Magyarország az Európai Mesterséges Intelligencia Testület első levezető elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

Jelenleg az Unió összes tagállama célzottan készül a Rendelet gyakorlati alkalmazására, ugyanis a rendelkezések nagy többségét a tagállami
felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően,2026-tól kell majd alkalmazni. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván. Az MI Rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős
szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a
tagállamok között, ezáltal segítve a Rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok
egységesítését. Magyarországot a Testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes
államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció
munkájában.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024.09.17

NGM: Kedvezőek az üzemanyagárak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján augusztusbanvMagyarországon a benzin átlagára 7 forinttal volt kedvezőbb a szomszédos országok átlagáránál, míg a gázolaj ára megegyezett azok átlagával.

Az EU Weekly Oil Bulletin kimutatásai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin augusztusi átlagára 605 forint volt, ami 7 forinttal, 1,1%-kal volt alacsonyabb a szomszédos országok 612 forintos átlagértékénél. A dízel augusztusi átlagára hazánkban 611 forint volt, ami megegyezett a környező országokban augusztusban mért átlagárral. A KSH adatai szerint mind a benzin, mind pedig a dízel üzemanyag esetében érdemi csökkenés ment végbe a júliusi havi átlagárhoz képest: a benzin esetében 7, a gázolaj esetében 10 forintos mérséklődés következett be.
Augusztusban Magyarországhoz képest a szomszédos országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is magasabb benzinár volt megfigyelhető, míg a dízelolaj átlagára Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket. A mai napon a nagykereskedelmi üzemanyagárak tovább csökkentek, így a háború okozta magas üzemanyagárak letörésével, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakosság jelenleg 57 forinttal olcsóbban tankolhat benzint valamint 61 forinttal olcsóbban dízelt azok áprilisi és februári csúcsértékeihez képest.

Forrás: NGM 

2024.09.07 

Javuló kilátások a vállalkozások életében

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálat 2024 áprilisi adatfelvételének eredményei szerint a Konjunktúramutató értéke 2024 áprilisában +22 ponton áll, ami a 2023 második félévében bekövetkezett visszaesést követően kis mértékű, három pontos javulást jelent. 

Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése.

• A legkedvezőbb üzleti klímára továbbra is a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak, fontos ugyanakkor, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok kivételével pont ezekben a szegmensekben rendre csökkent a mutató értéke 2023. októberhez képest.
• A Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a csoportban recessziós várakozásokra utal.
• A Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén is.

További részleteket a mellékletben és az alábbi linken találnak:  https://gvi.hu/kutatas/735/javulo-uzleti-helyzet-bizonytalan-varakozasok-az-mkik-gvi-2024-aprilisi-vallalati-konjunktura-adatfelvetelenek-eredmenyei

Forrás: MKIK 

2024.06.21 

Az elektromos autózás jelenti a jövőt

Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Hui Zhang-gal, a NIO Europe elnökhelyettesével egyeztetett, valamint látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Center-ében.

A 2014-ben alakult NIO úttörő és vezető vállalat a prémium intelligens elektromos járművek piacán, tavaly több mint 160 ezer elektromos járművet értékesített. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, amelynek eredményeképpen mintegy 8.600 (függőben lévő és engedélyezett) szabadalommal rendelkezik. A társaság olyan K+F rendszert hozott létre, amely akkumulátorok, elektromos hajtásrendszerek, intelligens rendszerek és intelligens alváz tartományvezérlők fejlesztését, valamint egy egyedülálló akkumulátorcsere technológiát is magába foglal. Nagy Márton a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős és versenyképes európai elektromos járműiparban érdekelt. Megállapította, hogy az elektromos autózás további térnyerése tekintetében a modulok cseréje, azaz az akkumulátorok vagy azok egy részének cserélhetősége lehet a megoldás. Mindez érdemben növelheti a keresletet a használt elektromos autók iránt, tovább javítva az
ágazat piacképességét. A NIO kiemelkedő projektje az akkumulátor csereállomások létrehozása, amelyeknél a tulajdonos a lemerült akkumulátort rövid idő alatt, szinte várakozás nélkül kicserélheti. Ezért a kormány külön figyelemmel kíséri a NIO fejlesztéseit, amelyek hozzájárulnak a hosszú távon is fenntartható elektromobilitás kialakításához.
A tárcavezető a látogatás kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre és partnerségre törekszik, nincs ez másképp a német és a kínai vállalkozások esetében sem. Hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke, illetve high tech technológia. Ez az elektromos autóiparban példamutatóan valósul meg hazánkban, ahol a vezető német autógyártók és a legfejlettebb kínai autóipari vállalkozások működnek együtt.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy az európai autóipar problémáira a kínai elektromos autókkal szembeni büntetővámok nem jelentenek megoldást. A probléma feloldását nem a protekcionizmus jelenti, hanem az európai autógyártás versenyképességének megerősítése.

Forrás: NGM

2024. 05.14

Nagyon pörög a Baross Gábor Hitelprogram

Villámgyorsan zajlik a február közepén lezárult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram igényléseinek elbírálása. Alig három hónap leforgása alatt a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékára már meg is kötötte a hitelszerződéseket a magyar vállalkozásokkal az EXIM. A korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel kínált, immár kizárólag beruházási célú hiteltermékek iránt rendkívüli volt az érdeklődés, egy hónap alatt a teljes keret kimerült. Az EXIM Magyarország eddig 784 szerződést kötött a magyar vállalatokkal összesen 183,4 milliárd forint értékben.

A kormány 200 milliárd forintos keretemelési döntésének köszönhetően január 15-én nyitotta újra az EXIM Magyarország a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kérelmeinek befogadását, a kedvezményes hiteltermékek pedig ismét népszerűek voltak a magyar vállalkozások körében. Február közepére a 200 milliárd forint többletforrással megnövelt hitelprogram keretét teljes egészében lefedték az érdeklődő vállalatok által beadott hitelkérelmek. A benyújtott igénylések elbírálása és a jóváhagyást követő szerződéskötések folyamatosan zajlanak. Alig 3 hónap leforgása alatt a programon belül eddig összesen 784 darab szerződés jött létre 183,4 milliárd forint értékben, amely a 200 milliárd forintos többletforrás 92 százalékát jelenti. A magyar vállalkozások 107 darab 156 milliárd forint összértékű beruházási hitelszerződést, illetve 677 darab 27,4 milliárd forint összértékű lízingszerződést írtak alá.

A beruházásokat támogató Baross Gábor Hitelprogram kérelmeinek 80 százaléka euró alapú hitelre szól. Az eddig jóváhagyott kérelmeket vizsgálva az ügyfelek 46 százaléka a kkv-szektorból kerül ki, az ügyfelek döntő része közép-magyarországi vállalkozás. A jóváhagyott hitelkérelmek 97 százalékát az EXIM által refinanszírozott banki partnereken keresztül fogadták be. „Már a program kezdetekor látható volt, hogy a magyar vállalati szektor részéről óriási az igény a kedvezményes finanszírozási lehetőségek iránt, és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram sikere azóta is töretlen. A 200 milliárd forinttal megnövelt finanszírozási keret egy hónap alatt telt be, mi pedig igyekszünk minél hamarabb forráshoz juttatni a magyar vállalkozásokat. A szerződött ügyletek közel negyedében már a folyósítások is megtörténtek” – mondta dr. Berta Adrienn, az EXIM Magyarország üzleti vezérigazgató-helyettese. A vezető hozzátette: „A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a bank 30 éves fennállásának jelentős mérföldköve, hiszen minden eddiginél nagyobb volumenben, összesen már 1200 milliárd forinttal járultunk hozzá a magyar vállalatok sikereihez.”

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nemcsak az EXIM Magyarország 30 éves fennállásának egyik legkeresettebb finanszírozási konstrukciója, hanem az ország valaha volt legsikeresebb hitelprogramjai közé is tartozik.

Forrás: EXIM 

2024.05.08 

Csak visszafogott bővülésre számítanak a német vállalatok

A hazai és a német gazdaság gyengesége tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatainak üzleti hangulatában is. A vállalati visszajelzések szerint 2024-re sem várható a gazdasági növekedés érezhető gyorsulása.

Ez derül ki a DUIHK szerdán bemutatott konjunktúrajelentéséből, amelyhez a Kamara mintegy 250 tagvállalatot, valamint más külföldi társkamarák magyarországi tagjait kérdezte meg. A jelentés szerint a munkaerő-piaci feltételek továbbra is komoly kihívást jelentenek a vállalatok számára. Ugyanakkor a befektetési környezet minőségét tekintve nem történt nagyobb meglepetés, pozitív és negatív változások egyaránt tapasztalhatók.  A DUIHK elnöke, Sávos András a konjunktúrajelentés bemutatásakor elmondta, hogy a tavaly őszi felmérés nagyon pesszimista gazdasági várakozásai után most talán elértük a mélypontot, de jelentős fellendülés nem várható. Ezt mutatja a felmérés számos eredményét összegző DUIHK Befektetői Hangulat Index is, amely a múltban többnyire meglehetősen pontos képet adott Magyarország általános gazdasági fejlődéséről. Idén az index szinte pontosan megegyezett az előző évi +3-as értékkel, ami legjobb esetben is csak nagyon enyhe növekedést jelez.

Az előző évi szinten maradhatnak a beruházások és a foglalkoztatás

A résztvevők mindössze 14 százaléka értékelte jónak a magyar gazdaság helyzetét, 41 százaléka pedig rossznak, ami a tavalyinál is kedvezőtlenebb arány. Az idei kilátások tekintetében viszont érezhetően javultak a várakozások. Míg 2022-ben ‒51 és 2023-ban ‒36 százalékpont volt a pozitív és a negatív válaszok egyenlege, ez az idén ‒4-re javult, ami azonban még mindig messze van egy érezhető gazdasági növekedést jelző szinttől. A gyenge nemzetgazdasági környezet rányomja a bélyegét a vállalatok saját teljesítményére is. A jelenlegi üzleti helyzetet idén csak 27% tekinti jónak (2023: 39%), a legtöbben (59%) csak kielégítőnek, 14% pedig rossznak érzi azt. Az idei évre vonatkozóan 29% számít az üzleti helyzet javulására, de 25% szerint még mindig romlás várható. Nagyon hasonló a kép a vállalatok foglalkoztatási és beruházási szándékait illetően, mindkettő várhatóan az előző évi szint körül marad. Mind az nemzetgazdaság, mind a saját üzleti folyamatok tekintetében a magyarországi felmérés eredményei régiós összevetésben legfeljebb átlagosak, jellemzően azonban gyengébbek a térség legtöbb országában mért mutatóknál.

Régiós középmezőnyben a hazai üzleti környezet megítélése

A gyenge makrogazdasági környezet közepette a vállalatok számára még fontosabb, hogy legalább a beruházási feltételek ne okozzanak további terheket. Ezzel összefüggésben Sávos András arról számolt be, hogy olyan területeken, mint a jogbiztonság vagy a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az elmúlt évek pozitív tendenciája ‒ amely azonban még korántsem vezetett összességében kielégítő értékeléshez ‒ már 2023-ban megtört, 2024-ben pedig ismét enyhe romlás volt tapasztalható. Idén a válaszadók 60%-a volt többé-kevésbé elégedetlen a kiszámíthatósággal, 48%-a pedig a jogbiztonsággal ‒ utoljára 2017 körül mért hasonlóan rossz számokat a Kamara. Sávos hozzátette, hogy például a vészhelyzeti, rendeleti jogalkotás 2020 óta tartó folyamatos gyakorlata biztosan nem járul hozzá a tervezhetőség és a kiszámíthatóság növeléséhez. Az adók tekintetében is trendforduló volt tapasztalható. Miután 2012-től 2022-ig folyamatosan nőtt az adórendszerrel való elégedettség, 2023-ban és 2024-ben a felmérés ismét gyengébb elégedettségi mutatókat hozott, ami a Kamara szerint többek között sok ágazati különadónak vagy úgynevezett extraprofit-adónak is tulajdonítható. A jelentés sok kérdésben összehasonlítást nyújt a közép- és kelet-európai régió 15 másik országával is. Ezekben az országokban azonos időben és azonos tartalommal végezték el a felmérést, az összesen több mint 1.500 résztvevő válaszainak elemzését és kiértékelését pedig a DUIHK végezte el. Ezen adatok elemzése azt mutatja, hogy az egyes országok közötti különbségek sok területen inkább csekélyek. Magyarország általában a középmezőnyben helyezkedik el, de vannak kivételek is ‒ pozitív és negatív értelemben egyaránt. A pozitív eltérések közé tartozik például az adórendszer, a közigazgatás és az infrastruktúra megítélése, ahol Magyarország az első öt ország között szerepel. Ezzel szemben olyan területeken, mint a kiszámíthatóság, a korrupció elleni fellépés, a közbeszerzések átláthatósága és a jogbiztonság, Magyarország mutatói az átlag alatt alakul ‒ ráadásul úgy, hogy ezeken a területeken a régió átlagos elégedettsége egyébként is meglehetősen alacsony. Összességében Magyarország az üzleti környezetet meghatározó 25 vizsgált tényező tekintetében a tavalyi 3,11-es után idén 3,06-os elégedettségi pontszámot ért el (az 1 = nagyon elégedett és 5 = nagyon elégedetlen közötti skálán), amivel a 7. helyen áll a 15 vizsgált ország között. Az első helyeken idén Észtország, Litvánia és Lengyelország végzett.

Átlagosan 11 százalékos béremelést várnak 

A DUIHK felméréseiben a munkaerőpiac szempontjai mindig kiemelt szerepet kapnak. Dirk Wölfer, a tanulmány szerzője rámutatott, hogy a szakképzett munkaerő hiánya és a bérköltségek alakulása évek óta a legfontosabb kihívásoknak számítanak. Az előbbi jelenleg is súlyos gondot jelent, még akkor is, ha kis mértékben enyhült, főleg a gazdasági lassulás hatására. Ennek ellenére a megkérdezettek 55%-a elégedetlen a munkaerő-kínálattal ‒ ezzel Magyarország a régiós átlagnak felel meg. A felmérés szerint a munkaerőhiány különösen jellemző az ipari termelésben dolgozó fizikai munkások, az informatika, valamint a kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében. A második kihívást a munkaerőköltségek jelentik. Bár a magyarországi költségszint Európában a legalacsonyabbak közé tartozik ‒ 2023-ban a német munkaerőköltségeknek csak mintegy harmadát tette ki ‒, az elmúlt években tapasztalt erőteljes emelkedést nem tudják ellensúlyozni a vállalatok a termelékenység hasonló mértékű növelésével. Ennek az eladási árakra hárítása azonban rontja a versenyképességet, figyelmeztetett Wölfer. A vállalatok 2024-re jelenleg újabb 11%-os emelkedéssel számolnak, annak ellenére, hogy az infláció mértéke valószínűleg ennél jóval alacsonyabb lesz. Összehasonlításképpen a kutatás szerint Lengyelországban „csak“ 8,2%-os, Csehországban pedig 6,7%-os bérnövekedést várnak.

Az árfolyam-ingadozások vonzóbbá teszik az euró bevezetését 

Végül a felmérés kitért arra a kérdésre is, hogy Magyarországnak be kellene-e vezetnie az eurót. Idén a válaszadók 73%-a válaszolt igennel ‒ ilyen magas arányt utoljára 2011-ben mért a Kamara. Ezt az elmúlt év erős árfolyam-ingadozásai magyarázzák, amit az is alátámaszt, hogy a legmagasabb támogatottságot 2009-ben, a pénzügyi válság csúcspontján mérték, amikor a vállalatok 94%-a kívánta az eurót.

Forrás: DUIHK 

2024.04.29 

Sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piachódító hadjárathoz

A tárcavezető szerint célul tűzték ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, 60 százalékot meghaladó szintről elérjen száz százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból 20-ról 30 százalékra növeljük.  Az újraiparosítás és az exportrobbanás a munkaerőpiac szintlépésével együtt valósul meg, ahol a foglalkoztatási rátát 80-ról 85 százalékra növeljük. Ezek a részcélok együttesen biztosítják, hogy fő célunkat, az uniós fejlettség 90 százalékának elérését is megvalósítsuk – írja a miniszter, hozzátéve, hogy a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon, azaz többet hoznak ki kevesebből, okosabban és hatékonyabban működve.

A miniszter hangsúlyozza, hogy az első stratégiai feladata a kormánynak, hogy még eredményesebben segítse a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását. A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét, és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel. Míg ma a „Tier 2”-ban a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a „Tier 1”-ban a magyar árbevételi részesedés 20 százalékon áll.  Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.

Több exportképes magyar tulajdonú kkv-t és nemzeti bajnokot!

Ugyanakkor nemcsak az erős magyar beszállítók felépítését kell elősegítenie a kormánynak, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építenie, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal. A hazai szektor közepes és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben. Ma csaknem tizenhatezer exportképesnek tekinthető magyar tulajdonú kkv működik, és legalább húszezer exportképes kis- és középvállalkozásra lesz szükségünk a jövőben a dualitási problémák enyhítéséhez.

Azaz sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piaci hódító hadjárathoz – írja, hozzátéve, hogy ha sikerül elérnünk a több száz potenciális magyar vállalat közül a nemzeti bajnok cégek számának duplájára, azaz negyvenre történő növekedését, akkor nagyot fordíthatunk a gazdasági sorsunkon is. Már most is kiváló példák mutatkoznak a magyar gazdaság nemzeti bajnokaira, a teljesség igénye nélkül: OTP, Mol, Richter, 4iG, UBM, Hell, Bonafarm, Master Good, Duna Aszfalt, Waberer’s.

Meg kell szüntetni a negatív profitegyenleget

Leszögezi, cél az is, hogy a külföldi jövedelmek váljanak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordítsuk profitegyenlegünket (is). Ez fontos feladat, amelyben az elmúlt évtizedben egyelőre még csak kis lépéseket sikerült tennünk, mert először szinte a semmiből kellett kiépítenünk a külföldi pozícióinkat. 2022-ben a profitegyenlegünk GDP-arányosan mínusz 3,9 százalék volt, azaz hat és fél milliárd eurós hiányt mutatott, mivel a magyar vállalatok külföldön megkeresett hárommilliárd eurójával szemben a külföldi vállalatok kilenc és fél milliárd eurós profitja állt.  Profit­egyenlegünk egyébként a régiós átlagnak megfelelő, deficitünket nem teljesen, de 60-70 százalékban kompenzálják az uniótól visszakapott források. Vannak azonban ágaza­taink, ahol már eléri vagy meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét, ami jelzi, hogy vállalataink egyre több területen lesznek képesek annyira hatékonyan működni, mint a nemzetközi cégek. Összegezve, a fentiekből négy fő cél rajzolódik ki: a hazai »Tier 1 és 2« beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni, a nemzeti bajnokaink számának el kell érnie a negyvenet, mögöttük húszezer exportképes kkv-nak kell adnia a reálgazdasági derékhadat, a profit­egyenleg hiányát pedig nullára kell leküzdeni – írja véleménycikkében Nagy Márton, hozzátéve, hogy ezzel a legfőbb törésvonalakat betemethetjük, ami maga után vonzza a vidék és a (fő)város, a tőke és a munka, a hazai kis- és nagyvállalatok és még a határon inneni és azon túli magyar gazdaság fejlettségbeli közeledését is.

