Szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai

A magyar munkavállalók és családjaik minél erőteljesebb védelme érdekében tovább szigorodhatnak a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályai idehaza.

Hamarosan megkezdődik azon rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely – a magyar munkahelyek és a hazai munkaerőpiac védelme mellett – tovább segítheti az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését, ezzel érdemben hozzájárulva a hazai munkaerő-tartalék mozgósításához és az aktivitás további növeléséhez.
A tervezet értelmében – amely a kormányzati portálon hamarosan elérhetővé válik – egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki. A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű
magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során. A visszaélések elkerülése érdekében, a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.
A hazai munkaerő-tartalék aktivizálásához és a vállalkozások munkaerőigényének minél erőteljesebb kielégítéséhez nélkülözhetetlenek a tényleges munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések.

Forrás: NGM 

2024.09.19 

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent

A munkabalesetek száma 2023-ban tovább csökkent Magyarországon, derül ki a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentésből.

A munkabaleseti adatok pozitív változása a hazai munkakörülmények, a munkavégzés biztonságának további javulását, a Kormány által kialakított munkavédelmi szabályozási környezet hatékonyságát mutatja, melynek köszönhetően a halálos munkabalesetek száma is immár három éve folyamatos csökkenést mutat.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter kiadta a nemzetgazdaság 2023. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést, amely felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállalók egészségmegőrzésének fontosságára. A munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi az olyan fokozottan veszélyes ágazatokat, mint az építőipar, a feldolgozóipar, vagy a mezőgazdaság, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve. Az ellenőrzések közel 70 százaléka a kiemelt ágazatokban történt. A veszélyes ágazatok, tevékenységek gyakoribb ellenőrzésével visszaszorítható volt a súlyosabb munkabalesetek száma, ezzel is tovább javítva a munkavédelmi helyzetet.

Forrás: NGM 

2024.09.13

Fizetésemelés, egyéb juttatások jöhetnek a kkv-szektorban

Infláció feletti fizetésemelésre és cafeteria juttatásokra is számíthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói. A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adatai alapján a kkv szektorban 8,2 százalékos béremelés várható és a cégek fele béren kívüli juttatással is tervez a következő egy évben. Emellett a foglalkoztatottság is kedvezően alakulhat.

Akár a Magyar Nemzeti Bank által idei évre várt 3-4,5 százalék közötti, akár a 2025-re jelzett 2,5-3,5 százalék közötti éves inflációt nézzük, a kkv szektor bérei ezt meghaladó mértékben emelkedhetnek a következő egy évben. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján ugyanis a szektorban átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedést jeleznek a vállalkozások. „Az inflációt meghaladó mértékű fizetésemelések vélhetően az elmúlt években jellemző kétszámjegyű infláció lassú korrigálását jelentik, de emellett a képzett és tapasztalt munkaerő megtartásának szándékát is mutatja. Ezt erősíti az is, hogy az év eleji 66 százalékhoz képest jelenleg már 71 százalék számol béremeléssel” – részletezte az eredményeket Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.

Plusz juttatásra is számíthatnak a kkv dolgozók

A bérek várható kedvező alakulása mellett a fizetésen kívüli juttatások szempontjából is pozitív a szektor: az előző negyedévhez képest 40-ről 50 százalékra emelkedett a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. Ezen belül is főként a 13. havi fizetést, jutalmat (18%), a SZÉP kártya-juttatást (11%) és a cég saját döntése alapján nyújtott utazási költségtérítést (9%) terveznek nyújtani dolgozóiknak a következő egy év során, a törvény által kötelezően előírt közlekedési költségtérítésen felül, ami a cégek 15 százalékát érinti. Emellett erősödött az egészségpénztári befizetésben gondolkodó cégek aránya: az előző negyedévi 3 százalékhoz képest jelenleg a kkv-k 6 százaléka tervez ezzel.

A kkv-k azonban nem mondhatók egységesnek a béren kívüli juttatások szempontjából, nem mindegy, hogy mekkora és az ország melyik részén működő vállalkozásról van szó. Az ország nyugati részében a cégek 47 százaléka tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak, a keleti országrészben ehhez nagyon hasonlóan 49 százalék, míg a közép-magyarországi régióban 59 százalék ez az arány. Ennél is nagyobb eltérés látható a cégméret szerint: a legkisebb, 100 millió forint éves árbevétel alatti cégeknek 42 százaléka vezetne be béren kívüli juttatást, míg ez a 100-300 millió forint árbevétel közötti cégek esetében 54, az e fölötti, 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű cégek esetében pedig kiugróan magas, 71 százalék.

Forrás: K&H 

2024.08.29 

Czomba Sándor: egyre többen és egyre gyorsabban tudnak elhelyezkedni

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel 4,765 millióra bővült a foglalkoztatottak száma.

A foglalkoztatottak mellett a gazdaságilag aktívak száma is tovább nőtt, számuk 2023 júliusához képest 36 ezer fővel 4,974 millióra bővült, miközben a munkanélküliek aránya változatlanul alacsony maradt. Ezzel Magyarország ebben a hónapban az Európai Unió hetedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt.Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a júliusi munkaerőpiaci adatok is az aktivitás növelését célzó programok eredményességét tükrözik: folyamatosan olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, ezáltal töretlenül bővül az aktivitás, a munkaerőpiacra lépők többsége pedig szinte azonnal el is tud helyezkedni. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány célja 2010 óta változatlanul az, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson. Így a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval dolgoznak többen, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. A regisztrált álláskeresők száma pedig továbbra is történelmi mélyponton van. Mindezek eléréséhez a hazai és uniós finanszírozással megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is érdemben hozzájárultak.
A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságat a 20-64 évesek körében.

Forrás: KSH, NGM 

2024.08.23 

Régiós fizetések: boom mindenütt!

Csehország évek óta csúszik lefelé, a magyarok közelednek

Korábban többször írtunk róla, a V4-ek között a cseh gazdaság szenvedi meg leginkább a háború óta tartó válságot. A cseheknél a gazdaság kibocsátása még csak most érte el a járvány előtti utolsó év szintjét, miközben két év alatt több mint 10 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. Ami nem is meglepő, a magas infláció ugyanis nagyon alacsony bérdinamikával párosult, átlagban 6–8 százalék között ingadozott. A bruttó átlagbér az első negyedévben 43 941 korona, azaz 681 ezer forint volt, ami 7 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Márpedig ez kevesebb mint a fele a magyar keresetek növekedési ütemének. Magyarországon ugyanezen időszak alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 623 ezer forintot tett ki a bruttó átlagkereset, azaz egyre inkább megvalósul, ami korábban elképzelhetetlen volt: a hazai fizetések, ha lassan is, de kezdik utolérni a cseh kereseteket. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a nettó bérek terén beérnék a cseheket, sem hogy a magyar életszínvonal is a cseh szintet ostromolná, de mindenesetre jelzésértékű, hogy a két ország átlagbérei közötti különbség – ami korábban bő 100-120 ezer forint volt – 60 ezer forintra olvadt.

Czomba Sándor: közel 9 ezren helyezkedtek el munkaerőpiaci programokkal

Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal.

Az Ifjúsági Garancia Plusz és a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programokra eddig összesen több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra. A kormány által indított munkaerőpiaci programoknak köszönhetően a regisztrált álláskeresők száma tovább csökkent, ami érdemben hozzájárult a foglalkoztatás további növekedéséhez is. A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot mozgósítsa, ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indított uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Ennek is köszönhetően 2024 júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, így a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.

Az aktivitást növelő intézkedések célja, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra nőjön a foglalkoztatottság, ennek érdekében a vállalkozások és munkát keresők mindkét uniós finanszírozású kormányzati program esetén részesülhetnek bér-, és képzési támogatásban; lakhatási-, illetve utazási térítésekben. Az Ifjúsági Garancia Plusz programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását. A 30 év felettieket támogató programmal pedig közel 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja a kormány az elkövetkezendő időszakban.

Forrás: NGM 

2023.08.07 

Ezért nem adómentes a borravaló a gyakorlatban

A miniszterelnök lerántotta a leplet a vendéglátás egyik visszatérő kérdéséről. Elmondta, hogy a gyakorlatban miért nem lehet adómentes a borravaló. Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy ennek lehetőségét megteremtsék. 

Többen remélnek fizetésemelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak

 Tavaly a munkavállalók csupán fele számított bérrendezésre, míg végül a munkáltatók közel háromnegyede döntött emellett – mostanra változott ez az arány: többen remélnek emelést, mint ahányan várhatóan kapni fognak. 2024-ben a leginkább a fizikai munkaerőt foglalkoztató nagyvállalatok dolgozói számíthatnak béremelésre – derül ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából.

Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt. Az év eleji tervezés tekintetében azonban változatlan a helyzet: most is tízből hat cég jelezte ez irányú tervét. Tavaly azonban végül a vártnál több vállalatnál volt bérfejlesztés, ugyanis év végéig tízből nyolcnál valósult meg.

A béremelés mértéke és formái

A bérfejlesztést tervező cégeknél tízből hét esetben a teljes szervezetet érintő, általános béremeléssel számolnak. A 2023-ban megvalósuló emelések átlagos mértéke végül hasonlóan alakult, mint azt előzetesen tervezték a vállalatok: a 12,2%-os tervhez képestvégül átlagosan 12,5%-os növelést eszközöltek. Az ebbe a csoportba tartozó vállalatok 43%-a kisebb mértékű béremelést tervez idén, mint 2023-ban.

2023-ban a munkavállalók 74%-a kapott fizetésemelést, rendszeres juttatást, egyösszegű bónuszt vagy fizetéskiegészítést, 2022-ben ez az arány 63% volt. Az emelésben részesült dolgozók 61%-a fizetésemelést kapott, 8%-uk rendszeres juttatásban részesült, 14% pedig egyösszegű juttatásban vagy fizetéskiegészítésben.

Azoknál a munkavállalóknál, akik kaptak fizetésemelést tavaly, az esetek háromnegyedében ez egy alkalommal történt meg, 19%-uknál pedig kétszer is emeltek a béreken. Ennek mértéke a dolgozók egyharmadánál nettó 20 ezer forint alatt volt, 39% kapott 20 és 50 ezer forint közötti összeget, 4%-uk béremelése volt 50 és 150 ezer forint között, 15%-uké pedig ennél magasabb.

Megfelelni az elvárásoknak

Az idei évet tekintve a munkavállalók elvárásai magasabbak az előző évhez képest: 2023-ban a munkavállalók 55%-a, míg idén már 74%-a gondolja úgy, hogy az év során emelnek majd a fizetésén vagy részesül valamilyen juttatásban, fizetéskiegészítésben. Ezeknek a munkavállalóknak a fele viszont nem kielégítő mértékű emelésre számít: magasabb összeget várnak el, mint amekkorát reálisnak vélnek. „A munkavállalói aktivitás a munkaerőpiacon ahogyan egy éve, úgy jelenleg is fokozott. A cégek felismerték az ebben rejlő lehetőségeket a toborzás terén, illetve a helyzet kockázatait is jól mérték fel. A válaszokból ugyanis kiderült, hogy a munkavállalók megtartása továbbra is kulcsfontosságú sikertényező a cégek számára. A munkaadók háromnegyedénél a béremelés egyik fő célja a munkavállalók megtartása, harmaduk pedig a szakemberek megszerzésében akar előnyösebb pozícióhoz jutni ezzel, tehát továbbra is ez a két szempont mozgatja a fizetésemeléseket a vállalati oldalon” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Forrás: Profession.hu 

2024.03.12.

460 milliárd forinttal támogatja a kormány a munkaerőpiaci aktivitás növelését

2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a munkaerőpiaci aktivitás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését és a munkakörülmények javítását.

A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a munkaalapú társadalom megszilárdult, 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak aránya pedig 74,7%, így meghaladja az EU átlagát. A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést és 4% körüli GDP bővülést érjen el. Ennek érdekében tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát. A kormány célja, hogy a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 78%-ról 85%-ra növekedjen. A GINOP Plusz program aktivitás és foglalkoztatás növelését szolgáló prioritásain keresztül ezért több mint 460 milliárd forintot biztosít a gazdaság, a vállalkozások számára. A forráskeretek háromnegyedét az álláskeresők és inaktívak elhelyezésére szolgáló programok teszik ki. A hazai álláskeresők elhelyezkedését segítő programok priorizálása jól mutatja a kormány azon elvárását, hogy a munkaerőhiánnyal érintett vállalkozások elsősorban magyar munkavállalókat alkalmazzanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a foglalkoztatottság és aktivitást növelő források csaknem teljes egésze minél előbb, azaz még az idei évben meghirdetésre kerüljön, azok felhasználásával is segítve a növekedési célok elérését.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 02.7. 

Újra dinamikusan, 6 százalékkal nőnek a reálbérek

A KSH adatai szerint 2023 novemberében 621 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, azaz egy év alatt 14,1%-kal, közel 77 ezer forinttal emelkedtek a fizetések. Az infláció sikeres kormányzati visszaszorításának köszönhetően szeptembertől újra növekedésnek indultak a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme.

Novemberben 5,7%-kal nőtt a fizetések vásárlóereje, ami azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése további 2 százalékponttal gyorsult az októberi 3,7%-os bővülést követően – állapította meg Czomba Sándor. A Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor több fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon. A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány célja, hogy a 15-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra növekedjen, amelyet a bérek emelkedése mellett a kormány új, célzott munkaerőpiaci programja fog támogatni. A reálbérek és az aktivitás emelkedése együttesen hozzájárul a fogyasztás helyreállításához, így a 4%-os, dinamikus gazdasági növekedés eléréséhez. 2023. december 1-től a minimálbér 15%-kal, a garantált bérminimum 10%-kal emelkedett, így az infláció visszaszorításának köszönhetően a reálbérek növekedése a 2023. decemberi adatokban még látványosabb lehet, és ez 2024-ben is tovább folytatódhat.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 23.

Czomba Sándor: 5 milliárd forintból indul kapacitásbővítő program a kkv-knak

A munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás további növelése, továbbá a munkanélküliek számának hátrányos helyzetű térségekben történő mérséklése érdekében 5 milliárd forintos forrásból indul kkv kapacitásfejlesztő program. A programnak köszönhetően mintegy kétezer új munkahely jöhet létre, hozzájárulva a hátrányosabb helyzetű területek felzárkózásához.

A kormány a bértámogatás mellett a kkv-k eszközbeszerzéséhez és online fejlesztéséhez is nyújt támogatást. A projekt célja azon kis-, és közepes vállalkozások kapacitás-fejlesztésének támogatása, akik a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) működnek, valamint legfeljebb 10 fős létszámbővítést terveznek. A támogatás célja az is, hogy hosszabb távon segítse a kkv-k alkalmazkodását a zöld és a digitális átállás okozta kihívásokhoz, és ezáltal hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének megerősítéséhez, a létrejövő munkahelyek fenntarthatóságához. A projekt célcsoportját a 15-64 év közötti munkanélküliek képezik, vagyis azok, akiknek a felvételt megelőző hónapban nem volt munkából származó jövedelme. Az új munkavállalók vonatkozásában a támogatott foglalkoztatás ideje 6 hónap, a nem támogatott továbbfoglalkoztatási kötelezettség ideje pedig 4 hónapot tesz ki. A támogatást igénylőknek vállalniuk kell továbbá, hogy a nem támogatott tovább-foglalkoztatási időszakban sem a munkavállaló munkaideje, sem pedig a bruttó bére nem csökken a támogatás keretében folyósított bérköltség alá. A bértámogatás mértéke 6 hónapig alkalmazottanként legfeljebb havi bruttó 400 ezer Ft-ot, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összegét érheti el. Emellett a bérköltség 30 százalékát kitevő mértékig eszközbeszerzés, a digitális átállás ösztönzése érdekében online marketing és felhőalapú üzleti szolgáltatásvásárlás, valamint a zöld átálláshoz kapcsolódó horizontális tevékenység szolgáltatási költségei és a továbbadott támogatással kapcsolatos nyilvánossági költségek is támogathatók. A támogatáshoz a vállalkozásoknak 30 százaléknyi állami támogatástól mentes saját forrást, önrészt kell biztosítaniuk. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár megállapította, hogy a programnak köszönhetőn egy új foglalkoztatottra összesen mintegy 2,5 millió forintos támogatás érhető el 6 hónap alatt. A részletes pályázati dokumentáció a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. weboldalán már elérhető.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium 

2024. 01. 16.

