitkár.

Forrás: vg.hu 

2024.04.17 

Cégalapítás a fotelből – vállalkozói szolgáltatásplatform az MBH Banknál

A nemrég indult cégalapító szolgáltatásnak köszönhetően nem kell többé kimozdulnunk dolgozószobánkból, minden szükséges ügyintézés online elvégezhető az MBH Csoport BUPA platformjáról. A megújult BUPA szolgáltatásplatform azonban jóval több, mint a vállalkozásindításhoz szükséges kényelmes funkciók gyűjteménye: az eredetileg számlázóasszisztensként induló platform ma már a teljes kkv-szektort célozza azzal, hogy egy olyan vállalkozói ökoszisztémát épít, amelyben a vállalkozók, a működésükhöz szükséges szolgáltatók és a bank kölcsönösen segítik egymást.

Mi a BUPA?

A BUPA egy online szolgáltatásplatform, ahol minden olyan funkció és kényelmi szolgáltatás egy helyen elérhető, ami egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez szükséges. A program lépésről lépésre vezeti végig ügyfeleit a cégalapítás folyamatán, olyan szolgáltatásokat is beleértve, mint a jogi tanácsadás, vagy a vállalkozás profiljához leginkább illő könyvelő kiválasztása és leszerződtetése. Segíti a cégalapítás megtervezését is: a leendő vállalkozó adó- és cégformaválasztó kalkulátorral pontosíthatja terveit, ingyenes edukációs anyagokból és webináriumokból tájékozódhat, vagy elindíthatja az első pénzforgalmi bankszámla megnyitását. A BUPA a számlázószolgáltatások mellett pénzforgalmi funkciókat is kínál: összeköthető vállalkozói bankszámlákkal, így teljes áttekintést ad az egyenlegekről, kintlévőségekről és a fizetendő tételekről, az utóbbiak kiegyenlítésére közvetlenül a rendszerből tranzakció is indítható. A számlázóhoz hozzáférést lehet adni a könyvelőnek is, így még egyszerűbben és kényelmesebben intézhetők a könyvelési, illetve bevallásokkal kapcsolatos feladatok. A BUPA a számlázóprogramok piacán egyedüliként rendelkezik magasfokú biztonságot garantáló banki háttérrel, az MBH Bank ügyfelei számára pedig aktív bankkapcsolat esetén díjmentes a használata.

Partnerség, ami mindenkinek jó

A BUPA egyediségét az adja, hogy mindezt egyetlen felületen, teljesen digitálisan teszi elérhetővé, egyúttal közösséggé is szervezi az ügyfeleket, a piaci szolgáltatókat és a banki szereplőket. A kkv-szektor szereplőinek így lehetőségük van összekapcsolódni, és az együttműködés minden szereplője profitál ebből: a vállalkozások könnyebben hozzájutnak azokhoz az információkhoz és kényelmi szolgáltatásokhoz, amelyek a napi működéshez, a növekedéshez szükségesek, a szolgáltatók potenciális ügyfeleket érnek el, mindehhez pedig egy biztonságos és modern banki háttér áll rendelkezésükre. Az MBH Bank mikro- és kisvállalkozások üzletága egymilliárd forint éves bevételig ajánlja platformját a leendő és már meglévő vállalkozásoknak, függetlenül attól, hogy milyen banknál vezetik számlájukat. Illés Zoltán, az MBH Bank mikro- és kisvállalkozások fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója a BUPA friss fejlesztése kapcsán elmondta: „Tavaly év végén készítettünk egy általános felmérést arról, milyen helyzetben vannak a kkv-k. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a gazdasági környezet továbbra is komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat, azok igyekeznek új megoldásokat találni. Fontos prioritásuk a digitalizáció, és a szektoron belüli kapcsolatok erősítése. Ezeket szeretnénk banki oldalról professzionális módon támogatni és új szolgáltatásokkal kiegészíteni, mivel a vállalkozói szektor támogatása és ezáltal a gazdaság élénkítése kiemelt törekvésünk. A pénzügyi szféra elismerése mellett az első felhasználói visszajelzések is érkeznek, melyeket beépítünk a további fejlesztéseinkbe.” A BUPA vízióját a közelmúltban két szakmai díjjal is honorálták: a projekt indulása után rövid idővel elnyerte a MasterCard Év bankja 2023 megmérettetésen Az év üzleti szegmensének szóló programja kategória első díját, a Joint Venture Szövetség Companies for the Future Award gáláján pedig a legjobb ökoszisztémát építő vállalatnak szóló különdíját foghatta kézbe. „Programunk értékelésekor a zsűri pont azokat a jellemzőit ismerte el, amelyek miatt mi is büszkék vagyunk erre a platformra: innovatív és digitális fejlesztés, amely valódi megoldást, kézzelfogható segítséget nyújt a mikro- és kisvállalatoknak a költséghatékony működéshez, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben” – kommentálta az elismerést Ginzer Ildikó, standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettes a MasterCard díjátadóján.

Jön a kamatmentes hitel!

A gazdasági növekedés helyreállításához elengedhetetlen a hitelezés felpörgetése, ám a magas kamatkörnyezetben ez egyelőre nem működhet. A kormány ezért az elmúlt időszakban több programmal is igyekezett segíteni a vállalkozások helyzetén. Most újabb lépés készül, a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi kerettel kedvező hitelprogram nyílik meg a kis és közepes cégek előtt. Sőt, már az ezt követő intézkedés is előkészítés alatt áll.

Az infláció sikeres visszaszorítást követően 2024-ben a kormány fő célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus, négy százalék körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozásokat, új beruházásokra, a hatékonyság és a termelékenység érdemi növelésére van szükség. Ennek elérését fogja támogatni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) prioritása is, amelyen keresztül a kormány elsősorban olcsó és célzott hitelekkel összesen 450 milliárd forintot biztosít a vállalkozások fejlesztésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte: a cél az, hogy ezek a források mielőbb a gazdaságba kerüljenek. A kormány a második negyedévtől kezdődően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a 450 milliárd forintos keretből 130 milliárd forintnyi könnyen elérhető, kedvező hitelprogramot indít. A KKV technológia plusz hitelprogram célja a cégek olyan beruházásainak a támogatása, amelyek esetében a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek jelenleg akadályozzák a finanszírozást. A hitel Budapest kivételével az ország egész területén felhasználható. Az igényelhető összeg nagysága tízmillió és százmillió forint között lesz, amelyet a kormány nullaszázalékos kamat mellett biztosít.

A kölcsön felhasználható a többi között gépek, informatikai eszközök vagy megújuló energiaforrást hasznosító, azaz a zöld energiát támogató technológiák megvásárlására, valamint a projekttel összefüggő immateriális javak beszerzésére. Emellett igénybe vehetők képzési és tanácsadási szolgáltatások is. A minisztérium közölte azt is, hogy a program részletes termékleírását márciusban hirdetik ki, a hitelkérelmeket, pályázatokat várhatóan áprilistól lehet majd benyújtani az országszerte megtalálható MFB pontokon. A második negyedévben induló hitelprogramon túlmutatóan a vállalkozások fejlesztését a harmadik és negyedik negyedévében induló, további lehetőségek fogják segíteni.

Forrás: NGM 

2024.02.19 

Vállalati hitelek: kedvezőbbek lesznek a banki konstrukciók

A Kormány és a Bankszövetség között folytatódtak az egyeztetések. Az új vállalati hitelek esetén a futamidő alatt 6 hónapig 0 százalékra csökken a BUBOR feletti kamatfelár.  

Az elmúlt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség között több alkalommal intenzív és konstruktív szakmai párbeszéd zajlott a piaci hitelezés ösztönzése érdekében. Ebbe illeszkedik a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői által a múlt hét elején elindított szakmai vita is. A szakmai vita középpontjában az állt, hogy a banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamata és az azonos lejáratú Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama lényegesen szétvált – amire az elmúlt 20 évben nem volt példa –, ezzel zavart okozva a pénzpiaci termékek árazásában. Lehetőség nyílt volna referenciakamatként az alacsonyabb DKJ hozamszint alkalmazására. A banki gyakorlat ugyanakkor a piac által ismert, általánosan használt és magasabb kamatszinten lévő BUBOR-t alkalmazza.
A Bankszövetség az NGM jelzésével összhangban elfogadta, hogy e két alapvető referenciakamat között szétválás történt, amely helyzet megoldására konstruktívan reagált. Világossá tette, ahogy a Kormány és a piac, úgy a bankszektor számára is kedvezőtlen
környezetet jelent a magas kamatok miatti alacsonyabb hitelkereslet és beruházási aktivitás. A Bankszövetség a kamat szétválás kezelése érdekében felvetette, hogy a bankok önkéntes csatlakozása alapján vállalnák, hogy a vállalati ügyfelek számára a forint alapú piaci hiteleket átmeneti időszakra „akciósan” kínálják, ami a gyakorlatban egy érdemi hitelkamatcsökkentést jelenthet. A Kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, amelyhez a megoldást ugyanakkor csak az jelentheti, ha a bankok a következő 3 hónapban olyan új vállalati hitelszerződéseket köthetnek, amelyek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat 0 százalékos szintre csökkentik. Ez a felár a hitel folyósításától számított 6 hónapig marad 0 százalékos szinten, majd ezt követően visszaállhat a normál szintre. A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium mai tárgyalásán a Bankszövetség jó megoldásnak találta a Kormány javaslatát. A bankok így önkéntesen fogják vállalni ennek alkalmazását. A Bankszövetség támogatólag felhívja a tagbankjai figyelmét a vállalati hiteleknek a következők szerinti átalakítási lehetőségére. Az akcióhoz önkéntesen csatlakozó egyes kereskedelmi bankok egyedi döntésük alapján vállalják, hogy egy kedvezményes időszak keretében, a 2024. február 1. és 2024. május 1. között megkötött valamennyi új vállalati forinthitel esetében átmenetileg, azaz a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal érdemben csökkentve a vállalati hitelek kamatszintjét.
Az önkéntes vállalás a hitelfelvétel céljától függetlenül érvényes lehet minden vállalati hitelre, beleértve a folyószámlahiteleket, a forgóeszközhiteleket, valamint amennyiben a folyósítás az idei évben megkezdődik, akkor a beruházási hitelekre is, továbbá minden új vállalati hitelre futamidőre való tekintet nélkül. Mindez 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. A nemzetgazdasági miniszter a KKV kamatstop intézményének kivezetésével kapcsolatban tájékoztatást nyújtott a Bankszövetség képviselőinek. Hangsúlyozta, hogy a kamatstop kivezetésére csak úgy kerülhet sor, hogy senkinek sem növekedhet a törlesztőrészlete.
Hozzá,tette: a jelenlegi folyamatok alapján, a piaci kamatvárakozásoknak megfelelően áprilisig a referenciakamatok 8 százalék alá csökkenhetnek, ami a kamatstop szabályozásában rögzített kamat alatti szint. Ez azt jelenti, hogy a kivezetés senkit sem érintene hátrányosan. Ennek következtében a Kormány szándékai szerint a hatályos jogszabályok alapján 2024. április 1-jével lejáró KKV kamatstop intézménye nem kerül meghosszabbításra. Nagy Márton végezetül megköszönte a Bankszövetség konstruktív hozzáállását és együttműködését, továbbá a hitelezés helyreállítása érdekében tett eddigi erőfeszítéseit. Hozzátette, hogy a vállalati hiteleket érintő most induló önkéntes banki vállalások érdemben fogják segíteni a piaci hitelezés további ösztönzését, a gazdasági teljesítmény növekedését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 2024. 01. 29.

Garantiqa: jelentős díjcsökkentés a hitelezés felfuttatása érdekében

Számottevő díjcsökkentésről döntött a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: egyes Széchenyi Beruházási hitelek esetében a KKV-k által fizetendő kezességvállalási díj mértéke 0 százalékra változik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaság ösztönzési céljaival összhangban, a hazai kis- és középvállalkozások könnyebb hitelhez jutását elősegítendő, csökkenti garanciadíjait a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2024. január 22-től. Így egyes, állami garanciatámogatás mellett nyújtott termékek esetében lehetőség nyílik akár díjmentes kezességvállalás igénybevételére – mondta a díjcsökkentéssel kapcsolatban Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A Garantiqa a kis- és középvállalkozások finanszírozásában húzóterméknek számító – a társaság 2023-as kezességvállalásainak mintegy 80 százalékát kitevő – Széchenyi Kártya Program hitelei esetében csökkenti legnagyobb mértékben díjait. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 hitelgarancia SZK MAX+ konstrukcióban a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy a termékhez kapcsolódó díjtámogatást figyelembe véve, a kis- és középvállalkozásoknak nem kell kezességvállalási díjat fizetniük. Az SZK MAX+ folyó és likviditási hitelek tekintetében pedig a díjak felével számolhatnak a hazai kis- és középvállalkozások.

A Garantiqa emellett a nem Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó, általános állami viszontgaranciával biztosított kezességvállalásai esetében is komoly díjcsökkentést hajt végre. A beruházási hitelek esetén a díjtámogatást figyelembe véve a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0,5 százalék alatt marad. A díjcsökkentés jelentős mértékben segítheti a fejlesztésben, beruházásban gondolkodó cégek döntését. Ráadásul a díjcsökkenéssel újabb hazai KKV-k számára válik elérhetővé a piaci vagy támogatott hitelek igénybevétele, hiszen a garanciavállalás számottevően csökkenti a bankok finanszírozási kockázatát. A Garantiqa így járul hozzá a beruházások magas szinten tartásához, a gazdasági növekedés helyreállításához, és a munkahelyek megvédéséhez – emlékeztetett Szabó István Attila. A díjcsökkenést a nem teljesítő hitelek tervezettnél kedvezőbb alakulása, és a kiemelten hatékony költséggazdálkodás mellett a folyamatosan és dinamikusan növekvő portfolió teszi lehetővé. Az elmúlt évben már minden második kkv-szektornak juttatott új hitel mögött ott állt a Garantiqa, a társaság idén is 1000 milliárd forint feletti új kezességvállalással tervez – tette hozzá a vezérigazgató.

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia

2024.01.23 

Hatalmas az érdeklődés a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt

Január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH) kérelmeinek befogadását. A 200 milliárd forint többletforrással újraindított, a korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált hiteltermékek pedig ismét rendkívüli érdeklődést váltottak ki a magyar vállalatok részéről. A kereskedelmi bankoknál, a lízingcégeknél, vagy közvetlenül az EXIM Magyarországnál alig néhány nap alatt 88 darab új hitelkérelmet nyújtottak be mintegy 122 milliárd forint értékben.

Az így összesen már 1200 milliárd forint keretösszegűre növelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik. A 2024-ben 200 milliárd forint többletforrással újraindított hitelprogrammal az EXIM Magyarország célja, hogy a hazai gazdasági növekedésében kulcsszerepet betöltő iparágakban tevékenykedő vállalatok mindennapi tevékenységét támogassa, valamint a fenntarthatósági és energiahatékonyági célú beruházások megvalósítását is elősegítse kedvezményes finanszírozási forrásokkal.

„A tavalyi év megmutatta, hogy az EXIM Magyarország kulcsfontosságú szerepet tölt be a vállalati hitelezés életben tartásában, illetve azt is, hogy anticiklikus programjai révén a gazdaság lassulásakor is segíteni tudja a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában. Azt látjuk, hogy erre még mindig nagy szükség van, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kiváló eszköz erre. Néhány napja nyitottuk újra a hitelkérelmek befogadását, de már most azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődés töretlen: 88 darab igénylés érkezett már be a hazai vállalatoktól néhány nap alatt.” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója.

Az EXIM Magyarország a programmal egyszerre kíván hozzájárulni a hazai gazdasági növekedés újraindításához és magyar vállalatok fejlődéséhez. Annak érdekében, hogy megőrizhessék versenyképességüket az autóipari, élelmiszeripari, gyógyszergyártó, építőipari, logisztikai, illetve a turizmus-vendéglátás, a telekommunikációs szektorok és a zöld ipari átállás hazai szereplői, a BGH keretében kínált beruházási hitel és lízing kamata még kedvezőbb, mint a 2023. évi programban: a 10 éves futamidejű hitel és az 5 éves futamidejű lízing kamata forintban akár 5%, euróban akár 3% is lehet. A termelő és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó beruházások mellett az EXIM a magyar vállalatok külföldi kifektetéseit, logisztikai-, szállítmányozási- és termelőeszközök finanszírozását, illetve a fenntarthatóságot és az energiahatékonysági átállást elősegítő beruházásokat is támogatja.

Az EXIM Magyarország harmincéves tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezik a vállalkozások kedvezményes hitelek formájában történő támogatása területén. Így a pénzintézet jelenleg is közel 3000 magyar vállalkozás finanszírozásában nyújt segítséget, amelyek közel 90 százaléka a kis- és középvállalkozások közül kerül ki.

Az EXIM Magyarországról

Az EXIM Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége; az egyetlen, kifejezetten a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott hazai banki, biztosítói szereplő, amely az exportfinanszírozás mellett közel egy évtizede működtet nemzetközi versenyképességet javító belföldi hitelprogramokat is. Az EXIM név alatt két jogi személy együttese értendő, az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.). Ennek köszönhetően az EXIM Magyarország integrált keretek között működve tud mind finanszírozói, mind biztosítói megoldásokat nyújtani.

30 éves fennállása során szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM Magyarország a világ közel 150 országába segített már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat.