Forrás: Magyar Nemzet, vg.hu 

2024.04.19 

 

Két jelentős beruházáshoz nyert közel 866 millió forintot Szentgotthárd

Két TOP PLUSZ-os pályázaton összességében 866 millió forintot nyert a Rába-parti település, melyből a Városi Gondozási Központ infrastrukturális fejlesztésére közel 128 millió forint, míg a Szentgotthárd Spa & Wellness fürdő energetikai fejlesztésére nem egészen 738 millió forint jut.

Több cég érzi magát stabilabb anyagi helyzetben, mint tavaly

A cégek bizakodóbbak az előttük álló évvel kapcsolatban, mint amennyire tavaly voltak. Nagyobb arányban érzik, hogy biztos anyagi helyzettel számolhatnak idén: míg 2023-ban a cégek háromnegyede nyilatkozta, hogy hasonló vagy javuló anyagi helyzetre számít az évben, addig idén év elején tízből nyolc vállalat válaszolt így. Kifejezetten romló pénzügyi mutatókkal is kevesebben számolnak: míg tavaly év elején 13%-uk várt visszaesést ezen a téren, idén csak minden tizedik vállalat– derül ki a Profession.hu felméréséből.

Idén ismét elkészítette a Profession.hu a vállalatok várakozásaira fókuszáló felmérését, több mint 500 cégének bevonásával. A vállalatok toborzási terveit és várakozásait vizsgálták 2024-re vonatkozóan. A munkáltatók ezúttal pozitívabban vélekedtek az előttük álló időszakról, mint tavaly ilyenkor, többen várnak stabilitást pénzügyi téren.

Tudatosabb toborzás

A cégek 82%-a nem számít csökkenésre a munkavállalói létszámának tekintetében: 45%-a növekedést vár, 37%-uk pedig stagnálást, a létszámcsökkenést mindössze 11%-uk tartja valószínűnek – ezek az arányok nem változtak számottevően az egy évvel korábbi várakozásokhoz képest. „A legnépszerűbb toborzási eszköznek továbbra is az álláshirdetési portálok számítanak. A munkaadók 81%-a tervez igénybe venni ilyen szolgáltatást az elkövetkezendő egy évben. A második leggyakrabban előforduló eszköz a személyes ajánlás: a cégek fele fog támaszkodni erre a lehetőségre az év során. A harmadik leggyakrabban használt lehetőség pedig a közösségi média” – mondta el a felmérés kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Általánosságban elmondható, hogy a vállalatok tudatosabban állnak a toborzáshoz, mint egy éve: egyötödük várhatóan több eszközt fog használni a kiválasztáshoz 2024-ben, illetve nagyobb arányban nyilatkoztak arról is, hogy rendszeresen elemzik a hirdetéseik eredményeit” – tette hozzá a szakértő.

Toborzási idő alakulása

Tavalyhoz képest több cég számít arra, hogy nem fog nőni a toborzáshoz szükséges idő – ezt magyarázza, hogy a munkavállalói aktivitás jelenleg is kifejezetten magas. Míg tavaly a megkérdezett cégek közül tízből négy számított a korábbi évhez képest átlagosan hosszabb toborzási időre, addig idén tízből csak három. A munkaadók 11 százaléka pedig rövidebb toborzási idővel számol, mint tavaly. A dolgozók tapasztalatai azonban árnyalják a képet: a Profession.hu egy másik, szintén idén készített kutatásának eredménye azt mutatta, hogy a munkakeresők átlagosan egy hónappal több ideig keresték aktuális állásukat, mint tavaly ugyanekkor. Több cég meglátta a magas munkavállalói aktivitásban rejlő toborzási lehetőségeket: megfigyelhető, hogy a munkaadók között magasabb arányban vannak azok, akik több platformra szélesítették a toborzásra használt eszköztárukat. Míg 2023 januárjában tíz cégből mindössze három nyilatkozta, hogy több fronton is igyekszik megszólítani a munkakeresőket, addig idén tízből hét vállalat jelezte, hogy így jár el.

Forrás: Profession.hu

2024.04.26

MBH Bank: A nagyberuházások hajtják a motort az autóiparban

Tavaly a járműipar szinte egyedüliként volt képes növekedést felmutatni az egyébként túlnyomórészt recesszióba süllyedő feldolgozóipari ágazatok között. A szektor motorját a folyamatosan érkező nagyberuházások hajtják, a keresleti oldalon ugyanakkor kihívásokkal néz szembe az autópiac. Az új autók értékesítését a jövőben egyre inkább felfutó nyílt végű lízingelés dobhatja meg – derült ki az MBH Bank ágazati kitekintő rendezvénysorozatának járműipari trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a terület finanszírozása során nyert üzleti tapasztalataiba is.

Kiugró mértékben emelkedtek tavaly az autóipari beruházások

Magyarországon a járműgyártás kibocsátása a nemzetgazdaság teljes kibocsátásához képest hozzávetőleg 10 százalék körül mozog, ám az ágazat valódi súlyát inkább a bruttó hozzáadott érték alapján érdemes megítélni, mely nagyjából 3,5 százalékos arányt mutat.  Jelenleg a beszállítói szektor súlya az autógyárak teljesítményének mintegy felét teszi ki – így a szektor összesített hozzáadott értéke 6,0 százalék körül lehet.

„Noha 2023-ban, éves összevetésben, az ipar 5,5 százalékkal csökkenő teljesítményt mutatott, pozitív tendenciákat jelez, hogy a szinte végig recessziós gazdasági környezet ellenére, a járműgyártás egyike volt azoknak a feldolgozóipari ágazatoknak, ahol növekedni tudott a termelés. Ezt a trendet a jövőben tovább erősítheti, hogy a járműipari beruházások volumene tavaly kiugróan magas arányban, mintegy 41 százalékkal emelkedett” – mutatott rá Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.

Ellentmondásos trendek a hazai autópiacon

Az autógyártásban folyamatosan növekvő hazai szerepvállalással ellentétben a magyarországi újautópiac még európai összevetésben sem bonyolít igazán jelentős forgalmat. Tavaly a globálisan regisztrált újautó-eladások mindössze 21 százaléka kötődött Európához, s ennek nagyjából 0,7 százaléka, vagyis összesen 108 ezer új autó került itthon forgalomba. „Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen egyrészt mint piac nagyon kicsi, így az importőrök számára kevésbé vonzó, másrészt viszont az ipari jelenléte egyre fokozódik, s emiatt sok márka mégis megkülönböztetett figyelmet szentel az országnak” – emelte ki Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az ezer főre jutó személyautók számában Magyarország lényegesen elmarad az EU átlagától: Több mint 30 százalékkal, 1,2 millió autóval kéne többnek futnia a hazai utakon ahhoz, hogy elérjük az uniós középmezőnyt. Ezzel összefüggésben pozitív fejlemény, hogy 2023-ban a használtautó-piac rekordközeli, 821 ezer darabos forgalmat bonyolított. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy amennyiben a nagy európai piacok – elsősorban is a fő beszerzési forrást jelentő Németország – gazdasága újra magára talál, külföldön ismét nagyobb választékból és kedvezőbb áron, kevesebb kompromisszum vállalásával lehet majd autóhoz jutni.

Fordulat jöhet az autóipari vállalatok finanszírozásában

Az MBH Bank a sajtóbeszélgetés keretében betekintést engedett a járműipari vállalatok finanszírozása során szerezett üzleti tapasztalataiba is. Záhonyi Ádám, a bank járműipari ügyfélkapcsolatokért felelős vezetője kiemelte: A magas infláció és az ebből eredő magas forintkamatszintek egyértelműen nehézséget jelentettek minden járműipari szereplőnek, melyet még fokozott a növekvő működőtőke-igény a hirtelen megugró készletszintek miatt. A finanszírozás nehézségeit sok ágazati szereplő a 2023-ban előtérbe kerülő támogatott hitelek – kkv-k számára a Széchenyi Kártya Program, illetve nagyobb vállalatok számára a Baross Gábor Program – segítségével hidalta át.

Idén várhatóan a banki finanszírozásban a saját forrású euró hitelek mellett a forint hitelek is egyre nagyobb teret nyernek.  Ebben segítséget jelent a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium januári megállapodása, melynek értelmében a cégek az új, változó kamatozású vállalati forinthiteleket a futamidő első hat hónapjában a BUBOR szintjével egyenlő kamatozással érhetik el. „A hitelezéssel kapcsolatban jelentős lépéselőny számunkra, hogy az egymilliárd forintot meghaladó árbevételű járműipari cégek 40 százaléka rendelkezik MBH Bankos kapcsolattal és bankszámlával, így vezető piaci pozíciónknak köszönhetően első kézből, korai fázisban értesülünk az ügyfelek igényeiről, melyekre a hatékony szervezeti struktúránkra támaszkodva gyorsan tudunk megoldással, tanácsadással szolgálni” – mutatott rá Záhonyi Ádám.

Évről évre egyre népszerűbb a lízingelés

A hazai lízingpiac aktuális trendjeit a sajtóbeszélgetés keretében Hanczár Zsolt, az MBH-csoporthoz tartozó Euroleasing Zrt. gépjármű divíziójának vezetője foglalta össze. Ennek alapján alapvetően pozitív képet mutat, hogy a lízingkihelyezések volumene Magyarországon 2020 óta évről évre emelkedik. A Lízingszövetség statisztikája szerint tavaly az – autók mellett mezőgazdasági gépeket, nagyhaszongépjárműveket és építőipari eszközöket is tartalmazó – összesített kimutatás alapján megközelítőleg 910 milliárd forint volt a lízing kihelyezések nagyságrendje. Ennek az összegnek közel a felét az autófinanszírozás teszi ki, mely – a flottakezelők állományával együtt – önmagában 441 milliárd forintra rúgott 2023-ban.

„Tavaly a lízingpiac három legnagyobb területén, az autó, a nagyhaszongépjármű és a mezőgazdasági gép szegmensben is az Euroleasing helyezte ki a legtöbb új finanszírozást. Társaságunk piacrésze ezen területek mindegyikén 20 százalék feletti – de az idei év célja, hogy ezt a mutatót minden szegmensben 30 százalék fölé emeljük” – húzta alá Hanczár Zsolt.

Mivel új autók vásárlása során meghatározó szempont a finanszírozás, a döntést nagymértékben megkönnyíti, ha több elérhető konstrukció is kínálkozik. Ezt a lehetőséget teremti meg a nyílt végű pénzügyi lízing magyarországi meghonosítása, mely Nyugat-Európában régóta bevett megoldást ad a nagyobb értékű autók finanszírozására, és néhány éve már a hazai magánszemélyek számára is elérhető. Bár a konstrukció alkalmazásán és kiterjesztésén jelenleg még dolgoznak a piaci szereplők, az már napjainkban is látható, hogy a nyílt végű lízing segítségével – a nyugati példák alapján – lényegesen alacsonyabb havi díjakat lehet elérni, így ez a finanszírozási forma a hazai piac egyik fontos innovációja lesz a közeljövőben.

Forrás: MBH Bank 

2024.03.19 

Kőkemény üzenetet küldött a SPAR-nak a kormány – „Alaptalan álhíreket terjeszt”

A SPAR-nak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania – erről adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.

A Nagy Márton vezette tárca egyúttal visszautasítja a vállalat valótlan állításait. Ahogy arról a Világgazdaság a hétvégén beszámolt, minden jel szerint elmérgesedett a viszony a Spar tulajdonosai és a magyar kormány között. A fő konfliktus a kiskereskedelmi különadó, amelyre most válaszul masszív vagyonelemeket szerveztek ki a magyar leánycégtől, az osztrák Spar vezérigazgatója pedig a kivonulás forgatókönyvére is kitért.  A némiképp szokatlanul éles kirohanás nem előzmény nélküli. A napokban derül ki, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék és azokra vonatkozik, akik nettó 100 milliárd forint felett árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Tekintve, hogy sem a kiskereskedelmi különadó (ez 2020 májusától jelent meg újra), sem az élelmiszerárstop (ezt tavaly augusztusban már kivezették) nem új intézkedés, felmerül a kérdés, hogy a Spar miért éppen most nyitotta ki a vitát uniós szinten.

Miért vezetett be különadókat a kormány?

Az NGM úgy fogalmazott, hogy a valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek. Kifejtették, hogy ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a rezsivédelmi alap finanszírozását. „A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük” – olvasható a minisztérium nyilatkozatában. Egyúttal rávilágítottak, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.

Kőkemény üzenet a SPAR-nak: kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt

Az NGM szerint a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, hanem annak valós oka a vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt – emelte ki a tárca. Végezetül jelezték, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.

Forrás: vg.hu 

2024.03.18 

Többen remélnek fizetésemelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak

 Tavaly a munkavállalók csupán fele számított bérrendezésre, míg végül a munkáltatók közel háromnegyede döntött emellett – mostanra változott ez az arány: többen remélnek emelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak. 2024-ben a leginkább a fizikai munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok dolgozói számíthatnak béremelésre – derül ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából.

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a 12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

2023-ban a munkavállalók 74%-a kapott fizetésemelést, rendszeres juttatást, egyösszegű bónuszt vagy fizetéskiegészítést, 2022-ben ez az arány 63% volt. Az emelésben részesült dolgozók 61%-a fizetésemelést kapott, 8%-uk rendszeres juttatásban részesült, 14% pedig egyösszegű juttatásban vagy fizetéskiegészítésben.

Azoknál a munkavállalóknál, akik kaptak fizetésemelést tavaly, az esetek háromnegyedében ez egy alkalommal történt meg, 19%-uknál pedig kétszer is emeltek a béreken. Ennek mértéke a dolgozók egyharmadánál nettó 20 ezer forint alatt volt, 39% kapott 20 és 50 ezer forint közötti összeget, 4%-uk béremelése volt 50 és 150 ezer forint között, 15%-uké pedig ennél magasabb.

Megfelelni az elvárásoknak

Az idei évet tekintve a munkavállalók elvárásai magasabbak az előző évhez képest: 2023-ban a munkavállalók 55%-a, míg idén már 74%-a gondolja úgy, hogy az év során emelnek majd a fizetésén vagy részesül valamilyen juttatásban, fizetéskiegészítésben. Ezeknek a munkavállalóknak a fele viszont nem kielégítő mértékű emelésre számít: magasabb összeget várnak el, mint amekkorát reálisnak vélnek. „A munkavállalói aktivitás a munkaerőpiacon ahogyan egy éve, úgy jelenleg is fokozott. A cégek felismerték az ebben rejlő lehetőségeket a toborzás terén, illetve a helyzet kockázatait is jól mérték fel. A válaszokból ugyanis kiderült, hogy a munkavállalók megtartása továbbra is kulcsfontosságú sikertényező a cégek számára. A munkaadók háromnegyedénél a béremelés egyik fő célja a munkavállalók megtartása, harmaduk pedig a szakemberek megszerzésében akar előnyösebb pozícióhoz jutni ezzel, tehát továbbra is ez a két szempont mozgatja a fizetésemeléseket a vállalati oldalon” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Forrás: Profession.hu 

2024.03.12.

NGM: Magyarország a mesterséges intelligencia terén is vezető szerepre törekszik

A szabályozás főként a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának kockázataira fókuszált, megtiltja a legkockázatosabb eseteket, például tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint a felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni.

A rendelet továbbá szigorú szabályok mellett és az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is biztosítva a technológia használatát is lehetővé teszi. Ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetekben, például egy csetbot használata esetén ugyanakkor a közlemény szerint elég lesz alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, például számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. A rendelet mindezek mellett külön szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését.

A szabályozás a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni a tájékoztatás szerint. A kormány úgy véli, hogy a nemzeti – köztük a magyar – hatóságoknak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítaniuk a hazai vállalkozásoknak, melynek keretében MI-fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. Mint írják, ez rávilágíthat a jogszabály módosításának szükségességére is. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendeletről szólva hangsúlyozta a digitális gazdaság egyre növekvő szerepét, mivel az már a GDP legalább 25 százalékát adja, miközben a fejlett technológiák – úgymint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált.

Az államtitkár szerint a kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió digitálisan legfejlettebb tíz országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. Mint mondta, cél, hogy az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete versenyelőnyt nyújtson a magyar gazdaság szereplőinek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez. Fábián Gergely hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G-koalíció is. Az NGM pedig szeretné Magyarországot feltenni az MI-világtérképre, ezért a magyar uniós elnökség egyik fő témája is az MI-re való felkészülés lesz. Ennek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy az MI használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak.  A mesterséges intelligenciában rejlő gazdaság lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén felülvizsgálják a Mesterséges Intelligencia Stratégiát is – zárja közleményét a tárca.

Forrás: VG

2024.02.21

A GINOP Plusz programról egyeztetettek

Lóga Máté gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár, Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár és dr. Balogh Szilvia foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkár hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökét, Eppel Jánost.

Az egyeztetés középpontjában az aktuális gazdasági folyamatok mellett a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz nyújtotta fejlesztési és beruházási lehetőség álltak. A minisztérium célja, hogy a GINOP Plusz program vállalkozásfejlesztési és munkaerőpiaci
aktivitást növelő forrásai, amelyek összege 910 milliárd forintot tesznek ki, a lehető leghamarabb a gazdaságba kerüljenek, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés helyreállításához, a 4 százalék körüli GDP bővülés eléréséhez. A megbeszélésen a VOSZ elnöke  megosztotta észrevételeit a GINOP Plusz programmal kapcsolatosan, felvázolva mindazon szempontokat, amelyek leginkább segíthetik a
vállalkozások fejlődését és a beruházások ösztönzését. A felek megállapították, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének növelése közös érdek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletszabályok megalkotásakor figyelembe veszi a VOSZ javaslatait, és felkéri a szervezetet, hogy hívja fel tagjait a GINOP Plusz nyújtotta lehetőségekre.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 15.

Megállapodást írt alá a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség

A közel 40 éves múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség (JVSZ) harmadik alkalommal rendezte meg nagyszabású, “Companies for the Future Award” Gálaeseményét. Február 3-án, szombaton a Lovardában, közel 300 cégvezető részvételével a JVSZ összesen már 6 kategóriában tüntette ki tagvállalatait. Az este folyamán a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség több szakmai területen átívelő stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.

A JVSZ fontos küldetése, hogy tagvállalatai jó gyakorlatainak és tapasztalatainak megosztásával támogassa a hazai vállalatok fejlődését és szélesebb körben terjessze el a példaértékű vállalati programokat. Az elismeréseket az előző évben kiemelkedő eredményeket elért, valamint
a gazdaság jövőjét szem előtt tartó, felelősen és tudatosan működő vállalatok nyerhették el immáron 6 kategóriában.
Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke büszkén számolt be a Szövetség „Companies for the Future Award” kezdeményezésének fejlődéséről. „Célunk minél nagyobb láthatóságot teremteni és minél több területen díjazni a JVSZ tagvállalatait, így a 2021-ben megalapított „Companies for the Future Award” elismeréseink sorát az eddigi sikerek folytatásaként 2024-re tovább bővítettük.” A nagyvállalati és a középvállalati fődíjak mellett, idén már 4 különdíj kategóriában lehetett pályázni a JVSZ „Companies for the Future Award” rangos elismerésére. A JVSZ kategóriánként mindhárom dobogós vállalatot nyertesnek tekinti, hiszen a díj bírálati szempontjainak komplexitása mellett a második és harmadik helyezés is hatalmas elismerést jelent. A fődíjak esetében az OPTEN által összeállított szempontrendszer alapján rangsorolták a
vállalatokat, a különdíjakra pedig pályázni lehetett. A díjazottak sorrendjéről minden kategória esetében egy, az adott díj elbírálására felkért, magas presztízsű szakmai zsűri döntött. Már második éve, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a kezdeményezés mellé állt, és az
esemény fővédnökeként Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter adta át a példaértékű, jövőnkre is pozitív hatást gyakorló nagyvállalatoknak, valamint középvállalatoknak járó rangos elismeréseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség egyaránt kiemelkedő értéknek tartja a párbeszédet, a vállalkozások és a kormányzat közötti kommunikáció elősegítését, a Magyarországon működő vállalatok versenyképességének növelését, a vállalatok digitalizációs fejlődésének támogatását, a zöld és fenntartható működésre történő átállás segítését, az Európai Uniós programok még hatékonyabb felhasználásának elérését, a generációváltás szakmai és gazdasági támogatását, a tudásmegosztást a nagy-, közép- és kisvállalatok között, valamint az etikus üzleti kultúra megteremtése érdekében történő közös fellépést. Az együttműködés további
elmélyítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség között együttműködési megállapodás aláírására is sor került.