Változik az adó- és járulékfizetés, erre figyeljen!

A 2023. év végi minimálbér változás miatt már decemberre magasabb adóval- és járulékkal kell számolniuk a cégeknek és a nem katás egyéni vállalkozóknak – hívja fel a figyelmet a K&H. A vonatkozó befizetések teljesítéséhez ezért fontos tudni, hogy milyen tételeket érint a változás.

A minimálbér és a garantált bérminimum 2023. december 1-jével történt megemelése január 12-én, a tavaly decemberre vonatkozó adó- és járulékbefizetésnél fogja először éreztetni hatását a vállalkozások számára. „A tudatos pénzügyi tervezéshez és a növekedéshez elengedhetetlen a gazdasági és szabályozási környezet alapos ismerete. A tavalyi év utolsó hónapjában történt változások miatt így most különösen oda kell figyelniük az egyéni és társas vállalkozásoknak arra, hogy a megfelelő bevallást és befizetést határidőre teljesítsék. Aki esetleg ezt nem megfelelően teljesítette, annak önellenőrzés keretében van lehetősége a bevallás javítására. Ilyenkor különösen jól jön a szakmai tájékoztatás, segítségnyújtás, közös gondolkodás, hogy könnyen, gyorsan képet kapjanak arról, hogy kire és hogyan vonatkozik a szabályozás” – hívta fel a figyelmet Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.  Szilágyi Anita, a Vállalkozás Okosan vezető tanácsadója a részletekbe is beavat: „A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt a 2023 decemberi társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót és személyi jövedelemadót is már a magasabb összeg után kell megfizetniük a vállalkozásoknak. Az átalányadózóknál a negyedéves göngyölítésnél ugyancsak a decemberi hónapra kell a magasabb adót és járulékot számolni.”

Ami nem fog változni

Az év utolsó hónapjában történt változás nem érinti azokat a 2023-ra vonatkozó értékhatárokat, amelyek az éves minimálbérhez – azaz az adott év január elsején érvényes minimálbérhez – kötődnek. Ilyen például az átalányadó bevételi értékhatára és az adómentes keret, továbbá az osztalékadó fizetésére kötelezetteknél nem emelkedik az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó felső korlátja. Míg a különböző juttatások mértéke, mint például az álláskeresési járadék, gyed stb. – csak idén január elsejétől emelkedik.

Forrás: K&H

2024. 01. 12.

18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánkban

 KSH adatai szerint novemberben 4,736 millióan dolgoztak Magyarországon, így egy év alatt újabb 18 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat elemezve megállapította, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom alapjai erősek, a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát, ezzel is tovább
erősítve a magyar családokat.

A Gyurcsány-korszakhoz képest a munkanélküliek aránya kevesebb mint a felére esett vissza és az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, miközben 1 millióval dolgoznak többen, háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is és történelmi
mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma. Aki tehát tud és akar dolgozni, az el is tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért kap. 2023 az inflációcsökkentés éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. A kormány célja hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a 2023 szeptemberében bekövetkezett reálbérfordulatot követően idén 4-5%-kal nőhessen a fizetések vásárlóereje. A dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében a kormány célja, hogy helyreállítsa a fogyasztást, 25%-os szint felett tartsa a beruházási rátát és tovább növelje a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 20-64 év közöttiek aktivitási rátája a jelenlegi 78%-ról 85%-ra emelkedjen, amely érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
A gazdaságnak szüksége van a munkás kezekre, ezért minden meglévő munkaerő-tartalékot aktivizálni kell. Ezért a munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetben lévő rétegek, úgymint a 25 év alattiak, 55 év felettiek, a kisgyermekes anyák, alulfoglalkoztatottak,
nyugdíjasok mind erőteljesebb bevonása szükséges az elkövetkezendő időszakban. A generációk közötti tudás-átadás és a pályakezdő álláskeresők beilleszkedésének elősegítése érdekében hamarosan célzott foglalkoztatási program indul mintegy 2,6 milliárd forintos
forrásból. Ennek keretében a vállalkozások munkaerő-utánpótlásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében januártól bérkiegészítésre pályázhatnak azok a cégek, akik biztosítani szeretnék nyugdíj előtt álló dolgozóik pótlását. A program célja, hogy az új generációk a
tapasztalt munkavállalóktól tanuljanak. Ezzel könnyebbé válik munkába állásuk, és a vállalkozások munkaerőpótlása is gördülékenyebb lesz. A támogatással több száz pályakezdő álláskereső állhat munkába és szerezhet rövid időn belül olyan tapasztalatot, amivel megállhatja a helyét a munkaerőpiacon. A program részleteiről a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. a weboldalán napokon belül részletes tájékoztatást fog nyújtani.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2024. 01. 5.

Czomba Sándor: munkahelyi generációváltást elősegítő program indul januártól

A generációk közötti tudás-átadás és a pályakezdő álláskeresők beilleszkedésének elősegítése érdekében foglalkoztatási program indul mintegy 2,6 milliárd forintos forrásból 2024 januárjában.

A teljesen újszerű program munkakör-megosztás keretében segíti a munkatapasztalat átadását a nyugdíj előtt álló, tapasztalt dolgozók és a pályakezdő fiatalok között, amivel tovább növekedhet a foglalkoztatás Magyarországon. A vállalkozások munkaerő-utánpótlásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében januártól bérkiegészítésre pályázhatnak azok a cégek, akik biztosítani szeretnék nyugdíj előtt álló
dolgozóik pótlását. A program célja, hogy az új generációk a tapasztalt munkavállalóktól tanuljanak, ezzel könnyebbé válik munkába állásuk, és a vállalkozások munkaerőpótlása is gördülékenyebb lesz.
A program maximum egy évig biztosít támogatást a sikeresen pályázó vállalkozások számára. A tapasztalt, mentorálast vállaló munkavállaló bérköltségéhez havi 150 ezer forint, míg a pályakezdő munkavállaló 6 órás foglalkoztatásához legfeljebb a garantált bérminimum 75%-a,
azaz 244.500 forint támogatás vehető igénybe. A támogatással több száz pályakezdő álláskereső állhat munkába és szerezhet rövid időn belül
olyan tapasztalatot, amivel megállhatja a helyét a munkaerőpiacon. A program részleteiről január első felében a lebonyolító OFA Nonprofit Kft. a weboldalán nyújt részletes tájékoztatást.

Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium
2023. 12. 19.

Czomba Sándor: újabb 37 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma

A KSH adatai szerint októberben 4,757 millióan dolgoztak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt újabb 37 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a munkaerőpiaci eredmények vonatkozásában megállapította, hogy Magyarországon a munkaalapú társadalom erős és ellenálló, hiszen a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is sikerült megvédeni a munkahelyeket és tovább növelni a foglalkoztatottak számát. 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, miközben történelmi mélyponton van az álláskeresők száma. Kiemelte: újabb korszakos sikert figyelhettünk meg októberben, hiszen a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája soha nem látott szintre, 78,4%-ra emelkedett. Azaz egyre többen vannak jelen a munkaerőpiacon, a kormány sikerrel aktivizálja a hazai munkaerőpiaci tartalékokat. Czomba Sándor emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkaerőpiacon részvevők aránya több mint ötödével javult, míg a foglalkoztatottak aránya közel harmadával emelkedett. 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának az éve. Szeptemberben ismét emelkedésnek indultak a reálbérek, decembertől pedig 15%-kal emelkedik a minimálbér és 10%-kal a garantált bérminimum. A foglalkoztatottság, a fizetőképesség, így a fogyasztás emelkedése jelentősen fogja segíteni a gazdaság visszapattanását.

Forrás: GFM 

2023.11.24 

Itt a várt fordulat: nőttek a reálbérek Magyarországon

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 384 900 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentése szerint. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,1 százalékkal, míg a reálkereset – 2022 augusztusa óta először – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tehát az infláció immár nem haladja meg bérdinamikát, vagyis több mint egy év után először újra emelkedő pályán a magyar fizetések vásárlóereje.

Mennyi volt a nettó átlagkereset szeptemberben?

• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 537 000 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 540 400, a költségvetésben 518 800, a nonprofit szektorban 554 400 forintot tett ki (15,4, 12,6, illetve 15,8 százalékkal emelkedve egy év alatt).

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 000, a kedvezményeket figyelembe véve 384 900 forintot ért el, mindkettő 14,1 százalékkal volt magasabb, mint 2022 szeptemberében.

• A reálkereset 1,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 12,2 százalékos növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 14,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 100 forintot ért el, 13,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Meghaladta a 380 ezer forintot a nettó átlagkereset az idei év első kilenc hónapjában

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 000 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 100 forintot ért el.
• A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz – ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,8 százalékponttal lenne magasabb.
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 500 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 100, a kedvezményeket figyelembe véve 395 700 forintot ért el.

• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,9 százalékponttal lenne magasabb.

Hogyan alakultak a reálbérek az elmúlt egy évben?

Az infláció hatására a reálbérek tizenhárom hónapon keresztül csökkentek:

• szeptemberben 1,9 százalékkal,
• októberben 2,2,
• novemberben 4,7,
• decemberben 5,1,
• januárban 7,6,
• februárban 19,6 (fegyverpénz nélkül 7,8),
• márciusban 6,9,
• áprilisban szintén 6,9,
• májusban 3,0,
• júniusban 3,4,
• júliusban 2,
• augusztusban 1 százalékkal estek vissza.

Melyik ágazatban lehet a legjobban és a legrosszabbul keresni itthon?

A KSH táblázatából kiderül, hogy a legjobban az információ, kommunikáció szektorban lehet Magyarországon keresni, amelynél a havi bruttó átlagkereset meghaladja a 890 ezer forintot. Legrosszabbul továbbra is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fizet, amely ágazatnál ez az összeg 361,1 ezer forint.

	2022. szeptember (ezer forint/fő)	2023. szeptember (ezer forint/fő)
Információ, kommunikáció	791,8	892,2
Pénzügyi szolgáltatás	774,4	888,0
Energiaipar	679,1	749,8
Tudományos, műszaki tevékenység	626,0	714,4
Közigazgatás	593,3	655,0
Bányászat	543,6	653,8
Egészségügyi, szociális ellátás	548,5	628,7
Feldolgozóipar	514,6	591,8
Művészet, szabadidő	467,5	535,1
Oktatás	448,1	509,5
Szállítás, raktározás	438,1	505,5
Víz- és hulladékgazdálkodás	430,1	500,5
Kereskedelem	437,0	495,8
Ingatlanügyletek	401,5	480,8
Adminisztratív szolgáltatások	410,2	470,1
Építőipar	383,2	441,9
Mezőgazdaság	385,4	440,2
Egyéb szolgáltatás	384,4	439,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	316,2	361,1

Forrás: vg.hu 

2023.11.23 

Aláírták az érintett felek a bérmegállapodást

Hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. 

A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint
a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326.000 forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73.500 forintot, a garantált
bérminimum 89.500 forint tett ki. A minimálbér és garantált bérminimum összegének jelentős, 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jelentős mértékben hozzájárul a családok megvédéséhez, a reálkeresetek növeléséhez. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által aláírt megállapodás ennek megfelelően is hangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelése szociális indíttatású, célja, hogy folytatódjon a legalacsonyabb keresetűek bérének felzárkózása. A felek által aláírt dokumentum ajánlásként fogalmazza meg, hogy a vállalkozások az általános béremelés során – figyelembe véve a 2024-re prognosztizált inflációt – törekedjenek a bérek reálértékének növelésére.
A megállapodás mindezek mellett azt is rögzíti, hogy a felek tárgyalást kezdenek a minimális bérek rendszere megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a kötelező legkisebb bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket, valamint azt, hogy a felek elkötelezettek a
kollektív szerződéskötés ösztönzésében. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a megállapodás kapcsán kiemelte, hogy az
aláírás egy rendkívül aktív és hosszú tárgyalássorozatot zár le, amelyben mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső döntés megszülethessen. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának
az éve. A kormány továbbra is mindent meg fog tenni a háború és szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A kormány célja ugyanis az, hogy az
infláció visszaszorítását követően is fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a családok fizetése egyre többet érjen. A növekvő reálbér mellett ismét bővülhet a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdasági növekedés helyreállításához.

Forrás: GFM 

2023.11.20

Czomba Sándor: Válságálló a munkaerőpiac, 20 ezerrel dolgoznak többen mint egy éve

„A magyar gazdaság ellenállóképességét, erejét, valamint a kormányzati intézkedések hatékonyságát tükrözik a legfrissebb munkaerőpiaci adatok” állapította meg Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikái kapcsán.

Czomba Sándor hozzátette, hogy az elmúlt egy évben több mint 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezerre emelkedett a dolgozók száma, miközben a munkanélküliség 4% alatti szinten maradt, 3,9%-ot ér el, ami az unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény. A KSH adatai szerint a munkanélküliség aránya Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon sem éri el a 3%- ot. Azaz aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért is kap. A Gyurcsány-korszakhoz képest ugyanis 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is. Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásával tovább kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ezzel még alacsonyabb szintre csökkentve a munkanélküliséget. Az államtitkár megállapította, hogy az olyan kormányzati lépések, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a célzott munkaerőpiaci támogatások, sikeresen megvédték a magyar munkahelyeket és a családokat is.

Forrás: GFM 

2023.10.17

Háromszor többet keresnek a magyarok - a Gyurcsány-korszakhoz képest

Augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze egy százalékkal csökkentek. A szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek – írta közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A Gyurcsány-korszakhoz képest a munkavállalók átlagosan majd háromszor több fizetést visznek haza – értékelte a KSH augusztusi keresetei adatait a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). Hozzátették: különösen nagy eredmény, hogy ez idő alatt a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára nőtt, miközben egymillióval dolgoznak többen.

Kijelenthető, hogy a kormány sikeres inflációcsökkentő lépéseinek köszönhetően – mint pl. az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás – augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze egy százalékkal csökkentek, a szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek – áll a közleményben. Mint írják, ezzel visszatérhet a korábbi években megszokott reálbér-emelkedési korszak.

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hozzátette, hogy a munkaadók és munkavállalók folyamatban lévő tárgyalásai alapján a fizetések vásárlóerejének érdemi növekedése jövőre is folytatódhat, ugyanis a legkisebb keresetek érezhető mértékben emelkedhetnek. A gyarapodó reálkeresetek lökést adhatnak a fogyasztásnak, így az ismét növekedésnek indulva hozzájárulhat a gazdasági bővülés helyreállításához. A kormány célja változatlan, a családok és a munkahelyek védelme érdekében 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés éve lesz. Az államtitkár kiemelte, hogy egy év alatt 73 ezer forinttal 555 900 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset.

Forrás: vg.hu 

2023.10.24

Novemberben már aláírják a 2024-es bérmegállapodást

Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nemigen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani: november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a VKF legutóbbi fordulóját követően. Mint a Világgazdaság is megírta, körvonalazódik a jövő évi minimálbér-megállapodás, miután a szakszervezetek és a munkaadók álláspontja közeledett egymáshoz, és a vállalkozói oldal sem zárkózik el attól, hogy legalább két számjegyű mértékben emelkedjen átlagosan a minimálbér és a garantált bérminimum összege. De nemcsak a 2024-es minimálbér került napirendre, hanem egy 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program, illetve egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás is, amit a munkavállalók év végéig kaphatnának meg, kompenzálásképpen a vártnál magasabb infláció miatt.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a piac szereplői minél hamarabb megismerjék, mi várható a következő évben, és fel tudjanak készülni. Az egyeztetőfórumon a jövő évi minimálbérre és garantált bérminimumra 10–15 százalék közötti növekedést prognosztizáltak. A nagyobb növekedés a minimálbért érintené, jövőre – 6 százalékos inflációval számolva – egyértelműen pozitív reálkereset várható – tette hozzá. Czomba Sándor jelezte, hogy a kormány hamarosan dönt arról a munkaadói és munkavállalói javaslatról, miszerint a munkaadók az idén egyszeri alkalommal kifizethessenek adó- és járulékmentesen maximum százezer forintot a munkavállalóknak.