Az EXIM Magyarország teljes eszközállománya 2023 első félévének végén több mint 3100 milliárd forintot tett ki, hitelállománya pedig átlépte az 2200 milliárd forintot, mintegy 3200 vállalati ügyfelének 90 százaléka a kkv-szegmensben működik. Kiemelt partnerei a hazai kereskedelmi bankok, ügyfeleit elsősorban rajtuk keresztül, refinanszírozási konstrukcióban finanszírozza.

Forrás: EXIM 

2024.01.22

2024-ben is folytatódhat a Baross Gábor Hitelprogram

A magyar vállalkozások megerősítése és teljesítményük növelése érdekében a kormány arról döntött, hogy további 200 milliárd forintos keret biztosításával 2024. július 1-jéig tovább folytatja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Ezzel összességében tehát 1.200 milliárd forintot biztosít a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül a gazdaság számára.

2023-ban a kormány visszaszorította az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. A kormány célja, hogy jövőre a magyar gazdaság újra dinamikusan, 4%-kal növekedjen. Ebben kulcsfontosságú a fogyasztás helyreállítása, a beruházási ráta GDP-hez
mért szintjének 25% fölött tartása és a munkaerőpiaci aktivitás további fokozása. A fogyasztás, így a kereslet csökkenésével párhuzamosan a belgazdaság teljesítményére érzékeny ágazatok beruházási teljesítménye 2023-ban visszaesett, ezért szem előtt tartva a versenyképességet, 2024-ben támogatni kell a beruházások helyreállítását. Ezt a célt szolgálja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása is, amely egyúttal a munkahelyek megvédéséhez és a gazdasági növekedés bővüléséhez is hozzájárul. A nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartva a 200 milliárd forintos keret a termelő és szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra, magyar vállalatok külföldi kifektetéseire, továbbá logisztikai, szállítmányozási és termelőeszközök finanszírozására lesz felhasználható. A Hitelprogram folytatása során kiemelten támogatandók az alábbi gazdasági szektorok: (1) élelmiszeripar, (2) építőipar, (3) telekommunikáció, (4) gyógyszergyártó szektor, (5) turizmus és vendéglátás, (6) autóipari beszállítók, (7) logisztika, valamint (8) a zöld ipart és energiahatékonysági átállást támogató beruházások.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása során a kormány még kedvezőbb kamatokat biztosít a hazai vállalkozások számára, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben jelentős segítséget jelent számukra. A Hitelprogram keretében forinthitel esetében 5%-os, euró alapú
hitel esetében 3%-os szinten lesznek elérhetők a források. A kormány a munkahelyek, valamint a beruházás- és exportalapú gazdaság védelme érdekében 2023. február 1-jén indította el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. A Hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöldhitel volt igényelhető. A Hitelprogram forrásai a magas kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett voltak elérhetők 2023-ban, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6%-os, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5%-os szinten. A Hitelprogram rövid időn belül rendkívüli érdeklődést váltott ki, így a vállalkozások megnövekedett hiteligényére tekintettel az eredetileg meghirdetett 700 milliárd forintos hitelkeretet a kormány 1.000 milliárd forintra emelte. Jelenleg a szerződött ügyletek összege meghaladja a 950 milliárd forintot, miközben a folyósítások értéke már elérte a 700 milliárd forintot.

Forrás: GFM 

2024.01.01

Diákhitel: marad a 7,99 százalékos kamat

Jövőre is rendkívül kedvező feltételekkel lesz elérhető a szabad felhasználású diákhitel, marad a 7,99 százalékos kamat – írja hétfői közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Nincs megállás a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban

Túllépte a 860 milliárd forintos szerződött összeget a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. November 8-ig az 1000 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett program 86 százalékára kötöttek szerződést a magyar vállalkozások, melyből az EXIM Magyarország 654 milliárd forintot folyósított. A program célja a vállalkozások kedvezményes finanszírozási eszközökkel történő támogatásán keresztül a hazai gazdaság élénkítése és a növekedés újraindítása. 

Az EXIM Magyarország idén februárban indította el 700 milliárd forintos keretösszeggel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot a Kormány döntése alapján. A rekordméretű hitelprogram azzal a céllal indult útjára, hogy a magyar vállalkozások a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a magas kamatok mellett kedvezményes finanszírozáshoz juthassanak. A program szükségességét mutatja, hogy rövid időn belül hatalmas érdeklődést váltott ki, így az eredeti keretösszeget 1000 milliárd forintra emelte a Kormány. A Hitelprogram keretein belül beruházási-, forgóeszköz- és zöld hitel igényelhető. A hitelkonstrukciók a futamidő végéig rendkívül kedvező, fix kamat mellett érhetők el, amely forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6%-ot, euró hitel esetében pedig legfeljebb 3,5%-ot jelent. Indulását követően 2 hónap leforgása alatt a szerződött hitelállomány már elérte az 500 milliárd forintot, november elejére pedig túllépte a 860 milliárd forintot, vagyis a teljes hitelkeret 86 százalékára kötöttek szerződést, amely az év végéig várhatóan 100 százalékra növekedik. A program keretében november 8-ig több mint 3000 darab hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz, illetve a vele szerződésben álló kereskedelmi bankokhoz, együttesen 1480 milliárd forint értékben. A legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitel iránt mutatkozott, 691 milliárd forint összegben nyújtottak be erre a termékre forrásigénylést a vállalatok. Ezt 510 milliárd forinttal a beruházási célú (beleértve a lízinget), majd 279 milliárd forinttal az ingatlancélú hitelkérelem követte. Az eddig leszerződött 860 milliárd forint mintegy 76 százaléka már folyósítva lett összesen 654 milliárd forint összegben. A beérkezett hitelkérelmek 99 százalékát az EXIM refinanszírozó partnerein keresztül regisztrálták. Az EXIM Magyarország a lemorzsolódó ügyleteinek pótlása érdekében szeptemberben újranyitotta a kérelmek befogadását a refinanszírozási partnerei számára. A hazai hitelpiacon fennálló töretlen érdeklődést a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt jól mutatja, hogy az újranyitás óta rövid idő alatt 613 darab kérelem érkezett be a kereskedelmi banki partnereken keresztül összesen 112 milliárd forint összegben. Az ügyfelek 67 százaléka a kkv szektorból került ki, a szerződött hitelállomány alapján a források 49 százalékát használhatják fel a hazai kis- és középvállalkozások. A három legnagyobb hitelösszegű forrást elnyerő iparágak november elejéig a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar voltak. A hitelösszeget nézve a zöld beruházási hitelek 51 százaléka a következő négy ágazatba áramlik: villamosenergia-termelés; keményítő, keményítőtermék gyártása; könnyűfém csomagolóeszköz gyártása; villamos motor, áramfejlesztő gyártása.

„Azt a célt tűztük ki magunk elé a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram elindításával, hogy a magyar vállalatoknak hatékony segítséget nyújtsunk annak érdekében, hogy meg tudják őrizni versenyképességüket akkor is, amikor a gazdasági növekedés lassul. Az érdeklődés mértéke még így is túlszárnyalta az elképzeléseinket. Ezt jól mutatja a beérkező hitelkérelmek száma. A hitelprogram indulása óta a magyarországi, legalább 250 munkavállalót foglalkoztató cégek 15 százaléka részesült a Baross Gábor Hitelprogram kedvezményes forrásaiban” – nyilatkozott Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram meghatározó szerepet tölt be a befagyott vállalati hitelpiac fellendítésében és ezáltal a gazdaság élénkítésében, illetve a növekedés újraindításában. A hazai bankrendszer által márciustól szeptemberig nyújtott új hitelszerződések közül 32,8 százalék, azaz lényegében minden harmadik ügylet a Baross Gábor Hitelprogramhoz volt köthető. A forintban denominált új hitelszerződések esetében ez az arány még ennél is magasabb, közel 40 százalék volt.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram célja, hogy a gazdasági hatásoknak leginkább kitett, az energiaválság miatt nehéz helyzetbe került hazai vállalkozásoknak államilag támogatott, alacsony kamatozású forrást nyújtson, valamint, hogy a jegybanki szigorítások miatt visszaesett banki hitelezés mértékét növelje. A programon keresztül az EXIM Magyarország egyszerre kívánja segíteni a magyar vállalatok mindennapi tevékenységét, valamint fenntarthatóvá és hatékonyabbá tenni működésüket, erősítve likviditási helyzetüket, támogatva beruházásaikat, csökkentve az energiafüggőségüket, illetve erősítve növekedési és exportpotenciáljukat.

Forrás: EXIM 

2023.11.16 

1 milliárd euró értékben hajtott végre kötvénykibocsátást az EXIM

Több mint tíz év után újra euró alapú kötvénykibocsátást hajtott végre az exporthitel-ügynökség magas befektetői kereslet mellett a nemzetközi piacon. A kibocsátás során a Bank 1 milliárd euró összegű, 2029-es lejáratú kötvényt értékesített 6,092 százalékos hozammal. A kibocsátás vezető szervezői az Erste Bank, Goldman Sachs, ING, JP Morgan és Raiffeisen Bank International voltak.

A sikeres tavaszi 1,25 milliárd dolláros nemzetközi devizakötvény-kibocsátás után euró alapú kötvénykibocsátást hajtott végre az Eximbank november 8-án. A pénzintézet ezúttal 1 milliárd euró értékben értékesített kötvényt a nemzetközi tőkepiacon, ezzel a Bank idén összességében mintegy 2,15 milliárd eurós forrásbevonást valósított meg a nemzetközi tőkepiacon. A 2029. májusi lejáratú, 5 évesnél hosszabb futamidejű kötvény kibocsátáskori hozama 6,092 százalék. A kibocsátás élénk érdeklődés kíséretében, mintegy 150 befektető részvételével, érdemi túljegyzés és széles körű földrajzi diverzifikáció mellett zajlott. A befolyt összeget az Eximbank a stratégiájában meghatározott célok elérésére, a hitelezési tevékenységének finanszírozására használja fel. A kibocsátás fő szervezői az Erste Bank, Goldman Sachs, ING, JP Morgan és Raiffeisen Bank International voltak. A pénzintézet finanszírozási oldalról folyamatosan keresi a különböző forrásbevonási lehetőségeket arra törekedve, hogy minél hatékonyabban támogassa üzleti tevékenységét. Mindezen célok elérése érdekében a pénzintézet idén először 2023. április 26-án hajtott végre nemzetközi devizakötvény-kibocsátást, ekkor 1,25 milliárd dollár (mintegy 1,15 milliárd euró) értékű forrásbevonást valósított meg. A tavaszi kibocsátást is rendkívüli érdeklődés övezte, amelyen mintegy 150 befektető vett részt. A nemzetközi tőkepiac mellett az Eximbank a hazai kötvény- és pénzpiacokon is folyamatosan jelen van forrásbevonási tevékenységével, amelyet a jövőben is folytatni kíván.

Forrás: EXIM 

2023. 11. 09. 

Az MFB felkészült az uniós források közvetítésére

Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárása, melyet a hitel típusú visszatérítendő európai uniós források közvetítését végző MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítására hirdetett meg. A nyílt, európai uniós eljárás eredményeként az MBH Bank és a Gránit Bank meghatározott fiókjaiban lesznek elérhetők a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára meghirdetett uniós forrású hitelprogramok a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium joggyakorlása alá tartozó MFB 2016-ban kezdte meg a 2014-2020-as európai uniós ciklus keretében elérhető pénzügyi eszközök, azaz az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki. Az MFB Pontok hálózata kereskedelmi bankfiókban biztosított szakértő segítséget és forrást a vállalkozások, illetve magánszemélyek számára. Három operatív program keretében kockázati tőkeprogramok, kombinált és önálló hitelprogramok, valamint lakossági hitelprogramok lebonyolítása valósult meg kutatásfejlesztési, infokommunikációs, energiahatékonysági, vállalati technológiafejlesztési területen.

A Kormány döntésének megfelelően a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklus hitelprogramjainak közvetítését is az MFB végzi, az MFB Pont Plusz hálózat segítségével. A vállalati termékeket forgalmazó hálózat kialakításában, működtetésében résztvevő hitelintézeti partnerek kiválasztására az MFB nyílt, európai uniós közbeszerzést bonyolított le. Ennek értelmében a közvetítői feladatok ellátásának jogát az MBH Bank és a Gránit Bank által alkotott konzorcium nyerte el. Az MFB felkészült arra, hogy az uniós forrásokról szóló megállapodást követően a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé tegye a hitelprogramokat vállalkozások számára.

Forrás: MFB 

2023.11.07

MBH Bank: fókuszban a zöld finanszírozás

Kiadta a tavalyi évre vonatkozó Fenntarthatósági Jelentését az MBH Bank – a most publikált jelentés az MKB Bank
Nyrt. 2022-es tevékenységéről készült, amelynek jogutódja 2023. május 1-től az MBH Bank Nyrt. A Bank 2022-ben
elsősorban az ESG keretfeltételek megteremtésén dolgozott, ugyanakkor fontos volt a zöld finanszírozás elindítása,
melynek keretében a legfontosabb eredmények között szerepel például, hogy a bank mintegy 50 milliárd forint
értékben finanszíroz naperőmű projekteket, valamint mintegy 55 milliárd forint értékben helyezett ki forrásokat
zöld irodaházak számára.

2022 óta a bank már minden hitelezési folyamatra és ügyfélszegmensre – lakossági hitelek (lakáscélú), mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok – rendelkezik ESG kockázatértékelési módszerrel. A lakossági aktív hiteltermékek keretében támogattuk a lakossági ügyfeleink energiahatékonysági törekvéseit (például fűtéskorszerűsítés, napelemek telepítésének finanszírozásával), de egyre több online hiteltermék is elérhetővé vált, amelyek közvetve segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Vállalati hitelezési oldalról az MKB Banknak kereskedelmi bankként katalizátor szerepe volt a zöld hitelezés terén. Ez a 2022-es évben a háború kitörése óta még egyértelműbbé vált, hiszen a gazdasági nehézségek ellenére nem történt olyan szintű visszaesés a zöldhitelezésben, mint az egyébberuházási és projekthitelekben. A zöld gazdasági célok elérését és a klímaváltozás elleni küzdelmet a megújuló energiatermelés hitelezésével és zöld kötvény vásárlással segítette a bank, amely termékek kapcsán tőkekövetelmény kedvezményt is érvényesített. Az MKB Bank a projektfinanszírozás területén 2022-ben is élen járt a napelemparkok létesítésére irányuló hitelek nyújtásában. A Bank portfóliójában 2022 végén a naperőmű finanszírozások állománya 50,56 milliárd forintot tett ki. Ez 2021-hez képest mintegy 15,85 milliárd forintos növekedést jelent, a vállalati
hitelállomány 2%-ának felelt meg. Ezen felül fontos kiemelni, hogy a környezetvédelmi minősítéssel (pl. BREEAM) rendelkező irodaházak állománya a portfolióban 2022 végén meghaladta a 54,83 milliárd forintot.
„Felelős hitelintézetként prioritásként kell kezelnünk a környezeti fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet, ezért olyan hitel- és befektetési politikákat dolgozunk ki, amelyek támogatják a környezetbarát projekteket, valamint kizárják a környezeti károkat okozó üzleti tevékenységeket. A zöldfinanszírozás célja a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása és a környezeti károk minimalizálása. Ahhoz, hogy be tudjunk kapcsolódni a zöld finanszírozási rendszerbe, elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározott értékeket szem előtt tartva haladjunk, ezért is fontos a mérhető célok kitűzése és tevékenységünk folyamatos mérése” – mondta Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.
A bankok környezeti hatásának mérésére és nyomon követésére szolgáló elsődleges mérőszám az üvegházhatású-gázkibocsátás (karbonlábnyom) mértéke, amely 2022-re vonatkoztatott értékét a NET-Zero Banking Projekt keretében határozta meg a bank. A GHG Protocol terminológiáját követve a saját működéshez kapcsolódó közvetlen (Scope 1) kibocsátása a földgázfelhasználásból és a vállalati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásából származott, a saját közvetett (Scope 2) emisszió pedig a villamos energia és távhő felhasználásához kapcsolódó kibocsátásából. Az MKB Bank 2022-es évi saját működéséhez kapcsolódó Scope 1 és Scope 2 emissziója összesen 9 295,12 tonna szén-dioxid-ekvivalens értéket tett ki. 2022 októberében az MKB Bank csatlakozott az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Felelős Banki Irányelveihez (UN Principles for Responsible Banking). A Jelentés szerint ez a vonatkozó szektorban a legnagyobb hatást eredményező
kezdeményezés, a csatlakozás a piac többi szereplője felé is jelzi a bank elkötelezettségét az ESG stratégia megvalósítására. A munka folytatása mellett jövőbeli tervei között szerepel a további nemzetközi társulásokhoz való csatlakozás. Az MKB Bank tavaly is törekedett a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelő, eredményes és hatékony társaságirányítási rendszer kialakítására és működtetésére, a felelősségteljes vállalatirányításra és a felelős beszerzésre. Ennek megfelelően igyekezett minél több ESG szempontot beépíteni a vállalatirányítási folyamataiba és kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy a bank vezető testületeibe eltérő szakértelmű, sokrétű regionális és iparági tapasztalattal, háttérrel rendelkező tagokat válasszon, valamint figyelmet fordított arra is, hogy a vezető testületekben mindkét nem
képviseltesse magát és a női tagok aránya elérje a 25 százalékot.
Az MBH Bank 2023-as évre vonatkozó kiemelt feladatai között szerepel az ESG minősítés megszerzése, a zöld hitelezési keretrendszer meghonosítása és a Net-Zero Banking projekt megvalósítása, az igazgatói szintű ESG oktatások megtartása, az ESG adattár alapjainak lefektetése, valamint az ESG terület működésének pontos leírása és publikálása. A bank további célkitűzése az üzleti stratégia felülvizsgálata és kiegészítése ESG szempontok integrálásával úgy, hogy az egyes szakterületek feladatkörébe is beépüljenek az ESG szempontok és felelősségek.