„Célunk meghallani a piac hangját”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az eseményen mondott beszédében megköszönte a vállalkozók elmúlt évben tapasztalt erőfeszítéseit, hiszen 2023 egy nagyon nehéz év volt. Ennek ellenére sok vállalkozás fejlődött és megtartotta a munkavállalóit. Kihangsúlyozta: a kormány célja az infláció sikeres visszaszorítását követően, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést és 4 százalékos GDP emelkedést érjen el a magyar gazdaság. A kormány abban segíti a vállalkozókat, hogy a növekedésnek ne legyen akadálya, azaz megfelelő
mennyiségű és árú energia, munkavállaló és finanszírozás álljon rendelkezésre. Ez utóbbiban jelentős szerepe van a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak, a Széchenyi Kártya Programnak és a bankokkal való együttműködésnek is, amely eredményeképp, letörve a
kamatokat, olcsóbb hitelekhez jutnak hozzá a gazdasági szereplők. Legutóbb, február 1-től azt vállalták önkéntes alapon a bankok, hogy a BUBOR feletti kockázati felárat 0 százalékra csökkentik. A gazdasági növekedést a kialakítás alatt lévő GINOP Plusz program is segíteni fogja.
Az NGM célja, hogy a több mint 2 milliárd eurónyi forrás minél gyorsabban a gazdaságba kerüljön, erre az intézményrendszer készen áll.
A miniszter beszédében arra kérte a vállalkozásokat, hogy váljanak hatékonyabbá, merjenek kilépni az exportpiacra, lépjenek előre a beszállítói láncokban és fejlesszék a K+F tevékenységüket, így tud a gazdaság kiugrani a közepes fejlettség csapdájából. Nagy Márton arra is biztatta a vállalkozásokat, hogy osszák meg tapasztalataikat, meglátásaikat, hiszen a gazdasági szereplők azok, akik pontosan tudják, hogy mire van szüksége a gazdaságnak, ezt fogja tükrözni a kidolgozás alatt lévő iparstratégia is. A miniszter kiemelte, ezt a párbeszédet erősíti és szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Joint Venture Szövetség együttműködési megállapodása is. „A JVSZ hazánk vezető üzleti szövetsége, a cégcsoportokon keresztül mintegy 1000 céget tömörít. Tagvállalataink a teljes magyar GDP közel egyharmadát lefedik. Felelősségünk tehát, hogy erős hidat képezzünk és valódi párbeszédet teremtsünk a kormányzat és az üzleti szféra között” – tette hozzá Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke.
A fődíjakat az esemény fővédnöke, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, a különdíjakat pedig a díjtámogató vállalatok vezetői: Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója, Veres Zsolt, a Schneider Electric Magyarország országigazgatója, Németh Ferenc, az E.ON Hungária döntéshozói kapcsolatok vezetője, valamint Dr. Tálos Péter, a Foxconn Csoport alelnöke adták át.

A fődíjak 2 kategóriájának díjazottjai:

Középvállalati kategória
1. helyezett: DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.
2. helyezett: BI-KA Logisztika Kft.
3. helyezett: Minerva Team Kft.

Nagyvállalati kategória
1. helyezett: Daikin Hungary Kft.
2. helyezett: euJobs HR-Group
3. helyezett: Bonafarm Zrt.

A 4 különdíj kategória díjazottjai:

Best Talent Program a Henkel Magyarország támogatásával
1. helyezett: Nestlé Hungária Kft.
2. helyezett: Robert Bosch Elektronika Kft.
3. helyezett: VGD Hungary Kft.
Best Ecosystem Builder a Schneider Electric Magyarország támogatásával
1. helyezett: MBH Bank
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: Roche Magyarország Kft.
Best ESG Program az E.ON Hungária támogatásával
1. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.
2. helyezett: K&H Bank Zrt.
3. helyezett: NI Hungary Kft.
Best Technology Investment a Foxconn csoport támogatásával
1. helyezett: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.
2. helyezett: Billingo Technologies Zrt.
3. helyezett: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

A nagyszabású Gálaest visszatérő és kihagyhatatlan eleme a társadalmi célokat szolgáló jótékonysági tombolasorsolás, melynek az idei évi kedvezményezettje az Emberi Bánásmódot a Gyermekeknek Alapítványon keresztül a Cseppkő Gyermekotthoni Központ lett. A Gálán
befolyt teljes tombolabevétel – további vállalati felajánlásokkal – összesen 2,5 millió Ft értékben számukra került felajánlásra. A támogatással a Joint Venture Szövetség és tagvállalati sportszerek adományozásával segíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életét

Budapest, 2024. február 04. –

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tartott konzultációt Nagykanizsán

A következő 10 évben 15 milliárd eurót, azaz 6500-7000 milliárd forintot akar vasúti fejlesztésre fordítani a kormány 

 Magyarország jó befektetési célpont, az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok virágoznak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amcham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) üzleti fórumán előadást tartott a gazdasági élet szereplői számára. Bemutatta a magyar gazdaság helyzetét és méltatta a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai és magyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években töretlenül fejlődtek, partneri a viszony és zavartalan az együttműködés. Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI állomány nagyságrendileg 10%-a köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint pl. a General Electric, a CocaCola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.

A tárcavezető kiemelte, hogy 2023 mindenki számára nehéz év volt. A háború és a szankciók hatásai negatívan befolyásolták a gazdasági teljesítményt, miközben a kormány a Gyármentő Programmal, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal, a Széchenyi Kártya Programmal, az energiaintenzív vállalatok támogatásával küzdött a munkahelyek és a vállalkozások megmentése érdekében. Az erőfeszítések sikeresek voltak, hiszen az inflációt 5,5%-os szintre szorította vissza a kormány, továbbra is több mint 4,7 millióan dolgoznak, bekövetkezett a reálbérfordulat és a gazdaság is növekedési pályára állhatott. Az egyik legfontosabb, hogy nem indult el csődhullám, a vállalkozások működőképesek és versenyképesek maradtak, a magyar munkahelyeket pedig maradéktalanul megőriztük. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a növekedést annak érdekében, hogy a GDP újra dinamikusan növekedjen.

A növekedés helyreállítása három alappilléren nyugszik. Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Ezt segíti a bankok önkéntes akciója is, amely mától 0%-ra csökkenti a BUBOR feletti kamatfelárat a vállalkozói hitelek esetében, ami a gyakorlatban 2-4 százalékpontos hitelkamat csökkentést jelent. Harmadik lépésként a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. Mindezzel kapcsolatosan a nemzetgazdasági miniszter ismételten kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése „kéz a kézben jár”, az emelkedő teljesítmény és a növekvő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni. A magyar gazdaság kilátásai kedvezők: csökken az infláció, nő a reálbér, nő a foglalkoztatottság, és a fogyasztói bizalom is visszaerősödött a háború előtti szintre. Nagy Márton végezetül arra kérte az amerikai cégek képviselőit, hogy a Magyarországi profitjuk minél nagyobb részét forgassák vissza a gazdaságba, Magyarország ugyanis jó befektetési célpont. Hozzátette, hogy a kormány nyitott a kettős adóztatás ügyének megoldására. Az egyezmény felmondásának kárát ugyanis mind a két ország viseli, miközben a felek gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak és perspektivikusabbak. A kabinet olyan megállapodásra törekszik, amely kölcsönösen előnyös és megfelel a modern idők elvárásainak.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02. 01.

Németország a legnagyobb befektető

 Egyre több francia cég érkezhet Magyarországra

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly január után, a mai napon másodízben tartott előadást a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén, amelyen Claire Legras francia nagykövet asszony mellett többek közt olyan Magyarországon működő vállalkozások vezetői vettek részt, mint például az Auchan, a Cofidis, az Electrolux és a Sanofi.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik. A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmi
kapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentős építőkövét adják. Franciaország hazánk 5. legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működő tőke állomány mintegy 6%-át francia vállalatok adják. A miniszter
emlékeztetett, hogy 2016 és 2019 között Franciaország hazánk 4. legnagyobb befektetője volt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3.700 milliárd forintot.
A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2.000 milliárd forintot. Mindezzel párhuzamosan a magyar-francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak, Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalom
értéke eléri a 10 milliárd eurót. Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is – helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben bővüljön a gazdaság, amely három alappilléren kell támaszkodnia.
Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése,
valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy
a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen. A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen az emelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívum oldása mindkettőre pozitív hatással van – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében: a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot, és a GINOP Plusz alapok
forrásait. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti
kezességvállalási díjait.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

 2024. 01. 23.

Garantiqa: jelentős díjcsökkentés a hitelezés felfuttatása érdekében

Számottevő díjcsökkentésről döntött a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.: egyes Széchenyi Beruházási hitelek esetében a KKV-k által fizetendő kezességvállalási díj mértéke 0 százalékra változik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaság ösztönzési céljaival összhangban, a hazai kis- és középvállalkozások könnyebb hitelhez jutását elősegítendő, csökkenti garanciadíjait a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2024. január 22-től. Így egyes, állami garanciatámogatás mellett nyújtott termékek esetében lehetőség nyílik akár díjmentes kezességvállalás igénybevételére – mondta a díjcsökkentéssel kapcsolatban Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. A Garantiqa a kis- és középvállalkozások finanszírozásában húzóterméknek számító – a társaság 2023-as kezességvállalásainak mintegy 80 százalékát kitevő – Széchenyi Kártya Program hitelei esetében csökkenti legnagyobb mértékben díjait. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 hitelgarancia SZK MAX+ konstrukcióban a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy a termékhez kapcsolódó díjtámogatást figyelembe véve, a kis- és középvállalkozásoknak nem kell kezességvállalási díjat fizetniük. Az SZK MAX+ folyó és likviditási hitelek tekintetében pedig a díjak felével számolhatnak a hazai kis- és középvállalkozások.

A Garantiqa emellett a nem Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó, általános állami viszontgaranciával biztosított kezességvállalásai esetében is komoly díjcsökkentést hajt végre. A beruházási hitelek esetén a díjtámogatást figyelembe véve a KKV-k által fizetendő garanciadíj 0,5 százalék alatt marad. A díjcsökkentés jelentős mértékben segítheti a fejlesztésben, beruházásban gondolkodó cégek döntését. Ráadásul a díjcsökkenéssel újabb hazai KKV-k számára válik elérhetővé a piaci vagy támogatott hitelek igénybevétele, hiszen a garanciavállalás számottevően csökkenti a bankok finanszírozási kockázatát. A Garantiqa így járul hozzá a beruházások magas szinten tartásához, a gazdasági növekedés helyreállításához, és a munkahelyek megvédéséhez – emlékeztetett Szabó István Attila. A díjcsökkenést a nem teljesítő hitelek tervezettnél kedvezőbb alakulása, és a kiemelten hatékony költséggazdálkodás mellett a folyamatosan és dinamikusan növekvő portfolió teszi lehetővé. Az elmúlt évben már minden második kkv-szektornak juttatott új hitel mögött ott állt a Garantiqa, a társaság idén is 1000 milliárd forint feletti új kezességvállalással tervez – tette hozzá a vezérigazgató.

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia

2024.01.23 

Sikeresen zárta a 2023-as évet az Audi Hungaria

Az Audi Hungaria ismét sikeres termelési évet zárt. 2023-ban a járműgyártásban a vállalat tízéves termelési csúcsot döntött, 177 775 gépjármű gördült le a gyártósorról (2022: 171 134). A vállalat munkatársai összesen 1 660 425 járműhajtást gyártottak (2022: 1 677 545), melyek közül 114 058 elektromos volt (2022: 108 097). Az Audi Hungaria továbbra is az ország egyik legnagyobb munkáltatója – a vállalat a 2023-as évet 11 663 munkatárssal zárta. 2023-ban alapított, 100%-os tulajdonú leányvállalatánál, az AUDI HUNGARIA AHEAD Kft.-nél az év végén 480 munkatárs dolgozott, így együtt összesen 12 143 munkatársat foglalkoztatott a két vállalat a 2023-as évben.

„Számos sikerrel zártuk az előző évet: megmutattuk, hogy az Audi Hungaria sokkal több, mint egy termelővállalat, hiszen prémium járműveink és -motorjaink mellett kompetencia-orientált szolgáltatásokat nyújtunk ügyfeleinknek Next Level stratégiánk mentén – Győrből a világnak. A 2023-as jubileumi évünket rekorddarabszámok jellemezték a járműgyártásban, az exkluzívszéria karosszériaelemek gyártásában és az elektromos hajtások gyártásában. A jubileumi évben a vállalat számos díjat kapott: az Audi Hungariát „Magyarország Legvonzóbb Munkahelyévé” választották és a Magyar Kormánytól megkapta a „Családbarát Munkahely” tanúsítványt, valamint Győr város és a Kereskedelmi és Iparkamara által „Az év vállalata” díjat. Szeretném ezt a kiemelkedő teljesítményt megköszönni a munkatársaknak. Így magabiztosan és eltökélten haladunk tovább a transzformáció útján”, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

Az Audi Hungaria továbbra is a világ legnagyobb motorgyára: 2023-ban összesen 1 660 425 motort készítettek Győrben, melyből 114 058 elektromos hajtás volt. A vállalat 158 802 háromhengeres-, 806 685 négyhengeres benzin- és 198 802 dízelmotort gyártott. Az öthengeres benzinmotorból 19 734 készült, hathengeres motorból 277 081 benzin- és 78 905 dízelmotor. Az Audi Hungaria 2023-ban 6 216 tízhengeres benzinmotort gyártott.

A négykarikás győri vállalatnál 2023-ban összesen 177 775 Audi gépjármű (beleértve az SKD-gyártást) gördült le a gyártósorról, mely rekordteljesítmény a járműgyárban. A legmagasabb darabszámban gyártott modell az Audi Q3 volt, melyből a munkatársak 94 283 darabot készítettek. A Q3 mellett 73 806 darab Q3 Sportback készült Győrben 2023-ban, valamint 6 850 Audi TT Coupé és 2 681 TT Roadster modell. A Q3 és Q3 Sportback modellek közül 24 579 plug-in-hibrid és 5 393 mild hibrid készült 2023-ban.

A vállalat a motor- és járműgyártás mellett kompetencia-alapú beszerzési, IT és pénzügyi szolgáltatásokat is kínál. Emellett a vállalat munkatársai magas színvonalú műszaki fejlesztéssel is foglalkoznak. A Győrben 2001 óta működő Műszaki Fejlesztés 2023-ban új kompetenciákkal bővült: az eddigi belső égésű és elektromos hajtásmodulok fejlesztését a teljes hajtásrendszerre kiterjesztették.

Az Audi Hungaria 2023. december 31-én 11 663 munkatársat foglalkoztatott, mellyel 2023-ban is a régió legnagyobb munkaadója volt. Az Audi Hungaria a tavalyi évben alapította meg 100%-os tulajdonú leányvállalatát, az AUDI HUNGARIA AHEAD Kft.-t. A Volkswagen Konszern számára nyújtott, a termeléshez nem közvetlenül kapcsolódó, így a beszerzés, az IT és a pénzügyi szolgáltatásokhoz tartozó szolgáltatási tevékenységeket magába foglaló leányvállalat ügyfélköre az elmúlt évben folyamatosan bővült, munkatársi létszáma pedig elérte a 480 főt az év végén. A két vállalat így összesen 12 143 főt foglalkoztatott.

A vállalat a 2024-es évre ambiciózus célokat és újabb mérföldkövek elérését tűzte ki célul. Az Audi modellek gyártása mellett már zajlanak az előkészületek a CUPRA Terramar idén induló sorozatgyártásához. A vállalatnál az új elektromos motorgeneráció, az MEBeco gyártására is megkezdődtek az előkészületek.

A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel 1,7 millió erőforrás, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi Q3 és Q3 Sportback modelleket, amelyek elektromos hajtáslánccal is készülnek. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. A vállalat széleskörű szolgálatásokat nyújt a teljes Volkswagen Konszern számára, első sorban a műszaki fejlesztés, pénzügy, IT és a beszerzés területén.

Az Audi Hungaria Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 óta CO2-semlegesen végzi tevékenységét és mintegy 12 000 munkatársával a régió legnagyobb munkáltatója.

Forrás: autoszektor.hu 

2024.01.07.

Hazai cégek és munkavállalók ezreit érinti a kibervédelmi irányelv

Több ezer hazai cég működését alakítja át az idén hatályba lépett NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Az EU működése szempontjából nélkülözhetetlen iparágakat is lefedő új szabályozás közvetetten munkavállalók százezreit is érintheti Magyarországon.

A NIS2 irányelvet Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az elsők között ültette át saját jogrendszerébe, hogy hatékonyan vehesse fel a küzdelmet a látványosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben. Az előírások a legalább 50 főt foglalkoztató vagy a 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, valamint minden olyan szervezetre vonatkoznak, amely az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el. Ezek közé a kritikus ágazatok közé tartozik az energetika, a közlekedés, az egészségügy, az ivóvíz, a szennyvíz és a hírközlési szolgáltatás, a kihelyezett ICT szolgáltatások, az űrkutatás, valamint a digitális infrastruktúra is. Ugyancsak kiemelt tevékenységnek számít a postai és futárszolgálat, az élelmiszerelőállítás, feldolgozás és forgalmazás, a kutatás, a hulladékgazdálkodás, a vegyszerelőállítás és forgalmazás, valamint a digitális szolgáltatás. Már az év elején elkezdték nyilvántartásba venni azokat a magyarországi vállalatokat, amelyekre kiterjed a NIS2. A szóban forgó vállalkozásoknak idén június 30-ig be kell jelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, ahol október 18-án el is indul az ellenőrzési folyamat. A szabályozás feltételeinek 2024. december 31-ig kötelező megfelelniük a cégeknek, valamint ki kell jelölniük egy auditort, aki 2025 végéig lefolytatja az első, NIS2 szabályozásnak megfelelő kiberbiztonsági átvilágítást. „A kibervédelmi irányelv élesedésével komoly feladat és felelősség hárul az érintett társaságokra, mivel átfogó szervezeti átvilágításra kell felkészülniük. Jelenleg közel 2600 vállalatra vonatkozhatnak a NIS2 szabályai idehaza, amik közvetve több százezer munkavállalót is érinthetnek” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A NIS2 követelmények teljesítéséhez többek között szükség van a kiberbiztonsági hiányosságokat feltáró GAP analízisre, információbiztonsági irányítási rendszer kiépítésére, beszállítói auditokra, adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációra is, ami komplex megközelítést igényel. Az értintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét. Az uniós szabályozás ugyancsak elvárja, hogy társaságok garantálják az üzletmenet folytonosságát, ellenőrizzék a beszállítókat, képzésekkel és szimulációs gyakorlatokkal javítsák a munkatársak tudatosságát, feltárják és kezeljék az IT biztonsági kockázatokat, bejelentsék az esetleges incidenseket és karbantartsák az informatikai rendszereket.