Az államtitkár arról is szólt, hogy a VKF-en közösen gondolkodnak hosszabb távú bérfejlesztési lehetőségen is, amelynek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. „Ha azt szeretnénk, hogy belátható időn belül egy bérelem legyen a minimálbér és a garantált bérminimum helyett, akkor évekre előre látni kell, hogyan lehet ezt megvalósítani” – jegyezte meg az államtitkár. Mint írtuk, ha a minimálbér valóban 15 százalékkal emelkedne, akkor a mostani 232 ezer forintról 266 ezerre, míg a garantált bérminimum 10 százalékos emelés esetén 296 400 forintról 326 ezer forintra növekedne.

Forrás: VG

2023.10.12 

Jövő évi minimálbér: itt vannak a számok

Szinte biztos, hogy jövőre is legalább 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, miután a vállalkozói oldal is hajlik a nagyobb emelésre. Bár a kormányon is múlik, hogy hozzájárul-e a vállalkozók évközi kompenzációjához, de a munkaadók egyszeri 100 ezer forintot adnának a minimálbéreseknek év végéig a vártnál magasabb infláció miatt.

Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, ám a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – tudta meg a Világgazdaság.

Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között egy kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormány elé is benyújtottak.

Úgy tudjuk, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán. 

Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont, hogy mégiscsak emelkedjen a bázis, egy plusz kétszázalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak. Bár a kormány jóhagyása is szükség van még, jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján úgy fogalmazott a munkavállalók követeléseiről, hogy „személyesen üdvözlöm, jó az irány”.

Informátorunk szerint bár a mértéken még vitatkoznak, a vállalkozók csípőből nem utasították el, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum, ami a 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első eleme lenne.

A szakszervezetek ugyanis pár éven belül egyesítenék a kettő minimálbért. A megállapodás része az is, hogy német és osztrák mintára a jövőben ágazati paritásos bizottságok jöhetnének létre és ők állapodnak meg a tarifákról. Ezzel ráadásul az az uniós cél is teljesülhetne, hogy Magyarországon növelni kell a kollektív megállapodások számát. 

Úgy tudjuk,  hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére várhatóan október 11-én kerül sor, ugyanakkor csökkent annak az esélye, hogy október végére összejöjjön megállapodás, a realitás sokkal inkább, hogy csak november közepén sikerülhet csak telő alá hozni.

Mennyi lehet 2024-ben a minimálbér bruttója és nettója?

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forint emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás minimálbér 326 ezerre emelkedne. 

Előbbi nettója 176 ezerre, utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével.

Ettől azonban lényegesebb, hogy ez jövőre legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében.

A két minimálbér összezárásával ledolgozható a régiós hátrány

Mint korábban írtunk róla, a munkavállalói érdekképviseletek hajlanak arra, hogy a 2006 után ismét egy minimálbér legyen Magyarországon, a minimálbér és a garantált bérminimum összevonása azonnal egy nagyobb léptékű emelést jelenhetne a legkisebb keresetűeknek. Ettől is nagyobb volumenű döntés lesz a 2027-ig szóló 4 éves bérfelzárkóztatási program, amire óriási szükség van, ugyanis hiába ért egyetért abban minden szereplő, hogy 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. A szomszédos és visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek, Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt.

2023. október 5.

Forrás: vg.hu

Fotó: Vémi Zoltán, Világgazdaság

GFM: Javultak a munkavédelmi mutatók 2022-ben

A munkakörülmények javulását jelzik a munkavédelmi mutatók, melyek alapján a munkabalesetek és halálos kimenetelű munkabalesetek száma is csökkent.

A nemzetgazdaság 2022. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentése minden évben felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállalói egészség megóvásának fontosságára. A munkabalesetek száma a 2021-es 21591-ről 21 273-re mérséklődött 2022-re, ugyanezen időszakban a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 84-ről 68-ra csökkent. Az adatok kedvezőbb alakulása mellett továbbra is tenni kell a munkavédelmi helyzet javítása érdekében. A munkavédelmi hatóság minden évben kiemelten ellenőrzi a fokozottan veszélyes ágazatokat is, ahol a munkavállalók egészsége, biztonsága gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetése érdekében, és a törvényben előírt
esetekben bírságot alkalmaz. A munkavédelmi hatóságnak jelentős szerepe van a tájékoztatásban és a tanácsadói tevékenységben is, ezzel is elősegítve a munkavédelmi szabályok érvényesülését. A kormány és a munkavédelmi hatóság célja, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkenjenek, ezzel elősegítve a munkavállalók munkavégző képességének megőrzését, az egészség és a biztonság fenntartását a munkahelyeken. (A jelentés megtalálható a foglalkoztatási portálon.)

Forrás: GFM 

2023.09.28

Belassult a magyarországi bérfelzárkózás

Júliusban az átlagkereset növekedési üteme az előző havi 16,0 százalékról 15,2 százalékra lassult, ami kedvezőtlen hírt jelent, hiszen májusban az átlagos keresetnövekedés még 17,9 százalék volt. Ezzel júliusban a 17,6 százalékos infláció eredményeként a reálkeresetek 2,0 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az átlagkereset emelkedésének lassulása a vállalkozásokhoz köthető, itt csökkent a béremelkedési ütem 17,3 százalékról 15,4 százalékra. Ezzel szemben a közszféra béremelkedési üteme 12,6 százalékról 14,4 százalékra gyorsult, azaz a két szektor közötti különbség mérséklődött, bár még mindig a közszférában jelent nagyobb problémát a reálkeresetek csökkenése.

Noha idén a keresetek összességében kedvezőtlenül alakulnak, a reálkeresetek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek, két tényezőre azért érdemes felhívni a figyelmet. Egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket. Igaz ugyanakkor az is, hogy az átlag mögött jelentős szóródás lehet: lehetnek olyanok, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve. A keresetek felzárkóztatása a munkaerő megtartása és a belső kereslet felélesztése szempontjából fontos feladat. Itt az államnak és a versenyszférának egyaránt van feladata, hiszen a legkisebb átlagos béremelést elérő ágazatok között egyaránt találunk olyanokat, ahol az állam a fő munkáltató (oktatás 13,5 százalék, egészségügy 12,9 százalék), illetve olyanokat, ahol a versenyszféra (szállítás, raktározás 11,5 százalék, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13,0 százalék). Az év első hét hónapjában a keresetek átlagosan 13,9 százalékkal növekedtek, amely a reálkeresetek 7,2 százalékos csökkenését jelenti.

Várakozásaink szerint a következő hónapokban az átlagkeresetek növekedési üteme csak kismértékben módosulhat. Kockázatot jelent, hogy tavaly augusztus-szeptember környékén történtek pótlólagos béremelések, ami az átlagkereset indexét néhány százalékponttal felfelé módosította, idén pedig kérdés, hogy történik-e hasonló béremelés idén. Várakozásaink szerint a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben (szerencsés esetben augusztusban) tér vissza a pozitív tartományba, amikor is becslésünk szerint az infláció 12,3 százalékra lassul. A mai adatok alapján már kérdés, hogy ez a változás a versenyszférában előbb be tud-e következni, ahogyan azt korábban vártuk.

2024-ben az átlagkeresetek esetében már növekedésre számítunk reálértelemben is. Ebben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is, amelynél a várt 6 százalék körüli infláció mellett figyelembe szükséges venni a minimálbér idei 16 százalékos és a garantált bérminimum 14 százalékos emelését, valamint a 18 százalék körüli inflációból következő reálérték-csökkenést is. Ebből következően tehát jövőre nem tűnik indokolhatatlannak egy kétszámjegyű, 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés sem. Ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséhez szükséges az infláció kordában tartása is, amelynek alapfeltétele a mostani 390-es szintnél erősebb forintárfolyam.

Forrás: Makronóm Intézet / Regős Gábor vezető közgazdász 

2023.09.25

Egyre elterjedtebb, de még mindig sok a tévhit a munkaerő-kölcsönzés körül

Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Népszerű téma

A vizsgált 12 hónapos időszakban a magyar közösségi térben kb. 14 ezer alkalommal kapott említést a munkaerő-kölcsönzés, és a téma piaci trendekkel, toplistákkal, foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatos tartalmakban merült fel leggyakrabban. Az Ipsos és a Neticle közösségi internetes tartalomelemzése ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a munkaerőkölcsönzés megosztó téma, esetenként negatív érzelmek köthetők hozzá. A Prohuman egyike azon kevés szolgáltatóknak, akik pozitív véleményárfolyammal kerültek ki a vizsgálatból.

A kutatóvállalat átfogó, többfázisú U&A (Usage & Attitude) piacvizsgálatának második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a magyar munkakorú lakosság körében a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és piaci ismereteiről. Az országos minta az alapvető demográfiai jellemzők, így nem, kor, régió, iskolai végzettség szerint reprezentálja a célcsoportot. A tanulmány szerint a válaszadók egyötödének van személyes munkaerő-kölcsönzési tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkoztatási formáról.

Tévhitek és félelmek

A munkaerő-kölcsönzés terén személyes tapasztalattal rendelkező munkavállalók negyede (26%) ajánlaná ezt a foglalkoztatási formát ismerőseinek. A szolgáltatással szemben élesen él az a tévhit, hogy kevesebb fizetéssel, magas jutalékokkal, és általában nagy kiszolgáltatottsággal jár együtt. „A kölcsönzés mint foglalkoztatási forma már régóta a munkaerőpiac része, néhány kérdésben mégis tetten érhető a tájékozatlanság. Ez a megoldás is törvényi szabályozás alá esik, így a kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyi fizetés és szabadság jár, mint ugyanolyan beosztású, főállású kollégájának. A munkaerőkölcsönző nem von le jutalékot, viszont sok adminisztratív terhet levesz a válláról” – mondja Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője.

Forrás: Prohuman

2023.09.21 

Hamar eldől, hogy a lányok nem lesznek mérnökök 

A pályaválasztás legtöbbször már a középiskoláig eldől, és a támogató közeg hiánya miatt választja kevesebb lány a műszaki-technológiai hivatást – állapítja meg a CETIN Hungary Zrt. kutatása. A független, integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató ezen szeretne változtatni: a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakmai partnerségével középiskolás lányoknak ingyenes tehetségprogramot indít. 

A STEMpowered by CETIN elnevezésű program legfontosabb célja, hogy a pályaválasztás előtt álló, 11. évfolyamos lányoknak olyan alternatívát mutasson, amelyre ritkán vagy egyáltalán nem gondolnak, és segítsen az előttük álló korlátok lebontásában. Az ingyenes program a matematikai készségek és digitális kompetenciák fejlesztésén túl a természettudományos területek összekapcsolásával mutatja meg a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) szakmákban rejlő izgalmas lehetőségeket. Emellett segítséget nyújt a pályaorientációban, kiegészíti a tanórai munkát, elmélyíti az ott szerzett tudást és sikerélményhez juttatja a benne részt vevő tanulókat.

„Magyarországon a nők aránya a foglalkoztatásban 45 százalék fölötti, a technológiai területen viszont nem éri el a 14 százalékot^[1]. A NaTE szakmai segítségével indított STEMpowered by CETIN programmal ösztönözni szeretnénk a nők karrierépítését a műszaki, technológiai szakmában. Kutatásunk adatai is alátámasztják, hogy ehhez már középiskolában fel kell kelteni az érdeklődést, és fejleszteni az arra nyitott lányoknál a továbbtanuláshoz fontos tárgyakat és az önérvényesítéshez szükséges képességeket – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary Zrt. vezérigazgatója. – A programmal az is a szándékunk, hogy a jelentkező lányok szerepmodellt lássanak: cégünk vezetésében három nő is található. Hadd hozzak személyes példát is: engem a matematika és a fizika is nagyon érdekelt, de a pályaválasztáskor viszonylag kevés lehetőségem volt szakmai karrierutakról beszélgetni, így végül a közgazdaságtant választottam. A STEMpowered by CETIN megmutatja a mai lányoknak a választási lehetőségeket és betekintést kínál a mérnöki szakma szépségeibe.” 

„Határozott célunk, hogy a fiatalok bátran és magabiztosan induljanak el a STEM területek irányába. Fontosnak tartjuk, hogy ne társadalmi vagy családi elvárásokat követve, hanem saját tapasztalataik és élményeik alapján hozzák meg a döntést. A tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pálya végtelenül szép és izgalmas – szeretnénk elérni, hogy az ebben rejlő óriási lehetőséget a fiatal lányok is észrevegyék. Büszkék vagyunk, hogy olyan partnerrel dolgozhatunk együtt, akinek ugyanilyen fontos a lányok bátorítása a STEM pályák irányába – mondta dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke. – Öröm számunkra, hogy CETIN Hungary-vel életre kelthetjük új tehetséggondozó programunkat, aminek köszönhetően a részt vevő lányok kapcsolatba lépnek a szakmákban dolgozó nőkkel és férfiakkal, úgy tekinthetnek ezekre a karrierekre, mint maguk számára is izgalmas és reális lehetőségekre, ezzel együtt a STEM területek izgalmas világát is felfedezhetik.” 

A CETIN Hungary által készített reprezentatív kutatás­* arra kereste a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a nőket a hivatás – és kiemelten a műszaki, technológiai pálya – választásában. Vizsgálta az ismerősök, a család, az iskola és a kortárs csoportok hatását, illetve a belső motivációkat is.

Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a nőket a STEM pálya választásában, a legnagyobb arányban (27%) megjelölt válasz szerint az oktatásban nem szentelnek elég figyelmet annak, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a műszaki-technológiai terület iránt. A két nem között ebben érdemi különbség figyelhető meg: a nők ezt az okot súlyosabbnak érzik, és 32 százalékban jelölték meg ezt az opciót, a férfiak közül viszont csak 22 százalék (a válaszadók itt több lehetőséget is megadhattak).

Ennél több férfi (27%) szerint a karrierút már gyerekkorban eldől: a lányok kevesebbet játszanak kütyükkel, így kevesebb lehetőségük van megkedvelni a területet (ezt az opciót a nők 19 százaléka választotta).

A női válaszadók szerint – az említett szempontok mellett – erősebben játszik közre még a női példaképek hiánya (19%), illetve az, hogy a lányoknak kevés az önbizalma, és úgy gondolják, egy ilyen szakterületen nem lehetnek sikeresek (22%).

Ez is lehet az oka, hogy a válaszadó férfiaknak csak a fele (48%) nem gondolt arra, hogy ezen a területen helyezkedjen el, míg ez az arány a nők esetében lényegesen magasabb, 69 százalék. A pályaválasztás egyébként legtöbbször – a megkérdezettek 57 százalékánál – viszonylag hamar, felső tagozatban, illetve középiskolában dől el, és ebben kicsi a különbség a férfiak és nők között. A megkérdezettek nagyobb része (59%) egyébként nem tartja férfiasnak a műszaki-technológiai pályát, mintegy egyharmaduk szerint (29%) viszont a szakma inkább férfiasnak tekinthető.

STEMpowered by CETIN – program a tehetségekért 

A heti rendszerességű, STEM-fókuszú foglalkozássorozat matematikai és digitális kompetenciákat fejleszt egy tanéven keresztül. A komplex kezdeményezés célja nemcsak az ismeretek átadása, hanem az egyéni és csoportos mentorálás is, amelynek során a résztvevők olyan készségeket is fejlesztenek, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres pályaválasztáshoz és a választott pályán való érvényesüléshez.

A bevont szakemberek nem csak szakmai tudást közvetítenek, de a magabiztosság, a tudatosság és a nagyobb önbizalom kialakításában is segítenek az érdeklődő középiskolás lányoknak.

A program a résztvevők STEM területek iránti elköteleződését az önálló tanulás során elengedhetetlen soft skillek – például időmenedzsment, nem rutinszerű problémamegoldás, alkalmazkodóképesség, komplex kommunikációs és társas készségek, önbizalomnövelés – rendszeres fejlesztésével erősíti.

Az érdeklődő 11. osztályos lányok a https://nokatud.hu/event/stempower2023-jelentkezes/ oldalon szeptember 28-áig jelentkezhetnek az október 10-én induló programra.

A gazdaság lassulása sem csillapítja a cégek toborzási aktivitását

A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés. A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.” Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek. Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.

Forrás: Manpower 

2023.09.12

Szakértő: kívánatos lenne a minimálbér újbóli emelése

A szakértő szerint kívánatos, hogy érjen el sikereket a Liga Szakszervezetek fóruma, hiszen mindez tisztább, átláthatóbb viszonyokat jelentene, ugyanis gyakran hasonlítják a hazai minimálbérszintet a román szinthez.