Forrás: MBH Bank

2023.10.15

Lelassultak a részvénykibocsátások, a pénzügyileg stabil cégeket keresik a befektetők 

Világszerte visszaestek a tőzsdei bevezetések (IPO), miközben a befektetők számára a kiemelkedő növekedésnél fontosabbá vált a vállalatok stabilitása és értékteremtő képessége – mutat rá az EY legfrissebb jelentése. A harmadik negyedévben már javult a részvénykibocsátásokat követő árfolyamok teljesítménye, ami az IPO-piac fellendülését vetíti előre.

Globálisan 968 tőzsdei bevezetés valósult meg összesen 101,2 milliárd dollár értékben 2023 első kilenc hónapjában, ami 5, illetve 32 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az Európát, valamint a Közel-Keletet, Indiát és Afrikát magába foglaló gazdasági régió (EMEIA) piacain eddig 286 részvénykibocsátás történt 21,9 milliárd dollár értékben, ami éves szinten 2 százalékos növekedést jelent az ügyletek számát tekintve, értékük azonban így is 44 százalékkal esett vissza.

„A szűkülő likviditás és az emelkedő költségek miatt a befektetők a kockázatos, de nagy növekedést ígérő cégek helyett most a biztos alapokkal rendelkező vállalatok felé fordulnak. Ennek megfelelően felértékelődnek az olyan alapvető szempontok, mint az erős pénzügyi mérleg, a kiegyensúlyozott forgalom, illetve a gazdasági stabilitás. A jelenlegi környezetben a tőzsdei bevezetésre készülő társágoknak még inkább bizonyítaniuk kell rátermettségüket, ami a tapasztalt tanácsadók szerepét is felértékeli” – mutatott rá Paulovits Márton, az EY felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A technológiai szektor az év eleje óta elért 200 ügylettel továbbra is a legaktívabb a piacokon. A mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupoknál nem volt jelentős növekedés a kibocsátásoknál, de egyre többen készülnek közülük tőzsdei bevezetésre. Az ipari szektor a második helyen zárt 195 ügylettel, amit a fogyasztói szektor követ 165 IPO-val.

Forrás: EY

2023.10.13

McKinsey: hatalmas nyereséget értek el a bankok tavaly, de válaszút előtt állnak

A magas kamatkörnyezetnek köszönhetően a bankok világszerte rekordmértékű profitot értek el 2022-ben – áll a McKinsey & Company legfrissebb, The Great Banking Transition című évértékelő bankpiaci tanulmányában. A cég elemzői azonban arra figyelmeztetnek: a piac továbbra sem tartja kedvezőnek az ágazat hosszútávú kilátásait. Folytatódik a pénzügyi források átáramlása a hagyományos bankoktól az alternatív intézmények felé, ahol tipikusan kisebb a tőkeigény, és eltérő a szabályozási környezet. A McKinsey szerint a geopolitikai környezet változása és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egy új gazdasági korszak küszöbére értünk, amely gyors átalakulásra kényszeríti a bankokat. Amellett, hogy megnevezi az aktuális makrotrendeket, a tanácsadó cég javaslatokat is megfogalmaz azoknak a bankpiaci szereplőknek címezve, amelyek hosszútávon is talpon akarnak maradni az egyre élesedő versenyben.

Régen látott és rég várt fellendülés jellemezte a pénzpiacokat 2022-ben: 280 milliárd dollárral nőtt a bankszektor nyeresége tavaly. Eközben a bankok sajáttőke-arányos megtérülése (globális átlagos ROE) 12%-ra emelkedett, 2023-ban pedig várhatóan 13%-os lesz, ami a 2010 óta regisztrált átlagos 9%-kal összevetve komoly előrelépés. A siker háttérében főként az áll, hogy 2022 második negyedéve óta összesen 500 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat az Egyesült Államokban és ezt a trendet más fejlett piacok is követték. Szerepet játszott az eredményben ugyanakkor az is, hogy a bankok képesek voltak a költség-bevételi arányt az elmúlt évtizedben 59-ről körülbelül 52 százalékra mérsékelni.

A McKinsey frissen közzétett, The Great Banking Transition című éves bankpiaci elemzése – amelyből a fenti adatok származnak – arra is rámutat azonban, hogy a bankok részvényeinek ár/könyv szerinti érték aránya (P/B mutató) 2008 óta lényegében változatlan, a 0,9-es szinten áll. Ez azt jelenti, hogy a piaci várakozások szerint a tőkearányos megtérülés továbbra is a tőkeköltség (COE) szintje alatt marad. A McKinsey elemzői szerint a piac értékítélete a bankszektor előtt tornyosuló kihívásokra irányítja a reflektorfényt. Az ár/könyv szerinti érték egy tizednyi (0,1-szeres) javulása is több mint 1 billió dollárral növelhetné meg az ágazat hozzáadott értékét.

Milyen kihívásokat kell leküzdenie a bankoknak ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen?

Ha eltekintünk az elmúlt 18 hónap kivételesen kedvező körülményeitől, azt látjuk, hogy a szektor 2007 óta küszködik a digitális átalakulással, a technológiai innovációkat alkalmazó új piaci szereplők egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos pénzügyi intézményekkel szemben, és inkább az alacsony kamatok, likviditási gondok és bankcsődök jellemezték az elmúlt bő egyévtizedet. A McKinsey kimutatása szerint a pénzügyi források gyűjtése és a fizetési forgalom lebonyolítása (tranzakciók, pénzforgalmi szolgáltatások) a hagyományos bankoktól fokozatosan a nem-hagyományos, alacsony tőkeigényű és gyakran eltérő szabályok szerint működő új szereplőkhöz kerül át, tipikusan pénzforgalmi szolgáltatókhoz és alternatív vagyonkezelőkhöz. Főként az előbbi, a pénzügyi források gyűjtése ért fordulóponthoz mostanra. 2015 és 2022 között a pénzügyi alapok nettó növekedésének több mint 70%-a nem a banki mérlegeket gyarapította (az USA-ban 75, Európában 55%-os volt ez az arány), hanem biztosítási és magánnyugdíj-alapokban, állami vagyon- és nyugdíjalapokban, illetve egyéb alternatív lakossági és intézményi befektetési alapokban csapódott le.

A kérdés a McKinsey szerint, valójában az, hogy a bankok képesek lesznek-e kihasználni a mostani kedvező széljárást arra, hogy az elkövetkező egy-két évben megfordítsák a baljós trendet. Ehhez azonban hatalmas átalakuláson kell keresztülmenniük. A tanácsadó cég öt terültet azonosított, ahol változást elérve a bankok újradefiniálhatják és jövőállóvá tehetik a működésüket:

• Feltétlenül ki kell használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket, ideértve elsősorban a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását, amely becslések szerint 3-5%-os termelékenységnövekedést eredményezhet, és dollárszázmilliárdokkal csökkentheti a bankok működési költségét.
• A pénzügyi eszközök és források menedzsmentjét rugalmasabbá kell tenniük a bankoknak, illetve meg kell fontolniuk tevékenységük több kisebb, specializált területre történő felosztását (unbundling). Ennek érdekében érdemes lehet banki szindikátusokat létrehozni, originate-to-distribute modellt (hitelek eladása azok lejárata előtt) alkalmazni, szétválasztani egymástól azokat a tevékenységeket, amelyekben a bank közvetlenül kerül kapcsolatba ügyfeleivel, azoktól, amelyekben szolgáltatásait Banking-as-a-Service (BaaS) modell keretében, akár külső fél bevonásával nyújtja. A BaaS modell lehetőséget ad arra kedvező költségszinten, hogy például tőkét, megfelelő szabályozói környezetet és háttérszolgáltatásokat biztosítson a bankoknak.
• A fizetési forgalom lebonyolítása terén a bankoknak érdemes lehet kihasználni meglévő méretgazdasági előnyeiket, vagy pedig megfontolni a kilépést az üzletmenetük szempontjából nem kritikus jelentőségű tevékenységekből. A bankoknak specializálódniuk kell. A fókuszba helyezett üzletágban vállalatfelvásárlásokkal erősíthetik a pozícióikat. Ahol pedig a kilépés mellett döntenek, az adott szolgáltatást (például a befektetési vagy fizetési szolgáltatásokat) a jövőben az egyik partnerüktől vehetik igénybe.
• Még jobb ügyfélélményt, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtva a bankok nagyobb eséllyel szélesíthetik ügyfélbázisukat. Ide tartozik a közvetlen és a közvetetett pénzügyi tanácsadás, digitális piacterek, generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások biztosítása. A több csatornát felkínáló, integrált kommunikáció sokat segíthet ebben, egyaránt építve a személyes találkozásokra és az automatizáció nyújtotta előnyökre. Külső partnerekkel együttműködve olyan szolgáltatásokat is nyújthat a bank, amelyek kívül esnek a saját üzleti modelljén (például hozzáférést digitális pénzügyi és nem-pénzügyi platformokhoz).
• Az alkalmazkodás a kockázatokkal teli üzleti környezethez a bankok versenyképességének alapvető összetevője lesz a jövőben. Az infláció alakulása, a nehezen megjósolható növekedési kilátások, az ingatlanpiac volatilitásának való kitettség, a szabályozói környezet változásai, az újabban megszaporodó kibertámadások és csalások olyan kockázatok, amelyekkel a bankoknak számolniuk kell. A bankok hangsúlyozhatják az új piaci szereplőkkel szemben meglévő és jól alátámasztható versenyelőnyüket a kockázatkezelésben, amelyben egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a generatív mesterséges intelligenciára. Magas likviditásuk ugyancsak megkülönbözteti őket riválisaiktól.

A pénzügyi intézmények alkalmazkodóképességében, teljesítményében jelentős különbségek mutatkoznak. Miközben a pénzforgalmi szolgáltatók több mint 40%-ának 14% fölötti a tőkearányos megtérülése, közel 35%-uknál ez az érték nem éri el a 8%-ot sem. A bankoknál is hasonló eltérések látszanak, ami jól mutatja, hogy a hatékony működés, a jó költségmenedzsment, az ügyfélmegtartó képesség és az egyéb, a teljesítményre hatást gyakorló tényezők milyen nagy súllyal vannak jelen a bankpiacon. A legjobbak általában mind a pénzügyi eszközök kihelyezésében mind a források gyűjtésében jól teljesítenek, ügyfélcentrikusak, és élen járnak az új technológiák alkalmazásában.

Az Indiai-óceán térségében – Szingapúrtól Indián át Dubaiig, Kelet-Afrika egyes részeit is ideértve – található a kiemelkedően teljesítő bankok fele. Máshol a bankok az elmúlt időszak kiváló eredményeire támaszkodva újra befektetéseket eszközölhetnek. Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban viszont a bankokat inkább a tőkeköltségeik előteremtése köti le.

A jövőben a makrógazdasági hatások, elsősorban az infláció, a kamatok alakulása és a kínai gazdasági növekedés várható lassulása lesz jelentős hatással a pénzpiaci szereplők teljesítményére. Egyik tényezőt sem könnyű pontosan előrejelezni – inkább arra lehet következtetni a McKinsey értékelése szerint, hogy egy új gazdasági korszak küszöbén állunk. A technológiai fejlődés tovább fog gyorsulni, ami a fogyasztók magatartását és igényeit is átalakítja. A mesterséges intelligencia teljesen átírja a versenyfeltételeket. A makrogazdaságban tapasztalható válságjelenségekkel és bizonytalanságokkal párhuzamosan a kormányok hatványozott erővel ellenőrzik a nem hagyományos pénzügyi intézmények és közvetítők működését. Mindeközben a kockázatok természete is átalakul: a geopolitikai feszültségek tovább erősítik a piacok volatilitását, és a reálgazdaságban a kereskedelem, illetve a befektetések visszafogását eredményezhetik. Felkészülve ezekre a jövőbeli kockázatokra, a bankszektor jövőbeli nyertesei már most elkezdték átalakítani működésüket.

Az elemzés részletes megállapításait tartalmazó teljes, angol nyelvű tanulmány az alábbi linken érhető el: https://www.mckinsey.com/industries/financial-services/our-insights/global-banking-annual-review

Forrás: McKinsey 

2023.10.11

Nem üres ígéret volt: kezelik a jegybank veszteségét

Megjelent a kabinet javaslata a jegybanki törvény megváltoztatásáról. A fejlemény kiemelten fontos, hiszen ezer milliárdos veszteség kezelését rendezné.

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek azt a törvényjavaslatot, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szól. Ez a szándék már a nyár közepétől ismert, legutóbb pedig Orbán Viktor is beszélt róla az őszi parlamenti idény kezdetén. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy az MNB tetemes adósságot halmozott fel az elmúlt években, ezért pedig a költségvetésnek kellene helytállnia. Szerinte erre képes is lenne a büdzsé, de csak akkor, ha más fontos területekről finanszírozást vonna el. „Ne ezt tegyük! Mentsük ki a jegybankot szorult helyzetéből egy törvénymódosítással, amit be is fogunk terjeszteni a ház elé” – vetítette előre.

Ez tehát meg is történt tegnap este. A törvénymódosításról az országgyűlés heteken belül szavazhat.

Miért módosítaná a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt? A jegybank 2022-ben 402 milliárd, az idén első félévben mintegy 999 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A teljes 2023-as évre akár 2000 milliárd forint körül is alakulhat a mínusz. Ennek oka világos: az alapkamat drasztikus megemelése. Ennek hatására a központi bankok a kereskedelmi bankok tartalékaira kifizetett kamatkiadásai jelentősen megnövekedtek. Mindez pedig végső soron masszív veszteséget termeltek a jegybankoknak. Ezt pedig a költségvetésnek kellene kiegyenlítenie, ha nem is egyszerre, de öt éven belül. Ennek azonban az államháztartásra gyakorolt hatása egyértelműen negatív. A kivédésére a magyar rendszer is átállna arra a nemzetközileg is lefogadott megoldásra, amely a jegybank veszteségét nem közpénzből, hanem a Magyar Nemzeti Bank várható nyereségéből finanszírozza. A váltásra az Európai Központi Bank is áldását adta a kormánynak még az ősz legelején.

A parlament honlapjára kikerült javaslatban az szerepel a módosítás általános indoklásában, hogy a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása. Ez flexibilis megközelítést tesz lehetővé és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul. 

A törvénymódosítások következtében egyúttal a Költségvetési Tanács (KT) szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A KT a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán véleményt nyilvánít, ennek keretében követné nyomon a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének megfelelő szintjét, így pedig a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést.

2023. október 4.

Forrás: vg.hu

Az MNB megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését, az ideit pedig pontosította

Az MNB megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését, az ideit pedig pontosította

Megemelte a jövő évi inflációs előrejelzését 4–6 százalékra, az ideit pedig pontosította 17,6–18,1 százalékra a Magyar Nemzeti Bank, amely a kamatdöntéssel párhuzamosan tette közzé az inflációs jelentés főbb számait. A gazdasági növekedési előrejelzését a jegybank mindkét évre rontotta: idén 0,5 százalékos visszaesést is elképzelhetőnek tartanak, jövőre pedig fél százalékponttal csökkentették az előrejelzési sáv mindkét értékét. A részletes jelentést csütörtökön teszik közzé.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző, júniusi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalékos inflációt jelzett előre az idei évre, ezt kedden, a szeptemberi jelentés közzétételét megelőző előzetes adatközlésben pontosította 17,6–18,1 százalékra, a jövő évi prognózist azonban megemelte 3,5–5,5 százalékról 4–6 százalékra. 

A GDP teljesítménye 2023-ban félszázalékos csökkenés és ugyanekkora növekedés közé eshet, miközben júniusban még 0,0–1,5 százalék volt a központi pénzintézet várakozása. Jövőre a nyár elején előre jelzett 3,5–4,5 százalékkal szemben 3–4 százalék lehet a gazdasági növekedés. 

A korrekciókra számítani lehetett elemzők szerint, a 2024-es inflációra hatnak a jövő év elejétől várható törvénymódosítások, a gazdasági növekedést pedig a keresletcsökkenés befolyásolja negatívan  – erről írt korábban a Világgazdaság. 

A jegybank a főbb mutatók, azaz az infláció és a növekedés 2025-ös számain nem változtatott. A jelentést csütörtökön teszik közzé, abban feltehetőleg – például a folyó fizetési mérleg számokban is – lesznek még korrekciók. 

2023. szeptember 26.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kallus György, Világgazdaság

Döntött a jegybank: jelentősen szűkült a kamatfolyosó, az izgalmak csak most jönnek

Döntött a jegybank: jelentősen szűkült a kamatfolyosó, az izgalmak csak most jönnek

Ismét ülésezett a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésen 250 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, amelynek a felső széle így 14 százalékra mérséklődött, ezzel szimmetrikus lett hosszú idő után. Bár az alapkamathoz ezúttal sem nyúlt, ettől lényegesebb, hogy az egynapos betéti eszköz kamata tovább csökkenhetett, erről azonban csak Virág Barnabás, az MNB alelnöke a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján számolhat be. Ha így lesz, azzal egy év után összezárhat a két kamatszint, tehát lezárult a tavaly október óta tartó szakasz.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 250 bázisponttal tovább szűkítette a kamatfolyosót, ami ezzel 14 százalékra mérséklődött, így hosszú idő után újra szimmetrikus lett. Mindez arra utal, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően csökkenhetett az egynapos betéti eszköz kamata, tehát tavaly október után összezárhatott a két kamatszint. Hogy valóban ez történt-e, az csak a 3 órától kezdődő sajtótájékoztatón derül ki, amelyet ezúttal is Virág Barnabás, az MNB alelnöke tart. Az esemény élőben közvetítjük.

