Több mint két év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy ennyi idő után levonjuk a következtetéseket a konfliktus gazdasági hatásairól. Bár a hétköznapi vásárlónak valószínűleg nem kell külön elmagyarázni, mit okozott a szomszédunkban dúló háború, hiszen az árak ma 30-40-50 százalékkal is magasabban vannak, mint 2020–2021 tájékán, a gazdasági növekedés mérése már nehezebb kérdés.

A GDP alakulása 2010-től
Ha nem hiszi el, hogyan vágta taccsra a német és magyar gazdaságot az orosz–ukrán háború, csak ezt az egy ábrát nézze meg!

Covid okozta leállás következtében óriási kilengések voltak a növekedési adatokban, normál körülmények között nem fordul elő olyan, mint ami 2020 második negyedévében történt, amikor a gazdaság egy negyedév alatt több mint 10 százalékkal zuhant, hogy aztán ugyanannyival felpattanjon. Pont emiatt, vagyis a bázishatások kiszűrése okán célszerűbb nem éves, hanem negyedéves alapon összevetni a GDP-adatokat. A minta a 2010-es évek növekedési trendje, ami ugyan teli volt cikcakkokkal, hisz volt egy euróválság is, nem beszélve arról, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csak a 2010-es évek derekán vett lendületet, ám a fejlődés így is egyértelmű. Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal.

2022 és 2024 első negyedéve, tehát a háború kitörése óta eltelt két évben azonban mindkét országban jóval kisebb számokat látunk: Németországban már csak 0,1 százalék, Magyarországon pedig 0,21 százalék a növekedés átlagosan, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére, illetve harmadára olvadt.

Az adatok alapján jól látszik, hogy Németország és Magyarország mellett az átlagnál jobban sújtja az orosz–ukrán háború a balti és a visegrádi országokat:

  • Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal,
  • Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni,
  • Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.

De hogy mennyire relatív egy ország fejlődése, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a V4-eknél is van tragikusabb helyzetben lévő gazdaság. A 2010-es évek egyik éltanulójának számító Észtországban a háború kitörése óta nem volt olyan negyedév, amikor nőtt volna a kibocsátás, az elmúlt két évben átlagosan negyedévente 0,6 százalékos recessziót regisztráltak. De Lettországban és Litvániában se sokkal jobb a helyzet (0,2, illetve 0,12 százalékos negyedéves növekedést mértek átlagosan.)

A PIGS-országok ezt a válságot megúszták, Horvátország dübörög

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem minden országot egyformán visel meg a háború. Meglepő módon kifejezetten jól állják a sarat a korábbi válságok során PIGS-országoknak csúfolt mediterrán gazdaságok, amelyek közül Spanyolország, Portugália és Görögország növekedése is bőven meghaladja Csehország vagy Németország teljesítményét. A szomszédaink közül pedig Romániának és Horvátországnak sincs szégyenkeznivalója, az utóbbiban majdnem 1 százalékos negyedéves növekedést mért az Eurostat átlagban, ez a 27 ország közül a legmagasabb.

A német és a magyar gazdaságot is megviseli a háború

Talán az sem a véletlen műve, hogy ezt a háborút leginkább azok az országok szenvedik meg, amelyek ezer szálon kötődnek a német iparhoz. Európa vezető gazdaságának növekedési modellje – amely az olcsó orosz nyersanyagra épült – elvesztette mára a versenyképességét. A német gazdaság bajait pedig csak tetézik a berlini kormány sokszor érthetetlen döntései, ez pedig mind-mind olyan tényező, amely alól a magyar gazdaság sem tud kibújni. Hiába a növekedés ösztönzése és az újrainduló fogyasztás, exportgazdaságként lehetetlen küldetés függetleníteni magunkat a kivitelünk 25 százalékát adó Németországtól. Emiatt aztán nem meglepő módon három hónap után vissza is vágta az idei 4 százalékos növekedési várakozását a kormány.

Forrás: vg.hu

2024.05.23