Forrás: EY

2024.01.10 

Növelheti a klinikai kutatások versenyképességét a blokklánc

Növelheti a hazai klinikai kutatások nemzetközi versenyképességét a GFM által támogatott blokklánc. 

Kivételes lehetőségeket látnak a blokklánc alapú technológiák hasznosításában a klinikai kutatásokat végző vállalkozások. A Clinexpert és a Molaris Kft. által közösen, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával kifejlesztett informatikai megoldás széleskörű alkalmazása olyan technológiai fölényt biztosíthat, amely jelentős versenyelőnnyel ruházhatja fel a szektor magyar vállalkozásait. Általa biztosítható, hogy a vizsgálati és beteg adatokat nem manipulálták, megmarad a bizalmas jellegük és ezzel együtt megfelelnek a szigorú jogi védelem követelményeinek is.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy a szaktárca célja az ilyen és hasonló projektek támogatásával minél több kézzelfogható, gyakorlati példa bemutatása, amelyekből lehet tanulni, és általuk megkezdeni a fejlett
technológiák bevezetésének kifizetődő folyamatát. A blokklánc koalíciót működtető Neumann Technológiai Platform képviselői hangsúlyozták, hogy a társadalom szélesebb rétegeiben kevésbé ismerik a technológiát, melyet többnyire a kriptovalutákkal azonosítanak és bizalmatlansággal fogadnak, ebből kifolyólag feladatuknak tekintik az edukációs tevékenységet és a blokklánc megoldások számos felhasználási formájának bemutatását az élelmiszerek nyomon követésétől a diplomák hitelesítéséig.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium

2023. december 13.

Kellemesebb ünnepeket hozhat a mesterséges intelligencia

A változó gazdasági és technológiai, valamint kihívásokkal teli környezetben nehéz versenyképesnek maradni és boldogulni. A kiskereskedőknek már az idei ünnepi időszakban érdemes megfontolniuk, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elégítsék ki vásárlóik igényeit, javítsák a vásárlási élményt és hatékonyabb működést érjenek el – mutat rá a Deloitte Generative AI for Retail – generatív mesterséges intelligencia a kiskereskedelemben című tanulmánya.

 Az idei ünnepi vásárlást komolyan befolyásqlhatják az inflációs és recessziós aggodalmak, amelyek együtt arra késztethetik a fogyasztókat, hogy csökkentsék költekezésüket. Mindezek mentén felmerülnek olyan kérdések: hogyan készüljenek a vállalkozások ilyen környezetben a fogyasztók fokozott óvatosságára? Milyen módszerekkel lehet a vásárlókat megtartani? A kihívásokkal teli időszakban is megvan a lehetősége annak, hogy a kiskereskedők az újonnan megjelenő technológiai eszközök, például a mesterséges intelligencia alkalmazásával gyarapodni tudjanak. A gazdasági nyomás ellenére a fogyasztók továbbra is költenek. A Deloitte 2022-es ünnepi kiskereskedelmi felmérése szerint a kiskereskedelmi cégek vezetőinek 77%-a arra számít, hogy az ünnepek alatti eladások növekedni fognak az előző évhez képest, 66% pedig arra számít, hogy az online ünnepi vásárlási forgalom legalább egy számjegyű növekedést fog mutatni az előző évhez képest.

„A kérdés az, hogy vajon tömegesen visszatérnek-e a fogyasztók a fizikai boltokba és a bevásárlóközpontokba vagy a kiskereskedelem jellege tovább változik? A márkáknak és a kereskedőknek úgy kell változtatniuk a termékeiken és szolgáltatásaikon, hogy ott találkozzanak a vásárlókkal, ahol éppen vannak és ugyanezen okokból meg kell változtatniuk az ügyfélkapcsolataik kezelését is” – mondta Schenk Tamás, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere. A Deloitte Generative AI for Retail – generatív mesterséges intelligencia a kiskereskedelemben című tanulmánya három lépést határoz meg arra, hogyan lehet felkészíteni egy vállalkozást a technológia alkalmazására.

1. Fel kell készíteni az adatokat a AI-ra

A legfontosabb az adat minősége: tiszta, felhasználásra alkalmas adatok nélkül az ügyfélszerzési, elköteleződési és megtartási módszerek nem működnek optimálisan. Az adatokat át kell vizsgálni, a hiányzó részeket pótolni. A jó minőségű adatok segítenek abban, hogy a megfelelő élményeket megfelelő időben és megfelelő csatornán tudják nyújtani a célközönségnek. „A hatékony adatmenedzsment biztosítja, hogy az AI projektekben felhasznált adatok megfelelő minőségűek, pontosak és konzisztensek. A rossz minőségű adatok megbízhatatlan AI modellekhez és pontatlan előrejelzésekhez vezethetnek. Ezenfelül fontos nyilvántartani az adatok forrását, mely nélkülözhetetlen a hitelesség szempontjából. Az is előfordulhat, hogy az AI alkalmazásokhoz eltérő forrásokból származó adatokra van szükség, így kiemelt jelentőségű a szervezet adatintegrációs képessége, mely biztosítja, hogy a különböző rendszerekből származó adatok közös felhasználása kiforrott, működőképes folyamat” – idézte Dr. Barta Gergő a Deloitte Vezető AI szakértője.

2. Felhasználási esetek és AI ütemterv  

A generatív AI és gépi tanulás az ügyfélút minden szakaszában növelheti a minőséget és a hatékonyságot. A Deloitte Digital szakértői szerint az agilitás, hatékonyság és ügyfélelégedettség javításának legkiemelkedőbb lehetőségeit az idei ünnepi szezonban az alábbiak:

Reklám: A generatív mesterséges intelligencia által létrehozott szöveges és képi eszközökkel gyorsabb és hatásosabb kampányok hozhatók létre. Ez csökkenti a piacra jutási időt és az újonnan megjelenő fogyasztói igényeket kihasználva növeli az elkötelezettséget.

Webes élmény: A mesterséges intelligencia segít a választék összeállításában és elvezeti az ügyfeleket a szükséges válaszokhoz – pontosan akkor, amikor szükségük van rájuk. Ezzel célzottabb és személyre szabottabb módon lehet kapcsolódni az ügyfelekkel a weboldalon.

Üzleten belüli élmény: A generatív AI képességek üzleten belüli élménybe történő integrációjával költséghatékony módon lehet kialakítani interaktív „virtuális személyes vásárlói” élményt.

Ellátási lánc: A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközei előre jelezhetik, megelőzhetik és megoldhatják az ellátási lánc kihívásait. Ezzel a gyártástól a szállításig minden szakaszban javul a sebesség és a nyereségesség. Ügyfélszolgálat: A generatív AI-alapú figyelőeszközök, minőségbiztosítási szolgáltatások és chatbot-technológiák segítségével hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatási élmény jön létre, miközben megszűnik a call center költsége.

3. Tesztelés és tanulás 

A generatív mesterséges intelligencia segítségével gyorsan lehet prototípust fejleszteni új reklámkampányoknak, szolgáltatási folyamatoknak és prediktív megismerő eszközöknek. A rendszeresen végrehajtott kísérletekkel megállapítható, hogy várhatóan mely alkalmazási területek lesznek a legjelentősebb pozitív hatással a szervezeti jövedelmezőségre és hatékonyságra. A tesztelés és tanulás módszertana gyorsan pozitív hatásokat eredményezhet a minőség, skálázhatóság, alkalmazkodóképesség, optimalizáció és pontosság területein. Jobb minőségű marketingtartalmat lehet előállítani létszámnövelés nélkül és ezt a tartalmat hatékonyan személyre lehet szabni a fogyasztói igények széles skálájának megfelelően; gyorsabb lesz a reakció a változó fogyasztói véleményekre és piaci trendekre; ezzel az áruválaszték, az elérési csatornákra fordított összegek és a marketing teljesítmény is folyamatosan javul; végeredményben pedig precízebb analitikai információk nyerhetők a jövőbeli trendek előrejelzéséhez és a kihívások hatékonyabb megelőzéséhez.

Kellemesebb ünnepek

 A 2023-as ünnepi vásárlási szezon sorsa nagyrészt már eldőlt, az idei tapasztalatok azonban hasznosak lesznek a jövőre nézve: az jelzi majd a hosszú távú trendeket, ahogy a fogyasztók a gyorsan változó gazdasági körülmények közepette kezelik vásárlási igényeiket. „A Deloitte 2023-as ünnepi szezonra vonatkozó előzetes felméréséből már kiderül, hogy a kereskedők 98%-a jártasnak vallja magát a különböző AI eszközök használatában, azonban csak 33%-a van tisztában azzal, hogy ezen eszközök használata ténylegesen milyen hatással bír az üzleti tevékenységére”- emelte ki Aracsi Bernadett, a Deloitte Magyarország FMCG-Retail iparági csoportjának vezetője.  

Az adatok és a mesterséges intelligencia növekvő erejének köszönhetően a kereskedők a jövőben agilisabbak és rugalmasabbak lehetnek. „A kiskereskedők már most számos lépést megtehetnek, hogy kihasználják a generatív AI-ban rejlő lehetőségeket. Előfordulhat, hogy amiket 2023 késő őszén próbálnak ki még nem változtatja meg drámaian az idei eredményeiket, ám megalapozhatja a következő évek hatékonyabb és eredményesebb vásárlói élményeit – mondta Schenk Tamás.

Forrás: Deloitte 

2023.11.23 

Népszerű az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+

Az agrárium a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos ágazat mind nemzetgazdasági, mind pedig élelmiszerbiztonsági szempontból, de jelentős mértékben járul hozzá a magyar vidék népességmegtartó képességének megerősítéséhez és a hazai élelmiszer önellátás megteremtéséhez is. A magas kamatkörnyezetben azonban az agrárvállalkozások is nehezebben jutottak olyan forrásokhoz, amelyek beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítását segítették volna.
A gazdák és az agrárvállalkozások megvédése érdekében 2023. október 2-án indult el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Agrárminisztérium és a KAVOSZ Zrt. együttműködésével az Agrár Széchenyi Kártya MAX+, amelyhez a kormány többlet kamattámogatást biztosít. Az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően 5%-os nettó kamattal, maximum 100 millió forint összegben, 1, 2 vagy 3 évre igényelhető. A Konstrukció keretében a hitelszerződések megkötésére 2024. június 29-ig van
lehetőség.
Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár kiemelte, hogy „a termék az agrárvállalkozások körében rendkívül nagy népszerűségnek örvend, a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben és az ennek következményeként kialakult magas kamatkörnyezetben. Az elmúlt szűk másfél hónap alatt több mint 3 000 agrárvállalkozás érdeklődött a programról és annak igénybevételi feltételeiről. Az ügyfélérdeklődések nagysága meghaladta a 80 milliárd forintot.” Az államtitkár hozzátette, hogy jelenleg több, mint 2 000 ügyfélkérelem van feldolgozás alatt a bankoknál, nagyságrendileg 63 milliárd forint értékben. Emellett 300 olyan agrárvállalkozás is érdeklődött már a termékről, akik ezidáig még nem rendelkeznek semmilyen Agrár Széchenyi Kártya termékkel, ami szintén a fokozott érdeklődésre mutat rá. A Kormány célja, hogy a kamattámogatott hitellel hozzájáruljon a munkahelyek megvédéséhez
és az agrárvállalkozások versenyképességének növeléséhez. 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági helyreállítás éve. Ahhoz, hogy 2024-ben a Kormány helyreállítsa a gazdasági növekedést, ahhoz a jól teljesítő, beruházó és fejlődő agrárvállalkozásokra van szükség. A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is. Az Agrár Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióra vonatkozó részletes információk, az Üzletszabályzat és az igényléshez szükséges dokumentumok elérhetőek a KAVOSZ  weboldalán oldalon.

Forrás: GFM 

2023.11.22

A kkv-k harmada használ mesterséges intelligenciát a marketingjében

Év elején, amikor a mesterséges intelligencia (MI) széles körben elérhetővé vált a kis- és középvállalkozások számára, senki sem számított arra, hogy az új technológia ilyen gyorsan elterjed. Egy friss kutatás szerint mára minden harmadik kkv alkalmazza az MI-t marketingcélokra, ezzel az eszköz gyorsan bekerült a legnépszerűbb marketingeszközök közé.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

1. Facebook
2. Honlap
3. Google ↑1
4. Instagram ↓1
5. Ajánlat ↑3
6. Hírlevél
7. Ajánlás↓2
8. Keresőoptimalizálás ↓1
9. Mesterséges intelligencia
10. Blog ↓1

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben. Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.” Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

1. Facebook
2. Google ↑1
3. Ajánlás ↓1
4. Honlap ↑1
5. Hírlevél ↑2
6. Networking
7. Webshop ↓3
8. Ajánlat ↑1
9. Partnertalálkozó ↑1
10. Affiliate marketing ↑1

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás. „Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor. Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek. „Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést. A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek. A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor, kisvállalatimarketing-szakértő.

+++

Módszertan

Online, önkitöltős, kérdőíves, kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek, hírlevél-feliratkozóinak, valamint független vállalkozói adatbázisban szereplő vállalkozók körében. Elemek száma: 844 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2023 októberében történt. A kutatás 2009 óta évente kerül elvégzésre.

Forrás: Marketing Commando 

2023. 11. 22. 

Átadták a hazai építéságazat komplex tájékoztató központjának első épületét

Átadták a hazai építéságazat komplex tájékoztató központjának első épületét

Szeptember 29-én adták át az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztés első épületét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az eseményen úgy fogalmazott: az ÉMI, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként kulcsszereplő a kormány építőipar fejlesztését célzó terveiben.

Ágazati fórumot tartott az idén 60 ÉMI Nonprofit Kft., ahol sor került a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont első építményének átadására is. A komplex ágazati tájékoztató központnak szánt kiállítási- és rendezvénycsarnokot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg jelképesen Buday-Malik Adriennel, az ÉMI vezérigazgatójával közösen.

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontjában megrendezett eseményen Nagy Márton miniszter úgy fogalmazott: a magyar kormány számára nagyon fontos az építőipar és az építésgazdaság, mely nem csupán politikai-szakpolitikai, hanem az állampolgárok, családok szempontjából is kiemelt ügy. Elmondta, habár az építőipar jelenleg nehéz időszakon megy keresztül, ha lassan is, de elindulhat a fordulat, az erősödés, melyben a kormánynak felelőssége és feladata van. Ennek kapcsán négy irányvonalat emelt ki: új lakáspolitikai koncepció kialakítását, a magyar kkv-k és a hazai alapanyaggyártás helyzet hozását, a hitelezés helyreállítását, valamint a demográfiai célokhoz illesztett lakáspolitikát. Utóbbival kapcsolatban a tárcavezető megerősítette, hogy a jövőben bevezetésre kerül a CSOK+, amely új lökést adhat a piacnak. A létrehozásának 60. jubileumát ünneplő ÉMI-vel kapcsolatban Nagy Márton úgy fogalmazott, az ágazat eredményes működésében a Társaságnak évtizedek óta kiemelkedő szerepe van, mérnöki tudása folyamatosan támogatja az iparágat, munkáját pedig piaci professzionizmussal végzi. Hangsúlyozta azt is, hogy az ÉMI a Gazdaságfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként kulcsszereplő a kormányzat építéságazat fejlesztését célzó intézkedéseinek megvalósításában. Nagy Márton a beszédében kitért arra is, hogy az építőiparral összefonódik a zöld átállás, melynek kapcsán kifejtette, a kormány jelenleg is dolgozik a napelemtámogatási rendszeren. Elmondta, a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont egy kiemelt demonstrációs központ lesz a hamarosan megújuló otthonteremtési és felújítási programban, ahol bárki megtekintheti a fenntartható, innovatív megoldásokat, sőt finanszírozási lehetőségeket is megismerhet. „Bátorítunk mindenkit arra, hogy legyen partnere ennek a kezdeményezésnek” – zárta a beszédét.

Egy feladat: a minőségi építés szolgálata

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója úgy fogalmazott, az ÉMI-nek már 60 éve a legfontosabb dolga: a minőségi építés ügyét szolgálni. Kifejtette, a Társaság arra a feladatra vállalkozott, hogy minden helyzetben támogassa az építéságazat fejlődését és zöld átállását, az épített örökség megőrzését és fenntarthatóságát. Ennek érdekében – tette hozzá a cégvezető – az elmúlt 5-6 évben olyan szolgáltatásportfóliót alakítottak ki, ami az épületek, építmények teljes életciklusára gondol, a nyersanyag-fázistól az üzemeltetésig.  Visszautalva Nagy Márton miniszter szavaira Buday-Malik Adrienn elmondta: az ÉMI ma már nem „csak” egy nonprofit állami háttérintézmény, hanem méltó partnere a piaci szereplőknek, egy eredményes Társaság. 

Partnerség a stratégiai gondolkozásban

Az ÉMI vezetője beszédében hangsúlyozta, a Táraság kiemelt hangsúlyt fektet az ágazati szakmai szervezetekkel való együttműködésre is, köztük az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével. A szervezet elnöke, Koji László a szakma nevében is köszöntette beszédében a 60 éves ÉMI-t. Kiemelte, hogy a Társaság a szakmai életben az előrelátást, a minőséget és a partnerséget jelenti. Ezt megköszönve arra buzdított, az ÉMI legyen partner a stratégiai gondolkodásban, főként három területre fókuszálva: az építőipar visszapattanása a jelenlegi mély helyzetből; a hatékonyság, amelyet a versenyhelyzet, illetve az építőipari munkásokat megtartása és megfizetése támogathat; valamint az, hogy az ágazatnak és a szakmának legyen egy erős érdekképviselete. Beszéde zárásaként egy elismerő oklevelet adott át az ÉMI vezérigazgatójának.

2024-ben megnyílik az ágazati igényeket kiszolgáló látogatóközpont

Az eseményen Buday-Malik Adrienn bejelentette: a rendezvényt megelőző napokban érkezett meg az Energiaügyi Minisztérium támogatói döntése a mintaházakat illetően, melynek köszönhetően a tervek szerint 2024 nyarán megnyithat a látogatóközpont. Mint mondta, a fejlesztés fő célja az egész ágazat kiszolgálása információkkal, tudással, kapcsolatteremtési lehetőséggel. Az ÉMI vezérigazgatója beszédében buzdította a jelenlévő meghatározó ágazati szereplőket, hogy legyenek részesei a Mintaházparknak. Ennek kapcsán hangsúlyozta: „a saját fejlesztéseinkről, gyarapodásunkról úgy gondolkodunk, hogy az közösségi és nem öncélú”. A Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont most átadott kiállítás- és rendezvénycsarnoka közel 1100 m²-en képes helyszínt biztosítani különböző ágazati eseményeknek, mint például kiállítások, szakmai konferenciák, rendezvények, oktatások. A csarnokot magában foglaló tájékoztató komplexum több mint 25ezer m²-en várja majd a fenntartható és elérhető árú építés iránt érdeklődő lakossági és szakmai látogatókat. A területen első ütemben, megközelítőleg 7,5 ezer m2-en, 12 új mintaház épül a 2019-es Solar Decathlon Europe házépítő verseny helyszínen maradt épületei mellé. A kiállító- és rendezvénycsarnok, valamint az életnagyságú mintaházak mellett a komplexumban helyet kap majd egy mini-energiaváros is, ahol a rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokat és azok építésben történő hasznosítása kerül bemutatásra.

A Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont tervezett nyitása: 2024 nyara.

A komplexum terveiről készült animációs bemutatófilm itt tekinthető meg: 

https://www.youtube.com/embed/W9kiuw4Z020?si=Ieo1aMzGxAKEz_TJ

Forrás: emi.hu

Európai Hulladékcsökkentési Hét az ÉMI koordinálásával

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. Az ÉMI 2020-tól három éven át látott el az EWWR-hez kapcsolódó koordinátori feladatokat.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg. A 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a kialakult mennyiség csökkentésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.  2020-ban az ÉMI látta el az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódóan a nemzeti koordinátori feladatokat, melynek része volt a teljes hazai regisztrációs feladatellátás és az ügyfélszolgálat üzemeltetése is. 2020-ban összesen 863 darab akció került regisztrálásra.

A 2021. évi Európai Hulladékcsökkentési Hetet november 20-28. között rendezték meg. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére ez évben szintén az ÉMI Nonprofit Kft. töltötte be az EWWR magyarországi koordinátori szerepét és fogta össze országosan a programhoz csatlakozókat. A 2021-es év fókusztémája a körkörös közösségek voltak, amihez kapcsolódóan Magyarországon összesen 192 darab akciót valósítottak meg. 2022-ben az Energiaügyi Minisztérium felkésére ismét Társaságunk volt a november 19. és 27. között megrendezésre kerülő akció magyarországi koordinátora. Az esemény kiemelt témája ezúttal a textil volt, a középpontban a ruhaipar ökológiai lábnyomának csökkentése, a textilhulladék keletkezésének megelőzése, a textilek, ruhák újrahasználata, újrahasznosítása, élettartamuk növelése állt. A 2022-es Hulladékcsökkentési Hét keretében Magyarországon 281 akciót regisztráltak.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hétről, valamint a 2022-es évről bővebben:
http://www.emi.hu/hulladekcsokkentesihet/index.html

Az ÉMI elkötelezett a fenntarthatóság iránt, így 2023-ban is részese e fontos, országokon átívelő figyelemfelhívó eseménynek mint akciószervező. A 2023-as évről bővebben: www.szelektalok.hu

Forrás: emi.hu

Új építésügyi műszaki irányelv-tervezet véleményezhető

Az ÉMI Nonprofit Kft. – az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) Titkárságaként – egy, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) által és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével kidolgozott „Műgyanta padlóbevonatok kialakítása” című új építésügyi műszaki irányelv-tervezetet készített elő, amely 2023. szeptember 15. (péntek) napjáig véleményezhető.

Az ÉMI Nonprofit Kft. meghatározó szerepet vállal a műszaki szabályozásban, kiemelten az építésügyi műszaki irányelvek előkészítése terén. A Társaság, valamint külsős szakértők által kidolgozott, előkészített építésügyi műszaki irányelv-tervezeteket társadalmasításra bocsátja honlapján, hogy egy-egy téma kapcsán minél több szakmai álláspont tudjon érvényesülni. Ezúttal az ÉVOSZ által kidolgozott „Műgyanta padlóbevonatok kialakítása” című építésügyi műszaki irányelv-tervezetet véleményezheti a szakmai közönség. Kérjük, mondja el véleményét, észrevételeit, javaslatait, amelyeket az építésügyi műszaki irányelv-tervezet végleges kialakítása szempontjából megfontolásra érdemesnek tart.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a véleményezhető építésügyi műszaki irányelv jelenleg még tervezet, amely a beérkezett észrevételek figyelembevétele mellett átdolgozásra kerül elfogadása és közzététele előtt! Ugyanakkor jelen formájában is szerzői jogvédelem alatt áll, így engedély nélküli felhasználása szigorúan tilos!

Szakmai véleményezésre közzétett újabb építésügyi műszaki irányelv-tervezet:
(Az adott építésügyi műszaki irányelv-tervezetet a címére kattintva éri el, valamint a hírünk végén található Letölthető fájlok címszó alatt találja felsorolva a hivatkozásokkal.)

• MŰGYANTA PADLÓBEVONATOK KIALAKÍTÁSA című építésügyi műszaki irányelv-tervezet

A fenti építésügyi műszaki irányelv-tervezetettel kapcsolatban köszönettel várjuk szakmai javaslatát, véleményét a következő űrlapon:  Építésügyi műszaki irányelv-tervezet véleményezése
(Műgyanta padlóbevonatok kialakítása)

A megfelelő műszaki szabályozással az építési beruházások műszaki tartalma egyértelműbb, ellenőrzése hatékonyabb lehet, amely támogatja a beruházás minőségi kivitelezését.

Az építésügyi műszaki irányelv lényegében önkéntesen alkalmazandó módszertan arra, hogy a műszaki előírásokat, minőségi követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály/szabvány nem, vagy nem teljeskörűen ad útmutatást, illetve olyan esetben, ahol több szabványt/szabályt kell egyidejűleg alkalmazni. Az építésügyi műszaki irányelvek célja továbbá a szakmagyakorlók és a többi érintett szakma támogatása.

Az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezési, építési és üzemeltetési tevékenység területére kiterjedő követelményeket, tevékenységekre vonatkozó módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért, elfogadásáért az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) felel, az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló 6/2019. (IV. 4.) ITM rendelet alapján.

Letölthető file:

https://emi.hu/emi/web.nsf/Pub/7C5LR2/$FILE/M%C5%B1gyanta%20padl%C3%B3bevonatok%20kialak%C3%ADt%C3%A1sa%20-%20%C3%89p%C3%ADt%C3%A9s%C3%BCgyi%20m%C5%B1szaki%20ir%C3%A1nyelv-tervezet%202023-05-24.pdf

Új tevékenység az ÉMI tanúsítási szolgáltatásai között

Az ÉMI Tanúsítási Irodája – a jogszabályi kijelölés alapján végzett tanúsítási tevékenysége mellett – megkezdte önkéntes tanúsítási tevékenységét és kiadta az első Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványokat.

Az ÉMI Tanúsítási Irodája – a jogszabályi kijelölés alapján végzett tanúsítási tevékenysége mellett – megkezdte önkéntes tanúsítási tevékenységét és kiadta az első Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványokat a MIG mbH ( Material Innovative Gesellschaft mbH ) által gyártott MIG-ESP® Rooflect, MIG-ESP® Exterior, MIG-ESP® Interior és MIG-ESP® Interior Anti-Microbial termékekre. Az építési termékekre vonatkozó jogszabályok előírják, az egyes műszaki előírások pedig követelményeket fogalmaznak meg a gyártók részére üzemi gyártásellenőrzési rendszer működtetésére. Ez minden esetben szükséges, függetlenül a termékre vonatkozó teljesítményigazolási rendszertől, azonban az üzemi gyártásellenőrzési rendszernek a külső, független szervezet általi tanúsítását csak meghatározott esetekben teszik a jogszabályok kötelezővé.

Az ÉMI Megfelelőségértékelő Központja azon gyártóknak ajánlja a most elindított szolgáltatását, akik önként – jogszabályi kötelezettség nélkül – külső, független fél által kiadott tanúsítvánnyal szeretnék erősíteni a terméküket felhasználók bizalmát, illetve növelni a gyártásellenőrzési rendszerük hatékonyságát. Önkéntes Üzemi Gyártásellenőrzés Megfelelőségi Tanúsítványt kizárólag azokban az esetekben állítunk ki, amikor a termékre vonatkozó műszaki előírás nem ír elő tanúsítási kötelezettséget, tehát amikor a termékek teljesítményigazolási (AVCP) rendszerkódja  (3)-as, vagy (4)-es.

További információk: http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/ugye_onkentes.html

Nemzetközi szervezet vezető testülete ülésezett az ÉMI-nél

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontja adott helyszínt október 6-án a brüsszeli székhelyű ENBRI (European Network of Building Research Institutes – az Építéskutatási Intézetek Európai Hálózata) nemzetközi szervezet vezetőségi ülésének. Az eseményen, a szervezet eddigi elnöke, dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa hivatalosan is átadta a vezetői posztját a soron következő elnöknek.

Az 1988-ban alapított ENBRI több mint 35 éve elkötelezett az ágazat szereplőinek összefogásában. Tevékenységével arra törekszik, hogy az építésügyi kutatások az európai ütemterv (European Agenda) szilárd részét képezzék. Az ENBRI hálózat az építési és épített környezettel kapcsolatos témák teljes lefedettségét biztosítja, és garantálja a nemzetközi ismeretek és tapasztalatok folyamatos frissítését az építőipar számára.

A nemzetközi szakmai hálózat jelenleg összesen 19 intézményt számlál, köztük 2004 óta az ÉMI Nonprofit Kft. is tagja. Dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa 2013 óta az ENBRI elnökhelyetteséként, majd 2019-től annak 15. választott elnökeként meghatározó szereplője a szervezet tevékenységének.

ÚJRA MAGYARORSZÁGON TARTOTTÁK A VEZETŐSÉGI ÜLÉST

Az ENBRI vezetőségi ülésének minden évben más ország ad otthont, az igazgatósági tagok legutóbb 2019-ben tanácskoztak hazánkban. Az idei, kétnapos ülés első napján a küldöttségi tagok az ÉMI szervezésében meglátogatták a Magyar Zene Házát, illetve a nemrég átadott MOL székházat is. Ezután bejárták a Budai várat, ahol megtekinthették az újjászületett Szent István-termet, melynek felújításában az ÉMI lebonyolító, műszaki ellenőr és tervellenőr minőségben is közreműködött.

A második napon került sor az ÉMI szentendrei székhelyén a vezetőségi ülésre. A megnyitót követően Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket és mutatta be számukra Társaságunk aktuális feladatait, projektjeit. Kitért a nemzetközi együttműködéseinkre és tagságainkra, a jelenleg futó kutatás-fejlesztési projektjeinkre, illetve az elmúlt időben kötött magyar és külföldi stratégiai megállapodásokra is. A jelenlévők körében a legnagyobb érdeklődést az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztése váltotta ki, melynek első épületét egy ünnepség keretében múlt héten adták át.

Az ÉMI szentendrei Tudásközpontjában megtartott ülésen került sor az elnökségi cím átadására is. Az ENBRI főtitkára, Johan Vyncke Buildwise megköszönve Matolcsy Károly elmúlt 4 éves munkáját, felkérte Robert Gerylot – aki az ÉMI társintézetének, az ITB-nek az elnöke – a következő ciklus vezetésére.

Fábián Gergely: 3 milliárd forintos járműipari beszállító-fejlesztési program indul

2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának az éve. A célzott és hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az infláció már októberben egy számjegyűre csökkent, a gazdasági növekedés helyreállítása pedig 2023 harmadik negyedévében megkezdődött. Mindez jó alapot biztosít ahhoz, hogy 2024-ben újra dinamikusan, akár 4 százalék vagy afeletti mértékben bővüljön a GDP. 

A kormány célja, hogy hazánk 2030-ig elérje az uniós fejlettség 90 százalékát. A magyar gazdaság megerősítése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki. Ennek értelmében az export 2030-ra elérheti a GDP 100 százalékát, a
feldolgozóipar teljesítménye pedig a GDP 30 százalékára emelkedhet. A célok eléréséhez kulcskérdés a magyar vállalkozások megerősítése és versenyképességük jelentős fokozása. A hazai vállalkozásokat fejleszteni szükséges, hogy minél feljebb kerülhessenek a beszállítói láncokban. A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, illetve az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével, Járműipari Beszállító-fejlesztési programot hirdet, 2,9 milliárd forintos kerettel. 2023-ban egy pilot program fog elindulni, a támogatási program forrásai pedig 2024-ben nyílnak meg teljes körűen, figyelembe véve a tapasztalatokat. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: a program általános célja, hogy a járműiparban és az akkumulátoriparban egyaránt növekedjen a magyar beszállítók által képviselt arány. A program keretében a Magyarországon működő nagyvállalatok, mint megrendelők egy közös fejlesztési tervet alakítanak ki már meglévő vagy potenciális beszállítójukkal, amely alapján a beszállító magasabb hozzáadott értékű termékkel vagy új termékkel tud részt venni a gyártásban. Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár megjegyezte, hogy a programban azok a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató, hazai vállalatok vehetnek részt, amelyek méretükből
adódóan jellemzően közelebb állnak a beszállítóvá váláshoz. A program részletei az IFKA weboldalán lesznek hamarosan elérhetők.

Forrás: GFM 

2023.11.15

Tovább gyorsulhat az ipari automatizáció

Rendkívüli mértékben meggyorsítja az automatizációs- és szoftverkódok létrehozását, illetve optimalizálását a Siemens és a Microsoft közös fejlesztése, az Industrial Copilot. A mesterséges intelligenciára épülő, ipari chatbot segítségével az összetett kódok hibamentesítése is könnyebbé válik, és a szimulációk átfutása hetekről percekre rövidül.

 Az ember-gép együttműködés új korszaka

Az „ipari másodpilótát” jelenleg két felhasználási területen alkalmazzák. Egyrészt közreműködik a Siemens vezérlőrendszereihez készülő PLC programozási kód elkészítésében, ami tartalmazza, mely gépeknek, mit kell csinálniuk, milyen sorrendben és milyen feltételek mellett. Ezt a munkát nemcsak kódgenerálással, hanem szükség esetén a programozási nyelvek közötti fordítással és optimalizálással is gyorsítja. Másrészt a gépek meghibásodása esetén megkeresi a probléma forrását, megszüntetésére pedig javaslatot is tesz. Mindezt úgy, hogy a karbantartók egy csevegőablakban írhatják le a problémát, részletes műszaki információkat kérhetnek, és megvitathatják a javasolt megoldást, mintha csak kollégáikkal beszélnének. Az új fejlesztés így jelentős terhet vesz le a folyamatautomatizálás, a PLC programozás és a karbantartás területén dolgozó, magasan képzett és tapasztalt szakemberek válláról, akikből nagy a hiány a munkaerőpiacon. Ennek köszönhetően, valamint a gépek állásidejének lerövidítése miatt az AI-másodpilóta a termelékenység és a hatékonyság ugrásszerű növekedését hozza majd az autó- és gyártóipartól kezdve, a kritikus fontosságú infrastruktúrákon, illetve a szállítmányozáson át, az egészségügyig, különféle iparágakban.

Kooperatív fejlesztés

A megoldás a Siemens Xcelerator digitális üzleti platformjáról érkező automatizációs és folyamatszimulációs információkat a Microsoft Azure OpenAI Service felhőalapú szolgáltatásával dolgozza fel. A vállalatok eközben biztonságban tartják a megismert adatokat: még a szolgáltatás alapjául szolgáló AI-modellek tanítására sem használják fel őket. A két szállító egyúttal az ipari csapatok együttműködését is új szintre emeli kollaborációs platformjaik összekapcsolásával. A Teamcenter for Microsoft Teams alkalmazás, amely a terméktervezés és -gyártás különböző területein dolgozó alkalmazottak együttműködését a generatív AI képességeivel teszi hatékonyabbá, 2023 december elejétől általánosan elérhető lesz.

Forrás: Siemens

2023.11.15 

Befejeződött a Zala Metál projekt

A Zala Metál Kft. a komplex technológiai fejlesztésére több mint 69,3 millió forintos feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatást nyert. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az elszámolható költségek 100%-át finanszírozta.

A Zala Metál Kft. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretén belül „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” elnevezésű felhívás keretében 69,3 millió forintos európai uniós támogatást nyert a komlói telephelyének komplex fejlesztésére. A Zala Metál Kft. 2016 júniusában kezdte el működését az első értékesítési telephelyén, Zalaegerszegen. Profiljuk a lakossági és ipari körben használatos különböző szendvicspanelek, trapézlemezek, cserepeslemezek forgalmazása. Középtávú célként került kitűzésre a Dunántúl északi térségének lefedése értékesítési területként. Hosszútávú cél, hogy a termékek bizonyos része saját gyártású termékekként jelenjenek meg, ezzel is erősítve a piaci jelenlétet és a beszállítóktól való függés csökkenését. A kezdeti sikereket követően megnyitásra került a szombathelyi és vértesszőlősi, majd pedig a székesfehérvári és győri telephely, ahol szintén értékesítési pontot létrehozva szélesedett a cég kereskedelmi tevékenysége. A 2020-as évre a Vállalkozás kereskedelmi tevékenysége is bővült, így már szigetelő anyagok, csatornarendszerek, ipari ragasztó és tömítő anyagok forgalmazásával is foglalkoznak. Céljuk továbbra is a minél nagyobb értékesítési volumen és piaci részesedés elérése, melynek érdekében további bővítéseket terveztek. Jelen beruházás eredményeként a legújabb komlói 4000nm-es telephelyen zöldmezős beruházásként egy 320nm-es gyártócsarnok épült, ahol szintén a támogatásnak köszönhetően lemeztekercsek tárolásához, táblásításához, hasításához, élhajlításához szükséges gépek és berendezések kerültek telepítésre. A csarnokba tervezett irodai részben pedig a teljes termékpaletta értékesítése üzemel.

A Vállalkozás fontosnak tartja ökológiai lábnyomának csökkentését, ezért a fejlesztés során telepítésre került egy 7,12 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszer, amellyel a gyártási-termelési folyamatok villamosenergia szükségletének egy részét tudják majd fedezni. A fejlesztés során korszerű vállalati információtechnológiai fejlesztés keretében bevezetésre kerül egy vállalatirányitási rendszer, amely magában foglalja az értékesítési területet, gyártásirányitási rendszert és egy webáruház kialakítását. A beruházásnak köszönhetően a gyártósoron elvégzendő munkákhoz 3-4 új munkahely teremtődik, majd a termelés és értékesítés bővülésével további 2-3 fő foglalkoztatása tervezett. Mind az épület felépítése, mind pedig a szükséges gépek vezérlése teljesen zöldmezős beruházás, mely hűen tükrözi a tulajdonosi és cégvezetési szemléletet. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.