Ezzel tehát fontos szakasz zárhat le a hazai monetáris politika, jó eséllyel a jegybank kivezeti a tavaly októberben, a piaci turbulenciák idején bevezetett eszközöket, amivel ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta.

Nagy kérdés azonban, hogy mikor kezdődik el az alapkamat csökkentése, a nemzetközi és hazai fejlemények arra engednek következtetni, hogy lehet, hogy egyelőre kivár a nemzeti bank.

Virág Barnabás a legutóbbi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte, hogy azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik, bár ez nem jelenti azt, hogy ne az infláció lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy amellett hogy a forint az elmúlt időszakban gyengült, és az olaj ára is emelkedett, e két tényezőnek olyan jelentős az inflációs kockázata, ami óvatosságra kell, hogy intse az MNB-t. Július óta az üzemanyagárak mintegy 10 százalékkal emelkedtek, ami a teljes inflációs pályát feljebb tolja. Így nem októberben, hanem csak novemberben kerülhet csak 10 százalék alá a drágulás mértéke. Ami az alapkamatot illeti, egyelőre nagy a bizonytalanság, az elemzői várakozások év végére 10,5 és 12 százalék között szóródnak, csak az a  biztos, 7 év után ismét pozitív lehet a reálkamat, aminek a legkevésbé a növekedés beindításán dolgozó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter örülhet.

Nagy cikkcakkok jellemezték az MNB kamatpályáját

A  Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában indította el kamatemelési ciklusát, ami igazán hektikusra sikeredett. Két ízben a korábbi döntését is felül kellett írnia: előbb 2022 júniusában az inflációs várakozások fokozódásával és az európai energiaválság súlyosbodása nyomán látott forintgyengülés állította kényszerhelyzetbe Matolcsyékat, ekkor 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelték az alapkamatot, majd októberben a pénzpiaci stabilitás megingása miatt kellett lényegében újraindítania az előző hónapban lezárt kamatemelési ciklusát. 

Nincs értelme tovább menni két számjegyű alapkamatnál 

– tette egyértelművé 2022 szeptemberében Matolcsy György jegybankelnök, majd októberben még is volt. a forint látványos összeomlása miatt óriásit emelt a kamatfolyosón, miközben 17-18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg gyorstendereket. Bár az MNB elnöke a legutóbbi vándorgyűlésen természetesen a kormányt okolta a magas inflációért, és a jegybank kényszerű lépéseiért, Varga Mihály pénzügyminiszter azzal vágott vissza, még a kamatemelések idején is vásárolt állampapírokat a jegybank, ahogy az sem volt túl jó döntés szerinte, hogy a kamatemelési ciklust akkor zárták le, amikor javában zajlott a világban a monetáris szigorítás.

Májusban indult el a normalizációs szakasz

A fordulathoz az infláció februárban megkezdett csökkenésére, illetve a külső egyensúly javulására egyaránt szükség volt. Virág Barnabás április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a Monetáris Tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol 450 bázisponttal szűkült a kamatfolyosó, majd májustól a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát is el kezdték 100 bázisponttal havonta faragni. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank. Eddig a Monetáris Tanács is eszerint hozta meg döntéseit.

2023. szeptember 26.

Forrás: vg.hu

Fotó: Kallus György, Világgazdaság

Nagy Márton: bankadó helyett a hitelezést!

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn délután hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői, különös tekintettel a bankokra, stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat.

Nagy Márton a tárgyaláson kifejtette, hogy a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában. A miniszter hozzátette, hogy míg 2023 a szankciós infláció letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, addig 2024-ben a növekedést kell helyreállítani.
A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése.

Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a Kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetése érdekében.
A Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter ezért megállapodott abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a Kormány asztalára tesz egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.
Nagy Márton összegzésképpen kiemelte, hogy a Kormány, mint ahogy eddig, úgy ezután is a családok és a vállalkozások oldalán áll. A bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, ugyanakkor jelenleg az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Ezért új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, azaz most a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk.

Forrás: OS

2023.09.26 

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

„A családok hamarosan kezükbe vehetik azokat a banki tájékoztatóleveleket, amelyek segítenek az értékálló megtakarítások választásában. Mindenki egy könnyen értelmezhető táblázatban, számszerű példákon keresztül bemutatva láthatja majd, hogy mekkora bevételre tehetett volna szert, ha megtakarítását a biztonságos és magas hozamot adó állampapírokban helyezi el” – fejtette ki Túri Anikó közigazgatási államtitkár a Kormány döntése kapcsán.

Az államtitkár kiemelte: a Kormány elkötelezett a családok védelme és a pénzügyi edukáció mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a háztartásokat, hogy megtakarításaikat értékálló eszközökbe fektessék. A szankciós infláció miatt a lakosságnál lévő mintegy 7 ezer milliárd forintnyi látra szóló bankbetét értékállóságának megőrzése kiemelten fontos. Annak érdekében, hogy mindenki számára azonos és közérthető információ álljon rendelkezésre, a Kormány egységes tájékoztatást írt elő, melyben a banki folyószámla által elért éves kamatbevételt a Kincstári Takarékjegy, a Diszkont Kincstárjegy valamint a Bónusz Magyar Állampapír által elérhető éves bevétellel vethetik össze a családok.
A Kormány mindenkit arra biztat, döntsön tudatosan megtakarításairól. A lakossági levél fel fogja hívni a figyelmet, hogy az állampapír-vásárlási lehetőségekről részletes információk a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők, állampapír közvetlenül pedig az államkincstárnál
vásárolható.

Forrás: GFM 

2023.09.21 

A kormány intézkedéseinek hatására jelentősen nőtt az állampapírok iránti kereslet

A kormány elkötelezett a családok védelme mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a lakossági szereplőket abban, hogy a megtakarításaik a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket – hangsúlyozta szerdai közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A lakossági folyószámlákon található több mint 7 ezermilliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonosoknak. A kormány ezért úgy döntött, hogy egy négy elemből álló intézkedéscsomagot vezet be, amelynek hatására csökkennek az állam kamatkiadásai és javul az önfinanszírozási képessége, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.

A NÉGY INTÉZKEDÉSBŐL KETTŐ A LAKOSSÁGI SZEREPLŐK MEGTAKARÍTÁSAIT TERELI AZ ÁLLAMPAPÍROK FELÉ, KETTŐ AZ INTÉZMÉNYI SZEREPLŐK (BANKOK ÉS BEFEKTETÉSI ALAPOK) KÖRÉBEN NÖVELI AZ ÁLLAMPAPÍR-KERESLETET.

A lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy

A BANKOKNAK TÁJÉKOZTATNIUK KELL ÜGYFELEIKET A LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROKRA VONATKOZÓ BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEKRŐL, BEMUTATVA, HOGY EGY ÉVES IDŐSZAKRA SZÁMÍTVA AZ ÜGYFELEK MEKKORA TÖBBLET KAMATBEVÉTELT ÉRHETTEK VOLNA EL, HA MEGTAKARÍTÁSAIKAT FOLYÓSZÁMLA HELYETT KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAMPAPÍROKBAN TARTJÁK.

Második intézkedésként idézi fel a GFM, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.

AZ INTÉZMÉNYI SZEREPLŐKNÉL A KORMÁNY LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT A BANKOK SZÁMÁRA, HOGY CSÖKKENTSÉK AZ EXTRAPROFIT-ADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÜKET, HA NÖVELIK A HOSSZÚ LEJÁRATÚ ÁLLAMKÖTVÉNYEIKET

– emlékeztetett a harmadik lépésre a GFM. Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, az intézkedések bevezetése óta számos látványos eredmény mutatkozik meg az állampapír-piacon, illetve a megtakarítási piacon. Az intézkedések hatására a banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba valamint az állampapírok felé áramlottak. A befektetési alapok esetén előírt szabályok módosításával jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően 2023. július végére a DKJ idei évi többletkibocsátása elérte a 280 milliárd forintot.

A BEFEKTETÉSI ALAPOK EGYETLEN HÓNAP ALATT, JÚNIUSBAN KÖZEL 320 MILLIÁRD FORINTTAL NÖVELTÉK AZ ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYUKAT.

A GFM kiemelte, hogy eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, aminek eredőjeként az önfinanszírozás erősödött.
Az intézkedések bevezetése előtt a legjelentősebb befektetési alap kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részaránya – a magas betétállomány miatt – mindössze 45 százalék körül alakult, ez az arány döntően a jelentős állampapír-vásárlásoknak köszönhetően 60 százalék közelébe emelkedett.

A jelentős állampapír-portfólió bővülés nemcsak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplőknél is. 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forint betéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte. Emellett az utolsó „szochomentes” hónapban jelentősen, több mint 325 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát is.

Összegzésként a GFM megállapította: az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni. Emellett a kormányzati intézkedések hozzájárulnak, hogy a lakossági szereplők egyre tudatosabban hoznak döntéseket a megtakarításaikat illetően, hiszen magas hozamkörnyezetben a magasabb kamatozású eszközök felé fordultak. A kormány továbbra is arra biztatja a lakosságot, hogy tájékozódjon és megtakarításait értékálló befektetésben helyezze el – ajánlotta végezetül a GFM.

2023. augusztus 23.

Forrás: origo.hu

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Új favoritja lehet a lakosságnak az állampapírok közt

Új favoritja lehet a lakosságnak az állampapírok közt

Az év első felében két kézzel zsákolták a rövid távú megtakarítást keresők a diszkontkincstárjegyeket. A hozamok viszont nagyon lejöttek, most mást érdemes venni a DKJ-k helyett rövid távra.

Továbbra is egy számjegyűek a rövid kötvényhozamok Magyarországon, az ÁKK referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapokra: 9,32 százalék, 9,61 százalék és 9,47 százalék. Ezeket a diszkontkincstárjegyeket az intézményi befektetők mellett a lakosság is nagy erőkkel vásárolta idén, főleg akkor, amikor sokkal magasabb, akár 15 százalék éves hozamot is lehetett realizálni a tartásukkal. Most viszont a hozamok jelenlegi állása alapján a lakossági befektetőknek már nem érdemes DKJ-ban gondolkodniuk, számukra van jobb rövid távú befektetés. Ez pedig az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP).

Utóbbi évi 9 százalékkal kamatozik, és hasonlóan a Magyar Állampapír Pluszhoz, minden héten jegyezhető. A DKJ-kra viszont napi eladási árfolyamot állapít meg a Kincstár és azt is feltüntetik, hogy aki aznap vásárol, lejáratig hány százalék éves hozamra tehet szert. A szerdai árfolyamok alapján a DKJ-hozamok 8,74 és 9,02 százalék közt szóródtak, és a megvehető 17-féle DKJ-papír közül egynek a hozama kereken 9 százalék (lejárata 2024. június 26.), egynek 9,02 százalék (lejár 2024. március 30.), a többié 9 százalék alatti.

Egyébként az Egyéves Magyar Állampapír szépen is fogy, a múlt héten 10,9 milliárd forintért jegyeztek a lakossági megtakarítók, ezzel hetek óta ez a papír a legnépszerűbb a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) után. Utóbbin meglátszik, hogy a lakosság nehezen barátkozik meg annak új kondícióival, vélhetően néhányan keveslik az infláció felett már csak 0,25 százalékos kamatprémiumot. Ennek is jele, hogy PMÁP-ból kevesebb mint 19 milliárdnyit vettek a magyarok a múlt héten. Állományszinten az 1MÁP nem jelentős, az augusztus 15-i állapot szerint 466,5 milliárd forintnyit tartottak belőle a megtakarítók, míg PMÁP-ból több mint 13-szor ennyit: 6333,5 milliárd forintnyit. Sőt, az 1MÁP-ból 2022 végén a jelenleginél 341 milliárd forinttal több parkolt a lakosságnál, utána már jelentkezhetett a DKJ-k elszívó hatása.

Nem lényegtelen kérdés, hogy DKJ vagy 1MÁP előnyösebb, ha valaki a lejárat előtt kénytelen megválni tőlük. A DKJ-k árjegyzése szerint a vételi és eladási árfolyamok különbözete (lejárati időtől függően) 0,2-0,6 százalékpont. Aki pedig 1MÁP-ot tart, tőle a névérték 99 százalékán veszi vissza azt a forgalmazó (hasonlóan a PMÁP-hoz) és természetesen a felhalmozott kamat is a befektetőé.

A június végi DKJ-állomány 2506 milliárd forint volt piaci értéken, ennek közel fele (1204 milliárd) volt lakossági kézben. 

Aki egy évre szeretné kölcsönadni a pénzét az államnak, természetesen nem muszáj egyéves kötvényben gondolkodnia. Vehet PMÁP-ot is, amelynek a jelenleg forgalmazott sorozata 2033-ban jár le, az első éves kamat 14,75 százalék, amelynek tört részét (6,91 százalék) kifizetik jövő januárban. Utána pedig a 2023-as átlagos infláció plusz 0,25 százalék lesz a kamat. Ez a kötvény is eladható lejárat előtt, a Kincstár jelenleg a névérték 99 százalékán veszi vissza, de nincs rá garancia, hogy ez nem változhat. 

 2023. augusztus 23.

Forrás: vg.hu

Fotó: Róka László / MTI

Hatékonyabbá tennék a követeléskezelést itthon

Azt a szakaszt, amikor már megszűnt a szolgáltatás, mert felmondta a szerződést a bank vagy a közműszolgáltató, de még nincs végrehajtás, jobban ki kellene használnia mind az adósnak, mind a szolgáltatónak – erről beszélt többek között a Világgazdaságnak adott interjújában Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke.

Recessziótól tarthatnak a befektetők – meglódult az arany ára

További áremelkedést valószínűsítenek az elemzők, ugyanis a recessziós félelmek felhajtják a nemesfém árát.

Már az elmúlt 12 hónapban is lekörözte az arany pályája a legtöbb eszközosztályt, de elemzők szerint a ralinak koránt sincs vége. Erre utal az is, hogy a héten hónapok után először, a kereskedés alatt, mindössze egy pillanatra, a sárga fém unciája az azonnali piacon 2072 dollár fölé szúrt. Ez pedig megnyitotta az utat a tartósan 2000 dollár feletti kurzusok irányába, illetve a piacon egyesek már 2500 dolláros unciánkénti árat vizionálnak. Hogy a jóslatok mennyire megalapozottak, azt nehéz megmondani, de az tény, hogy a nemesfém a legtradicionálisabb menekülőeszköz, azaz kedvezőtlen helyzetben szinte mindig felértékelődik, és tömegek jelennek meg az arany piacán, hogy bevásároljanak, és egy ősi idők óta értékes fémben parkoltassák pénzüket. 

Az egyik legoptimistább elemzést a Livermore Partners jegyzi, az elemzőcég ugyanis 26 százalékos áremelkedés valószínűsít az elkövetkező egy évre, s ezt a recessziós félelmek erősödésével magyarázza. Emellett úgy vélik, hogy a tovább csökkenő kamatok miatt is  a hozamvadász befektetők fókuszába kerül az arany.  A CNBC-nek nyilatkozó piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az aranyárrali tartós lehet, 2024-ben újabb árcsúcsok várhatók. Ezzel egyetért a TD Securities ügyvezető igazgatója, Bart Melek is, szerinte új kereskedési szint van kialakulóban az arany piacán 2100 dollár körül. 

Hozzátette azt is, hogy ha a Fed szünetelteti a kamatemeléseket, akkor várhatóan a mostaninál több befektető jelenik meg az arany piacán. Erre nagy esélyt lát, ugyanis szerinte az amerikai jegybank befejezi a kamatemeléseket, még mielőtt az infláció elérné a 2 százalékos célt.

A Fed egyébként tavaly márciusban kezdte el a kamatemeléseket, amikor az infláció 40 éves csúcsra gyorsult. Kevesebb mint két év alatt a hitelfelvételi költségeket 5,25 és 5,5 százalék közé emelte.

Hagyományosan jól teljesít

Melek szerint az arany az elmúlt évben lekörözte a legfontosabb eszközosztályokat, ismét bebizonyította, hogy ellenáll az emelkedő kamatoknak, és az infláció ellen is védelmet nyújt. Véleményét a nemesfém egyéves árgráfja is alátámasztja. Ugyan 2022 ősze lejtmenetet hozott, de a trendforduló megtörtént februárban, és immár hetedik hónapja szinte töretlenül drágul az arany. 

Míg februárban egy unciáért 1650 dollár körül kellett fizetni, mára az 1950 dollár körüli szint a jellemző, ha a kiugrásokat nem nézzük.

Igazán nagy ugrást jelez előre David Neuhauser, a Livermore Partners alapítója. Úgy véli, hogy 26 százalékos pluszt hoz az elkövetkező év a nemesfém árában, és 2500 dollárt ér majd az arany unciája 2024 végén. Kiemelte, hogy az árugrást a recessziós félelmek magyarázzák, ismét felértékelődik az arany menekülőeszköz-jellege, ugyanis Neuhauser azt várja, hogy a következő éveket a stagfláció jellemzi majd globálisan, azaz 3-5 százalék alá semmiképpen sem esik az infláció.