Ez azért nem korrekt – emelte ki Szalai Piroska –, mert ott sokkal több a minimálbérre bejelentett munkavállaló, mint itthon, hiszen hazánkban ez pár százezer főt jelent, szemben az ottani magasabb aránnyal. Hazánkat inkább a lengyelekhez vagy a szlovákokhoz kellene viszonyítani,

ahol tavaly az országos bruttó átlagbér 1304 euró volt. Szlovákiában a lakosság kevesebb mint 5 százaléka dolgozik minimálbérért, viszont a legszegényebb, a keleti Eperjes megyében a kialkudott minimálbér kifizetése már gondot okozhat. A képhez hozzátartozik, hogy a mostani, bruttó 700 euróból adózás után 569 euró marad, ám a munkaadónak a szuperbruttó, azaz valamennyi járulék beszámítása után a minimálbér voltaképpen 946,40 eurós kiadást jelent.

Szakértőnk szerint a fizetések emelkedése például a versenyszférában már augusztustól kompenzálhatja az inflációt.  Szalai Piroska arra is emlékeztetett, hogy az idei első félévben a versenyszféra 17,8 százalékkal emelte átlagosan a béreket, így a köz- és civil szférával együtt is 16,3 százalék az év első felének átlagos bruttó bérnövekedése.
A kormány 2023-ban a minimálbért 16 százalékkal, a garantált bérminimumot 14 százalékkal emelte, miközben a KSH adatai szerint az infláció most júliusban 17,6 százalékos volt és pénteken jön az új inflációs adat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pár nappal ezelőtt jelezte: dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése. A fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés gyors visszalendüléséhez.

Forrás: vg.hu

2023.09.05 

Czomba Sándor: 3 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, augusztusban a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére is mindössze 228.504 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy „ez az elmúlt három évtized harmadik legjobb eredménye, egy év alatt 3 ezerrel, 2010-hez képest pedig már több mint 400 ezerrel esett vissza a regiszterben szereplők száma. Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, addig a nemzeti kormány közel elérte a teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már majd 4,8 millióan dolgoznak.”
Czomba Sándor hozzátette: a 2010 óta tett kormányzati intézkedések eredményesek voltak a munkaerő-kínálat növelésében, foglalkoztatási fordulat következett be, a munkanélküliség harmadára csökkent, a hazai aktivitási ráta 63,5 százalékról 78 százalékra nőtt. Ez a javuló trend
az elmúlt évben is folytatódott. A gazdaságilag aktív népesség száma egy év alatt 67 ezer fővel emelkedett, amivel az aktivitási ráta 1,1 százalékponttal tovább javult. Így ma már a munkavállalási korú férfiak 82,6 százaléka, a nők 73,3 százaléka van jelen a magyar munkaerőpiacon. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az uniós rangsor utolsó előtti helyéről a tagállami lista középmezőnyébe zárkózott fel.

Forrás: GFM 

2023.08.30

Nyár végére már nőhetnek a reálbérek az elemzők szerint

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel tette közzé a keresetek júniusi alakulásáról szóló statisztikát, amely szerint a bruttó átlagkereset 16 százalékkal, a rendszeres keresetek 14,9 százalékkal, a versenyszféra keresetei pedig 17,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi mértéket.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint ezek az adatok alulmúlták a piaci várakozásokat, amire főként a rendszeres keresetek alakulása utal, amely alacsonyabb növekedést ért el, mint a nem rendszeres elemeket is magában foglaló érték. A közgazdász szerint ugyanakkor szintén érdemes a mediánbér növekedési ütemét is figyelembe venni, melynek éves szintű 15,6 százalékos emelkedése lassulást jelent az előző hónaphoz képest. Ennek ellenére Virovácz az adatokból arra következtet, hogy júniusban a bónuszkifizetések erősebben alakultak a korábbi időszakhoz képest, elsősorban az alacsonyabb keresetűek körében.

Virovácz arra is rámutat, hogy míg a vállalati szektorban érdemben lassult a bérkiáramlás növekedése, addig a közszférában erősödött az előző hónaphoz képest. Ennek oka júniusban az állami szektor egyszeri kifizetéseiben keresendő, azonban a versenyszféra gyengébb adatai mögött húzódhat az idénymunkások számának növekedése is, mely lefelé húzta az átlag- és mediánbért. Ez a mezőgazdasági és szálláshely szolgáltatási területek kereseteinek alakulásán is látható.

Fontos szempontot jelent az is, hogy a reálbérek júniusban nagyobb mértékben, (éves szinten 3,4 százalékkal) csökkentek, mint májusban. Azonban Virovácz szerint a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre ismét pozitív reálbér-növekedésre van kilátás, ám ez szerinte nem fogja gyorsan helyreállítani a fogyasztást, mivel a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte megtakarításai nagy részét.

Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, melyet egyelőre a reálgazdasági környezet lassulása és az erőteljes kamatemelések sem törtek meg, köszönhetően a kiemelten feszes munkaerőpiacnak és az alacsony munkanélküliségnek.

Az elemző szerint ezért a tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütemet idén 15 százalékos tempó követheti, ami jövőre 8,5 százalékra lassul. Mindennek hatására még az erőteljes infláció ellenére is idén átlagosan csak 1,8 százalékot veszíthetnek értékükből a fizetések éves szinten. Horváth szerint már augusztusban várható a reálbérek növekedése.

Horváth szerint a megnövekedett költségek további áremelésekhez is vezethetnek a vállalatok részéről, ami a bérköveteléseket is felfelé hajthatja, ám ez ellen szól a fogyasztás és a reálgazdasági környezet lassulása, valamint a korábbi, input-költségeket meghaladó áremelések.

Nemzetközi kitekintésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas,  ami elkerülhetetlenné teszi, hogy a már most is a semleges szint fölötti, növekedést korlátozó kamatok a fejlett országokban rövid távon fennmaradjanak a bérinfláció és a várakozások szükséges szintre csökkentése érdekében.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint nem meglepetés, hogy júniusban lassult a bérek növekedése, ugyanis inkább a májusi 17,9 százalékos ütem volt kiugró szemben a korábbi hónapokat jellemző 15,5-16,6 százalék közötti értékekkel. Virováczhoz hasonlóan Regős is felhívta a figyelmet a közszféra és a versenyszféra bérei közötti eltérésre, ám a Makronóm kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami szférában mindössze 12,6 százalékot nőttek az átlagbérek egy év alatt, miközben a vállalkozások körében 17,3 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A bérnövekedés üteme az ágazatok mindegyikében elérte a kétszámjegyű értéket a béremelések szintje, kivéve az egészségügyben, ám ez júliusban már kedvezőbb lesz Regős szerint az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók 18 százalékos béremelése révén. A legmagasabb bérnövekedést az ingatlanügyletek (19,9 százalék) és a feldolgozóipar (19,7 százalék) ágazatai produkálták.

A közgazdász kiemelte, hogy továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról, hiszen a reálbérek továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak, míg az ár-bér spirálnak előfeltétele lenne, hogy a bérek emelkedése okozza az inflációt, ami kizárja a reálbércsökkenést. Regős szerint szeptemberben vagy esetleg már augusztusban változhat meg ennek a folyamatnak az előjele, ekkor térhet vissza a reálbérek emelkedése, ugyanakkor a versenyszférában ez már júliusban is bekövetkezhetett. Szemben Virováczcal Regős ezt kiemelkedő fontosságúnak tartja a fogyasztás beindítása érdekében.

2023. augusztus 24.

Forrás: vg.hu

Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

Nagy Márton: A kormány 14 célzott intézkedéssel segíti a gazdaság megerősödését

Nagy Márton: A kormány 14 célzott intézkedéssel segíti a gazdaság megerősödését

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországon éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez viszonyítva kismértékű, 0,3 százalékos mérséklődés volt látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai közleményében a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített”. A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható”.

A GAZDASÁG ALAPJAI ERŐSEK: ÚJABB ÉS ÚJABB, JELENTŐS MÉRTÉKŰ BERUHÁZÁSOK ÉRKEZNEK HAZÁNKBA, EGYRE TÖBBEN, MÁR KÖZEL 4,8 MILLIÓAN DOLGOZNAK MAGYARORSZÁGON, MIKÖZBEN REKORD ALACSONY SZINTRE SÜLLYEDT A REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA.

A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal – sorolta a miniszter.

Megerősítette:,

A KORMÁNY CÉLJA, HOGY 2023-BAN AZ ÉV EGÉSZÉT TEKINTVE ELKERÜLJE A RECESSZIÓT, 2024-BEN PEDIG ELÉRJE A 4 SZÁZALÉKOS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉST, MIKÖZBEN MEGVÉDI A NYUGDÍJASOKAT, A CSALÁDOKAT ÉS A MUNKAHELYEKET.

Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot.

•  Nagy Márton az első pontban jelölte meg, hogy A KORMÁNY LETÖRI AZ INFLÁCIÓT,
  amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat. Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
•  A kormány intézkedéseinek köszönhetően MÁR AUGUSZTUSTÓL ÚJRA EMELKEDHETNEK A REÁLBÉREK,
  ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét – sorolta a második pontban a miniszter. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja – szögezte le.
•  A harmadik pontba sorolta, hogy A KORMÁNY FENNTARTJA HÁZTARTÁSOK SZÁMÁRA A REZSIVÉDELMET
  az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta MINTEGY 181 EZER FORINTOS TÁMOGATÁST JELENT MINDEN MAGYAR CSALÁDNAK.
•  A negyedik pontban említette, hogy A KORMÁNY DÖNTÉSÉNEK MEGFELELŐEN A LAKOSSÁGI JELZÁLOGHITELEKRE VONATKOZÓ KAMATSTOP IS FENNMARAD ÉVVÉGÉIG,
  amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, JELENLEG IS 300 EZER CSALÁD BIZTONSÁGÁT GARANTÁLJA.
  A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort.
•  A miniszter ötödik pontja szerint a kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében AUGUSZTUSTÓL 200 EZER FORINTTAL, ÖSSZESSÉGÉBEN 650 EZER FORINTRA EMELTE A SZÉP KÁRTYA KEDVEZMÉNYES KERETÉT,
  amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hidegélelmiszerekre is.
•  A hatodik pont arról szól, hogy a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését.
•  AZ 1000 MILLIÁRD FORINTOS KERETTEL RENDELKEZŐ BAROSS GÁBOR ÚJRAIPAROSÍTÁSI HITELPROGRAM
  és a 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogramon rendkívül kedvező forrásai minden vállalatnak folyósításra kerül, „eddig a források közel 75 százaléka került leszerződésre” – írta a hetedik pont alatt Nagy Márton.

2023. augusztus 16.

Forrás: origo.hu

Fotó: Soós Lajos / MTI

Csökkent a be nem jelentett foglalkoztatás Magyarországon

Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján.

A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében. A kormány célja, hogy a jogszerű foglalkoztatás mértéke tovább nőjön idehaza, ami hozzájárul a teljes foglalkoztatottság megvédéséhez.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság célja a kockázatok értékelésén alapuló célpontkiválasztással, az erőforrások hatékony felhasználása, így elsősorban a súlyos jogsértések feltárása, azaz a jogsértő munkáltatók „kiszűrése”. Az akcióellenőrzés 852 vállalkozás – 2 818 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 73 százalékánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 56 százalékát érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzésbe vont 2 818 munkavállaló 25,8 százalékát (727 munkavállaló) érintette a be nem jelentett foglalkoztatás, azaz a jogviszonyuk rendezetlen volt. Ez alacsonyabb a 2022. évi nyári akcióellenőrzés adataihoz képest, amikor az ellenőrzött munkavállalók 30,4 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás valamelyik formája.
A be nem jelentett foglalkoztatással leginkább érintett építőiparban is javulás látható. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók számához viszonyítva az építőiparban dolgozók 25,96 százalékát foglalkoztatták „feketén”, ami 2015 óta a legkedvezőbb adat, ugyanakkor még így is a munkavállalók több mint egynegyedét érintette a feketefoglalkoztatás. A munkabérrel kapcsolatos szabályok érvényesülése is pozitív irányba mozdult el az elmúlt években. A nyári akcióellenőrzésen így országosan mindössze 62 munkavállalót érintett munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a 2023. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően 2023. június 26. és július 14. között folytatta le a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést.

Forrás: GFM 

2023.08.14 

Szijjártó Péter: Hétfőtől változnak a szabályok, szélesítjük a támogatást

Szijjártó Péter: Hétfőtől változnak a szabályok, szélesítjük a támogatást

Szélesebb körben igényelhetik hétfőtől a vállalatok a beruházási támogatásokat – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy jelentős könnyítéseket vezetnek be a beruházási támogatások rendszerében. A miniszter közölte, hogy csökken a minimálisan elvárt beruházási volumen, így a kisebb vidéki településeken – az eddigi négymilliárd forint helyett – már 1,2 milliárd forintos beruházáshoz is igénybe vehető lesz a támogatás, ezzel pedig számos magyar tulajdonú vállalkozás számára megnyílik a lehetőség, hogy akár 50 százalékos támogatást kapjon fejlesztéseihez.

EMELLETT EGYSZERŰSÖDIK A TÁMOGATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIZTOSÍTÉKI RENDSZER, ÉS A JÖVŐBEN BUDAPESTEN IS TÁMOGATHATÓVÁ VÁLNAK MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉSRE VONATKOZÓ BERUHÁZÁSOK.

Mindezek mellett Magyarország egész területén elérhetővé válik egy újfajta támogatás a környezetet kímélő gazdaságra történő átállást segítő stratégiai beruházásokhoz.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy az elmúlt három esztendőben kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt, a globális válság ellenére azonban a magyar gazdaság sorra döntötte a rekordokat: megdőlt a foglalkoztatotti, az export- és a beruházási rekord is.

Megjegyezte, hogy az idei év is hasonlónak ígérkezik: az export 10 százalék feletti növekedése mellett az év első hét hónapjában eddig több mint 3000 milliárd forint értékben születtek beruházási döntések, ami a tavalyi első héthavi érték három és félszeresét jelenti.

A tárcavezető szerint a recept bevált, mert a beruházások munkahelyeket teremtenek, a munkából pedig megélhetés és gazdasági teljesítmény lesz, ezért a kormány feladata továbbra is biztosítani azt, hogy a magyar gazdaság a jövőben is növekedési pályán tudjon maradni.

2023. augusztus 6.

Forrás: index.hu

Fotó: Szijjártó Péter, Facebook

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint már csak karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatástól

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint már csak karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatástól

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az elmúlt három évtized második legjobb munkanélküliségi adatát láthattuk a júliusi adatközléskor. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint alig több mint 227 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy 2010 óta 430 ezerrel csökkent a regiszterben szereplők száma.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. Az év hetedik hónapjában 227 341-en szerepeltek a nyilvántartásban, azaz 2010 elejéhez képest már több mint 430 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy 

ez az elmúlt három évtized második legjobb adata, ráadásul tavaly júliushoz képest újabb háromezerrel csökkent a regiszterben lévők száma, 

ami óriási eredmény a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben. A kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatás elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Magyarországon 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak száma pedig egyre inkább megközelíti a 4,8 milliót.

Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkahelymegtartó programok mellett az új munkahelyek létrehozását is segíti, és fontosnak tartja, hogy megtalálja és támogassa azokat a kkv-kat, amelyek képesek a nagy multinacionális cégek beszállítójává válni. Ezt szolgálja az augusztus elsején elindult, vállalkozóvá válást elősegítő Vállalkozó Start II. program, amelynek köszönhetően több mint ezer új vállalkozás jöhet létre. 

A kkv-k a foglalkoztatottak kétharmadának adnak munkát, így a program érdemben hozzájárul a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

2023. augusztus 2.

Forrás: vg.hu

Fotó: Nagy Norbert, Mediaworks

Rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. Az év hetedik hónapjában 227.341 fő szerepelt a nyilvántartásban, azaz 2010 elejéhez képest már több mint 430 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy ez az elmúlt három évtized második legjobb adata, ráadásul tavaly júliushoz képest újabb 3 ezer fővel csökkent a regiszterben lévők száma, ami óriási eredmény a jelenlegi nehéz, szankciók sújtotta gazdasági helyzetben. A Kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatás elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Magyarországon 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottak száma pedig egyre inkább megközelíti a 4,8 milliót.
Czomba Sándor hozzátette, hogy a Kormány a munkahelymegtartó programok mellett az új munkahelyek létrehozását is segíti és fontosnak tartja, hogy megtalálja és támogassa azokat a kkv-kat, amelyek képesek a nagy multinacionális cégek beszállítójává válni. Ezt szolgálja az augusztus elsején elindult, vállalkozóvá válást elősegítő Vállalkozó Start II program, amelynek köszönhetően több mint ezer új vállalkozás jöhet létre. A kkv-k a foglalkoztatottak
kétharmadának adnak munkát, így a program érdemben hozzájárul a munkahelyek védelméhez, a foglalkoztatás bővítéséhez.

