A csúcson Brüsszel két kulcsfontosságú lépést szeretne jóváhagyatni Kijev számára: 50 milliárd eurós mentőövet Ukrajna háború sújtotta gazdaságának, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hosszú, és bonyolult tárgyalássorozat várható, a helyszínen terjedő hírek szerint az eredetileg péntekre tervezett zárás akár egészen a hétvégéig is kitolódhat. A kiszivárgott hírek szerint az Európai Tanács ülése ma csak 10:30-kor kezdődött, hogy a találkozót megelőzően teret adjanak a kétoldalú megbeszéléseknek, előkészíthessék az esetleges háttéralkukat.

A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy hagyományosan délután 2-kor szoktak kezdeni, ezt tegnap előre hozták 10-re, majd 10.30-ra módosult az időpont. Az csúcs előtti pár órában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ukrán kérdésre. Tegnap késő este Michel Macronnal, Scholzcal és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott. Ugyan a sajtó előszeretettel emeli ki Orbán Viktor szerepét a csúcson, de a háttérben továbbra is fennáll az unió régi megosztottsága. A déliek költekeznek, az északiak takarékoskodnak. Előbbiek az EU félidős költségvetési felülvizsgálata során több pénzt költenének, utóbbiak viszont a minimumra redukálnák az új finanszírozást.  Charles Michel, a Tanács elnökének ma reggeli javaslata 66 milliárd euróról 22,5 milliárd euróra csökkenti a Bizottság friss pénzre vonatkozó kérését. A fiskális héják, élükön Németországgal, nem hajlandóak friss pénzt küldeni Ukrajnán kívül másra. A nagy költekező mediterrán országok az ellenkező irányba nyomulnak, azzal érvelve, hogy több uniós pénzre van szükség a migránsáradat megfékezéséhez és államadósságuk megugró kamatainak visszafizetéséhez.  A fő kérdés azonban az ukránoknak nyújtandó támogatás.  Az Egyesült Államok finanszírozása bizonytalanná vált, így Európán a teher, hogy beszálljon az USA helyére. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurónyi támogatást és 33 milliárd eurónyi kölcsönt csoportosítana át Ukrajnának. Az igazi kérdés továbbra is az, hogy Magyarország feloldja-e vétóját az ukrán védelmi kiadások finanszírozásával szemben.

A diplomaták a háttérben egy B-tervben gondolkodnak arra az esetre, ha Budapest kitartana álláspontja mellett – ami az eddig elhangzottak alapján erősen valószínű. Az egyik lehetőség az lenne, hogy Magyarország kivételével 26 ország kétoldalúan adná át a támogatásokat Kijevnek. Az alternatíva az lenne, hogy az EU továbbra is kölcsönöket nyújtana az úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül. Erről azonban senki sem akar nyíltan beszélni, amíg van egy halvány remény arra, hogy Budapestet is be lehet vonni egy egységes támogatási keretrendszerbe. Petteri Orpo finn miniszterelnök az Európai Tanács ülésére érkezve kijelentette, hogy a megbeszélések „addig tartanak, amíg szükséges”.