Az amerikai recessziós veszély, és a kínai lassulás egyértelműen az arany malmára hajtja a vizet – hangsúlyozta a Wheaton Precious Metals vezérigazgatója, Randy Smallwood. Egyetért kollégáival, és biztos benne, hogy néhány éven belül 2500 dollárba kerül majd a nemesfém unciája. 

A Fed-kamatemelések közelgő felfüggesztése és a dollár várható enyhe gyengülése egyaránt fűti majd az arany piacát – hangsúlyozta Heng Koon How, a UOB Bank piackutatásért felelős vezérigazgatója. Emellett biztosan átmeneti az ékszerek iránti lanyha kereslet. Mind a kínai, mind pedig az indiai gazdaság stabilizálódik hamarosan, a kiskereskedelmi forgalom emelkedésnek indul, ami elhozza az arany ékszerek „reneszánszát” – véli a szakértő. Piaci törvényszerűség azonban, hogy a kamatok emelkedésével az arany iránti kereslet csökken, ugyanis az egyre nagyobb hozamot kínáló kötvények vonzóbbá válnak a befektetők számára. A jelenség csak még intenzívebb, ha ez együtt jár a mérséklődő inflációval. Az egyes gazdaságok között az infláció üteme tekintetében igen nagyok a különbségek, például az Egyesült Államokban a havi alapú árindex 0,2 százalék lett júniusban, míg idehaza 0,3 százalékos havi rátát mért a KSH. A kép persze igencsak más, ha az éves adatokat nézzük, ugyanis az éves hazai árindex 17,6 százalék, míg a tengerentúlon ugyanez 3,2 százalék. Van azonban még egy, ritkábban követett aranypiaci tényező: a jegybanki aranyvásárlások. Ha ezt nézzük, akkor egyre erősebbek a központi banki aranyvásárlások.  Miután a jegybankok tonnaszám veszik a nemesfémet, ez is erőteljes árfelhajtó tényezőnek mondható. Nicky Shiels, az MKS PAMP nemesfémipari vállalat fémstratégiai vezetője szerint a feltörekvő piaci jegybankok folyamatosan fordulnak el a dollártól, és folyamatosan növelik az arany arányát a tartalékukban. 

2023.08.11 

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

Orbáni lépéssel lepte meg a bankokat az olasz kormány

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette kabinet meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett adót, amihez hasonlót a magyar kormányzat már tavaly júniusban bevezetett. Az olasz kormány célja, hogy az állami költségvetésben tátongó hiányt betömje.

2022. június 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadóról szóló rendelet, amelyben átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as évekre extraprofitadó kivetéséről döntött a kormány hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra. 

Az intézkedés a többletnyereség váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség megadóztatását jelentette. Idén már terítékre került az extraprofitadó csökkentése is, a lapunknak adott év eleji exkluzív interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter elárulta, hogy az extraprofitadót fokozatosan kivezeti a kormányzat. „A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképp csökkenteni fogjuk. Van ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás” – fogalmazott a miniszter a lapunknak akkor.

Korábban Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója ismertette a bank tavalyi eredményét, amelyből nagy szeletet hasítottak ki a kormányzati intézkedések: „138 milliárd forint olyan terhet is kellett viselnünk, amelyet az állam intézkedései raktak ránk, különadó, extraadó, moratórium formájában” – jelezte a bankvezér.

A kormány azóta pedig szemmel láthatóan elindult az extraprofitadó csökkentésének útján, júniusban a különadó megfelezéséről is döntött, de ezt állampapír-vásárláshoz köti. Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából – mondta korábban Nagy Márton az Indexnek.

Az olaszok a magyar utat követik? 

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette kabinet meglepetésszerűen jóváhagyta a bankok idei extraprofitjára kivetett 40 százalékos adót. Ez az adó egy széles körű intézkedéscsomag részeként került bevezetésre, amely a taxis engedélyektől a külföldi befektetésekig terjed. A bevezetett adó több mint 2 milliárd eurót hozhat az államkasszába az ANSA hírügynökség szerint. Az új adó az Európai Központi Bank kamatemeléseit követő magasabb kamatbevételeket célozza a kormány keddi nyilatkozata szerint. 

A BANKOK NYERESÉGÉBŐL 19 SZÁZALÉKOT HARAP MAJD KI AZ INTÉZKEDÉS

– állapították meg a Citi elemzői. A lépés nem sokkal azután történt, hogy az olasz bankok kiemelkedő eredményt mutattak fel: az Intesa és az Unicredit az Európai Központi Bank gyors szigorításának hatására már a második egymást követő negyedévben emelte egész éves előrejelzését. Az UniCredit nettó kamatbevétele például 42 százalékkal nőtt az első félévben – mutatott rá elemzésében a Bloomberg. A kormány közleménye szerint két lehetőség közül választanak, azok közül is azt, amelyik a legmagasabb összeget rakja az államkasszába. A pénzt egy olyan alapba helyezik, amely a családokra és a vállalatokra nehezedő adóterhek csökkentését célzó intézkedéseket finanszírozza.

Az első lehetőség 40 százalékos adót vetne ki a 2022-es és a 2021-es nettó kamatbevételek közötti különbségre – ha a különbség meghaladja az 5 százalékot. A második lehetőség a 2021 és 2023 közötti nettó kamatjövedelmek különbségét célozná meg – 10 százalékos alsó határral. Az adó nem haladhatja meg a bank saját tőkéjének 25 százalékát. Korábban az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány elemzésében gyűjtötte össze, hogy az egyes országok milyen formában vezették be vagy tervezik bevezetni a különadókat.

Más országok is lecsapnak a bankok extraprofitjára

Az Egyesült Királyságban a bankokat „nyerészkedéssel” vádolják, mivel az emelkedő kamatlábak jobban növelik hitelezési árrésüket, mint megtakarítási ajánlataikat, miközben nyomást gyakorolnak az ügyfelekre. A múlt hónapban a brit pénzügyi szabályozó hatóság felszólította a bankokat, hogy gyorsítsák fel a legjobb megtakarítási kamatlábakhoz való hozzáférés javítására irányuló erőfeszítéseiket. Egyes ellenzéki politikusok a megélhetési válság nyomán több adó bevezetésének gondolatát vetik fel.

A spanyol kormány is meglepte a befektetőket tavaly, amikor bejelentette, hogy a kamatlábak emelkedésével a bankokat váratlan adókkal sújtja, hogy két év alatt 3 milliárd eurót szedjen be. Az adó a tervek szerint 2023-ban és 2024-ben lép életbe, és része annak az intézkedéscsomagnak, amelyet Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök vezetett be az infláció hatásának enyhítését célzó politikák finanszírozására.

2023. augusztus 8.

Forrás: index.hu

Borítókép: Giorgia Meloni. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images

Költségvetés 2024: több adószabály is változik jövőre

Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDP

Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDP

A kormány arra számít, hogy jövőre az ország legtöbb gazdasági mutatója kedvezően alakul, a kabinet erre alapozva állította össze a 2024-re elfogadott költségvetést, amelyben a 2023-as büdzséhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a rezsi- és a honvédelem. Az elemzők többsége szerint pozitív fordulat előtt áll a magyar gazdaság, amely jövőre újra 4 százalék fölötti növekedést érhet el.

A törvényjavaslat parlamenti beterjesztése idején is elhangzott az a kritika, hogy a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán háború miatt jobb lenne, ha nem nyáron szavazna a következő évi büdzséről az Országgyűlés, a kormány és a parlament kormánypárti többsége mégis ragaszkodott a kilenc éve működő eljáráshoz, és ezúttal is a nyári rendkívüli ülésszakban döntött a jövő évi büdzséről a parlament. A Pénzügyminisztérium vezetése ugyanis továbbra is úgy ítéli meg, hogy a vállalkozásoknak és a családoknak legalább fél évvel a következő esztendő előtt ismerniük kell a kormányzat jövő évre szóló elképzeléseit, ezzel párhuzamosan az adótörvényeket. A Világgazdaság új sorozatában a jövő évi büdzsét vesszük górcső alá, első részben a főbb számokat. 

Csökken a deficit, beindul a növekedés

Az elfogadott költségvetés egyik legfontosabb sarokpontja, hogy a GDP 2,9 százalékára csökken az államháztartás hiánya. Az Európai Unió a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanásakor három évre felfüggesztette a tagállamok számára a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra vonatkozó előírások teljesítését, de 2024-től a tagországoknak ismét be kell tartani a maastrichti követelményeket, azaz 3 százalék alatt kell tartani az államháztartási deficitet. Korábban, a koronavírus előtti években a magyar büdzsé hiánya rendre a maastrichti előírás alatt volt, ezzel távol kerültünk az esetleges uniós túlzottdeficit-eljárástól. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2024. évi a kiadási főösszegét 40 755 milliárd 101,1 millió forintban, a bevételi főösszegét 38 240 milliárd 315,2 millió forintban, a hiányát 2514 milliárd 785,9 millió forintban állapította  meg.

Az elmúlt három év alatt a magyar kormány is élt az Európai Bizottság által engedélyezett lazítással, de azért figyelt az előírásokra, idén már csak 3,9 százalékra tervezte a Pénzügyminisztérium a deficitet. Az egyik államháztartásra vonatkozó közleményben rögzítették, hogy „a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is tartja az erre az évre kitűzött hiánycélt”. 

A közleményben arról is írtak, hogy az idei májusi hiány az elmúlt hét év legalacsonyabb ötödik havi deficitje volt. A kormány 2024-re 2,9 százalékos államháztartási célt tűzött ki, ennek betartása is komoly feladat lesz a kabinet számára. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kockázat övezi a büdzsét, ezek közé sorolta egyebek között a vártnál kisebb GDP-növekedést és az állami bevételek esetleges kisebb teljesülését, illetve azt, ha az EU-s pénzek folyósítása továbbra is akadozna.

A gazdasági növekedés jövő évi mértékét a Magyar Nemzeti Bank szakértői 3,5–4,5 százalék közé várják, de a legtöbb elemző is arra számít, hogy 2024-től tartósan 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság. A szakértők az elmúlt esztendőkben bejelentett nagy volumenű beruházásokra alapozzák a bruttó hazai termék számottevő bővülését, amelyek középtávon újra a hazai gazdasági növekedés gyorsulásához vezethetnek.

Erre az évre 1 százalékos növekedést jeleznek előre az NBH Bank elemzői, mivel az orosz–ukrán háború és az energiaválság idén még erőteljesen érezteti a hatását. Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy idén a mezőgazdaság minden valószínűség szerint jobban teljesít majd, mint 2022-ben, mivel a tavalyi aszály miatt a mezőgazdaságnak nagyon alacsonyak a múlt évi bázisadatai, másrészt ebben az évben a csapadékosabb időjárás miatt is sokkal jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt.

Mérsélődik az államadósság is

Ha megnézzük a deficit és a növekedési cél mellett a jövő évi költségvetésnek az államadósság alakulására vonatkozó adatait, kedvezően alakuló jövő évi számokat látunk. Az államadósság GDP-arányos szintje a pénzügyi tárca számításai alapján 2024. december 31-ére várhatóan 66,7 százalékra csökken, ami 3 százalékpontos mérséklődés az idei év végére várt értékhez képest. A csökkenés alkotmányos kötelezettség is, amit a Költségvetési Tanács is teljesíthetőnek tart. 

2023. augusztus 3.

Forrás: vg.hu

Fotó: Tamas Marek / Shutterstock

Túlteljesítette terveit az év első felében a Garantiqa

Túlteljesítette terveit az év első felében a Garantiqa

A vállalat kezességvállalási állománya 2545 milliárd forintra emelkedett. A Garantiqa olyan cégeket juttat hitelhez, amelyek garancia nélkül nem kapnának.

Az első fél évben 2 százalékos növekedéssel 2545 milliárd forintra emelkedett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa) kezességvállalási állománya – jelentette be csütörtökön a társaság. Szabó István Attila, a cég vezérigazgatója a közleményben emlékeztetett, hogy a Garantiqa kezességvállalása az első fél évben szinte teljes mértékben az állami (kamat)támogatott konstrukciókhoz kapcsolódott. A Garantiqa kezességvállalása révén számos olyan kkv juthatott hitelhez, amelyek garancia nélkül nem lettek volna alkalmasak a kedvezményes hitelek felvételére.

A Garantiqa kezességvállalásával biztosított hitelállomány a 2022. első félévi 3059 milliárd forintról 5 százalékkal, 3203 milliárd forintra emelkedett. Szabó István Attila jelezte, hogy az elmúlt évi bázisadatokat számottevően megdobta a Garantiqa Krízis Garanciaprogram 2022. június végi lezárását megelőző kiugró kereslet.

Csak tavaly júniusban a Garantiqa majdnem akkora értékben vállalt kezességet új kkv-hitelek mögé, mint 2016 egész éve alatt.

Ennek a hitelboomnak a megismétlődése nem volt várható idén, ezért a társaság az új kihelyezések visszaesésével számolt. Az első félévi adatok szerint ugyanakkor az állami támogatott hitelprogramok megnövekedett kereslete azt eredményezte, hogy

a Garantiqa 669 milliárd forint összegű új kezességet tudott vállalni az első hat hónap során, ami a 2023. évi üzleti terv 65 százalékát teszi ki.

A gazdasági környezet normalizálódásával a második fél évben bátrabban jelenhetnek meg a cégek a hitelpiacon, így a Garantiqa kezességvállalása felülmúlhatja az előzetesen megfogalmazott terveket.

Az új garanciavállaláson belül a húzóerőt a Széchenyi Kártya Programok adják. Az év első negyedében még volt lehetőség a Széchenyi Kártya MAX hiteltermékeihez kezességvállalást igényelni. A Garantiqa több mint 15 ezer ilyen hitelszerződést garantált, az 525 milliárd forintnyi kezesség 656 milliárd forint kedvezményes hitel felvételét tette lehetővé a vállalatoknak. A januártól elérhető Széchenyi Kártya Program MAX+ hitelek esetében a korábbi termékhez hasonló felfutás érzékelhető.

2022-höz hasonlóan a hiteltörlesztések elmaradása miatt beváltott garanciák összege jelentősen elmarad a tervezett mértéktől. Az első fél évben garanciabeváltás miatt 25,3 milliárd forint kifizetést teljesített a Garantiqa, ami az egész évre tervezettnek csupán 26 százaléka.

2023 augusztus 3.

Forrás, fotó: Garantiqa Hitelgarancia ZRT.

(a fotón Szabó István Attila a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója)

Fitch Ratings: az Eximbank stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában

Fitch Ratings: az Eximbank stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában

Az Exim Magyarország változatlanul elkötelezett abban, hogy segítse a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában, hozzájárulva a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez is. 2023 februárjában a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogrammal a valaha volt legnagyobb hazai kedvezményes hitelezési konstrukciót indította el ezermilliárd forint keretösszeggel.

A Fitch Ratings közzétette jelentését az Eximbankról. Elemzésükben a nemzetközi hitelminősítő szakértői kiemelik, hogy a pénzintézet stratégiai szerepet tölt be a magyar exportfinanszírozásban és a helyi vállalatok anticiklikus támogatásában. A hitelminősítő júliusban megerősítette az Eximbank hosszú és rövid lejáratú adós korábbi BBB/F-2 hitelbesorolását, összhangban a magyar állam besorolásával – tájékoztatott az Eximbank.

Töretlen az Exim Magyarország iránt a befektetői bizalom, amit a pénzintézet közelmúltban megvalósított, sikeres nemzetközi kötvénykibocsátása és a 2022-es év várakozásokat túlszárnyaló üzleti eredményei is jeleznek

– tette hozzá közleményében a hitelintézet.

Az Eximbank 2023 februárjában a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogrammal a valaha volt legnagyobb hazai kedvezményes hitelezési konstrukciót indította el 1000 milliárd forint keretösszeggel. Ez Magyarország 2023-ra előrejelzett GDP-jének mintegy 1,25 százaléka. A program célja a hazai vállalatok versenyképességének elősegítése és az energiahatékonyságot növelő beruházások támogatása.

Áprilisban a bank több mint 1,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki ötéves lejáratú devizakötvényt a nemzetközi piacon, amelynek során jelentős túljegyzés történt, nagymértékben meghaladva az 500 millió dolláros piaci benchmarkot. A kibocsátáson széles körű földrajzi diverzifikáció mellett kimagasló számú, mintegy 150 befektető vett részt. A magyar összevetésben kiemelkedő összeget az Eximbank a meglévő adósság refinanszírozására és a tervezett hitelbővülés finanszírozására fordítja.

A BBB/F-2 hitelminősítői besorolás megerősítése nincs kihatással a bank stabil működésére, üzleti stratégiájának végrehajtására, valamint a már meghirdetett finanszírozási programok megvalósítására, a pénzintézet tevékenységét a megszokott módon végzi. 

Az Exim Magyarország változatlanul elkötelezett abban, hogy segítse a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában, hozzájárulva a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez is – jelezte a bank.

Az Eximbank nemzetközi minősítése megegyezik a magyar állam mindenkori hitelminősítésével. Ennek eredményeként a magyar állam hitelminősítésének vagy a minősítés kilátásainak változását az értékelést végző intézmények rövid idő alatt átvezetik, megváltoztatva az Eximbank minősítését – közölte az Eximbank.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

Újabb kemény üzenetet küldött Nagy Márton

Újabb kemény üzenetet küldött Nagy Márton

Az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia, ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter képviselte Magyarországot az Európai Unió Bilbaóban megrendezett Versenyképességi Tanácsának ülésén július 24–25-én. A gazdaságfejlesztési miniszter a versenyképesség kapcsán kifejtette, „jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést” – áll a tárca közleményében.

Míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – pl. kötelező akciózást és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani.