Forrás: Zala Metál 

2023.11.14

Hazánk versenyképességét és ellenállóképességét erősítő megállapodást írt alá a Kormány és a 4iG csoport

A Kormány által elfogadott, 2030-ig terjedő Nemzeti Digitalizációs Stratégia céljainak minél magasabb szintű elérése, valamint a 4iG Csoport magyarországi tevékenységének további megerősítése érdekében a mai napon Magyarország Kormánya és a 4iG Csoport közös nyilatkozatot tett, amelyet a Kormány nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a Társaság nevében pedig Jászai Gellért, a 4iG elnöke írt alá. A dokumentum tovább erősíti a már eddig is jól működő együttműködést a Felek között.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az aláírási ceremónián kiemelte, hogy nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a K+F kiadások 7 százalékát adja, miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja, amelyhez az egészségipar, a hadiipar, a logisztika, a feldolgozóipar és a bankszektor is szorosan kapcsolódik.
Szuverenitási kérdés, hogy a bank-, a média- és az energiaszektor mellett a távközlési piacon is legalább 50 százalékos magyar tulajdoni arány legyen. Magyarország célja mindazon magas hozzáadott értéket képviselő iparágak támogatása, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a
gazdaság és a versenyképesség dinamikus fejlődése. Ehhez szükséges, hogy a már ma is fejlett infrastruktúra továbbra is az egyik legjobbak közé tartozzon Európában. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig
új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg. A miniszter kiemelte, a versenyképesség és a dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés érdekében tovább kell erősíteni a vállalkozások digitalizáltságát, hiszen a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. Kettős transzformációra van szükség: a gazdaságnak amellett, hogy zölddé, egyben digitalizálttá is kell válnia, így a megújuló energiakapacitások és az energiaszuverenitás megerősítése mellett el kell érni, hogy a hazai vállalatok a hatékonyságuk és eredményességük fokozása érdekében minél nagyobb arányban használják a digitális megoldásokat, többek közt a mesterséges intelligenciát, az Ipar 4.0-t és az 5G technológiát.A megállapodás értelmében a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés;
a kkv-k digitalizálása; a határon túli magyarság digitalizálása; a digitális állam fejlesztése; a beszállítói láncok fejlesztése területén.
A megállapodásban foglaltak alapján az állam vállalja, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót is.
Az együttműködés érdekében a 4iG többek közt azt vállalja, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil és vezetékes hálózati beruházásokat valósít meg, így 2028-ig a lakosság közel 100%-a számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós
szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal. Ezzel további 1,1 millió háztartásban válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású 5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével. A Kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A miniszter hozzátette, hogy a magyar tulajdon mellett nemzetgazdasági szempontból kiemelt cél a hazai vállalkozások kifektetéseinek fokozása, amelyben a 4iG is jelentős szereppel bír. A Kormány támogatja, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon.

Forrás: GFM 

2023.11.09 

Nagy Márton köszöntötte a 30 éves AUDI-t

Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter az AUDI Hungária 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt, Győrben.

A tárcavezető kijelentette, hogy jelenleg a külföldi működőtőke, azaz az FDI állománya 100 milliárd eurót tesz ki Magyarországon, a Kormány célja az, hogy ezt az állományt 2030-ra megduplázza. Az FDI állomány növelésében a nyugati és keleti tőke szerepe egyaránt fontos, így hazánk arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen a legfejlettebb nyugati és keleti technológia számára. Ennek következtében 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben export komplexitásunk továbbra is a világ
élvonalába tartozhat. Mindez hozzájárul, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát. Az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van: elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő és nem utolsó sorban az infrastruktúra további fejlesztése.

• A jelenlegi 44 TWh-ról 2030-ra 64 TWh fog emelkedni az ország áramfogyasztása. Az energia trilemmát fel kell oldani, elegendő, olcsó és zöld energiára van szükségünk. Meg kell építeni Paks2-t és gyorsítani kell a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan
  szabályozói és adóoldalról támogatni kell a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások – az úgynevezett Battery Energy Storage System – kiépítését.
•  További új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban a hazai aktivitási arány növelésével, azaz többek közt a fiatalok erőteljesebb bevonásával kell elérni. A Kormány elvi döntése, hogy amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Magyarországon harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat. Ezt fogja szolgálni az új, szigorúbb hazai szabályozás is.
• Végül kulcskérdés az előállított áruk szállítása. A logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, így autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére van szükség. Ennek eredményeként a GDP 5 százalékáról 10 százalékra emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.
• A járműipar a hazai növekedés motorja, a 2010-ben meghirdetett munkaalapú társadalom és újraiparosítás alapja. A szűken vett autóiparban jelenleg közel 100 ezer foglalkoztatottról beszélhetünk, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a 150 ezret is elérheti ez a szám. Középtávon a magyar járműipar teljesítménye, vagyis a GDP arányos termelési értéke a GDP 30 százalékát is megközelítheti a jelenlegi közel 20 százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot. Kijelenthető, hogy az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság meghatározó húzóerejévé mára egyértelműen a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás lépett elő, amely szerves része a magyar gazdaságnak. A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet. A járműipar jövőjét az elektromos autók jelentik, ebből az is következik, hogy high-tech akkumulátorgyártás nélkül nincs fenntartható járműgyártás sem. Magyarország most építi ki a teljes elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat is. Ilyen lesz Magyarországon az AUDI is, amely az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos autókat is fog gyártani. Az AUDI elmúlt 30 évben folytatott tevékenysége egyszerre járult hozzá a magas hozzáadott értékű gazdasági teljesítmény növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez is.
• Az elmúlt 30 évben a vállalat és a Magyar Állam közösen épített fel egy olyan ökoszisztémát, amely példaértékű, hiszen hazánkban épült fel a világ legnagyobb motorgyára, és itt készülnek az autógyártás csúcsmodelljei is. Magyarország eddig 60 milliárd forinttal támogatta a cég beruházásait, a munkahelyteremtést. A vállalat 12 ezer családnak biztosít megélhetést, magyarországi szolgáltatói és beszállítói révén nagyjából 50 ezer szakembernek ad munkát, miközben Magyarország exportteljesítményének nagyságrendileg 8 százalékát biztosítja.
  Jelenleg az Audi további 54 millió euró (20 milliárd Ft) összesített értékű projektet tervez idén és kéri az állam támogatását a zöld átállás jegyében. Az állam vizsgálja és nyitott a projektek támogatására. Ide tartozik 3500 munkavállaló átképzése a megvalósuló zöld beruházások érdekében, a szén-dioxid lábnyom drasztikus csökkentése, az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítása, Győr Bácskai szennyvíz telep szennyvíz újrahasznosítása, a gyár hőveszteségének optimalizálása. A gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Kormány nevében köszöntötte a 30 éves AUDI-t és kijelentette, hogy a további FDI beáramlást miden eszközzel támogatja. Ahogy eddig, úgy az
  AUDI a jövőben is hozzá fog járulni az FDI növekedéséhez, így ahhoz is, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi tőkebefektetések állománya.
• Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium, 2023. 11.07

A nemzetközi jogharmonizáció adhat új lendületet a digitális gazdaságnak

Az országonként változó, egymásnak is ellentmondó jogszabályok akadályozzák az alapértelmezésben határok nélküli kriptopiac működését. Ez nem csupán a kriptovaluták további elterjedését gátolja, de a digitális pénzügyi eszközöket alkalmazó vállalkozásokat is komoly nehézségek elé állítja. A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján olyan javaslatok születtek, amelyek segíthetik egységesíteni a jogszabályokat, megnyitva az utat a további innováció és gazdasági fejlődés előtt.

 A blokklánc-technológia egyik legfontosabb jellemzője, hogy határok nélküli. Bárki, akinek van internetkapcsolata, bárhol a világon hozzáférhet a digitális pénzügyi eszközök globális ökoszisztémájához, és élvezheti az általuk nyújtott előnyöket. A felhasználók szabadon választhatnak a platformok között, és gyarapíthatják bevételeiket a kriptovaluták és az egyéb blokklánc-alapú befektetési eszközök segítségével. Még mindig sokan vannak azonban, akik ezekhez az előnyökhöz nem férnek hozzá. A határok igenis számítanak. A kormányok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják az áruk és szolgáltatások mozgását mind az országhatárokon belül, mind azokon kívül. A legtöbb országban épp a pénzügyi szolgáltatások nyújtását szabályozzák a legszigorúbban – egyáltalán nem véletlenül. A blokklánc és a Web3 rohamos terjedése ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az iparág és a kormányok összefogásával megszülessenek végre azok a jogszabályok, amelyek révén az országhatárokat nem ismerő digitális pénzügyi eszközök is megfelelhetnek a nemzeti és a nemzetközi törvényeknek. 

Ezért problémás, hogy nincs egységes szabályozás 

A kérdés most az, hogy a digitális pénzügyi eszközök továbbra is megtarthatják-e nemzetközi jellegüket egy olyan piacon, amely egyre szigorúbb szabályozás alá esik a nemzeti kormányok részéről. Amennyiben elfogadjuk, hogy létezik felelős innováció, amely nem akadályozza meg az együttműködést mások céljai, illetve közös célok támogatása érdekében, nincs ok azt feltételezni, hogy a kettő kizárja egymást. A probléma inkább az, hogy manapság még mindig nincs olyan nemzetközi szabályozói keretrendszer, amely mindezt lehetővé tenné. Jelenleg egyes országokban már léteznek a digitális pénzügyi eszközök szolgáltatóira vonatkozó jogszabályok, habár a definíciók, a gyakorlatok és az előírások országonként eltérőek, és természetesen sok olyan állam is van, ahol egyáltalán nem szabályozzák törvények a kriptoiparág működését. A kriptovalutákat, a blokkláncokat és a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáját más-más hatóságok felügyelik az egyes országokban, attól függően, hogy miként kategorizálják ezeket az eszközöket. Mindezeken túl a kriptoeszközök adózása is változik országonként. Nyilvánvaló, hogy a jogi harmonizáció hiánya redundáns vagy egymásnak is ellentmondó szabályozáshoz vezet, ami sok gondot okoz nemcsak a kriptoszektorban közvetlenül tevékenykedő vállalkozásoknak, hanem azoknak is, amelyek digitális pénzügyi eszközöket birtokolnak és azokkal kereskedni szeretnének. A határok nélküli, adatalapú és a folyamatos működéshez alkalmazkodó vállalatoknak egyedi működési modelleket kell kidolgozniuk azért, hogy meg tudjanak felelni az adott ország jogszabályi követelményeinek. Ennél is fontosabb, hogy az előírások komplexitása és fragmentáltsága nehézkesebbé teszi a felhasználók hozzáférését a termékekhez és szolgáltatásokhoz, biztonsági kockázatokat vet fel, korlátozza a választás szabadságát, a piaci versenyt, végeredményben pedig csökkenti azokat az előnyöket, amelyeket a digitális pénzügyi eszközök kínálnak az embereknek. Legrosszabb esetben a felhasználókat a szabályozatlan, illegális piacok és operátok felé terelheti. Tény, hogy a standardizáció és a nemzetközi jogharmonizáció nehéz feladat elé állítja a kormányokat. Ráadásul egy olyan innovatív és az érzelmek felkorbácsolására is alkalmas területen, mint a kriptovaluták piaca, ez még a szokásosnál is nehezebb feladatnak mutatkozik. Szerencsére a munka már elkezdődött, és az első ígéretes lépések is megtörténtek. 

A cselekvési terv már megvan 

A G20 országok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek legutóbbi találkozóján (FMCGB), amelyet India elnökletével Marrákesben tartottak meg, jelentős előrelépés történt a kriptovalutákat érintő egységes jogi megközelítés kidolgozása felé, amely nemcsak a világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országaiban, hanem azokon túl is irányadóvá válhat. Az FMCBG-n, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) javaslatára elfogadtak egy cselekvési tervet a kriptopiac regularizációjára, amely a G20-ak szeptemberi, Új-Delhiben megtartott tanácskozásán megtárgyalt Synthesis Paper című tanulmányon alapul. A cselekvési terv célja, hogy választ adjon azokra a problémákra, amelyek az érintett országok többségében előkerülnek és hozzájáruljon ahhoz, hogy ezekben az országokban hasonló jogszabályokat fogadjanak el a megoldás érdekében. Ez végső soron egy egységes kriptopiaci szabályozói környezet kialakulásához vezethet el, amely – a Binance megítélése szerint – messzemenően kedvező fejlemény lenne. A jól kidolgozott jogszabályok jogbiztonságot eredményeznek, megteremtik a feltételeit a további innovációnak, növelik a fogyasztói bizalmat, a piaci folyamatok rendezettségét, az átláthatóságot és a szektor befolyását is. A javasolt megközelítés akkor lesz sikeres, ha a különböző országokban tevékenykedő érintettek megtalálják a módját az együttműködésnek, amely úgy járul hozzá a közös célok eléréséhez, hogy közben mindenki a saját egyéni céljainak megvalósításában is előrébb tud lépni. Amennyiben sikerül a közös hangot megtalálni, a kormányok egyszerre alapozhatják meg a pénzügyi stabilitást és nyújthatnak védelmet a fogyasztóknak a digitális pénzügyi eszközök ökoszisztémáján belül, ugyanakkor az iparág és a hatóságok együttműködését is elősegíthetik, ami a további innováció előfeltétele.

Forrás: Binance 

2023.11.07 

Fábián Gergely: az előző hónaphoz képest nőtt az ipar teljesítménye

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 szeptemberében éves alapon 5,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene, a szezonálisan és munkanaphatásoktól megtisztított adatok szerint. Biztató ugyanakkor, hogy augusztushoz képest 1,2%-os növekedést lehetett azonosítani – hívta fel a figyelmet Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.
Kiemelte, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is szárnyal a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás és a villamos berendezések gyártása. Mindez jól mutatja, hogy az autóipar, az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export és beruházás alapú magyar gazdaság húzóerejévé válik. Az államtitkár hozzátette, hogy a háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon Észtországban 11,9%-os, Írországban 27,3%-os, Szlovéniában 12,3%-os, míg az Unió egészében 4,4%-os mérséklődés volt látható. Az államtitkár kiemelte, hogy a Kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a Kormány a Széchenyi Kártya Program folytatásáról döntött, így a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5%-os kamat mellett vehetnek majd fel hitelt, így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.

Forrás: GFM 

2023.11.07

Óriási az érdeklődés az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program iránt

 Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program második felhívása 2023. szeptember 28-án került meghirdetésre, a vissza nem térítendő támogatás keretösszege 6 milliárd forintot ér el.

A támogatás összege 300-500 millió forintot érhet el, a támogatási intenzitás pedig legfeljebb 70 százalékos lehet. A 2023. október 26-i, azaz csütörtöki beadási határidőig összesen 114 pályázat került benyújtásra, a pályázók összesen több mint 44 milliárd forintot igényeltek. Ez azt jelenti, hogy több mint hétszeres érdeklődés mutatkozott a Program iránt, ami egyértelmű sikerként értékelhető. A beadott fejlesztési tervekben bemutatott beruházások teljes összege megközelíti a 65 milliárd forintot. Fábián Gergely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a program és a magas érdeklődés kapcsán kiemelte, hogy „a pályázaton keresztül megvalósuló, technológia alapú beruházások érdemben segítik a vállalkozásokat abban, hogy a közétkeztetők és a kiskereskedelmi láncok beszállítóivá válhassanak, vagy beszállítóként tovább javítsák az előállított élelmiszerek minőségét, esetlegesen növeljék kapacitásaikat, hatékonyságukat, vagy tovább csökkentsék működési költségeiket. Mindez jelentősen növelheti az érintett magyar vállalkozások versenyképességét, ezáltal megőrizve a munkahelyeket és megvédve a családokat.” Az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program az új termékek létrehozatalát, a hozzáadott érték növekedését, új exportpiacokon való megjelenést, energia-megtakarítást vagy a megújuló energia arányának növelését célzó beruházásokat támogat. Az ország minden vármegyéjéből beérkezett pályázatok többek között gyártósorok telepítését, csomagológépek, robotok, hűtőrendszerek, sütőipari és más ipari eszközök beszerzését célozták meg. A felhívásban szereplő szempontrendszer alapján bíráló bizottság tesz javaslatot a nyertes pályázatok körére, amelyre tervezetten még novemberben sor kerülhet, így a legjobb fejlesztési tervet benyújtók az idei évben támogatási szerződést kapnak.

Forrás: GFM 

2023.11.02

Új garanciakeret segíti a kis és közepes vállalkozásokat

Az Európai Bizottság és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a mai napon megállapodást kötött Brüsszelben.

A megállapodás értelmében az InvestEU programon keresztül elérhető viszontgarancia keret összességében 1,5 milliárd eurónyi, azaz több mint 550 milliárd forintyi hitelportfólió támogatását teszi lehetővé a zöld és digitális szektorokban működő kkv-k számára  – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Ehhez a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. összesen 1,049 milliárd euró, európai uniós viszontgaranciával rendelkező garancia keretet biztosít a vállalkozások számára.

A tárca közleményében kiemelte: az így rendelkezésre álló garanciaprogram olyan, a bankok által alapvetően kivételes esetben finanszírozott beruházások megvalósítását teszi lehetővé, amelyek magasabb kockázatúak és hosszabb lejáratúak, ugyanakkor gazdasági és társadalmi hatásuk jelentős.

Az aláíráson Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, valamint Szabó István Attila, a Garantiqa vezérigazgatója vett részt. Beszédében Fábián Gergely felhívta a figyelmet: „ a háborús konfliktus és annak következményei magas kamatokat és óvatosabb banki hitelezést eredményeztek. A garanciaprogram ugyanakkor javítja a finanszírozáshoz való hozzáférést, így a beruházásokkal tovább javulhat a kkv szektor
termelékenysége, hatékonysága és versenyképessége, éppen ezért a megállapodás aláírása fontos előrelépés a magyar gazdaság számára.“

Forrás: vg.hu 

2023.10.23 

December első péntekén lehet a Magyar Vállalkozók Napja

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kezdeményezésére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatása mellett önálló képviselői indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az Országgyűlés a vállalkozók és vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként minden év december első péntekét a Magyar Vállalkozók
Napjává nyilvánítsa.

24 évvel ezelőtt Demján Sándor (1943-2018), a VOSZ örökös elnökének kezdeményezésére került először megrendezésre a Vállalkozók Napja, amely azóta hagyománnyá vált. Fónagy János kiemelte, hogy „az Országgyűlés e nemes hagyomány előtt tiszteleghet, kifejezve a
vállalkozók és a vállalkozások elévülhetetlen érdemeit és mindennapos értékteremtő munkáját”. Megjegyezte, hogy a kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök úr és Nagy Márton miniszter úr is támogatja.
Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy a Gyurcsány korszakhoz képest az elmúlt 13 év szisztematikus munkájának köszönhetően hazánk mára morális, politikai és társadalmi értelemben is visszanyerte szuverenitását. A beruházások a GDP 28 százalékára emelkedtek, a
fizetések megháromszorozódtak és mára már 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált munkanélküliek száma pedig történelmi mélyponton van. Ezeket a gazdasági eredményeket döntő mértékben a több százezer magyar vállalkozás és gazdasági szereplő teljesítménye tette
lehetővé. Ez előtt büszkeséggel és elismeréssel kell adóznunk, ezt szolgálja a Magyar Vállalkozók Napja.

Forrás: GFM 

2023.10.18 

Még nem talált magára az építőipar

Bár az építőipari termelés volumene augusztusban mind havi, mind éves alapon csökkent, az elért eredmény egyáltalán nem tekinthető rossznak: az éves mérséklődés mindössze 0,5 százalék volt, miközben a rendelésállomány július végén 24,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből. 

Ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra is magas volumenben tud gyártani, ám már nem jellemző az a túlfűtöttség, ami 1-2 évvel ezelőtt még meghatározta az ágazatot és nagyban hozzájárult az árak emelkedéséhez. A havi alapú, 5,0 százalékos termeléscsökkenés az előző havi magas bázis eredménye, amikor is 8,4 százalékkal nőtt a kibocsátás egyetlen hónap alatt. Ezzel a mérséklődéssel a termelés szintje még mindig a júniusi felett maradt. A harmadik negyedév első két hónapjában tehát az ágazat termelése 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, illetve 0,5 százalékkal elmaradt attól, így az ágazat összességében pozitívan tud hozzájárulni a GDP éves alapú volumenváltozásához, ami mindenképpen hatalmas meglepetés lenne.