Forrás: GFM 

2023.08.02 

A Savaria Egyetemi Központ táplálja a régió munkaerőre éhező multijait

A Savaria Egyetemi Központ táplálja a régió munkaerőre éhező multijait

A tavalyinál 26 százalékkal többen jelentkeztek az ELTE szombathelyi képzéseire, új slágerszak a pszichológia, a régi klasszikus pedig a pedagógus- és a gépészmérnök-képzés.

Sok tekintetben rekordokat, kiemelkedő számokat hozott az idei felvételi, hiszen 2011 óta nem jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint az idén, megdőlt a legmenőbb szak tavalyi pontrekordja, és a mennyiségi listavezető Eötvös Loránd Tudományegyetemre felvettek száma is.

Az ELTE összesen 12 225 jelentkezőt vett fel a képzéseire, akik közül nappalin 9620-an, levelezőn 2416-an, esti munkarendben 189-en tanulnak majd tovább. A gólyák 85 százaléka, másképpen 10 396 fő ráadásul állami ösztöndíjas formában tanulhat tovább. 

A felvettek oktatási formák szerinti bontása pedig így fest:

• alapszakon: 7802
• mesterszakon: 2964
• osztatlan szakon: 1279
• felsőoktatási szakképzésben: 180 

Az egyetem töretlen népszerűsége természetesen az alegységekre is hatással van, az ELTE Savaria Egyetemi Központban például 2019 óta folyamatos a hallgatói létszám növekedése, de idén kilőtt, hiszen 26 százalékkal ugrott meg a szám.

Korábban a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartoztunk, 2006-ban csatlakoztunk az ELTE-hez, amelynek ez az egyetlen vidéki campusa. Ez mentőakciónak számított, mert akkor rossz állapotban voltunk, azóta viszont felfelé ívelő pályán mozgunk, a régió meghatározó oktatási intézményévé váltunk

– kezdte Lenkai Nóra, a Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa. 

Mely karok találhatók meg Szombathelyen?

Frissítették a portfóliót, a valós piaci igényekhez igazították a képzéseiket, és sok társadalmi, gazdasági, civil, valamint sportszervezettel kötöttek együttműködési megállapodást. 

A diákok nemcsak az ELTE magas színvonalú elméleti oktatását kapják meg, hanem gyakorlatorientálttá váltak a képzések, a végzősöket gyorsan felszívja a régió munkaerőpiaca. 

E folyamatokat a nagyvállalatokkal, a kkv-kkal és a kamarákkal, illetve a sportegyesületekkel együtt folyamatosan monitorozzák.

Az ELTE szervezeti egységei közül Szombathelyen megtalálható:

• a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, amely a pedagógusképzések centruma a nyugat-dunántúli régióban
• a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, amely a pszichológia és sportszervezés szakokkal produkált jelentős növekedést
• a Társadalomtudományi Kar, amely először indít új mesterképzésként vállalkozásfejlesztés szakot
• és az Informatikai Kar, amelynél meghatározó a programtervező informatikus (felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzésben is), a gépészmérnök (alapképzés, duális képzés), valamint a műszaki menedzser alapszak is

Melyek a legnépszerűbb szakok?

A felvételi eredmények azt mutatják, hogy a vezető szerepet a bölcsészettudományi és a pedagógus képzési terület tölti be – a felvettek több mint 50 százalékát ez a két terület adja –, a harmadik helyre a gazdaságtudományok kerültek 23 százalékos részaránnyal.

A Szombathelyen működő négy kar közül a pedagógiai még a központ egészére vetített növekedésnél is nagyobbat, 28 százalékosat produkált. 

A legnépszerűbb szakok közé tartoznak az angol nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára, a testnevelő, gyógytestnevelő tanár, valamint a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanári szakok. Idén először iskoláztak be hallgatókat az újonnan meghirdetett természettudomány-környezettan szakos tanári szakra. Az alapképzések közül az anglisztika és a tanító szakra jelentkeztek a legtöbben.

Összedolgozva a multikkal

„A pedagógusképzés a fő profilunk, Nyugat-Magyarországon fellegvárnak számítunk e tekintetben, hiszen teljes a portfóliónk” – folytatta Lenkai Nóra. A rektori biztos hozzátette: a pszichológia új képzés náluk, és azonnal nyolcszoros volt a túljelentkezés, noha általában úgy szokott befutni egy szak, hogy megvannak a gyökerei. 

A legnépszerűbb szak, mint országosan, itt is a gazdálkodási és menedzsment volt, és a legmagasabb felvételi pontszám is ide kellett az államilag finanszírozott területen 418 ponttal –miközben az országos felvételi tekintetében elég szélsőségesen alakultak a ponteredmények. 

A gépészmérnök képzésen pedig a tavalyi 320-as ponthatárral megduplázták a felvételi létszámot.

Az összes multi a partnerünk, hagyományos és duális formában is oktatunk. Az utóbbi révén a tanulók és a cégek egymásra találása nyomán kint töltik a gyakorlatukat, azokkal a gépekkel és munkatársakkal, illetve munkafolyamatokban dolgoznak, amelyekkel utána munkavállalóként is, mivel ezek a cégek a diplomázásuk után fel is veszik őket

– mondta Lenkai Nóra, aki szerint a régióban jelen levő tizenkét-tizenöt multinacionális vállalat ki van éhezve a munkaerőre.

2023. július 31.

Forrás: vg.hu

Fotó: Shutterstock

Még az elemzőket is meglepte a rekordfoglalkoztatottság

Az Európai Unióban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje.

Júniusban 4 millió 766 ezret tett ki a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, miközben 187 ezren voltak munka nélkül. Az előbbi több mint 50 ezerrel magasabb, mint egy hónapja, az utóbbi pedig hajszálpontosan ugyanannyi, mint a májusi adat – írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatait elemezve. 

A június hónapra vonatkozó modellbecslés adata (3,8 százalék) és a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája (3,9 százalék) egyaránt változatlan maradt az előző hónap adatközléséhez képest. Az ING közlése szerint ennek alapján a munkanélküliek száma továbbra is 190 ezer körül alakul. Ezek a mutatók még mindig meghaladják az egy évvel korábbi szintjüket, de az még mindig meglehetősen szokatlan jelenség, hogy egy három negyedéve tartó technikai recesszió közben ilyen kedvezők a munkaerőpiaci mutatók. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a havi adatokat vizsgálva talán a legfontosabb változás, hogy jócskán, mintegy 50 ezerrel megnőtt a foglalkoztatottak száma. Ez a növekmény nem a munkanélküliek felszívásából fakadt, ezért sem változott a foglalkoztatás bővülése ellenére a munkanélküliségi ráta. Hozzátette, hogy sokkal inkább a munkaerőpiaci aktivitás növekedése táplálta a foglalkoztatás emelkedését. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ebben nincs semmi meglepő: a nyári, szezonális munkák beindulásával – elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban – erősen megnő a munkaerő iránti igény, és az idénymunkások száma is ezzel együtt.

Ennek megfelelően akár a háromhavi átlagmutatót, akár a havi modellbecslést nézzük, mindkettő esetében elmondható, hogy rekordmagasra emelkedett az aktivitási ráta. E mögött két folyamat húzódhat meg: egyrészt az előző évekhez képest sokkal jobbnak tűnik a mezőgazdasági teljesítmény (a kedvező időjárás következtében), ami többletmunkát biztosíthat. Másrészt a turizmus – elsősorban a külföldiek érkezése – is élénkebb az elmúlt évekhez képest. Ez szintén növelheti a munkaerő iránti igényt. Ám mindez mit sem érne, ha nem lenne kínálat. A munkaerőpiac kínálati oldalát pedig az extrém magas inflációs környezet élénkíti.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint a növekedés elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon következett be, ugyan nőtt a hazai háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma, azonban még mindig több mint 10 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti szinttől. Mérséklődött emellett éves alapon a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is, aminek oka, hogy az enyhülő, de a gazdaságban továbbra is jelen lévő munkaerőhiány mellett a programokban dolgozók is tudnak piaci állást találni.

A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan érdemben bővült az aktivitás is, ennek oka a bérek, illetve a megélhetési költségek emelkedése, de szerepet játszik benne az Ukrajnából érkező menekültek megjelenése is a munkaerőpiacon. Az aktivitás fokozódása miatt a foglalkoztatás növekedése ellenére is éves alapon nőtt a munkanélküliek száma, ám az első negyedévhez képest már csökkenést mutatnak az adatok, míg a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta továbbra is alacsonynak tekinthető.

Előretekintve nem számítunk érdemi változásra a foglalkoztatás esetében az év hátralévő részében. A munkaerőhiány miatt a vállalatok igyekeznek megtartani a meglévő munkavállalóikat, mivel arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés második fél évre várt beindulását követően nehezen találnának munkaerőt – fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy hosszabb távon a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelentik a növekedési korlátot a foglalkoztatás terén. Így a gazdasági teljesítmény fokozásához elengedhetetlen a munkaerő-állomány képzettségi szintjének javítása.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint helyre kell állítani a gazdasági növekedést, és meg kell őrizni a magas beruházási aktivitást. E célok elérése, továbbá a versenyképesség megerősítése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el. Czomba Sándor kiemelte, hogy az EU-ban Magyarországhoz képest másfélszer magasabb a munkanélküliség szintje, Görögországban és Spanyolországban pedig meghaladja a 10 százalékot.

2023.07. 28.

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Vas Népe / Szendi Péter

A Dunaferr vevőjével tárgyalt Nagy Márton

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a mai napon hivatalában fogadta Sanjeev Guptát, a Liberty Steel Group ügyvezető elnökét és a cég vezetőségét – írja a Magyar Nemzet.

A találkozón a felek áttekintették a Dunaferr működtetésének helyzetét, továbbá megállapították, hogy a Dunaferr stabil működése és fejlesztése, valamint a munkahelyek megvédése érdekében tovább folytatódik a megkezdett munkafolyamat és a szoros együttműködés. A megbeszélésen a Liberty hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a zöldacélra történő mielőbbi átállás mellett, ez jelenti az ágazat jövőjét.

A Dunaferr, a korábbi külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók miatt vált fizetésképtelenné. A Vasmű megmentésében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium aktív szerepet vállalt. A nyílt és transzparens felszámolási eljárás keretében végül a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot, így a Dunaferr értékesítése sikerrel zárult.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az értékesítés fontos mérföldkő, azonban a munka neheze csak most kezdődik. A kormány elkötelezett az acélipar és a magyar ipar jövője szempontjából is kiemelkedő zöldátállás mellett, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig továbbra is mindent megtesz a térség országgyűlési képviselőjével, Mészáros Lajossal együttműködve a munkahelyek és a családok megvédése, a Dunaferr helyzetének hosszú távú rendezése érdekében – áll a tárca közleményében.

2023.07. 26

Forrás: figyelo.hu

Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán 

Háromszor annyit vihetünk haza, mint 2010-ben

86 ezer forinttal 567.800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon – derül ki a GFM közleményéből. 

A KSH adatai szerint tovább folytatódott a bérek emelkedése, 2023 májusában a bruttó átlagkereset 567.800 forintot tett ki. Ez 86 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, így a bérek éves alapon 17,9 százalékkal nőttek. A nettó kereset ezzel párhuzamosan 391.500 forintra emelkedett. Megállapítható, hogy egy átlagos munkavállaló már közel háromszor annyit vihet haza, mint 2010-ben.
A Kormány az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, helyreállítsa a gazdasági növekedést és támogassa a bérek folyamatos emelkedését. Ehhez legelőször le kell törni és egy számjegyűre kell leszorítani a szankciós inflációt. A Kormány ennek érdekében már számos intézkedésről döntött: júniustól többek közt bevezette a kötelező akciózást, aminek mértéke augusztustól 10-ről 15 százalékra emelkedik, júliusban pedig elindult az online árfigyelő rendszer, amelynek köszönhetően a megfigyelt termékek átlagára már 6,7 százalékkal csökkent.
Az intézkedések hatékonyak és eredményesek, a januári tetőzéshez képest már ötödével csökkent az infláció mértéke. A családok és a gazdaság védelme érdekében a Kormány 200 ezer forinttal megemelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretét, az infláció egyre nagyobb ütemű csökkentése pedig újra megnyitja az utat a reálbérek növekedése előtt.

Forrás: GFM 

2023.07.25 

Egyre távolabb az évközi minimálbér-emelés, csak augusztus végén ülnek le a szakszervezetek és a munkaadók

Egyre távolabb az évközi minimálbér-emelés, csak augusztus végén ülnek le a szakszervezetek és a munkaadók

Habár korábban júliusban tervezték összehívni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, augusztus vége előtt erre biztosan nem kerül sor, amivel az esélye is jelentősen csökkent egy évközi minimálbér-emelésnek – tudta meg a Világgazdaság. Ha lenne is egy megállapodás, október előtt valószínűleg nem lépne életbe, akkorra ráadásul már el kell indulniuk a jövő évi tárgyalásoknak.

A magas infláció június elején ismét egy asztalhoz ültette a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevőit. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló testület azok után tartott tapogatózó egyeztetéseket, hogy a minimálbérek vásárlóereje az év eleje óta folyamatosan csökken. A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékos, a múlt évi bérmegállapodásban rögzített növekedése még mindig alatta van az inflációnak, amelyjanuár óta végig 20 százalék fölött tartózkodott.

Bár a szakszervezeti oldal a nyár elején még bizakodó volt, mivel a munkaadók sem zárkóztak el a tárgyalásoktól,

azzal, hogy augusztus végére tolódik a VKF, szinte minimális az esélye annak, hogy bármilyen megállapodás legyen egy évközi emelésről, ugyanis ezzel összecsúsznak az idei és jövő minimálbérről szóló egyeztetések.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság érdeklődésére a késlekedést azzal magyarázta, hogy egyelőre nincsenek meg azok az első féléves adatok, amelyek birtokában érdemben tudnának egyeztetni, ráadásul augusztus közepe táján a kormányzat is teljesen leáll, tehát egyedül a hónap végi időpont maradt, amikor meg lehet tartani a VKF-et. Továbbra is az infláció éves átlagos alakulása a kérdéses, amely a kabinet várakozása szerint még mindig 15 százalék, ez azonban az elemzők által prognosztizált 18 százalékos körüli ütemtől elmarad. Mészáros Melinda szerint legjobb esetben is stagnálás lehet éves szinten a bérek váráslóerejében.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, különböző forgatókönyveket készítettek arra az esetre, ha júliusban meg tudtak volna állapodni, de már most látszik, hogy ez torlódást fog okozni. Ugyanis ha augusztus végén ülnek össze, és bármiféle sikeres tárgyalást lebonyolítanak, az egy hónap, tehát legjobb esetben is október lenne, mire az hatályba lépne.

Nyilvánvalóan fel fog vetődni a munkáltatók részéről, hogy arra a pár hónapra már nem kellene módosítani a megállapodást

– mondta a munkavállalói oldal képviselője. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára június középén lapunknak ugyanezt pedzegette, amikor arról beszélt, hogy egy évközi emelés számos adminisztratív pluszteherrel jár a cégekre nézve, amelyeknek üzleti vagy költségtervüket újra kellene írniuk. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig egyenesen a vágy kategóriájába sorolta.

Ezzel együtt Palkovics Imre hangsúlyozta, a Munkástanácsok véleménye az, hogy nem muszáj bérként kifizetni a különbözetet, lehet egy összegű kifizetést meglépni. „Egy a lényeg, hogy a munkavállalók reálveszteségét még idén pótolni lehessen. Valószínűleg felvetődik a munkaadók részéről, hogy a jövő évi tárgyalások során kompenzáljanak, de azt mi nem tudjuk elfogadni” – fogalmazott.

Mészáros Melinda arról is beszélt, hogy kivárás a jellemző a munkavállalók körében, példaként említette, hogy van olyan cég, ahol a fluktuáció idén lesz a legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. Szerinte a munkahelyváltás lebegtetése sok helyen csak a szavak szintjén van meg, „úgy tűnik, hogy kezd felértékelődni a munkahely biztonsága” – jegyezte meg.