A közleménye szerint a miniszter megállapította, hogy nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát, és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.

Vázolta az elengedhetetlen szempontokat

Nagy Márton kifejtette, a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

• Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villam osenergia importját.
• Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
• Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
• Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
• A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja.

Rendkívül károsak a nyilvános utalások

Majd a közlemény szerint a tárcavezető kiemelte: a kamatok alacsony szintre történő visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani a növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését. 

Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter hangsúlyozta:

„AZ ÁRFOLYAMOT A PIACNAK KELL MEGHATÁROZNIA. EZÉRT IS RENDKÍVÜL KÁROS A GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRŐL MINDEN EGYES, ÁRFOLYAMSZINTRE TETT NYILVÁNOS UTALÁS.

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is” – zárta közleményét Nagy Márton.

Ezzel feltehetően Matolcsy György is egyetért

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban véleménycikkben fejtette ki erről az álláspontját a jegybank honlapján. Ebben úgy fogalmaz: „Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna. Szerinte vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak.” Majd a jegybankelnök úgy folytatta: 

Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez.

Ezt követően szembesítette az álláspontjával Varga Mihályt, szerinte a pénzügyminiszter akkori beszédében a harmadik állítás mindenen „túltesz, ez már valami más”.

Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?

– írta Varga Mihály akkori kijelentéseire. Emlékeztetett arra, hogy szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz.

A TELJES ÁRSTABILITÁST ŐRZI, RÁADÁSUL MÁSOKKAL SZEMBEN ELÉRI INFLÁCIÓS CÉLJÁT.

„Nem a benzin, gázolaj, forint, részvények, lakások, az alma vagy a körte árának a változatlan szintjét próbálja megtartani, ha megpróbálná, abból nagy baj lenne” – fogalmazott, majd hozzátette:

kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében? Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti? Ugye azt sem hiszi, hogy használ Magyarországnak, ha – nem először – meggondolatlanul beszél a forint árfolyamáról? 

Az akkori írását Matolcsy György úgy zárta, hogy javaslatot tett Varga Mihálynak: „hallgasson az ősi bölcsességre: Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle. /Talmud, Ószövetség/”.

2023. július 25.

Forrás, fotó: index.hu

Nagy Márton a versenyképességről és az árfolyamról

Nagy Márton a versenyképességről és az árfolyamról

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, ezáltal lesz folytatható a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat.

Jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre való leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára szükséges helyezni a növekedést – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Magyarországot képviselte az Európai Unió Bilbaóban megrendezett versenyképességi tanácsi ülésen július 24–25-én.

A tárcavezető hozzátette, hogy míg az infláció leszorítása érdekében a kormány eredményes és hatásos intézkedésekről döntött – például kötelező akciózás és online árfigyelő rendszer –, addig az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4-5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint középtávon versenyképességi fordulatot szükséges végrehajtani – írja a Világgazdaság. 

“A magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal lesz folytatható az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85-90 százalékát és az ország GDP-je pedig 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.”

– fogalmazott, ezáltal megismételve Orbán Viktor Tusványoson elmondott szavait.

Nagy Márton kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez az alábbi főbb területeken szükséges fordulatot végrehajtani:

• Fel kell gyorsítani a digitális és a zöldátállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára szükséges csökkenteni a villamos energia importját.
• Nagyobb ütemben kell átállni az Ipar 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar high-tech gyártást.
• Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, ennek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni szükséges a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
• Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni szükséges a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
• Hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor. Az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvény is ezt a célt szolgálja – húzta alá Nagy Márton.

A tárcavezető elmondta, hogy a kamatok alacsony szintre való visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését.

AZ ÁRFOLYAM-POLITIKA KAPCSÁN KIEMELTE, HOGY AZ ÁRFOLYAMOT A PIACNAK KELL MEGHATÁROZNIA. EZÉRT IS RENDKÍVÜL KÁROS A GAZDASÁGPOLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK RÉSZÉRŐL MINDEN EGYES, AZ ÁRFOLYAMSZINTRE TETT NYILVÁNOS UTALÁS.

Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is.

2023 július 25.

Forrás: origo.hu

Fotó: MTI/Soós Lajos

Decemberre 7-8 százalékra mérséklődik az infláció

Szeptemberben felülvizsgálja a kormány a költségvetést, és ha kell, további intézkedésekről döntenek – mondta a Reutersnek Varga Mihály pénzügyminiszter, aki egyelőre nem látja indokoltnak, hogy beavatkozzanak a költségvetési terv végrehajtásába, szerinte a hiánycél tarthatónak tűnik. Az inflációról azt mondta, decemberre 7-8 százalékra lassulhat.

A júniusi 20,1 százalékról decemberre 7-8 százalékra lassulhat az infláció Magyarországon – mondta a Reutersnek adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető hozzátette, egyelőre nincs szükség további intézkedésekre a költségvetési hiány megfékezésére, ugyanakkor szeptemberben megvizsgálják a költségvetést és ha kell, a kormány intézkedik. Ezzel együtt teljesíthetőnek tartja az idei 3,9, illetve jövő évi 2,9 százalékos hiánycélt. Mindez azért fontos, mert ebben az esetben nem kell kiigazításokat végrehajtani.

Mint a pénzügyminiszter mondta: „Optimista vagyok abban, hogy a régióban van elég potenciál ahhoz, hogy ha le tudja küzdeni az energiaproblémákat és az inflációt, akkor a kelet-közép-európai országok ismét a leggyorsabban növekvő gazdaságok lehetnek az Európai Unióban” – fogalmazott Varga Mihály.  kormány az idén mindössze 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, ami jövőre 4 százalékra gyorsul, ugyanakkor a Reuters elemzőkre hivatkozva megjegyezte vannak kockázatok a növekedést illetően. Ugyanis egyelőre visszaeső fogyasztás látszik, ami viszont csökkenti az adóbevételeket. Emiatt a hiány a vártnál akár magasabb lehet.

A tárcavezető szerint

A STABIL FORINT KULCSFONTOSSÁGÚ AHHOZ, HOGY A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELŐRE TERVEZHESSENEK, SZERINTE AZ AZ ELKÉPZELÉS, HOGY AZ EXPORT FELLENDÍTÉSÉHEZ GYENGE VALUTÁRA VAN SZÜKSÉG, IDEJÉTMÚLT.

Beszélt a jegybank veszteségéről is, jelezve, hogy a kormány 2024 januárjától módosítja a jegybanktörvényt, hogy ne kelljen a bank veszteségeit a költségvetésből fedezni. „A Magyar Nemzeti Bankkal megállapodtunk abban, hogy olyan megoldást javasolunk az EKB-nak, amely lehetővé teszi, hogy az MNB középtávon, azaz körülbelül 3-5 évig korrigálja a veszteségeit” – tette hozzá.

Forrás: origo.hu

Fotó: MTI / Kovács Tamás

2023. 07.21

Kapóra jött a tartós befektetéseknek a szocho

Növekedésnek indulhat a tartós befektetési számlák (tbsz) száma a megtakarítási hozamok adózásának júliustól érvényes új szabályai nyomán. Az állampapírokat favorizáló kisbefektetőknek viszont továbbra sem éri meg tbsz-t nyitni.

Egyáltalán nem jön rosszul a tartós befektetési konstrukciók szempontjából a szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése, hiszen a tartós befektetési számlákon (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) elhelyezett pénzek hozamai után egy bizonyos idő eltelte után nem kell számolni az új adóteherrel sem – írja a Világgazdaság. Ahogy korábban beszámoltunk róla, életbe lépett az a kormányrendelet, amely szerint a 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) kell fizetni a 2023. július 1. után keletkező kamatok és a megvásárolt értékpapírok hozama után. Az adófizetési kötelezettség a 2023. június 30. után lekötött betétek, nyereménybetétek, kötvények és a befektetési jegyek kamatjövedelmére vonatkozik. A kormányrendelet hatálya alól egyértelműen kivételt képeznek az ingatlanalap befektetési jegyéből származó hozamok, az állampapírokból származó kamatjövedelmek, valamint a nyugdíj-előtakarékossági vagy a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok jövedelmei.

Mindezek nyomán okkal feltételezhető, hogy az előttünk álló időszakban nagyot növekszik a kereslet a tartós befektetési konstrukciók iránt, vagyis emelkedik majd az újonnan nyitott tbsz-ek és nyeszek száma– írja a lap.

A keresleterősítő hatás elsősorban az előbbieknél lehet számottevő, hiszen a nyesznél legalább tíz év eltelte és (alapesetben) a megtakarító nyugdíjba vonulása is szükséges az adómentesség eléréséhez. Ez pedig kétségtelenül nagyon jól jön az említett konstrukcióknak, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az elmúlt években nem volt túl acélos az érdeklődés irántuk. A bankoknál, befektetési szolgáltatóknál és hitelintézeti fióktelepeknél vezetett tbsz-ek száma ugyan 2,1 százalékkal, 262,1 ezerre emelkedett a 2023. március végéig számított egy év alatt, ám ez a közelében sincs a 2017 novemberére kimutatott, több mint 360 ezres számnak.

A nyesznél pedig még egyértelműbb a csökkenő tendencia: itt 2022 tavasza és az idei év márciusa között 5,5 százalékkal, 90,6 ezerre olvadt az élő számlák száma, miközben 2018. elején még 118,7 ezer szerződést tartott nyilván az MNB.

Túlzott várakozásokat azonban hiba lenne megfogalmazni a már öt év után teljes adómentességet biztosító tbsz kapcsán, még úgy is, hogy a pénzügyi szolgáltatók beszámolói szerint már az elmúlt hetekben is érezhetően nőtt az érdeklődés a konstrukció iránt. Ennek egyik oka, hogy a kisbefektetők jelentős részének jókora visszatartó erő, hogy öt évre le kell mondjon a befektetett pénzéről: ez még úgy is igaz, hogy a számla futamidő lejárta előtti feltörése esetén is kevesebb adóteherrel kellene számolni, mint egy „normál” értékpapírszámlánál, hiszen a szocho megfizetése alól ekkor is mentesül a megtakarító.

A másik, hogy – a befektetési jegyek népszerűségének növekedése ellenére is – a lakossági értékpapír-állomány legnagyobb szeletét az állampapírok adják – májusban 57,2 százalékkal részesedtek a teljes portfólióból –, márpedig az állami adósságpapírok egyébként is mentességet élveznek a kamatadó és a szocho alól. Ennek megfelelően azoknak a kisbefektetőknek, akiknek az értékpapír-befektetései kizárólag állampapírokra korlátozódnak, a tbsz nem nyújt érdemi alternatívát.

Forrás: figyelo.hu

Foto: freepik.com

2023. július 20.

Felpörgött a hitelprogram

A megemelt, ezermilliárd forintos keretből eddig 862 milliárd forintnyi hitelkérelmet hagytak jóvá.

Eddig 2192 hitelkérelem érkezett a Baross Gábor programban, amelynek (az igényelt összeg szerint) fele volt forgóeszköz- és fele beruházási hitelkérelem – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a programban részt vevő Prohuman Kft. vezetőjével egyeztetett. A Világgazdaság cikkéből kiderült: a hitelprogram előrehaladása megfelelő, a megemelt, ezermilliárd forintos keretből eddig 862 milliárd forintnyi hitelkérelmet hagytak jóvá, a szerződött hitelek értéke 691 milliárd forintot ér el, a kifizetések összege pedig meghaladja a 446 milliárd forintot.

A szerződött ügyfelek 68 százaléka kis- és közepes vállalat, a szerződött hitelállomány (ügyletérték alapján) 40,8 százaléka a feldolgozóiparhoz, 30,6 százaléka a kereskedelem és a gépjárműjavítás területéhez, 7,4 százaléka pedig a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területhez köthető.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, amelyben a Prohumán 2004 Kft. is sikerrel pályázott, a kormány a háború és szankciók okozta gazdasági hatások ellensúlyozása, a munkahelyek megvédése, a vállalkozások versenyképességének növelése és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében hirdette meg. A hitelprogram a jelenlegi magas kamatkörnyezetben a vállalkozások számára rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix kamat mellett elérhető forrást biztosít – forinthitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euróhitel esetében pedig legfeljebb 3,5 százalékos szinten.

Forrás: vg.hu

2023.07.19 

2024-es költségvetés: 6 százalékos inflációval számol a kormány

Elfogadta az Országgyűlés pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter korábban védelmi költségvetésnek nevezett.

A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt – közölte az MTI. A tárcavezető a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Kiemelte: ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll. A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz. A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja. Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.

2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg. Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra. 2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak az energiaszektor szereplői 513 milliárd, a légitársaságok 39 milliárd, a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal, a bányajáradékból 192 milliárd, a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.

A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben. Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka, ami meghaladja a NATO-elvárást. Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja. Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.

A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta, jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot. Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható. A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.

Forrás: figyelo.hu

2023. 07. 05 

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

Működhet Nagy Márton terve: az állam már most tízmilliárdokat spórolhatott a kamatokon

Felgyorsították a kormány intézkedései az állammapírpiacon várható hozameséseket, ami az elemző szerint több tíz milliárdos megtakarítást jelenthet.

Egyértelműen a kormányzati intézkedések eredménye a  diszkontkincstárjegyeknél június utolsó egy-két hetében látott masszív hozamesés – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, a Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, miután az elmúlt egy hónapban elképesztő ütemben estek a hozamok a hazai állampapírpiacon, 14 százalékról egészen 10-ig. A szakember emlékeztetett, hogy május végén jelent meg a jogszabály, amely kötelezően előírja a befektetési alapoknak, hogy a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam diszkontkincstárjegyeiben (DKJ) kell tartani, ez pedig erőteljes pluszkeresletet generált. Árokszállási szerint a diszkontkincstárjegy-hozamok az infláció csökkenésével amúgy is mérséklődtek volna, ugyanakkor a kormány intézkedései ezt felgyorsították, így szerinte a hatás tízmilliárdos, amennyiben pedig a hosszabb papírokon elért hozamcsökkenést is hozzáadjuk, akkor még jelentősebb. Ugyanis nemcsak a rövid oldalon, hanem az állampapírpiac éven túli szegmensében – június első felében, az új szabályok bejelentését követően – is érdemi hozamesés volt: mintegy 60-80 bázisponttal csökkentek a hosszabb hozamok. Igaz, itt nem annyira a likvid értékpapírokra vonatkozó szabályok hatottak, hanem a bankok és befektetési alapok állampapír-vásárlási előírásai. Az elemző arra is rámutatott, hogy a határidős kamatláb-megállapodásoknál is jelentős mérséklődést látni: a hat, valamint kilenc hónapos kamatszintek körülbelül 70 bázisponttal estek június második felében.

“Ez a mérték nem éri el a DKJ-piacon látott több száz bázispontos eséseket, ugyanakkor jelzi, hogy a piacok fél-egy éven belüli időtávra a néhány héttel korábbihoz képest alacsonyabb kamatokkal számolnak” – magyarázta a közgazdász. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt időszakban látott hozamesésre van-e esély a továbbiakban, azt mondta, kevésbé valószínű, ahogy azonban az MNB tovább mérsékli a kamatokat, és látható lesz az infláció csökkenése, a rövid hozamok is érdemben 10 százalék alá csökkenhetnek, ami szerinte a jövő év első hónapjaiban lehet realitás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a 2022-es évhez képest az idén érdemben magasabb kamatkiadással kell számolni, ami 2024-ben tovább emelkedhet. Az elmúlt egy-két évben megnőtt hozamkörnyezetben kibocsátott állampapírok magas kamatait még évekig kell fizetnie a költségvetésnek.

Energiacsapdából ki, kamatcsapdába be

Orbán Viktor márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt először arról, hogy a hazai pénzügypolitika számára nem kis fejtörést fog okozni a megemelkedett kamatkörnyezet, ugyanis míg a 2010 előtt felvett magas kamatokat ki lehetett váltani alacsonyabbakkal a nemzetközi pénzpiacokon, most ennek pont az ellenkezője történik, mivel az egész világon elszálltak a kamatok. Bár azt is mondta, közvetlen veszély nincs, azóta már tudjuk, jövőre a GDP 3,8 százalékát teszik ki a kamatterhek, ami mintegy másfél százalékos emelkedés néhány év leforgása alatt: számszerűsítve: 2024-ben 3144 milliárd forintot tesz ki az államadósság törlesztése. 

Hogy legyen mivel összehasonlítani, 2019-ben még mindössze 1139 milliárd forint volt ez az összeg, tehát öt év alatt nominálisan megháromszorozódott.

Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában többek között erre mondta azt, hogy ahogy kikerültünk az energiacsapdából, úgy kerültünk be a kamatcsapdába, ezért most a legnagyobb kérdés, hogy miképp lehet a költségeket mérsékelni – a májusban meghozott kormányzati intézkedések is ezt a célt szolgálják.

Nem biztos, hogy népszerű, de hasznos

A kormány arról is döntött, hogy július elsejétől a bankbetétek, a vállalati kötvények,  befektetési jegyek és egyes életbiztosítások hasznára az eddigi 15 százalékos szja mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, viszont az állampapírok adómentesek maradnak.Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen is elismerte, a cél, hogy az állampapírok felé tereljék a megtakarításokat. Szerinte ugyanis hazai befektetési alapok, beleértve a kötvényalapokat is, az elmúlt időszakban érdemben növelték a betétállományaikat, és ez az állampapír-kereslet visszaesését eredményezte.