Ugyanakkor az építőipar teljesítménye a két építményfőcsoportban eltérően alakult: az épületek építése 7,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké 13,6 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azért meglepő, mert jellemzően az épületek építése szokott növekedni (itt találhatóak például a nagyvállalati beruházások), míg az egyéb építményeké csökkenni (itt jellemzően állami beruházások találhatóak, például út- vagy vasútépítések). Ugyanakkor a szokásostól eltérő mintázatot magyarázhatja a bázisidőszaki alacsony kibocsátás az egyéb építmények esetében.

Felemás képet mutat az építőipar szerződésállományának alakulása: az új szerződések volumene 31,9 százalékkal bővült az ipari épületekre vonatkozó új szerződések magas volumene miatt – itt azonban kérdés, ez mennyiben köthető magyar vállalkozásokhoz –, azonban a teljes rendelésállomány 23,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami óvatosságra int az ágazat jövőjét illetően. A rendelésállomány visszaesése különösen is az egyéb építményeknél jelentős, 40,6 százalékos, amely mögött az állami és önkormányzati beruházások elhalasztása áll a forráshiány, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt. A magas kamatkörnyezet szintén nem segíti az építőipari beruházások felfutását, azonban a jegybanki lazítás fokozatosan megjelenik a hitelkamatokban is, ez pedig serkentőleg hat majd az építkezésekre.

Uniós szinten éves alapon a termelés júliusban 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a magyar adat várhatóan az uniós átlagnál rosszabb lesz, de szemben az év első felében megszokottal, nem lesz az utolsók között – még annak a versenyhátránynak az ellenére sem, amelyet az uniós források visszatartása okoz.

Forrás: Makronóm Intézet

2023.10.17 

Új fázisban a nyugati vasútszakasz felújítása

A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonal Szárliget és Biatorbágy közötti szakaszának felújítása október 27-én új fázisához érkezik. Ekkortól a munkálatok egyidejűleg érintik mindkét vágányt, ezért három héten keresztül teljesen szünetelni fog a vonatközlekedés Szárliget és Biatorbágy, éjszakánként pedig Szárliget és Budaörs között. Ezeken a szakaszokon kizárólag vonatpótlóbuszok szállítják majd az utasokat.

A MÁV-VOLÁN-csoport mindent elkövet azért, hogy az ideiglenes közlekedési rend a lehető legjobban alkalmazkodjon a helyzethez: az eddigihez képest kétszer annyi autóbuszt állítunk szolgálatba, amelyek menetrendjét, útvonalát és mennyiségét összehangoljuk az utasigényekkel. Ugyanakkor szeretnénk már most arra kérni utasainkat, hogy a szokásosnál nagyobb ráhagyással tervezzék meg utazásukat, mert a menetidők sajnos érdemben hosszabbodhatnak – írta közleményében a MÁV.
Ugyancsak a pályafelújítás legösszetettebb, második szakaszával függ össze az 5-ös számú vasútvonal forgalmi rendjének változása. A szóba jöhető műszaki és forgalmi forgatókönyvek alapos vizsgálata után a szakemberek arra a döntésre jutottak, hogy a tehervonatok forgalmát a győri fővonalról átmenetileg a Székesfehérvár–Komárom vonalra lehet átterelni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a személyszállító vonatok közlekedése itt szintén szünetelni fog, az utasokat Székesfehérvár és Komárom között ugyancsak vonatpótló buszok szállítják. A háromhetes vonatpótlás bevezetése átmeneti és rendkívüli intézkedés, melyet követően a vasútvonalon visszaáll majd az eddig megszokott szolgáltatás és ismét járnak majd személyszállító vonatok.

Forrás: MÁV 

2023.10.15

A globális minimumadóról egyeztet Varga Mihály vállalatvezetőkkel

Egyeztetést kezdeményez Varga Mihály a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről magyarországi nagyvállalatok vezetőivel. A kormány célja, hogy a magyar adórendszer versenyképességét a globális minimumadó ellenére is megőrizze, és a magyar cégek továbbra is Európa egyik legalacsonyabb közterhét fizessék.

Az Európai Unió irányelvként fogadta el az OECD által kidolgozott globális minimumadó szabályozást, amelyet Magyarországnak is át kell ültetnie jogrendjébe 2024. január 1-ig. A kormány célja, hogy a magyar gazdaságot visszaállítsa a növekedési pályára és növelje Magyarország versenyképességét. Ezért a kormány a globális minimumadó szabályozását is úgy alakítja ki, hogy hazánk továbbra is vonzó adókörnyezetet biztosítson a vállalkozások számára.

A Pénzügyminisztérium a globális minimumadóról szóló uniós irányelv átültetésének részletszabályait a vállalati javaslatok figyelembevételével az őszi adótörvények benyújtásakor nyújtja be az Országgyűlésnek.

Forrás: PM 

2023.09.25

Századvég: javult a vállalkozások konjunktúraérzete

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. szeptemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete enyhén kedvezőtlenebbé vált, míg a vállalkozások konjunktúraérzete javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –21,4-ről –23,0-ra csökkent, míg a vállalati mutató értéke –19,3-ről –17,5-re javult. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború, a továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben gyengült az augusztusi adattal összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,2-ről –5,9-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, habár ez a mutató javult az augusztusi összeghez képest, hiszen –85,3-ről –84,7-re nőtt. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –30,3 pontos értékről –30,4-re, azaz hibahatáron belül, míg az anyagi helyzeté –18,9-ről –20,9-re romlott.

Pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági prognózisban az a tény, hogy kicsivel többen vélekednek úgy, hogy a jövőben markánsan csökken majd az infláció. Azaz arra a kérdésre, hogy „Jövőre hány százalékos lesz az infláció?” többen mondtak alacsonyabb mértékűt, mint egy hónappal ezelőtt: 3,0 százalék (0,2 százalékponttal nagyobb arányban) 1-2 százalékot vár, 2-4 százalékra teszi, azaz az inflációs célsávba várja azt a megkérdezettek 5,9 százaléka (1,5 százalékponttal nagyobb mértékben), míg további 7,3 százalék szerint a 4-5 százalékos sávban lesz és 7 százalék szerint pedig az 5-6 százalékosban. Előbbi 1,7 százalékponttal, míg utóbbi 0,9 százalékponttal haladja meg az augusztusban mért arányokat. Szeptemberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkavégzés időtartamát illetően alakult ki. Az előző havi kiugró adat után egy visszarendeződés figyelhető meg. Jelentősen csökkent ugyanis (56,4 százalékról 51,5 százalékra) a heti több, mint 30, de kevesebb, mint 45 órát dolgozók aránya. Mindeközben jelentősebben, 3,7 százalékponttal, 6,4 százalékosról 10,1 százalékosra emelkedett a legfeljebb 30 órában munkát vállalók, és ennél kisebb arányban, 1,4 százalékponttal nőtt (36,5 százalékról 37,9 százalékra) a több, mint 45 órát dolgozók aránya. A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –34,7-ről –31,9-re, az üzleti környezet mutatója –29,2-ről –26,6-re és az iparági környezeté –15,6-ről –11,9-re csökkent, addig a termelési környezeté enyhébben –13,0-ről –11,9-re javult. A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás az elmúlt egy évben megvalósult beruházások terén volt. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű csökkenő trendbe illeszkedik a szeptemberi adat: 30,0 százalék (az előző havi 32,8 százalék után) jelezte a beruházás megtörténtét az elmúlt évre vonatkozóan.

A leginkább pozitív változás a vállalatoknál a következő egy évben megvalósítandó exporttevékenység becslésében alakult ki. Ugyanis egy egyértelmű elmozdulás érhető tetten a növekvő export irányába. Míg augusztusban még csak a vállalatvezetők 3,1 százaléka, addig szeptemberben már a 4,7 százaléka mondta azt, hogy a következő évben az export kismértékben növekszik. Jelentős exportnövekedést a megkérdezett vállalatvezetők továbbra is kismértékben becsülnek előre (0,2 százalék az előző havi 0,4 százalék után). Jelentős exportcsökkenést prognosztizál a megkérdezettek 0,1 százaléka, az előző havi 0,8 százalék után. Kismértékű exportcsökkenéssel számol a megkérdezettek 1,5 százaléka (0,4 százalékponttal többen az előző hónapban mért arányhoz képest). Változatlan exportot 8,0 százalék feltételez, ami 1,6 százalékponttal kisebb arány az augusztusi felméréshez képest. A kérdésre a megkérdezett vállalatvezetők 85,4 százaléka a „nem exportál és  várhatóan a következő egy évben sem fog” választ adta, ami 0,8 százalékponttal magasabb arány az előző hónapban mértnél.

Forrás: Századvég 

2023.09.22

Új kinevezés a Procter & Gamble-nél

A Procter & Gamble szenior alelnöki tisztségét 2023. szeptember 1-jétől Uluc Ayik tölti be a közép-európai régióban, ahol 10 ország – köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna és a balti államok – üzletmenetéért és működéséért felel.

„Megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a P&G közép-európai szervezetének vezetését. Alig várom, hogy együtt dolgozhassak a P&G tehetséges és elkötelezett munkatársaival, innovációinkkal a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk a régió 120 millió fogyasztójának, és partnereinkkel közösen értéket teremtsünk. Közép-Európa a maga kiterjedésével és óriási növekedési potenciálja miatt kulcsszerepet játszik a P&G európai és globális üzleti tevékenységében, ezért fontos célnak tartom, hogy továbbra is szolgáljuk a közösségek javát, valamint a gazdasági növekedés motorjaként működjünk” – mondta az új vezető.

Uluc Ayik az isztambuli Boszporusz Egyetem üzleti menedzsment és adminisztráció szakán szerzett diplomát, majd 1996-ban csatlakozott a török P&G szervezetéhez. Karrierjét különböző marketing, értékesítési és általános vezetői pozíciókban, köztük helyi és regionális vezetői pozíciókban töltötte. Felelős volt a P&G több alapkategóriájának üzletmenetéért Törökországban és azon kívül is. Mielőtt Közép-Európáért vállalt volna felelősséget, a textilápolási kategória vezető alelnökeként dolgozott Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, ahol több mint 70 ország fogyasztóit szolgálta ki. Uluc nős és két fia van.

Forrás: Procter & Gamble

2023.09.21

Csúcstechnológia a hadseregben: túljelentkezés a Lynx-zászlóaljba

Molnár Zsolt ezredes parancsnoki köszöntőjével indult szeptember 13-án a hódmezővásárhelyi MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz bevonult katonák alapkiképzése. Több százan – Zalából heten – jelentkeztek az „Embert a vasra” elnevezésű kampányra, aminek keretében a csúcstechnológiás Lynx gyalogsági harcjármű személyzetét képezik majd ki.

A gazdaság lassulása sem csillapítja a cégek toborzási aktivitását

A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés. A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.” Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek. Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.

Forrás: Manpower 

2023.09.12

Az állam értékesíti a Posta Biztosítókban lévő tulajdonrészét

A Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét.

A nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolítására Deloitte nemzetközi tanácsadócég került megbízásra. A folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis tervezetten október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
A Magyar Állam korábban deklarálta, hogy nem célja a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonának a hosszú távú megtartása. A Magyar Állam átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a biztosítási piac konszolidációját kívánja elősegíteni, az állami tulajdonosi érték maximalizálása mellett. A tranzakció – összhangban a lakosság érdekeivel – hozzájárul a biztosítási piacon megfigyelhető verseny és a szolgáltatásminőség javításához.

Forrás: GFM 

2023.09.05

Állást ajánl az épülő, kaposvári üveggyár

Rengeteg betöltésre váró állást kínál az épülő török üvegcsomagoló gyár Kaposváron. Jelenleg a munkaerő toborzása zajlik.

Csütörtöktől megkezdődött az építési munka a felvonulási területen, elsőként irodák, kiszolgálóépületek és a szálláshelyek kialakításával. Itt helyezik el az építőmunkásokat. Jelenleg 100 munkással dolgoznak, de az elképzelések szerint három hónap múlva már 1200 ember lakik majd az átmeneti városban, amit a munkások számára hoznak létre.

Kaposvárról felvettek könnyű- és nehézgépkezelőket, és a keresést kiterjesztették egész Somogyra. Kapcsolatban állnak munkaerő-közvetítő cégekkel és a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával. Arról, hogy mi a jelentkezés módja, és milyen állásokra keres munkavállalókat a kivitelező cég, legújabb podcastünkből értesülhetnek.

GFM: A gazdaság gerincét jelentő feldolgozóiparban tovább nőtt a beruházások volumene

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2023 második negyedévében az előző évhez képest a beruházások volumene 13,5 százalékkal mérséklődött, miközben folyó áron tovább folytatódott a beruházások növekedése.

Az adatok szerint 2023 második negyedévében további 31 milliárd forinttal nőtt a beruházásokszintje folyó áron, míg 2023 első félévében összességében 436 milliárd forinttal, 6.434 milliárd forintra emelkedett a beruházások értéke. Az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve kiemelhető, hogy a gazdaság gerincét jelentő feldolgozóipar nem csak folyó áron volt képes növelni a beruházások szintjét a háború és a
szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére, hanem volumenét tekintve is 7,7 százalékos növekedést tudott elérni.
A beruházások volumenében látható csökkenést elsősorban az elhibázott szankciók miatt létrejött infláció, valamint az így kialakult kedvezőtlen kamatkörnyezet okozta, továbbá a bázishatáson keresztül meghatározó a tavalyi időszak erős teljesítménye is. Az árnövekedésen
túlmutatóan a beruházásokat az is visszavetette, hogy a brüsszeli bürokrácia két ország esetében kizárólag politikai okokból tartja vissza a forrásokat, így sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem jut hozzá a neki járó pénzügyi eszközökhöz.
A Kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. A Kormány a beruházás- és exportvezérelt
gazdaság további megerősítése érdekében legutóbb arról hozott döntést, hogy a mezőgazdasági beruházások elősegítését szem előtt tartva az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül többlettámogatott hitelekkel segíti a gazdálkodókat. Az intézkedésnek köszönhetően az agrár mikro-, kis- és középvállalkozások számára a források a jelenlegi szankciós kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, 5 százalékos kamat mellett lesznek elérhetők.

Forrás: GFM

2023.08.31

Sok a megrendelés, ezért munkaerő-felvételt hirdetnek

Új exportmegrendelés, illetve gyártósor-telepítés miatt a nyár végén több nagy somogyi ipari és élelmiszeripari cég is munkaerő-felvételt hirdet. Van, ahol már a jövőre a bérekbe építhető új elem előkészítésével foglalkoznak, máshol több száz millió forintos műszaki fejlesztést terveznek. Szakértők szerint a vállalkozások ezzel a jövőbe fektetnek.

Innovatív tervek: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a thyssenkrupp Automotive

Közös kutatásokat, szabadalmakat, illetve spinoff vállalkozások megvalósítását is eredményezheti a győri Széchenyi István Egyetem és a thyssenkrupp Components Technology Hungary együttműködési megállapodása, amelyet az egyetem által alapított Tudományos és Innovációs Park projekthez kapcsolódva írt alá a két fél augusztus 31-én.

A Széchenyi István Egyetem tevékenységét széles körű partnerségre építi, amely a csütörtöki aláírással tovább bővült. Az intézmény az egykori győri kekszgyár ikonikus épületének átalakításával hozza létre győri Tudományos és Innovációs Parkját, és ehhez kapcsolódóan kötött hosszú távú együttműködést a thyssenkruppal. A partnerség keretében a felek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységüknek, valamint a park céljainak megfelelően keresik a közös projektek lehetőségét, amelyek kutatásokban és az eredmények közös hasznosításában is testet ölthetnek.

„Eddig is fontos szerep jutott vállalatunk életében a győri Széchenyi István Egyetemnek, és nagy öröm számunkra, hogy a mostani megállapodással egy minőségileg magasabb szintre emeljük a kooperációt. Győrben már jó ideje jelen van a thyssenkrupp, és helyben is végzünk fejlesztési feladatokat. Vállalatunk, az egyetem, a hallgatók és az ország közös érdeke, hogy a legújabb technológiai trendek és irányok ismeretével felvértezve lépjenek ki az életbe a fiatalok, ebben nagy előrelépés ez a megállapodás” – fogalmazott az ünnepélyes aláíráson Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezetője.

Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, az intézmény kiemelt feladata a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása. „Ahhoz, hogy a jövő szakembereit felkészítsük a világ mindenkori fejlesztési feladatainak magas színvonalú megoldására, nélkülözhetetlen az élenjáró technológiákat fejlesztő és alkalmazó vállalatokkal való szakmai együttműködés. Az ilyen kooperáció a partnercégnek kiváló munkatársakat biztosít, hallgatóinknak pedig a kiemelkedő szakmai karrier lehetőségét nyújtja” – húzta alá a rektor. Hozzátette, az egyetem új innovációs parkjában folytatandó hosszú távú tudományos együttműködés célja korszerű technológiák közös fejlesztése.

Prof. dr. Bokor József, az intézmény kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese elmondta, a Széchenyi István Egyetem olyan innovációs ökoszisztémát épít, amelyben a térség gazdasági szereplőivel együttműködve, közös célokat megfogalmazva alapozhatnak az intézmény, valamint a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó cégek – így az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt. – kompetenciáira építve. „A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. fontos szereplője a járműipari szegmensnek, amelyben egyetemünk is jelentős szerepet tölt be, így kölcsönösen erősíteni tudjuk egymást a képzések mellett az innováció területén is” – hangsúlyozta a cég képviselője.

Forrás: Széchenyi István Egyetem

2023.08.31

Ezt gondolják a vezérigazgatók a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia (MI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a döntéshozók – mutat rá az EY 1200 vezérigazgató (CEO) bevonásával készült nemzetközi kutatása.

A felmérés szerint az MI: 

• Legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd (65%).
• Az üzleti világnak komolyan foglalkoznia kell az MI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel.
• A kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak leginkább a vezérigazgatók.
• Tízből kilenc (88%) CEO már elkezdte felmérni, hogy milyen MI alapú technológiába érdemes befektetnie.
• A válaszadók 43 százaléka már aktívan befektet a mesterséges intelligencia területén, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben.
• Általános várakozásuk, hogy az MI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).

 A felmérés eredményei kapcsán Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadással foglalkozó területének vezetője elmondta:

„Az a paradox helyzet állt elő, amikor a döntéshozóknak egyszerre kell befektetniük a mesterséges intelligenciába és felkészülniük arra, hogy óvhatják meg tőle szervezetüket. Az MI megfelelő alkalmazásával ugyanis elképesztő hatékonyságnövekedést érhetnek el a vállalatok. A másik oldalon viszont az adathalász kibertámadások szinte felismerhetetlenek lesznek épp úgy, ahogy egy hamisított videó is percek alatt rombolhatja le a cég évek alatt felépített hírnevét.”

Az EY CEO felmérésről

2023 júniusában és júliusában az FT Longitude az EY megbízásából összesen 1200 vezérigazgatót kérdezett meg Brazíliában, Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Dániában, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában. A válaszadók a következő iparágakból kerültek ki: fejlett gyártás és mobilitás; fogyasztási cikkek és kiskereskedelem; energia és erőforrások; pénzügyi szolgáltatások; egészségtudományok és wellness; valamint technológia, média és távközlés.