2023 július 20.

Forrás: vg.hu

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI (illusztráció)

Tízből hat cégnél emelték a fizetéseket

Míg tavaly tízből nyolc cégnél emeltek a béreken a 2023-as terveknél csökkent a fizetésemelési hajlandóság: 2023 januárjában már csak tízből hat vállalat kalkulált bérfejlesztéssel az idei évre vonatkozóan, átlagosan 12,2%-os emeléssel terveztek. Ezzel szemben az első félév során 76%-nál már megtörtént a bérfejlesztés, és ez a szám még várhatóan emelkedhet, hiszen a munkaadók több mint fele jelezte, hogy év végéig még nem tudják, hogy lesz-e emelés, de nem tartják kizártnak.

A cégek 2023-ra vonatkozó bérfejlesztéseiről és az erre vonatkozó terveikről készített felmérést a Profession.hu az első félév végén. A válaszadók – amelyek körében mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagy vállalatok is szerepeltek – háromnegyedénél már emeltek idén a munkavállalói béreken: 67%-uknál egy alkalommal, míg 9%-nál többször is. Ez az arány meghaladja az év eleji terveket: januárban a cégek 62%-a nyilatkozta, hogy számolnak az idei bérfejlesztésekkel.

Azokon a munkahelyeken, ahol idén már volt fizetésemelés, a leggyakrabban (minden második vállalatnál) maximum 10%-ot eszközöltek, de 3%-nál a 20%-ot is meghaladta ennek mértéke. Vannak olyan vállalatok (11%), ahol egy második körös bérfejlesztéssel is számolnak még idén. Jelen állás szerint a többségében fehérgalléros állásokat kínáló cégeknél várható még a második félévben fizetésemelés, valamint a nehézipar, gépgyártás, adminisztráció és szolgáltatást támogató területeken működő vállalatoknál.

A cégek többsége (54%) egyelőre nem tudja biztosan, hogy fog-e még fizetésemelést adni 2023-ban, ők kivárnak ezzel a döntéssel, több, mint negyedüknél azonban már el is dőlt, hogy nem lesz bérfejlesztés. A cégek 18% még tervezi: többségük 10%-ot nem meghaladó összeget biztosítana, de vannak (26%), akiknél ez akár a 30%-os növelést is elérheti majd. A cégek mintegy 3%-a nem emelt idén a béreken és nem is tervezi az elkövetkezendő hat hónapban ezt megtenni.

„Januárban a vállalatok elsősorban azért terveztek béremelést vagy plusz juttatást, hogy ezzel kompenzálják a munkavállalók megnövekedett megélhetési költségeit – mindezzel a dolgozók megtartása volt a cél. Ekkor a munkavállalók több, mint fele számított arra, hogy 2023-ban megemelik a fizetését, rendszeres juttatását, vagy fizetéskiegészítésként, egyösszegű juttatásként kap kompenzációt, de többségük magasabb összeget szeretett volna, mint amit kapott” – mondja el az év eleji előzményeket Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „Az első félév végére már több helyen volt fizetésemelés, mint ahogyan azt a vállalatok korábban tervezték, de az is látható, hogy ez még emelkedhet az év hátralevő részében a bérfejlesztések terén: a felmérésünkben résztvevő vállalatok fele nyilatkozta, hogy nem tudja még, hogyan alakulnak a fizetésemelések a továbbiakban” – tette hozzá a szakértő.

Forrás: Profession.hu 

2023.07.20

Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön

A 18-25 éves korosztály többsége öt, vagy akár annál is több évre tervez egy munkaadónál és két éven belül már feljebb látja magát a ranglétrán – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A pályakezdők 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken és céljuk, hogy elismertek legyenek a szakmájukban. Tavaly óta kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, de azok száma is megnőtt, akik egy vállalat élén képzelik el magukat a jövőben. 

Jó hír a cégeknek, hogy évről évre motiváltabbnak bizonyul a 18-25 éves korosztály – derül ki a Work Force HR-szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Indexből. A megkérdezettek több mint 45 százaléka öt évre, vagy annál hosszabb időre tervez egy munkahelyen és közel 85 százaléka látja magát magasabb pozícióban. A legtöbb fiatal úgy gondolja, két éven belül előre tud majd lépni szakmai karrierjében, míg 46 százalékuk 3 és 5 év között látja a feljebbjutást reálisnak. Elenyésző volt azok száma, akik kevesebb, mint egy évvel számolnak ugyanannál a munkaadónál. A megkérdezettek 76 százaléka szeretne részt venni továbbképzéseken, amit a többség két éven belül meg is valósítana. Emellett a fiatalok nyitottak voltak új karrierlehetőségek iránt is, a pályakezdők 64 százaléka más szakterületet is elsajátítana az elkövetkező években.

Ami a jövőbeli terveket illeti, a megkérdezettek többsége szeretne elismert lenni a szakmájában és egy csapat hasznos tagjának lenni. 2022-ről 2023-ra 12 százalékkal csökkent azon válaszadók aránya, akik különösebb ambíciók nélkül végzik munkájukat, míg dupla annyian felelték azt, hogy szeretnének egyszer vezetők lenni és több ember munkájáért felelni. Tavaly óta nőtt azok száma is, akik egy vállalat élén állnának, és közel kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, mint tavaly ilyenkor.

„Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyakornoki programok már a fiatalabb diákok körében is, hiszen ezekkel valós munkakörnyezetben szerezhetnek szakmai tapasztalatot és fejleszthetik készségeiket. Ilyen pozíciókban a diákok gyakran elkezdik kiépíteni a szükséges kapcsolatrendszert későbbi karrierútjukhoz, hiszen olyan mentorokkal találkozhatnak, akik navigálják őket ezen az ösvényen. Azt látjuk, hogy a fejlődni vágyó gyakornokok a későbbiekben is könnyebben tudnak mozogni a munkaerőpiacon” – nyilatkozta Papp Tamás, Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Fotó: Gépészmérnök-képzés Szombathelyen 

Forrás: Work Force

 2023.07.04 

Nagy Márton: A hazai kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) súlya jelentős a magyar gazdaságban, ők adják a magyar gazdaság gerincét – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán hétfőn Budapesten.

Kiemelte, a magyar kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják. Tavaly a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest.     Kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a vállalkozások versenyképesebbé válnak.     Hozzátette, ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. El kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába.     Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat. Beszédében a miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort.

Rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban. Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi 41,2-ről – sorolta a miniszter. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a miniszter. Megjegyezte, ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani. A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10 százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter.

A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon továbbra is rekord magas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekord alacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki Nagy Márton. Felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított, Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal ismerte el. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Nyíregyházi Foglalkoztatási Paktum” Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című projekttel. A fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség végtelen című projektje. Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs elnevezésű projektje lett. Az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit Közhasznú Kft. VALI.HU – The personalised business information website című projekt. A vállalkozói kedv ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a nyertes. Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak lehetőséget Magyarország képviseletére.

Forrás: MTI

Fotó: Soós Lajos

2023.07.03 

Czomba Sándor: Megvédtük a munkahelyeket, egyre többen dolgoznak

A Kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is megvédte a munkahelyeket, éves alapon 26 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 2023 májusában már 4 millió 714 ezren dolgoztak. 2010 óta 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent – derül ki a Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár közléséből. 

A munkanélküliek száma 2010 májusához képest 286 ezer fővel csökkent. Ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma Debrecen és Szolnok összlakosságával egyenértékű számban csökkent. A Kormány célja, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést, megvédje a munkahelyeket, a családokat és a magas beruházási aktivitást. Ennek érdekében 2030-ig 500 ezer fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak számát, ezt szolgálja a nemrégiben elfogadott, vendégmunkásokra vonatkozó törvény is. A Kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A vállalkozások stabilitása és a munkahelyek megvédése érdekében a Kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ami árplafont vezet be egyes szektorokban az áramárra vonatkozóan, valamint lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók beruházásaikat figyelembe véve leírják az extraprofitjuk felét.

Forrás: GFM

2023.06.23 

Minden eszközzel támogatja a kormány a kkv-szektort

Fontos, hogy az innováció ne csak a nagyvállalatoknál, hanem a kisvállalatok körében is megvalósuljon, a sikeres innovációhoz pedig megfelelően felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő szükséges – mutatott rá a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A kormány támogatja és minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja a hazai kkv-szektor megerősödését, nemzetközi versenyképességének javítását – jelentette ki a távirati iroda tudósítása szerint Czomba Sándor az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) nemzetközi szakmai konferenciáján.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint különösen fontos, hogy az innováció ne csak a nagyvállalatoknál, hanem a kisvállalatok körében is megvalósuljon, a sikeres innovációhoz pedig megfelelően felkészült, digitális ismeretekkel rendelkező munkaerő-állomány szükséges.

– Magyarországon a kkv-k a gazdasági súlyukhoz képest meghatározó módon vesznek részt a foglalkoztatásban, ezért a munkaerőhiány a szektort súlyosabban érinti, mint a nagyvállalatokat – mutatott rá az államtitkár. Czomba Sándor jelezte: a következő időszak beruházásai mintegy félmilliós munkaerőigényt generálnak a magyar gazdaságban, ami a kkv-szektor számára is komoly fejlődési lehetőséget biztosít.

– A kormány a munkaerőhiányt elsősorban a hazai, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék aktivizálásával és foglalkoztathatóságának javításával, valamint a külföldön munkát végző magyar állampolgárok hazatérésének ösztönzésével kívánja enyhíteni. Harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását Magyarország átmeneti megoldásnak tekinti, amit korlátozottan, szabályozott keretek között, és csak a hiányszakmákban, meghatározott feltételek mellett kívánnak lehetővé tenni – hangsúlyozta az államtitkár.

Majd megjegyezte: a kormány számos szakpolitikai intézkedéssel segíti a kkv-k munkahelyteremtését és a foglalkoztatás elősegítését. A koronavírus-járvány időszakában jelentős állami forrásokat fordítottak a munkahelyek megvédésére, majd ezt követően újra a munkahelyteremtés támogatása került előtérbe. Jelenleg is több olyan konstrukció működik, ami elsősorban a kkv-szektor foglalkoztatási problémáit enyhíti.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a lakhatás és a munkába járás támogatása mellett a szakpolitikai intézkedéscsomag meghatározó eleme a munkásszállások kialakításának ösztönzése 2017 óta. A konstrukció lényege, hogy az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt munkásszállók létesítéséhez.

A támogatási konstrukció kedvezőbb a kis- és középvállalkozások esetében, így ezek a vállalkozások az állami támogatás kedvezményezettjei között ma már többségben vannak. A program eddigi hat kiírása során az állam 61 munkásszállás kialakításához 24 milliárd forintot biztosított, ami országszerte 8500 férőhely létrehozását teszi lehetővé.

Németh László, az IPOSZ elnöke kifejtette: a kkv-k szerepe meghatározó a gazdaság stabilitásában. – A világban soha nem látott informatikai, technológiai és digitális forradalom zajlik, amely messzemenően érinti a kis- és középvállalkozásokat; a gazdaság jövőjének egyik alapkérdése, hogy ezek a vállalkozások milyen mértékben és milyen gyorsan tudják elsajátítani az új technológiákat – fogalmazott az elnök.

Forrás: figyelo.hu

2023. 06. 16

Munkaerőpiaci fórum – Munkaerő, de honnan?

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és szakmai partnerként a Trenkwalder Magyarország 2023. június 7-én munkaerőpiaci fórumot szervezett „Munkaerő, de honnan?” címmel a téma iránt érdeklődők számára. 

Molnár Ágota a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy cégvezetőként jelenleg a legnagyobb kihívás  Magyarországon megfelelő munkaerőt találni. Így örül annak, hogy ZMKIK szervezésében egy ilyen aktuális témával kapcsolatos előadásokat hallgathat meg e közönség.

Elsőként Szarvas Péter a Trenkwalder Magyarország Quality menedzsere tartotta meg előadását. A fél órás előadáson szó esett az adatvezérelt megoldásokról a HR szakmában. Az előadásból kiderült, hogy Zala megyében az országos átlag alatti a munkavállalók munkabérrel kapcsolatos elégedettségi indexe, emellett jelentős az utazási hajlandóság. Az előadás során bemutatásra került a cégcsoport egyedi  Sliding Screen megoldása is: egy-egy munkáltató igényére valós idejű választ tudnak adni a KSH és a saját adatok felhasználásával. Konkrét példaként megemlítésre került, hogy a munkaerőigény leadásakor meg tudják pontosan mondani többek között azt is, hogy mennyi a munkavállalók létszáma az adott körzetben, ezek milyen képzettséggel rendelkeznek, ebből mennyi a munkát keresők száma, és  mekkora a jellemző bér az adott pozícióra,valamint  milyen közlekedési lehetőségek vannak  körzetben.

A következőkben Páli Nóra a cégcsoport Student Services Vezetője vette át a szót. Kiemelte, hogy a jogszabályok kedvezően befolyásolják a diák munkaerő alkalmazását abban az esetben, ha ez diákszövetkezeten keresztül történik. Így lehetőség van rugalmasan a napi, heti, alkalmi munkaerő foglalkoztatására is, mindamellett, hogy ez a megoldás az adminisztrációs, adó- és járulékos teher tekintetében jóval kedvezőbb.

A rendezvénye egy pódiumbeszélgetéssel folytatódott, melyet Vergerné Vincze Csilla a Trenkwalder Service Delivery Menedzsere moderalt. Beszélgetőtársai Csirke Balázs az iSi Automotive HR vezetője és Csizmazia Balázs a Ziehl-Abegg Kft. HR vezetője volt.

A beszélgetésen az alábbiakról esett szó  a 3. országbeli munkavállalókkal kapcsolatban:

• kevés az elérhető magyar munkavállalók létszáma,
• a harmadik országbeli munkavállalók jellemzően Ázsiából érkeznek,
• integrálásukhoz idő kell,
• figyelni kell arra, hogy a szabadidejüket normális keretek között töltsék el,
• munkában jellemzően az átlag feletti eredményeket érnek el,
• 2+1 évig szeretnék foglalkoztatni őket,
• fel kell készülni arra, ha a nagyszámú 3. országbeli munkavállalónak nagyjából egy időben jár le a tartózkodási engedélye, így előre kell gondoskodni a pótlásukról vagy a munkafolyamatok automatizációjáról,
• a munkaerőpiacot felboríthatja az, hogy Németország július 1-től megnyitja a kapuit az ázsiai munkavállalók irányába, így vélhetőe még nehezebb lesz a hazai szereplőknek munkaerőt találni. 

Az esemény zárásakor Vörös Anikó a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára elmondta, hogy megalapítják a HR Klubot, amely küldetése, hogy a HR tapasztalatokat és jó gyakorlatokat átadják a kkv szektor részére, ezáltal fejlesztve a megyei gazdaság teljesítményét.

ZTV

Fotók: Szabó Anna / Trenkwalder Magyarország.

Zalai munkaerőpiac: minden szegmensben hiány

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Trenkwalder Recruitment Kft. szakmai közreműködésével Munkaerő, de honnan? címmel tartott fórumot a napokban Zalaegerszegen, a Kamarák Házában. A konferencia célja az volt, hogy bemutassa a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet és lehetőségeket – írta a Zaol.hu.

A rendezvényen a téma iránt érdeklődő vállalkozások és cégek HR-munkatársai vettek részt. A találkozó egyúttal a HR Club megalakulásának nyitórendezvénye volt. Vörös Anikó kamarai titkár kiemelte, hogy a kezdeményezés a jó gyakorlatok és tapasztalatok átadása mellett arra irányította a figyelmet, hogy miként tudja a humánerőforrás-menedzsment a vállalatok versenyképességét megőrizni a kor kihívásaihoz, különösen a munkaerőhiányhoz alkalmazkodva.

Vergerné Vincze Csilla, a Trenkwalder szolgáltatásüzemeltetési menedzsere arról számolt be, hogy minden szegmensben jelen van a munkaerőhiány, ezért egyre több vállalkozás foglalkoztat külföldi dolgozót.