Forrás: vg.hu

2023. 06.30

Sosem helyezett még ki annyi hitelt az Eximbank, mint tavaly

2023. 06. 28 

Ennek a hírnek az MNB és a forint is örülni fog: óriásit javult a magyar fizetési mérleg

Ennek a hírnek az MNB és a forint is örülni fog: óriásit javult a magyar fizetési mérleg

Ahogy kikerült az energiasokkból a magyar gazdaság, azonnal elkezdett helyreállni a folyó fizetési mérleg, ami tavaly megannyi gondot okozott. Ezért kezdhette el a lazítást a jegybank a múlt hónapban.

Az idei első negyedévben 774 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest – hívta fel rá a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank első háromhavi adatai alapján.

A fizetési mérleg javulásában a legnagyobb szerepet a külkereskedelmi deficit alakulása játszotta, ami 835 millió euróra mérséklődött az egy évvel ezelőtti 2,769 milliárdos deficithez képest. Az elemző szerint áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, ami hozzájárult az import csökkenéséhez. Tavaly három olyan hónap is volt, amikor az egymilliárd eurót meghaladta a külkereskedelmi hiánya, sőt, augusztusban, amikor 350 euróig kúszott a holland tőzsdén a gáz ára, a 1,5 milliárdot is elérte, ez pedig a forint árfolyamára is csapást mért.

A mostani hír azért fontos a magyar gazdaságnak, mert lényegében a folyó fizetési mérleg felborulására vezethető vissza a hazai fizetőeszköz leértékelődése, és a piaci stabilitás megingása, ami miatt 2022 októberében a Magyar Nemzeti Banknak újra kellett indítana a korábban lezárt kamatemelési ciklust. Ez a javulás pedig a következő hónapokra is biztosítja, hogy folytassa a jegybank a normalizációt.

Tavaly 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1 százalékra az előző évi 4,1-ről, amit a cserearányromlás okozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárdra emelkedett, azaz a GDP 1,5 százalékáról 6,1-re.

Suppan szerint a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozó-árak miatt, aminek a hatására a cserearányjavulás 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt.

A visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergia-termelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet

– vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy az átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Az idén 4-4,3, jövőre pedig 2-2,5 milliárd euró hiányra számít folyó fizetési mérlegben.

2023 június 27.

Forrás: vg.hu

Digitális kioszkot adott át a győri egyetemen az MBH Bank

Digitális kioszkot adott át a győri egyetemen az MBH Bank

Az MBH Bank megnyitotta a „jövő bankfiókját” a Széchenyi István Egyetemen

A győri Széchenyi István Egyetemen is digitális ügyfélkiszolgáló pontot nyitott az MBH Bank. Az aulába telepített kapszulában személyes ügyfélszolgálati jelenlét nélkül, biztonságosan és kényelmesen lehet számlát nyitni. A magyar FaceKom által fejlesztett, első körben tíz digitális banki kioszkot magyarországi egyetemeken telepíti a bank. A tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül a digitális kioszkok kínálata.

Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: „Széleskörű modernizációs programba kezdtünk az előd bankjainktól örökölt, közel 500 fiókot számláló hálózatunkon, amelynek célja egy modern, több szakértőt alkalmazó, országszerte egységes szolgáltatási színvonalat biztosító, elsősorban tanácsadásra épülő fiókhálózat kialakítása. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy a fiatalabb korosztálynak más igényei, bankolási szokásai vannak, kevésbé a személyes jelenlétet, mint inkább a digitális ügyintézési lehetőségeket keresik. Ezért folyamatosan kutatjuk a bankolás jövőjét, és nyitottak vagyunk az olyan innovációk irányában is, amelyek az ő elvárásaiknak is megfelelnek. Az egyetemi digitális banki kioszk vonzó, biztonságos környezetet nyújt a számlanyitáshoz, emellett az asszisztált ügyintézési folyamat hozzájárul pénzügyi tudatosságuk erősítéshez is. Célunk, hogy a jövőben további szolgáltatásokkal és termékekkel bővítsük az egyetemi digitális kioszkok funkcionalitását.”

A nagyvállalati távoli ügyfélazonosítási megoldások területén piacvezető FaceKom koncepciója és fejlesztése alapján készült okos kapszula olyan professzionális, a biztonságos online ügyfélazonosításhoz szükséges eszközökkel, megvilágítással felszerelt mobilszoba, amelyben lehetőség van a teljesen privát és kényelmes távoli ügyintézésre. A kapszula és a kezelőfelület akadálymentes elérhetőséget is biztosít, így például kerekesszékkel közlekedő ügyfelek is használhatják a szolgáltatást. Az MBH Bank digitális kioszkjaiban gyors ügyfélazonosítási folyamatot követően, videós távsegítséggel számlát nyithatunk, de a tervek szerint a későbbiekben további banki szolgáltatásokkal bővül majd a digitális kioszkok kínálata.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kifejtette: kiemelt céljuk, hogy az egyetemi polgárok számára nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat biztosítanak. „Hallgatóinkat a korszerű kollégiumi férőhelyek, a sportpark vagy a vendéglátó- és szórakoztatóegységek mellett bankok is várják a győri kampusz területén. Ez a széles paletta hazánkban egyedülálló lehetőségeket és kényelmet nyújt a nálunk tanuló fiatalok, valamint kollégáink számára. Hozzájárul ehhez a mostani fejlesztés is, amelynek különlegessége, hogy az ügyfelek számára valódi, 21. századi megoldással digitális ügyintézést tesz lehetővé” – jelentette ki dr. Filep Bálint, hozzátéve: az egyetem képzéseiben, kutatásaiban ugyancsak kulcsfontosságúnak tartja a digitalizációt, amely a jövőben a fenntarthatóság egyik alappillére lehet. 

Háttérinformációk

MBH Bank Nyrt.

Az MBH Bank Magyarország egyik vezető hitelintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági- és vállalati-intézményi ügyfeleit egyaránt.

Az MBH Bank közel kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 445 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány meghaladja a 6400 milliárd forintot, míg a bruttó hitelállomány megközelíti az 5000 milliárd forintot. Az MBH Bank rendelkezik a legtöbb fiókkal Magyarországon, és több mint 9500 munkavállalót foglalkoztat.

A banknak számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciója, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet végez.

A hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva az MBH Bank átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukra, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankjává váljon, és megjelenjen a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Széchenyi István Egyetem

A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM (SZE) Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Mintegy 14 ezer fős hallgatói közösségét hetven ország fiataljai alkotják. Rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a technológiai és az informatikai képzések terén, amelyeket minőségi gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, pedagógiai, társadalomtudományi, művészeti, egészség- és sporttudományi, valamint mezőgazdaság- és élelmiszer-tudományi képzések egészítenek ki. Az intézmény kiemelkedő számú ipari-gazdasági kapcsolattal rendelkezik. A Széchenyi István Egyetem a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS legfrissebb világranglistáján a  801–1000. helyen szerepel, míg a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek”, a „tisztességes munka és gazdasági növekedés”, valamint a „béke, igazságosság és erős intézmények” kategóriákban a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény további fejlődését többek között a Győrben, valamint a zalaegerszegi ZalaZONE mellett már épülő tudományos és innovációs parkjai segítik majd elő.

Forrás: MBH / Goodwill Communications

2023. 06. 22

Európai éllovas Magyarország hitelgaranciában

Az elmúlt évben fajlagosan Magyarországon támogatta a legtöbb intézményi kezességvállalás a kis- és középvállalkozói (kkv) szektort – derült ki a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) legfrissebb elemzéséből. Magyarország Franciaországot és Portugáliát megelőzve a dobogó tetején végzett a garanciaállomány GDP-hez viszonyított arányát tekintve. A hazai 4,4 százalékos garancia penetráció az AECM tagországok átlagos 1,4 százalékos értékének több mint háromszorosa. 

Miközben tavaly Európában a garanciaszervezetek szerepvállalása visszaszorult, kezességvállalásuk értéke az uniós GDP 1,8 százalékáról 1,4 százalékra mérséklődött, addig Magyarországon a két működő garanciaszervezet, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) megnövekedett teljesítményének köszönhetően a GDP 4,4 százalékára növekedett a kezességvállalási állomány. Ez Európában a legmagasabb értéknek számít, a tavalyi évben így a magyar kkv-k számíthattak a legnagyobb arányban arra, hogy hitelhez jutásukat garanciaintézmények kezességvállalása támogatja majd – mondta el Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója.

Az év során a Garantiqa kezességvállalási állománya 28 százalékkal, az AVHGA állománya 6,5 százalékkal növekedett. A garanciaszervezetek hangsúlyosabb szerepvállalását az állam által nyújtott viszontgarancia biztosította.  A merészebb garanciavállalás a magas inflációval és magas hitelkamatokkal terhelt időszakban számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a hazai vállalkozások hozzáférjenek a működésük fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állami kamattámogatás mellett nyújtott hitelekhez, a tavaly júniusban kifutó krízis hitelekhez, majd az ősztől elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve az év során megújult Széchenyi Kártya Program hiteltermékeihez. Összességében hazánkban minden harmadik kkv hitel felvételét támogatta állami hátterű hitelgarancia.

Szabó István Attila emlékeztetett arra, hogy a garanciaszervezetek működése jellemzően anticiklikus vonásokat mutat. Ezt támasztja alá az AECM legfrissebb felmérése is, mely szerint – az európai gazdaságot sújtó energia válság és az orosz-ukrán háború okozta nehézségek miatt –  a tagszervezetek közel kétharmada a garanciavállalási portfoliók növekedésével számol az idei évben. A Garantiqa vezérigazgatója szerint a kereskedelmi bankok is számítanak a társaság aktív közreműködésére, ezt bizonyítja, hogy a körükben végzett felmérés szerint tavaly a Garantiqa kezeségvállalásával biztosított hitelállomány a bankok kétharmadánál legalább 40 százalékkal nőtt, a válaszadók 21,4 százalékánál a kezességgel biztosított állomány bővülése meghaladta a 75 százalékot.

A bankok 15 százaléka minden általuk bonyolított kkv-hitelügyletben igénybe vették a Garantiqa Krízis Garanciaprogram termékeit, 71 százalékuk a pedig a legtöbb kölcsön esetében segítségül hívta a Garantiqát. Ennek köszönhető, hogy tavaly a társaság kezességvállalási állományának bővülése több, mint kétszerese volt a hazai kkv-hitelállomány 12,7 százalékos bővülésének.

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

 2023.06.13. 

Jelentős forrásbevonás a nemzetközi pénzpiacokról

Összesen több mint 2,3 milliárd dollárnyi forrást vontak be a magyar állami fejlesztési bankok a nemzetközi pénzügyi piacokról. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Exim Magyar ExportImport Bank Zrt. (EXIM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) az elmúlt egy hónapban összesen 2,375 milliárd dollárnyi forrást vont be a nemzetközi pénzügyi piacokról.

Az EXIM 2023. április 26-án tartott devizakötvény aukciót, ahol 5 éves lejárat mellett 1,25 milliárd dollárnyi forrást gyűjtött 6,32 százalékos, euróban kifejezve 5,7 százalékos kamattal.

Az MFB 2023. május 24. tartott devizakötvény kibocsátást, ahol 5 év 1 hónapos lejárat mellett 1,125 milliárd dollárt vont be, 6,5 százalékos, euróban kifejezve 5,73 százalékos kamattal. Ez volt az MFB történetének eddigi legnagyobb kötvénykibocsátása. A kibocsátásokat rendkívül jelentős nemzetközi érdeklődés övezte, így az előzetes várakozásokhoz képest lényegesen alacsonyabb hozamszint alakult ki mindkét esetben. Hazánk ennek köszönhetően nagyon kedvező kamat mellett juthatott fejlesztési forrásokhoz. A sikeres kibocsátások egyértelműen és világosan bebizonyították, hogy a magyar gazdaságba vetett bizalom töretlen, Magyarországot nemzetközi színtéren is elismert szereplőként, megbízható pénzügyi partnerként tarták számon a befektetők. A forrásbevonás különösen annak fényében tekinthető meghatározó sikernek, hogy a háború és az elhibázott szankciók a pénzügyi piacon is bizalmatlanságot és bizonytalanságot okoznak, a befektetők fokozott óvatossággal fektetik be tőkéjüket.
Az EXIM és az MFB a 2,375 milliárd dollárból összesen 1,531 milliárd dollárt fordítanak lejáró kötelezettségeik finanszírozására, így a sikeres tőkebevonás 844 millió dollárnyi új forrást biztosít a magyar gazdaság megerősítését, a vállalkozások versenyképességének növelést, valamint új beruházások és fejlesztések megvalósulását támogató fejlesztési programok számára. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben kiemelten fontos a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése és növelése, mert csak így biztosítható a munkahelyek, a családok védelme, a recesszió kivédése és a 1,5 százalékos gazdasági növekedés elérése. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló két magyar fejlesztési bank idén további kötvénykibocsátást nem tervez.

Forrás: GFM

2023.05.26

Fenntarthatósági jelentés a tőzsdétől

Fenntarthatósági törekvéseinek legújabb mérföldköveként bemutatta első, a 2022-es évre vonatkozó Fenntarthatósági Jelentését a Budapesti Értéktőzsde. Az egyben a BÉT ESG stratégiáját is magában foglaló publikációt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztályának „Fenntarthatóság a tőzsdén” című szakmai konferenciáján prezentálta a BÉT. Az online eseményen egyúttal a szakosztály három évente esedékes tisztújítására is sor került, amelynek nyomán az elnöki pozíciót a továbbiakban is Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója töltheti be.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a magyarországi közgazdászok legnagyobb múlttal rendelkező szakmai szervezete. Az 1894-ben alapított társaság mintegy háromezer taggal rendelkezik és európai viszonylatban is a legpatinásabb közhasznú egyesületek egyikének számít. A társaság május 17-én tartott, „Fenntarthatóság a tőzsdén” című online konferenciáján Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója, egyben az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnökének köszöntője mellett többek között Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is előadást tartott.

A szakmai konferencia kiemelt programpontja a BÉT első Fenntarthatósági Jelentésének bemutatása volt, amelyet Szalay Rita ügyvéd, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) tagja ismertetett. Ezt követően Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a szakosztály elnökségi tagja foglalta össze a 2022-es eredményeit „Zöld pénzügyek krízisek idején” című előadásában. A szakmai programot panelbeszélgetés zárta, amelynek fókusztémája a BÉT ESG pilot programja volt – a beszélgetés során Pál Gábor, a CÉH vezérigazgató-helyettese, Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója, Lukács Ákos, az Ernst&Young partnere és Kozma András, a Credit Management Group vezérigazgatója osztotta meg gondolatait.

A fenntarthatóság kérdéskörének fontosságát a Budapesti Értéktőzsde kiemelt odafigyeléssel kezeli, ennek pedig fontos platformja a Fenntarthatósági Jelentés, amely amellett, hogy beszámol a Tőzsde fenntarthatósági tevékenységéről, a 2023-2025 közötti időszakra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáját is részletesen taglalja.

A BÉT szabályozási, oktatási, piacfejlesztési törekvésekkel, a fenntartható működéshez szükséges tudás és eszközrendszer, piaci infrastruktúra megteremtésével segíti az ESG-szemléletmód hazai terjesztését, ezzel a vállalatok fenntartható működés felé terelését. Az ESG Kibocsátói Útmutató a kibocsátok ESG-jelentési gyakorlatát támogatja, az európai uniós forrásból megvalósuló Mentor Program keretében pedig a kis- és középvállalati szektor zöldülését kívánja ösztönözni a BÉT, zöld finanszírozási és ESG-tanácsadás képében. Szintén a kkv-szektort hivatott támogatni a tavaly meghirdetett, a BÉT és az EY által közösen kidolgozott minősítési módszertanra alapuló ESG pilot tanácsadási program. Az online konferencián a szakmai program mellett sor került a Fenntarthatósági Szakosztály három évente esedékes tisztújítására is, amelynek keretében változatlan személyi összetétellel folytatja a munkát az elnökség, illetve ismét Végh Richárdot választották meg a szakosztály elnökének. A BÉT vezérigazgatója 2017 májusa óta tölti be a pozíciót.

„A Budapesti Értéktőzsde piaci pozíciója a fenntarthatósági törekvéseket tekintve is speciális, hiszen amellett, hogy önálló gazdasági entitásként határozott célunk, hogy a saját működésünkben is érvényesítsük a fenntarthatósági aspektusokat, a hazai tőkepiac platformszolgáltatójaként a vállalati kör edukálásában is kiemelt szerepet vállalunk. Az első alkalommal összeállított Fenntarthatósági Jelentés mindkét szerepkörre kitér, ezért fontos mérföldkőnek tekinthető a BÉT ESG-aktivitásában. Bízunk benne, hogy a BÉT a továbbiakban is egyfajta szakmai műhelyként szolgálhat a hazai tőkepiac számára, emellett, mint vállalat, jógyakorlatként mutathat példát a fenntartható működés felé vezető úton igyekvő társaságok számára” – mondta el Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója.

Forrás: BÉT 

2023.05.17 

Tőzsdére megy a tőzsde: folytatódhat a bevezetés előkészítése

Megtartotta éves rendes közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde, ahol a részvényesek valamennyi napirendi pont esetében jóváhagyólag döntöttek. Ennek alapján a BÉT kimagaslóan eredményes évet zárt 2022-ben: míg az összbevétel 4,3 milliárd, az EBITDA 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyek 28-, illetve 41 százalékos növekedést jelentenek az előző évhez képest, a Tőzsde 928 millió forintnyi szabad cash flow-t termelt az év során. A BÉT emellett, a közgyűlés döntése alapján, az eredménytartalékból mintegy 552 millió forintot fizet a részvényesek számára, ami részvényenként 102 forintot jelent. A részvényesek a BÉT stratégiájának központi eleméről, a nyilvános piacra lépésről is megerősítőleg határoztak, amelynek megvalósítása ennek mentén folytatódhat. Tisztújítás keretében a részvényesek szavazatai alapján a BÉT Igazgatóságának elnöki posztját továbbra is dr. Patai Mihály tölti be.