Forrás: EY

2023.08.23 

Nagykanizsán bővít a Magyar Posta

Automatizált szállítópályával bővült a Magyar Posta Zrt. idén márciusban átadott nagykanizsai csomaglogisztikai üzeme. Az új szállítópályának köszönhetően lényegesen hatékonyabban és gyorsabban zajlik a csomagok szortírozása és feldolgozása. A Posta a csarnokban 88 dolgozót foglalkoztat.

Az online vásárlások volumenének dinamikus növekedése a Magyar Postát logisztikai infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésére sarkallja annak érdekében, hogy ügyfeleit 21. századi minőségben szolgálja ki. A társaság folyamatosan digitalizálja és automatizálja a raktártechnológiáit, szállítópályákat helyez üzembe, modernizálja a szállító járműparkját, és folyamatosan növeli a csomagautomatáinak számát.  

dr. Horváth Tamás, a Magyar Posta  Zrt. szervezetirányítási vezérigazgató-helyettese az ünnepélyes átadón kiemelte: „A Nagykanizsán élő mintegy 45 ezer ember jelenleg négy postán intézheti postai ügyeit, a jogszabályban elvárt kettő helyett. Folyamatosan újítjuk az eszközparkunkat is, így már ebben a régióban is korszerű, elektromos rásegítésű kerékpárok, illetve háromkerekű elektromos segédmotorkerékpárok segítik a kézbesítőink munkáját. Ez az üzemcsarnok 71 településen végez csomaglogisztikai tevékenységet és 75 postát lát el, ezzel együtt biztonságos, kulturált, korszerű munkakörülményeket biztosít az itt dolgozó 88 munkatársunknak. ” 

A szállítópálya óránként átlagosan mintegy 2000 darab küldemény feldolgozására képes, szalagja a 10 dekagrammostól, egészen a 32 kilogramm súlyú küldeményekig mindenféle csomagot képes feldolgozni, miközben a gép azok hitelesített tömeg- és térfogatmérését, sőt azonosítását és irányítását is elvégzi.  

„A hazai logisztikai piac növekedési pályán van, ezért a Magyar Posta számára kulcsfontosságú, hogy a küldemények, csomagok feldolgozását a lehető legmodernebb technológiákkal végezze. A postai logisztikai infrastruktúra megújításával, a leghatékonyabb csomagfeldolgozási és kézbesítési folyamatok bevezetésével a társaság célja, hogy teljesítse azt a tulajdonosi elvárást, hogy a belföldi kiscsomagpiac elsőszámú szolgáltatójává váljon. E cél elérésére újabb lépést tett a Posta a  nagykanizsai depó automatizált szállítópályájának telepítésével.” – hangsúlyozta az avatón dr. Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. 

2023-ban Kaposváron, Füzesabonyban, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Hatvanban, Nagykanizsán, Békéscsabán és Veszprémben épített ki automatizált csomagfeldolgozási rendszert a vállalat.                                                                                                                                  

A Posta fejlesztései között szerepel annak a mintegy 300 postának a gépesítése is, amely jelenleg még nem támogatott informatikával. Az év elején meghirdetett postapartneri programban – melynek keretében jellemzően az alacsonyabb lakosságszámú települések számára teszik elérhetővé a postai szolgáltatásokat – a régióban Bázakerettyén és Borsfán már új típusú postapartner biztosítja a postai szolgáltatásokat, 13 településen a Magyar Falu Program keretében valósult meg partneri együttműködés. Fityeházán, Garaboncon, Sandon és Sormáson pedig a manuális technológia kiváltását tervezi a vállalat.

A társaság július 1-jétől október 31-ig új, időgarantált csomagkézbesítési akciót is indított, melyben garantálja, hogy az MPL Üzleti csomagként postázott küldeményeket a feladást követő munkanapon kézbesíti a címzetteknek. Amennyiben mégsem sikerül a csomagot másnap kézbesíteni, vagy a kézbesítést megkísérelni, úgy a Posta a csomag szállításának alapdíját a címzett bankszámlájára utalja. A Magyar Posta arra törekszik, hogy mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelek számára a legmagasabb színvonalon nyújtsa szolgáltatásait, és folyamatosan méri az ügyfelek elégedettségét is. A vállalat által egy éve indított közvéleménykutatás szerint az MPL házhoz szállítást – több mint 1 millió visszajelzés alapján – 10 pontból 9,5 pontra értékelték a megkérdezettek.

Forrás: Magyar Posta 

2023.08.15 

Elúszhat a milliárdos kertészeti gigaprojekt a Bezenye és Hegyeshalom közötti területen

Egymilliárd eurós kertészeti gigaprojektbe fogott néhány éve a Fakt AG. Most úgy tűnik, a német társaságot érintő vállalati csődvédelmi eljárás miatt elúszhat a háromezer új munkahelyet is ígérő Lajtánia.

Nagy Márton az inflációra nézett, és nyugtázta: hatékonyak a kormányzati intézkedések

Befutottak a friss, júliusi inflációs adatok kedd reggel, ami már sokkal kedvezőbb képet mutat az előző havinál. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rögtön tollat is ragadott, hogy kiemelje a kormány szerepét az infláció letörésében.

Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A júliusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 20,1 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban még 44 százalékon járt, júliusra 23,1 százalékra mérséklődött. “Brutálisan hatékonyak a kormányzati intézkedések, a kormány már októberre egy számjegyűre csökkentheti a szankciós inflációt – jelezte közleményében Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adatokat úgy értékelte, hogy „ez már a dinamikus inflációcsökkenés időszaka, a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszerkereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”.

Az Árfigyelő a kormány egyik fő fegyvere

Nagy Márton közleményében kiemelte az online árfigyelő szerepét az infláció letörésében. Korábban az Index is bemutatta, hogy a kormány különböző intézkedésekkel célozta meg az infláció letörését, először árstopokkal, majd kötelező akciózással, és újabban az online árfigyelő rendszerrel, melynek hatását már érezhetjük a júliusi inflációs adatokban, hiszen július elsejével élesítették. Korábban bemutattuk, hogy egyes közgazdászok attól tartottak, hogy az élelmiszerárstop eltávolításával elszállnak a korábban ársapkás termékek árai, de nem így történt, a cukor kivételével az összes ilyen termék olcsóbban is megtalálható volt az Árfigyelőben az árstopos árnál. 

Korábban lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője is rávilágított:

AZ ÁR-ÖSSZEHASONLÍTÓ RENDSZER NAGYBAN ELŐSEGÍTETTE A BOLTOK KÖZÖTTI VERSENY FOKOZÓDÁSÁT, ÉS EZEN KERESZTÜL SEGÍT VISSZASZORÍTANI AZ INFLÁCIÓT.

Ez Nagy Márton szerint is így történt, a miniszter ugyanis megállapította, hogy az online árfigyelő rendszer nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően, hanem az élelmiszerárak csökkentésére is rákényszerítette a vállalatokat.

Nagy Márton: Az inflációt a porba kell taposni

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elindított online árfigyelőt már közel egymillióan használták, az így generált árverseny hatására a megfigyelt 62 termékkategóriából 53 csoportban csökkentek az árak, átlagosan közel 8 százalékkal. A kormány a családok és a nyugdíjasok megvédése érdekében folyamatosan nyomon követi az inflációs folyamatok alakulását és véget vet az indokolatlan áremeléseknek. A Gazdasági Versenyhivatal ezért szigorúan ellenőrzi a multicégeket, hogy  megelőzze az árspekulációt, a kormány pedig augusztustól 10-ről 15 százalékra emelte a  kötelező akciózás mértékét, és kiterjesztette azt az árstopos termékekre is – fogalmazott a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy „az inflációt a porba kell taposni, a kormány addig nem áll meg, amíg egy számjegyű nem lesz a szankciós infláció”. Nagy Márton kiemelte, hogy erre az adatok alapján már 2023 októberében sor kerülhet, azaz már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció, amit egyébként az elemzők többsége is így lát.

2023. augusztus 8.

Forrás: index.hu

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Tízből hat cégnél emelték a fizetéseket

Míg tavaly tízből nyolc cégnél emeltek a béreken a 2023-as terveknél csökkent a fizetésemelési hajlandóság: 2023 januárjában már csak tízből hat vállalat kalkulált bérfejlesztéssel az idei évre vonatkozóan, átlagosan 12,2%-os emeléssel terveztek. Ezzel szemben az első félév során 76%-nál már megtörtént a bérfejlesztés, és ez a szám még várhatóan emelkedhet, hiszen a munkaadók több mint fele jelezte, hogy év végéig még nem tudják, hogy lesz-e emelés, de nem tartják kizártnak.

A cégek 2023-ra vonatkozó bérfejlesztéseiről és az erre vonatkozó terveikről készített felmérést a Profession.hu az első félév végén. A válaszadók – amelyek körében mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagy vállalatok is szerepeltek – háromnegyedénél már emeltek idén a munkavállalói béreken: 67%-uknál egy alkalommal, míg 9%-nál többször is. Ez az arány meghaladja az év eleji terveket: januárban a cégek 62%-a nyilatkozta, hogy számolnak az idei bérfejlesztésekkel.

Azokon a munkahelyeken, ahol idén már volt fizetésemelés, a leggyakrabban (minden második vállalatnál) maximum 10%-ot eszközöltek, de 3%-nál a 20%-ot is meghaladta ennek mértéke. Vannak olyan vállalatok (11%), ahol egy második körös bérfejlesztéssel is számolnak még idén. Jelen állás szerint a többségében fehérgalléros állásokat kínáló cégeknél várható még a második félévben fizetésemelés, valamint a nehézipar, gépgyártás, adminisztráció és szolgáltatást támogató területeken működő vállalatoknál.

A cégek többsége (54%) egyelőre nem tudja biztosan, hogy fog-e még fizetésemelést adni 2023-ban, ők kivárnak ezzel a döntéssel, több, mint negyedüknél azonban már el is dőlt, hogy nem lesz bérfejlesztés. A cégek 18% még tervezi: többségük 10%-ot nem meghaladó összeget biztosítana, de vannak (26%), akiknél ez akár a 30%-os növelést is elérheti majd. A cégek mintegy 3%-a nem emelt idén a béreken és nem is tervezi az elkövetkezendő hat hónapban ezt megtenni.

„Januárban a vállalatok elsősorban azért terveztek béremelést vagy plusz juttatást, hogy ezzel kompenzálják a munkavállalók megnövekedett megélhetési költségeit – mindezzel a dolgozók megtartása volt a cél. Ekkor a munkavállalók több, mint fele számított arra, hogy 2023-ban megemelik a fizetését, rendszeres juttatását, vagy fizetéskiegészítésként, egyösszegű juttatásként kap kompenzációt, de többségük magasabb összeget szeretett volna, mint amit kapott” – mondja el az év eleji előzményeket Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Az első félév végére már több helyen volt fizetésemelés, mint ahogyan azt a vállalatok korábban tervezték, de az is látható, hogy ez még emelkedhet az év hátralevő részében a bérfejlesztések terén: a felmérésünkben résztvevő vállalatok fele nyilatkozta, hogy nem tudja még, hogyan alakulnak a fizetésemelések a továbbiakban” – tette hozzá a szakértő.

Forrás: Profession.hu 

2023.07.20

Osztrák háttér, magyar igazgatás

Több mint tíz éve működik Szentgotthárdon egy osztrák érdekeltségű, magyar igazgatású csomagolóanyag-gyár. 

Az Innsbruckban született Boldizsár Gábor bár osztrák állampolgár, magát mégis magyarnak vallja. Nem csoda, hogy a munkája is ideköti, ugyanis tíz éve egy osztrák cég segítségével alapított leányvállalatot Szentgotthárdon, amely elsősorban a helyi Opel-gyárat látja el csomagolóanyagokkal, de másoknak is szállít, vannak partnereik Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is.

„2012. április elsején Szentgotthárdon a selyemgyár csarnokában kezdtük az operatív gyártást tizenkét emberrel, 1400 négyzetméteren. Ma több mint hétezer négyzetméteren végezzük a munkát, 38 munkatárssal” – mondta a VAOL-nak Boldizsár, akinek nagy szívfájdalma, hogy egyik fő célkitűzését nem sikerült elérnie a céggel.

„Amikor Magyarországra jöttem, eltökélt szándékom volt, hogy magyar embereket foglalkoztatok és magyar alapanyagokat használok. Ez utóbbi sajnos csak részben sikerült. Sokáig kerestem olyan magyar céget, amely megfelelő minőségű fát szállít, és ezzel arányban álló árat számít fel. Sajnos, ez nem sikerült, így Magyarországról csak részben veszünk alapanyagot” – mondta az üzletember. Az anyacég bécsi központú, idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Telephelyeik Csehországban és Szlovéniában is megtalálhatók.

Forrás: vaol.hu

2023.07.19 

MAM: Sikersztori a babavilágban

A Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjának kitüntetettje idén Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetője, a MAM vállalatcsoport gyártási vezérigazgatója lett. Vele beszélgettünk a vállalatról és az elért eredményekről.

A Kék Innovációs Különdíjat hatodik alkalommal adták át. Pesti Tímea, Joerg Bauer, Ifj. Chikán Attila, Karikó Katalin és Szászi István után idén Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezetője, a MAM vállalatcsoport gyártási vezérigazgatója lett a díj kitüntetettje. A Kék Innovációs Különdíj jelöltjeire szakmai szervezetek, a Jelölő Bizottság, a Menedzserszövetség elnökségének tagjai, illetve annak ügyvezetése tehetnek javaslatot.

A több mint 30 éve alapított, osztrák tulajdonban lévő babatermék-gyártó vállalat 15 évvel ezelőtt a cumik mellett elindította a cumisüvegek gyártását is, mely mára a második legfontosabb termékvonallá fejlődött. Azóta folyamatosan fejlesztik a gyártástechnológiát, automatizálnak, robotokat telepítenek, de ezeket mind az emberi értékek figyelembevétele mellett teszik. Ezeknek, és számos egyéb innovációs fejlesztésének köszönhetően a MAM-Hungária Kft.-t mára a térség egyik legmeghatározóbb vállalataként tartják számon.

Az elért eredmények és a több mint húszéves ügyvezetői feladatok után Kiss Katalint 2020-ban a vállalatcsoport gyártási vezérigazgatójává választották, melynek köszönhetően már nemcsak a magyar, de az ázsiai gyártóüzemek munkáját is irányítja, továbbá globális szinten felügyeli az ellátási lánc és a minőségirányítás folyamatait.

– Mi a cég története, hogyan alakult meg 1991-ben?

– Korábban a tulajdonosoknak nem volt saját gyártóüzemük, bérgyártásban állították elő termékeiket. Szerencsés módon éppen a rendszerváltással kinyíltak a határok, a külföldi vállalkozóknak is lehetőségük volt gyárat alapítani Magyarországon. Ezen a területen korábban a helyi termelőszövetkezet egyik mellékága, egy varroda működött egy egészen kis épületben. Onnan indultunk és nőttük ki magunkat odáig, ahol ma tartunk. Ma a régió egyik meghatározó vállalatként több, mint ötszáz munkavállalót foglalkoztatunk. Az egykori 300 négyzetméteren megkezdett termelés mára 15 ezer négyzetméterre nőtt, ahol korszerű üzemben folyik a gyártás. Fontos megemlíteni, hogy nem egy kész külföldi gyárat telepítettek ide, hanem lehetőségünk volt a magyar viszonyokhoz igazítva egy saját működési modellt kialakítani, felépíteni. Sőt, mára a magyarországi telephely nem csupán termelőüzem, hanem a MAM-cégcsoport tudásközpontjaként is működik és Magyarországról vezetjük az egész cégcsoport ellátási láncát, valamint minőségirányítását.

– Hogyan fejlődött, a társaság melyek ma a fő piacai?

– Korábban kizárólag cumikat gyártottunk, ma már mindent, ami a baba szájápoláshoz szükséges. Minden kontinensen ismertek és elismertek a termékeink. Százmilliós nagyságrendben gyártunk és termékeink bizonyos szegmensekben még olyan minőségérzékeny országokban is piacvezetők, mint Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, vagy épp az Egyesült Államok, Brazília, Franciaország.

– Mekkora a verseny? Lehet-e ezen a piacon magyar központi vezetéssel érvényesülni?

– Egy egészséges piaci verseny szükséges ahhoz, hogy ne kényelmesedjen el egy vállalat, egy márka. A versenyt értelmezhetjük egyfajta hajtóerőként is, amely a folyamatos innovációt, az újításokat és a kreatív megoldásokat ösztönzi. Meggyőződésem, hogy egy ekkora méretű piacon helye van különböző méretű és helyzetű vállalatoknak, s ezek jól elboldogulnak, ahogy azt mi is tettük az elmúlt több, mint 30 év folyamán. Azoknak az eredményeknek az elérésekor, amit mi már magunkénak tudhatunk, a vállalat óhatatlanul elkezd “multisodni” már csak a saját és piacának méretéből adódóan is. Mi annyit tehetünk, hogy ezt a folyamatot igyekszünk egy ideális mederben tartani, hogy a már említett multisodás ne hatalmasodjon el azok felett az értékek felett, melyeket vallunk és melyek megkülönböztetnek minket a klasszikus értelemben vett multiktól.

– Számtalan díjat utal a MAM tevékenységére, mennyire tudatosak ezen a téren?Felkészülnek egy-egy díj elnyerésére, vagy az elismerések rendszerint csak „megtalálják” a társaságot?

– Mindkét esetre van példa. Természetesen mindig óriási megtiszteltetés, amikor “megtalálnak” minket egy-egy díjjal, hiszen ezek remek visszaigazolások arra vonatkozóan, hogy jól végezzük a munkánkat. Azokban az esetekben, amikor “felkészülünk” egy-egy díj elnyerésére, általában motivál minket az elismerések nyilvánossága, hiszen így lehetőségünk nyílik megismertetni történetünket, jó gyakorlatainkat és tapasztalainkat más vállalatokkal. Ez azért különösen fontos számunkra, mert egy ilyen méretű vállalatnak igenis kötelessége az, hogy a kisebb, még fejlődő vállalkozások számára egyfajta példaképként mutassa az utat és gondolatot ébresszen. Növeljük abba a lehetőségbe vetett hitüket, hogy egy nap ilyen eredményeket tudhassanak a magukénak.

– Mennyit fordít a cég kutatás-fejlesztésre?

– A vállalatcsoport külön kutatás-fejlesztési irodát működtet Ausztriában, ahol a legújabb és leginnovatívabb módszerek segítségével tudunk felkészülni a világ és a piac változásaira és rezgéseire. A fenntartható megoldások keresése és bevezetése fókuszban van, mind a gyártási technológiákat, mind az alapanyagokat illetően.

– Mennyire innovatív az a piac, amelyen mozognak?

– Alapvetően a cumi az cumi és a cumisüveg az cumisüveg… De azért ez nem ennyire egyszerű. Az innováció magába foglalja a folyamatosan megújuló színeket és motívumokat, amelyek követik a világ trendjeit, illetve a vevők folyamatosan megújuló igényeit. Ahogyan az előző kérdésnél is említettem: a fenntartható megoldások szükségessége maga is megköveteli az innovációt a termékeknél és csomagolásoknál is.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: MAM Hungária

A fotón: Kiss Katalin ügyvezető, MAM Hungária

2023.07.03

Nagy Márton: A hazai kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) súlya jelentős a magyar gazdaságban, ők adják a magyar gazdaság gerincét – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán hétfőn Budapesten.