A résztvevőket Molnár Ágota kamarai elnök köszöntötte, majd Szarvas Péter, a Trenkwalder minőségi toborzási menedzsere az adatvezérelt megoldásokról, Páli Nóra pedig a diák-munkaerőpiac keresletéről és kínálatáról szólt. Csizmazia Balázs, a Ziehl-Abbeg Kft. HR-vezetője, a pódiumbeszélgetés egyik résztvevője kihangsúlyozta, hogy vállalatuk egy éve 35 mongol kollégát alkalmaz. A munkahelyi teljesítményük kiváló, viszont a kulturális különbségek miatt fontos őket integrálni a magyar társadalomba, meg kell őket ismertetni a helyi vállalati és társadalmi szokásokkal.

A beszélgetésen résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen előnyökkel járhat a külföldiek foglalkoztatása, megoldást jelent-e minden problémára. A rendezvény zárásaként Vörös Anikó ismertette a hallgatósággal a kamara HR Clubját és annak jövőbeni terveit.

Forrás: zaol.hu

2023.06.13 

GFM: Töretlen a bérek emelkedése!

A KSH adatai szerint 2023 márciusában tovább emelkedtek a bérek, a bruttó átlagkereset már elérte az 577.900 forintot. A háború és a szankciók káros hatásai sem törték meg bérek nominális növekedési trendjét, az egy évvel ezelőtti szinthez képest 16,6 százalékkal keresnek többet a dolgozók, míg 2010-hez képest pedig több mint 2,8-szoros emelkedés látható. Egy munkavállaló 2010-hez képest 375.400 forinttal többet vihet haza – hívta fel a figyelmet közleményében a GFM.

A reálkereset márciusban 6,9 százalékkal mérséklődött, a Kormány azonban ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, ezzel újra növekedési pályára állítva a
reálkereseteket. Ennek érdekében a kiskereskedelmi üzletekben júniustól elindul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer.
A Kormány intézkedései eredményesek: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció tetőzött és trendszerű csökkenésnek indult, továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. 2022-ben az egész uniót tekintve Magyarországon
nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek, így ennek is köszönhetően tavaly is reálbér emelkedés volt – szemben például Németországgal, ahol harmadik éve csökken a reálkereset. 2010 óta pedig már mintegy 70 százalékkal ér többet a fizetések vásárlóereje.

Forrás: GFM

2023.05.24 

Nyugat- és Közép-Magyarországon csökkent a leginkább a lakosság fizetőképessége

Tavaly óta Nyugat-Dunántúlon csökkent a legjobban a családok fizetőképessége az Intrum és a GKI kutatása szerint: a régióban egy év alatt 58 százalékkal esett a fizetőképesség. Az országos átlagkeresetet nagy mértékben a közép-magyarországi bérek húzzák fel, az összes többi régió keresetei elmaradnak az országos átlagtól.

Eltérően érinti a magyar régiók lakosságát a gazdaság gyengélkedése: ahogy korábban a COVID-válságot, úgy a mostani gazdasági fordulatot is a fejlettebb régiók lakossága érzi meg inkább, míg a kisebb jövedelmű térségekben kevésbé csökken a családok fizetőképessége.

Az Intrum követeléskezelő vállalat és a GKI Gazdaságkutató Zrt. országos elemzéséből kiderül: 2022 első negyedévéhez viszonyítva jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke 2023 első három hónapjában 6,51 ponton állt átlagosan – a tavalyi év azonos időszakában ez az érték (amelyet az infláció, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és hasonló adatok alapján számítanak ki) még 45,24 ponton állt.

Jó hír ugyanakkor, hogy a tavalyi tendencia megállt idén év elejére: 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva már enyhén emelkedett a fizetőképesség.

A magyar régiók közül az áremelkedések és hasonló tényezők láthatóan a Dunántúlt érintik a legsúlyosabban: a Nyugat-Dunántúlon 58, Közép-Dunántúlon 54 százalékkal esett vissza az Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI). Valamivel kisebb mértkében, de még mindig erőteljesen érintik a gazdasági nehézségek a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországot, a Dél-Dunántúlt és az Észak-Alföldet (48, 47 és 44 százalékos visszaesés).

A legjobban Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régiója vészeli át a nehézségeket: a két térségben “csak” 19 és 18 százalékkal romlott a fizetőképesség. Ennek egyik oka, hogy a két régióban az idei év elején az előző, 2022-es utolsó negyedévhez képest nagyobb mértékben javult a lakosság fizetőképessége, mint a többi országrészben (Dél-Alföldön az IRFI értéke közel 50 százalékkal javult negyedéves viszonylatban).

„A regionális különbségek hasonlóak a COVID-járvány idején tapasztalt mintához” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „Az akkor lecsapó válságot szintén a fejlett nyugati és középső régiókban érezte meg leginkább a lakosság: ennek oka, hogy az itteni gazdaság jobban beágyazott a világgazdasága, így érzékeny annak változásaira.”

Üveges Judit hozzátette: a mostani válság abban különbözik a pandémia idején tapasztalttól, hogy most nem egy hirtelen, váratlan sokk áll mögötte, hanem több rendszerszintű strukturális probléma, például Magyarország rossz külső kereskedelmi egyensúlya és a magas államadósság. Emiatt most nem várható gyors korrekció, hanem elhúzódó válságra, hosszas stagnálásra és lassú kilábalásra számíthatunk.

Az Intrum és a GKI kutatása a fizetőképesség változása mellett rámutatott az országon belüli jövedelmi különbségekre is. A kutatás alapján az országos statisztikákban a közép-magyarországi fizetések jelentősen felhúzzák az átlagot. A régiós átlagkereset 318,6 ezer forint, ami 16 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Bár Nyugat-Magyarország a fejlettebb régiók közé tartozik, az itteni jövedelemszint is elmarad az országos átlagtól: a közép- és nyugat-dunántúli átlagkereset (318 ezer forint) egyaránt 4 százalékkal kisebb az országátlagnál. A keleti és déli régiók lakosságának jövedelme számszerűleg ennél továbbra is alacsonyabb. Azonban a megélhetési költségek és más tényezők alapján a kisebb jövedelmű régiókban magasabb a fizetőképesség, a lakosság könnyebben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

2023.05.09 

19 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, új vállalkozóvá válást segítő program indul

A háború és szankciók sújtotta gazdasági helyzet ellenére éves alapon 19 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2023 márciusában, ezzel Magyarországon 4 millió 707 ezer főre emelkedett a munkavállalók száma. A munkanélküliek aránya 4 százalékot tett ki, ami a 7. legalacsonyabb az EU-ban – olvasható a GFM közleményében. 

Külön eredmény, hogy az előző hónaphoz képest 0,9 százalékponttal csökkent a fiatalok munkanélkülisége (10,3%), amely mintegy negyedével kedvezőbb az uniós (14,4%) átlagnál. Az adatok rávilágítanak, hogy a Kormány intézkedései hatékonyan és eredményesen védik meg a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatottságot, a családokat. Annak érdekében, hogy hazánkban a foglalkoztatottság tovább bővüljön, 14 vármegyében és a fővárosban új vállalkozóvá válást elősegítő munkaerő-piaci program indul.

A Program keretében a jogi és pénzügyi alapismeretek megszerzése után az álláskeresőként nyilvántartottak üzleti tervet nyújthatnak be, amely alapján – pozitív elbírálás esetén – támogatást kaphatnak a vármegyei kormányhivataltól. A vállalkozás beindításához 6 hónapig az állam biztosítja a minimálbér összegét, azon felül pedig legfeljebb mintegy 3,5 millió forintos tőketámogatásban részesülhetnek az érintettek. A vállalkozás indítását elősegítő vármegyei programokról friss információt a helyi foglalkoztatási osztályok adnak, a részletek a foglalkoztatási portálon elérhetők.

Forrás: GFM 

2023.04.28

530 ezer forint felett a bruttó átlagbér

A KSH adatai szerint 2023 februárjában tovább folytatódott a keresetek emelkedése. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó bére a tisztított adatok szerint egy év alatt 14,8 százalékkal 531.200 forintra nőtt, a nettó bér pedig 15,2 százalékponttal emelkedve elérte a 353.200 forintot. Ezzel a 2010-hez képest a bérek már 2,7-szeresére nőttek.

A GFM ezzel kapcsolatosan az alábbi közleményt tette közzé.
A háború és az elhibázott szankciós politika eddig nem látott inflációhoz vezetett Európa-szerte. A szankciós infláció 2023 februárjában 19,6 százalékkal csökkentette a reálbéreket. A Kormány célja, hogy letörje az árak emelkedését, év végére egy számjegyűre szorítsa le az inflációt. A Kormány már 20 intézkedésről döntött, többek közt bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot.

Ezen túlmutatóan pedig megkezdődött egy online árfigyelő rendszer létrehozása a túlárazás megakadályozása, az árverseny fokozása, így az infláció csökkentése érdekében. A Kormány legújabb intézkedésével pedig a jelentősebb bevétellel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket kötelezi heti akciók meghirdetésére 20 termékkör esetén. A Kormány intézkedései működnek, az infláció januárban tetőzött, azóta folyamatos és trendszerű csökkenésnek indult. A Kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően pedig 2022-ben Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben az órabér. Míg hazánkban az órabérek 16,4 százalékkal emelkedtek, addig az uniós növekedés mindössze 4,4 százalékot ért el.

Forrás: GFM 

2023.04.26

Feszes maradt a hazai munkaerőpiac

A gazdaság teljesítményének az utóbbi időszakban mért lassulása ellenére a magyar munkaerőpiacon továbbra is kitart az utóbbi évekre jellemző trend: számos területet, főleg az ipari termelő szektort, munkaerőhiány sújt. Az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző és toborzó vállalat, a WHC Csoport saját tapasztalati alapján a hazai vállalkozások továbbra is jelentős munkaerőigénnyel bírnak, így az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe került a távoli országból érkező vendégmunkások foglalkoztatása.

Bár a KSH országos adatai szerint minimálisan emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban – 3,9-ről 4 százalékra havi alapon – ha regionális bontásban vizsgáljuk, számos vármegyében továbbra is csökken a munkanélküliség, nincs elegendő elérhető munkaerő. Egyes régiókban még lehet ugyan tartalék az emberi erőforrásokban, de összességében továbbra is nagyon feszített a magyar álláspiac.

Az ország munkaerő folyamatait meghatározó trend tehát az elmúlt év gazdasági kihívásai ellenére továbbra is változatlan: egyre több külföldi beruházás érkezik, melyek folyamatosan új munkaerőt igényelnek, amivel az ország emberi erőforrás kapacitása már nem tud lépést tartani. Főként az ipari cégek küzdenek továbbra is munkaerőhiánnyal: több szakmában nincs megfelelő számú és képzettségű fizikai munkavállaló hazánkban.

„Bár az országban működő vállalatok elsősorban magyar munkaerőt alkalmaznának – hiszen nincsenek nyelvi nehézségek, nincsenek hosszas, munkavállalással kapcsolatos idegenrendészeti adminisztratív folyamatok – egészen egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű munkavállaló abban a létszámban és azokban a magyarországi lokációkban, ahol szükség lenne rájuk. Emiatt a távoli országokból származó munkaerő toborzása jelenleg gazdasági szükségszerűség. A vendégmunkások bevonása ráadásul a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen, ha nincs elég munkaerő, a vállalatok úgy dönthetnek, hogy tovább állnak, áthelyezik a termelést olyan országokba, ahol ez a kihívás nincs jelen” – hívta fel a figyelmet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Régiós versenyelőny, hogy a hiányszakmákban jöhetnek a vendégmunkások

Egy kormányrendeletnek köszönhetően tavaly augusztus óta immár tizenhét nem EU-tagországból érkezhetnek könnyített feltételekkel, kölcsönzött formában munkavállalók Magyarországra a hiányszakmákba. Látni kell, hogy a teljes régió munkaerőhiánnyal küzd: Csehországban mintegy 700 ezer, Ausztriában közel 1 millió, a hazánknál négyszer nagyobb Lengyelországban pedig mintegy 1,5-2 millió, többségében ukrán vendégmunkás dolgozik. A könnyített feltételeknek köszönhetően viszont megnyílt a lehetőség arra, hogy meghatározott időre – jellemzően két évre – szigorú kiválasztáson átesett dolgozók érkezhessenek távolabbi országokból is.

Ezzel a rendelkezéssel hazánk a régió országaihoz képest versenyelőnyhöz jutott, hiszen a jelenlegi nehéz, munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is képes a már megvalósult és a jövőben érkező beruházások számára megfelelő munkaerőt biztosítani.

Forrás: WHC 

2023.04.04

Soha nem volt még év elején ennyi foglalkoztatott

Hazánkban a foglalkoztatottak létszáma 2012 óta folyamatosan újabb és újabb csúcsokat ér el. Még a legfrissebb adatok szerint is javultak a mutatóink. A december-február időszakban átlagosan 4690 ezer fő dolgozott, ami 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban, s a növekedésből 12 ezer fővel a nők létszáma emelkedett – derül ki Szalai Piroska összefoglalójából, amelyet a Mandiner közölt. 

Korábban az év eleji időszakban még soha nem dolgoztunk ennyien 

A munkaerőpiacon mindig figyelhetünk meg szezonalitást, ez nemcsak hazánkban, de külföldön is így van. Év eleji hónapokban kevesebben dolgoznak, majd nyáron emelkedik a létszámuk, s az év végén kis esést szoktunk tapasztalni, de még az év végi számok is magasabbak szoktak lenni az év elejieknél. A versenyszférában az éves költségvetéseket az első két hónapban állítják össze, s legtöbben csak tavasszal indítják el az új projektjeiket, ezért a munkaerőigény is alacsonyabb szokott lenni az év első negyedévében. A második negyedévben a mezőgazdaság, a turizmus, a kereskedelem és az építkezések is el szoktak indulni, ami növeli a munkalehetőségeket, ez a harmadik negyedévben ugyanilyen magas szinten szokott folytatódni, majd ősszel ugyan kicsit visszaesik, de az év végi megrendelések jelentősek, illetve a kereskedelemben az adventi időszak még továbbra is erős. Ennek a természetes ciklusnak most az éves legalacsonyabb pontján állunk.

Ezért hibásak azok az elemzések, amelyek nem azonos időszaki adatokat hasonlítanak össze, illetve nem szezonálisan korrigált adatokkal dolgoznak a különböző időszakok összehasonlításánál. A KSH a szezonálisan korrigált adatokat csak később, és nem is havonta, csupán negyedévente szokta kiadni.

Legyünk tehát figyelmesek a különböző elemzéseknél!

Ma számos olyat láttam, amelyik foglalkoztatás-csökkenésről beszél. Ezek a szakértők nem precízek, tévesen értékelik a folyamatokat.

Hazánkban a munkaerőpiac idén januárban és februárban is bővült, annak ellenére, hogy már egy éve zajlik a határaink mellett a háború, s előtte meg a járvány okozott nehézségeket a munkahelyeinken.

A foglalkoztatás tényei tehát a következők

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva, a közfoglalkoztatottak száma csökkent 10 ezerrel, s a külföldön dolgozóké nőtt 13 ezerrel, így áll össze az összesen a 15 ezer fős növekedés.

A járvány előtti időszakban a KSH adatai között csupán az első negyedéves számok találhatók meg, a december-február adatai nem. De így is jól látható, hogy a 2020. I. negyedévében még több mint százezerrel kisebb volt a belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, a közfoglalkoztatottaké harmadával csökkent, a külföldön dolgozóké pedig több mint tízezerrel kisebb most.

A külföldi munkavállalók száma a járvány első időszakának lezárásai miatt harmadával csökkent, s azóta folyamatosan növekszik ugyan, de még nem érte el a járvány előtti szintet. A közfoglalkoztatottaké pedig már 2016 óta folyamatosan csökken. A legfrissebb számok már a 2010-es szintnél is alacsonyabbak. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon még soha nem dolgoztak ennyien, mint jelenleg.

A foglalkoztatás bővülése februárban együtt járt a munkanélküliek számának 15 ezer fős emelkedésével, de még így is 200 ezer alatt maradt a létszámuk, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék. A szakirodalmak szerint azokat a területeket tekintjük teljes foglalkoztatású térségeknek, ahol a munkanélküliség 5 százalék alatti. Magyarország ilyen még a háború és a járvány időszakában is.

Hazánkban, mivel maximumon a foglalkoztatottak száma, illetve kicsit emelkedett a munkanélkülieké, a 64 évesnél fiatalabb inaktívak létszáma több tízezerrel csökkent. A 20-64 éves korcsoportban már a tavalyi utolsó negyedévben 933 ezer fő volt inaktív, több mint kétszázezerrel kevesebb, mint a járvány előtt.