Eredményes, költséghatékony működés

A BÉT 2022. évi pénzügyi eredményeit Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója ismertette. A társaság összbevétele, 2021-hez képest mintegy 28 százalékot emelkedve, 4,3 milliárd forintra nőtt, az EBITDA pedig szintén jelentős mértékben, 41 százalékkal növekedve, 1,6 milliárd forintot tett ki. A BÉT társult vállalkozásai szintén sikeres évet zártak: a KELER Zrt.-t és a KELER KSZF-et magában foglaló KELER Csoport, amelynek konszolidált nettó eredménye a BÉT részesedésének arányában a BÉT nettó eredményét növeli, összesen több mint 2,4 milliárd forinttal járult hozzá a BÉT nettó eredményéhez. A makrogazdasági helyzet miatt a BÉT a KELER Csoportban meglévő részesedésére vonatkozóan közel 4 milliárd forintnyi, készpénzhatással nem járó értékvesztést számolt el, és így -213 millió forint értékű jelentett nettó eredménnyel zárta az évet. 2022-ben a BÉT 928 millió forint szabad cash flow-t termelt.

A közgyűlés a 2022. üzleti évre vonatkozó igazgatósági, felügyelő bizottsági és könyvvizsgálói jelentéseket is elfogadta. Az osztalékfizetés esetében szintén jóváhagyás született, amelynek nyomán a társaság az eredménytartalékból mintegy 552 millió forintot fizet a részvényesek számára, részvényenkénti 102 forintos összegben, ami közel 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. A társasági eseményen a tisztújításokra is sor került: a részvényesek döntése alapján az Igazgatóság elnöki pozícióját továbbra is dr. Patai Mihály tölti be, az Igazgatóság tagjai pedig szintén változatlanok, Végh Richárd, dr. Bacsa György, Bánfi Attila, dr. Fömötör Barna, Kuti Zsolt és dr. Máté Géza. A társaság Felügyelő Bizottságának elnöke Bartha Lajos, tagjai pedig Cselovszki Róbert, dr. Hardy Ilona, Régely Károly és dr. Selmeczi-Kovács Zsolt. A tervezett tőzsdei bevezetésből adódóan Audit Bizottság kijelölése is szükségessé vált, amelynek tagjaivá Régely Károlyt, Cselovszki Róbertet és Dr. Hardy Ilonát választotta meg a közgyűlés.

Aktív, élénk tőkepiac

A BUX index a legtöbb részvénypiachoz hasonlóan veszített az értékéből, 43 794 ponton zárva az évet, ami 13,7 százalékos csökkenés éves szinten, ez nemzetközi összehasonlításban az átlagnál egy jobb teljesítményt tükröz. A nagyfokú volatilitáshoz kimagaslóan nagy forgalom társult: az egy kereskedési napra levetített átlagforgalom közel 14 milliárd forintot tett ki, amely 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A gazdasági környezet változása ezzel együtt sem vetette vissza a BÉT parkettjén megjelenő cégek számát. Rekordévet zárt a BÉT középvállalati platformja, a BÉT Xtend, ahol a 12 új belépőnek köszönhetően háromszorosára nőtt a kibocsátók száma 2022-ben, az év végére elérve a 18 társaságot. A BÉT Xtend mellett a szabályozott piac is bővült új kibocsátókkal az év során, míg a DM-KER a BÉT Xtendről lépett szintet, az eSense új belépőként rögtön a Standard kategóriában jelent meg. Mérföldkőnek tekinthető továbbá a közép-kelet-európai régió egyik vezető biztosítótársasága, a Vienna Insurance Group piacra lépése, amely a Prémium kategóriában debütált. A fenntarthatóság terén is jelentős előrelépést ért el a BÉT 2022-ben. A kis- és középvállalatok számára elérhető Mentor Programban kínált szolgáltatáspaletta ESG- és zöldfinanszírozási képzéssel bővült, valamint kezdetét vette a BÉT és az EY által közösen kidolgozott minősítési módszertanra alapuló ESG pilot tanácsadási program is.

A BÉT tőzsdei bevezetése

A napirendi pontok között hangsúlyosan jelent meg a BÉT aktuális stratégiájának kiemelt törekvése, a tőzsdei bevezetés, illetve az ehhez kapcsolódó döntések meghozatala. Ezen pontok esetében a részvényesek szintén megerősítőleg határoztak. A BÉT részvényei a tervek szerint technikai listázás keretein belül, a Standard kategóriában kerülhetnek bevezetésre, várhatóan a közgyűlést követő néhány hónapon belül. „A váratlan kihívások ellenére a hazai tőkepiaci ökoszisztéma 2022-ben is a fejlődés útján haladt tovább. A Budapesti Értéktőzsde a jövőben is aszerint folytatja stratégiája végrehajtását, hogy ez a tendencia töretlen maradjon, és a tőkepiac továbbra is a magyar gazdaság fontos színtere legyen” – mondta el dr. Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke.

Forrás: BÉT 

2023.04.26

Magyar kézbe kerültek a Posta Biztosítók

Pénzügyi értelemben is lezárult az az ügylet, amellyel a Magyar Államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 66,9 százalékos, eddig külföldi kézben lévő üzletrészt vásárolt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben. Ezzel 100 százalékban magyar kézbe került a vállalatcsoport, tovább növelve a hazai tulajdon arányát a biztosítási szektorban.

A Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a hannoveri központú Talanx Csoport 2022 decemberében jelentették be, hogy szerződést kötöttek a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről.

Az illetékes felügyeleti hatóságok jóváhagyását követően a tranzakció pénzügyileg is lezárult – közölte a GFM. A kivásárlással tisztán magyar tulajdonba került a biztosítási cégcsoport, amellyel a biztosítási szektorban a hazai tulajdon aránya már meghaladja a 20 százalékot.
A biztosítási szektorban a hazai tulajdonrész arányának növekedésével tovább élénkülhet a piaci verseny, növekedhet a biztosítási penetráció, és emelkedhet a szolgáltatások színvonala.

A tranzakció zárásával járó tulajdonosváltás és a közgyűlési döntés nyomán Kadocsa Balázs tölti be a Magyar Posta Biztosító Zrt., valamint a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját. A vezető csaknem 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatói piacon, ebből az elmúlt 17 évben folyamatosan kapcsolatban állt munkája során a vállalattal és a Magyar Postával. Kadocsa Balázs dr. Pandurics Anettet váltja az elnök-vezérigazgatói tisztségben, akinek az új tulajdonos ezúton is köszönetét fejezi ki tevékenységéért.
A Posta Biztosítók üzleti működésük kezdete, 2003 óta a legdinamikusabban növekedő biztosítótársaságok közé tartoznak a magyar piacon. Sikerüket a – 33,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkező – Magyar Posta Zrt.-vel közösen kialakított üzleti modell alapozza meg; termékeik az országos postai hálózaton keresztül Magyarország egész területén könnyen elérhetőek.

A társaságok a 2021-es üzleti évben összesen mintegy 350 millió euró bruttó díjbevételt értek el. Szerepük egyaránt jelentős az életbiztosítási, valamint az utas-, gépjármű-, lakás- és nyugdíj-biztosítási szegmensekben. A tranzakció a Posta Biztosítók ügyfeleit közvetlenül nem érinti – zárul a GFM közleménye.

2023.04.05

Rekordszámú játékos a Részvényfutamon

Rekordszámú, közel 2 500 diák és tanáraik részvételével zajlott a Budapesti Értéktőzsde és a Pénziránytű Alapítvány közös online tőzsdejátéka, a BÉT Részvényfutam. A négy héten át tartó verseny folyamán a versenyzők közel 31 000 megbízást teljesítettek, a legkedveltebb részvényeknek az OTP, a MOL és a ZWACK bizonyultak. A tanulók versenyét a Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium versenyzője nyerte 15,13 százalékos hozamával, míg a tanárok között a Dunaújvárosi Dózsa György Általános Iskola oktatója végzett az élen, 13,2 százalékos hozamot elérve.

A Budapesti Értéktőzsde és a Pénziránytű Alapítvány ingyenes tőzsdejátéka 2023-ban immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget a játékosoknak, hogy összemérjék befektetési érzéküket. A játék a középiskolások mellett ezúttal a 7-8. osztályosokat is megszólította, emellett természetesen a tanárok és a szülők is versenybe szálltak. Az indulók március 6. és 31. között, 19 kereskedési napon keresztül tőzsdézhettek, az elmúlt évekhez hasonlóan, kétmillió forint értékű virtuális tőkével gazdálkodva. A kereskedést a BÉT Prémium kategóriájú, valós időben kibocsátott részvénypapírjaival bonyolíthatták le a játékosok.

Mintegy 2500 tőzsdecápa 

Az idei verseny az indulók számát tekintve rekordot döntött: közel 2 500 tőzsdecápa regisztrált, akik összesen 32 592 kötést bonyolítottak a négy kereskedési hét során, ebből 30 672 megbízást eredményesen. Minden nap lehetőségük nyílt továbbá egy három kérdésből álló kvíz kitöltésére plusz pontokért – ezek nagy százalékát – 1 911 kvízt – sikeresen abszolválták.

A versenyen az OTP Bank részvényei voltak a legkelendőbbek, az összes megbízás közel 13 százalékát szolgáltatva – a bankpapírt a MOL követte, 2570 megbízással. A dobogó harmadik fokára – a másik két blue chip részvényt megelőzve – a ZWACK került, 2 217 kötéssel, a 4. helyen pedig a RICHTER végzett, 1 928 kötéssel. A mid-cap papírok közül emellett többek között az AKKO, az OPUS és a MASTERPLAST részvényei is népszerű választásnak bizonyultak a részvevők körében.

Értékes nyeremények 

A legjobb érzékkel kereskedő játékosokat – akik a legnagyobb hozammal zárták a versenyt –, értékes nyereményekkel jutalmazta a Budapesti Értéktőzsde és a Pénziránytű Alapítvány. Az első helyezett díja egy Lenovo táblagép volt, míg a második és a harmadik helyezettek Huawei okosórával és JBL fülhallgatóval gazdagodtak. Ezenfelül minden versenyhét lezárásánál a legjelentősebb portfólióbővülést megvalósító résztvevők egy-egy TRUST vezetéknélküli okostelefon-töltőre tehettek szert.

A legtöbb regisztrált diákot jegyző mentortanárt – a rangsortól függetlenül – 100 ezer forint értékű Tesco ajándékutalvánnyal díjazták. A legnagyobb értékű portfóliót összegyűjtő, Pénziránytű iskolahálózati tag iskolából versenyző 3-3 általános és középiskolás diák és tanár személyenként 50 ezer forint értékű műszaki vásárlási utalvánnyal gazdagodott, továbbá a legtöbb aktív játékossal rendelkező négy oktatási intézmény is egyenként 150 ezer forint értékű műszaki vásárlási utalványban részesült.

2023.04.03

Növekvő forgalom, csökkenő BUX index

Márciusban folytatódott az előző hónapban megkezdődött, csökkenő tendencia a hazai tőkepiacon – a Budapesti Értéktőzsde első számú mutatója, a BUX index 5,5 százalékos visszaesést követően, 42 318 ponton zárta a hónapot. A részvénypiac összforgalma ezzel együtt jelentősen növekedett februárhoz képest, 206 milliárd forintot tett ki, amely napi lebontásban 9,4 milliárd forintot jelent. A legnépszerűbb részvényeknek az OTP Bank, a Richter Gedeon és a MOL bizonyultak, sorrendben 129,8, 36,6 és 32,2 milliárd forint értékű forgalommal. A befektetési szolgáltatók között a WOOD & Company zárt az élen, őket a Concorde, majd az ERSTE követte.

Made in USA 

Mozgalmas hónapon van túl a nemzetközi tőkepiac: míg a tengerentúli piacok befektetőinek kedélyeit többek között a Silicon Valley Bank csődje, a kötvényhozamok bezuhanása és a Fed ezekre adott reakciói borzolták, Európában a Credit Suisse felvásárlása szolgáltatta a fő témát. Továbbra is jelentős hatással volt emellett a piacokra az inflációs nyomás, az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában egyaránt.

A Budapesti Értéktőzsde első számú indexe, a BUX index alakulásában a hónap első felében lassú lecsorgás volt megfigyelhető, majd a hónap közepétől erőre kapott az index. Végül 42 318 ponton zárta a hónapot, ami 5,5 százalékos csökkenést jelent februárhoz képest. A legmagasabb napi záróértéket, 44 631 pontot, a hónap első napján érte el az index.

Az OTP vitte a prímet 

A blue chipek közül ebben a hónapban is az OTP Bank részvényeivel zajlott a legnagyobb értékben a kereskedés, 129,8 milliárd forinttal. A bankpapír ezzel a teljes részvénypiaci forgalom 63 százalékát tette ki. A dobogó második fokára a Richter Gedeon került 36,6 milliárd forintos forgalmával, amelyet a MOL 32,2 milliárd forint értékű forgalommal követett. A közepes kapitalizációjú kibocsátók közül a Duna House érte el a legnagyobb, mintegy 22,9%-os árfolyamnövekedést az előző hónaphoz képest, emellett a VIG kurzusa szintén jelentősen, 12,2%-kal emelkedett. 
Az azonnali részvénypiac összesen 206 milliárd forintos összforgalommal zárta a márciust, amely egy kereskedési napra lebontva 9,4 milliárd forintot jelent. 

A WOOD-é a pálma 

A befektetési szolgáltatók versenyében a WOOD & Company diadalmaskodott, 109,6 milliárd forintos forgalmának köszönhetően. A Concorde 99,3 milliárd forintos forgalma a második helyre volt elegendő, míg az ERSTE 85 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított, ezzel a dobogó harmadik fokára állhatott. 

2023.04.03 

Ugrik a frank, a bankpánik ellenére kamatot emeltek a svájciak is

Akár szerdán az amerikai, csütörtökön a svájci jegybank is a helyi bankrendszer problémáit félresöpörve kamatot emelt: mindkét banknál az inflációs célra szegezik a szemüket. A frank másképp reagált, mint a dollár, erősödésbe kezdett, hiszen a svájci emelés nagyobb volt, és újabb követheti – szigorúan nyilatkoztak az euróövezeti jegybank döntéshozói is.

Lemásolta a Federal Reserve szerdai kamatemelési döntését csütörtökön a Svájci Nemzeti Bank (SNB) is, holott mindkét ország bankrendszerében komoly problémák kerültek a felszínre március közepén. A dollár gyengült, a svájci frank azonban erősödött a döntésre, jelezve hogy a hasonlóság ellenére komoly fáziskülönbség mutatkozik az Atlanti-óceán két oldala közt: ami az infláció elleni küzdelemre való szándékot illeti, Európa most már keményebb – számolt be róla a vg.hu.

A forint árfolyamának ez jó lehet, ha valamelyik jegybank nem szabadít magára kifejlett bankválságot – a Fed emelését például a Bloomberg hírügynökség vezető anyaga címében szerencsejátéknak titulálta.

Az európai bankválságot a jelentések általában kevésbé veszélyesnek írják le, mint az amerikait, ahol regionális bankok kerültek bajba, és ez jelentős tovagyűrűző problémákat okozhat, hiszen az amerikai pénzügyi rendszer alappillérét képezik a helyi bankok, amelyek közt sok már egy évszázadnál is régebben működik. Az euróövezetre ráadásul nem terjedtek át a svájci Credit Suisse nagybank bajai.

                                 Forrás: Világgazdaság

2023.03.23

Több mint 36 milliárdos nyereséggel zárta a 2022-es évet a CIB Csoport

A CIB Csoport a 2022-2025 közötti stratégiai ciklus első évét kiemelkedő eredményességgel zárta – közölte a hitelintézet. A költséghatékonyság a 2022-es évben is tovább javult, és a 2022. üzleti évet 36,1 milliárd forint nyereséggel zárta, 128 százalékkal meghaladva a 2021. évi értéket.

A CIB Csoport a világ egyik legerősebb bankcsoportjának, az Intesa Sanpaolonak a tagjaként, a magyar bankszektor meghatározó szereplőjeként több mint 2000 aktív munkavállalót foglalkoztat, tőkeerős, stabil, kiváló likviditási helyzetben lévő pénzintézet.

Miközben a 2022. üzleti környezetet néhány nagyon jelentős esemény befolyásolta (az orosz-ukrán háború és annak gazdasági, társadalmi hatásai; a lakossági és agrár moratórium; a lakossági, mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kamatstop; az Országos Betétbiztosítási Alap felé történt rendkívüli befizetés, az extraprofit adó valamint az ún. IBOR reform), a CIB Csoport 2022-ben is azt tekintette legfontosabb feladatának, hogy támogassa ügyfeleit céljaik megvalósításában, valamint, hogy hozzájáruljon a reálgazdaság fejlődéséhez, és saját eszközeivel segítse ügyfeleit a hazai és nemzetközi gazdasági környezet rendkívüli kihívásainak kezelésében – olvasható a bank közleményében.

A Csoport tovább tudta növelni piaci részesedését stratégiailag kiemelt szegmenseiben, bővítette a távoli szerződéskötéssel igénybe vehető szolgáltatásainak körét és a digitális csatornákon keresztül elérhető termékeinek kínálatát.

2023.03.23