A nemzetközi szinthez viszonyítva is sokan dolgozunk, a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék feletti, ami az unió legjobbjainak egyike, kevesen vannak munka nélkül, hisz a 4 százalékos munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak közé tartozik, s jóval kevesebben inaktívak, mint korábban bármikor. S emellett a tavalyi utolsó negyedévben is volt 83 ezer betöltetlen álláshely, ami szintén kimagaslóan nagy szám.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

2023.04.01

Nemek közötti bérszakadék: legyenek nyilvánosak a fizetések!

A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit. Az Európai Unión belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál

Ötszázalékos bérkülönbségnél már cselekedniük kell a cégeknek

A csütörtökön 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.

Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatóköre.

Nincs helye titkolózásnak

A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.

Megfordul a bizonyítás terhe

A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:

„Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor.”

Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé.

Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament ki tudta terjeszteni az irányelv hatókörét, meg tudta erősíteni a szociális partnerek szerepét, és érvényt tudott szerezni az egyéni és a kollektív jogoknak.”

A következő lépések

A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

Háttér

Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Unió egészét tekintve azonban még ma is mintegy 13 százalékos a nemek közötti bérszakadék, és az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget.


Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

2023.03.30 

528 ezer forint a bruttó átlagkereset hazánkban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt – jelentette a KSH. 

A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

– Az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt 2010 óta. Ugyanakkor a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a kormány már húsz intézkedésről döntött, többek közt elindította a Baross Gábor hitelprogramot, támogatja az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásokat, bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot, továbbá megvédi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás szintjéig – ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A minisztérium kiemelte: a kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is.

2023.03.29

Forrás: MNO 

ING: Romló munkaerőpiaci mutatók

A várakozásoknak megfelelően novemberben is folytatódott a nyár óta megfigyelhető tendencia, miszerint a munkaerőpiaci mutatók, ha lassan is, de romlanak – derül ki az ING Bank elemzéséből.

A KSH novemberre vonatkozó adatai szerint ismét 3,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, amely 187 ezer fő munkanélküli létszámnak feleltethető meg. Ugyanakkor azt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a havi adatok becslésre támaszkodnak, míg a fő mutató a háromhavi mozgóátlag. Ez utóbbiban is emelkedésnek lehetünk szemtanúi: a szeptember-novemberi időszakban a hivatalos munkanélküliség 3,8 százalékot tett ki. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar munkaerőpiac trendszerűen gyengül, ám drasztikus változásról még nem kell beszámolni – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A részletes havi statisztikákat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt hónapokban felerősödött a munkaerőpiaci fluktuáció. Ez részben annak lehet a következménye, hogy míg bizonyos szektorok elbocsátásokkal reagálnak a megváltozott és folyamatosan változó gazdasági környezetre, addig más területek részben ezt a munkaerőt fel tudják szívni. Vélhetően a legtöbb elbocsátásra a szolgáltatószektorban kerül sor, miközben a feldolgozóiparban – a magas rendelésállomány és a kapacitásbővítések miatt – még jelentős a munkaerő iránti kereslet. Szintén érdekes megfigyelni a novemberi adatok alapján, hogy megnövekedett a munkaerőpiaci szempontból aktívak száma, ám ez nem járt a foglalkoztatottság emelkedésével. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a megélhetési nehézségek felerősödése miatt (emelkedő infláció) egyre többen válnak aktív álláskeresőkké, vagyis növelik a hivatalos munkanélküliségi statisztikai létszámot. A nagy kérdés, hogy ők vajon képesek lesznek-e elhelyezkedni rövid időn belül. Tekintettel azonban arra, hogy nagyjából hibahatáron belülinek tekinthetőek a foglalkoztatotti létszámra vonatkozó változások, és a havi adatok becslés alapúak, egyelőre komolyabb következtetést még nem vonhatunk le a friss adatokból – hangsúlyozta a szakértő.

Mindenesetre az már egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a nyári csúcsot követően folyamatosan zajlik a foglalkoztatás lemorzsolódása. A vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást. Emellett pedig egyre többen dönthetnek úgy, hogy aktív álláskeresésbe fognak, hogy javítsák saját élethelyzetüket. A mai adatok nem változtattak az összképünkön – emelte ki a közgazdász.

Legfrissebb előrejelzésünk alapján a magyar gazdaság technikai recesszió elé néz, sőt valójában már abban is van, csak még a statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre erre vonatkozóan. Ez magában hordozza az aggregált kereslet mérséklődését. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett és a visszaeső kereslettel párhuzamosan egyre nehezebbé teszi a már rendkívül magas inflációs környezetben a költségek további áthárítását, így folytatódhat a lassú létszámcsökkentés. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta további fokozatos emelkedésére számítunk. Év vége felé 4 százalék körüli mutatóval számolunk, míg a jövő év közepe felé tetőzhet a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék közelében, ami ugyanakkor még mindig egy viszonylag feszes munkaerőpiac képét mutatja majd – tette hozzá végezetül.

2023.03.24 

Kevesebb mint a felére csökkent a szakemberhiány

A legkevesebbet víz- és villanyszerelőre, a legtöbbet kőművesre, valamint burkolóra. A tavalyinak kevesebb mint a felére, átlagosan pedig 58 napra csökkent a szakemberek vállalási ideje. A munkadíjak viszont nem csökkentek, sőt, már európai szintűek – derül ki a Világgazdaság összeállításából. 

Magyarországon, egy mai megrendelés nyomán átlagosan 58 nap múlva kezdi el a munkát a megbízott kivitelező – derül ki a Mapei Kft. több mint ezer építőipari szakember megkérdezésén alapuló kutatásából.  Tavaly a lakosságot, az idén az építőipari szakembereket kérdezte meg a társaság: e szerint a várakozási idő egy év alatt jelentősen csökkent, csakhogy ennek hátterében nem az áll, hogy több lett a szakember, a megbízásuk lett kevesebb.

Országosan is jelentősek a különbségek a vállalási határidőkben

Budapest a középmezőnyben van, ahol 60 napot kell várni egy szakira. A legtöbbet az idén is generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 75 napot. A kőműves átlagosan 70, a burkoló pedig 65 nap múlva lát munkához. Jelenleg a legkevesebb a víz- és gázszerelők vállalási ideje, átlagosan 27 nap, míg az épületgépészé 33, a villanyszerelőé 40.
A szakemberek és a megrendelők egyaránt könnyen tudnak előre tervezni két-három hónapot, a jelenlegi várakozási idő reális – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Nem csökkentek viszont a munkadíjak, sőt, a szakemberek kétharmada az idén további áremelést tervez, átlagosan 14 százalékosat. Jelenleg országos átlagban 8636 forint a négyzetméterenkénti vállalási díj, ami már európai szintű tarifa.
A kereslet további apadása ismét a szakemberek kivándorlásának felerősödésével járhat. A kivárás a lakossági piacon is erős, sokan számítanak további felújítási támogatásokra a megkérdezett szakemberek tapasztalatai szerint.

Harc a kontárok ellen 

A legmagasabb a szakemberhiány Békés vármegyében, ahol 83 nap a várakozási idő, de Győr-Moson-Sopronban is átlag feletti, az ottani megrendelőknek 75 napot kell várni a munka megkezdésére, Pest vármegyében pedig 64-et. A leghamarabb Komárom-Esztergom és Tolna vármegyben látnak munkához a szakemberek, ahol most 38 nap a vállalási idő. A várakozási idő hossza függ a feladattól is, minél nagyobb munkáról van szó, az annál hosszabb. Az apróbb javítások várakozási ideje átlagosan 46 nap, a kisebb kivitelezéseké és felújításoké 56, a közepes beruházásoké 66, a nagyberuházásoké 71 a Mapei felmérése szerint. A kontárok elleni harcot a Mapei az idén az egyik fókusztémának tekinti, csakúgy, mint évek óta – hangsúlyozta Markovich Béla.

Fotó: Mapei 

Rövid távon fizetés, hosszú távon egyensúly

A Boston Consulting Group (BCG) globális, többek között a Profession.hu bevonásával készített, 160 országot érintő, 90 000 fő – köztük magyarok – megkérdezésén alapuló idei felmérése a munkavállalók álláskereséssel és munkavállalással kapcsolatos attitűdjeit, preferenciáit vizsgálta, valamint azt, hogy hogyan értékelik saját helyzetüket a munkaerőpiacon. Bár a legfőbb elvárás a dolgozók részéről egy adott munkával kapcsolatban, hogy egyensúlyban legyen a magánéletükkel, viszont amikor egy konkrét szerződésről kell dönteniük, a bérezés kerül első helyre a fontossági sorrendben.

A dolgozók 79 százalékát keresik meg évente több alkalommal álláslehetőséggel kapcsolatban, 39 százalékuk akár egy hónapban több ajánlattal is találkozik. Az álláskeresők a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére is magabiztosak: több, mint kétharmaduk jó tárgyalási pozícióban érzi magát a munkakeresés terén.

Az egyensúly fontos, a pénz pedig kritikus kérdés

A legtöbb munkavállaló – minden hetedik válaszadó – a munka-magánélet egyensúlyát jelölte meg prioritásként a hosszú távú munkavállaláshoz kapcsolódó terveit illetően – ez a szempont volt leginkább domináns régióktól és korcsoportoktól függetlenül. A megkérdezettek 41 százaléka számára fontos, hogy előrébb jussanak a karrierjükben az adott cégnél. A harmadik legfontosabb szempont pedig, hogy a munkavállaló számára érdekes termékekkel, szolgáltatásokkal, témákkal, technológiákkal foglalkozhasson a munkahelyén – ezt a nyilatkozók 27 százaléka jelölte meg elvárásként.

Az emberek inkább fix munkahelyet választanak a látszólag nagyobb rugalmassággal járó és manapság elterjedt részmunkaidős, részfoglalkoztatásos tevékenységekkel szemben. A kutatás szerint a megkérdezettek 75 százaléka részesíti előnyben a hagyományos, alkalmazotti státuszt és az ehhez társuló 5 napos munkahetet. Viszont a munkavégzés módját illetően többségük, 54 százalék a home office lehetőségét, vagyis a hibrid munkavégzési modellt preferálja.

„A hibrid modell, amibe beletartozhat, hogy bárhonnan lehet dolgozni, akár külföldről is, és bármikor, nagyszerű módja a munkaerő bevonzásának. De a munka egyensúlya a magánélettel ennél többet jelent. A vállalati kultúra része kell hogy legyen, hogy a munkavállaló nem csak munkaerő, hanem ember, akinek akár egyéni igényei is lehetnek. Ehhez sok esetben a cégvezetőknek és a menedzsereknek alaposan meg kell változtatniuk a gondolkodásmódjukat” – mondta Kotsis Ádám, a BCG HR témákért felelős partnere és társigazgatója.

Bár hosszú távon preferencia sokak számára az egyensúly, rövid távon – egy adott munkaszerződés mérlegelésénél – a fizetési csomag (a bérezés és a bónuszok) válnak a legfontosabb tényezővé: a nyilatkozók 21 százaléka számára a nem megfelelő munkadíj kizáró ok egy álláslehetőség esetében. A megkérdezettek 19 százaléka nem fogadna el egy állásajánlatot, ha nem biztosított a munka és magánélet egyensúlya, 15 százalékuknál pedig az adott állás jövőbeni stabilitása a fő szempont.

Fontos a gördülékeny, humánus toborzási folyamat

A felvételi folyamat során fontos a pozitív munkavállalói élmény, ugyanis a jelentkezőnek gyakran ez az első közvetlen tapasztalata a vállalattal és annak céges kultúrájával. A megkérdezettek kétharmada szerint egy cégmunkaadóként kitűnhet a többi közül a gördülékeny toborzási folyamatával.

„A legjobb jelöltek megtalálását a megfelelő toborzási csatornák megválasztása és a felvételi folyamat minősége nagyban meghatározza. A rossz toborzási tapasztalat például még egy rendkívül vonzó állásajánlatot is meghiúsíthat, ez minden generáció esetében jellemző. Emellett a legtöbben továbbra is szívesebben vesznek részt személyes kiválasztási folyamatokban: meglepő módon a digitális területen dolgozók és a fiatalabb generációk tagjai is a hagyományos kiválasztási folyamatokat preferálják, amely során első körben egy személynek, egy HR szakembernek, küldik el az önéletrajzukat, majd személyes interjún, interjúkon vesznek részt. Sokkal kevésbé érzik komfortosan magukat ennek újabban megjelenő alternatíváival, mint például bemutatkozó videó készítése vagy a mesterséges intelligencia-vezérelt automatizált interjúk. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy munkaadóként ismerjük és értsük a jelölt számára is ideális kiválasztási folyamatot, ugyanis ez lesz feltehetően az első közvetlen benyomása a vállalatról.” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

A HR folyamatok során már sok helyen elterjedtek a különböző, mesterséges intelligenciára épülő toborzási szoftverek, ezeket leggyakrabban az előszűrés során hívják segítségül a vállalatok, egyre gyakoribb , hogy a videóinterjúkat is ezzel bonyolítanak le. A cégek számára ugyan időt és erőforrást takaríthat meg az eszköz, a jelentkezők viszont még kevésbé preferálják ezt a megoldást: mindössze negyedük nyilatkozta, hogy komfortosan érzi vagy érezné magát egy olyan szituációban, amelyben egy MI-alapú szoftver végzi a felvételi interjút.

2023.03.22

Támogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért

Az idén 57 milliárd forintot biztosítanak azoknak az akkreditált cégeknek, amelyek nagy számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket – jelentette be Fülöp Attila (felvételünkön), a BM államtitkára. 

Idén 57 milliárd forintnyi bér-dologi támogatást biztosítanak azoknak az akkreditált cégeknek, amelyek nagy számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, mondta Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Akkreditált cégek adnak munkát azoknak, akiknek az állapotuk miatt pluszsegítségre van szükségük; ezeknek a vállalatoknak továbbra is támogatást ad az állam, hogy a foglalkoztatási forma fennmaradjon, illetve lehetőség szerint tovább bővüljön. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a felkínált összeg a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági társaságoknak. A 2021-es költségvetésben 48,6 milliárd forint, a 2022-esben 50,1 milliárd forint állt rendelkezésre.

Forrás: Belügyminisztérium 

2023.03.21

A cégek többsége az idén is emelné a béreket

Tavaly a cégek 80 százalékánál emelkedtek a bérek, az idén ezt csak tízből hat vállalat tervezi. Igaz, tavaly is kevesebben terveztek hasonló lépést, mint amennyinél ez megvalósult – derül ki a Pofession.hu legújabb, a vállalatok bérfejlesztési terveit vizsgáló kutatásából.

Az idén átlagosan 12,2 százalékkal terveznek. Azok a cégek, ahol tavaly is volt bérfejlesztés és az idén is terveznek, megosztottak annak mértékével kapcsolatban, nagyjából egy-egy harmaduk tervez magasabb, alacsonyabb vagy ugyanakkora emelést. Az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál (15,9 százalék) és az 1 milliárd forint alatti árbevételű (13,7 százalék) cégeknél lehet a legnagyobb a fizetésnövelés mértéke.

A béremelések 2019-ben főként a fizikai munkásokat érintették, 2021-ben a középvezetők is sorra kerültek, míg tavaly az elszálló árak mellett már mindenkinek a fizetését kénytelenek voltak emelni.

Ez továbbra is így van, a béremeléssel számoló vállalatok 80 százaléka az egész cégnél növeli a fizetéseket. Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint a jó munkaerő megszerzése és megtartása a korábbinál is nagyobb kihívás, miközben az üres pozíció jelentős költségeket hozhat maga után, ezért érdemes azt mielőbb feltölteni. A béren kívüli juttatások terén a cégek kevésbé nagyvonalúak, csupán a vállalkozások 29 százaléka tervezi a keretösszegek emelését, míg 4 százalék csökkentené azokat.
Az évente több mint 100 főt toborzó vállalatok 43, a 20 millió forintnál nagyobb toborzási költséggel szembesülők 48, a nyugati régióban működők 37 és a legalább 250 fős vállalkozások 38 százaléka tervez több béren kívüli juttatást nyújtani. A cégek 87 százaléka a munkaerő megtartása érdekében tervezi emelni a fizetéseket, míg 51 százalékuk új munkavállalók felvételét is szeretné ezzel segíteni. (Forrás: vg.hu)